Diákok kérdeznek

A múlt héten két diáktól is kaptam levelet, akik már most szeretnének gondoskodni a jövőjükről pénzügyi oldalról is.

Bár sokan gondolkoznának így! Nagyon örülök, ha ebben segíthetek, bár hozzá kell tennem, hogy 6 éve még én is diák voltam (sőt, részidőben a mai napig az vagyok, és az leszek még 20 év múlva is), ezért inkább csak elméleti, mint gyakorlati segítséget tudok nyújtani. Nézzük a két levelet:

Kedves Balázs!

Nemrég találtam rá a BWM oldalára. Nagyon tetszik a blog! Jó hogy
tapasztalt és bizonyított szakembertől ezt-azt van mód ellesni. Már
keresek egy ideje olyan lehetőséget ahol feltehetem a dilettáns
kérdéseimet abban a reményben hogy választ kapok rá. Azt hiszem
most megtaláltam! Egy ideje már engem is foglakoztatnak a különféle
befektetési formák viszont sajnos még alig tudok róluk valamit. Jelenleg
a lehetőségeim elég behatároltak mivel diák vagyok. Havonta kb 5-
10.000 Ft-nyi összeget tudok nélkülözni. Tudom, hogy ez nem valami
sok. Bankba nem nagyon szeretném tenni, mert ott alig kamatozik
valamit ez az összeg, viszont azt sem szeretném hogy csak úgy
készpénz formájában álljon. Viszont ez az összeg valószínűleg minden
hónapban rendelkezésre állhat és nem nélkülözhetetlen. Elsősorban az
vele a célom, hogy körülbelül 5-8 év múlva mikor remélhetőleg
elkezdem a pályámat ne a nulláról induljak. Esetleg az is jó lenne ha az
egyetem közben is ki tudnék belőle venni valamennyi pénzt de nem ez
a fő szempont.Biztosan nagyon elfoglalt vagy ezért mepróbáltam
minnél tömörebben és egyértelműbben fogalmazni, a kérdéseket pedig
megszámozom.

1- Te mit tennél a helyemben? Érdemes egyáltalán ilyen kis összeggel
valamit is kezdeni?
2- Milyen folyóiratokat, kiadványokat, könyveket tudnál ajánlani amiben
befektetésekről olvashatnék, tanulhatnék?

Második levélírónk kérdése átfogóbb:

Hello!

Elég sok írást olvastam tőled mostanában, mint kezdő tőzsdés és szerintem tényleg hasznosak:)

Kb. 1 hónapja leültem és elkezdtem hosszú távú pénzügyi tervet csinálni, adott havi plusz megta-
karítással, hozammal, inflációval, kamatadóval. De nem vagyok benne biztos, hogy minden fontos
dolgot figyelembe vettem a számolásnál.

Te mégis jobban értesz ehhez.
Esetleg, ha időd engedi csinálhatnál egy excel táblát rá(amit kitennél a blogra), mely az általad fontosnak ítélt tényezők
figyelembe vételével kiszámolná az egyes évek végén rendelkezésre álló összeget, tetszőleges megtakarítási és hozam paramétereknél. Szerintem régóta tartó népnevelő munkád hasznos segítsége lenne, ha mindenki
számszerűen maga előtt látná, hogy mi kell a biztosabb nyugdíjas éveihez; hogy nem kell havonta milliókat
keresni a munkahelyen.

Én is örülnék, ha feltennél a blogra egy ilyet, mert akkor össze tudnám hasonlítani az enyémmel, hogy mit felejtettem ki:)

Sajnos a rossz hír az, hogy nem lehet egyetlen hozzászólásba, de akár hozzászólás sorozatba tömöríteni az ezzel kapcsolatos mondanivalókat, de irányelveket, szebb szóval némi útmutatót, ha úgy tetszik „guideline” formájában átadhatok. Ezeket minden esetben az egyedi igényekhez és lehetőségekhez kell szabni.

Először is még a legkisebb jelenlegi, sőt későbbi jövedelemmel is érdemes tervezni. Veszíteni nem veszíthetsz semmit, maximum időt, pl. eggyel kevesebb korsó sört iszol meg addig (mint említettem voltam diák :) ).

Kb. 100 000 Ft az az összeg, ahol először érdemes lépni is. Itt azok a befektetések jöhetnek szóba, amelyek alacsony fix költségekkel dolgoznak, kifejezetten azon célból, hogy összegyűjtsék a pénzt egy nagy kalapba, ahol már hatékonyan tudják mozgatni azt. Tipikusan ide tartozik a befektetési alapok jelentős része, illetve a bankbetét konstrukciók többsége is.

Megközelítőleg 1 M Ft környékén érdemes már egyedi és/vagy kockázatosabb befektetésben gondolkozni, ami kockázatosabb befektetési alapot jelent (részvényalap, származtatott alap), vagy részvényt, árupiaci terméket, de azt is csak a befektetés egy részéből.

A privát bankok és ingatlanbefektetések világa 10 m Ft felett indul, a jelenlegi post-ban erről nincs értelme bővebben beszélni.

Könyvek: gyakorlatilag a mai napig itt gyűjtjük az összes szakirodalom kritikánkat:

http://www.tozsdeliga.hu/?p=oktatas&alcsop=49

Sajnos kevés említésre méltó könyv jelenik meg ezen a területen, ezért mostanában alig bővült a lista.

A folyóiratok közül a legjobb itthon a HVG még mindig, de a legtöbb jó információforrás a neten van, ezeket a linkeket érdemes nézni:

http://www.tozsdeliga.hu/?p=linkek

Külföldön az Active Trader és a Traders of Stocks & Commodities a nagyközönség által elérhető újságok közül. Emellett a neten folyamatosan nyomon követheted, hogy én mit ajánlok aktuálisan elolvasásra.

Mik azok a szempontok, amiket érdemes figyelembe venni?

-HOZAMELVÁRÁS: Mekkora hozamot várok el, ami még reálisnak tekinthető?
-KOCKÁZATI: Mekkora maximális visszaesést tudok lelkileg és anyagilag elviselni?
-MOBILITÁS: Mennyi az esélye, hogy a futamidő alatt szükségem lesz a pénzre?
-ADÓ: Mekkora adót kell fizetnem és lehet-e ezt optimalizálni?

Ezenkívül még 3-4 szempontot szoktak megnevezni, de ezek a legfontosabbak. Mivel ezek igén sok irányba mutatnak, nem lehet egy excel táblába összefoglalni őket. Általánosságban azt lehet mondani, hogy ha valaki a jövedelme 10%-át félreteszi, legyen bármilyen kicsi is az, és ezt következetesen végigviszi, valamint mer valamennyit kockáztatni, nem lesz anyagi gondja sem neki, sem a gyerekeinek.

Egyébként éppen ezeket a témaköröket boncolgatom ezen az előadáson:

Hova tegyük pénzünket?

A nyugdíj elő takarékosság kapcsán itt van egy inkább marketing jellegű cikkünk

De ha ezt nem akarod elolvasni, akkor beteszem a táblázatot ide:



Itt előfeltételezés a 12%-os éves hozam, amihez már számottevő mértékben kell kockáztatni, és az is, hogy nem változtatnak a rendszeren. Az alsó hozam az adójóváírással együtt elért hozamot jelenti.

Ha független forrásból is szeretnétek tájékozódni, akkor ajánlom, hogy nézzétek meg a Faluvégi Lajos Alapítvány (www.faluvegilajos.hu) honlapján az ott található információkat, illetve kérdezzetek bátran a Befektetési Tudakozótól:

befektetesitudakozo@faluvegilajos.hu