Ne jósolgass! Reagálj!

A tőzsdei szaksajtóban, az elemzésekben, a blog-okon, rádióban, és még egy baráti beszélgetés során is se szeri, se száma a jövőbeni események megtippelésének. Célárak, prognózisok, jóslatok bukkannak fel újra és újra. Ezekben néha részt szoktam venni, mert érdekes játék, de semmi több. A valós befektetés már nem játék.

Márpedig ha komolyan vesszük, akkor érdemes megnézni, hogy milyen messzire lehet eljutni a jósolgatás tudományával. Nézzünk néhány látványos példát!

"Hosszú évek fognak eltelni, és ez nem az én időmben lesz, amikor egy nő miniszterelnök lehet." (Margaret Thatcher, 1969 )

A Vaslady a saját kijelentését cáfolta meg, és 10 évvel később korának egyik leginkább meghatározó vezetője lett. Ha valakinek, akkor neki tudnia kellett volna, hogy hova tud és hova akar eljutni.

A levegőnél nehezebb tárgyak nem képesek arra, hogy repüljenek. (Lord Kelvin, 1895)

Kelvin korának egyik legnagyobb tudósa volt, a termodinamika atyaúristene, és nem mellesleg a Kelvin-skála névadója (ahol a nulla fok ugyanaz, mint a Celsius skálán a -273). Mégis képes volt egy olyan szintű butaságot mondani, ami nemhogy pár évvel később megcáfolásra került, hanem alapvetően forradalmasította azt a módot, ahogy az emberiség közlekedik.

A leghalványabb jele sincs annak, hogy az atomenergia valaha is elérhető lesz. (Albert Einstein, 1932)

Einstein-t minden idők legnagyobb fizikusának tartják, és sokak számára az ő neve a zsenialitás szinonimája. Mégis hatalmasat tévedett egy olyan kérdésben, ami a tágabb szekterülete volt, és kevesebb mint 20 évvel később alaposan átalakította az energia szektort. Ráadásul ebben az időszakban több tévedése is volt a kvantumfizika területén. Ám ez semmit sem von le Einstein zsenialitásának értékéből. Annyit viszont jelent, hogy még a világ legokosabb embere sem képes a jövőbe látni. Néha nagyon nem.

Mégis ki a fene akarná a színészek hangját is hallani? (H.M. Warner, 1927)

A Warner Brothers egyik alapítója a némafilm korában teljesen lehetetlennek tartott egy nemcsak ma, hanem kijelentésének időpontjától számítva vett pár éven belül is felmerülő természetes igényt. Ha az ágazat egyik vezére, akinek a jövedelme és vagyona alapvetően függ attól, hogy mennyire ismeri a piacát, és mennyire képes csak pár évet előrelátni, ekkorát tévedett, akkor ki tudná megmondani, hogy mi fog történni a jövő mozijában? Térjünk át a közgazdászokra, elemzőkre és a részvénypiacokra.

A részvénypiac egy folyamatosan fennálló, magas szintre ért el. (Irving Fisher, 1929)

Fisher korűnak egyik vezető közgazdásza, és makroökönomiai teoretikusa volt. Szakmán kívül, a széles közönség köreiben is ismerték a nevét. Ám a tőzsdekrach előestéjén tett pozitív kijelentései lerombolták presztizsét, különösen azután, hogy az októberi zuhanás után hónapokkal is az emelkedést várta, és nem ismerte fel azt, amit ma Nagy Világválságként ismerünk. Ki másnak kellene jobban felismernie egy közelgő, sőt bekövetkező krachot és válságot, ha nem az egyik legnagyobb gazdasági szakértőnek? Fisher mégis az ellenkezőjét jósolta annak, ami történt.

A részvénypiacok az egész világon tovább fognak esni. A végéig még 90%-kal. (Robert Prechter, 2003)

Prechter a kilencvenes évek eleje óta jósolja az általános és átfogó zuhanást, kétszer igaza is lett, mégis, a főbb indexek így is a háromszorosukon vannak, mint a prognózisok kezdetekor. A követők azóta is várják az 1000 pont alatti Dow-t. A fenti jóslat a 2000-2002 medve időszak vége után jelent meg, és természetesen semmi sem teljesült belőle. A példa rávilágít arra, hogy nem elég néha egész jól jósolgatni, tudni kellene a pontos időpontot, és nem ártana legalább nagyjából eltalálni az értékeket, ha már olyan igényünk van, hogy megmondjuk előre, hogy mi fog történni.

Legkorábban 3, legkésőbb 10 éven belül a Dow eléri majd a 36 000 pontos értéket. (Glassman-Hassett, 2000)

A túlzott optimizmus is megjelenik a jóslatok világában. A szerzők a 2000-es csúcsot követő hónapokban tették közzé azt a könyvüket, amely az ismert részvényindexet néhány éven belül a háromszorosukra várták. A valóságban még két évig tartó csökkenés, majd újbóli emelkedés, válság miatti zuhanás, visszarendeződés történt, és közel 11 évvel a megjelenés után még mindig nagyjából ugyanott van a Dow, mint a mű megjelenésekor volt.

A példákból talán ennyi is elég, hidd el, hogy a sort szinte a végtelenségig lehetne folytatni.

Miért nem működnek a jóslatok?

A válasz egyszerű: azért, mert a világ túl összetett és tele van visszacsatolásokkal. A pénzügyi piacokon több millió különböző súlyú szereplő akár minden pillanatban, de legtöbben napi, heti vagy havi szinten döntéseket hoznak. Mindegyik döntés megváltoztatja a helyzetet, még ha kis mértékben is, és ha valaki el akarná találni, hogy mi fog történni, akkor az összes döntési folyamatot át kellene látnia, beleértve az összes visszacsatolást is, azaz azt, hogy egy-egy döntés következménye miként hat vissza a több millió újabb döntésre.

Ma a legtöbbek által elfogadott tudományos világnézet a kvantumfizika kutatói között egy sci-fi-be illő, egyes esetekben onnan nagyon is ismerős teória. Olyan nagy tudósok fogadják el valamely értelmezését, mint Murray Gell-Mann, aki a kvarkok felfedezéséért kapott Nobel-díjat 1969-ben, vagy Richard Feynman aki 4 évvel korábban kapta meg a díjat a kvantumelektrodinamikában történő munkássága miatt, vagy a mindenki által ismert, évtizedek óta tolószékbe kényszerült Stephen Hawking, aki pedig a kozmológia, azon belül is különösen a fekete lyukak kutatásában tett le maradandót az asztalra.

Egy kutatás szerint az elméleti fizikusok 58%-a fogadja el a világnak ezen értelmezését, ami nem más, mint a Sokvilág-elmélet! A teória párhuzamos világok elméleteként (tévesen), vagy multiverzum elméletként is ismerős lehet. Egyszerűsítve: minden döntés és/vagy (kvantumfizikai) esemény miatt a világ kettéágazik, és onnantól két további alternatív idősík fut tovább. Csak úgy, mint a lenti ábrában. Az elmélet Hugh Everett nevéhez fűződik, aki nemcsak fantáziálgatott, hanem igen erős matematikai háttér mellett vezette le indokait.

Akár elfogadjuk a Sokvilág-elméletet, vagy annak egyes válfajait, akár nem, abban biztosak lehetünk, hogy a világ elképesztően bonyolult. Ha a sokvilág-elmélet igaz, akkor nincs értelme a jósolgatásnak, hiszen minden jóslat bejön néhány világban, és elbukik több ezerben – minél specifikusabb annak tartalma, annál biztosabb a tévedés. Ha nem igaz az elmélet, a tapasztalatok alapján a jósolgatás akkor sem megy jól, ezt a tapasztalatok egyértelműen bizonyítják.

A tőzsdén is: a kimenetelek száma feldolgozhatatlanul nagy és nagyon kicsi a valószínűsége, hogy éppen a valódit találod el. Vagy ha úgy tetszik: a megfelelő világba csöppensz. A befektetési döntéshozatal fő funkciója nem a jósolgatás, hanem a REAGÁLÁS! Nézzünk egy példát, amivel az egyik legjobb chart rajzoló oldal is szemlélteti az előrelátás hiábavalóságát.

Az Amazon.com a világ vezető e-commerce vállalata és már 10 éve is az volt. Az internet lufi nagyra fújt a cég árfolyamát, amely 2000 elején elkezdett gyengülni. A legtöbb elemző azonban ezt nem vette figyelembe, hanem a csökkenő trend alatt folyamatosan új vételi ajánlásokat fogalmazott meg, gyakran célárakkal együtt. A legelső elemző akkor kapcsolt, amikor az első vételi javaslat idejének árfolyamához képest a kurzus a negyedére zuhant. Egy "tökéletes" világban talán még igazuk is lett volna, de nem az számított, hogy ők mit gondoltak, hanem az, hogy mindenki más mint csinált: eladtak. Az elemzők jósolni akartak, ahelyett, hogy reagáltak volna az eseményekre. Ez utóbbi azt jelentette volna, hogy tudomásul veszik a csökkenő trendet, és vagy nem ajánlanak pozíciót, vagy kockázatot kezelnek, vagy akár trendkövető módszerekkel, short pozíciókat vesznek fel, és még nyernek is az esésen.

Erről szólnak a Hedge Fund-ok által gyakran alkalmazott, abszolút hozamú stratégiák: folyamatosan reagálni kell. Ezt meg lehet tenni aktív kereskedőként, és passzív abszolút hozamú alap befektetőként is. Hogy miként, arról hamarosan szó lesz, a holnapi bejegyzésből az is kiderül, hogy mikor és hol...

---

Ha szeretnél hasonló cikkeket olvasni, vagy akár konkrét ötleteket (és nem jóslatokat) is látni, akkor jó hírem van. Minden friss tanácsot megkaphatsz egyben, az email-ben kiküldött Magas Hozamcélú Befektetések Magazinban, havi rendszerességgel. Az első már most hétvégén megérkezik a postafiókodba.

Ha érdekel, akkor arra kérlek, hogy add meg a keresztneved (hogy megszólíthassalak) és az email címed. Feliratkozásról egy visszaigazoló email-t kapsz, amelyben lévő linkre kattintva élesítheted a díjmentes magazinra való feliratkozást.

Ha email-ben kaptad meg, vagy más okból nem látod az űrlapot, akkor a www.bwm.hu oldalon tudsz feliratkozni a Magazinra.

A Magazinról természetesen bármikor leiratkozhatsz, az email alján található link segítségével. Adataidat a legszigorúbb adatvédelmi előírások alapján tároljuk, és leiratkozáskor azt azonnal és automatikusan töröljük.

Ha most kéred a Magazint, akkor még két ajándékot is kapsz, amelyek segíthetnek a befektetéseid kialakításában. Ezeket csak a Magazin iránt érdeklődők számára teszem elérhetővé, máshol nem lesznek elérhetőek.

• Ahogy sok minden más is, a legveszélyesebb az, ha elhalasztod a teendőidet és ezért lemaradsz a jó lehetőségekről. Ezt elkerülendő, kapsz egy 7 részes minitréninget email-en, hetente egyet, hogy legyen időd elolvasni és hasznosítani az ott olvasottakat.

• Áprilisban díjmentesen letöltheted a több mint 300 oldalas Befektetési Ismeretek című könyvet. Ebben nagy részletességgel írok mindenről, amit tudnod kell ahhoz, hogy megalapozottan tervezd meg megtakarításaid elhelyezését. Megismered azokat a szempontokat, amelyeket mindenképpen mérlegelned kell mielőtt bárhová is teszed a pénzed. Részletes képet kapsz majd a befektetési lehetőségekről. Továbbá támpontokat találsz benne a stratégiád kialakításához. A teljes könyv úgy van kialakítva, hogy akkor is érthető lesz neked, ha még életedben nem hallottál arról, hogy mi az a kamat.