Nyugdíj még mindig – új felvetések

Továbbra is elárasztotok a nyugdíj témában írott levelekkel. Ez egyrészt jó, mert látszik belőle, hogy sokakat nagyon is érdekel a témakör, nemcsak a saját és közvetlen környezete kapcsán, hanem társadalmi szinten is. Másrészt kellemetlen előttetek, mert sokáig tart ennyi levéllel megbirkózni. ;). A bírkózást valójában nagyon szeretem, viszont elnézést mindenkitől, hogy csak lassan tudok válaszolni. Folytassuk akkor még egy bejegyzés erejéig az OLVIR-t.

„Az nem írta senki, hogy ha már úgyis mind a tőkepiacra gerjedünk, miért bízzuk másra a nyugdíjjárulékunk kezelését?”

Önmagában a NYESZ éppen a döntés szabadságát hozza be a nyugdíjrendszerbe. Ha akarsz veszel egy alap befektetési jegyeiből és ülsz rajta akár 30 évet. Ha akarsz minden döntést te hozol meg, akár napi rendszerességű részvény tranzakciókkal.

„Noha ez eléggé személyes hozzáállásom a dologhoz, úgy érzem, sokan élnek abban a hitben, hogy baromira meg fognak gazdagodni hamarosan, nem kell nekik nyugdíjpénztár. „

Szintén érdekes felvetés, és valószínűleg sokakra rá is illik. Azokra viszont biztosan nem, akikről a lenti bejegyzésben írtam. Ők azok, akik nem bíznak a jövőbeni anyagi biztonságukban, de nem is tesznek érte semmit. A milliárdos jelöltekre szerintem egyik sem igaz.

„Ja és még valaki: senki nem akar megöregedni már eleve! Azt hiszik, mindig fiatalok maradnak. Én is.
Ilyen éretlen bandát!:)”

Na igen…be kell valljam hogy egy kicsit ez rám is igaz. :)

„Lehet-e küldöldi részvényekbe fektetni a NYESZ-en szereplő pénzt?”

Az OECD országokon belül igen, ami gyakorlatilag az összes fejlett országot magában foglalja.

„(…)És van az a réteg, akik hozzám hasonlóan nem akar még pénzt áldozni a jövőjére, vagy legalábbis más formában tesszük azt. Én 23 évesen második cégemet nyúzom természetesen az egyetem mellett (bár az a legutolsó a fontossági sorrendben. J ), és még tervbe van véve 2 új vállalkozás beindítása 1 éven belül. Ilyen tempó mellet nem tudok, sőt nem is akarok félretenni hosszú távú befektetésekbe… Most úgy gondolom, hogy többet hoz a konyhára, ha vállalkozásokba fektetek, még akkor is, ha esetleg a fele nem váltja be a hozzá fűzött reményeket….-> de ez tényleg elhanyagolható részét képezi az 50 %- nak.”

Akár elhanyagolható, akár nem, ez feltétlenül érdekes megoldás. Mit tegyünk akkor, ha minden pénzünket és energiánkat a saját vállalkozásunkba szeretnénk fektetni? Ha úgy gondoljuk, hogy ez majd annyi pénzt hoz, hogy a nyugdíj nem fog problémát okozni? A válasz egyszerű elméletben, de elég nehéz kiszámolni a gyakorlatban. Akkor érdemes csak a vállalkozásra koncentrálni, ha annak hozama – belekalkulálva a kockázatot magasabb mint a NYESZ-en elért hozamunk – belekalkulálva az állami támogatást, adómentességet. stb.

Bele kell kalkulálni azt is, hogy maga a vállalkozás mennyire kockázatos. Ha nem veszünk fel belőle pénzt, vagy ha a felvett pénz egy részét nem különítjük el nyugdíj takarékosságra, akkor csőd esetén minden elveszik, és jócskán lemaradunk a nyugdíjas időszakra felhalmozott tőke felhalmozásában mások mögött. Az a véleményem, hogy nagyon kevés vállalkozás van, ahol ne lenne akkora jövedelem, ami mellett akár havi 10 000 Ft-ot ne lehetne erre a célra elkülöníteni. Pláne anélkül, hogy ez lényegesen megzavarná a cég életét. Ez alól esetleg csak nagy tőkeigényű, gyorsan fejlődő, magas hozamú ágazatok jelenthetnek kivételt, pl. biotechnológia, szoftverfejlesztés. De ezek sem túl gyakran.

---

Tegnap kikerült a tagok részére a befektetési stratégia kialakításával kapcsolatos második rész, ahol a kockázat témakörét boncolgatom. Itt lehet regisztrálni a cikkhez.