Monday, November 29, 2010

Hol és mit tanulj, ha befektetési területen szeretnél elhelyezkedni

Gyakran felmerülő kérdés, hogy egy felsőoktatásban tanuló vagy annak küszöbén álló fiatal hol és mit tanuljon, hogy a befektetési szakmában helyezkedhessen el. Nem véletlen, hogy a 2006-2008 közötti Befektetés előadásainkon is volt erről szó a vége felé. Nemrég kaptam egy hasonló tartalmú email-t:

.......... vagyok, és azért írom ezt a levelet, hogy tanácsot kérjek tőled. Olvasgattam (olvasgatom) a blogjaid, és igen érdekesnek találom őket (bár politikai véleményünk nem igazán fedi egymást, de ez legyen a legkisebb baj :)), főleg a pénzügyekkel foglalkozó bejegyzéseket (habár a filmkritikák is meglepően jók). Bemutatkozásod szerint hivatásod a tőzsde. Ezzel kapcsolatban kérek tőled tanácsot. Hogyan lehet eljutni idáig? Hol kezdjem? 18 éves vagyok, sikertelen írásbeli nyelvvizsgám folyományaként nem vettek fel a főiskolára, jelenleg egy biztosítótársaságnál próbálok elhelyezkedni, mint biztosítási ügynök/tanácsadó, ahogy tetszik. Érintőlegesen itt is vannak pénzügyi fogalmak, problémák, tanulnivalók, de nem nagyon használjuk fel őket. Engem igazából a "hogyan kezdjem el" része érdekelne. Érdekel a tőzsde, a pénz. De hogyan tudnék ezzel hivatásszerűen foglalkozni? Milyen iskolát ajánlanál ehhez (kis hazánkban)? Nem tartom magam kiemelkedően okosnak, de megvan a magamhoz való eszem. Nem ismerjük egymást, így nehezen tudnád megítélni, hogy mennyi telhet ki tőlem, mégis arra kérlek, segíts az elindulásban. Válaszod előre is köszönöm.

Szintén a napokban egy ügyfélmegbeszélésen merült fel egy hasonló kérdés. A hölgynek, akivel tárgyaltam, a lánya 18 éves és hamarosan el kell döntenie, hogy hol tanul tovább. Egy erős gimnáziumban tanul, és ott is nagyon jó matematikából. Nem csoda, hogy kifejezetten a közgazdasági pályát célozta meg (a műszaki lett volna a másik logikus irány). Ezen belül is kifejezetten érdekli a befektetési terület. A kérdés az, hogy ezen belül mire specializálódjon.

Mielőtt belemennék a részletekbe, a legfontosabb: gondold meg, hogy tényleg szeretnél-e ezen a területen dolgozni a jövőben. A leggyakoribb motiváció a pénz, és való igaz, hogy ezen a területen az emberek többet keresnek, mint a legtöbb más ágazatban, akár a pénzügyi szektoron belül, de ennek megvan az ára. Több munka, erősen hullámzó körülmények, nagyobb stressz és sok esetben a soha el nem jövő teljes kikapcsolódás ("Édesem, gyere csobbanjunk egyet a medencébe, aztán megyünk lángost enni! - Rendben, de előbb megnézem a Blackberry-men hogy mennyit zuhant a tőzsde") az ár. Szóval mindenkinek azt ajánlom, hogy akkor jöjjön erre a területre, ha ezt szenvedéllyel, mély kíváncsisággal és érdeklődéssel szeretné végezni évtizedeken át.

1. Döntsd el, hogy pontosan mivel szeretnél foglalkozni! A befektetési területen rengeteg részegység van és mindegyik más-más képességeket és képzettséget kíván meg. Ezek között ugyan van átjárás, de nem könnyű. A fő választóvonal ott húzódik, hogy az ember az ügyfelekkel foglakozik, tipikusan ilyen a befektetési tanácsadó, illetve a döntéshozatalban vesz részt háttérmunkában (elemző) vagy "élesben" (portfólió menedzser). Természetesen ezen felül is van számos lehetőség, itt azonban a szűken értelmezett befektetési értékteremtésben való részvételt értem, míg a back-office, a cégvezetés, az informatika az adott vállalat frontján, vagy a kiszolgálás minőségében, a biztonságos működésben teremt értéket. Minél hamarabb el tudod dönteni, merre indulsz, annál jobb. Ha még nem tudod, akkor annyit dönts el, hogy inkább elemző vagy gyakorlatban erősebb, ügyfelekkel szívesebben egyeztető ember lennél. Mindkét típusnak lesznek ötletek lejjebb.

2. Az elsődleges cél a Corvinus Egyetem (a Közgáz - Közgazdaságtudományi Egyetem, jó régen Marx Károlyról volt elnevezve), amennyiben az elemzés, bármilyen komoly elméleti háttérigényű jövőbeni tevékenység a cél. A Corvinus előnyét a sok évtizedes tapasztalat mellett az adja, hogy itt tanulnak a legtöbbet és a legintenzívebben elméleti alapokat, befektetésekkel kapcsolatos matematikai hátteret. Amíg a legtöbb esetben 3-4 év a felsőfokú képzés időszaka, itt 5 évről beszélünk. Továbbá elméleti oldalról itt vannak a leginkább felkészült, legtöbbet tanult oktatók. Csak egy példa: az intézményen belül a Heller Farkas Szakkollégiumosoknak tartottam egy szemináriumot a technikai elemzésről, és elmondhatom, hogy a legmagasabb elméleti tudással rendelkező diákokkal találkoztam (ugyanakkor a legfáradtabbakkal is). Ezen kívül itt láttam életemben a legtöbb működő hűtőt egy helyen. :)

Mégis, néha egy főiskola, erős vagy akár közepes pénzügyi iránnyal rendelkező főiskola jobb mint a Közgáz, főleg ha jobban érdekel a gyakorlati rész. Ezek közé tartozhat a Károly Róbert, a PSZF, IBS. A Károly Róbert kapcsán eszembe jutott, hogy működött egy tudatosan felépített program (update: közben levelet kaptam Zakár Tivadartól, aki a program felelőse - elérhetősége a link alján - aki küldött a sajtómegjelenésekről linket, például ezt, a 37. perctől van erről szó) ami a portfólió menedzsmentre, befektetési döntéshozatalra tanította a diákokat, játékos formában (update2: egy ismerősöm is írt, aki jelezte, hogy nagyon komoly tapasztalatokat szerzett ebben a programban, és elküldte a linkjét az amerikai eredeti ötletnek, köszönöm ezt is). Annak idején az általunk üzemeltetett tőzsdejáték oldalát majdnem nekik adtuk át, végül egy brókercéghez került, de az ötletüket már akkor is lenyűgözőnek találtam. Az IBS sokkal inkább a marketingről és a multikkal való remek kapcsolatáról ismert, de sehol máshol nincs ilyen erős kondicionálás a gyakorlati megoldások elsajátítására. Tudom, mert ide (is) jártam.

3. Szerezz minél hamarabb gyakorlatot! Hamarabb képed lesz arról, hogy mit szeretnél csinálni, és jól fest az önéletrajzodban később. Ami azonban még nagyobb bónusz lehet: az adott céggel idejében olyan kapcsolatot tudsz kiépíteni, ami később remek kiindulópontja lehet egy ígéretes karriernek. A szakmai gyakorlat megszerzésének módjáról és egyéb ezzel összefüggő tanácsokat írtam itt.

4. Tanulj autodidakta módon. Az Internet lényegében korlátlan lehetőségeket nyújt ehhez, de számos szakmai könyv is segít - a többségük angolul. Igen, az angoltudás itt még inkább alapvető, mint az élet más területein, hiszen minden klasszikus és új szakmai irodalmat az angolszász terület dominál). Szerezz be egy Kindle-t, és rendelj meg havonta 2-3 könyvet (ennek a várható költsége: 20-30 dollár, 4000-6000 Ft), ezt nagyon kevesen csinálják, elképesztő előnyt tudsz elérni, ennyit nem ér meg? A könyv vásárlás előtt mindig olvasd el az Amazonon a book review-kat. Milyen szakirodalmat olvass? Itt találsz erről bővebb információt (PDF formátumban)

Ami a netes tanulást illeti: amikor 2003-ban és 2004-ben a vezető technikai elemző portálnál dolgoztam, rajtunk kívül szinte senki nem foglalkozott ezzel az elemzési ággal. Nem voltak könyvek, minimális volt a hazai irodalom ezen a területen. Később szereztem képesítéseket, de akkor és ott mindent magunk tanultunk meg. Mára a technikai elemzés elterjedtté vált, tízezrek használják nap mint nap, akik professzionális szinten űzik, azok száma is bőven 100 fölé tehető. Ma már komoly döntéshozatalnak nagyon kevesen (csak a nagyon hosszútávú szereplők) vágnak neki technikai elemzés nélkül, ami legkevesebb a piac pszichológiai állapotának a vizsgálatát jelent. Azóta sem tanítják ezt sehol rendszerben és intézmények ajtóin belül, kivéve hogy a VAP könyvben van róla néhány kedvcsináló jellegű oldal. A neten való tanulásnak egyetlen hátránya, hogy túl sok információval kell megbirkózni. Lehetsz és légy is válogatós. A választásnál elsősorban a tapasztalatot vedd figyelembe, olyan tapasztalatot, amit az író nem a tudásának könyvként, előadóként való eladását jelenti. Indulásnak segíthetnek a linkek a BWM oldalon, illetve a lap.hu gyűjteményeim (hedgefund, külföldi befektetés).

5. Ne a címeket halmozd! Sokan elkövetik, elkövették azt a hibát - én is - hogy azt hiszik, hogy akár a szakmai előmenetel, akár a teljesítmény annak a függvénye, hogy mennyi, és hányféle diplomát, kurzust végez el, és ír bele az életrajzába. Haladj inkább tudatos, és a gyakorlati úton. Legyen meg egy szakirányú felsőfokú végzettség, majd a gyakorlatban úszkálva meglátod, hogy mire van szükséged, és ez alapján döntesz a továbbtanulásról. Onnan tudod, hogy jó irányba mész, hogy a posztgraduális kurzusokon gyakran bólogatsz: igen ezzel a fogalommal a munkámban - akár érintőlegesen is - már találkoztam. Az MBA-nek ezenj a területen nem sok értelmét látom, kivéve ha legalább egy közepes méretű vállalat vezetése a feladat.

6. Tanulj specifikus részleteket, főleg a diploma megszerzése után. Ez a legfontosabb. Ebben Magyarországon - mind az oktatók mind az előírások miatt a Bankárképző Központ és a Brókerképző Alapítvány magasan a legjobb, sőt több részterületen egyeduralkodó.
  • Ha elemző szeretnél lenni, akkor az EFFAS. Felmerülhet még a CFA is, ami inkább az angolszász területeken lévő elhelyezkedést szolgálhatja.
  • Ha tőzsdei kereskedő, üzletkötő, akár termékértékesítő, akkor a szakvizsgák (tőzsdei és esetleg határidős). Figyeljünk, hogy ezeknek a vizsga évente egyszer-kétszer van.
  • Ha tanácsadó, akkor az ezzel kapcsolatos képzés.
  • Ha portfólió menedzser, akkor a VAP, ami nagyon jó, kifejezetten erre fejlesztették a ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségével. Ez nem egy nehéz anyag, de azt sem árt tudni, hogy csak az alapokat nyújtja, lévén ez egy komplex, nehéz terület.
A szakvizsga kivételével ezeket diploma után lehet és érdemes elvégezni.

7. Vegyél részt a kifejezetten fiataloknak kialakított programokon. Ilyen például a Bankárképző Mentor programja, vagy középiskolásoknak a Junior Achievement Alapítvány rendezvényei, ahol sok cégvezető ad elő és ad tanácsokat. Ha már a JAM, az oldalon megtalálható az az általam írt a füzet, amelyet szintén középiskolásoknak kínálnak Befektetési Ismeretek címen, ami kapcsán bármilyen visszajelzésnek örülök.

Érdemes részt venni a szakmai szövetségekben is tagként, amit lehet ezt lépd meg (gyakran ezt képesítéshez kötik). Például rengeteg segítséget kaptam a nemzetközi technikai elemző szervezetek, az MTA, IFTA anyagai által. Emellett érdemes részt venni szimulációs játékokon (az IBS-en ez kötelező volt, sajnos nem tőzsdei témakörben), a Corvinus szervezésében annak idején kettő ilyenen is részt vettem, ahol befektetési vagy tőzsdével összefüggő vezetői döntéseket kellett hozni.

Még két tanács:
  • Külföldi tanulásnak csak akkor van értelme, ha nem itthon szeretnél dolgozni, vagy ha rendszeres kapcsolatban vagy külföldi szakmabeliekkel napi szinten, például azért mert egy nagy nemzetközi cég hazai részlegét vezeted. Ezt azonban a legritkább esetben lehet előre tudni.
  • Ne várjunk sem az elméleti anyagoktól, és főként a gyakorlati tapasztalatoktól objektív tényeket. Ahogy egy EFFAS-os tanárom mondta: "ez nem rocket science". Tanuljunk meg valószínűségek összefüggéseiben gondolkodni, de hát erről papolok eleget itt a blog-on is.
Szintén sokszor kérdezik: "Van-e nálad gyakorlatra lehetőség?" A válaszom: amikor van, azt külön meghirdetem. Addig is nyugodtan küld el CV-det (faluvegi@bwm.hu), ha akad lehetőség, elképzelhető hogy megkereslek.

Ha pedig van 14-25 éves közgazdasági, pláne befektetési terültre készülő, erre tanuló, vagy ez iránt érdeklődő ismerősöd, küld el neki ennek a cikknek a linkjét, és oszd meg a közösségi oldalakon (alul a kis ikonokkal ezt egy kattintással megteheted), remélem hasznát fogják venni.

...és egy update, egy újabb olvasói levél kapcsán: Matematikusként elhelyezkedni egy Hedge Fund-nál?

---

Ha tetszett ez az írás, akkor iratkozz fel a blog minden frissítésére, akár RSS-en, akár az email címed megadásával az oldal tetején, a jobb oldalon.

Szintén érdemes követni a HedgeFund.hu blog-ot, amely arról szól, hogy miként alakíthatod befektetéseidet úgy, ahogyan az olyan tőzsdebálnák, mint Soros. A legtöbbet a Hedge Fund.hu Facebook oldalán tudhatsz meg, ezért csatlakozz a közösséghez.

---

Ha szükséged van segítségre a befektetéseid kialakításában, akkor itt kapsz segítséget.

Wednesday, November 24, 2010

Miért nincs igaza a magánnyugdíjpénztáraknak (sem) - és mit tehetsz most?

Miközben az állam lényegében állami körbe vonja a magánnyugdíjpénztárakban lévő vagyont, ők ellentámadásba lendültek kommunikációs fronton. Már a kampány megfogalmazása is jelzi, hogy ők állnak vesztésre. "Maradok" - mondatják az ügyféllel, ezzel deklarálva, hogy a kérdés számukra már inkább a túlélés, mint a szinten tartás vagy ami szóba sem kerül: a fényes jövő. Innentől fogva az ellentámadás kommunikációs fronton csak egy nagyobb, minden erővel a védekezésre, a meglévő pozíciók megvédésére, illetve a veszteség csökkentésére szóló stratégia egyik alkotóeleme. Ellencsapás az Ardennekben, taktikai támadás a stratégiai védekező front megtartása érdekében.

Az ellenfél sokkal szélesebb eszköztárral és lényeges túlerővel rendelkezik. A kormány egyrészt már megvonta az idei hátralévő és az egész jövő évi befizetéseket, és azt a saját nyugdíjrendszerében tartja. Másrészt minden eszközzel igyekszik meggyőzni a meglévő magánynyugdíjpénztár tagokat, hogy lépjenek át a teljesen állami, felosztó-kirovó rendszerbe, amihez lehengerlő érv, hogy akik maradnak, lemondhatnak az első pillérről. Ehhez természetesen ismét (és szélesebbre) kinyitotta a kapukat, és jövő év végéig mindenki számára automatikussá tették, hogy visszatérjen a tisztán állami rendszerbe. A magánnyugdíjpénztárak végét az is bebiztosítja, hogy durván le fogják csökkenteni a díjakat. Van rálátásom erre és aligha lehet így üzemeltetni nyugdíjpénztárakat, pláne hogy a kivonások miatt méretgazdaságossági problémák is előfordulhatnak. Amit a magánnyugdíjpénztárak tehetnek, az csak annyi, hogy megpróbálják meggyőzni a tagokat: maradjanak.

Ennek érdekében az egész kérdés középpontjába az öngondoskodást állították. Jól tették. Az érvek és az adatok felsorakoztatása során azonban kiderül, hogy ők maguk sem teljes mértékben a valódi öngondoskodás mellett érvelnek.

Mindjárt a fő érvelési vonal rávilágít a kötelező magánnyugdíjpénztárak árnyoldalaira is. A tisztán állami felosztó-kirovó rendszer sikeressége a mindig aktuális politikai irányvonal felelősségtudatán felül azon múlik, hogy mennyit tudnak befizetni az aktuálisan jövedelmet termelők, és arányaiban hozzájuk képest mennyi nyugdíjas között kell elosztani ezt az összeget. A magánnyugdíjpénztárak ehhez képest komoly előrelépést tesznek meg, mert ott a majdani nyugdíjasok a saját nyugdíjukról maguk kezdenek el gondoskodni. Pontosabban nekik gondoskodik valaki, és nem kínál fel valami sok lehetőséget nekik. Már eleve a befizetések mértéke sem rugalmas, illetve ennek a befizetők nincsenek is tudatában. A nyugdíj a szokásos bizonytalansági tényezők mellett eleve nem tervezhető emiatt.


Még rosszabb a helyzet a választási lehetőségek között. Különösen szembetűnő "Réka" nevű reklámkarakter címszövege: "Mert magam szeretném eldönteni, hol gyarapodjon a befizetett pénzem". Réka valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy finoman szólva is nagyon szűkösek a lehetőségei a saját döntése során. Erre a kérdésre még a maradok.com honlap is választ ad, amelyik a sokrétű választási lehetőségek között említi a választható portfoliós rendszert "Minden pénztártagnak biztosított a lehetőség, hogy a számára leginkább megfelelő befektetési kombinációba helyezze el a nyugdíjcélú megtakarítását." A választható portfólió azonban csak három lehetőséget jelent: 10% alatti 10 és 40% közötti és végül 40% feletti részvényaránnyal.

Hol van ez ahhoz, ha egy befektető az arányt dinamikusan változtathatja, egyéb termékekbe is fektethet, ráadásul még a részvényeit is szabadon választhatja meg, ha akarja. Valóban olyan nagy választási lehetőség lenne az, hogy a több tízezres befektetői spektrumból, és a nagyon magas fokú flexibilitásból az ember három konzervet kaphat és kész? Erről az egészről az a vicc jut eszembe, amikor a repülőgépen a légikisérő megkérdezi az utast: "Óhajt ebédet?" "Hmmm...miből lehet választani?" "Hát hogy igen, vagy nem"...A kötelező magánnyugdíjpénztárt saját döntésnek nevezni olyan, mintha repülőútra mennénk, hogy valami különlegeset együnk (és egyből fordulnánk is vissza). Ez még a Turkish-nél is butaság lenne. Még akkor sem, ha az állami rendszerrel nem megyünk semmilyen repülőútra, étterembe sem, hanem a piacon megvett csirkelábat fogyasztjuk, sajnos ez a realitás, és ez a jövő.

A valódi választási lehetőség az, ha te magad döntesz:
  • Mennyit teszel félre, akár időszakosan többet, és mennyit rendszeresen. Sőt, ez utóbbit is lehet változtatni.
  • Mibe teszed a pénzedet. Nem néhány előre választható ami vagy jó neked, vagy nem...
  • Időközben variálhatsz, változtathatsz, ha jobb lehetőségeket találsz, vagy ajánlanak.
  • Mekkora kockázatot vállalsz pontosan. Ez nemcsak a termékek kiválasztásában, hanem azok aktív követésében, és szükség esetén az azokból való kiszállásban merül ki.
Erre már évek óta van jó megoldás, ráadásul ettől az évtől kezdve ez még egy hosszútávú megtakarításokat ösztönző funkcióval is kiegészült. A NYESZ és a TBSZ is alkalmas erre, ahová a teljes EU-s (több tízezer termék potenciálisan), illetve magyar értékpapír arzenálból is lehet válogatni, időközben szabadon variálva, célokat, és kockázati elképzelések függvényében is. Miért lenne szükség magánnyugdíjpénztárra az öngondoskodáshoz? Az adómentes hozam lehetőségeiről itt van egy bővebb leírás.

Persze ezeknek is van hátránya. Még ha jó tanácsadód is van, a rendszer a nagyobb szabadság miatt automatikusan együtt jár a nagyobb döntési felelősségvállalással is. Ehhez egyben nagyobb önuralomra is szükség van, hiszen a NYESZ és pláne a TBSZ esetén mindig ott a kísértés, hogy valahogyan hozzáférhetsz a pénzhez, és megveheted egy új autót. Az is megtörténhet, hogy átmenetileg nem teszel félre, és ebből ez az időszak valahogy elnyúlik, évek lesznek belőle, ami miatt aztán a majdani nyugdíjad 10-20%-kal lesz alacsonyabb. Amennyiben ezeket meg tudod oldani - és tapasztalatom szerint 10 emberből 9 meg tudja oldani - akkor egy valóban személyre szóló, ténylegesen rugalmas, igazi öngondoskodást valósíthatsz meg magadnak, és soha többé nem kell félned attól, hogy a politikusok milyen döntést hoznak a fejed felett.

---

Ha tetszett ez az írás, akkor iratkozz fel a blog minden frissítésére, akár RSS-en, akár az email címed megadásával az oldal tetején, jobb a szélen.

Szintén érdemes követni a HedgeFund.hu blog-ot, amely arról szól, hogy miként alakíthatod befektetéseidet úgy, ahogyan az olyan tőzsdebálnák, mint Soros. A legtöbbet a Hedge Fund.hu Facebook oldalán tudhatsz meg, ezért csatlakozz a közösséghez.

---

Ha szükséged van segítségre a befektetéseid kialakításában, akkor itt kapsz segítséget.

---

Aktuális Tumblr bejegyzések, Tweetek az elmúlt időszakból:
  • A British Petrol gyorsjelentésről: A cég már összesen majdnem 40 mrd dollárt költött a katasztrófára, mégis...
  • Mint minden válság, a legutóbbi is a súlypontok áthelyezéséről szólt. A Nasdaq 100 már három éves...
  • "Mark Möbius ellen vizsgálat indulhat Törökországban. A piaci felügyelet azután kezdett el kutakodni a..."
  • Két ígéretes tőzsdés film is lesz a mozikban hamarosan. Arbitrage - főszerepben Al Pacino, aki egy Hedge Fund...
  • Photo: Szárnyal ma is a Goldman Sachs. Korábban már írtam róla, hogy a piac feleslegesen pánikolt és büntette...
  • Photo: Új, 2008 áprilisa óta nem látott csúcson a “papucsos cég”, a Crocs. A korábbi buborék, most szép...
  • Mai pletyka: egy sajtóban gyakran szereplő elemző bezsákolt görög államkötvényekből. Igen, görögből. Ez egy...
  • Photoset: Két izgalmas smallcap növekedési részvény, sztorival, all-time-high közelében, ígéretes technikai...
  • Video: Life = Risk The Best Motivation Video (via KyaniHawaii)
  • Photo: Lehet, hogy az autógyárak szenvednek, de a beszállítók nem mindig. A Dana futóművek készítésével...
  • Olyanok a piacok, mint az unatkozó könyvtáros. Van egy csomó könyv a polcokon, sok kellemes dolgokat...
  • Photo: Vagyonarányosan a származtatott alapokba folyt a legtöbb tőke szeptemberben Magyarországon. Ha az...
  • Photoset: Néhány smallcap és midcap részvény, amivel érdemes lehet kihasználni a commodity bull-t (mert még...
  • Photo: A Vishay egy klasszikus technikai alakzatot felmutató részvény, kitörés, erős trend, konszolidáció (ha...
  • Szalay-Berzeviczy Attila cikke a nyugdíjhelyzet fejleményeinek a tőkepiacra gyakorolt hatásairól:
Tumblr témakörök: kereskedés, befektetés, közgazdaság, egyéb pénzügyi.

(A Tumblr és főleg a Twitter a gyakoribb, de kevésbé részletes és minőségi véleményközlésre, esetleg hír-, link-, videó-, képmegosztásra jó. Annak is megvan az előnye, hogy bizonyos tartalmakat ezeken keresztül tesz közzé az ember, erről bővebben itt. Mivel ezeken nemcsak szakmai, hanem bármilyen egyéb tartalom is van, sport, személyes, társadalmi, stb., ezért ezekre csak a befektetési terület iránti érdeklődés miatt nem érdemes feliratkozni, az érdekeseket néha kiteszem ide is.)