Csökken a forgalom

A nagy esések velejárója, hogy a forgalom megugrik, mert sokan szeretnének megszabadulni a részvényeiktől, és közben sokan vadásznak a mélypontra is, ezzel időnként ún. medvepiaci rallikat okozva, ami időről időre heves, de átmeneti emelkedéseket hoznak magukkal.

Az most is látjuk, hogy az elmozdulások viszonylag nagyok, és sok részvény cserél gazdát. De a magas forgalom csak a kereskedés darabszámát jelöli. A dollár (vagy más piacon bármely más hozzátartozó deviza) forgalmát nem. Ha ez alapján nézzük meg a helyzetet, akkor azt láthatjuk, hogy van olyan mánia részvény, ahol egy éve csökken a valós dollárforgalom (1 ábra - Google), és van olyan, ahol az október elején történt nagy esés óta csökken a piacon gazdát cserélt részvények száma (2. ábra - General Electric). Valójában szinte minden papír esetén hetek óta egyre csökken az értékben számolt forgalom, vagyis egy ideje már a megnyugvás tendenciáját éljük, és ez egyre inkább az árfolyamok volatilitásának csökkenésében is megjelenik. De ez nem jeletn trendfordulót, csak azt, hogy egyre kevésbé számíthatunk nagy mozgásra, az év végéig nagy valószínűséggel.

Itt az alja?

Az elmúlt hetek nem altatták el a befektetőket világszerte. A folyamatos esések közepette minduntalan felmerült a kérdés: mikor és hol lesz a zuhanás vége?

A kérdés megválaszolásánál természetesen nem lehet biztosra menni (jósnők előnyben), de a piaci pszichológia, amely a technikai elemzés eszközével közelíthető meg, adhat támpontokat.

Az egyik ilyen, hogy olyan szintű rettegés van a piacon, amihez én magam sem emlékszem hasonlóra teljes szakmai pályafutásom során. A VIX, amely az opciókba árazott volatilitással tulajdonképpen egyfajta félelem-indikátorként is felfogható, még sosem volt ilyen magasan. Az alábbi képen látható, hogy amióta csak mérik, azóta a legrosszabb napokon is 40-45-ös szintek környékén gyorsan megfordult és nyugodtabb vizekre evezett. Tegnap viszont átlépte az 50 pontot, sőt megközelítette a 60-as értéket is (nap végére jelentős mértékben korrigált), amely olyan magas szint, hogy még a nyugodtabb spekulánsok is beleszédülnek, és amit még sohasem láttunk (ha 87-ben mérték volna, valószínűleg ennél is magasabb lett volna).

Az, hogy ennyira magas értékek fognak előfordulni, senki sem tudta, de hogy a VIX nőni fog, az várható volt. Ez nem utólagos okoskodás, hosszú és rövidtávon is felhívtam erre a figyelmet:

2006 májusában ezt írtam a VIX kereskedj a volatilitással című cikkben (forrás PDF-ben): "A hosszútávú képet vizsgálva, a havi bontású grafikonon azt láthatjuk, hogy a VIX valószínűleg vissza fog térni a 2000-2003 közötti magas volatilitású időszakához, az álmosabb 2004-2006 közötti időszakához képest. "

2008 júniusában pedig a HVG befektetési magazinjában, az Ecoline-on (forrás): "A mostani helyzet a szinte villámcsapásként érkező pénteki nagy esés után sem mutatja azt, hogy a pánik elérte tetőpontját, így egyelőre még a félelem növekedése várható rövid távon."

Ma, majdnem négy hónappal a fenti kijelentés után meg merem kockáztatni: a pánik 80%-os valószínűséggel elérte a tetőpontját, vagy időben maximum 2 hétre van tőle.

Erre utal az is, hogy nagyon erős fordulós jelet láttunk tegnap az amerikai piacokon. Kevesen hiszik el nekem, de Budapesten is kapható Bulkowski majdnem 1000 oldalas, megdöbbentően részletes japángyertya alakzatok hatékonyságát vizsgáló friss munkája, a CEU belvárosi könyvesboltjában, gyenge 33 000 Ft-ért. Illetve csak kapható volt, mert az egyetlen példányra lecsaptam, mint nagymama az utolsó Koós János bakelit lemezre. Az érintettektől bocs.
Szóval Bulkowski a könyvében a hatékonyabbak közé sorolja a lent bejelölt fordulós alakzatot, amikor az előző hetek esése után napközben lenyomják az árfolyamot, majd nap végére az esés nagyrészét a vevők le tudják dolgozni, mert az optimizmus felülkerekedett a pesszimizmuson. Bulkowsi vizsgálatai alapján ez az esetek 60%-ban fordulós jel. Ez a szám önmagában nem rossz, de a szerző kitér rá, hogy a szokatlanul széles árfolyammozgású napokon számos alakzat, többek között ez is, még gyakrabban szokott fordulót jelezni.

Ez alapján itt is 80%-os valószínűséggel be lehetne mondani a fordulót, de a különleges helyzetre való tekintettel azért nem árt a szokásosnál óvatosabbnak lenni. Az esély a pénzügyi szektorban lévő, semmihez sem fogható bizalmatlanság miatt lényegesen alacsonyabb, de a piaci pszichológiát ismerve így is 66%-ban merem meghatározni. Ennyi a valószínűsége annak, hogy az év hátralévő részében már nem zár a fenti képen látható index az idei és négyéves minuma, vagyis 1000 pont alatt (pontosabban 1007, de a piaci szereplők kedvelik a kerek számokat, így ennyi kerekítés javasolt). Ha idén ez alá esik az index, aminek a fentiekből következően 33% az esélye, akkor tényleg nagy baj van a globális gazdasággal (és az 1-2%-os recesszió nem számít "nagy bajnak"). Reméljük, hogy nem így lesz. (az pedig, hogy jövőre mi lesz, már egy újabb kérdés)

UPDATE (2008. 10. 07. 22:11): A fenti index egyetlen nap alatt beesett az 1000 pontos szint alá, és 996-on zárt, így a 33%-os esélyű, negatívabb kimentel következett be. Az ebből eredő következtetéseket - sajnos - lásd néhány sorral feljebb.

Egy érdekes adat a mostani esésről

A befektetések világa, ahogy sokan mondani szokták nem "rocket science", itt a jövőre vonatkozóan nem lehet egyértelmű jóslásokba bocsátkozni. Ehelyett inkább a valószínűségek játszanak főszerepet. Az elmúlt 8 kereskedési nap zuhanása a nyugati piacokon egy olyan esemény volt, ami a nagyon ritka vagy éppen a nagyon valószínűtlen kategóriájába tartozik.

Ha a legtöbbek által figyelt indexet, az S&P 500-at nézzük, akkor láthatjuk, hogy az esés 8 nap alatt 6,03%-os volt, és ezzel az elmúlt 10 évet nézve a 61. legrosszabb 8 napos periódusnak minősül. Ez eddig nem tűnik nagyon vészesnek Forma 1-es pilótánk belefutott egy nehezen lekőrözhető versenyzőbe, vagy kikapott egy rossz kerékcserét, esetleg megcsúszott az egyik kanyarban és veszített 2-3 mp-et.

Ha viszont azt nézzük, hogy 2004 márciusa óta mi történt, akkor láthatjuk, hogy ez az adat a második legrosszabb több mint három év alatt. Még rosszabb a helyzet, ha nem az S@P 500-at, hanem a 2000 kisebb céget magában foglaló Russell 2000 indexet nézzük, ott a -9,35%, amit múlt pénteken állított be a mutató, a legrosszabb ami csak létezik 2004 eleje óta. Itt már F1 pilótánk elhagyta a megszokott pályát, és ha nem tud gyorsan korrigálni a gumifalnak is csapódhat.

A nemzetközi piacok tehát a legnagyobb kihívásukkal szembesültek az emelkedő trend kezdete óta - ismét csak derült égből - vajon át kell értékelnünk a valószínűségeket?

---

Ha már Forma-1, akiket érdekel, érdemes elolvasni az alábbi interjút a hazai futam versenyigazgatójával, aki történetesen az apám:

http://www.f1hirek.hu/?t=article&id=17924

A végén a sztorik a legjobbak, a majdnem felrobbanó autót volt "szerencsém" élőben látni...nem felejtem el az biztos.

Mit tanulhatunk Gyurcsány Ferenctől?

Akár utáljuk (ők vannak többen), akár kedveljük (ők sokkal kevesebben), akár közömbösek vagyunk, egyértelműen van egy olyan pont, amiben tanulhatunk hazánk aktuális miniszterelnökétől. Igen, a saját befektetéseink kapcsán.

A tavaly szeptemberben nyilvánosságra került beszéd egy érdekes részével keveset foglalkozott a sajtó és a politológusok is:

http://www.fn.hu/cikk/00140000/143566/kormanyfoi_beszed_teljes_szovege.php

A beszédben számos elem mind erkölcsileg, mind etikailag súlyos aggályokat vet fel. Ezzel szakértők százai foglalkoztak, én már sokat nem tudok hozzátenni, ezért nem foglalkozom vele. Sokkal fontosabb azonban, hogy az Öszödi Beszéd azon ritka alkalmak egyike, amikor egy kicsit (nem nagyon) bepillanthattunk a politika boszorkánykonyhájába, és egyik vezető politikusunk valós igéretei mögé, amit a választókkal nem, de a saját tágabb környezetével megosztott. Persze aki odafigyelt, az jól tudta, hogy a teljes politikai elit, és a parlamenti pártok vezetése általában is vagy hazudik, vagy legalábbis elhallgat kampányidőszakban:

http://bridgewealthmanagement.blogspot.com/2006/04/az-adott-sz-ktelez.html

Gyurcsány Ferenc saját környezetében világosan, már-már brutálisan ismerteti a worst-case scenariot. Hiszen nincs amitől egy politikus vagy párt jobban félne, mint a drasztikus népszerűségvesztés. Márpedig Gyurcsány éppen ezzel kalkulált:

"El kell indulni. Tudni kell, hogy mit akarunk csinálni. Irtózatos lesz az első pár év, persze. Teljesen érdektelen, hogy 20 százaléka a lakosságnak fog ránk szavazni. Tavaly nyáron az utolsó nyolc évben először a 100 emberből a Szonda szerint csak 18 mondta, hogy ránk fog szavazni. Tavaly nyáron, gyerekek! Egy évvel később nyertünk. Mi lenne, ha nem az egymás közötti faszkodás miatt veszítenénk el a népszerűségünket, hanem mert csinálunk nagy társadalmi ügyeket. És nem probléma, hogy elveszítjük akkor egy időre a társadalom, a támogatásunkat. "

Úgy látszik ez a jóslat beigazolódni látszik. A legfrissebb közvéleménykutatás szerint az MSZP a teljes lakosság körében nagyon régen nem látott mélységbe, 21%-ra esett.

http://hvg.hu/itthon/20070613_fidesz_mszp_szdsz_mdf_orban_median.aspx

No, és mi köze ennek a befektetésekhez?

Ha másban nem is, ebben utánozzuk Gyurcsányt! Határozzuk meg a legrosszabb lehetőséget és reális forgatókönyvként számoljunk ezzel. Osszuk meg azokkal, akikre a döntés következményei hathatnak (pl. család). Ha bekövetkezik a legrosszabb lehetőség, nem fogjuk magunkat jól érezni, de kétségbe sem fogunk esni.

OK, de honnan tudjuk előre, hogy mi a legrosszabb lehetőség?

Vannak olyan befektetések, ahol a legrosszabb forgatókönyv sem jelent igazi veszteséget, pl. állampapír (ha lejáratig tartjuk, vagy ha nagyon rovid távút választunk). Ahol nagyobb a kockázat, ott nézzük meg, hogy mi a legnagyobb ingadozás - drawdown. Ha ez alá esünk, akkor elkezdhetünk aggódni, mert olyan lehetőség jött be a képbe, amire nem számítottunk. Például egy részvény esetén a legrosszabb lehetőség (maximum drawdown) könnyen lehet akár 50% is. Egy jól szétosztott (diverzifikált) részvényportfolió esetén is simán beszélhetünk 30%-ról. De ha megveszünk egy részvényt 120 dolláron, vagy 6000 Ft-on, és 2-3 év után 3 dollárt, vagy éppen 200 Ft-ot ér, akkor még rég tudjuk, hogy ott valami nem stimmel. A drawdown-t lehet javítani, pl. sok hedge fund taktikáját követő abszolút hozamú alapokkal, de ha magas hozamot szeretnénk, akkor 10%-nál lejjebb már nemigen szoríthatjuk, ennél nem lehet "jobb" a legrosszabb forgatókönyv. Ha pedig a legrosszabb számításainknál is rosszabb képet fest a valóság, akkor érdemes lépni és változtatni.

A fenti példa alapján a Fideszesek csak akkor örüljenek igazán, ha az MSZP 20% alá esik, az MSZP-sek pedig éppen ekkor kezdhetnek aggódni (valószínűleg azért van még Gyurcsány a miniszterelnöki pozícióban, mert ez még nem következett be). Én pedig továbbra is kívülről nézem az eseményeket.

Technikai Elemzés a politikában

Aki azt gondolta, hogy a politikai pártok támogatottságánál nem lehet technikai elemzést alkalmazni, az most elgondolkodhat azon, hogy esetleg túl szűk játékteret szabott meg. Erre egy régi kedves ismerősöm most hívta fel a figyelmemet:

http://blog.amoba.hu/blog-3.php?oid=Te1463457d15555b947f1db64823805f

(FIGYELEM A LINKRE KATTINTVA POZÍCIÓBÓL FAKADÓAN ELFOGULT POLITIKAI FORRÁSRA JUTHATSZ, AMELYÉRT NEM VÁLLALOK FELELŐSSÉGET).

A miniszterelnök nem kis részben csak a pártszimpátiák adatai alapján alkotott következtetéseket. Szerepel itt számos ismerős fogalom: átlag, volatilitás, szórás, és a menetelésre rá lehet fogni, hogy trend.

Persze fent egy kicsit tréfáltam: a technikai elemzés használatát a pártszimpátiákra senki sem gondolhatja komolyan, de néhány érdekes párhuzam azért akad. Az egyik, hogy van olyan párt-részvény, amelynek volatilitása nagyobb, ezeket hangulattól függően a befektetők-választók gyakran gyorsabban és nagyobb mértékben veszik-választják vagy éppen adják el-pártolnak el tőlük. A másik, hogy a jellemző volatilitás sem állandó, ha a piac-választók középpontjába inkább belekerül egy ágazat-koalíció vagy párt, mert éppen "abban van sztori"-az van kormányon, akkor annak a görbéje sokkal volatilisebb lesz.

Így fordulhat elő, hogy egyik időszakban a technológia a volatilitás király (pl. 98-2002), aztán ha időszakosan is, de megelőzi egy korábban unalmas szektor, pl. az energia (2004-2006).