Friday, April 27, 2007

Játékos?

Kaptam egy érdekes levelet arról, hogy mi a teendő, ha valaki a tőzsdével való kezdeti ismerkedés után szeretné jobban beleásni magát a "tőzsdézésbe".

"Egyik kedden jelen voltam a bevezető előadáson. Sokmindent tudtam már a befektetésekről, rendszeresen foglalkozom az eseményekkel, lehetőségekkel, tanulom a fogalmakat, folyamatokat, rendelkezem pénzügyi tervvel -tehát amolyan önképző módon haladok lassan az úton. Kezdetben befektetési alapokat választottam, "próbáltam" bizonyos szempontok alapján.

Azonban nem szeretném játékosként leélni az életemet (utalva Kostolany befektető/spekuláns/játékos megkülönböztetéseire), annál jóval többre vágyom. Egy laikus kérdésem van: mikor kezdjek tőzsdézni? A tudásom kevés, de bővül. Mikor érezhetem úgy, hogy besétálhatok egy brókercéghez a pénzemmel? Gondolom nincs olyan, hogy jövő kedden már fogok annyit tudni, hogy spekuláljak. Gondolom azt is, hogy a tapasztalat viszi előre az embert, bármennyire felkészült is. Egy bróker biztosan összeállítana egy számomra megfelelő portfóliót, de rettenetesen kiváncsi természetű vagyok, ezért kifaggatnám mindennek a miértjéről. Vagy netán egy jövőbeni spekuláns játékosból lesz?"

A legendás tőzsdeguru a játékosok alatt azokat értette, akik komoly háttértudás nélkül, szinte laikusként rohannak a piacra, és rendszerint komoly veszteségeket hoznak össze.

Az első kérdés az: Kell-e valóban tőzsdére menni? Elégedetlenséget okoz, ha befektetési alapokban vagy vagyonkezelőkkel intézzük befektetéseinket?

A válasz csak abban az esetben lehet IGEN, ha:

- Kedvet érzünk ahhoz, hogy ezzel töltsük el időnk egy részét
- Van is időnk legkevesebb heti 1 órát erre fordítani, de szerencsésebb minimum napi félórát.
- Már rendelkezünk elméleti tudással, ismerjük a fontosabb fogalmakat, és van számottevő tudásunk elemzési oldalon is.
- Van szélessávú net kapcsolatunk, felhasználói szintű ismeretünk böngészők, operációs rendszerek terén.
- Legkevesebb 500 000 Ft összeggel rendelkezünk, ami nem máshoz kell (megélhetés, lakás vagy autó hitel, vésztartalék, stb.)
- Kitartóak vagyunk.

De hangsúlyozom: semmi gond nincs azzal, ha valaki nem tőzsdézik aktívan. Akkor is kiveheti részét a részvénypiac teljesítményéből, akkor is elérhet magas hozamot. Például abszolút hozamú alapokkal. A játékos tudásszintjével is meg lehet gazdagodni, csak másban bízva.

Ha mégis belevágunk:

Legyünk fokozatosak. Ha a fenti feltételeknek megfelelünk, első lépésként megnyithatunk egy számlát egy online felületet is adó, és alacsony költségeket felszámító brókercégnél, vagyonunk egy kis részével.

Ha van rá lehetőség, akkor osszuk meg pénzünket (diverzifikáljunk) legalább 3-4, de akár 10 különböző részvény között. Határozzunk meg pontos befektetési stratégiát (mi alapján, mikor, milyen időtávra döntünk, és negatív forgatókönyv esetén mikor szállunk ki).

Csak akkor növeljük a tőzsdén forgatott tőkét, ha már néhány veszteséges ügyleten is túl vagyunk, és tudjuk miként reagálunk.

Még ha nagyon sikeresek is vagyunk, eleinte maradjunk óvatosak. Kockáztassunk keveset, és csak szép lassan emeljük a téteket.

Ha mindez túl soknak hangzik semmi gond. Rengeteg hely van a neten, ahol lehet gyakorolni a tőzsdei befektetéseket, például a Tőzsdeligán:

www.tozsdeliga.hu

(Ismeretlen oknál fogva nem működnek a linkek, bocs)
---

Már csak 4 napig lehet jelentkezni a Debrecenben tartott előadásainkra (Május 3.-4.). Részletek:

http://www.bwm.hu/index.php?page=200

---

Időtényező: friss cikk arról, hogy ha gyengén alakul egy befektetésünk értéke, akkor mi a teendő, meddig kell kitartani. A Bridge Wealth Management honlapján belépés után lehet olvasni a cikket. Ha még nem regisztráltál, itt díjmentesen megteheted.

www.bwm.hu

Wednesday, April 25, 2007

Zöld újság

Akit érdekel, a Leggazdagabb Magyar témaköre, az vegye meg a mai Világgazdaságot, ahol a cikkem rövidített, átláthatóbb, szerkesztett változata olvasható, plusz van egy fénykép Péterffy úrról is.

Update: Az Index-en is kint van, egy még rövidebb változat.

Tuesday, April 24, 2007

Összehoztad minden idők legnagyobb buktáját? Annyi baj legyen!

Tudtátok, hogy John Meriwether, aki összehozta a Long Term Capital Management nevű hedge fund-ot, amelyik világrekordot döntött 4,6 miliárd dolláros veszteségével (mindössze 4 hónap alatt), újra hedge fund-ot vezet? Nem is akármekkorát: 7 éve 250 millió dollárral kezdtek és ma 2,5 milliárd dollár felett vannak a kezelt vagyont tekintve.

Az eset értelmezhető úgy is, hogy vannak befektetők akik semmiből sem tanulnak.

De értelmezhető úgy is, hogy vannak hedge fund manager-ek, akik sosem adják fel.

Monday, April 23, 2007

Melyik magyar pénzügyi cég egyik vezetője nem tiszteli a szabályokat?

Az alábbi képet (bocs a minőségért, videóból átmásolva, valamiért ilyen lett) ma reggel 9:46-kor lőttem a Margit krt.-n. Az egyik hazai pénzügyi cég egyik vezetője Bentley-jével elállta az utat a keresztirányú forgalom elől a pirosban, noha azt a KRESZ tiltja, ráadásul szinte teljesen feleslegesen tette ezt. Talán azt gondolta: "Nem érdekelnek a többiek, én akkor is előrébb megyek 5 métert"? Gyanítsuk, hogy a cégkultúra is hasonló módon működhet...?



Hogy kiről és főképpen melyik cégről van szó, azt nem árulom el, aki tudja, nyugodtan comment-elje be.

---

Update: Kaptam egy email-t, hogy ne legyek igazságtalan, lehet hogy csak véletlenül "csúszott be a kereszteződésbe". Nos, én láttam, hogy akkor gurult előre, amikor már állt a sor, de ettől függetlenül lehet szó figyelmetlenségről, csak nem valószínű. A email-ező azt is kifogásolta, hogy egy ennyire kis szabálysértést nem kellene ennyire felnagyítani. Ebben van igazság, azért finomítottam a fenti szöveget.

Több email-t is kaptam viszont arról, hogy áruljam el, ki az, nem mondják el senkinek. Ugyan nálam van rendszámos verzió is, de személyiségi okok miatt nem fogom azt közzétenni, és nem is fogom elárulni kiről van szó. Aki úgy gondolja, hogy tudja, kommenteljen.

Thursday, April 19, 2007

Overnight – magyar film a tőzsdéről

Az Overnight minden szempontból meglepő film. Amikor pár éve hallottam a Moszkva Tér c. kiváló alkotás rendezőjétől, Török Ferenctől egy interjúban, hogy a tőzsdéről szeretne filmet forgatni, azóta vagyok kíváncsi, hogy milyen lesz az első magyar tőzsdés mozi. Úgy hallottam, hogy a nyilvános premier csak szeptemberben lesz, de a Titanic Filmfesztiválon most bemutatták két alkalommal – le is csaptam a lehetőségre. Rengeteg – bevallom főként negatív – előítélettel viseltettem a film iránt, ezek közül azonban kevés vált be.

A „bróker” mint olyan – kihalóban lévő dinoszaurusz. Minden igaz rá, ami a 65 millió éve élt óriáshüllőkre: sokszor túl nagy, túl sok jelentőséget tulajdonítanak neki, nem életképes, mégis okos, nem fog eltűnni, csak átalakul: lesz belőle vagyonkezelő, tanácsadó, elemző, akvizíciós csoport, corporate finance-es, kockázati tőkés, a gyengébbje pedig ingatlanközvetítésbe fog majd, helyüket pedig átveszik a számítógépek. Szinte biztos voltam benne, hogy a film a sablonok és klisék tengerében fürödve a minimum a 10 évvel ezelőtti hőskor világát (erre a film producere egyébként utalt is) fogja realistának gondolt, de valójában béna mese formájában bemutatni, és a könyörtelen brókervilág és a fellegekben járó filmesek képtelenek lesznek harmóniát alkotni, helyette egy össze nem álló, főzhetetlen masszát fogunk kapni. Nos, nem így lett, de a stáb egy egészen furcsa csellel érte el, hogy az alkotás ne essen bele ebbe a hibába.

SPOILER WARNING (aki szeretné megnézni a filmet, és nem szeretné tudni előre hogy mi fog történni, az ne olvassa tovább a bejegyzésemet)

A cím zseniális. Egyszerre jelez a szakmához értőknek, utal ötletesen a történetre, és még jól is hangzik. A sztori egy bróker körül zajlik, akinek gyakorlatilag (kicsit több mint) 24 óráját mutatja be. A Bodó Viktor által alakított Vas Péter egy szakmailag nem teljesen tisztázott csalást hoz össze egy német ügyfele pénzével. Neki 25%-os hozamot ígért (az nem derül ki milyen időtávra – valószínűleg jobb is), de aktuálisan csak 10%-nál tart. Délelőtt azonban jelentkezik az ügyfél, hogy azonnal kivenné a pénzét. Kétségbeesésében Indiában hasonló munkát végző régi barátját hívja fel, hátha ő tud valami jó befektetési lehetőséget neki, amellyel egyetlen éjszaka alatt kipótolhatja a kérdéses összeget.

Azt gondolhatnánk, hogy emiatt a film gyors, pörgős, hirtelen vágásokkal, pattogós zenével és dinamikus operatőri munkával festi le a történetet. Hatalmas tévedés, éppen az ellenkezője igaz. A film ritmusa inkább hasonlít egy lassan hömpölygő – néhol kissé zavaros – folyóhoz, mint egy vadul örvénylő és gyorsan lefolyó vízesés rendszerhez. A mintegy 90 perc alatt egyetlenegy alkalommal sem kapunk gyomorgörcsöt, nem markolásszuk a karfát, nem dőlünk a lábunkat rázva előre, és nem is nézünk meglepődve, mint Rozália a filmszínházban. Helyette nyugodtan üldögélünk, és tagjainkat lezseren kinyújtózva kényelmesen bambuljuk ahogy Bodó Viktor helyrehozza teljes életét, amíg a Föld szép lassan és méltóságteljesen megfordul a tengelye körül. A legjobb szó a film tempójára, a színvilágra, a karakterek jellemére talán a melankolikus lenne. „Csak semmi izgalom” mondhatnánk, de nem azért mert nyugodtak vagyunk, inkább csak lassúak és beletörődőek.

A forgatókönyv humora nagyszerűen egybevág ezzel. Semmi látványos hahota, helyette az amerikai típusú gyorsan csattanó sziporka találkozik némi magyar pesszimizmussal és csipkelődéssel. Akármilyen hihetetlenül hangzik is, ez remekül működik. Kiváló példa erre, ahogy Török Ferenc és az ügyes színészek (hmmm…Mucsi Zoltánnak tényleg minden magyar filmben van szerepe?) látványosan alázzák a budapesti taxisokat (nem alaptalanul, ráadásul tőzsdés berkekben amúgy sem szeretik a taxisokat, hadd ne idézzem a híressé vált mondást), akik felvonultatják a teljes arzenált: a reggeli dugóban anyázzák a motorosokat, éjjel nyavalyognak hogy dolgozniuk kell („Nem értem miért nem alszanak ilyenkor az emberek”), és még a legismertebb utcákhoz is menet közben bénázva a térképeket nézegetik. De szintén ügyesen van elhelyezve a kő-papír-olló világbajnokság poénsorozata is.

Szakmai szemmel nézve súlyos hibákat azért találunk a filmben. Már néhány kifejezés is furcsa: „OlajRA shortolok”, „nem zártam EL a pozíciót”. Vannak nyilvánvaló hülyeségek: „Egy búzaszem 12 000 alkalommal cserél gazdát amíg kenyér lesz belőle”, „Megyek az árutőzsdére”. Külön említést érdemel a film elején az egyik bróker háza elé kiöntött búza esete, ami a valóságban soha nem fordulhatna így elő.

Maga az a megoldás sem valósághű, ahogy Vas Péter Indiában dolgozó barátja kihúzza cimboráját bajból. Kollégája egyik ügyfele ugyanis szállodai takarítócéget vezet, amelynek egyik alkalmazottja egy ottfelejtett zakóban talál egy meghívót egy éjjeli partira, ahol teljes véletlenségből megtudnak egy olyan bennfentes információt, amivel a másnapi nyitás során 20%-ot nyernek, majd néhány óra alatt vissza is utalják a pénzt. Életszerű…roppant életszerű. :) Ha túllépnénk azon, hogy ez körülbelül négyszer akkora büntetést magával hozó kategória, mint ami az eredeti kiindulópont volt, és kizárt, hogy így lehessen bennfentes információt szerezni, és ily módon kihasználni, akkor is ott van az alábbi probléma: gondolhatja bárki is, hogy ez 10+ m EUR esetén senkinek sem tűnik fel? Sem az indiai brókercégnél és tőzsdénél, sem bármelyik Felügyeletnél, sem a hazai brókercégnél? Ugyan…persze a sztoriért mindent…Aztán ott van a most már pár hete nem BÉT-hez tartozó Vörösmarty téri épület. Aki járt ott, az tudja, hogy általában masszívan kitölti a csend, ehhez képest a filmben az árutőzsdei kereskedés zaja tölti be, még azt a lépcsőházat is, ahol akárhányszor jártam soha nem jött velem szemben senki.

Szép képekkel operál az operatőr, aki szemmel láthatóan ;) komoly súlyt kapott a filmben. A színek látványosan teszik fakóvá az elvileg izgalmas, mozgalmas világot, és tolerancia nélkül törekednek arra, hogy még véletlenül se pörögjön fel a pulzusunk 60 fölé. Török Ferenc nem akart belezuhanni a képi és zenei sablonokba, ezért élesen és meglepő módon visszaszorította ezeket és minden várakozást (feltehetően) tudatosan szabotált. Bár vannak súlyos szakmai tévedések, de a rendező remekül érezte, hogy ha ezekre nem épít túlságosan, nem is lesznek nagyon zavaróak. Valószínűleg szándékosan hagyta benne őket: a nagyközönségnek szeretne kedvezni.

(Egyébként a világ eddigi valamennyi tőzsdével foglalkozó filmje hemzsegett a szakmai hülyeségektől és az életszerűtlen helyzetek tömegétől – kivéve a nem tökéletes, de ahhoz nagyon-nagyon közel álló Wall Street – itthon Tőzsdecápák - név alatt futó filmet.)

Súlyos hiányosság a történetben, hogy a Közép-Európa teljes mobilhálózatát megbénítani képes akció semmilyen módon nem passzol bele a filmbe, azt gyanítom hogy eleinte a forgatókönyvben is nagyobb szerepet játszott, majd kivágták (például azt, hogy főhősünk nem tud telefonálni indiai haverjának, éppen amikor a legnagyobb szükség lenne rá…ki tudja). Az árutőzsdei brókert alakító Nagy Ervin karaktere is a vártnál kevésbé hangsúlyos. (pedig tőle és Töröktől elvárnánk egy olyan zseniális jelenetet, mint amilyen a besült pornóforgatásé a Szezon című filmben).

A leglátványosabb alakítás minden kétséget kizáróan Eszenyi Enikőé, aki az iroda back-office-át alakítja egy személyben (!!!), és enyhén szólva is igyekszik felhasználni nőiességét a munkahelyén folyó kis hatalmi játszmákban.

Egyébként nagy jóindulattal is kétségbeejtő, hogy a forgatás alatt készült egyik beszélgetésben mind Török Ferenc, mind Eszenyi Enikő ezt a figurát következetesen „bróker” illetve „brókernő” meghatározással emlegetik, noha a filmben egyértelműen kiderül, hogy köze nincs ehhez a szerepkörhöz. A jobbik lehetőség az, hogy egyszerűsítettek az újságíró (és az olvasók) kedvéért. A rosszabbik viszont az, hogy halvány lila gőze nincs egyiküknek sem, hogy miről csinálnak filmet. Az azért inkább az első verziót erősíti, hogy a film egyik producere tájékozottabban nyilatkozik: „Ma már ennél sokkal szabályozottabb keretek között folynak a tranzakciók; az a trükk, az a bűncselekmény határát súroló húzás, ami ennek a történetnek a fővonalát adja, napjainkban már nem nagyon fordulhatna elő.”

http://www.origo.hu/filmklub/20060728brokerek.html?pIdx=1

De a többiek játékára és munkájára sem lehet komoly panasz, a film minden izében profi, a stáb érett alkotást tett le az asztalra. Sokat mégse várjunk tőle: egy esős vasárnap délutánra jó lesz, kicsit elbódít, kicsit megmosolyogtat, kicsit kikapcsol.

A film vélhetően csak szeptembertől adják a mozik és nem fog átütő sikert aratni sem a pénztáraknál, sem a kritikusok körében, ám nem is fog látványos csalódást generálni. De Török Ferenc nem is spekulatív pozíciót nyitott, hogy nagyot kaszáljon…hanem lefedezte magát, ráadásul eredeti módon tette ezt (mondjuk egy egzotikus opcióval), ezért a legjobb filmje marad a Moszkva Tér, de az Overnight-tal sem fog veszíteni, mert kellemes, nézhető, profi munka, ugyanakkor nem is fog maradandó nyomot hagyni a lelkünkben.

Tőzsdéről készült filmekben pedig marad a Wall Street mint minden idők legjobbja, idestova már 20 éve. Senki meg sem közelítheti.

Tuesday, April 10, 2007

Kamatcsökkentés - kihasználjuk?

A Napi Gazdaság az Indexen is olvasható cikket hozott le arról, hogy nemsokára csökkeni fognak hazánkban a kamatok és ezt nagyon szépen ki lehet használni, az ún. FRA (Forward Rate Agreement révén).

A felvetés mindenképpen érdekes, hiszen a többség még életében nem hallott erről az ügylet típusról. Ugyanakkor hiányolom a cikkből a mértéktartást, óvatosságot, amit ilyen kockázatos eszköz leírásánál elvárna az ember. Pár példa:

"Pedig a Forward Rate Agreement (FRA) lehetővé tenné, hogy kétmillió forinttal két és felet keressünk, akár 1 százalékponti kamatcsökkenés esetén."

Igen, maximális tőkeáttétel esetén, ami ellenkező irányú mozgásnál ugyanekkora veszteséget okozhat.

"Annak ellenére azonban, hogy a befektetők nagy részének nincs kétsége ezen esemény bekövetkeztével kapcsolatban, kevesen használják ki az információ adta lehetőségeket üzletkötésre."

1. Nem biztos, hogy jól gondolják. Például pár hónapja is sokan spekuláltak arra, hogy ma jóval alacsonyabb lesz a hozamszint, mégsem így történt.
2. Akár jól gondolják, akár nem, elképzelhető hogy a várakozások már beépültek az árakba. Erről a hatásról a cikkben egy szó sem esik.

"Az elérhető hozamok tehát meglepően magasak, míg a kockázatok nem túl jelentősek, hiszen szignifikáns kamatemelésre idén nem számít senki."

Ha szó is esik a kockázatokról, az úgy van becsomagolva, hogy még inkább kedvet csinál.

"Bár ezek a tények valamilyen szinten már megjelennek a jelenlegi kötvényárfolyamokban, egy esetleges kamatvágás mindenképpen további hozamesést eredményezne."

Nem mindenképpen. Minden attól függ, hogy utána mit vár a piac.

Óvatosan tehát a vakmerő hozamcsökkenési spekulációval. Emellett felhívom a figyelmet arra, hogy elméleti szinten más eszközök is rendelkezésre állnak a hasonló spekulációra. Ezek közé tartozik a hosszabb távú állampapír vásárlása, ehhez hasonló portfoliót tartó befalap vásárlása, a BÉT-en a határidős kamatalapú kontraktusokkal való kereskedés (bár ez nagyon illikvid), opciók.

Thursday, April 05, 2007

Soha ne higgyünk el mindent egy elemzésnek!

Alapszabály: kételkedjünk! Ez főleg a részvényelemzések területén igaz, ahol még a legprofibb elemzők is nagy hibákat vétenek, sokszor sötétben tapogatóznak, sőt néha szándékosan tévesztenek meg.

Nagyon szeretem a Webisztán blog-ot, ahol a web 2.0 témaköréből ollóznak be és kommentálnak érdekes híreket, erősen szubjektív módon, viszont szinte minden alkalommal izgalmasan. Mostani, "Megint elbaszta a Yahoo" bejegyzésükkel viszont nagy hibát követtek el. Írásukban egy elemzésre hivatkoznak a Neddham & Company LLC-től, de semmilyen más forrást nem idéznek, viszont tényként közlik, hogy a Yahoo hibát követett el, amikor nem vette meg "olcsón" a Facebook nevű social networking oldalt. A valóságban azonban még az elemzésen belül sincs kiemelve, hogy a Facebook mennyit érhet, de akkor még nem is beszéltünk arról, hogy amit az elemzés sugall, simán lehet tévedés, lásd fent. Tény, hogy a Facebook látogatottsága tavaly óta is erősen nőtt, de nem tudni, hogy mennyivel növelte ez az értékét, és csak tippelhetünk, hogy most mennyit érhet.

Az elemzések nem arra valók, hogy megmondják a nagy igazságot. Ha annyiszor ezer Ft-om lenne ahány téves elemzést olvastam (beleértve az enyémeket is), akkor lenne egy házam Portofino-ban. Az elemzések arra valók, hogy növeljék a látókörünket, nem arra hogy csökkentsék (mint ebben az esetben történt a Webisztánnál).

Úgy érzem, hogy divat a Google-t magasztalni, és a Yahoo-t lehúzni. Szinte mindenhonnan ezt hallom. Nyilván nem véletlenül van így, de azért minden alap nélkül ne álljunk be a sorba.

Monday, April 02, 2007

Debrecenbe kéne menni...

Sokan kérdezték és sokan kérték tőlünk, hogy ne csak Budapesten tartsunk előadásokat, nem csak a fővárosban vannak érdeklődők. Régóta tervezgetjük, és most meglépjük:

Debrecenben leszünk Május 3.-án és 4.-én Rácz Balázs kollégámmal. Előadásokat fogunk tartani általában a befektetési lehetőségekről, illetve technikai elemzésekről, és ügyfelekkel fogunk találkozni. Elsőként a blog hűséges olvasóinak szólok, az információ csak a hét második felében lesz nyilvános.

Várunk mindenkit Debrecenből és a környékéről, aki

Szeretne többet megtudni a befektetések világáról – kockázatmentesen (előadásainkra 100% pénz visszafizetési garancia jár)
Szeretné meglévő tudását továbbfejleszteni
Szívesen találkozna velünk egy beszélgetésre a pénzügyi piacokról
Befektetéselemzést oktató intézményben szeretne továbbtanulni
Tőzsdei területen helyezkedne el
Szívesen lenne ügyfelünk, de még kérdései vannak
Sok ismerőse van, akiknek értékesíteni tudná szolgáltatásainkat

Mi a teendőd, ha érdekel az esemény? Írd fel a naptáradba:

Május 3.-4. Hotel Lycium, Hunyadi u. 1.-3.
Ha még nem tetted meg, iratkozz fel hírlevelünkre
A hírlevélben pár napon belül jelezzük a részleteket, onnantól fogva lehet jelentkezni.

Emellett köszönettel veszem a tippeket, hogy melyik a legjobb étterem Debrecen belvárosában. ;)