Wednesday, March 28, 2007

"Végy olcsón, ne adj el soha"

Ez az Economist egyik blog-jának egyik bejegyzéséhez tartozó címe. Ezúttal azonban nem befektetési stratégiáról, hanem a klímaváltozás elleni védelemről van szó. Korábban már írtam a CO2 tőzsdéről, ahol a magas kibocsátók megvásárolják a kibocsátási lehetőséget, akik pedig alulteljesítették a kvótát, eladhatják nekik. Ezzel hatékonyan lehet csökkenteni a kibocsátást, hiszen mindenki a saját üteme és büdzséje szerint állhat a kérdéshez.

Ez persze elsősorban nagy cégeknek szól, de már magánszemélyek is hozzájárulhatnak a kibocsátás csökkentéséhez. Az ötlet egyszerű, de remek: végy egy (vagy több) tonna CO2 kibocsátást, és ne add el! Ha tartod a pozíciót, akkor kiveszed a felhasználási keretből, ezt már nem lehet felhasználni. A technikai lebonyolítást a co2quota.org címen egy alapítvány végzi.

Én vettem 1 tonnával (eléggé az elejét csíptem el - 226. vagyok), valószínűleg nem utoljára. Tedd ezt te is! Küld tovább másoknak is!



A co2quota.org oldalára Antal Dániel blog-ja hívta fel a figyelmet, köszönet érte.

Az élen járók választják a NYESZ-t?

Az elmúlt hetekben volt pár alkalommal szó a Nyugdíj Előtakarékossági Számláról. Az OTP minden fiókjában megtalálható OTP Bankó magazinban találtam egy érdekes statisztikát.


A részvények és a befektetési alapok aránya sokkal magasabb az OTP-nél vezetett NYESZ-eknél, mint a teljes befektetési állományon belül. Például a 27%-os részvényarány mintegy tízszerese a 38%-os befektetési alap állomány majdnem kétszerese a megszokott arányoknak. Tény, hogy a közvetlen összehasonlítást nehezíti, hogy a NYESZ-re azértminden nem pakolható (pl. bankbetét), de a számok még így is szépek. Ebből két dolgot valószínűsítek:

- Azok választják a NYESZ-t, akik amúgy is előrébb tartanak mind anyagilag, mind pénzügyi tudásukban a magyar átlagnál.

- Vélhetően sok fiatal vagy fiatalabb középkorú választja a NYESZ-t és gondolkozik hosszútávra, mivel az idősek pár évre már vélhetően nem mernének részvényekben kockáztatni.

Kár, hogy a teljes lakosságon belül az arányuk még mindig elenyésző. De élen járnak, talán egyre többen vesznek példát róluk.

---

Írtam egy cikket 7 tanács a tőkegarantált alapokhoz és a szép nőkhöz címmel. Itt tudjátok elérni, ha már regisztráltatok a www.bwm.hu oldalon, és be is vagytok lépve. Ha nem, akkor itt tudtok regisztrálni. Díjmentesen van, de email címet meg kell hozzá adni.

No free lunch.

Tuesday, March 20, 2007

Diákok kérdeznek

A múlt héten két diáktól is kaptam levelet, akik már most szeretnének gondoskodni a jövőjükről pénzügyi oldalról is.

Bár sokan gondolkoznának így! Nagyon örülök, ha ebben segíthetek, bár hozzá kell tennem, hogy 6 éve még én is diák voltam (sőt, részidőben a mai napig az vagyok, és az leszek még 20 év múlva is), ezért inkább csak elméleti, mint gyakorlati segítséget tudok nyújtani. Nézzük a két levelet:

Kedves Balázs!

Nemrég találtam rá a BWM oldalára. Nagyon tetszik a blog! Jó hogy
tapasztalt és bizonyított szakembertől ezt-azt van mód ellesni. Már
keresek egy ideje olyan lehetőséget ahol feltehetem a dilettáns
kérdéseimet abban a reményben hogy választ kapok rá. Azt hiszem
most megtaláltam! Egy ideje már engem is foglakoztatnak a különféle
befektetési formák viszont sajnos még alig tudok róluk valamit. Jelenleg
a lehetőségeim elég behatároltak mivel diák vagyok. Havonta kb 5-
10.000 Ft-nyi összeget tudok nélkülözni. Tudom, hogy ez nem valami
sok. Bankba nem nagyon szeretném tenni, mert ott alig kamatozik
valamit ez az összeg, viszont azt sem szeretném hogy csak úgy
készpénz formájában álljon. Viszont ez az összeg valószínűleg minden
hónapban rendelkezésre állhat és nem nélkülözhetetlen. Elsősorban az
vele a célom, hogy körülbelül 5-8 év múlva mikor remélhetőleg
elkezdem a pályámat ne a nulláról induljak. Esetleg az is jó lenne ha az
egyetem közben is ki tudnék belőle venni valamennyi pénzt de nem ez
a fő szempont.Biztosan nagyon elfoglalt vagy ezért mepróbáltam
minnél tömörebben és egyértelműbben fogalmazni, a kérdéseket pedig
megszámozom.

1- Te mit tennél a helyemben? Érdemes egyáltalán ilyen kis összeggel
valamit is kezdeni?
2- Milyen folyóiratokat, kiadványokat, könyveket tudnál ajánlani amiben
befektetésekről olvashatnék, tanulhatnék?

Második levélírónk kérdése átfogóbb:

Hello!

Elég sok írást olvastam tőled mostanában, mint kezdő tőzsdés és szerintem tényleg hasznosak:)

Kb. 1 hónapja leültem és elkezdtem hosszú távú pénzügyi tervet csinálni, adott havi plusz megta-
karítással, hozammal, inflációval, kamatadóval. De nem vagyok benne biztos, hogy minden fontos
dolgot figyelembe vettem a számolásnál.

Te mégis jobban értesz ehhez.
Esetleg, ha időd engedi csinálhatnál egy excel táblát rá(amit kitennél a blogra), mely az általad fontosnak ítélt tényezők
figyelembe vételével kiszámolná az egyes évek végén rendelkezésre álló összeget, tetszőleges megtakarítási és hozam paramétereknél. Szerintem régóta tartó népnevelő munkád hasznos segítsége lenne, ha mindenki
számszerűen maga előtt látná, hogy mi kell a biztosabb nyugdíjas éveihez; hogy nem kell havonta milliókat
keresni a munkahelyen.

Én is örülnék, ha feltennél a blogra egy ilyet, mert akkor össze tudnám hasonlítani az enyémmel, hogy mit felejtettem ki:)

Sajnos a rossz hír az, hogy nem lehet egyetlen hozzászólásba, de akár hozzászólás sorozatba tömöríteni az ezzel kapcsolatos mondanivalókat, de irányelveket, szebb szóval némi útmutatót, ha úgy tetszik „guideline” formájában átadhatok. Ezeket minden esetben az egyedi igényekhez és lehetőségekhez kell szabni.

Először is még a legkisebb jelenlegi, sőt későbbi jövedelemmel is érdemes tervezni. Veszíteni nem veszíthetsz semmit, maximum időt, pl. eggyel kevesebb korsó sört iszol meg addig (mint említettem voltam diák :) ).

Kb. 100 000 Ft az az összeg, ahol először érdemes lépni is. Itt azok a befektetések jöhetnek szóba, amelyek alacsony fix költségekkel dolgoznak, kifejezetten azon célból, hogy összegyűjtsék a pénzt egy nagy kalapba, ahol már hatékonyan tudják mozgatni azt. Tipikusan ide tartozik a befektetési alapok jelentős része, illetve a bankbetét konstrukciók többsége is.

Megközelítőleg 1 M Ft környékén érdemes már egyedi és/vagy kockázatosabb befektetésben gondolkozni, ami kockázatosabb befektetési alapot jelent (részvényalap, származtatott alap), vagy részvényt, árupiaci terméket, de azt is csak a befektetés egy részéből.

A privát bankok és ingatlanbefektetések világa 10 m Ft felett indul, a jelenlegi post-ban erről nincs értelme bővebben beszélni.

Könyvek: gyakorlatilag a mai napig itt gyűjtjük az összes szakirodalom kritikánkat:

http://www.tozsdeliga.hu/?p=oktatas&alcsop=49


Sajnos kevés említésre méltó könyv jelenik meg ezen a területen, ezért mostanában alig bővült a lista.

A folyóiratok közül a legjobb itthon a HVG még mindig, de a legtöbb jó információforrás a neten van, ezeket a linkeket érdemes nézni:

http://www.tozsdeliga.hu/?p=linkek

Külföldön az Active Trader és a Traders of Stocks & Commodities a nagyközönség által elérhető újságok közül. Emellett a neten folyamatosan nyomon követheted, hogy én mit ajánlok aktuálisan elolvasásra.

Mik azok a szempontok, amiket érdemes figyelembe venni?

-HOZAMELVÁRÁS: Mekkora hozamot várok el, ami még reálisnak tekinthető?
-KOCKÁZATI: Mekkora maximális visszaesést tudok lelkileg és anyagilag elviselni?
-MOBILITÁS: Mennyi az esélye, hogy a futamidő alatt szükségem lesz a pénzre?
-ADÓ: Mekkora adót kell fizetnem és lehet-e ezt optimalizálni?

Ezenkívül még 3-4 szempontot szoktak megnevezni, de ezek a legfontosabbak. Mivel ezek igén sok irányba mutatnak, nem lehet egy excel táblába összefoglalni őket. Általánosságban azt lehet mondani, hogy ha valaki a jövedelme 10%-át félreteszi, legyen bármilyen kicsi is az, és ezt következetesen végigviszi, valamint mer valamennyit kockáztatni, nem lesz anyagi gondja sem neki, sem a gyerekeinek.

Egyébként éppen ezeket a témaköröket boncolgatom ezen az előadáson:

Hova tegyük pénzünket?

A nyugdíj elő takarékosság kapcsán itt van egy inkább marketing jellegű cikkünk

De ha ezt nem akarod elolvasni, akkor beteszem a táblázatot ide:



Itt előfeltételezés a 12%-os éves hozam, amihez már számottevő mértékben kell kockáztatni, és az is, hogy nem változtatnak a rendszeren. Az alsó hozam az adójóváírással együtt elért hozamot jelenti.

Ha független forrásból is szeretnétek tájékozódni, akkor ajánlom, hogy nézzétek meg a Faluvégi Lajos Alapítvány (www.faluvegilajos.hu) honlapján az ott található információkat, illetve kérdezzetek bátran a Befektetési Tudakozótól:

befektetesitudakozo@faluvegilajos.hu

Thursday, March 15, 2007

Pánik keltés - egy példa

Szoktam olvasgatni a leveleket a Mensa levéllistáján. Egy ilyen érdekes email jött ma:

"A nem "main stream" nyugati információs források szerint (vagyis, ami a magyar médiába nem jön át) komoly esélye van egy 1929-es méretű gazdasági összeomlásnak, ami természetesen ránk is átgyűrűzik órák alatt. Akinek jelentős befektetései vannak részvényekben, gondolkozzon el rajta!!! A nevesített ok az, hogy az USA-ban éveken át mesterségesen alacsonyan volt tartva a kamatláb, ami egy családi ház vásárlási lázt eredményezett. A megemelkedő kamatok miatt havonta százezres nagyságban válnak a "tulajdonosok" fizetőképtelenné. A másik ok, hogy egymaga Kína 1 trillió dollár értékű US
állampapírt halmozott fel, amitől folyamatosan meg akar szabadulni. Ennek hatására más központi bankok is szabadulni kezdenek a dollárjaiktól. Az USA dollárt már csak az tartja fenn, hogy a hatalmas államadósság finanszírozóinak nem érdeke a dollár összeomlása."

A válaszom:

Jó duma ez a mainstream médiával. Valójában százszámra jelentek meg cikkek a hazai gazdasági sajtóban a túlértékelt amerikai ingatlanpiacról. Példa:

Persze lehet, hogy a mainstream alatt a Blikkre gondoltál.

Nehezen értelmezhető az a kifejezés, hogy " mesterségesen alacsonyan volt tartva a kamatláb". A kérdés az, hogy milyen kamatlábra gondolsz, de az amerikai jegybank szerepét betöltő FED törvény adta jogánál és egyben kötelezettségénél fogva "mesterségesen" befolyásolja a kamatlábakat. Lásd:

http://en.wikipedia.org/wiki/Fed_Funds_Rate

Ettől persze a kamatlábakat a piac alakítja, de ez nagymértékben igazodik ehhez. Az, hogy mi alacsony, és pláne mennyi ideig tartott, azt döntse el mindenki saját maga az alábbi táblázat alapján:

http://www.federalreserve.gov/fomc/fundsrate.htm

Az évek óta tartó viták tárgya, hogy valóban irreálisan túlértékelt-e az amerikai ingatlanpiac, illetve milyen mértékben és ez milyen következményekkel jár.

-Valószínű, hogy túlértékelt.

-Erősen megoszlanak a vélemények, hogy milyen mértékben. A túlértékelés mértékéről 5-30% között oszlanak meg a becslések

-Mivel a folyamat sok éve tart, egyáltalán nem biztos, hogy éppen most fog megfordulni, még ha egyre erősebb jelek mutatnak rá. Például az Economist 2005 júniusában írt erről, azóta mégsem pukkadt ki a lufi.

-Ha elkezdenek erősen csökkenni az ingatlanárak, akkor is valószínű, hogy ez sokáig fog tartani, és fokozatosan fognak bedőlni az erre specializálódott hitelintézetek (két hete már volt ilyen, volt szerencsém a short oldalon állni)

-Ha fokozatosan ereszt le a lufi, akkor is kicsi a valószínűsége, hogy egyben rántja magával a teljes részvénypiacot.

-Nehéz eldönteni, hogy a visszaesés milyen mértékben érinti a globális piacokat, lehet hogy sokkal kevesebbet fognak esni.

Bővebben a lakásár témakörről:

http://en.wikipedia.org/wiki/Housing_bubble

Nézzük az államadósság kérdését. Egy nagy titkot árulok el: a világ lassan évtizedek óta finanszírozza Amerika költségvetési és fizetési mérleg hiányát. Könnyen lehet, hogy ezt még jó pár évtizedig meg fogja tenni. Ha mégsem teszi, annak sem tudjuk sem az idejét, sem a hatásait pontosan felmérni. Maga az adósság mértéke is egy érdekes kérdés. Egy amerikai állampolgárra majdnem 30 000 USD jut, ami soknak tűnik, de az ország gazdasága kevesebb, mint egy év alatt játszva kitermeli ezt az összeget. Sőt, a nemzeti vagyon ennek az összegnek a hétszerese, amibe ha belekalkuláljuk a legrosszabb forgatókönyvvel az ingatlanpiaci túlértékeltséget, még akkor is kb. ötszöröse. Bővebben az adósság mértékéről:

http://www.brillig.com/debt_clock/

Az adósság mértéke tehát magas, de nem feltétlenül kezelhetetlen mértékű. Csak egy példa: a kilencvenes évek végén nagyjából sikerült megállítani az adósság növekedését, annak idején nemhogy gyengült volna, hanem jelentősen erősödött a dollár. Az sem mellékes, hogy egy sor olyan fejlett ország van, ahol a GDP-hez képest hasonló nagyságú az adósság mértéke, nem egy Európában. Az sem, hogy van nem egy olyan ország, amelyik többet hitelez Amerikának, mint Kína.

Mindezek alapján a pánikkeltő levelednek elég kevés alapja van. Egyébként ez általában jellemző a pánikkeltésre. Alapul kell venni valamilyen hírt, más ezzel összefüggő tényt figyelmen kívül kell hagyni, majd a meglévőket csúsztatásokkal és túlzásokkal el kell torzítani, végül lehet némi nagyvonalúsággal következtetéseket levonni. A folyamat hasonló ehhez:

http://en.wikipedia.org/wiki/Culture_of_fear

Szerintem is egyre növekvő esélye van, egy komolyabb piaci visszaesésnek, főként rövidtávon valószínű, de hogy az biztosan be fog a következni, hol, mikor, milyen gyors lefolyású, és milyen mértékű lesz, arról nem mernék ilyen egyértelmű következtetéseket levonni, pedig nekem nagyrészt az a munkám, hogy a részvénypiaci folyamatok alapján hozzak döntéseket.

Nem győzöm hangsúlyozni: Soha, de soha ne hozzunk döntést hirtelen impulzus alapján! (pláne, ha ennyire megalapozatlan és érzelmekre ható). Inkább legyen egy jól kidolgozott és hozzánk alkalmazkodó, reális befektetési stratégiánk, és ezt hajtsuk végre.

Tuesday, March 13, 2007

Nyugdíj még mindig – új felvetések

Továbbra is elárasztotok a nyugdíj témában írott levelekkel. Ez egyrészt jó, mert látszik belőle, hogy sokakat nagyon is érdekel a témakör, nemcsak a saját és közvetlen környezete kapcsán, hanem társadalmi szinten is. Másrészt kellemetlen előttetek, mert sokáig tart ennyi levéllel megbirkózni. ;). A bírkózást valójában nagyon szeretem, viszont elnézést mindenkitől, hogy csak lassan tudok válaszolni. Folytassuk akkor még egy bejegyzés erejéig az OLVIR-t.

„Az nem írta senki, hogy ha már úgyis mind a tőkepiacra gerjedünk, miért bízzuk másra a nyugdíjjárulékunk kezelését?”

Önmagában a NYESZ éppen a döntés szabadságát hozza be a nyugdíjrendszerbe. Ha akarsz veszel egy alap befektetési jegyeiből és ülsz rajta akár 30 évet. Ha akarsz minden döntést te hozol meg, akár napi rendszerességű részvény tranzakciókkal.

„Noha ez eléggé személyes hozzáállásom a dologhoz, úgy érzem, sokan élnek abban a hitben, hogy baromira meg fognak gazdagodni hamarosan, nem kell nekik nyugdíjpénztár. „

Szintén érdekes felvetés, és valószínűleg sokakra rá is illik. Azokra viszont biztosan nem, akikről a lenti bejegyzésben írtam. Ők azok, akik nem bíznak a jövőbeni anyagi biztonságukban, de nem is tesznek érte semmit. A milliárdos jelöltekre szerintem egyik sem igaz.

„Ja és még valaki: senki nem akar megöregedni már eleve! Azt hiszik, mindig fiatalok maradnak. Én is.
Ilyen éretlen bandát!:)”

Na igen…be kell valljam hogy egy kicsit ez rám is igaz. :)

Lehet-e küldöldi részvényekbe fektetni a NYESZ-en szereplő pénzt?”

Az OECD országokon belül igen, ami gyakorlatilag az összes fejlett országot magában foglalja.

„(…)És van az a réteg, akik hozzám hasonlóan nem akar még pénzt áldozni a jövőjére, vagy legalábbis más formában tesszük azt. Én 23 évesen második cégemet nyúzom természetesen az egyetem mellett (bár az a legutolsó a fontossági sorrendben. J ), és még tervbe van véve 2 új vállalkozás beindítása 1 éven belül. Ilyen tempó mellet nem tudok, sőt nem is akarok félretenni hosszú távú befektetésekbe… Most úgy gondolom, hogy többet hoz a konyhára, ha vállalkozásokba fektetek, még akkor is, ha esetleg a fele nem váltja be a hozzá fűzött reményeket….-> de ez tényleg elhanyagolható részét képezi az 50 %- nak.”

Akár elhanyagolható, akár nem, ez feltétlenül érdekes megoldás. Mit tegyünk akkor, ha minden pénzünket és energiánkat a saját vállalkozásunkba szeretnénk fektetni? Ha úgy gondoljuk, hogy ez majd annyi pénzt hoz, hogy a nyugdíj nem fog problémát okozni? A válasz egyszerű elméletben, de elég nehéz kiszámolni a gyakorlatban. Akkor érdemes csak a vállalkozásra koncentrálni, ha annak hozama – belekalkulálva a kockázatot magasabb mint a NYESZ-en elért hozamunk – belekalkulálva az állami támogatást, adómentességet. stb.

Bele kell kalkulálni azt is, hogy maga a vállalkozás mennyire kockázatos. Ha nem veszünk fel belőle pénzt, vagy ha a felvett pénz egy részét nem különítjük el nyugdíj takarékosságra, akkor csőd esetén minden elveszik, és jócskán lemaradunk a nyugdíjas időszakra felhalmozott tőke felhalmozásában mások mögött. Az a véleményem, hogy nagyon kevés vállalkozás van, ahol ne lenne akkora jövedelem, ami mellett akár havi 10 000 Ft-ot ne lehetne erre a célra elkülöníteni. Pláne anélkül, hogy ez lényegesen megzavarná a cég életét. Ez alól esetleg csak nagy tőkeigényű, gyorsan fejlődő, magas hozamú ágazatok jelenthetnek kivételt, pl. biotechnológia, szoftverfejlesztés. De ezek sem túl gyakran.

---

Tegnap kikerült a tagok részére a befektetési stratégia kialakításával kapcsolatos második rész, ahol a kockázat témakörét boncolgatom. Itt lehet regisztrálni a cikkhez.

Tuesday, March 06, 2007

„Nyugdíj – Hozzáállás” válaszok és eredményhirdetés

Örülök, hogy sokak fantáziáját megmozgatta a múlt héten feltett, cseppet sem könnyű kérdésem.

Szinte mindenki megragadta a mögöttes ok valamely vetületét, mindegyik levélnek volt komoly értéke. Ki komolyabban és hosszan ecsetelve, ki röviden és a humort is felhasználva próbálta megmagyarázni a talányt. Nincs lehetőség arra, hogy minden levélből idézzek, de néhányból, amelyik a leginkább jellemző válaszokat jól fedi le, beszúrok pár részletet.

A legtöbben arra hivatkoztak, hogy a lakosság jelentős részének egyáltalán nincs pénze arra, hogy félretegyen.

„(…)A minap kint jártam a garázsvárosban, több autószerelő található arrafelé, egy csöppet alacsonyabb óradíjjal, azonos szaktudással, mint a hivatalos műhelyekben. Persze beszélgettem az egyikkel javítás közben, s mivel kiderült, hogy semmit nem fizet sehova, elkezdtem magyarázni a nyugdíjról, NYESZ-ról, befektetési alapról, stb.
Erre azt mondta, tudja hogy nem lesz nyugdíja, de szálljak már le mellé a földre. Enni most kell, későbbre sajnos nem tudja halasztani, ha befut hozzá egy meló, akkor megy boltba, ha nincs munka akkor nem. Mondom neki, azt a tíz százalékot nem veszi észre, ha félreteszi. De igen, mondta, abból szokta törleszteni az adósságait(…)”

Nagyon nehéz megbecsülni, hogy egy viszonylag alacsony jövedelemből élő ember vagy család tud-e spórolni, még jobban meghúzni a nadrágszíjat. Biztos vagyok benne, hogy százezresre tehető azoknak a száma, akik tényleg szó szerint máról a holnapra élnek. De abban is biztos vagyok, hogy itt szó nincs azokról a milliókról, akik nem bíznak a majdani nyugdíjukban, de nem tesznek a helyzetért semmit. Ma már a nettó jövedelem is jóval 100 000 Ft felett van a hivatalos adatok szerint és akkor még nem beszéltünk a szürkegazdaságról. Végeztem egy számítást, ahol havi kevesebb mint 4200 Ft félretételével és némi kockáztatással egy teljes életpálya alatt 50 000 000 Ft hozható össze, ami mai értéken számolva is valahol 15 000 000 Ft környékén van. Ennek a tőkének az örökjáradéka is mai értéken havi jóval több mint 100 000 Ft felett van. Nem lehet vele bankot robbantani, de a nyugdíjbiztonság – amiről végső soron itt beszélünk – megteremthető vele. Kétségtelen tény, hogy ehhez a munkába állásunk legelső pillanatától kezdve félre kell tennünk a havi összeget, de abban biztos vagyok, hogy havi 4000 Ft a lakosság többségének nem fogja megrengetni az anyagi helyzetét.

A sok szerencsétlen ember meg nézi sóvárogva a sorozatokat az RTL Klubon és olyan életre vágyik, ezért kölcsönöket vesz föl és az esetleg talán megmaradó pénzét is adósságtörlesztésekbe teszi.”

A hölgy, aki a levelet írta vélhetően szándékosan rátapintott egy fontos pontra (hmm, ez a mondat visszaolvasva többféleképpen értelmezhető :) ). Nem egy olyan ismerősöm van, aki minden nap megnézi a Mónika és a Balázs Show aktuális részeit. Nos, ma ezek 16:30 perckor kezdődtek, és két órán át tartottak. Ez heti 10, havi 44 órát jelentenek egy átlagos hónapban. Még a legalacsonyabb órabérű kereset kiegészítő munkakörrel számolva is bőven megvan az a bizonyos 4000 Ft, sőt sokkal több is. Tisztában vagyok vele, hogy van, aki tényleg nagyon sokat dolgozik ÉS még sincs félretennivaló pénze. De nem ez a többség és csak kis részben válaszolja meg a kérdésemet.

Többen a hazai mentalitást hozták fel.

Mert Pató Pál úr országában élünk. Ej, ráérünk arra még!”

a válasz igazán egyszerü!

ilyen a magyar! ahogy hofi mondta egyszer:ha van akkor nem foglakozunk vele de a semmit az t már beosztjuk!!!! "

Sokan valóban így gondolkodnak, de mint a korábbi post-ban leírtam, a többség igenis aggódik majdani nyugdíjas évei miatt, ezért ezt is csak részbeni magyarázatnak érzem.

Egy ügyfelünk az információhiányra, időhiányra, és az új lehetőségek beérésére gondolt.

Szerintem egyrészt nagyon kevés ember ismeri még a NYESZ fogalmát, kevés tájékoztatás jelent meg erről / TV-ben és más helyen/. Kockázatosnak tartják, nem ismerik a részleteket, mi történik a számlán levő pénzükkel, mibe fektetik ezt a pénzt, stb.

Új, még nem bíznak benne.

(…)

El kellett telni egy bizonyos időnek, hogy az emberek megismerjék/megszokják, ill. a köztudatba kerüljön ez a dolog. Nagyon sok új intézkedés lett bevezetve tavaly, köztük kissé sokkoló is / pl: kamatadó / , talán ez is elvonta még a figyelmet. Nagyon sok új információ közül kell kiválogatni azt, ami fontos .”

Szintén lényeges részlet lett kiemelve, és bár ezt sem érzem teljes válasznak, hiszen ha félünk valami miatt, elvileg minél hamarabb igyekeznünk kellene megoldani a kérdést, és mindent átkutatva rálelni a megoldásra, nyilván idő kell a jó ötletek beéréséhez is. Ugyanakkor ennél a részletnél éreztem először azt, hogy kezd összeállni a kép, ami sok kis puzzle-ből áll.

Van azonban még valami, ami kell ahhoz, hogy tisztán lássunk. Egy régi tanfolyami résztvevőnk írta az alábbiakat.

„Valóban a NYESZ jónak tűnik első hallásra ,de és a másik oldalon ott van az állami "garanciák"szavahihetetlensége ,ki tudja a ma oly kedvezőnek tűnő feltételek hirtelen mikor módosulnak át oly formába hogy a tisztelt befektető rosszabbul jön ki az államilag "támogatott" befektetési formából mintha csak NYESZ nélkül fetetett volna be.

Mivel fiamnak én is gondolkodom havi megtakarítás szinten (pár hónapja dolgozik már és a havi fizetésének 10%-át félre tetetem vele részvények,kötvények vételére)nem mertem pl.ezen okok miatt eddíg NYESZ szlát nyitni.Persze már van több befektetési forma ezért nem aggódok.”

Az elmúlt éveket, sőt évtizedeket végignézve végeláthatatlan sora van azoknak az ígéreteknek, amelyeket a magyar lakosság megkapott, majd visszavonásra kerültek. Magát a befektetésekkel kapcsolatos adórendszert is többször átalakították a politikai és társadalmi szelek, elég az árfolyam nyereség adó hullámzó mértékét figyelembe venni, de emlékezve a kilencvenes évekre, ott van az adóhitel és tőkeszámla intézménye is. Ezek ma már emlékek csupán. Sokan félnek, hogy a NYESZ vagy más nyugdíjpillérek is azok lesznek a jövőben.

Mindezek ellenére a megoldás nem született meg, csak nagyjából tudtuk kitölteni az elégedetlen-tudatosak és a felkészülők közti űrt. Még egyszer összefoglalva a főbb okok a blog olvasói szerint:

- Az emberek egy részének nincs egy fillérje sem félretenni

- A magyar mentalitás, amely csak a jelenben él (illetve próbál meg élni)

- Az idő és információhiány

- A jó kezdeményezések beérési ideje

- A bizalom hiánya a tartós törvényi szabályozás kapcsán

Mindezek után már csak az a kérdés, hogy kit hirdessünk nyertesnek. Döntésem bizonyos szempontból igazságtalannak is tűnhet, de mivel szinte mindenki jól fedte le a problémakör egy-egy gyökerét, átfogó válasz viszont nem született, a humor alapján ítéltem oda a bort. A győztes levél tartalma.

Szia Balázs!

Egy vicc jutott eszembe feloldás képpen:

Tasziló elmegy Arisztidhez vendégségbe. Ahogy ott ülnek és beszélgetnek Taszilónak feltűnik, hogy Arisztid kutyája folyamatosan vonyít.

-Te Arisztid, miért vonyít az a kutya annyira?- kérdi Tasziló -Mert egy szögön fekszik.- válaszolja Arisztid -Akkor miért nem megy odébb?

- Ja, annyira nem szúrja....”

Rég nevettem ilyen jót egy Tasziló – Arisztid viccen :)

Mindenkinek köszönöm a leveleket, és bocs még egyszer, hogy nem tudtam mindenkit idézni, de szerencsére nagyon sokan írtatok. Ha szóba kerül a témakör baráti, ismerősi beszélgetések során, hívjátok fel a figyelmet az öngondoskodás és a befektetések jelentőségére. Egy-egy ügyesen elhelyezett „ébresztő” alapvető változásokat okozhat az ember életében, pozitív irányba.

Monday, March 05, 2007

Daxakadás

A címben lévő mókás szóösszetétel az én agyam szüleménye, remélem tetszik.



De komolyra fordítva: a DAX a csúcsához képest 5 kereskedési nap alatt elveszítette az értékének közel 9%-át. Semmilyen fundamentális ok, valós hír nem volt mögötte. Két fő következtetést vonhatunk le:

- A piacokat egyre inkább a pszichológia vezérli, pár nap alatt EUR vagy USD százmillilárdok tűnhetnek el vagy jelenhetnek meg a tőzsdék vagy indexek összesített kapitalizációjában. Ezért ha nem akarunk ilyen hirtelen sokkokat, alkalmaznunk kell a technikai elemzést és a hozzá kapcsolódó kockázatkezelést.

- Ha fundamentális alapon fektetünk be, akkor pedig ki kell bírnunk az ilyen sokkokat. Valamint nagyon hosszú évekre szóló türelemmel kell lennünk.

---

Szépen jönnek az ötletek a nyugdíj kérdésre, ma vagy holnap eredményt hirdetek. Legyen a "beküldési határidő" ma 16 óra.