9/11

Már 5 éve volt.

Amikor történt éppen Münchenben voltam, a Nymphenburg-i kastélyban, egy csoporttal. Mivel a kastály parkjában voltunk, nem volt a közelben TV. Sorra szólaltak meg a mobiltelefonok, és ült ki az arckifejezésekre a döbbenet. Nem értettem miért, aztán engem is hívtak otthonról. A hirtelen ijedtségre jellemző, hogy a családom egyik tagja zokogva kért, hogy azonnal menjek haza Budapestre.

Amint tehettem berohantam egy netkávézóba. Megnéztem néhány videót és nem hittem a szememnek. Az amerikai oldalak túl voltak terhelve, ezért a hazai webről tájékozódtam. Néhány magyar turista ezt meglátta és mivel nem voltak képben, megkérdezték mi történt. Amit tudtam, elmondtam nekik, majd azt tanácsoltam, hogy ha autóval vannak, azonnal vegyenek benzint, mert lehet, hogy napokon belül akár a két-háromszorosára is felmegy az ára. Ez jó tanulság volt arra nézve, hogy mennyire nem szabad hirtelen, hiányos információk alapján dönteni, ami nagyon is érvényes a tőzsdére nézve is.

Egy tőzsdei fórumon Wolf azt írta, hogy 9/11-el valami végleg megváltozott. Akkor azt mondtam, hogy nincs igaza, és most is ezt mondom. De el kell ismernem, hogy az elmúlt 5 év inkább őt igazolta. Alig egy hónapja voltam Londonban, éppen az állítólagos meghiúsított géprobbantás sorozat idején. Hazafelé az ellenőrzésnél a cipőnket is le kellett venni. Még egy könyvet sem vihettem fel a gépre. És mindenhol gépfegyveres őrök álltak. Ilyenkor nehéz lenne azt mondani, hogy semmi sem változott.

Kedves Blog olvasóim!

Kérlek írjatok egy 1-2 mondatos definíciót a terror kifejezésre! MIUTÁN ezt megtettétek, klikkeljetek a lenti linkre:

http://en.wikipedia.org/wiki/Terror

Bizonyára sokan írtatok robbantásos cselekményekről, szélsőséges politikai, vallási nézeteket valló merénylőkről, és még sorolhatnám. Ezt a hibát én is elkövettem.

A terror valójában nem más, mint a fenyegetettség és veszély hangsúlyos és folyamatos jelenléte. Nemcsak fanatikus arabok, hanem szűk vagy tág politikai, vallási csoportok, államok, pártok, kisebb-nagyobb hatalmi pozícióban lévő emberek, akár családtagok is terror alatt tarthatnak másokat.

Érdemes azon elgondolkozni, hogy az elmúlt 5 évben kik is voltak elsősorban azok, a félelem és fenyegetettség érzését szinte állandóan napirenden tartották.

Érdemes azon is elgondolkozni, hogy a mai napig nem tisztázódtak 9/11 kapcsán az alábbiak:

-Honnan vették a hatóságok, hogy Bin Laden állt az akció mögött, alig 24 órával a támadások után

-Pontosan miért dőlt le a WTC három legmagasabb tornya a becsapódások után, amelyből az egyikbe nem is csapódott repülőgép.

-Pontosan mi csapódott be a Pentagonba és miért éppen abba a részébe, amely éppen felújítás alatt volt.

-Miért zuhant le a United 93 járata. (a nemrég megjelent film, erre ad egy lehetséges magyarázatot)

-Kik és milyen okból vásároltak put opciókat az érintett biztosítókra és légitársaságokra, napokkal 9/11 előtt.

-Mi volt a kapcsolat a terrorcselekményeket elkövető feltételezett szervezet, és az akkori iraki vezetés között (egy aktuális szenátusi vélemény szerint semmi)

...és még hosszasan sorolhatnánk.

Szó sincs arról, hogy bárki igazat adna az összeesküvés elméleteknek. De a hivatalos verzió, mind a mai napig nem ad megnyugtató választ a fenti pontokra.

--

A CNN weboldala élőben fogja visszaadni az eseményeket az 5 évvel ezelőtti napról:

http://edition.cnn.com/2006/US/09/07/911.pipeline/

Csajozási Tanácsok

Csajozási Tippek

Nem tudtam mi hiányzik az életemből :) Elég gagyinak tűnik, hihetetlen mit meg nem lehet etetni az emberekkel

Hazai piac, TL játék. Nem változtattam semmin, sodródom az árral:

Részvény Menny. Köt. átlag Köt. érték Akt. ár Akt. érték P/L (%)
EGIS 135 17.722,60 2.392.551 20.400 2.754.000 15,11
FOTEX 3.000 331,53 994.599 392 1.176.000 18,24
MOL 39 17.860,00 696.540 19.910 776.490 11,48
PPLAST 861 1.531,59 1.318.699 1.700 1.463.700 11,00
RICHTER 60 29.175,00 1.750.500 31.045 1.862.700 6,41
SYNERGON 1.200 528,00 633.600 620 744.000 17,42
ADSG.DE 27 34.368,00 927.936 36.129 975.483 5,12
HVMG.DE 75 5.027,00 377.025 5.364 402.300 6,70
Öszesen: 9.091.450 10.154.673 11,69

9/11 - Már 6 éve

Hogy miért, arról a tavaly ugyanekkor született bejegyzésben részletesen írtam, feleslegesen ismételném magam. (Az Index összeállítása nem hibátlan, de elég jó a WTC összeomlásáról - a lényeg hogy nem szabad feltétel nélkül hinnünk az összeesküvés elméleteknek, de a hivatalos magyarázatnak sem, mert egyértelmű magyarázat a mai napig sincs).

Ha félretesszük érzelmeinket és világpolitikai véleményünket pár percre, akkor elmondhatjuk, hogy ami a tőzsdézők számára a legnagyobb tanulsága a 6 évvel ezelőtti terrortámadásoknak, hogy bármi, még a legextrémebb események is megtörténhetnek a tőzsdéken.

Tegyük a szívünket a kezünkre: 2001 szeptemberéig bármelyikünknek eszébe jutott, hogy egyik pillanatról a másikra 4 teljes munkanapig zárva tartanak az Egyesült Államok részvénypiacai? Nekem biztosan nem, legalábbis nem minden előjel nélkül. Itt a stop-ok nem sokat értek.

Eszünkbe juthatott utána, hogy egy ilyen sokkot nem hogy három hét alatt kihever a részvényárfolyamok többsége, de már október közepére a szeptember 10.-i árfolyamok fölő repíti a kurzusokat? Ráadásul mindez a terrortámadás által kiváltott események, egészen pontosan az Afganisztán elleni offenzíva következményeképpen. Itt nemcsak a fundamentális elemzés, hanem a technikai elemzés eszköztárának nagy része sem ért sokat.

Azt vajon sejthettük-e előre, hogy az olaj árfolyama a fokozódó nemzetközi hangulatban (hmm...ezt a kifejezést mintha már hallottam volna valahol :) ), a közel-keleti háború szélén, nemhogy nem emelkedett, hanem értékének mintegy 30%-át veszíti el az év végéig? (amit a következő években sokszorosan visszavett). Én biztosan nem, és mást sem ismerek, aki ezt előre látta volna.

A tőzsdén, és általában a pénzügyi piacokon alapszabály, hogy BÁRMI MEGTÖRTÉNHET. Ócska amerikai szófordulattal élve: expect the unexpected (számíts arra is, amire nem lehet számítani). A 2001. 9. 11. követő eseményekhez hasonló kivételes árfolyammozgásokra, és ugrásokra sokféleképpen fel lehet készülni. Használni kell stop megbízásokat. Több, egymástól minél inkább független piacon, szektorban kell pozíciót felvenni. Egy-egy pozíción nem szabad egy előre meghatározott mennyiségnél többet kockáztatni. Stb.

Ezek enyhíthetik az események okozta károkat, ha ellenünk megy az árfolyam, de teljes mértékben nem tudják kioltani azok hatását. Ezért a lényeg: ha a tőzsdén, vagy tőzsdén kívüli pénzügyi piacon befektetsz, soha nem lehetsz teljes biztonságban. Még ezzel a tudattal is bőven megéri jelen lenni, de akkor is el kell dönteni, hogy ezzel anyagilag és lelkileg együtt tudsz-e élni. Ha nem, akkor ott a rövidtávú állampapír.

Néha a profi szakemberek, újságírók is ordas hibákat követnek el, vagy elképesztő mértékben csúsztatnak. Hogy ennek a szándékos átverés, a figyelem felkeltése, vagy a szimpla butaság az oka, azt nehéz megmondani.

A Forbes magazin minden évben közzéteszi az amerikai football csapatok becsült értékét, és a hozzájuk tartozó üzlet főbb aspektusait. Mondhatnánk, hogy ez minket nem érdekel, de érdemes kiemelni, hogy a világ 10 legértékesebb sport csapatából 8 ebből a sportágból jön (a maradék kettő a labdarúgásból: Manchaster United és Real Madrid). A tavalyi bevezető szöveg egy részlete:

"This year the average NFL team is worth $898 million, 211% more than when Forbes began calculating team values eight years ago. Look at it this way: Football team values have increased 11 times more than the S&P 500 since 1998."

A Forbes azt sugallja, hogy a csapatokba való befektetés hihetetlen bomba üzlet volt. A 8 év alatti 211%-os hozam, éves szinten 15,23%, ami nagyon szép adat, de már önmagában némileg árnyalja a fenti képet. Az S&P 500 1998 végén 1300 pont környékén volt, akkor 1400-tól nem messze volt, ami 1,3%-os éves hozamot mutat. Tudjuk jól, hogy a részvénypiac hosszútávú hozamai ennél sokkal magasabbak, 10-11% környékén vannak az S&P 500 esetén. Még ha ez vissza is esik a jövőben, akkor is jóval több lesz, mint 1,3%. A Forbes újságírói azonban önkényesen kiválasztották a kezdő időpontot, mondván, akkor kezdték kalkulálni a football csapatok értékeit. Csakhogy akkor a részvényindex éppen csúcsra volt járatva, egy elképesztő emelkedés után, 8 év után nem megháromszorozta, hanem megnégyszerezte az értékét. Eközben pedig az NFL csapatok értéke alig-alig nőtt.

Amikor úgy hasonlít valaki hozamokat össze, hogy feltűnően egy kezdő időponthoz ragaszkodik, főként ha ez az időszak nagyon rövid, akkor gyanakodjunk és nézzük meg a teljes képet. Pláne, ha a hozamokat el is osztja egymással.

---

Hogy megint erről a sportról hozok példát, az nem véletlen: ma hajnalban rendezik az amerikai football legnagyobb ünnepét, a döntőt: a Super Bowl-t. Az alábbi post-ban szereplő Peyton Manning élete legnagyobb csatájára készül az NFL legjobb védelme ellen. Akit érdekel, az már 22:45-től tudja nézni a beharangozót a Sport 1-en, ahol a döntőt helyszínről 1 órával később kezdik.
Érdekesség még, hogy ilyenkor adják el a legdrágábban a reklámidőket a TV társaságok, ami nem csoda, hiszen amerikában 150 millió ember, világszerte több-kevesebb ideig 1 milliárd fő követi az eseményeket. Egyetlen 30 mp-es reklám szpot ára 2,6 millió dollár, vagyis több mint 500 millió forint! (a Sport 1-en ezeket (sajnos-nem sajnos) nem lehet látni)

---

Sokan kérték tőlem az előadásaink alatt, hogy írjak bővebben az abszolút hozamú befektetésekről. Örülök, hogy ilyen nagy érdeklődés van erre, a cikket megtaláljátok itt:

Publikációink

A helyes megfejtés...

Az alábbi bejegyzésben feltett kérdésre a helyes válasz: a grafikon a JDS Uniphase (JDSU) részvény árfolyamát mutatja 1990-től a mai napig. A helyes megfejtésre nem kellett sokat várni, Attilának gratulálok. Az adatokkal kiegészített (gyertya) grafikon:



Bár a példát gyakran el szoktam mondani előadásokon, most azért tettem ki, mert egy stratégia tesztelés közben megnéztem, hogy mely részvényekben fordultak elő 500 dollár feletti kötések. Nos, a JDSU egy közel 12 hónapos időszak alatt ebben az élen járt, 11 kötést csinált 1999 december és 2000 novembere között, amikor az árfolyam a fundamentumoktól elképesztő módon elrugaszkodva 500 dollár feletti tartományban volt. Ma a részvény árfolyama 14 dollár környékén van, ahol a lufi kipukkanása előtt 1996-ban, azaz 11 évvel ezelőtt járt. Bárki, aki 1996 és 2005 között vásárolt ebből a részvényből, szinte biztosan veszteségben van, akár 98% felettiben is, ha a létező legrosszabbkur időzített és 2000 márciusában 1200 dollár felett vásárolt.

Ez a papír élő és igencsak látványos példája annak, hogy a részvénypiacon, de ez szinte valamennyi pénzügyi piacra igaz: az időzítésnek hatalmas szerepe van. Megnéztem, hogy az aktuális stratégia mit csinált a felhők feletti, 500 dollárt meghaladó tartományban. Csupán attól, hogy a piaci pszichológiai állapota alapján időzítő be és kiszállási megbízások kerültek be, képesek voltunk nyereséget csinálni, miközben a részvény a befektetők ideigein kívül semmire sem ment, visszaesett ugyanoda, ahonnan az időszak kezdetén indult (és utána még sokkal lejjebb a szakadékba, bele...).



Az ilyesmit sem adják ingyen, a stratégia nagy ingadozásokat és oldalazó periódusokat mutatott szinte mindvégig, és a nyereség egy részét kénytelen volt "visszaadni", de még így is magabiztosan bizonyítja: aki nem veszi figyelembe az időzítést és csak üldögél részvényben mind lehetőségekről lemond, mind sokkal nagyobb kockázatnak teszi magát.

Dow és a mélypont

Olvasom mindenfelé, hogy 6, majd 7 éves mélypontolra süllyedt a Dow. Bár régóta nem a legfontosabb index, de preszizs és hírértéke még mindig nagy, ezért érdemes megvizsgálni néha.

Nos, valóban majdnem 7 éves mélyponton van. Ma 7249 ponton is volt, ami viszont alig 56 ponttal magasabb a 2002 októberi, napon belül beállított minimumtól. Ami sokkal érdekesebb: ha ennyivel többet esett volna, akkor több mint 11 éves mélyponton lenne, ettől ma egy hajszál választotta el. Vagyis az egyik legfontosabb részvényindex gyakorlatilag 11 éve nem állított elő értéket a befektetőinek.

Ráadásul akkor még reálértékről nem is beszéltünk. Egyébként a Dow történetében csak 4 alkalommal fordult elő, hogy hat egymást követő hónapban veszített az értékéből, ha jövő héten nem megy vissza mintegy 10%-ot 8000 pont fölé, akkor ez lesz az 5. alkalom. Eddig csak egyszer fordult elő, hogy ennél többször - egészen pontosan 9 alkalommal - esett minden hónapban egymás után az index, és ez nem a Nagy Világválság és nem is az olajválság idején fordult elő. Ehelyett 1941-42-ben, de a rossz sorozat még jóval Pearl Harbour előtt kezdődött, egyébként akkor "csak" 30%-ot veszített a csúcshoz képest az index, és a hadiipar felpörgése miatt akkor járt utoljára 100 pont alatt a Dow. Az pedig csak az inflációs és horroisztikus kamatszintű időkben, 1982-ben történt meg, hogy a megelőző 12 hónapból 10 volt veszteséges, ma ez a szám 9-nél jár ha nem lesz 10% rally jövő héten. Ezen adatok arra utalnak, hogy ha nem omlik össze a reálgazdaság is (a pénzügyi után) legalább annyira mint a harmicas évek elején, akkor ez fontos és akár végleges támasz is lehet.

---

De mi is történt akkor, amikor utoljára ilyen mai szemmel nézve mélységekben járt a Dow? 1997-ben a mostani szintek környékén a fejlett országokban mindenki az Internetről beszélt, itthon éppenhogy csak elindult a TV2 és az RTL Klub. Diana alig egy hónappal korábban halt meg. Clinton 9 hónapja kezdte meg a második elnöki ciklusát, és a világnak fogalma sem volt róla hogy ki az a Monica Lewinsky. Milosevics akkor került a Jugoszláv (!) elnöki székbe. Nem létezett még Euro és a Tocsik-botrány miatti per még el sem kezdődött. Nem létezett még Google sem, és Steve Jobs akkor tért vissza az Apple-hez, hol volt még akkor még az iPod és iPhone. Még be sem mutatták a Titanic-ot, a zenei toplisták élén pedig a Mo' Money Mo' Problems volt az egyik éllovas (pedig szörnyű) - Amerikát és a fél világot azóta is ez kísérti.

A józan döntés a megalapozott információ nélkül lehetetlen

A szerdai BÉT előadás után az egyik kérdezővel egy kicsit jobban elbeszélgettem. Bár nem mondta ki, de valószínűleg olyan befektetési lehetőséget keresett, ami 50%+ hozamot ér el egy évben. Szerinte a 20% körüli hozam teljesen normálisnak számít, hiszen például a "Az Aegon féle Moneymaxx, 1996 óta simán hozta a 20%-okat minden évben"

A valóság az, hogy az alap 2003 decemberében indult és azóta éves szinten 16%-ot hozott, aktuális éves hozamai 11-12% körül alakulnak. A kérdező remekül ráérzett (?) a kockázat és a hozam összefüggéseit vizsgáló mutatók tekintetében az egyik legjobb hazai alapra, de tényadatokat tekintve nagyon messze járt az igazságtól.

Egy ismerősöm, aki a munkájában vérprofi, nagyon megfontolt, széles látókörű ember, nemrég szintén az alapokról kérdezett. A beszélgetés a Concorde-Vakmajom alapra terelődött. Ekkor azt mindta, hogy ez az alap "masszív minuszban van"

A helyzet nem ez. Az egy éve indult alap célkitűzése az volt, hogy mérsékelt kockázat mellett mérsékelt, pár százalékos reálhozamot nyújtson, a piacok aktuális teljesítményétől függetlenül, minden évben. Ezt nagyon enyhe mértékben múlta alul az alap, nagyjából az infláció szintjét sikerült hozni, most éppen 6,4% az éves hozam, de túl rövid az idő ahhoz, hogy bármilyen következtetést levonjunk. Az ismerősömhöz az az információ jutott el, hogy nem sikerült a célkitűzést elérni, vélhetően nagyon elferdítve egy túl rövid idő alatt túl sokat váró befektetőtől. A megállapítás és a valóság között azonban egy szakadék húzódik.

Nagyon nehezen feldolgozhatóak az ilyen tévedések, amikor pár kattintással leellenőrizhetőek ezek az állítások (www.bamosz.hu). A valós tendenciák alapján a tényekre történő közvetlen következtetés levonás nagyon veszéles, és nagyon sok durva tévedéshez vezet.

Attól, hogy a Dow új mindenkori csúcsot ütött, még nem száguld a piac - hiszen ezt 30 részvény teszi a többezerből (igaz a sok részvényből ezek a legnagyobbak között vannak), és éves szinten az emelkedés mértéke az utóbbi hat év bármelyikétől nézzük: 11%, de általában jóval az alatti.

Attól, hogy pár centivel emelkedett a vízállás még nem lesz árvíz.

stb.

Sok minden van, ami eszedbe sem jut, pedig fontos lehet!

Feltettem nem szakmabeli, de befektetésekben jártas, több év tapasztalattal rendelkező ismerőseim közül tíznek az alábbi kérdést:

Ha a legutolsó amerikai részvénypiaci visszaesés alján (2002 október) befektettél 10 000 EUR-t az s&P 500 indexbe, ami eléggé jól tükrüzi a nagy tengerentúli vállalatok részvényeinek teljesítményét, akkor ma, vagyis 5 év elteltével mennyi pénzed lenne?

A tippek 15 000 és 25 000 EUR között szóródtak.

Első látásra nem tűnnek rossz sejtésnek, hiszen tudjuk, hogy az index azóta mintegy 73%-kal került feljebb, ami éves szinten 11,5%-os teljesítménynek felel meg. Ez alapján a helyes válasz 17 300 EUR lenne, ami...

Tévedés!

Ahhoz, hogy ezt a befektetést végrehajtsuk dollárban kell számolnunk. 2002 októberében 1 EUR 0,98 USD-t ért. Ma viszont már 1,43 USD-t kell fizetnünk, hogy visszakapjuk azt a bizonyos 1 EUR-t. Így a fenti 73%-os teljesítmény valójában csak 18%, vagyis 11 800 EUR a helyes válasz, ami 3,4%-os éves szintű teljesítményt jelent. Más szóval egy európai befektető nagyjából annak megfelelő eredményt realizált, amit egy sima hazai állampapír befektetéssel tudott volna, és akkor még az európai részvénypiacokról nem is beszéltünk.

Nem mindegy tehát, hogy amellett hogy egy befektetési döntést meghozunk, pontosan melyik részvénypiacot választjuk, és ez csak egy példa volt a sok döntési lehetőség közül.

Ehhez hasonló fontos tanácsok hangoznak el a Hova Tegyük Pénzünket? alapozó előadásunkon, amelyért mindenki annyit fizet, amennyit jónak lát, a bevételt pedig jótékony célra fordítjuk (legutóbb például a WWF Magyarországnak). A jelentkezési határidő: vasárnap éjfél.

A Részletekhez kattints ide!

Az előadás jövő kedden, 30.-án késő délután lesz. Utána 2 nappal pedig egy közel két hetes részben szakmai, részben pihenést szolgáló útra megyek, egy sokkal kellemesebb klímájú helyre...

Nemsokára többet is elárulok.

Kamatadó és akciós ajánlatok - NE DŐLJ BE!

Elképesztő kreativitásra és etikátlan magatartásra vetemednek a bankok, kihasználva a közelgő kamatadót.

Nézzük részletesen, hogy mik a lehetőségek.

A betéti kamatok 6% körüli éves hozamot nyújtanak. Ebből jön le a 20% kamatadó, marad 4,8%. A különbség 1,2%. 1 000 000 Ft lekötése esetén 12 000 Ft. 10 000 000 Ft lekötése esetén 120 000 Ft. Egy év alatt. Ennyit spórolhat meg valaki ha 1-3 vagy akár még több évre elkötelezi magát.

De miért tenne ilyet bárki is, ha ez a minimális hátrány behozható más eszközökkel anélkül, hogy le kellene kötnie a pénzét?

Egy példa: jelzáloglevél. A hozam 6,6% és 7,2% között alakul és szeptember 1. előtti vásárlás esetén adózni sem kell utána. Bármikor eladható a tőzsdén. Teljesen kockázatmentes? Nem, mert ha a futamidő alatt az általános hozamszint nagyon megemelkedik, jelentős lehet a veszteség.

Részvény. Szinte minden évben megveri a betéti kamatot, bár jóval kockázatosabb is. De nem kell minden pénzünket ebbe tenni. Ha élünk az egyébként igen valószínű feltételezéssel, hogy kétszer akkora hozamot hoz hosszú távon a részvény, mint a betét, akkor elegendő 20%-ot részvénybe tenni. A matektól megkímélek mindenkit.

Abszolút hozamú alapok. Már több mint 3 van belőlük itthon is, de tanácsadó segítségével is bárki tud ilyet csinálni magának. Minden évben pozitív, inflációt lényegesen megelőző hozamra törekednek. A kockázat mértéke széles skálán mozog.

De ha valaki nem szeretne kockáztatni, akkor is vannak jobb lehetőségek: pénzpiaci alap, állampapír. Bármikor el lehet adni.

Na akkor nézzük a legaljasabb ajánlatot, a kamatadó kapcsán:

http://www.cib.hu/actual/ajanlat/kamatadomentes/megtakaritasok

11%-os kamatot hirdetnek, adómentesen. Hamar kiderül, hogy ez csak a betéti részre vonatkozik, ugyanannyiért, amennyit betétbe tettünk, egy 3 éves futamidejű, vélhetően magas díjú alapba is kell fektetnünk, igaz legalább bármikor vissza lehet váltani. Az alap tájékoztatójából kiderül, hogy a 3 évre a 20% alatti hozam valószínűsége múltbéli adatok alapján majdnem 70%. Ennyi a valószínűsége, hogy éves szinten 6,26% alatt lesz a teljesítmény (tegyük hozzá: most éppen efelett vannak). De a helyzet rosszabb: a 11%-ot csak az első három hónapra adják. Sőt, ha 6 hónapon belül szükségünk van a pénzre, akkor 0%-ot, ha 6 és 18 hónap között, akkor 5%-os kamatot adnak csak. Összegezzük:

Elkerüljük a kamatadót, kb. évi 1,2-1,4%-ot. Viszont kapunk egy kiszámíthatatlan hozamú, de valószínűleg 6,26% alatt lévő éves hozamú, drága garantált alapot, 3 évre, pénzünk másik felével pedig 18 hónapra bele vagyunk kényszerítve egy átlagosnál alig valamivel jobb betéti konstrukcióba. A végső hozamról fogalmunk sincs, de valószínűtlen, hogy 7% felett legyen, és közben pénzünk egy részét még kis sem vehetjük. Tényleg megéri ez +1,2% adómegtakarításért? 1 000 000 Ft esetén 12 000 Ft-ért?

Mit csináljunk az ilyenek ellen? Szívesen segítek bárkinek egy-két rövid email erejéig díjmentesen is, de ha részletes információra kíváncsi, akkor az alábbit tudom ajánlani.

Tanfolyamot tartunk: "Hogyan nyerjük vissza a kamat és árfolyamnyereség adót?" címmel! Részletek ide kattintva!

Véleményem valamennyi pénzintézettől független, de továbbra sem tekinthető elfogulatlannak, még ha teljes mértékben igaz is. Kérlek, konzultálj más független tanácsadóval is.

Amikor a folyó kilép a medréből

Immáron 8 éve volt az Egyesült Államokat ért legsúlyosabb terrortámadás (erről a korábbi bejegyzések). Külön nem írok most erről, korábban megtettem, amúgy sem elsősorban ennek a blog-nak a témakörébe tartozik, és a sajtó ma úgyis tele lesz a megemlékezésekkel.

Ami miatt most erről bejegyzés születik, az egy érdekes aktualitás a munkámban, ami pár napja esett meg. Azt vizsgáltam, hogy két egymásra egyáltalán nem hasonlító kereskedési stratégia elegyítése miként változtatja meg a teljesítmény és egyéb statisztikai adatokat. Ez egyébként egy gyakori "eljárás".

Miről van itt szó?

Az emberek többsége szeret egyfajta döntési mechanizmus alapján befektetési ügyben elhatározni valamit. Nincs olyan stratégia azonban, ami mindig jól teljesít, ezért időről időre belefutnak gyengébb periódusokba. A nagy kérdés az, hogy ez idő alatt mekkora kockázatot visel az ember, mekkora drawdown-t kell elszenvednünk, és ez miként viszonyul az elért hozamhoz. Alapvetően minden rendszer a kettő arányának javítását tűzi ki célul, akár kimondja és/vagy észreveszi, akár nem. Magyarán szólva: minél kisebb kockázat mellett minél nagyobb hozamot szeretne mindenki elérni.

A következő lépés innen az, hogy nem egyfajta gondolkozással közelítjük meg a piacot. Sokan azt gondolják, hogy felesleges többféleképpen gondolkozni, hiszen az egyik megoldás jobb lesz mint a másik, így érdemesebb azt felhasználni. Azt hiszik, hogy például repülővel érdemes utazni mindenhová, mert az gyorsabb, mint az autó. Ez sem igaz minden esetben, rövidebb távokon autóval valószínűleg hamarabb célhoz érünk, mert a repülés előkészítési ideje hátrányt okoz. Ráadásul repülni sem lehet minden esetben, például fokozottan veszélyes időjárási körülmények között, vagy éppen akkor, amikor terrortámadás miatt egy egész kontinensnyi országban rendelik el a teljes légtér zárlatot, akár napokra, mint ahogy történt 2001. szeptember 11. reggelét követően. Ha tehát el akarunk jutni gyorsan valahova, akkor rugalmasnak kell lenni, és a repülő, illetve az autó lehetőségét is talonban tartva érdemes utaznunk.

Ezért ugyanígy érdemes akár több kereskedési stratégiát, gondolkodásmódot egyszerre alkalmazni, a tőke bizonyos arányaiban, akár azt dinamikusan alakítgatva. Fontos, hogy eltérő legyen a döntési mechanizmus, ne egy kaptafára készüljön a kettő, akár teljesen különböző adatokat is vegyen figyelembe. A két rendszer equity curve-jének (tképp. a tőke értékének alakulása az idő folyamán) alacsonyan kell korrelálnia egymással (így nemcsak a kereskedett termékek, de a rendszerek alacsony együttmozgása is hasznunkra lehet). Vizuálisan pedig az a jó, ha a két equity curve szemmel láthatóan különböző, és a visszaesések más időpontokban vannak. Ez esetben a drawdown-ok legrosszabb időszakai a teljes tőkére kevésbé gyakorolnak negatív hatást, és innentől a két stratégia eltérő tulajdonságai maitt kisimítható lesz az equity curve. Sőt, ezt követően a hozam is növelhető, nyilván az összesített drawdown növelése árán, de ekkor már a hozam/kockázat arány jelentősen javult. Innentől (is) a mi döntésünk, hogy mekkora drawdown-t vállalunk, és ezáltal mekkora a hozampotenciál. (Gondolom nem kell külön hangsúlyoznom, hogy bármilyen kockázatos befektetés esetén végig csak valószínűségekről beszélünk, ez igaz erre a példára is, és ami jól néz kie egy teszten, nem biztos, hogy meg is valósul).

Visszatérve az elejére, a napokban éppen három stratégia elegyítésének hatásait néztem, amikor egy különös grafikon bukkant fel. Az alábbi ábrán a drawdown százalékos mértéke szerepel, a mix után, havi bontásban.

Látható, hogy a nagy pénzügyi sokkok hatást gyakoroltak a teljesítményre, 98 nyarán-őszén és 2008 folyamán is voltak visszaesések, de ezek a 18%-ot a legrosszabb esetben sem lépték túl miközben a hozam ennél lényegesen magasabb volt, így az equity curve kisimítása jól sikerült. (Itt külön kérem, hogy ne küldjetek email-eket, "A magas hozam tényleg ilyen egyszerű?" jellegű kérdésekkel, amiket néha kapok. Egyáltalán nem ilyen egyszerű, ez csak egy elméleti példa, még akkor is, ha valós adatok tesztelése alapján készült). Van azonban egy nagy spike az adatsorban, éppen középen, 35%-os drawdown-t mutatva, és ami még meglepőbb: amilyen hamar jött, olyan hamar el is tűnt. Megmondom őszintén, nem értettem, hogy ez miért fordult elő, és nem esett le a tantusz: 2001. szeptemberéről volt szó. A stratégiák egyike sem volt képes kezelni (legalábbis alacsony drawdown mellett) egy ennyire hirtelen, különös (több napig zárva tartott a piacok jó része) durva ugrást hozó eseményt. Persze előfordulhat, hogy éppen a "jó oldalon" állnak a pozíciók, de ez esetben is furcsa ugrást vehetünk észre, csak éppen felfelé, és az equity curve-ön szembetűnő.

Amit itt láttunk, az az eset, amikor a folyó kilép a medréből. Ritkán történik meg, de akkor hatalmas felfordulást okoz. A tőzsdén ezt a fat tail jelenségként ismerik, és az egyes napok teljesítményeit gyakorisági grafikonba pakolva az eloszlás szélén, furcsa kis outlier-ekkén, kivételekként látunk. Ráadásul úgy tűnnek fel, hogy a náluk kisebb szomszédos (abszolút) értékeken gyakran nincs egyetlen előfordulás sem.

Normál eloszlás mellett ennek soha nem szabadna előfordulnia, vagy ahogy mondani szokták 10 000 évenként, mégis minden évtizedben van egy-kettő. Hatásuk mégis alapjaiban változtatja meg a körülményeket, és még egy mindenre felkészült stratégia elegy sem képes normál mederben lereagálni ezeket. Igazán hatásos védekezés nincs ellenük. Számítani kell rájuk, hogy előbb-utóbb megtörténnek, és elsősorban lelkileg kell felkészülni, a szokásos kockázatkezelés mellett.

Szeptember 11.-e 8. évfordulóján azt kívánom, hogy minél ritkábban lássunk ilyen magas és hirtelen drawdown-okat és főleg ne ilyen szomorú események miatt.

Hogyan keresett egy táncos mai értéken 15 millió dollárt a tőzsdén? – Könyvkritika

Az Alinea kiadó folytatja kissé reménytelennek tűnő, de mindenképpen tiszteletre méltó keresztes hadjáratát a nemzetközi szinten évek, sőt évtizedek óta megjelent, széles körben ismert szakmai jellegű könyvek magyar piacra dobásával.

Ezúttal egy régi klasszikus került terítékre, amely egy külföldre menekült hazánkfia saját megpróbáltatásait és sikereit meséli el az amerikai tőzsdén az ötvenes években. Nicholas Darvas ugyan egy világhírű táncos volt, nagy ismertségre mégis a mai napig feltűnő című könyvével tett szert. A „Hogyan nyertem 2 millió dollárt a tőzsdén?” (ami ma közel 15 millió dollárt jelentene) minden szempontból találó cím. Egyszerű és lényegre törő, csak úgy mint a könyv az elejétől a végéig. Tényleg megválaszolja a kérdést, méghozzá szórakoztatónak is szánt műtől eddig általam nem látott szokatlan részletességgel. Ami pedig a legfontosabb: múlt időben fogalmaz, nem állítja, hogy tudja: általánosságban hogyan lehet ennyi pénzt keresni a tőzsdén. Ennek pedig később jelentősége lesz.

Az ötvenes évek nagyon régen voltak, Darvas is több mint 30 éve elhunyt, és gondoljunk csak bele: amikor Budapest utcáin gyilkolászó szovjet tankok robogtak, a globalizáció és az internet még álom sem volt, a szerző egy turné keretében végigutazta a világot, közben gyors ügyleteket csinált az amerikai részvénypiacokon. Mert, hogy erről van szó. Darvas a világ különböző városaiban, néha egészen eldugott helyeken, például Tibetből, táviratok és postán utána küldött újságok segítségével utasította brókerét. Ez egészen elképesztő nehézségeket okoz a mai internetes platformokhoz szokott embernek. Darvasnak időnként követségekre kellett bekönyörögnie magát hogy táviratozhasson, a táviratok rövidsége érdekében brókerével saját kódrendszert kellett kidolgoznia, és az újságot néha több helyre kellett megrendelnie, mert nem tudhatta, hogy az egyes posta szolgálatok milyen gyorsan juttatják el az adott címekre a friss példányt. A szerző ezekből a táviratokból jó néhányat be is mutat a könyv végén. A másik, ami ma már jószerével elképzelhetetlen, az a bróker –ügyfél kapcsolat, amely kiterjedt olyan dolgokra is, mint az információk megszerzése, az ügyfél minduntalan figyelmeztetése esésnél és még sorolhatnánk. Persze ennek meg is kellett fizetni az árát, és mint Darvas idővel rámutat: nagyrészt értelmetlenül.

Másrészről viszont az elmúlt 50-60 évben a piacokon kevés dolog változott, és a könyv ennek látványos mementója. Darvas ha kissé felületesen is, de említi a fundamentális és technikai elemzést, majd a sikert fogalmazása szerint a „technofundamentalista” megközelítésben érte el. Az olvasás után világossá válik, hogy egy ma már klasszikus trendkövető módszerrel élt, kitörési taktikával és növekedési részvényekre fókuszálva. A könyv végén látható grafikonokról kiderül, hogy a trendek, korrekciók, alakzatok, és az őket kísérő forgalom nagyon hasonló a maiakhoz, talán csak a világ gyorsult fel, de a mögöttes piaci pszichológiai alapjai pontosan ugyanazok. A mellékelt magyarázatokból, de még inkább magából a történetekből pedig kiviláglik, hogy hasonló események haladtak a piaci eseményekkel együtt, legyen szó bennfentesek ténykedéséről, hatósági beavatkozásról, egy nagy megrendelésről.

Darvas könyve azért lehet érdekes egy teljesen kezdő tőzsdei befektetőnek, még inkább spekulánsnak, mert röviden, de mégis kimerítően ír azokról az érzésekről és ezekből fakadó hibákról, ami szinte mindenkit érint, aki ezen a területen van. Az elején nagyon naiv, és a mű során kiderül az is, hogy nem tekinthető különleges képességgel, vagy intelligenciával megáldott spekulánsról van szó. Még csak nem is arról, hogy jól viselné a stresszt, vagy eleinte jól kezelné a kockázatot, hiszen szinte mindig mindenen éjjel-nappal aggódik, még azon is, ha éppen nagyon sokat nyert, és megesett, hogy ingatlanra felvett kölcsönnel tőzsdézett. Ami megkülönbözteti a tömegtől az az állhatatosság és az, hogy minden ügyletét alapos módon vezette, könyvelte és utólag ki is elemezte. Könyvében ezenkívül írja még azt is, hogy éppen a piactól való fizikai és információs távolsága volt az, ami lehetővé tette, hogy távol tartsa magát a stressztől és a lépéskényszer érzetétől, továbbá azt is, hogy tervezzen és meghatározott stratégia alapján járjon el. Mindezt úgy írta le, hogy érthető legyen mindenki számára és ehhez hozzájárul az is, hogy a világos szövegeket és a szakmailag így is abszolút jól sikerült nyelvezetet ismét megköszönhetjük a fordítónak.

Ne várjuk azonban azt, hogy megtudjuk, miképpen lehet 2 millió dollárt keresni a tőzsdén, vagy akár egy centet is. Azzal, hogy Darvas viszonylag jól körülírt módszerét élesben is alkalmazzuk, több gyakorlati probléma is van. Először is nem mindegy, hogy mekkora összegből kereste meg ezt a pénzt, a valós teljesítmény kimutatáshoz és hozamszámításhoz ez alapfeltétel. Számomra ez nem derült ki egyértelműen, mert már a kezdőtőke is egy fizetség helyében kapott részvénycsomagból állt, ami később úgy ugrott meg, hogy Darvas nem is tudott róla. Később többször kiegészítette a tőkét, egyszer a már említett jelzáloghitel segítségével, és volt egy pont, ahol komoly tőkét is kivont. Szintén problémás a kockázat megállapítása, amely néhol elképesztően magas, rendszeres a margin számla határáig történő elmenetel, a kölcsönből tőzsdézés, és nem kerül kiszámításra a nyitott pozíciók átmeneti értékvesztése miatti drawdown sem. Szintén súlyos gond a nagyon alacsony elemszám, ami kevésbé megbízható adatokat nyújt a rendszer általános használhatóságáról, hiszen Darvas a nagy nyereségeit csupán néhány koncentrált pozíció által szerezte, különösen szembetűnő a 125. oldalon lévő táblázat, amikor nyereségei éppen 319 ezer dollár alatt álltak, és ebből több mint 295 ezret egyetlen cég papírjának köszönhette. Az sem mellékes, hogy a kezdeti nehezebb időszakban a piac oldalazott, míg a nagy sikert jelentő másfél év éppen az amerikai történelem egyik legnagyobb fellendülésének korszaka volt. Sok kritikusa is volt Darvasnak, akik nem egyszer megvádolták azzal, hogy eredményeit eltúlozza, történeteit kiszínezi. Bár ez nem zárható ki, ennek nincs igazán jelentősége. A tökéletes, vagy ahhoz közeli részletességig kidolgozott, nem diszkrecionális modellek ha nyilvánosságra kerülnek, azonnal halálra is vannak ítélve. Sokan kezdik el használni, és ezzel a keselyűk a piacon egymás elől marják el a húscafatokat, míg végül a tömeg minden zsákmányt eltűntet. Darvas pontos módszere valószínűleg évtizedek óta nem működik már önmagában. Hasznos lehet viszont a lényegi építőkockák használata, úgy mint növekedési papírok, all-time-high, trendkövetés ehhez kapcsolt kockázatkezeléssel, stb. Emellett a mentális felkészültség megértése a könyvből mindenki hasznára válhat, nem is beszélve arról, hogy megnyugtató látni, hogy még a nagy sikert elérő emberek is milyen kezdeti ballépéseket és lelki megrázkódtatásokat szenvednek el útjuk során.

Nem mondanám azt, hogy a „Hogyan nyertem…” egy kifejezetten jó könyv, azt pedig pláne nem, hogy nélkülözhetetlen. Nem mondanám azt sem, hogy hasznos, és hogy aki ma olvassa az sok újdonságot kaphat tőle. A nem éppen bonyolult és hosszú könyv mégis bizonyított. Elsősorban időtállóságával. Lehet, hogy Magyarország le van maradva, de nem 50 évvel, ezért a könyv tartalmát dicséri, hogy itthon is piacra dobták. Sőt, az Amazon.com-on megtalálható a 2009-es angol nyelvű újra kiadás és nem kevesebb, mint 150 részletes kritika, amelynek túlnyomó többsége pozitív. Amikor Darvast megkérdezte a vele első interjút készítő újságíró, hogy miért beszél nyíltan a tőzsdei ügyleteiről azt válaszolta, hogy azért, mert büszke rá. A könyvet elolvasva mi is azt gondolhatjuk, hogy teljes joggal.

---

A teljes Szakirodalom lista és kritikák továbbra is olvashatóak itt (PDF formátumban)

---

Aktuális Tumblr bejegyzések, Tweetek az elmúlt időszakból:

• Rostowski (Poland's Finance m.) is right. There is no such thing as 'avoiding recession', there is only delaying: http://is.gd/6ITjn
• Uptick rule is back? - There is no point restricting short sale generally. It delays, or modifies natural... http://tumblr.com/xxd5ttljm
• Official Wall Street 2 Photos! http://icio.us/nbc201
• "Rövid és felületes banki prezentáció után a MIFID alkalmassági teszt annak szellemiségével ellentétes..." http://tumblr.com/xxd5v5hi6
• If I were Greece's PM, I'd even pay Roubini to shut up. It'd be unethical, but at least he wouldn't heat up reflexivity. http://is.gd/78ZBe
• Yesterday seems to be a typical short term turning point on US markets, hammer candle with higher volume. Higher chance of rise for 2 weeks.
• Photoset: Mennyire más volt a 2000-2002 és a 2007-20XX(?) bear market. Az első valós részvénypiaci buborék... http://tumblr.com/xxd5x5e5g
• BREAKING NEWS! Gordon Gekko is back from prison! Here is the first Wall Street 2 trailer: http://is.gd/7ePxd What can I say? I AM AMAZED!
• Tesla (electric car maker) IPO: too early & I bet it'll be overpriced. Don't buy the stock, buy the car, if you're rich. http://is.gd/7lG95
• Chinese will live 2* better than EU citizens in 30 yrs? Linear projection to eternity makes even a Nobel winner silly. http://is.gd/7rw1F
• Video: Keynes vs. Hayek RAP :) Probably the most amazing thing I’ve seen in economics education. The opening... http://tumblr.com/xxd619uch
• OMG! Superfund's highest risk 'Cayman Fund' is at levels not seen since 2003! :( Trendfollowing doesn't always work. http://is.gd/7vvWF
• CNBC poll for a new nickname for Roubini: http://is.gd/7xRxP "Dr Toldya"? If you make enough predictions,you can be "Dr Toldya" too.
• "As bond yields rise, Greece and its peers face difficult choices. The best course would be to follow..." http://tumblr.com/xxd63fj0x
• Hatodik éve stagnál vagy csökken a magyar ingatlanok reálértéke! Eljött az idő vásárolni? - Utoljára 2003-ban... http://tumblr.com/xxd63x039
• A Gazdasági Rádió kérdezett az amerikai gyorsjelentésekről: http://is.gd/7H26e
• Video: If Faber is right the best thing to do this decade is shorting state bonds, don’t forget he makes his... http://tumblr.com/xxd65quqq
• "(…)although there is technically more money in the economy, the banks haven’t been lending that money,..." http://tumblr.com/xxd67hjmg
• Nahát, itt legálisan és ingyen megnézhető az Overnight: http://is.gd/7VJwt itt pedig a kiváló Fehér Tenyér: http://is.gd/7VJwC
• Mi értelme van rekord összegű short állományról beszélni devizában, amikor a FX sokkal nagyobb? Még a napi forgalom is. http://is.gd/7ZTbx
• Photoset: Sector comparison: which is the most likely to be a leader in the stock market? In the last 11... http://tumblr.com/xxd6ba7iv
• High Water Marks: The other hedge fund “lock-in”: An academic study finds that the presence of a high water mark c... http://bit.ly/bkMhVN

(A Tumblr és főleg a Twitter a gyakoribb, de kevésbé részletes és minőségi véleményközlésre, esetleg hír-, link-, videó-, képmegosztásra jó. Annak is megvan az előnye, hogy bizonyos tartalmakat ezeken keresztül tesz közzé az ember, erről bővebben itt. Mivel ezeken nemcsak szakmai, hanem bármilyen egyéb tartalom is van, sport, személyes, társadalmi, stb., ezért ezekre csak a befektetési terület iránti érdeklődés miatt nem érdemes feliratkozni, az érdekeseket néha kiteszem ide is.)

3 Aranyérem. Kevés?

Véget ért a Pekingi Olimpia, és Magyarország nagy részét csalódással töltötte el az eredmény, mert a magyar delegáció kevesebb érmet, azon belül is aranyat hoz haza, mint azt a többség gondolta.

Sportszakmai, sportpolitikai, dopping, stb. oldalról nincs elegendő rálátásom az eseményekre, és ennek a blog-nak nem is tisztje erről véleményt alkotni. Az adatok, és a befektetés-hozam oldaláról viszont annál inkább.

Az olimpia kezdete előtt sok barátommal, ismerősömmel tippelgettünk az érmek – elsősorban az aranyak – számát tekintve, mint ahogy tette szinte az egész ország. Pekingbe menő ismerőseim voltak a legpesszimistábbak, ők éppen 3-4 aranyat tippeltek, de még én is borúlátónak számítottam 5 arany-os tippemmel, mert a legtöbben 7-8-ra számítottak. Valószínűleg nem véletlen, hogy éppen a sport iránt leginkább elkötelezettek, a legnagyobb rajongók érezték leginkább, hogy mi a realitás.

Nagyon úgy tűnik, hogy nem most értünk el gyenge eredményeket, hanem korábban teljesítettünk felül. Ezt számokkal is szépen alá lehet támasztani. Egyébként a négy évvel ezelőtti teljesítményünkkel a hagyományos éremtáblázaton az előkelő 10. helyet tudtuk volna elérni. Ez jól jelzi, hogy elsősorban Kína hatása miatt, nőtt az érmek, elsősorban az aranyérmek koncentrációja. Ha bölcsek vagyunk, most értékeljük csak igazán a korábbi sikereket, vagy az olyan sportágakat, ahol versenyzőink meg tudták ismételni győzelmüket, régebben az úszás, vagy a vívás, illetve a kajak-kenu és vízilabda még ma is.

Hogy mennyire nem kell szégyenkeznünk, és még a mai napon is bőven felülteljesítjük a nagy sportnemzetek szinte mindegyikét ahhoz érdemes egy kicsit a számok mögé nézve. Ehhez elegendő az éremtáblázatot kicsit jobban megvizsgálnunk. (kattints a képre)


Mielőtt a magyar eredményekkel foglalkozunk, nézzünk meg néhány igencsak szembeötlő számot. Kína elsőre elsöprő győzelmet mutat, de látható, hogy náluk túlsúlyban vannak az aranyak, az összes érmet tekintve pedig már egyenesen lemaradtak az aranyaknál második helyezett Egyesült Államok mögött.

A kínaiak szemmel láthatóan arra mentek, hogy a hagyományos éremtáblázaton nyerjenek, az első helyekre koncentráltak, és úgy nevelték ki olimpikonjaikat, hogy a legjobbat kiválasztották, és beléfektették a legtöbb időt, energiát, és persze pénzt. Erőfeszítéseiket komoly siker koronázta, mert toronymagasan nyerték az ún. hivatalos, vagy hagyományos éremtáblázatot. Ebben az aranyak száma alapján történik a besorolás, egyenlő számú első helye esetén az ezüstérmek, majd a bronzérmek száma dönt.
Ez a besorolás érezhetően túl nagy súlyt ad az aranyérmeknek, ezért érdemes alternatív rangsorolási módszerek alapján is megvizsgálni az eredményeket. Az egyik, az összes érem számát veszi figyelembe, függetlenül attól, hogy az a dobogó melyik fokát jelenti. (kattints a képre)


Ez sem túl szerencsés, hiszen nem lehet ugyanúgy értékelni a különböző színű érmeket.

További két, általam kitalált értékelési módszert találtam ki. Egyik sem túl szofisztikált, de talán szerencsésebbek, mint a fenti kissé egyoldalú, vagy érmesekkel túlságosan is demokratikus megoldások.

Az egyik ilyen az F1 szabály, ami az első három helyezettnek pontosan úgy adja a pontokat, ahogy a Forma-1-ben, vagyis az első 10, a második 8, a harmadik 6 pontot kap.

A másik, talán a legjobb módszer, ha a helyezésekért sorrendben 3-2-1 pontot adunk.

Mindkét módszer alapján megnéztem, hogy népességarányosan, illetve GDP arányosan (ami lehetővé teszi az él vagy akár a tömegsport bőségesebb finanszírozását).

Az F1 módszer alapján az Egyesült Államok, ha nem is testhosszal, de magabiztosan vezeti a listát Kína előtt. Az első tízben még feltűnő, hogy Ausztrália megelőzi az egyébként négyszer akkora lakosságú Németországot. Továbbá látványos, hogy Franciaország három helyet ugrik előre, ezzel ellensúlyozva az ezüstökhöz képest gyér számú aranyak miatti balszerencséjüket. A magyarok 22.-ek a listán, ami egyetlen helynyi visszacsúszás, a hagyományos táblázathoz képest. (kattints a képre)


Sosem lehet teljesen objektív az érmek súlyának meghatározása, de az, hogy az ezüst 80%-át éri az aranynak talán kicsit erős. Ezért nézzük meg az eredményeket a 3-2-1 szabály alapján. (kattints a képre)


Itt ismét Kína vezet, de csak egy hajszállal. Akár ha csak egyetlen arannyal kevesebbet szereznek (vagy az Amerikaiak többet, lásd a 4*100 váltók), akkor teljesen megegyező lenne az állás. De a sportban nincsen „ha”, az általam legjobbnak ítélt értékelési módszer alapján Kína nyert, de sokkal szorosabban, mint az eredeti éremtáblázaton tűnik.

Akárhogy is nézzük, az biztos, hogy Kína és az Egyesült Államok a két legnagyobb sportnemzet (és hamarosan szinte mindenben ők versenyeznek majd az első helyért, nemcsak ami sport), és az előbbi nagy ütemű felfutása a sportban is lenyűgöző. A harminc éve teljesen elzárt, olimpiai eredmény nélküli ország katapultált az első helyre.

Érdekesség, hogy ha az EU-t egységesként kezelnénk, akkor bármelyik alternatív számítás szerint kétszeresen veri meg bármely más országot.

Ami még feltűnő, az a 3-2-1 listán Nagy-Britannia 4. helye, ami komoly előrelépés nekik, és egyben az EU kimagaslóan legjobban teljesítő tagja lett. Az EU-n kívül pedig Ausztrália 5. helye is szembeszökő.

Nem lenne szerencsés, ha a nálunk sokkal több pénzzel és/vagy lakossággal rendelkező országokkal közvetlenül összemérni magunkat. Magyarországhoz hasonló országok teljesítményét a leginkább az alábbiak szerint lehet kikristályosítani.

Nézzük meg a két fenti számítást népességarányosan.

Az F1 számítás szerint semmi szégyenkeznivalónk sincs. A 87 érmet szerzett ország közül a 21. helyet szereztük meg, és a legtöbb előttünk álló ország kis nemzet, ahol már 1-2 érem megszerzése is a táblázat élére repítheti őket. Az előttünk lévő országok közül a futófenoménnel megáldott Jamaika, valamint Ausztrália teljesítménye az igazán szép. A hasonló sorsú, környező országok közül csak Szlovénia és Fehéroroszország teljesített nálunk szignifikáns mértékben erősebben, és mögöttünk van Csehország és Lengyelország is, akárcsak Bulgária, Románia, vagy a hagyományos éremtáblázat 11. helyezettje, Ukrajna is. (kattints a képre)


A 3-2-1 számítás alapján ugyanígy állunk, a hozzánk hasonló lakosságszámú országok szinte mindegyikét könnyedén megelőzzük, például Csehország, Belgium, Svájc. (kattints a képre)


Érdemes megnézni még azt, hogy GDP arányosan hogyan teljesítünk, hiszen sokan vélhetően a pénzhiányt fogják felhozni a többség várakozásához képest gyengébb eredmények okaként.

Az F1 pontozást nézve itt kicsivel hátrébb csúszunk, de 204 induló, és 87 érmet szerzett országból így is a 26. helyen vagyunk. A lista elején ugyan Mongólia és Jamaika áll (az utóbbiban voltam egy napot jó néhány éve: nagyon-nagyon szegények), de utána a sorrendet néhány egzotikus ország kivételével a volt Keleti-Blokk uralja. Az első harminc helyezettből 19 (!) volt szovjet tagköztársaság vagy Varsói Szerződés tag, csak a csehek és a lengyelek maradtak ki, de ők is a lista első felén találhatóak. (Ha a régi időszaknak más nem, legalább az élsport szervezett támogatása pozitív tényezője volt – Kína is ennek köszönheti jelentős részben sikereit) (kattints a képre)


A 3-2-1 kalkuláció alapján is nagyon hasonló képet kapunk, itt egyébként 3 helyet előrébb tudunk végezni.
Mondanom sem kell, hogy a fejlett országok mindegyike mögöttünk végez, az EU 2004-es bővítése előtt tagországai jócskán le vannak maradva mögöttünk. Az első ötvenbe csak a 44., 47. és 48. helyen álló Hollandia, Dánia, Nagy-Britannia tudott bekerülni. Érdekesség még Ausztrália 33., és Kína 35. helyezése. Az Egyesült Államok, és Japán a lista legalsó részén kapott helyet. (kattints a képre)


(A témakörről egy jó összefoglaló található Antal Dániel blog-ján)

Az élsport (és annak eredményessége) befektetés. Pénzben, és időben. Nézzünk meg két példát, amely a fenti listákon komoly eredményeket ért el ezt az elvet vallva, pedig volt idő, amikor nekik is megvolt az okok a kétségbeesésre.

Nagy-Britannia és Ausztrália

Ausztrália az 1976-os, Montrealban rendezett olimpia után volt kénytelen aranyérem nélkül hazakullogni, míg az Egyesült Királyság 1996-ban, mindössze egyetlen aranyat kapott. A csalódás hatására mindkét országban igen komoly hangsúlyt kapott a sportra való nevelés, a kissé talán ellustult fejlett piacgazdaság gyermekei számára.

Mindkét ország olyan komolyan vette a sport programját, hogy meg is kapta az olimpia rendezési jogát 24, illetve 16 évvel programjuk elindítása után. Emellett az élsportban is jelentkeztek az eredmények, a mostani listán is az előkelő 4.-6., illetve az F1 és az 1-2-3 pontozás alapján 4.-5. helyet szerezték meg, a stabil dobogós Oroszországtól sem messze lemaradva.

A siker két tényezője a ráfordított összeg, és a tervezés, évtizedekre előretekintve. Ausztrália, vagy Nagy-Britannia esetén a kettő közül az elsőnek volt nagyobb szerepe, míg a keleti országok a mai napig az évtizedes tervezés maradványainak köszönhetik sikereiket.
Bár Oroszország, de akár hazánk esetén azért a maradványok utáni lecsúszás érezhető.

(Ausztria, Belgium, Szingapúr pedig hiába nagyon gazdag országok, kevésbé érdekli őket a nyári olimpia, így hiába van pénzük, a tervezés hiánya gyenge eredményeket hoz.)

Ha szeretnénk Ausztráliához, vagy Nagy-Britanniához hasonló eredményeket elérni, (arányosítva a saját lakosságunk, vagy gazdaságunk méretéhez képest már most hasonlóan állunk), más szóval visszatérni az 1992 előtti időszakra, akkor komoly erőforrásokat kell megmozgatnunk, és legalább három olimpia múlva fogjuk érezni az eredményeket, csak úgy mint a Britek. Ez nemcsak pénzbeli erőforrásokat jelent, hanem rengeteg időt, és energiát. Sokkal több gyereknek kell kedvet csinálni a versenyszerű sporthoz, és ez elsősorban nem pénz, hanem elhatározás kérdése.

Csak úgy mint azok a befektetések, amikről ez a blog szól, a két kulcstényező:

Befektetés kockázatos eszközökbe (hiszen a befektetett pénz megtérülését a sportban sem garantálja semmi)
Idő, amíg ezek a befektetések beérnek (mert mint láthattuk, néha évtizedek is kellenek a sikerhez, de ha sikerül, bőven „megtérül”)

Megéri ezeket az erőfeszítéseket az, hogy több aranyérmünk legyen? A kérdés nem is olyan könnyű, és ezt nyilván az ország lakossága dönti el. A saját véleményem, hogy ez nemcsak ennyit, hanem ennél sokkal-sokkal többet is megér. Megér annyit is, amennyit Ausztráliának és Nagy-Britanniának is megért: hogy saját olimpiát rendezzünk. Nagyon nehéz lenne, de meg tudjuk csinálni. A magam részéről ezért vagyok pártoló tagja a Budapesti Olimpia mozgalomnak.

Mert szerintem az, hogy egy nemzet visszanyerje az önbecsülését, bármennyi pénzt megér.

Aki csalódott az olimpiai szereplésünket illetően, annak küld tovább ezt a bejegyzést.

Gyengélkedő Európa? - Ugyan már!

Évek óta halljuk, hogy Európa gazdaságával mennyi probléma van, ezerféle ellentét feszíti szét, és több közgazdász egyenesen az euró gyermekkori halálát jelezte előre.

Őszintén: így néz ki egy gyengélkedő deviza mozgása a világ elsőszámú tartalék devizájával szemben?



Nem véletlen a bejegyzés időzítése sem, ugyanis az EUR ismét - sokadszorra - új csúcsot döntött a dollárral szemben.


---

Köszönöm a szavazatokat a Goldenblog-on, végül a második helyet sikerült megszerezni, ami a több száz indulót, és 11 második körös jelöltet tekintve nagyon jó eredmény. Részletek itt.
Nagyon sok levelet kaptam ismerősöktől, de olyanoktól is, akikkel még nem találkoztam, mégis rendszeresen vagy akár az utóbbi napoktól olvassák a blog-ot. A sok bíztatás jelzi nekem, hogy érdemes folytatni, remélem sokak számára hasznos témákat boncolgathatok továbbra is :)

A kategória többi jelöltjének gratulálok, mindegyikük blog-ja magas színvonalú és izgalmas. Gratulálok az első helyezett Tóth Andrásnak. Nem titok, hogy tevékenységi köre nem tartozik a kedvenceim közé, ugyanakkor az értékelésnél magát a blog-ot kell értékelni. Ez pedig egy igen érdekes, és egyben hasznos információkkal is szolgáló webnapló, így megérdemelten lett első, amit a közönségszavazás első helye is bizonyít. Szintén gratulálok Barázsy Ákosnak is, aki az útnyilvántartással foglalkozó blog-jával lett harmadik, abszolút rászolgálva a dobogóra. Utólag elárulhatom, hogy ha fogadnom kellett volna, hogy melyik jelölt nyer, az ő blog-jára tettem volna fel pénzt, de a másik döntősre: a Cégvezető blog-ra, ami viszont a közönségszavazás második helye ellenére nem jutott be az első háromba az összesített eredménynél, számomra meglepő módon. Én mindenesetre bookmarkoltam és rendszeresen olvasni fogom, ha marad ez a színvonal.

Indexek reálértéken

Nem telt bele két nap sem, és máris megvolt az előző bejegyzésben jelzett, akkor még csak hajszál híján 11,5 éves mélypont. Monndhatjuk, hogy a fejlett világ legfontosabb benchmark-jának használt részvényindexe majdnem 12 éve egy cent értéket sem termelt a befektetőknek. Nagyjából békeidőben, és gazdasági növekedés mellett.

De az előző bejegyzésben azt is jeleztem, hogy ebbe az infláció hatását figyelembe sem vettük. Most megtettem, az amerikai index esetén 2,7%-ot egyenletesen leosztva, az európaiaknál 3%-kal ugyanígy kalkulálva, az indexek 1990-es kezdőértékét figyelembe véve. Az eredmények megdöbbentőek.

S&P 500:

Mindenki aki 1995 márciusa óta (14 év) szállt be, reálértéket tekintve veszteségben van. Az éves átlagos reálhozam 1990-től 1,5%.

DAX:


Mindenki aki 1996 októbere óta (több mint 12 év) szállt be, vagy azóta nem 2002 decembere és 2003 júniusa között vett, reálértéket tekintve veszteségben van. Az éves átlagos reálhozam 1990-től 2,8%.

CAC40:


Mindenki aki 1990 eleje óta (több mint 19 év) szállt be, kivéve néhány hónapot időközben, reálértéket tekintve veszteségben van. Az éves átlagos reálhozam 1990-től -1,2%.

A részvénypiac statisztikai értelemben a kockázatmentes befektetésekhez képes statisztikai előnyt mutat. De önmagában a klasszikus Buy&Hold megközelítés még ilyen hosszú időtávon is lehet gyenge teljesítményű.

---

Akit érdekel, hogy a magyar részvény és állampapírpiacon a külföldiek mit és miért csinálnak, azok hallgassák meg a Gazdasági Rádió velem készült beszélgetését itt.

---

Hamarosan a BWM Meggyőzően Kockázatos Alap az Access Alapkezelővel együttműködésben működik tovább. Az eddigiekről lesz részletes elemzés is kb. kté hét múlva. Addig is a változások megtekinthetőek itt.

Stratégiák, amikből a tőzsdeguruk meggazdagodtak - Jótékony célú előadás

Március elején ígértem, hogy a rengeteg díjmentes anyag mellett, amit elérhetsz weboldalunkon lesz egy olyan, ami jár némi költséggel, de mégis örülni fogsz neki, hogy fizetsz érte. Íme:

A Bridge Wealth Management 2011. Május 12.-én (már most írd be a naptáradba!), csütörtökön egy rendhagyó előadást tart. Ennek során olyan befektetési stratégiákat mutatunk be, amelyeket a nagy és sokszor a nyilvánosság elől is rejtőző tőzsdeguruk használnak. A Hedge Fund-ok által alkalmazott módszerek valójában nem képesek varázsolni, csak hatékony módon képesek a magasabb hozamcélra törekedni, miközben a jellemző részvénypiaci kockázatnál lényegesen kisebbet kell elviselniük. Az ilyen zártkörű alapokba általában csak több millió, sőt tíz vagy százmillió dolláros nagyságrendű befektetők tehették a tőkéjüket. A legtöbb kisebb, ezekből a lehetőségekből kizárt befektető nem tudja, hogy ezeket a stratégiákat kisebb összeggel is meg lehet valósítani. Pontosan erről fogunk beszélni.

Az előadás teljes bevételét jótékony célra fordítjuk, méghozzá a helyszínen is jelen lévő alapítvány munkatársának, így közvetlenül beszélhetsz azzal, akinek a jótékonysági munkáját segíted.

Miért szól neked ez a rendezvény?

Ha vannak befektetéseid, stabil az anyagi helyzeted, de:

• A bankbetétben tartott pénzedet hatékonyabb befektetésekben szeretnéd tudni.
• Az elmúlt években a részvénypiaci hozamok nem érték el az elvárásaidat, sőt:
• Pénzt veszítettél a részvényekkel vagy más befektetésekkel a válság során.
• Zavar, hogy túl sok jutalékot fizetsz a brókerednek, tanácsadódnak, biztosítódnak, és utána csak sodródsz az árfolyamokkal, gyakran lefelé.
  
• Vagy úgy általában: nem érted, hogy mibe fektetted eddig a pénzed, és szeretnéd a pénzügyi piacok és befektetések folyamatait érthető módon átlátni.

Mely esetekben nem érdemes eljönnöd?

• Ha nagyon gyors, rendszeres havi 10% feletti, vagy éves több száz százalék hozamra számítanál.
• Ha jelen pillanatban nincs pénzed a stratégiák megvalósítására.
• Ha nem szeretnél legalább 3 évre előre tervezni a befektetéseid kapcsán.
• Esetleg akkor, ha bizonyos szintű érték ingadozást nem tudsz elviselni ez idő alatt.

Mire van szükség, hogy eljöjj a rendezvényre?

Az adomány kivételével semmire! Ha ismered a négy matematikai alapműveletet, akkor nem lesz problémád a megértéssel. Ha szeretsz jegyzetelni, nyugodtan tedd azt az előadás alatt, de ha nem: az sem gond, ugyanis az előadás anyagát és felvételét később eljuttatjuk a számodra.

Miért más ez az előadás, mint a többi, és mi az, amit máshol nem kapsz meg?

• Sehol, senki nem beszél ma Magyarországon Hedge Fund-ok által alkalmazott stratégiákról.
• Főleg nem olyan ember, aki aktívan használja is őket, és évek óta ezt teszi.
• Sehol máshol nem kapsz ennyi kedvezményt, ennyire alacsony költség mellett.
• Ráadásul mástól nem kapod meg azt az érzést, hogy egy jó ügyet segítettél, és még az Alapítvány munkatársával is találkozhatsz.

A rendezvényről a hétvégén részletes leírást olvashatsz itt: http://www.bwm.hu/eloadas

Addig is tudsz jelentkezni az alábbi űrlap kitöltésével.

A telefonszámot nem kötelező megadni, de túljelentkezés esetén előnyben részesülsz, mivel ez esetben email-en és telefonon is érdeklődünk, hogy eljössz-e. A jelentkezés bármikor lemondható, nem jelent kötelezettséget a részvételre. Amennyiben telefonszámot nem adsz meg, a jelentkezés csak akkor végleges, ha azt a Bridge Wealth Management visszaigazolta, ez legkésőbb április 24.-ig történik meg. Ha az űrlapot nem látod, akkor a fenti linken is tudsz jelentkezni.

Mit kapsz, ha eljössz az előadásra:

• Előadás - 4 óra (2*2)
• Az előadás közben és végén a kérdéseidet is felteheted.
• Előadás felvétele DVD-n
  
• Előadás prezentációja, segédanyagok
• Befektetési DVD - 11 órányi anyaggal
• Konzultációs lehetőség - email-en 5 óra terjedelemben, 3 hónapon belül felhasználható módon
  

Ki tartja az előadást, és miért bízzak meg abban, amit mondani fog?

Faluvégi Balázs, a Bridge Wealth Management Zrt. vezetője. Kérdezték már a véleményét sok más mellett a Budapesti Értéktőzsde road-show-in, a Magyar Televízióban, a Manager Magazinban. Rendelkezik Befektetéselemzői diplomával, Vagyon-Alap-Portfoliókezelői vizsgával, és az országban elsőként szerezte meg a Chartered Market Technicial level 3 vizsgát. Több mint 12 éve dolgozik befektetési területen, ez alatt volt befektetési szolgáltatónál, három alapkezelőnél, elemző és vagyonkezelő cégeknél is. A HedgeFund-hu oldal alapítója és szakírója. Ennyit röviden. Hosszabb (és valljuk be: unalmas) önéletrajzát itt találod. A felsorolás vagy az önéletrajz alapján döntsd el, hogy megbízol-e a tudásában vagy sem.

Néhány idézet korábbi előadásainkról:

"Az alapoktól kezdve, élő példákon át mutatta be a témát." - Bereczky Ádám

"Átfogó képet ad és jó alapokat akkor is ha valakinek semmi ismerete nincs a témában." - Hadnagy Előd

"Látható, hogy az előadó régóta ezen a területen dolgozik, rutin, globális szemléletmód jellemzi az előadót." - Bíró Zoltán

További véleményeket olvashatsz itt: http://www.bwm.hu/ugyfeleink_mondtak

Néhány fontos gyakorlati tudnivaló:

• A résztvevők száma maximum 50 fő. Nem tudjuk, hogy ez mikor fog betelni, ezért érdemes minél hamarabb jelentkezned.

• Az előadás költsége: minimum 10 000 Ft, a te döntésed alapján lehet több is. A teljes összeget a helyszínen a hamarosan közösen kiválasztott Alapítvány részére fizetsz ki, vagy azt részükre előre utalod. Három alapítvány közül lehet választani, ezt közösen fogjuk megszavazni az érdeklődőkkel hamarosan.
  

• Helyszín: Budapest, II. kerület Lövőház. u. 30., Német-Magyar Gazdasági Ház. Irodánktól 3 perc sétára.
  

• Időpont: 2011. Május 12., csütörtök délután, a résztvevők körében még felmérjük, hogy mikori kezdés a leginkább megfelelő.

Gyakran feltett kérdések:

Az előadás arról szól, hogy eladjatok valamit?

Nem. Az előadáson végig használható tartalmat kapsz majd, és a végén nyitva hagyjuk a lehetőségét a továbblépésnek, amit csak akkor használsz fel, ha szeretnéd.

Mit tegyek, ha nem érek rá, és nem enged el a főnököm, vagy nincs időm elszakadni a családomtól?

Az előadást szándékosan tervezzük hétköznap délutánra, és oka van annak is, hogy csütörtökre. A hétvégét így nem vesszük el a családtól, a hét második felében a feladatok sem nyomják annyira a legtöbb ember vállát, és az előadás legtöbbünk munkaidején kívül esik, így nem kell elkéredzkedni a főnöktől. Ha mégis így lenne, akkor remek ötletünk van: hívd el őt is.

Ez egy amolyan aktivizáló jellegű rendezvény? Az előadó majd nekem szegez egy kérdést, és ha nem tudok válaszolni, akkor kínos helyzetbe kerülök 50 ember előtt?

Szó sincs róla. Fogunk kérdéseket feltenni, hogy gondolatokat ébresszünk, de soha nem egy személyhez szólnak, aki akar válaszolhat, aki nem az nyugodtan végighallgatja a többieket.

Rengeteg befektetési előadáson voltam már, és nagyon sok mindent hallottam. Annyira sokat, hogy még most is zúg a fejem a sok információtól, és a felét sem csináltam meg, amit ezeken tanácsoltak. Ha eljövök, akkor nem fogom még inkább összezavarva érezni magam?

Egyáltalán nem. Az átadott tudás jól felépített, átlátható, könnyen megérthető lesz, és a hozzáadott DVD-k, egyéb anyagok is segítenek majd.

Voltam már nem egy tőzsdei és befektetési rendezvényen, tudnak még nekem bármi újat mondani?

Ilyen témakörű előadáson biztosan nem voltál. A Hedge Fund stratégiákról senki nem beszél Magyarországon, és ezekről szóló előadások sincsenek sehol, de ez még Európában is nagyon ritka. Nyugodtan keress rá a neten. Ha találsz ilyen előadást itthon, akkor vendégünk vagy egy sörre. Tényleg.

Mi is az a Hedge Fund?

A Hedge Fund-ok olyan zárt körű befektetési alapok, amelyek jellemzően csak a nagy vagyonnal rendelkező magán és intézményi befektetők részére érhetőek el, és zártkörűségük miatt rugalmas stratégiákat alakíthatnak ki, amelyek magasabb hozamot hozhatnak a befektetőik számára. A világ leggazdagabb embereinek a listáján 30 ember kifejezetten ebből az ágazatból szerezte dollármilliárdos vagyonát. Közéjük tartozik Soros György, vagy a még nála is gazdagabb, mai vagyonának szinte teljes egészét a válság során szerzett guru John Paulson. Bővebben a Hedge Fund-okról itt olvashatsz.

Ha bármilyen kérdésed felmerül, keress minket az info@bwm.hu címen.

Jelentkezni az alábbi űrlap segítségével tudsz, további információkat hétvégétől elérhetsz itt: http://www.bwm.hu/eloadas

A telefonszámot nem kötelező megadni, de túljelentkezés esetén előnyben részesülsz, mivel ez esetben email-en és telefonon is érdeklődünk, hogy eljössz-e. A jelentkezés bármikor lemondható, nem jelent kötelezettséget a részvételre. Amennyiben telefonszámot nem adsz meg, a jelentkezés csak akkor végleges, ha azt a Bridge Wealth Management visszaigazolta, ez legkésőbb április 24.-ig történik meg. Ha az űrlapot nem látod, akkor a fenti linken is tudsz jelentkezni.

Ne jósolgass! Reagálj!

A tőzsdei szaksajtóban, az elemzésekben, a blog-okon, rádióban, és még egy baráti beszélgetés során is se szeri, se száma a jövőbeni események megtippelésének. Célárak, prognózisok, jóslatok bukkannak fel újra és újra. Ezekben néha részt szoktam venni, mert érdekes játék, de semmi több. A valós befektetés már nem játék.

Márpedig ha komolyan vesszük, akkor érdemes megnézni, hogy milyen messzire lehet eljutni a jósolgatás tudományával. Nézzünk néhány látványos példát!

"Hosszú évek fognak eltelni, és ez nem az én időmben lesz, amikor egy nő miniszterelnök lehet." (Margaret Thatcher, 1969 )

A Vaslady a saját kijelentését cáfolta meg, és 10 évvel később korának egyik leginkább meghatározó vezetője lett. Ha valakinek, akkor neki tudnia kellett volna, hogy hova tud és hova akar eljutni.

A levegőnél nehezebb tárgyak nem képesek arra, hogy repüljenek. (Lord Kelvin, 1895)

Kelvin korának egyik legnagyobb tudósa volt, a termodinamika atyaúristene, és nem mellesleg a Kelvin-skála névadója (ahol a nulla fok ugyanaz, mint a Celsius skálán a -273). Mégis képes volt egy olyan szintű butaságot mondani, ami nemhogy pár évvel később megcáfolásra került, hanem alapvetően forradalmasította azt a módot, ahogy az emberiség közlekedik.

A leghalványabb jele sincs annak, hogy az atomenergia valaha is elérhető lesz. (Albert Einstein, 1932)

Einstein-t minden idők legnagyobb fizikusának tartják, és sokak számára az ő neve a zsenialitás szinonimája. Mégis hatalmasat tévedett egy olyan kérdésben, ami a tágabb szekterülete volt, és kevesebb mint 20 évvel később alaposan átalakította az energia szektort. Ráadásul ebben az időszakban több tévedése is volt a kvantumfizika területén. Ám ez semmit sem von le Einstein zsenialitásának értékéből. Annyit viszont jelent, hogy még a világ legokosabb embere sem képes a jövőbe látni. Néha nagyon nem.

Mégis ki a fene akarná a színészek hangját is hallani? (H.M. Warner, 1927)

A Warner Brothers egyik alapítója a némafilm korában teljesen lehetetlennek tartott egy nemcsak ma, hanem kijelentésének időpontjától számítva vett pár éven belül is felmerülő természetes igényt. Ha az ágazat egyik vezére, akinek a jövedelme és vagyona alapvetően függ attól, hogy mennyire ismeri a piacát, és mennyire képes csak pár évet előrelátni, ekkorát tévedett, akkor ki tudná megmondani, hogy mi fog történni a jövő mozijában? Térjünk át a közgazdászokra, elemzőkre és a részvénypiacokra.

A részvénypiac egy folyamatosan fennálló, magas szintre ért el. (Irving Fisher, 1929)

Fisher korűnak egyik vezető közgazdásza, és makroökönomiai teoretikusa volt. Szakmán kívül, a széles közönség köreiben is ismerték a nevét. Ám a tőzsdekrach előestéjén tett pozitív kijelentései lerombolták presztizsét, különösen azután, hogy az októberi zuhanás után hónapokkal is az emelkedést várta, és nem ismerte fel azt, amit ma Nagy Világválságként ismerünk. Ki másnak kellene jobban felismernie egy közelgő, sőt bekövetkező krachot és válságot, ha nem az egyik legnagyobb gazdasági szakértőnek? Fisher mégis az ellenkezőjét jósolta annak, ami történt.

A részvénypiacok az egész világon tovább fognak esni. A végéig még 90%-kal. (Robert Prechter, 2003)

Prechter a kilencvenes évek eleje óta jósolja az általános és átfogó zuhanást, kétszer igaza is lett, mégis, a főbb indexek így is a háromszorosukon vannak, mint a prognózisok kezdetekor. A követők azóta is várják az 1000 pont alatti Dow-t. A fenti jóslat a 2000-2002 medve időszak vége után jelent meg, és természetesen semmi sem teljesült belőle. A példa rávilágít arra, hogy nem elég néha egész jól jósolgatni, tudni kellene a pontos időpontot, és nem ártana legalább nagyjából eltalálni az értékeket, ha már olyan igényünk van, hogy megmondjuk előre, hogy mi fog történni.

Legkorábban 3, legkésőbb 10 éven belül a Dow eléri majd a 36 000 pontos értéket. (Glassman-Hassett, 2000)

A túlzott optimizmus is megjelenik a jóslatok világában. A szerzők a 2000-es csúcsot követő hónapokban tették közzé azt a könyvüket, amely az ismert részvényindexet néhány éven belül a háromszorosukra várták. A valóságban még két évig tartó csökkenés, majd újbóli emelkedés, válság miatti zuhanás, visszarendeződés történt, és közel 11 évvel a megjelenés után még mindig nagyjából ugyanott van a Dow, mint a mű megjelenésekor volt.

A példákból talán ennyi is elég, hidd el, hogy a sort szinte a végtelenségig lehetne folytatni.

Miért nem működnek a jóslatok?

A válasz egyszerű: azért, mert a világ túl összetett és tele van visszacsatolásokkal. A pénzügyi piacokon több millió különböző súlyú szereplő akár minden pillanatban, de legtöbben napi, heti vagy havi szinten döntéseket hoznak. Mindegyik döntés megváltoztatja a helyzetet, még ha kis mértékben is, és ha valaki el akarná találni, hogy mi fog történni, akkor az összes döntési folyamatot át kellene látnia, beleértve az összes visszacsatolást is, azaz azt, hogy egy-egy döntés következménye miként hat vissza a több millió újabb döntésre.

Ma a legtöbbek által elfogadott tudományos világnézet a kvantumfizika kutatói között egy sci-fi-be illő, egyes esetekben onnan nagyon is ismerős teória. Olyan nagy tudósok fogadják el valamely értelmezését, mint Murray Gell-Mann, aki a kvarkok felfedezéséért kapott Nobel-díjat 1969-ben, vagy Richard Feynman aki 4 évvel korábban kapta meg a díjat a kvantumelektrodinamikában történő munkássága miatt, vagy a mindenki által ismert, évtizedek óta tolószékbe kényszerült Stephen Hawking, aki pedig a kozmológia, azon belül is különösen a fekete lyukak kutatásában tett le maradandót az asztalra.

Egy kutatás szerint az elméleti fizikusok 58%-a fogadja el a világnak ezen értelmezését, ami nem más, mint a Sokvilág-elmélet! A teória párhuzamos világok elméleteként (tévesen), vagy multiverzum elméletként is ismerős lehet. Egyszerűsítve: minden döntés és/vagy (kvantumfizikai) esemény miatt a világ kettéágazik, és onnantól két további alternatív idősík fut tovább. Csak úgy, mint a lenti ábrában. Az elmélet Hugh Everett nevéhez fűződik, aki nemcsak fantáziálgatott, hanem igen erős matematikai háttér mellett vezette le indokait.

Akár elfogadjuk a Sokvilág-elméletet, vagy annak egyes válfajait, akár nem, abban biztosak lehetünk, hogy a világ elképesztően bonyolult. Ha a sokvilág-elmélet igaz, akkor nincs értelme a jósolgatásnak, hiszen minden jóslat bejön néhány világban, és elbukik több ezerben – minél specifikusabb annak tartalma, annál biztosabb a tévedés. Ha nem igaz az elmélet, a tapasztalatok alapján a jósolgatás akkor sem megy jól, ezt a tapasztalatok egyértelműen bizonyítják.

A tőzsdén is: a kimenetelek száma feldolgozhatatlanul nagy és nagyon kicsi a valószínűsége, hogy éppen a valódit találod el. Vagy ha úgy tetszik: a megfelelő világba csöppensz. A befektetési döntéshozatal fő funkciója nem a jósolgatás, hanem a REAGÁLÁS! Nézzünk egy példát, amivel az egyik legjobb chart rajzoló oldal is szemlélteti az előrelátás hiábavalóságát.

Az Amazon.com a világ vezető e-commerce vállalata és már 10 éve is az volt. Az internet lufi nagyra fújt a cég árfolyamát, amely 2000 elején elkezdett gyengülni. A legtöbb elemző azonban ezt nem vette figyelembe, hanem a csökkenő trend alatt folyamatosan új vételi ajánlásokat fogalmazott meg, gyakran célárakkal együtt. A legelső elemző akkor kapcsolt, amikor az első vételi javaslat idejének árfolyamához képest a kurzus a negyedére zuhant. Egy "tökéletes" világban talán még igazuk is lett volna, de nem az számított, hogy ők mit gondoltak, hanem az, hogy mindenki más mint csinált: eladtak. Az elemzők jósolni akartak, ahelyett, hogy reagáltak volna az eseményekre. Ez utóbbi azt jelentette volna, hogy tudomásul veszik a csökkenő trendet, és vagy nem ajánlanak pozíciót, vagy kockázatot kezelnek, vagy akár trendkövető módszerekkel, short pozíciókat vesznek fel, és még nyernek is az esésen.

Erről szólnak a Hedge Fund-ok által gyakran alkalmazott, abszolút hozamú stratégiák: folyamatosan reagálni kell. Ezt meg lehet tenni aktív kereskedőként, és passzív abszolút hozamú alap befektetőként is. Hogy miként, arról hamarosan szó lesz, a holnapi bejegyzésből az is kiderül, hogy mikor és hol...

---

Ha szeretnél hasonló cikkeket olvasni, vagy akár konkrét ötleteket (és nem jóslatokat) is látni, akkor jó hírem van. Minden friss tanácsot megkaphatsz egyben, az email-ben kiküldött Magas Hozamcélú Befektetések Magazinban, havi rendszerességgel. Az első már most hétvégén megérkezik a postafiókodba.

Ha érdekel, akkor arra kérlek, hogy add meg a keresztneved (hogy megszólíthassalak) és az email címed. Feliratkozásról egy visszaigazoló email-t kapsz, amelyben lévő linkre kattintva élesítheted a díjmentes magazinra való feliratkozást.

Ha email-ben kaptad meg, vagy más okból nem látod az űrlapot, akkor a www.bwm.hu oldalon tudsz feliratkozni a Magazinra.

A Magazinról természetesen bármikor leiratkozhatsz, az email alján található link segítségével. Adataidat a legszigorúbb adatvédelmi előírások alapján tároljuk, és leiratkozáskor azt azonnal és automatikusan töröljük.

Ha most kéred a Magazint, akkor még két ajándékot is kapsz, amelyek segíthetnek a befektetéseid kialakításában. Ezeket csak a Magazin iránt érdeklődők számára teszem elérhetővé, máshol nem lesznek elérhetőek.

• Ahogy sok minden más is, a legveszélyesebb az, ha elhalasztod a teendőidet és ezért lemaradsz a jó lehetőségekről. Ezt elkerülendő, kapsz egy 7 részes minitréninget email-en, hetente egyet, hogy legyen időd elolvasni és hasznosítani az ott olvasottakat.

• Áprilisban díjmentesen letöltheted a több mint 300 oldalas Befektetési Ismeretek című könyvet. Ebben nagy részletességgel írok mindenről, amit tudnod kell ahhoz, hogy megalapozottan tervezd meg megtakarításaid elhelyezését. Megismered azokat a szempontokat, amelyeket mindenképpen mérlegelned kell mielőtt bárhová is teszed a pénzed. Részletes képet kapsz majd a befektetési lehetőségekről. Továbbá támpontokat találsz benne a stratégiád kialakításához. A teljes könyv úgy van kialakítva, hogy akkor is érthető lesz neked, ha még életedben nem hallottál arról, hogy mi az a kamat.