Wednesday, August 30, 2006

Befektetési Kultúra

Elkezdtem egy érdekes kísérletet. Regisztráltam egy új felhasználót a WIW-re, Befektetési Kultúra néven. Kíváncsi vagyok, hány ismerőse lesz 1 hét, 1 hónap, 1 év múlva. Szólj barátaidnak, családodnak, kollágáidnak, üzletfeleidnek, hogy ha úgy érzik érdemesek ár, jelöljék be, mint ismerőst:

http://iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=9291598

A bemutatkozás:

Ismerem a különböző befektetési lehetőségeket.Ismerem magamat, és tudok felelősen választani köztük.Tervekkel rendelkezem a jövőmet illetően, és ezek alapján alakítom pénzügyeimet.Ismerem a kockázatokat az egyes befektetési lehetőségek kapcsán, és tudom, hogy érdemes valamekkora kockázatot vállalnom, de ezt keretek között is kell tartanom.Gondoskodom magamról, családomról, egészen a nyugdíjaskoromig, és nem várom el, hogy az állam segítsen rajtam.Etikus módon járok el, nem verek át másokat tudásom által sem, sőt segítek, ahol tudok.Tisztában vagyok azzal, hogy csak olyan ország lehet sikeres, ahol az emberek többségének van befektetési kultúrája.Csak azokat jelölöm be, vagy jelölöm vissza, akikről tudom, hogy ugyanezt elmondhatják magukról. Kérlek ne sértődj meg, ha tesztelem a tudásodat. A Te érdekedben is teszem.Akiket egyelőre nincs lehetőségem visszajelölni, azok se keseredjenek el. Bármilyen kérdésre szívesen válaszolok, vagy jelzem, hogy hova lehet fordulni segítségért. Ajánlom az alábbi honlapokat:

http://www.pszaf.hu
http://www.ongondoskodas.hu
http://www.faluvegilajos.hu

"Annyi pénzem van, hogy életem végéig degeszre zabálhatom magam!"

Ha az ember befektetési tanácsadó egy olyan országban, ahol elképesztő űr tátong a pénzügyi kultúra terén, akkor néha nagyon vicces helyzetekkel találkozik.

Egyik értékesítéssel foglalkozó kollégám az olajár fedezéssel kapcsolatos szolgáltatásunk kapcsán egyeztetett egy potenciális ügyféllel. Ennek lényege, hogy pozíciót lehet felvenni az olajárak növekedésére, vagyis azok emelkedése esetén lehet pénzt keresni. Ha valakinek komoly üzemanyag költsége van, akkor veszít az olajár emelkedése miatt, viszont nyer az előző mondatban említett pozíción. Más szóval nem kell félnie attól, hogy a benzin ára emelkedik.

Az illető ezt nem értette meg, kollégám most már egy másik munkatársammal együtt vállvetve próbálta neki magyarázni a dolgot, mindhiába. Jónéhány perc után az illető bedobta azt a mondatot, amiből egyértelművé vált, hogy agyi kapacitása soha nem fogja elérni azt a szintet, hogy felfogja miről van szó:

"Minek ez nekem? Annyi pénzem van, hogy életeim végéig degeszre zabálhatom magam!"

:)

Igen, ez tényleg, szó szerint, így ebben a formában megtörtént. Igen, az illető halálosan komolyan, mély büszkeséggel a hangjában mondta ezt. Nem, nem viccből.

Sunday, August 27, 2006

Tájékozatlanság - még a legintelligensebbek között is

Nagyon sok teendő van még itthon a befektetési kultúra területén. Az alábbi idézetek a Mensa levelezőlistájáról valók, természetesen név nélkül közlöm őket. Ne felejtsük el, hogy bizonyítottan kiugró intelligenciájú emberekről van szó! (kiemelések tőlem)

"A kamatadó főcsapásának iránya nem a hagyományos takarékbetétek,
hanem a hosszútávú egyébb befektetések (kötvények, részvények..).
Hosszútávú megoldást kinálok, nem egyszeri lekötés mellett.
Határidő : auguztus 31."

"A hosszú távú befektetéseknek
Magyarországon két csapdája van. 1) A
befektetési alap eltűnik a befektető
pénzével együtt
és lehet perelni
(további pénz kidobás). 2) A külföldi
finanszírozók döntése következtében (ami
nem kiszámítható) rövid időn belül
jelentős infláció (mondjuk évi 30 %)
állhat elő, és akkor a hosszú távú
befektetésből csak súlyos vesztességgel
lehet kijönni."

Itt pedig a válaszom:

"
-Értelmezhetetlen az a kijelentés, hogy mi minősül a "kamatadó főcsapásának irányának". Az új tőkejövedelmeket sújtó adók szinte minden befektetési terméket egyformán adóztatnak. Vannak kivételek, ahol egyáltalán nem kell adót fizetni, ezek azonban hosszú távú elkötelezettséggel járnak. Ilyen formán a fenti kijelentésnek még kevésbé van létjogosultsága. Sőt, a részvények említése sem szerencsés, hiszen ott lehetőség van az ún. nettósításra, azaz a nyereségek veszteségekkel való csökkentéssel.
-Az elmúlt több mint 10 évben egyetlenegy alkalommal sem fordult elő, hogy befektetési alap eltűnt volna a befektetők pénzével. Egyrészt ezek mögött nagy bankok és befektetési szolgáltatók állnak, másrészt nagyon szigorú jogszabályi követelmények és ellenőrzés mellett végzik a dolgukat, harmadrészt minden alapnak van letétkezelője, ami nem tartozhat az adott pénzügyi csoporthoz. Mindez nem jelenti azt, hogy a visszaélések teljesen ki vannak zárva, de rendkívül valószínűtlenek, ezért felesleges azzal riogatni, hogy lelépnek a befektető pénzével.
-Teljesen kizárt, hogy a külföldi finanszírozók pánikszerű menekülése 30%-os inflációt okozzon. Az megtörténhet, hogy a reálkamat enyhén mínuszba fut az elkövetkezendő hónapokban, vagyis az infláció magasabb lesz, mint a nettó, adózás utáni kamatláb, ez 1-2%-ot jelenthet.
-Ketten is említettétek, hogy minimális az a veszteség, amit a kamatadó okoz. Ugyan nem tudjuk, hogy a jövőben mekkora lesz a jellemző betéti kamatláb, de nem valószínű, hogy jelentősen megemelkedjen, ezért a kijelentések helytállóak. Számításaim szerint egy átlag magyar állampolgár évente 9000 Ft-ot fog veszíteni az új adó miatt. Két dolgot azért kiemelnék: ha valaki jelentős mértékben hajlandó kockáztatni és ezért magasabb hozamot is kap, akkor a veszteség mértéke ennél sokkal magasabb, és ugyanez a helyzet több tízmillió forint esetén is. Másrészt a betéti konstrukciók mára nagyon elavultak, van más megoldás is, ha már valaki semmiképpen sem szeretne kockáztatni.
-Egyetértek azzal, hogy a bankok többsége csúnyán rájátszik a mostani szituációra. Van olyan ajánlat egy nem is kis banktól, ami akkora etikai vétség, hogy a kiagyalóját egy életre eltiltanám attól, hogy befektetési területen dolgozzon. Sajnos ma még nem tartunk ott, hogy a gátlástalan pénzszerzés mellett más szempontok is érvényesüljenek."

Itt tartunk. Ebből is látszik, hogy nem arról van szó, hogy ne tudnának az emberek gondolkodni. Egyszerűen senki soha nem magyarázta el, tanította meg, anyagi érdekek nélkül. Ezért lenne jó a középiskolai pénzügyi ismeretek képzés, ha a kormányzat működtetne egy információs portált, ha már pénzt szed be, stb.

Nem győzöm hangsúlyozni: Nagyon sok tennivaló van még.

Wednesday, August 23, 2006

Már hétfőn elrajtolhat a Bookline.hu

http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=13&k=2&i=72575

Megérkezett az első valódi internetes kereskedelmi cég a hazai tőzsdére. Itt volt a legfőbb ideje, kíváncsian várjuk a fejleményeket.

A cég érdekessége, hogy olyannyira kezdeti fázisban van, hogy jelenleg ugyan 100% feletti árbevétel növekedést tud felmutatni, de nyereséget nem. Izgalmas lesz, hogy fogja a piac árazni a növekedési lehetőséget, a részvényesek komoly hullámvasútra készülhetnek.

Kissé zavaros a cég terjeszkedési politikája, a régióról egy szó sem esik, inkább árversenyre készülnek pl. DVD-k, elektronikai cikkek terén. Ráadásul offline boltok megnyitását tervezik még. Az egyikben már voltam, ugyanolyan mint a többi. Erről jut eszembe: nem kis bátorság kell az olyan tőkeerős, vagy kiterjedt hálózattal és tapasztalattal rendelkező vállalatokkal szembeszállni, mint a Libri, Fokusz, Alexandra. Ezek tulajdonosai közül 3 is megtalálható hazánk 100 leggazdagabb emberei között.

Kissé zavaró a gyenge kommunikáció a leendő befektetők felé. A honlapon nulla információ található a vállalatról, de a sajtóközlemények is csak általánosságokat tartalmaznak. Reméljük ez javul.

A külföldi példakép kapcsán pedig nagyon ajánlott Robert Spector könyve, amit magyarul is kiadtak. Ha nem is teljesen elfogulatlan, nagyon olvasmányos, a kritikám itt olvasható.

Na ennyit a fundamentumokról. A technikát pedig meglátjuk pár hónap múlva.

Monday, August 21, 2006

Thursday, August 17, 2006

Russell és Nasdaq - Most egymás ellen



Nagyon érdekes, hogy a Nasdaq jócskán ki tudott emelkedni a megelőző hetek sávjából, a Russell pedig nem érte el korábbi csúcsát sem. Érdekes, hogy a technológia most talált relatív erőt magának, míg a kis kapitalizációnál erről szó sincs. Vajon melyikük lesz a mérvadó?

Egyébként egyikük sincs július eleji csúcsához még csak közel sem. Nem fordult meg a középtávú trend egyelőre.

Wednesday, August 16, 2006

Ilyenkor is van jó esélyű short

Nem, nem lázítani szeretnék a pár napja felébredt (egyelőre nem végleges) bika ellen. Csupán felhívom a figyelmet arra, hogy a részvénypiacon az a szép, hogy szinte mindig akad mindenre példa és ellenpélda. Csak keresni kell.

Most a nyomtatott sajtó nagy presztizsű tagja a New York Times (NYT) esik kifelé a konszolidációjából.

Tuesday, August 15, 2006

Elképesztő siker! Vagy mégsem?

http://www.origo.hu/uzletinegyed/befektetes/20060814maximalis.html

"Maximális hozamot ért el a K&H úttörő alapja
Három év alatt 30 százalékos, éves szinten 8,11 százalékos hozamhoz jutottak a K&H fix plusz 2. befektetési jegy tulajdonosai. A 2003 júliusában, a magyar piacon elsőként bevezetett tőke-és hozamgarantált befektetési alap idén július 31-én járt le, hozamfizetése pedig augusztus 7-én kezdődött meg."

Micsoda siker! :)

Nézzük akkor meg mi is történt az alap befektetőinek pénzével. Három év alatt 30%-ot hozott, ez nem rossz. Az alap a tőkegarancián kívül az S&P 500-ba, Nikkeibe, FTSE 100-ba és Eurostoxx 50-be, illetve ezek opcióiba nyomott pénzt.

http://www.khalapok.hu/index.khb?p=page&id=NjA%3D&menuid=MTI4

Mi történt volna, ha nem az alapba, hanem a ugyanakkora arányban, részvényeket, ETF-eket, esetleg indexkövető alapokat vásároltunk volna? Pár százalék tévedés lehet a dologban, mert nem tudni, hogy mikor vették meg az opciókat, illetve mit tekintsünk kezdő időpontnak ( a jegyzés pár hét volt).

Az eredmény átlag 62% lett volna. Legtöbbet a Nikkei hozott volna, 99%-ot, a legkevesebbet az S&P 500, 38%-ot. Ezekbe még nem kalkuláltuk bele a forint gyengülését. Ez további 7%-ot ad az eredményhez. 10 000 000 Ft esetén a tőkegarantált és a sima részvény közötti különbség 3 900 000 Ft. Megér ennyit a tőkegarancia?

OK, ez egy jó időszak volt a tőzsdéken (legalábbis részben). De ha valaki 8 000 000 Ft-ot fektet be állampapírba, és 2 000 000 Ft-ot pl. az említett indexek határidős termékeibe ötszörös tőkeáttétel mellett, akkor kb. 60%-ot keresett volna. Nem 30%-ot. 10 000 000 Ft esetén ez 3 000 000 Ft különbség. A tőkegarancia itt is megvalósult volna.

TÉNYLEG OLYAN JÓK A TŐKEGARANTÁLT ALAPOK? EZ TÉNYLEG SIKERTÖRTÉNET? UGYAN MÁR...

Monday, August 14, 2006

10 éves betét?

"A hagyományos lekötött betéti konstrukciók száma is megugrott, több pénzintézet kínál 12 hónapos lejáratú akciós kamatokat, de akár három, öt, tíz évre szóló lekötéseket is. "

http://www.nol.hu/cikk/413179/?wa=hk06

Őszintén: ki az az idióta, aki 10 éves betétben leköti a pénzét? Jelentkezzen nálam, lefényképezzük, és kitesszük az irodában a tárgyalóban, hadd lássanak az ügyfelek negatív példát. :)

Wednesday, August 09, 2006

Idézet J. Welles Wilder-től

Wilder az egyik legnagyobb név a technikai elemzés területén. Többek között ő fejlesztette ki az RSI-t, ami annyira népszerű indikátor lett 1978 óta, hogy nagyon sok kisbefektető is ismeri a nevét.

A Technically Speaking augusztusi számában közölnek vele egy interjút. Idézem az általam legjelentőségteljesebb részt:

"-Is trading difficult?

- (...) Succesfully trading commodities is the most difficult thing I can think of."

Ezt nem akárki mondta. Harcolunk minden nap. Legyünk büszkék magunkra. ;)

Tuesday, August 08, 2006

Kamatadó és akciós ajánlatok - NE DŐLJ BE!

Elképesztő kreativitásra és etikátlan magatartásra vetemednek a bankok, kihasználva a közelgő kamatadót.

Nézzük részletesen, hogy mik a lehetőségek.

A betéti kamatok 6% körüli éves hozamot nyújtanak. Ebből jön le a 20% kamatadó, marad 4,8%. A különbség 1,2%. 1 000 000 Ft lekötése esetén 12 000 Ft. 10 000 000 Ft lekötése esetén 120 000 Ft. Egy év alatt. Ennyit spórolhat meg valaki ha 1-3 vagy akár még több évre elkötelezi magát.

De miért tenne ilyet bárki is, ha ez a minimális hátrány behozható más eszközökkel anélkül, hogy le kellene kötnie a pénzét?

Egy példa: jelzáloglevél. A hozam 6,6% és 7,2% között alakul és szeptember 1. előtti vásárlás esetén adózni sem kell utána. Bármikor eladható a tőzsdén. Teljesen kockázatmentes? Nem, mert ha a futamidő alatt az általános hozamszint nagyon megemelkedik, jelentős lehet a veszteség.

Részvény. Szinte minden évben megveri a betéti kamatot, bár jóval kockázatosabb is. De nem kell minden pénzünket ebbe tenni. Ha élünk az egyébként igen valószínű feltételezéssel, hogy kétszer akkora hozamot hoz hosszú távon a részvény, mint a betét, akkor elegendő 20%-ot részvénybe tenni. A matektól megkímélek mindenkit.

Abszolút hozamú alapok. Már több mint 3 van belőlük itthon is, de tanácsadó segítségével is bárki tud ilyet csinálni magának. Minden évben pozitív, inflációt lényegesen megelőző hozamra törekednek. A kockázat mértéke széles skálán mozog.

De ha valaki nem szeretne kockáztatni, akkor is vannak jobb lehetőségek: pénzpiaci alap, állampapír. Bármikor el lehet adni.

Na akkor nézzük a legaljasabb ajánlatot, a kamatadó kapcsán:

http://www.cib.hu/actual/ajanlat/kamatadomentes/megtakaritasok

11%-os kamatot hirdetnek, adómentesen. Hamar kiderül, hogy ez csak a betéti részre vonatkozik, ugyanannyiért, amennyit betétbe tettünk, egy 3 éves futamidejű, vélhetően magas díjú alapba is kell fektetnünk, igaz legalább bármikor vissza lehet váltani. Az alap tájékoztatójából kiderül, hogy a 3 évre a 20% alatti hozam valószínűsége múltbéli adatok alapján majdnem 70%. Ennyi a valószínűsége, hogy éves szinten 6,26% alatt lesz a teljesítmény (tegyük hozzá: most éppen efelett vannak). De a helyzet rosszabb: a 11%-ot csak az első három hónapra adják. Sőt, ha 6 hónapon belül szükségünk van a pénzre, akkor 0%-ot, ha 6 és 18 hónap között, akkor 5%-os kamatot adnak csak. Összegezzük:

Elkerüljük a kamatadót, kb. évi 1,2-1,4%-ot. Viszont kapunk egy kiszámíthatatlan hozamú, de valószínűleg 6,26% alatt lévő éves hozamú, drága garantált alapot, 3 évre, pénzünk másik felével pedig 18 hónapra bele vagyunk kényszerítve egy átlagosnál alig valamivel jobb betéti konstrukcióba. A végső hozamról fogalmunk sincs, de valószínűtlen, hogy 7% felett legyen, és közben pénzünk egy részét még kis sem vehetjük. Tényleg megéri ez +1,2% adómegtakarításért? 1 000 000 Ft esetén 12 000 Ft-ért?

Mit csináljunk az ilyenek ellen? Szívesen segítek bárkinek egy-két rövid email erejéig díjmentesen is, de ha részletes információra kíváncsi, akkor az alábbit tudom ajánlani.

Tanfolyamot tartunk: "Hogyan nyerjük vissza a kamat és árfolyamnyereség adót?" címmel! Részletek ide kattintva!

Véleményem valamennyi pénzintézettől független, de továbbra sem tekinthető elfogulatlannak, még ha teljes mértékben igaz is. Kérlek, konzultálj más független tanácsadóval is.

Monday, August 07, 2006

Semmi sincs ingyen

Pláne, ha a tőkegarantált alapokról beszélünk.

"A zártvégű garantált alapok nyújtotta biztonságért cserében vállalni kell azt, hogy ezek az alapok zártvégűek - azaz a futamidő lejárta előtt csak költségesen, esetlegkedvezőtlen árfolyamon értékesíthetők - a befektetőnek terveznie kell az átlagosan 3 éves futamidőt (a garanciák is csak a teljes futamidőre szóló befektetés esetében érvényesek). A befektetési alapok 2005. évi költségterheléséről szóló PSZÁF jelentés tanúsága szerint ugyanakkor a garantált alapok között találhatóak - az ingatlanalapok mellett - a legnagyobb éves átlagos nettó eszközértékre vetített költséghányadosok, ami egyes alapok esetében meghaladhatja a 3%-ot is (ugyanakkor egyes garantált alapoknak kifejezetten alacsony a költségterhelése). Míg azonban az ingatlanalapoknál jellemzően magasabb az erőforrásigény, addig ezeknél a termékeknél jellemzően nem, emiatt ez egy jó bevételi forrást biztosíthat az alapkezelő társaságoknak. "

Forrás: portfolio.hu
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=71904&p=2

Akkor még nem beszéltünk a származtatott termékek áráról, amiket az alap az indexekből való részesedés kihasítására használ fel (konyhanyelven). Lehet, hogy bejön, lehet hogy nem. Ha nem akkor jelentős reálhozamtól esik el az ember. Ha igen, akkor az opció ára nem mindegy. A kockázat csökkentését nem adják ingyen. NINCS INGYENEBÉD!

Nagyon komolyan gondold meg, hogy mit csinálsz, ha az adó elől menekülve egy többéves konstrukció esetén.

Szeptemberig díjmentes határidős elemzések

Nagyon sok mindenről szeretnék írni az elkövetkezendő hetekben. Egyrészt egy sor újdonságot kínálunk, másrészt úgy érzem, hogy sokaknak nem átlátható amikről írok. Ezért egyszerűsíteni fogok, ha úgy tetszik még inkább brutális őszintességgel. Csak ez használ :)
Mindját itt az első újdonság:
Elkezdtük a határidős termékekről szóló elemzések közzétételét, egyelőre díjmentesen, itt:
Az első cikk, nagyon korrekt, CS-től:

Friday, August 04, 2006

Dick és Jane trükkjei

A napokban láttam a Dick és Jane trükkjei c. filmet. Amerikai és Jim Carrey módra bárgyú, de azoknak, akik régóta és rendszeresen kereskednek a tengerentúli részvénypiacon, illetve némi kritikai éllel figyelik az ottani társadalmat, néhány fergeteges poént tartogat.

Főleg azok fognak ezeken jól szórakozni, akik annak idején követték az Enron, Worldcom és társaik bukását.

A legjobb poén mégis az Alac Baldwin-féle kacsavadászat. Kire is emlékeztet? :)

http://www.imdb.com/title/tt0369441/trivia

Wednesday, August 02, 2006

325 millió forintos kártérítést kapott munkahelyi megaláztatásokért (VG)

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=135248&fr=hs

"Összesen 817 317 font, azaz 325 millió forint kártérítést ítélt meg egy londoni bíróság a Deutsche Bank egyik volt alkalmazottjának, mert „szándékos és összehangolt zaklatási kampány" áldozata volt éveken át a munkahelyén. A 36 éves Helen Green 1997-2003 között dolgozott a legnagyobb német pénzintézet londoni leányvállalatának titkárságán. Ezalatt kétszer kapott idegösszeomlást, mert négy kolléganője rendszeresen gúnyolta, megalázó munkákra kényszerítette, gonosz vagy kétértelmű megjegyzéseket tett rá, amelyek miatt rendszeresen sírva fakadt. Green egy férfi kollégájától is sokat szenvedett, aki rendszeresen szexista és lealacsonyító kifejezésekkel illette. Az elmúlt időszakban már több hasonló eset világított rá a londoni City egyes pénzintézeteinél az alkalmazottakkal való rossz bánásmódra. "

A szívem megszakad. Ahelyett, hogy undorító módon a munkáltatót ilyen arcátlan összegre perlik (és valami gyengeelméjű, gyakorlattól fényévekre élő bíró meg is ítéli), meg kellene tanulni beilleszkedni, elviselni a hecceléseket, kivívni magának az elismerést, vagy ha ez már nagyon nem megy, el lehet menni máshova is dolgozni.

Remélem Helen Green-t addig fogják zaklatni, amíg rá nem jön, hogy nem ez aljasság a megoldás.

Tuesday, August 01, 2006

Nasdaq: gyengülő relatív erő

Az alábbi grafikon remek kontraindikátor. A Nasdaq és az S&P 500 arányát mutatja. Ha felfelé megy, akkor a Nasdaq, ha lefelé akkor az S&P 500 teljesít jobban. Mivel általában a trend mindkét irányában a technológiától dúskáló Nasdaq szabja meg az irányt, a felfelé mutató időszak jelez erősödést, a lefelé tartó pedig gyengülést. Ugyanakkor a túl magas és alacsopny értékek jelzik, hogy nincs messze a trendforduló. A 3 feletti érték extrém magas volt 2000 elején, össze is omlott a piac nem egy része. 1,5 alatt viszont nagyon alacsony volt, innen el is indultak felfelé a piacok, miután kétszer is megvolt a mélypont. Most viszont kétszer volt 1,8 felett a mutató, majd az utóbbi hetekben, olyan alacsonyra süllyedt mint 2003 közepén utoljára. Vagyis könnyen lehet, hogy elkezdődött egy új trend, lefelé. Annyira viszont még nem süllyedt le, hogy válthatnánk felfelé.



---

DIA call short-ok stopja enyhe nyereségre húzva. Inkább a technológiát kellett volna, de így sem rossz.

Melyik a világ legboldogabb, legelégedettebb országa?

Dánia!

A sorrend:

Dánia
Svájc
Ausztria
Izland
Bahama-Szigetek
Finnország
Svédország
Bhután
Brunei
Kanada

Az első helyezett országban a legmagasabbak az adók. Viszont itt a világon az egyik legmagasabb a környezetbarát energiaforrások használata.

Nagyon komoly összefüggés van boldogság és a jólét között, de még erősebb az egészséggel való korreláció, és nagyjából ugyanakkora az oktatás szintjével való összefüggés. Ezek mérésével vannak módszertani problémák egyébként.

Magyarország eléggé hátul áll (107.). De a környező országok sem állnak jól. Bár a szlovákok és szlovének érezhetően elszakadtak. Oroszország elképesztően gyenge, hiába van a fővárosukban a legtöbb dollármilliárdos :).

A világ abszolút szuperhatalma a 23., bár a vagyon alapján feljebb is lehetne. Ebből a szempontból a Távol-Keleten lévő gazdasági hatalmak nagyon gyengék, mind Japán, mind Dél-Korea nagyon lent van.

A mediterrán országok is a vártnál rosszabbul szerepeltek, Olaszország például az 50..

Megdőlt Kuba kapcsán a „szegények, de mégis boldogok” duma. Marhaság. Egy diktatúrától ne várjunk többet.

A lista meglepetése számomra Bhután – úgy látszik a buddhizmus és a modern világtól való kvázi elzárkózás megtette a hatását.

A lista és magyarázat:

http://www.le.ac.uk/pc/aw57/world/sample.html

A Satisfaction with Life kérdőíve:

http://www.tbims.org/combi/swls/swlsrat.html