Thursday, April 27, 2006

Korrekció után tovább emelkedhet az arany és az olaj

Még tegnapi cikk:

"Továbbra is az alapanyag, illetve energia szektor viszi a hátán az egyébként meglepően hosszú ideje lomha, alig-alig emelkedő amerikai részvénypiacot. Kiemelt figyelmet érdemelnek az aranybánya részvények, az olajkitermeléssel foglalkozó közepes kapitalizációjú részvények (a nagy integrált vállalatok, mint például az ExxonMobil alulteljesítő lehet), a rézkitermelést folytató cégek.

Ezen ágazatokat természetesen az emelkedő olajárak, a nemes és színesfémek piacán tapasztalható elképesztő méretű árfolyam emelkedés segíti új csúcsokra. Mivel továbbra is ezek fogják eldönteni az árfolyamok további sorsát, érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy közvetlenül ezekbe fektessünk.

A legvalószínűbb forgatókönyv most mind az arany, mind az egyéb fémek, mind az olaj piacán az, hogy csak egy jókora korrekció után folytatják hosszú távú trendjüket. Ezért érdemes kivárni egy közepes méretű – feltehetően átmeneti – visszaesést, és akkor a fontosabb mozgóátlag szintjének környékén vásárolni. Ha az ezekhez kapcsolódó részvények mellett döntünk, a korrekció folyamán relatív erőt felmutató, tehát legkisebb mértékben visszaeső papírok közül kell választani."

Wednesday, April 26, 2006

Tisztességes üzlet

A múlt heti és azelőtti kellemetlen kérdések kapcsán senki nem gondolt a hazai helyzet egy igen érdekes vetületére. Jómagam sem, pedig számos oldalával nap mint nap szembesülnöm kell. Tegnap viszont kaptam egy érdekes levelet erről.

"1. Úgy döntöttem, hogy némi pénzt megpróbálok a tőzsdén befektetni, napi, illetve swing stratégiákkal. Viszont valami azt súgja, hogy a környezetemben élőknek, üzletfeleimnek nem lenne jó, ha tudnák ezt rólam. De én magam sem értem, hogy miért gondolom így. Szerintem ugyanis a tőzsde tisztább és tisztességesebb, mint sokminden egyéb, amivel rengetegen foglalkoznak "üzlet" címén manapság.

2. Hányan vannak vajon ma Magyarországon olyan "kisbefektetők", akik a BÉT-en próbálnak párszázezer, vagy egy-két millió forint tőkével rendszeres bevételhez jutni?"

Maga a tőzsdézés Magyarországon társadalmilag is kellemetlen kérdés. Csak teljesen egyetérteni tudok a levélíróval. A tőzsdei befektetés szinte minden más üzletnél tisztább. Ha nem számítjuk a bennfentes információkat (ami a legtöbb kisbefektetőnél még az ő legnagyobb hitük ellenére sincs meg), akkor mindenki, de legalábbis a nagy többség az esetek nagy többségében egyenlő esélyekkel indul. Hány ilyet tud bárki is mondani? Nem sokat.

A kettes kérdésre a legtermészetesebb válasz: nagyon kevés. A valós szám jó esetben éri el a 20 000 főt, ami arányaiban is a töredéke a Nyugat-Európában tapasztalt átlagnak, nem is beszélve az angolszász példáról. A többségük a végsőkig becsületes ember, jóval az átlag feletti intelligenciával.

A levélíró ismerősei valószínűleg félnek a tőzsdétől. Vagy érzik, hogy ez rengeteg tanulással és munkával jár, amihez idő és energia kellene. Nekik bizonyára könnyebb egy kifogással elhárítani a lehetőséget.

---

A modellportfólióink szépen javulnak, annak ellenére, hogy a valós teljesítmény nem volt túl jó áprilisban eddig. Az ellentmondás két oka: azok a modellportfoilók húzzák fel a teljesítményt főleg: amelyeket keveseknek lehet megjátszani, vagy nagyon kockázatosak. Említettem már jóval lejjebb, hogy a kétszeres kockázat gyakran nem kétszeres, hanem többszörös hozamot jelent. Érdemes tehát kockázatot vállalni.

Ezt esetleg a potenciális magyar kisbefektetőknek is érdemes megfontolnia...

http://www.bwm.hu//elemzesek/Modellportfolio_kalkulator.xls

Monday, April 24, 2006

A piactól elszakadva

A jó spekuláns evolúciójának szakaszai

1. Mindig ki szeretné találni, hogy mi fog történni
2. Tudni szeretné mi miért történt
3. Szeretne minden emelkedő trendben végig benne lenni
4. Rájön, hogy az esésen is remek pozíciókat lehet felvenni
5. Nem üldöz minden részvényt és minden mozgást, csak azokra koncentrál, amit a stratégiája alapján fontosnak tart.
6. Teljesen függetlenné válik a piac mozgásaitól, minden körülmények között képes pénzt keresni

Átmenetileg megrekedtem az 5. pontban. Novembertől április legelejéig úgy éreztem, hogy stabilan és magabiztosan a 6.-ban vagyok és talán sosem esem ki onnan (persze a tőzsdén mindig tanul az ember, nincs olyan hogy soha, stb., ez végig lebegett a szemem előtt). Április eleje óta azonban azt érzem, hogy nem tudok elszakadni a nagy részvényindexektől, nem tudok úgy profitot termelni, hogy a piac ne mozogjon. Mindegy, hogy mit csinál, esik-emelkedik, csak mozogjon. Enélkül is lehet jó lehetőségeket találni, de annyira jól most nem érzem a ritmust, mint egy Salsa-táncos. Pár hétből nem lehet messzemenő következtetést levonni, és az összegek is akkorák, hogy small cap-ekbe nem lehet csak úgy ugrálni. De ez nem mentség, itt az ideje körültekintőbbnek lenni. Alkalmazkodni minden helyzethez, enélkül nem megy.

Tuesday, April 18, 2006

Vevők napja

Bár korrekcióra és nem trendfordulóra vagy tartós oldalazásra számítottam, meglepően hamar és pláne meglepő erővel lett vége a csökkenésnek. Nincs mese, ilyenkor vásárolni kell. Ha mégis pálfordulatot venne a piac megint, akkor közeli stopokkal tudunk kiszállni. Pár példa a vételekre, pozíció növelésekre: RDY, NITE, MT, HOM, EWZ, EWJ, CLMS, ANSR, ABB.

GLD, FXI egy kicsit sok lesz, szűkre húztam a stoppokat.

A legkellemetlenebb kérdések

Nagy sikert aratott a kellemetlen kérdésekkel foglalkozó cikkem, nagyon sok újabb kellemetlen kérdést kaptam, amit a befektetőnek érdemes magának feltennie rendszeresen.

A győztes kérdés:

Alkalmas vagyok-e tőzsdei kereskedésre?

Nem látványos, de telibe talál. Egyszerűen vannak emberek akiknél genetikailag kódolt a veszteség a tőzsdén. Ők inkább bízzák a pénzüket profikra. Általában azok ilyenek, akik mindig azt szeretnék, hogy igazuk legyen. Ha így történik: kérkednek vele. Ha nem így történik: magukba omlanak, nem ismerik el a hibát, majd újult erővel követik el ugyanazt. Nem tudod őket erről lebeszélni. Nekem (is) elhihetitek, próbáltam. De több brókertől és tanácsadótól kaptam az elmúlt napokban leveleket, akik hasonlóról számolnak be.

További jó kérdések az olvasoktól:

Mennyire befolyásolják érzelmeid a kereskedést?
Van e hatása az érzéseidnek, vágyaidnak a kereskedésedre?

Annak idején (nem tudom mennyi ideje) amikor elkezdte az
elemzöi/ befeketetöi pályafutást élesben mi az amitöl a legjobban félt, és van e manapság is olyan amitöl fél?


Mire jó a Bróker?

ha a felvett pozícióddal konokul ellentétesen mozog a piac és egy nagy bukót kell "realizálnod", kire fogsz haragudni ? (mert hogy haragudni fogsz valakire erősen az biztos!)

Mekkora hozamot értem el a tőzsdén az elmúlt x év alatt? És ha levonom belőle a brókerdíjakat és egyéb járulékos költségeket? Lehet, hogy az állampapírral jobban jártam volna?

Tekintettel vagyok-e arra, hogy az árfolyam ingadozások (veszteség) meghaladhatják akár az eddig ismert legszélsőségesebb esetek is?

Ez különösen tetszik még, mindenképpen dobogós:

Ha ilyen okosan megfogalmaztad magadnak és másoknak a kérdéseket, miért nem vagy igazán sikeres elismert ember?

(A válasz: az vagyok (kérdés persze hogy mit tekintünk igazán elismertnek), egyébként a kérdések nagy részét nem én találtam ki, hanem gyüjtöttem, jeleztem is a cikk végén)

Ez pedig a slusszpoén:

Hogyan lehettem ekkora marha?

:)

Már a Nobel Alapítvány is Hedge Fund-ba fektet

Egy újabb lépés az új korszakba. Egyre kevesebben bíznak a vegyél részvényt (kötvényt, bármit) és ülj rajta idejemúlt stratégiájában. A mostani mérföldkő, a Nobel-díjat kiosztó alapítvány, amelyik tőkéjének egy részét most egy összetett stratégiákba fektető fund of funds alapba teszi a pénzét. A tét nem kicsi: ebből az összegből fizetik évről évre a Nobel díjasokat.

Nyilván a világ bonyolultabbá válik a mostanra már divatossá vált hedge fund-ok előretörésével, de ez nem is baj. Ilyen a verseny.

Magyarországon van hedge fund vagy ehhez hasonló megoldás? Hogyne lenne, még ha részarányuk el is törpül a többi kőkorszaki befektetési forma mellett.

Például a Bridge Wealth Management tanácsadási megoldásai is ezek alapján működnek, de ide sorolható pár brókercég managed futures szolgáltatása (van automatikus rendszer is: Marilyn), illetve két Aegon alap, és persze a Concorde féle VM alap is. Jelenleg az ezekben lévő összeg még merész becslésekkel sem éri el a 7 milliárd Ft-ot. 3 éven belül tízszer ennyi lesz.

Monday, April 17, 2006

Fedezékbe!

Gyorsjelentések, olajár, inflációs adatok. Érdemes fedezékbe vonulni. Ez persze költői (vagy inkább elemzői túlzás). Mindenesetre nem árt óvatosnak lenni.

Az elmúlt hetet visszanézve ismét csak az az érzése az embernek, hogy megélni ugyan intenzívebb volt az utolsó 5 kereskedési napot, valójában alig esett a piac, simán elfér korrekciónak a dolog. Ami vezet, az továbbra is vezet, ami lemarad, az továbbra is lemarad, a középtávú helyzeten semmi nem változott. Sok minden lesz, ami kilendítheti a piacot az elkövetkezendő hetekben, de ettől még nem kell fordulatot venni. Figyeljünk közelről. Most nincs ennél jobb tanács.

Heti USA elemzés

Thursday, April 13, 2006

10 kellemetlen kérdés, amit rendszeresen fel kell tenni

A kellemetlen kérdések a legjobbak. Ha kellemetlen kérdést kapunk, ne kezdjünk el önkéntelenül is védekezni és kifogásokat keresni. Helyette örvendjünk. Jó helyen tapogatóznak ugyanis. Az alábbiakban 10 szubjektív megítélés alapján összegyűjtött kérdést írok le, amelyek bosszantóak lehetnek ugyan, de rendszeres felbukkanásuk és őszinte megválaszolásuk elengedhetetlen a sikeres kereskedés szempontjából.

Szükséges-e a piacon lennem? Sokak számára fel sem merül ez a kérdés. „Hát minek tőzsdézzek, ha csak parkol a számlán a pénz, vagy minimális hozamú diszkont kincstárjegyben van?” – gondolják. Pedig két nagyon is nyomós ok van rá, hogy ne legyünk mindig pozícióban. Az egyik, hogy a piac néha nem ad elég jó lehetőséget, amivel nyereségre lehetne szert tenni. Sokkal több pozíció zárul veszteséggel, mint nyereséggel, és sokkal nagyobb mértékben. Nincs világos trend, vagy éppen stoppok elhelyezésére alkalmatlan, volatilis környezetben kellene helyt állni. A másik: az elérhető nyereséget és a felvállalt kockázatot nem a befektetett összeg határozza meg, az összefüggés csak közvetett. Sokkal fontosabb az, hogy az egyes ügyleteken mekkora a kockázat, a belépési illetve aktuális árfolyam és a stop szint között. Mekkora ez a teljes tőkére viszonyítva az összes pozíció tekintetében. Milyen együttmozgás van a pozíciók között. Még sorolhatnánk. Néha kétszeres tőkeáttétel mellett kisebb a kockázat és az elérhető hozam, mint ha „csak” a pénzünk fele van befektetve.

Merre tart a piac? „Trend is my friend” – mondja a bölcs angolszász rigmus, és igaza van. Vannak ugyan jól működő stratégiák, amelyek az árral szemben tudnak nyereségesek lenni, de az ilyenek nagyon ritkák. Jobban tesszük, ha a trend irányában veszünk fel pozíciót. A legjobb az, ha a piac, a kiválasztott szektor, ágazat és azon belül a részvény is trendben van.

Elég nyugodt vagyok? Az elmúlt 10 évben soha senkivel nem találkoztam, aki feltette volna ezt a kérdést egy-egy nagy veszteség előtt (beleértve magamat is). Ha ugyanis a befektető lelkiállapota nem stabil, szükségszerűen hibázni fog, csak idő kérdése. Vagy nem tud rendesen koncentrálni és végrehajtani bevált stratégiákat, vagy egyszerűen csak túl nagyot fog kockáztatni.

Tisztában vagyok a kockázatokkal? Bár a kockázat kezelésének hagyományai, pláne hazánkban, eléggé kezdetlegesek, még azok sem vannak tisztában minden rizikófaktorral, akik érzik: itt nem babra megy a játék. A kockázatnak ezer arca van, és ezer helyről bukkanhat fel. Gondolta volna bárki is, hogy Nobel-díjasokból álló zseni csapat képes összehozni a világ legnagyobb pénzügyi csődjét? Vagy hogy egyetlen Szingapúrban lebzselő bróker képes összeomlasztani egy több száz éves múltra visszatekintő brit bankot? A Long Term Capital Management vagy a Barings Bank kockázatkezelő részei saját szakterületük legelismertebb tagjainak számítottak, mégis elszámították magukat, illetve elkerülte a figyelmüket néhány fontos tényező. Amit csak lehet mérjünk fel, és készüljünk fel arra: a jövőben bármikor felbukkanhat egy kellemetlen meglepetés. Ha mégsem így történik az sem baj. Hogy a régi közhellyel éljek: jobb félni mint megijedni.

Mekkora kockázatot tudok anyagilag felvállalni? Sokak számára talán meglepő lehet az alábbi kijelentés: a tőzsdézők jelentős hányada még a saját tudta nélkül is kaszinónak használja a piacot. A hazárdjáték ezekben az emberekben genetikailag kódolt, újra és újra elő fog jönni. Ha nem a rulett asztalon, akkor a tőzsdén. A különbség annyi, hogy az utóbbi esetben nemcsak a bank lehet a nyerő. Ehhez a feladathoz azonban fel kell nőni. Tisztázni kell, hogy mi a legrosszabb lehetőség, és a befektetett tőkét ehhez igazítva maximum akkora veszteség potenciált szabad vállalni, ami még bőven megengedhető az aktuális életszínvonal, jövőbeli tervek szempontjából.

Mekkora kockázatot tudok lelkileg felvállalni? Az anyagi felelősségvállalás mellett, legalább ennyire hangsúlyosan megjelenik a lelki felelősségvállalás is. Bár ez közvetlenül pénzbe nem kerül (közvetve annál inkább, gondoljunk csak a nyugtatókra, pszichológusokra), az előző pontnál sokkal veszélyesebb. A befektetés előtt ugyanis lehetetlen pontosan felmérni, lappang, és a lehető legrosszabb pillanatban támad. Hiába tudja valaki, hogy elképzelhető 10-15%-os veszteség az adott stratégiával, amikor ténylegesen, a saját pénzével megtörténik, az illető leblokkol. Kapkodni kezd. Változtat. Több hibát követ el. Néha indokolatlanul nagyra, néha indokolatlanul alacsonyra teszi a kockázatot. Bármit is csinál, kihatással lesz a teljesítményére.

Milyen időtávon gondolkozom az aktuális pozícióimmal? „Majd meglátjuk mi lesz” – sokszor halljuk ezt. Aki koncepció nélkül nyit meg egy pozíciót két hibát szokott elkövetni: túl nagyra engedi nőni a veszteséget, illetve kis nyereségnél hamar zár. Ha ezt rendszeresen megcsinálja, stabilan elkezdi darálni a saját tőkéjét. Félreértés ne essék: nem lehet előre meghatározni, hogy pontosan mennyi ideig érdemes egy-egy részvényt tartani. De ha tudjuk, hogy nagyjából milyen időtávot célzunk meg, ehhez tudjuk igazítani a stratégiát, kockázatkezelést, és nem a sötétben tapogatózva próbálunk előrejutni.

Mit várok az aktuális pozícióktól? Bizonyára emlékeznek az első szerelembe esésükre, majd az első kiábrándulásra. A másodiknál van rosszabb is: ha egy részvénybe szeretünk bele. Ez ugyanis sokkal több pénzbe kerülhet. Ezért nem árt időről időre tisztázni: mit várunk el azoktól a pozícióktól, amit éppen tartunk. Hova tesszük a stoppot, mekkora potenciált látunk bennük. Ha többfajta részvény között kell döntenünk (ez nagyon gyakran előfordul), sokat fog segíteni, hogy melyiket válasszuk. Ráadásul elkerülhetjük, hogy feleslegesen sokáig üldögéljünk egy-egy pozícióban.

Nem befolyásolnak a hírek vagy mások véleménye? Egy-egy részvényre több ezer hír lehet hatással. Még ha fel is tudnánk dolgozni mindet, ne legyünk olyan naivak, hogy ne gondoljuk: a piac nem reagál a saját megítélése szerint rájuk szinte azonnal. Még az iskolai feleletnél is rosszabb, amikor egy kisbefektető próbál részinformációkból összerakni egy képet, teljesen esélytelenül. Mások véleménye: még rosszabb. Kilépünk a (remélhetőleg) jól felépített stratégiából, és jellemzően ingatag lábakon álló feltételezések alapján próbálunk kapkodni. Olyan mintha egy iránytűvel próbálnánk utat lelni egy mágneses viharban.

Ezt akartam, amikor elkezdtem kockázatos eszközökbe fektetni? Minden magas koncentrációt igénylő tevékenység elkerülhetetlen veszélye, hogy az ember túlságosan is belefeledkezik abba amit csinál. Megszűnik a külvilág, és így rengeteg információt figyelmen kívül hagy a döntéshozó. Azon túl, hogy ez az eredményre is hatással van, más fontos dolgokról is elterelheti a figyelmet. Legyen az a család, karrier, hobbi, önkéntes tevékenység. Az önmagában kevés, hogy sok pénzt keres az ember. Boldognak is kell lenni azzal, amit csinál.

A fenti kérdések és magyarázásuk természetesen csak részben építkezik saját kútfőből, számos nálam nagyobb szakértő, régi róka tapasztalata alapján állítottam össze, de csak azokból, amelyekkel egyetértettem és a legfontosabbnak tartottam. Más szóval: a lista a teljesség igénye nélkül készült. Kellemetlen kérdés akad ezer, próbáljuk a legfontosabbakat feltenni.

A lelkieket megterhelő, ehhez hasonló nehéz cikkek végére kevesen jutnak el. Őket szeretném jutalmazni egy kis játékkal. Aki az email címemre vagy a fórumba a legjobb kellemetlen kérdést teszi fel (akár általánosat, akár saját magának, akár nekem), az díjmentes hozzáférést nyer valamennyi elemzésünkhöz.

Portfolió link:

http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=67439

Tuesday, April 11, 2006

Ez eddig korrekció

Ha csak a grafikonokat nézzük. Csak a támaszok, mozgóátlagok közelébe jöttek vissza az indexek.

Kétségtelenül brutális a helyzethez képest az eladások lendülete, látványosan cáfolva meg még azt az enyhe bizakodást is, amit múlt héten osztottam meg a blog olvasóival.

A Nasdaq támasz zónájában van, és nem érte el az 50 napost. Egy tényleg enyhe trend él benne. És most ő a leggyengébb. Szóval még nem kell kétségbe esni.



Van azért pár részvény, ami ilyenkor is szépen teljesít, pl. GOLD (arany továbbra is erős, ezért GLD is), SGF. Hamarosan érdemes figyelni a százszámra felbukkanó kalapács alakzatokat is!

Friday, April 07, 2006

Az adott szó kötelez

Elnézést a blog olvasóitól, ezúttal nem befektetési témáról lesz szó.

Az elmúlt héten három olyan eset is történt velem, amikor valaki ígéretét megszegve, időben, energiában vagy akár pénzben számottevő kárt okozott nekem. Mint a pénzügyi piacokon otthonosan mozgó ember, ismerem a kockázatot, ezért mindig használok stop-loss-t, ahol csak lehet felkészülök a legrosszabb lehetőségére. Ez jelenlegi életünk része.

Vasárnap választások lesznek. Tudjuk jól, hogy a magyar poltikusok bármelyik oldalon is állnak, hazudnak. Szídják is őket eleget. De csodálkozhatunk-e azon, hogy a politikai elit megszegi a szavát, ha az ország lakosságának nem kis része is állandóan ezt teszi? Ha a kimondott szó semmit nem ér a Kárpát-Medencében?

Ebben az országban mindaddig nem lesz korrekt és őszinte politikai erő, amíg az ország népe is szemrebbenés nélkül letagadja korábbi ígéreteit, legyen az akármilyen kicsi és jelentéktelen. Nyilván nem mindenkire vonatkozik ez, de sajnos nagyon gyakorinak mondható.

Nem vagyok hajlandó hazug embereket segíteni a saját közvetlen, üzleti környezetemben és a tágabb értelemben vett környezetemben, vagyis a hazámban sem. Az utóbbi miatt nem fogok elmenni szavazni.

Reménykedjünk benne, hogy bárki is kerül kormányra, nem folytatja az elmúlt 4-8-12-16 és még annál is sokkal több év gyakorlatát, és hajlandó végre vállalni a felelősséget a tetteiért, és nem akar kibújni álságos hazugságokkal a hibái alól. Példát mutathatna az egész országnak. Ráférne...

Ajánlom sokak figyelmébe az alábbi oldalt:

http://www.uzletietika.hu/

Valamint a mi etikai alapelveinket:

http://www.bwm.hu//elemzesek/Etikai_Nyilatkozat.pdf

Wednesday, April 05, 2006

A Nagy Vita

Lehet, hogy ma este volt Magyarországon egy nagy vita két oldal között, de a tengerentúli részvénypiacokon volt csak az igazán nagy vita. A nap elején enyhe pluszból estek vissza negatív tartományba a főbb indexek, majd a nap végére ismét fel tudták húzni jelentősen a pozitív tartományba. Az ilyen dupla fordulat egy napon belül viszonylag ritka, de még ritkább a nagy indexek esetén. Ráadásul ezzel az idei csúcsra, és nagy valószínűséggel zárócsúcsra futott a Nasdaq. Az út göröngyös lesz, de nyitva van felfelé. A jó ízléssel kiválasztott longok, kellemes stop szintekkel fűszerezve, megfelelő szektorokban tálalva, jó étvággyal fogyaszthatóak.

Sunday, April 02, 2006

Beszűkülés – kitörés

Az elsőt kell megtalálni, a másodikat kell kihasználni. A legjobb az, ha többfajta beszűkülés épül egymásra. Ha beszűkült a teljes részvénypiac, beszűkült az adott szektor, ágazat, és ezen belül vannak beszűkült árfolyammozgású részvények is. A beszűkülésnél természetesen nem az időlegesen kialakult sáv abszolút értékben vagy százalékosan számolt értéke számít, hanem a megelőző mozgás vagy a trendhez képest lévő konszolidáció nagysága. Minél nagyobb az adott részvény lendülete és mozgása valamint a beszűkülés nagysága közötti arány, annál jobb valószínűséggel tudunk pozíciót felvenni a nyereség reményében. A labdarúgásban is azt a labdát a legkönnyebb a hálóba rúgni, amelyik a legkisebb mozgásban van. Ha a nagy amerikai részvényindexeket nézzük, akkor egy lassan a háló felé guruló labdát látunk, amibe könnyedén belerúghatna valaki. Nem tudjuk, hogy ez meg fog-e történni, ezért érdemes olyan részvényeket keresni, amelyek az élen járnak, és mint a 11-es ponton lévő labda, még sokkal egyszerűbben a hálóba juttathatóak. Pár példa: