Monday, September 10, 2007

Hogy is van ez a százalékokkal?

Kaptam egy jó kérdést a Minden évben eltalálni a legjobbat bejegyzésemre:

"..a kizártnak tűnő 20% helyett már 3-5%-os esély előny hihetetlenül jó lehetőségeket jelent.."
A kérdésem az, hogy itt a százalékos esélyek milyen eseményre vonatkoznak?"

El kell, hogy ismerjem, nem kellő magyarázattal láttam el a lényegi mondanivalót, ezért egy kis kiegészítés. A 3-5% esély előny egészen pontosan azt jelenti, hogy az 50%-hoz kell hozzáadnunk, és minden pozíciós esetén ekkora előnyünk van a véletlenhez képest. A múltkori - szigorúan elméleti és egyszerűsített példában ez azt jelenti, hogy ha minden körben felteszünk 1000 dollárt, akkor 53-55% esélyünk van arra, hogy ezt a pénzt megduplázzuk. Ha 50% lenne az esélyünk, akkor hosszútávon lehetetlen lenne megmondani, hogy nyerünk vagy veszítünk. Az 53-55% esély egyúttal azt is jelenti, hogy a vesztésre minden egyes körben 45-47% az esélyünk, tehát ez egy olyan pénzfeldobásos játék is lehetne, ahol ha írás jön ki, elvesztjük a tétet, de ha fej, akkor annak akár 1,2-szeresét is megnyerhetjük, és ez már nagyon jól hangzik. (már most jelzem, hogy erről hamarosan még lesz szó, de most még nem árulom el, hogy milyen összefüggésben).

---

Ha nem is függ szorosan össze a fentiekkel, de érdemes elolvasni a trendkövetőkről írt könyv egyik ajánlójának véleményét a műről (persze magát a könyvet is). Bill Miller napjaink egy legsikeresebb fundamentális alapon döntő portfolió kezelője, az alábbiakat mondta:

"If you want to beat the market, you have to do something different from what everyone else is doing, and you have to be right. In this fascinating and instructive book, Michael Covel tells how a group of novice traders used a system that generated trades that were both different and right, and which made them a lot of money.(...)"

"Ha meg akarod verni a piacot (magasabb hozamot akarsz mint az átlag), tőlük eltérő dolgot kell tenned, és igazad kell hogy legyen. Ebben a magával ragadó és tanulságos könyvben, Michael Covel (a könyv szerzője) egy csoport spekuláns történetét meséli el, akik az átlagtól eltérő és igaznak bizonyult döntéseket hoztak, ami rengeteg pénzt hozott nekik. (...)"

Nos, bárki bármit állít, ez egyértelmű dícséret a technikai elemzés egyik részét következetesen alkalmazók felé, a fundamentális elemzők egyik legnagyobb ikonjától.

Thursday, September 06, 2007

Nettósítás ismét

A gyakorlattól kissé elrugaszkodott elképzelések mellett azért születnek néha nagyon jó gondolatok is a törvényalkotók fejében, még ha szakmai nyomásra is.

Az Indexen közzétett kiszivárgott, (vagy a közvélemény tesztelése érdekében szándékosan kiszivárogtatott?) jövő évi adóelképzelések között szerepel, hogy már nemcsak a tőzsdei ügyletek eredményét lehet nettósítani, vagyis az adóalapot a nyereség mínusz veszteség mínusz költségek módon kalkulálni, hanem a befektetési alapok esetén is el lehet majd így járni.

Ez leginkább azoknak kedvez, akik vállalják, hogy kockázatosabb alapokba teszik a pénzüket, hiszen ott a magasabb hozamlehetőség mellett néha előfordulhat egy-egy veszteséges év, és ha közben kell kiszállni, akkor levonható a veszteség a más alapokon, vagy számos befektetésen elért nyereségből. Ez egy nagyon pozitív döntés.

---

Az előadásainkon arra kérjük a résztvevőket, hogy mondják el véleményüket a hallottakról. Ezt megtehetik szóban is, de kitölthetnek kérdőívet is, akár név nélkül is. Általában pozitív visszajelzéseket kapunk (87-98% közötti átlagos értékelés), de előfordul hogy konstruktív kritika is megjelenik (nem konstruktív kritikát amióta ezt csináljuk, egyetlen alkalommal kaptunk - ez nagyon jól jelzi, hogy az emberek jelentős többsége még akkor is jóindulatú, ha nem tökéletesen elégedett mindennel). Ha a kérdőívet kitöltő meghagyta az elérhetőségét, akkor válaszolni szoktunk neki. Ha az anonimitás mellett döntött, akkor pedig a javaslatát igyekszünk megvalósítani, ha ez nem ütközik elháríthatatlan akadályokba. A tegnapelőtti előadás során volt néhány olyan kritika, ami sokakat érdekelhet, ezért itt reagálok rá.

"Teljesen kezdőknek szólt, kár, hogy nem hangsúlyozzák jobban"

Ez rendszeresen felbukkan visszajelzésként az első alapozó előadások résztvevőinek kb. 3-4%-nál. Itt is megígérem, hogy az előadás leírásában erre nagyobb hangsúlyt fektetünk. Ugyankkor jelzem mindenkinek, hogy mielőtt eljön egy-egy előadásra, szánja rá azt az 5 percet és olvassa végig az előadás leírását, azon belül főleg a "kiknek ajánljuk" és "előadás vázlata" pontokat, ez tisztázhat félreértéseket. Az első előadásunk kifejezetten azoknak szól, akik akár semmilyen tudással nem rendelkeznek befektetések terén. A későbbieknél már bizonyos előzetes tudásra szükség van.

"Jó, hogy "részeket" lehet megvásárolni a tudásból, de félek, azok mennyire gyakorlatiasak"

Erre mindig nagy figyelmet fordítunk, és sokaktól eltérően ezért adunk későbbi email-es konzultációra díjmentes lehetőséget (sőt, az elsőn szóbelire is). De: ha nem vagy elégedett, akár indoklás nélkül is visszakérheted az előadásra fordított összeget. Ennek az az oka, hogy nem szeretném ha bárki is úgy érezné, hogy feleslegesen adott ki pénzt. Így neked semmilyen kockázatod nincs az előadás kapcsán.

Tuesday, September 04, 2007

Minden évben eltalálni a legjobbat

Az igazán jó elemzők mindig eltalálják a legjobb részvényt - gondolhatják sokan.

Michael Covel gondolatkísérlete alapján ha minden évben sikeresen kiválasztottuk az év részvényét 1997 óta az amerikai piacon, akkor 100 dollárból 1 milliárdot tudtunk volna csinálni mára. Részletek itt.

Ez viszont senkinek sem sikerült, mert ugyan jól hangzik, de még kiemelkedő tudás mellett is felfoghatatlanul alacsony az esélye. Ha túllépünk a módszertani problémákon, és azon hogy a fenti gondolatkísérlet érthető módon távol áll a gyakorlattól (nem vett figyelembe költségeket, adókat, évközbeni történéseket és döntéseket, érzelmeket, kockázatkezelést, diverzifikációt, és még sorolhatnám), akkor is elmondhatjuk, hogy annak az esélye, hogy ez összejöjjön, jóval kisebb, mintha egy esős szombat délután váratlanul becsöngetne hozzád személyesen Angelina Jolie (a hölgyeknek: Brad Pitt), hogy veled szeretné tölteni az estét, majd vasárnap reggel miközben alszol ki is takarítana helyetted. Ha a számokban kifejezett esélyekre vagy kíváncsi, a bejegyzés végén megtalálod.

Persze a legnaívabbakon kívül a többség tudja, hogy nem lehet mindig eltalálni a jó pozíciót. Viszont a 70%-os találati arány nagyon is elérhetőnek tűnik. Elsőre.

Lefuttattam több tesztet, amelyben ügyletenként a tőkénk 1%-át kockáztatjuk és 70%-os valószínűséggel ezt megnyerjük, 30%-os valószínűséggel elveszítjük. Az eredmények elképesztőek lettek. Ezer ügylet után (napi egy ügylettel számolva ez valamivel kevesebb mint 4 év), a legrosszabb adat a tőke meghúszszorozása, a legjobb pedig megszázszorozása lett. Eközben a legrosszabb visszaesés mindvégig 9% alatt maradt, vagyis az aktuális csúcshoz képest soha nem vesztettünk ezer ügylet alatt 9%-ot.

Tehát, aki 10 alkalomból 7-szer nyer, átlagosan ugyannyit, mint a vesztőkön (és egyéb módszertani - gyakorlati megfontolásokat megoldja), az minden idők legnagyobb befektetési zsenije. Én még nem találkoztam vele, de ha olvassa a blog-ot, akkor üzenem neki, hogy vár itt rá egy állás. De a tréfát félretéve: a kizártnak tűnő 20% helyett már 3-5%-os esély előny hihetetlenül jó lehetőségeket jelent, és a befektetők többsége nem is álmodhat arról, hogy akár ezt is el tudja érni.

Szóval, ha valaki neked azt mondja: "ez 10-ből 7-szer tutira bejön!", akkor légy óvatos. Egyrészt azért, mert az adat gyanúsan jó. Másrészt azért mert ha valaki ezt mondja, és nem írja le részletesen, hogy mit ért ezalatt, akkor cseppet sem elegánsan siklik át komoly módszertani kérdések felett. Csak pár példa: Mennyi az átlagos nyereség a nyerő ügyleteken? Mennyi az átlagos veszteség a vesztő ügyleteken? Milyen gyakran van ügylet egyáltalán? Milyen hosszú időtartamúak az ügyletek? Mekkora az esélye 5/10/15/XX számú egymást követő negatív ügyletnek? Mekkora a maximális drawdown? stb.

Ha a fenti csoda nem történhet meg, azokkal sem értek egyet, akik szerint nem lehet esélybeli előnyt szerezni a piacon és az árfolyamok véletlenszerűen mozognak. Igenis lehet 3-5% vagy akár ennél valamivel több előnyt szerezni, ami pár év alatt is többszörös hozamlehetőséget tartogat (ha nem is a pénzünk megszázszorozását :) ) A gyakorlatban rengeteg példa van belőlük a piacon. Több ezt elért emberről és módszerről beszélünk a Tőzsdét bemutató előadásunkban, amelyre ma éjfélig lehet utoljára jelentkezni.

...és az igért számok:

Ha 2000 választható részvény van a 10 év során minden évben, akkor az esély 1: 1 024 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000. Ez valamivel rosszabb valószínűség, mintha három egymást követő alkalommal megnyernéd az ötöslottót.
Ha csak az előzetesen kiválasztott "legizgalmasabb" részvények közül választasz, amelyek száma legyen 50, akkor az esély: 1: 97 656 250 000 000 000. Ha ez utóbbi szám forint lenne, akkor elmondhatnánk, hogy a magyar gazdaság több mint 4000 év alatt termel meg ekkora értéket a jelenlegi teljesítőképessége mellett. Remélem ezekkel az adatokkal és példákkal érzékeltetem azt, hogy mennyire alacsony valószínűségekről van szó.

Friday, August 31, 2007

A luxuslakás vásárlás

Ügyfél: - Jó Napot Kívánok? Önök az építtetői ennek a szép társasháznak? Most nyertem meg a lottót, szeretnék itt venni egy szép lakást.
Építtető: -Igen, nézzen körül nyugodtan.
Ü: - Gyönyörű. Mit tanácsolnak, északi vagy déli fekvésű lakást vegyek?
É: - Sajnálom, nem adhatok tanácsot.
Ü: - Miért?
É: - Tiltja a törvény.
Ü: - Érdekes. Van egy másik kérdésem is. Sok a környéken a kocsifeltörés? Mert ha igen, akkor inkább veszek mélygarázst is.
É: - Sajnálom, de nem válaszolhatok a kérdésére.
Ü: - Miért?
É: - Tiltja a törvény.
Ü: - Furcsa. De engem semmi sem érdekel, tele vagyok pénzzel, kell nekem a lakás. Hol írhatom alá a szerződést?
É: - Itt semmiképpen sem, velünk nem szerződhet.
Ü: - Miért?
É: - Tiltja a törvény.
Ü: - Akkor kivel kell szerződnöm?
É: - Kérem fáradjon el az XXXX ingatlanforgalmazó hálózat valamely tagjához, ott tudja megvenni a lakást.
Ü: - De ott gondolom más lakóparkok lakásait is árulják, nem?
É: - De igen.
Ü: - Akkor lehet, hogy ott megpróbálnak rábeszélni, egy másik lakásra. Ez önöket nem zavarja?
É: - Nem vagyunk tőle felhőtlenül boldogok, ez tény.
Ü: - Akkor miért szerződtek le velük?
É: - Ezt írja elő a törvény.
Ü: - Hmm, és miért nem csinálnak egy másik céget, ami belép az ingatlanforgalmazó hálózathoz?
É: - Gondoltunk erre, de a másik cégben nem lehet a cégünk egyetlen tagja, alkalmazottja sem tulajdonos, sem munkatárs.
Ü: - Miért?
É: - Tilja a...
Ü: - ...tudom: a törvény.
É: - Szerencsére van egy kedves ismerősünk, aki ügynökként leszerződött az ingatlanforgalmazó céggel, csak egy saroknyira van innen.


Ü: - Jó napot, az egy saroknyira lévő ingatlan építtetője mondta, hogy itt tudok venni a lakásokból.
Ingatlanforgalmazó Ügynöke: - Jó helyre jött.
Ü: - Hol írhatom alá a szerződést?
IÜ: - Az nem olyan egyszerű, uram.
Ü: - Miért?
IÜ: - A törvény miatt. Először le kell szerződnie az ingatlanforgalmazó céggel. Ők fogják a lakását nyilvántartani.
Ü: - Feltétlenül szükség van rájuk? Hiszen nem is ismerem őket!
IÜ: - Igen.
Ü: - Van ennek a szerződésnek valami anyagi vonzata.
IÜ: - Van. Szerződéskötési, majd éves díjat is kell fizetnie.
Ü: - Nem lehet ezt a lakás árába beszámítani?
IÜ: - Nem, tiltja a törvény.
Ü: - Elképesztő. Mindegy, nekem még így is kell a lakás. Már csak azt nem tudom eldönteni, hogy északi vagy déli fekvésű legyen. Ön szerint?
IÜ: - Sajnos nem adhatok tanácsot.
Ü: - A törvény miatt, ugye?
IÜ: - Pontosan.
Ü: - Nos, akkor jobb lesz ha a döntés előtt elmegyek egy olyan ingatlantanácsadóhoz, aki nincs leszerződve senkivel, és tényleg független.
IÜ: - Az nem fog menni.
Ü: - Miért?
IÜ: - Tudja, a törvény előírja, hogy senki sem adhat tanácsot, csak akkor ha foglalkozik ingatlanforgalmazással is.
Ü: - De hát ön foglalkozik ingatlanforgalmazással.
IÜ: - Ez igaz, de csak mint az ingatlanforgalmazó ügynöke. Tanácsot csak akkor adhatnék, ha még felvennék 5 embert, és YYY millió Ft-ra emelném cégünk alaptőkéjét.
Ü: - Miért tenné ezt? Hiszen a tanácsadához nem kell plusz 5 ember, ennyi pénz pedig pláne nem, egyedül is tudna válaszolni...
IÜ: - Nekem mondja? Csak hát...
Ü: - Ezt írja elő a törvény?
IÜ: - Bezony.
Ü: - Tudja mit eldöntöttem, legyen a déli fekvésű! Hol kell aláírni az ingatlan adásvételi és az ingatlaforgalmazóval kötendő szerződést?
IÜ: - Előtte még minősítenem kell Önt, uram.
Ü: - Tessék?
IÜ: - Kérem válaszoljon az alábbi kérdésre: Milyen céllal veszi az ingatlant?
Ü: - Gondoltam laknék benne...bár befektetésnek sem rossz...
IÜ: - HOHÓ! Ez utóbbi miatt további kérdésekre kell válaszolnia.
Ü: - Jaj. Nem lehetne, hogy csak simán megveszem a lakást, aláírok mindent, fizetek és kész?
IÜ: - Nem lehet, kérem. Előírja a törvény. A következő kérdés: Mekkora az ön jövedelme, annak forrása?
Ü: - Semmi köze hozzá.
IÜ: - Ha nem válaszol, ugrott a lakás.
Ü: - Bocsánat. ZZZ millió Ft-ot keresek, de nyertem a lottón.
IÜ: - Akkor mondja el milyen vagyontárgyai vannak.
Ü: - Ezt is a törvény miatt?
IÜ: - Ördöge van.
Ü: - Van egy talicskám, néhány öreg bútorom, és egy 14 éves Ladám.
IÜ: - Ezekkel a vagyontárgyakkal, az Ön minősítése miatt nem veheti meg a lakást.
Ü: - Viccel? De hát most nyertem a lottón! Csak most kezdem el felhasználni a pénzt.
IÜ: - Esetleg, ha hoz erről igazolást, akkor megpróbálhatjuk.
Ü: - Hozok!
IÜ: - Nos, akkor nincs más hátra, mint letenni a vizsgát.
Ü: - Milyen vizsgát???
IÜ: - Hogy rendelkezik-e kellő tapasztalattal és ismeretekkel az ingatlanvásárlás veszélyeiről.
Ü: - Felnőtt ember vagyok, most nyertem milliárdokat, és nem vehetem meg vizsga nélkül, amit szeretnék?
IÜ: - Tudja, a törvény...
Ü: - Mi lesz, ha nem sikerül a vizsga?
IÜ: - Akkor ugrott a lakás.
Ü: - Akkor jobb lesz, ha hazamegyek és előbb megtanulom amit kell, mindenképpen sikerülnie kell. Tud adni valamilyen könyvet erről?
IÜ: - Nincs ilyen. Tudja a törvény nem írja elő, hogy legyen, és hiába beszélnek róla, az iskolában sem tanítanak ilyen ismereteket.
Ü: - Ajjaj. Nem beszélhetnénk meg, hogy személyesen leül velem, és elmagyarázza nekem a vizsga anyagát?
IÜ: - Megtenném, de az ingatlantanácsadásnak minősülne, amit ugye én nem végezhetek.
Ü: - ...a törvény miatt...
IÜ: - Ahogy mondja!
Ü: - Miért hoznak ennyi furcsa jogszabályt a parlamentben?
IÜ: - Csakis az ÖN érdekében.

Abszurdnak tűnik? Szerintem is, hiszen ha az országgyűlés elfogadja a PM előterjesztését a Tőkepiaci törvényről, és a Befektetési Vállalkozásokról, akkor egyes befektetési termékek területén ehhez nagyon hasonló helyzet fog kialakulni. Csak erős idegzetűeknek és türelmeseknek:

TPT

BVT

Thursday, August 30, 2007

A cseh brókercég újra lecsap

Az adott két cseh brókercég közül az egyik azóta sem adta fel, és mennyiségi elven működő hideghívó call-centere rendszeresen felhív (kb. havonta kétszer), hogy "Érdekelnek-e részvény befektetések?". Jól jelzi hívólistájuk minőségét, hogy engem hívnak ezzel...

A korábbi bejegyzéseket a soha-fel-nem-adó cégekről, köztük egyik kiábrándult alkalmazottjuk véleményéről itt lehet olvasni.

Ma reggel ismeretlen számról hívnak. Felveszem, és már jön is a szokásos, betanult szöveg. Félbeszakítom: "Ne haragudjon, nagyon sokszor hívtak már ezzel, kérem ne hívjanak többet", és anélkül hogy megvártam volna, hogy befejezi, letettem a telefont. Az ismeretlen szám azonban újra csenget, gyanús volt, ezért nem vettem fel. Eltelt kb. 2 perc és egy kiírt mobilszám jelentkezik, ezt felvettem, az előbbi call-centeres volt - nem viccelek - vérig sértve és üvöltve: "AZÉRT MEGTANULHATNA ELKÖSZÖNNI, A VISZONTLÁTÁSRA!"

Erre szokták azt mondani: "Én kérek elnézést."

Wednesday, August 29, 2007

A pánik mindig kétszer csenget

Eme lehengerlően tréfásnak szánt bejegyzés cím abból a célból született, hogy rávilágítson arra a megfigyelésre, hogy a piacon megjelenő félelem és pánik szinte soha nem jár időben egyedül. Miután egy kisebb-nagyobb sokk anyagilag és a média szponzorálásával lelkileg is megrázta a piaci szereplők túlnyomó többségét, sokak lelkében ott marad a félelem, és remegő kezükkel sokkal könnyebben nyúlnak a SELL gomb felé, mint normál esetben, amikor kék az ég, és csiripelnek a madarak.

Ezt a grafikonon úgy érhetjük tetten, hogy az első pánik (ami hosszú fekete/piros gyertyát vagy alsó árnyékkal rendelkező gyertyát takar) után közel azonos szinten viszonylag rövid időn belül, egy hasonlóan széles érzelmeket felvonultató gyertya következik. Az alábbi S&P 500 részvényindexet mutató chart-on is látszik, hogy az első pánik után még nem nyugodtak meg, tavaly nyár elején, és idén február-márciusban sem. Most az látszik, hogy az első alkalom után (július vége) után volt egy második pánik, de mivel ez jóval lejjebb volt, ezért a félelmek nem enyhültek, hanem nőttek, így jó esély van egy harmadikra is, ez ezen a héten már erősödik is (utolsó gyertya).



Nincs semmi garancia arra, hogy csak kétszer történik ez meg, mert a második után is ott van a nyomott, bizonytalan hangulat a piacon, de az egy nagyon ritka, és a három vagy több sem túl gyakori. Ez utóbbi esetben már el kell gondolkozni a trendfordulón.

Hasonló pszichológiai okok miatt jön létre a double bottom formáció is, eső trendek végét valószínűsítve. Hozzáteszem: a fentiek közül egyik sem dupla mélypont, mert nincs előtte csökkenő trend.

---

Ajánlom figyelmetekbe a Kockáztatni Jó! című cikkemet. Itt érhető el bejelentkezés után, ha már regisztrálva vagytok az oldalunkon. Ha nem, akkor itt tudtok regisztrálni.

Plusz érdemes résztvenni az előadásainkon, az első - ha belekalkulálom a lemondásokat, akkor is - teltház közeli (sújtson le rám a kénköves ménkű ha ezt marketing fogásból mondom). A többire pár napig még biztosan van hely (ezt viszont tényleg).

Friday, August 24, 2007

Közlemény - Sok jelentkező

Általában nem szoktam nem szakmai, hanem közlemény jellegű bejegyzésekkel teleszórni a blog-ot, de most úgy érzem kivételesen meg kell tennem a tegnapi után is.

A tegnap meghirdetett játékra nagyon sokan jelentkeztek. Eredetileg arra számítottunk, hogy a 6 helyre lesz maximum 10-15 jelentkező, és bár sorsolnunk kell, de a jelentkezők fele-harmada mindenképpen nyerni fog. Már most egyértelműen látszik, hogy az arány ennél jóval alacsonyabb lesz. Pontos számokat nem árulok el, de ha ilyen ütemben növekszik tovább a jelentkezések száma, akkor a határidőig, ami vasárnap éjfél előtt egy perccel van, jóval 5% alatt lesz az esélye, hogy ki fogunk sorsolni, ha jelentkeztél, az pedig, hogy a legnagyobb nyereményt, az összes előadásra szóló díjmentes belépőt megnyerd, szinte biztosan mélyen 1% alatti lesz az esély. Persze nekünk jó érzés, hogy ilyen sokan érdeklődnek az előadásaink iránt, de ez a bejegyzés nem dicsekvés miatt született (na jó, egy kicsit azért is), hanem mert úgy gondolom, hogy ezt így korrekt közölni.

A játékosok létszámán nem tudunk változtatni, de úgy döntöttünk, hogy 3-6 póthelyet is ki fogunk sorsolni, és ha valaki akár az utolsó pillanatban is lemondja részvételét, őket telefonon értesítjük a megürült helyről.

Többen kérdezték, hogy azok, akik korábban jelentkeztek, részt vehetnek-e a sorsoláson. Természetesen igen! Nem lenne fair velük szemben, hogy csak azért mert a játékot most hirdettük meg, ők korábbi jelentkezésük miatt lemaradjanak erről.

Aki mindenképpen szeretne szeptemberben eljönni egy vagy több előadásunkra, annak érdemes jelentkezni a játékra, veszíteni nem veszíthet semmit, de vegye figyelembe hogy kicsi az esély. Ha nem nyertél, akkor még mindig tudsz külön jelentkezni.

Wednesday, August 22, 2007

Fantasztikus Kamatakció!

Mostanában jár le tavaly augusztusban a kamatadó elől pánikszerűen bankbetétben lekötött pénze? Ha akkor csak 1-2 hónapot vár, még az adót belekalkulálva is jobban jár egy sima állampapírral és most ezért csalódott? Esetleg kettest kapott matekból harmadikban?

Sebaj! Jövünk!

A Gordiuszi Csomó Bank most egy ellenállhatatlan kamatakcióval kedveskedik fejben kissé elfáradt ügyfeleinek. Lekötött betétünk most 120%-os éves kamatot nyújt Önnek (EBKM: 120%). Mit kell érte tenni? Elegendő befáradni bankfiókunkba, ahol a röhögőgörcsüket nehézkesen visszatartó alkalmazottaink örömmel kötik meg Önnel élete nagy üzletét.

Apróbetű:

Kedves Ügyfelünk! Tudjuk jól, hogy ezt a részt úgysem olvassa el, ezért ide bármit leírhatunk. Például azt hogy ön egy szamár vagy birka. Vagy azt, hogy amíg ön múltkor a bankfiókban állt sorban, fiókvezetőnk meglátogatta otthonában az ön csinos feleségét.

De hogy csodálatos kamatakciónkról is írjunk valamit, nézzük a feltételeket:

- A lekötött betét 3 napra szól, és mivel a fenti kamatláb éves szintű, ezért erre a szánalmasan rövid időre valójában kevesebb mint 0,7%-ot kap a lekötött részre.
- Az akcióban való részvétel egyik feltétele, hogy a betétben elhelyezett pénz ötvenkilencszeresét helyezi el új tőkegarantált alapunkban, amelynek éves költséghányada 9%, és három év múlva jár le.
- Szintén talicskán kell tolnia a pénzt (a betéti összeg minimum huszonkilencszeresét) varázslatosan innovatív kötvényünkbe, amelynek ugyan mindössze 3% az éves kamata, és 8 éves lejáratú (féléves periódussal fenntartjuk a jogot a kamat csökkentésére), viszont kiakasztható a falra. Keretet és szöget most kedvezményesen tudunk adni: 9990 Ft helyett mindössze 8990 Ft-ért.
- További feltétel, hogy igényli és megkapja vadiúj hitelkártyánkat, amellyel a betétben elhelyezett pénzének minimum harmincnégyszeresét költi el valamelyik plázában. Ne foglalkozzon semmivel, élvezze az életet!
- Bankunk által nemrégiben megvásárolt török kőbányában köteles három hónapos munkaszolgálatot letölteni, napi 14 órát követ törve. Szállást kedvezményesen biztosítunk. Az odautazás költségeinek 10%-át augusztus végéig történő foglalás esetén átvállaljuk öntől. Hitelkártyánkat a helyi menzán elfogadják.

Extra kamatakciónk keretében most további 0,5% kamatelőnyt kap a betéti részre (ha figyelt, akkor tudja, hogy ez befektetett pénzének 1/89*0,005=0,000056-od részét jelenti). Ennek feltételei:

- Sós Kútba tesszük
- Onnan is kivesszük
- Kerék alá tesszük
- Onnan is kivesszük
- Ihol Jönnek a Törökök mindjárt agyonlőnek

Köszönjük, hogy a Gordiuszi Csomó Bank ajánlatát választotta!

Wednesday, August 15, 2007

Növekedés mindenáron?

A hazai, 10 éve nem látott alacsony mértékű GDP bővülés nem kis megdöbbentést keltett nemcsak az elemzők és a piac szemében, hanem a teljes hazai sajtóban is. A csalódás kézzel tapintható mindenütt, és érthető is, hiszen a 2004 óta az EU-hoz csatlakozott országok közül ez egyértelműen a legkisebb. Mi vagyunk az osztályban az a srác, aki a legrosszabb osztályzatot kapta, pedig pár éve mi kaptuk az év végén a jutalomkönyvet.

Ugyanakkor a reakció arra is rávilágít, hogy mennyire természetessé vált a növekedés ténye, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Gyakorlatilag ma már a társadalom számára elfogadhatatlan, ha nem nő a gazdaság, méghozzá minél nagyobb mértékben. Sőt, nemcsak az kell, hogy növekedjünk, hanem az is, hogy a növekedés üteme maga is gyorsuljon. Nemcsak az alapvető elvárás, hogy 150-ről 170-re gyorsítsunk az autópályán, hanem az is, hogy ez 8 mp helyett 5 mp alatt történjen meg. Aztán még gyorsabban, aztán annál is gyorsabban, és így tovább.

Józan logikával belátható, hogy ez nem tartható örökké. Itt érdemes említeni a túlnépesedést, a környezetszennyezést, az energia problémákat, és általában azt, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma már két évtizeddel ezelőtt átlépte azt a határt ami stabilan tartható lenne. Feldmár András szerint az emberiség ma egy olyan drogosra emlékeztet, aki állandóan új adagra vágyik, különben összeomlik, sőt az adagnak egyre nagyobbnak kell lennie, mert a korábbi mennyiség már nem elégít ki minket. Csak éppen a mi drogunk az energia. Ezt már én teszem hozzá: a mi drogunk a növekedés.

Magyarországon az átlagjövedelmek szintje az utóbbi kb. 7 évben reálértékben, tehát az inflációt is belekalkulálva elképesztő mértékben, több tíz százalékkal nőttek. (Sok tekintetben ez azt is jelenti, hogy túlvállaltuk magunkat, ennek a levét isszuk most). Eközben azért a GDP is szépen nőtt, éves szinten általában 3-5% között. Most, hogy ez lejjebb esett, de még mindig növekedést mutat (!), az hatalmas csalódásként éljük meg. Én is. Nem csoda, hiszen a társadalom amiben élünk, erre kondicionált minket. De nem biztos, hogy ezt a hozzáállást feltétel nélkül el kell fogadnunk.

Nem azt mondom, hogy a növekedés rossz, csak azt, hogy ha mindenáron és csak ezt tartjuk szem előtt, az súlyos problémákat hozhat magával, mint a drogfüggőség. Másképp megfogalmazva: növekedésre kell törekedni, de csak akkor ha az ezek által kiváltott negatív hatások nem lépik túl a növekedés előnyeit és kezelhető mértékűek maradnak.

Viszont, hogy a blog eredeti témakörénél maradjak: egy abszolút hozam koncepciót szem előtt tartó befektetőnek nincs szüksége arra, hogy mindenképpen növekedés legyen a piacon. Kereshet pénzt akkor is amikor emelkednek vagy éppen csökkennek a részvény (vagy bármilyen más) árfolyamok. Sőt, még akkor is ha azok nem igazán mozdulnak el. Ezt persze nem könnyű elérni, sőt csak nagyon keveseknek sikerül. Ez viszont már másik bejegyzés(ek) témája kell hogy legyen.

Most pedig jövő keddig elutazom egy olyan országba, ahol magasabb a GDP növekedés üteme, mint itthon...azt hiszem ezzel túl sokat nem árultam el ;)

Sunday, August 12, 2007

Hoppá!

Még a legnagyobbak is át kell, hogy éljenek nehéz időszakokat. Napjaink talán legsikeresebb és sok szempontból legprofibb befektetési csapata, a James Simons (akiről említést teszek a legutóbbi cikkben is) vezette Reneissance Technologies levelét az utóbbi hetek teljesítményéről:

http://www.michaelcovel.com/archives/001313.html

(Szerintem egy ekkora és ilyen kockázatú és hozamot produkáló alapnál ez még bőven bele kell hogy férjen)

Thursday, August 09, 2007

Soha többé nem fogsz összezavarodni!

Ez most egy rövid bejegyzés lesz. Ajánlom figyelmetekbe a friss, ropogós Soha többé nem fogsz összezavarodni! cikkemet, ami egy egyszerű és hatásos tanácsot ad arra nézve, hogy a befektetési döntéseink során hogyan kerüljük el az elbizonytalanodást.

---

Tegnap és ma egy érdekes és örömteli jelenséget fedeztem fel, ráadásul teljesen váratlan helyeken, vezetés közben. Egy budai busz hátulján láttam egy plakátot, valamint a Jazzy-n (ez külön szerencse, mert "kocsiban csatornaváltogatós" vagyok, és nemigen szoktam 5 percnél tovább hallgatni egy csatornát sem - kivéve Café) hallottam egy kb. 10 mp-es spot-ot. A hirdetett szolgáltatás egy hazai cég portfoliókezeléséről szólt, de ezúttal egy technikai elemzésre is építő, trendkövető, és automatizált kereskedést nyújtó, itthon fehér holló gyakorisággal felbukkanó módszerről szólt. Bocsánat, nem fogom leírni melyik cégről van szó, elvégre a szolgáltatás kapcsán egy soon-to-be konkurensről van szó. A céget amúgy sem ismerem komolyabban, nem tudom korrekten kezelik-e az ügyfeleket, sem rosszat, sem jót nem hallottam. Azt viszont tudom, hogy aki a kereskedési stratégiát megalkotta, igazi profi. Itt volt az ideje, hogy a sok szürke, rosszabb esetben gyenge kínálat mellett végre felbukkanjon egy magas színvonalú szolgáltatás is nagy nyilvánosság előtt - ami akkor is öröm, ha hasonló a majdani célcsoportunk, és akkor is ha egyelőre még csak egy szűk rétegnek éri meg hirdetni. A lényeg, hogy a folyamat pozitív.

Monday, August 06, 2007

TOP 5 legsúlyosabb bankreklám

Nem könnyű olyan dolgot reklámozni, ami nem kézzelfogható és a vásárlóknak alig van némi fogalma róla. Hiszen egy mosópor eladható egy hófehérre mosott terítővel, egy gyorséttermi szendvics az étel ínycsiklandó képével, egy autó egy szépen csillogó karosszériával vagy virgonc száguldozással. Egy bankhitel vagy egy befektetés már nehezebb ügy, hiszen nincs mit megmutatni egy darab papíron, vagy számítógépes rendszerekben ugráló adatok kivételével. De a nehézséget azért át lehet hidalni úgy, hogy az eladott szolgáltatás és a reklám mondanivalója között legyen értelmes összefüggés, és ne a kedves ügyfél tudatlanságára kelljen kizárólag rájátszani. Most napjaink 5 olyan reklám szériáját listázom és értékelem, amelyek ma a legkevésbé sem tudnak ennek a nem túl magas követelménynek megfelelni. Az ihletért köszönet a CopyPaste blog-nak.

Hansúlyozom, hogy a reklám szériákat nem marketing szempontból, hanem szakmai és egyben kézzelfogható információtartalmuk alapján értékeltem. Abban ugyanis biztos vagyok, hogy amikor bankonként több tízmilliárd (sőt, akár százmilliárd) forintos nettó nyereség a tét, akkor a hirdetési stratégiát sem bízzák a véletlenre, és a forgalom valamint az ügyfélszám növelést tekintve alaposan kidolgozták őket, és gyanítom hogy ha csak a számokat nézzük: eredményesek is. De pénzen kívül nem lenne rossz ha néha más szempontok is kapnának egy kis súlyt. Olyanokra gondolok, mint például etika, fair play, józan ész, felelősségérzet, szakmai elhivatottság, hosszútávú gondolkozás.

#5



Roppant kínos tud lenni, ha valaki "menőnek" akar látszani, és mégis mérföldekre van tőle. A rossz emlékű K&H-t újradefiniáló csapatot azonban ez nem zavarja, sőt. Bátran ugrabugráltatnak Jamiraquai-ra (egyébként kiváló Canned Heat c. dalára) túlfűtött fiatalokat, egyben az új célcsoportot, hátha ezzel "cool" lesz a szemükben a pénzintézet. Ez a gyerek sajnos halva született. A KH kis klippjeinek és a mondanivalónak az összekapcsolása féjdalmasan eröltetett és semmilyen lényeges információt nem kapunk meg sem a bankról, sem a kínált szolgáltatásokról. Csak egy-két ködös üzenet jön át a képernyőn, például: ők "két lábbal állnak a földön"....és miért is vagyok én "királyfi"?

#4

Úgy látszik, hogy a legjobban bevált recept a családosdi, hogy a kedves célcsoport könnyen azonosulni tudjon a szereplőkkel. Több bank is lecsapott a lehetőségre. Ezzel egyben út is nyílt előttük, hogy valós problémára, korrekt megoldást nyújtsanak és ezt kommunikálják is. Általában azonban nem élnek ezzel a lehetőséggel. A családnak, hogy a célcsoport ne érezze magát szerencsétlenebbnek, kicsit ügyefogyottnak kell lennie. A Raiffeisen ennek tükrében alkotta meg saját szereplőit. Fájdalmas, hogy más különben tehetséges színházban és filmekben már bizonyított színészek botladoznak az idétlen szerepekben. Még fájdalmasabb azonban, hogy a kis nukleáris családnak ritkán van valós problémája, amire a reklám megoldással kecsegtet. Csak valami poén kapcsán beszédelegnek a bankfiókba, ahol az idomított alkalmazottak lihegve várják minden kívánságukat. A marketing guruk mentségére legyen mondva, a reklámoknak legalább a végén van néha értékelhető információtartalma, ha nem is sok, és minden egyes darabban van némi humor, volt már hogy elmosolyodtam valamelyiken.

#3



Életemben nem láttam annyira becsületes képű reklámszereplőt, mint a Provident bajuszos jó munkásemberét, aki valahogy mégis állandó hitelfelvételre szorul. Szinte látom a gondolatait: "Keményen dolgozom, eltartom a családom, mégsem jutok el sehová". Annyira nem, hogy még a hitelért is lusta elmenni a bankfiókba, helyette telefonon hívja a megmentő angyalt, aki megérkeztével már az ajtóban kártyaszerűen tárja elé a tízezreseket. A csodatévő telefonhívást kb. kéthavonta megismétli ünnepnapok előtt, és ha valami elromlik. Hogy utána miből fizeti a csillagos égig érő THM-ekkel megáldott hiteleket, azt nem tudjuk. Talán ezért nincs soha semmire se pénze...adósságcsapdába esett.

#2



A szlovákoktól importált Erste-s Veszely család hasonlóan szerencsétlenkedik mint a R. família, és hasonló módon "életszerű" problémákat tár fel. Hiszen kivel ne fordult volna még elő, hogy azért nem tudott otthon egy jót tö****ni, mert a gyerek éppen hazaért a buliból, és nincs elég hely a lakásban. A valós információközlés ellenére azért tudott mégis a dobogó második helyen végezni az Erste, mert legutóbbi akciójukban, akkor adnak az embernek +5% kamatot, ha az illető használja is hitelkártyáját. Szívesen és persze díjmentesen elbeszélgetnék azokkal, akik éltek is ezzel az akcióval, remélem nem zavar senkit, hogy egy pszichológust is hívok a beszélgetésre.

#1



A győztes a CIB állati dokija. Régi bölcsesség, hogy kisgyerekkel és aranyos állatkákkal mindent el lehet adni. A CIB-et kiszolgáló kreatív csapat nem kockáztatott, más szóval gyáva és szégyenletes, ugyanakkor minden bizonnyal hasznos stratégiát választott. Az egyes epizódoknak az égvilágon semmi köze az eladni kívánt szolgáltatásokhoz, de sebaj mert végtelenül cukimukik. A legszörnyűbb a legutolsó reklám volt, ahol a doktor úr a 101 kis dalmata közül választott egyet, a szlogen pedig: könnyű választani, valahol biztosan van CIB fiók az ön közelében is :) Ezt az átvezetést...

Wednesday, August 01, 2007

Egy érdekes adat a mostani esésről

A befektetések világa, ahogy sokan mondani szokták nem "rocket science", itt a jövőre vonatkozóan nem lehet egyértelmű jóslásokba bocsátkozni. Ehelyett inkább a valószínűségek játszanak főszerepet. Az elmúlt 8 kereskedési nap zuhanása a nyugati piacokon egy olyan esemény volt, ami a nagyon ritka vagy éppen a nagyon valószínűtlen kategóriájába tartozik.

Ha a legtöbbek által figyelt indexet, az S&P 500-at nézzük, akkor láthatjuk, hogy az esés 8 nap alatt 6,03%-os volt, és ezzel az elmúlt 10 évet nézve a 61. legrosszabb 8 napos periódusnak minősül. Ez eddig nem tűnik nagyon vészesnek Forma 1-es pilótánk belefutott egy nehezen lekőrözhető versenyzőbe, vagy kikapott egy rossz kerékcserét, esetleg megcsúszott az egyik kanyarban és veszített 2-3 mp-et.

Ha viszont azt nézzük, hogy 2004 márciusa óta mi történt, akkor láthatjuk, hogy ez az adat a második legrosszabb több mint három év alatt. Még rosszabb a helyzet, ha nem az S@P 500-at, hanem a 2000 kisebb céget magában foglaló Russell 2000 indexet nézzük, ott a -9,35%, amit múlt pénteken állított be a mutató, a legrosszabb ami csak létezik 2004 eleje óta. Itt már F1 pilótánk elhagyta a megszokott pályát, és ha nem tud gyorsan korrigálni a gumifalnak is csapódhat.

A nemzetközi piacok tehát a legnagyobb kihívásukkal szembesültek az emelkedő trend kezdete óta - ismét csak derült égből - vajon át kell értékelnünk a valószínűségeket?

---

Ha már Forma-1, akiket érdekel, érdemes elolvasni az alábbi interjút a hazai futam versenyigazgatójával, aki történetesen az apám:

http://www.f1hirek.hu/?t=article&id=17924

A végén a sztorik a legjobbak, a majdnem felrobbanó autót volt "szerencsém" élőben látni...nem felejtem el az biztos.

Tuesday, July 31, 2007

Valami bűzlik Chicagoban

Egy újabb hedge fund kénytelen kiüríteni irodáit, ezúttal egy nagy tekintélynek örvendő Harvard-i zseni, Jeffrey Larson által 2004-ben alapított alap, a Sowood fejezi be idejekorán. A jelzálogpiacon kb. ötszörös tőkeáttétel miatt saját tőkéjének mintegy felét veszítette el pár hét alatt Larson csapata. A segítség gyorsan jött, és pillanatok alatt átvette a Sowood pozícióit...jelentős diszkonttal. A 14 milliárdos nagytesó nem volt más, mint az egyik legfélelmetesebb alap, a Citadel, egyenesen a szeles városból, a határidős piacok mekkájából, Chicagóból.

A Citadel már tavaly is ügyesen csapott le az Amaranth földgáz piacon elfoglalt pozícióira, amit egy hirtelen, és mondjuk ki: gyanús piaci mozgás miatt nem tudott tovább finanszírozni a cég (ők maguk is megpróbáltak reklamálni, mert szerintük valaki manipulálhatta az árakat).

Ráadásul a Citadel egyike azon kevés 10 milliárd dollár feletti összeget kezelő hedge fund-oknak, akiket a nagy amerikai befektetési bankok nagyon szeretnek ám...és sok jutalékot kapnak tőlük (pl. az SAC híres arról hogy szándékosan nem nyomja le a jutalékokat és a brókercégek felé a legmagasabb összeget fizeti az Egyesült Államokban). Így aztán lehet jó tippeket kapni bizonyos cégek pozícióiról. Valószínűleg nem ártott az ügyben az sem, hogy Griffin, a Citadel alapítója és vezetője (nem mellesleg egyike annak az 5 amerikainak, aki "self-made" lett dollármilliárdos és még 40 éves kora előtt jár) szintén a Harvard-ról dobbantva kezdte meg karrierjét.

Persze mindez csak sejtés, írjátok be a kommentekbe, ha túl gyorsan gyártok összeesküvés elméleteket.

Monday, July 30, 2007

A Boldogság Nyomában

Akik régóta követik a Blog-ot, azok tudják hogy minden tőzsdei témájú filmet megnézek, még akkor is, ha csak érintőlegesen van köze a szakterületemhez. Némrég végignéztem a "Boldogság Nyomában" című mozit is, amely egy olyan valós történeten alapszik, ami egészen megdöbbentő. A főszereplő brókernek tanul egy felkapott cégnél, de ez idő alatt nem kap fizetést, ezért 5 éves fiával éjszakánként a hajléktalanok szenvedéseit kénytelen elviselni, amíg meg nem kapja az állást. A sztori minden izgalma nagyjából ki is merül ebben...




Chris Gardnert, aki tényleg végigélte ezt a borzalmat, Will Smith alakítja, és Golden Globe + Oscar jelölést kapott mindezért. Azt hihetnénk, hogy a film drámai jelenetekkel és lelket felrázó motivációval van teletöltve. Ehelyett egy csúnya bénázás az egész. Mellesleg a főhős fiát Will Smith igazi gyermeke játsza, ez sem tesz túl jót a produkciónak.

Sokkal szomorúbb azonban, hogy a valósághűség nyomokban is alig fedezhető fel a filmben, sőt a legbutább klisék használatával próbáltak meg operálni az alkotók, ráadásul Gardner ezt végig is asszisztálta. A legsúlyosabb jelenetsor az a filmben, amikor Gardner megunva, hogy kis tőkével rendelkező kliensekkel kell szenvednie, engedély nélkül a lista tetejére ugrik, és felhívja a legnagyobb nyugdíjalap elnökét. (a párbeszédeket fejből írom, a lényeget lefedik, zárójelben a megjegyzéseim)

"-Halló, Itt Az XY Nyugdíjalap.
Jó Napot Kívánok, Mr Ribbons-t keresem a Dean Wittertől, hogy tájékoztassam a befektetési lehetőségekről.
Titkárnő: Kapcsolom (!!! Igen, egy egyszerű hideghívást kapcsoltak azonnal és kérdés nélkül a főnökhöz)
-Üdvözlöm Mr Ribbons. Szeretném tájékoztatni a fantasztikus befektetési lehetőségekről itt a Dean Witternél (Erre mondaná Gordon Gekko, hogy "Hagyja már ezt az ócska ügynök dumát" :) )
- Ide tud érni 20 perc múlva...éppen lemondtak egy megbeszélést (!!! Bizony. A nyugdíjalap elnöke azonnal fogadja a hideghívó ügynököt - mit fogadja: ő maga ajánlkozik be nála)
-Természetesen! Máris indulok."

Ezt követően azonban Gardner elkésik a megbeszélésről, addigra Mr Ribbons-nak el kell mennie az irodájából. Sebaj, Gardner szombaton kézen fogja a gyermekét és személyesen beállít a nyugdíjalap elnökéhez. Az otthonába!

"-Elnézést, Mr Ribbons de éppen erre jártunk és gondoltam beugrok elnézést kérni, hogy múltkor nem érte oda időben. Most éppen a meccsre megyünk a fiammal.
-Semmi gond! Maguk is a meccsre mennek? Miért nem jönnek velünk, a legjobb elit páholyból nézhetik a meccset. (Egy vadidegen ügynököt miért is ne kényeztessünk, miközben megpróbál eladni valamit)"

Majd bepattannak Ribbons kabrió Mercedes-be és kimennek a meccsre. A páholyban Gardner ismét "kihagyhatatlan befektetési lehetőségekkel" zaklatja a nyugdíjalap elnökét a meccs kellős közepén. Ekkorra megjön a forgatókönyvíró esze és a legdurvább ziccert az életszerűség ellen már nem vetik be (illetve a betartják a "földön fekvőbe már nem rúgunk bele" elvet), így Ribbons visszautasítja Gardner ajánlatát. Szerencsére a páholyban vannak még befolyásos emberek, így főhösünk vad névjegykártya cserébe kezd.

Tehát a legnagyobb nyugdíjalap elnökét nemcsak hogy telefonon el lehet érni pár másodperc alatt egy totál kezdőnek, de azonnal időpontot is lehet kapni. Erről büntetlenül el lehet késni, sőt előzetes bejelentés nélkül hétvégén is lehet személyesen zaklatni az illetőt a saját otthonában, anélkül hogy egyszer is találkoztunk volna vele, hiszen az illető ott és azonnal még meg is fog hívni minket az egyik legdrágább helyre ahonnan nemcsak a meccset nézhetjük, de azonnal fontos ügyfeleket is szerezhetünk. Ugye milyen életszagú történet? :)

Azt javaslom, hogy inspirációt ne innen szerezzünk, hanem nézzük meg a DVD-n a "The Real Chris Gardner" (vagy valami hasonló) című extrát. A nagy része annak is érdektelen, de van egy 2-3 perces rész, ahol a brókercég irodájának berendezését taglalják. Gardner: "Uramisten a díszlettervező csodálatos munkát végzett. Minden annyira korhű! Még a részvényárfolyamok is....Most nézem: ha akkor nyitva hagyom a pozícióimat most sokkal gazdagabb lennék! (nevet)".

Gardner tudhat valamit. Ugyanis 20 év alatt hajléktalanból egy igazi sikertörténet lett, vagyona pedig meghaladja a 60 millió dollárt. Hát még ha 20 évig tartotta volna a pozícióit...

Tuesday, July 24, 2007

Globalizáció - csak a lúzereknek fáj

Mindig is nevettem azokon, akik a globalizáció ellen tiltakoztak. Egyszer egy filmben hallottam, hogy "a globalizáció ellen tüntetni olyan, mintha az oxigén ellen tiltakoznál". Van egy saját példám is. Tegyük fel, hogy a te utcádban csak egy étterem van, ahol isteni Kijevi Csirkét szolgálnak fel krokettel és paradicsomsalátával. Egy ideig a kedvenc ételedből szívesen eszel, de egy idő után kell a változatosság. Ezért átmennél egy másik utcába, ahol remek pizzát, szusit, húsgombocot, kacsát adnak. Ezen a te utcád éttermének tulajdonosa felháborodna és az önkormányzatnál megpróbálná kijárni, hogy zárják le az utcát és az ott lakók csak nála ehessenek. Plusz megpróbálná megtiltatni, hogy a két utcával arrébb lakó kínai étterem ebben az utcában is nyithasson egy egységet. De a virágnak megtiltani nem lehet...

Ha valaki a globalizáció ellen tiltakozik, akkor annyi esze van, mint a fenti példában az étterem tulajdonosnak. Vagy azoknak, akik az alábbi felmérésben negatívan nyilatkoztak a globalizációról:

http://index.hu/gazdasag/magyar/glob070724/

Néhány gyöngyszem:

" Az európai és amerikai megkérdezettek nagy többsége több adót szedne a magas jövedelműektől"

Fordítás: Vegyék el azoktól akik ügyesebbek voltak és osszuk szét magunk között.

"A válaszadók szintén nagy hányada károsnak tartja a globalizációt, és a kormányától várja el, hogy intézkedéseivel enyhítse a gazdasági liberalizáció sokkhatásait."

Fordítás: Zárjuk le az utcát.

"Kivétel nélkül mindenhol többségben voltak azok a válaszadók, akik szerint nem teljes az esélyegyenlőség országukban, és az előmenetel jelentős mértékben az illető szociális hátterétől függ."

Fordítás: Törvényileg tiltsuk meg a gazdagoknak és okosoknak hogy átadják vagyonukat, tudásukat, sőt génjeiket utódaiknak.

"Szintén a szociális viszonyokkal kapcsolatos általános elégedetlenséget mutatja, hogy az amerikaiak kivételével a megkérdezettek legalább fele megszabná a vállalatvezetők jövedelmi plafonját."

Fordítás: Irígyek vagyunk mint a fene, ezért szóljunk bele tőlünk független szervezetek belügyeibe.

Röviden: az emberek többségének reakciója ezekben az országokban megdöbbentő. Ahelyett hogy szembesülnének az elkerülhetetlennel - és élnének a pozitív hatásokkal - külső segítséget várnak el, minden alap nélkül.

Természetesen a globalizációnak vannak negatív hatásai is, mint minden átfogó változásnak. De ha pár hónapos csecsemőnk "teletölti a pelenkát", akkor nem az a megoldás, hogy beadjuk az árvaházba, hanem az, hogy szépen nekiállunk pelenkázni - ez vele jár.
Vagy ha a fenti étterem tulajdonos helyében vagyunk, és zavar a bevétel kiesés; a nyafogás és a felesleges korlátok helyett esetleg kitehetnénk más ételeket az étlapra, csábíthatnánk át alkalomadtán vendégeket is a szomszédos utcákból, és néhanapján mi magunk is ehetnénk máshol, hogy tapasztalatot szerezzünk, amit akár a saját konyhánkban is hasznosíthatunk.

Mi a bejegyzés jelentősége befektetési szempontból? A Globalizáció megállíthatatlan és természetes folyamat. Élj vele! Ne csodálkozz azon, hogy a külföldiek itthon vesznek cégeket és alkalmaznak munkaerőt. Te is fektess be külföldön bátran, éppen ugyanúgy ahogy itthon tennéd. A falak rég leomlottak. Ha szívesen vennél szálloda/olajipari/bank/gyógyszer részvényeket, akkor a saját hazádat is beleértve nézz körül az egész világban.

Thursday, July 19, 2007

Hogyan értelmezzünk egy csődjelentést?

A napokban csődbe ment az egyik legnagyobb amerikai befektetési bank két hedge fund-ja. Erről egy közleményt is kiadtak, amelyikben sok a bullshit, de szerencsére van olyan blogger, aki a lényeget kiemeli nekünk itt. Angolul jól tudóknak érdemes elolvasni, én nagyon jót mulattam rajta :)

Monday, July 16, 2007

A szabályozás átka

Bárki, aki a törvényhozás bármely apparátusából, döntés előkészítő szervezetektől, bizottságoktól olvassa a blog-ot (tudom, hogy vannak), kérem fontolják meg az alábbiakat:

Bármikor, ha egy törvény, rendelet, vagy akár azok gyakorlati alkalmazása, sőt értelmezése szigorodik, az ostor nem az azok betartására kötelezett cégeken csattan, hanem a fogyasztókon. Mindig. Az okok egyszerűek:

Mert több nyilvántartást kell vezetni, ami több energiát igényel
Mert több funkciót kell a szervezetben meghatározni, ami több időt és munkaerőt igényel
Mert több szabályzatot kell alkotni, és azok bevezetése és betartása időbe és pénzbe kerül
Mert a vezetés kénytelen az idejének jelentős részét jogászokkal, adótanácsadókkal és könyvvizsgálókkal tölteni, ahelyett hogy a vállalkozás és annak szolgáltatásainak fejlesztésére fordítaná
Mert egy új és innovatív szolgáltatás bevezetése értelmezhetetlen a szigorú és nem egyértelmű törvények miatt, ami időbeli csúszást és egyéb problémákat okozva növeli a költségeket

A szigorúbb törvények nincsenek "ingyen". Soha. A cégek a kötelezettségeik növekedését kénytelen átharítani a fogyasztókra, nincs más választásuk, ők csak addig fognak bármit is csinálni, amíg az megéri nekik. A folyamat egyrészt a költségek növekedésében, másrészt a szolgáltatások színvonalának csökkenésében, vagy a kötelező adminisztráció és az arra fordított idő emelkedésében érhető tetten. Legrosszabb esetben egy-egy vállalkozás emiatt még a befejezés (legyen az maga a cégé, vagy valamely tevékenységéé) mellett is dönthet, ami az innováció és a verseny visszaszorulását hozhatja magával. Ezek egyike sem jó a fogyasztóknak, és a munkavállalóknak sem.

Vizsgálni kell persze az érem másik oldalát is. Egy-egy törvényi előírás segíthet abban, hogy a cégek etikusan és rendezett körülmények között szolgálják ki az ügyfeleiket. Ez különösen fontos egy pénzügyi, pláne befektetési cég esetén. Ha egy étterem romlott húsból készíti el az ételt, valószínűleg napokon belül zárhat is be. Egy rossz befektetési tanács, ami a csillagokat is leígéri az égről, de a kockázatokat nem említi, viszont néha csak évek múlva hozza meg a nem kívánt eredményét, és az ügyfél valószínűleg nem is ért annyira az ügylethez, hogy észrevegye mi történt, ezért itt érthető módon szigorúbban kell eljárni. De csak akkor, ha ez feltétlenül szükséges. A szigorúság pénzbe kerül, nemcsak a cégeknek, de a felügyelő hatóságoknak is.

Nem elegendő, sőt nevetséges az a hozzáállás: "Szigorítunk egy újabbat a törvényeken, a cégek pedig oldják meg ahogy tudják". Meg fogják oldani. Drágább árakkal, kevesebb és/vagy többet dolgozó munkaerővel, más szolgáltatási színvonallal. Ezért minden egyes szigorítás előtt alaposan el kell gondolkozni, hogy amit a társadalom megnyer a vámon, azt vajon nem veszíti el a réven?

Csodálkozunk azon, hogy amíg külföldön nemigen kell 0,1% feletti részvény tranzakciós jutalékot fizetni, itthon 0,25% alatti jutalék ritka kincs? Nem értjük, hogy itthon miért ennyire problémás, és drága short ügyleteket lebonyolítani?

Lehet, hogy a probléma forrását a túl szigorú és a gyakorlattal lépést tartani nem tudó szabályozásban kell keresnünk.

Friday, July 13, 2007

Összefog a magyar

A mai post kis hazánk itthon lévő vagy idegenbeszakadt tagjait, pontosabban azok zsenialitását dícséri.

Itt van a MOL-ügy. Minden normális piacbarát, liberális gondolkodású ember ellenezné, hogy tisztán nacionalista okokból megvédjünk egy hazai nagyvállalatot állami segítséggel. Kivéve egy esetben: ha az ellenséges felvásárló* jelentős mértékben állami tulajdonban is van, és állami segítséget kap. Ez nem fair play. Ezek után az OMV vezérének nyilatkozata a Financial Times felé több mint felháborító. A MOL teljes joggal, és etikai oldalról is elfogadható formában védi meg magát, sőt a saját részvény felvásárlás amúgy is indokolható lenne. Az OMV vezetése arra az óvodásra emlékeztet, aki odamegy egy nagyobb gyerekhez, megpróbálja a földre vinni, majd amikor az megvédi magát, sírva rohan vissza árulkodni az óvónénihez.

Valószínűleg későn szólok, de a tegnapi Népszabadsásban kiváló írás a MOL vezető közgaszdászáé (Varró László), aki amellett hogy közérthetően írja le a helyzetet, még azt is kiemeli, hogy ha az OMV magántulajdonban lenne, akkor egyedül vennék fel a kesztyűt. Emellett leírja, hogy a MOL mennyivel hatékonyabban működik, mint az OMV.

Teljesen igaza van, és ezt is elértük. Egy magyar vezetésű cég, jobb menedzsmenttel és hatékonyabb gazdálkodással rendelkezik, mint a sógoroké. Ráadásul ügyesebben is terjeszkedik a régióban. Az pedig külön szívmelengető, hogy kormány és ellenzék végre teljes mellszélességgel áll ki egy ügy mellett, már-már kéz a kézben.

* - ez a kifejezés azért vicces, mert a hazai gazdasági média számos tagja ötezerszer kiemelte: "Gyurcsány Ferenc az OMV kísérletét ellenséges felvásárlásnak minősítette". A miniszterelnök valóban ezeket a szavakat használta, de az OMV lépésén nincs mit minősíteni, valószínűleg Gyurcsány sem minősítésként hanem tényként közölte, hiszen egyértelműen ellenséges kivásárlási szándékról van szó. Ha egy tőzsdei céget egy másik vállalat a tőzsdén a menedzsmenttel nem egyeztetve vagy őket nem is értesítve szeretne befolyásoló részesedésre szert tenni, az bizony ellenségesnek minősül. Ez a tőzsde része, tehát nem aljas dolog, de akkor is így hívjuk, ehhez nincs szükség minősítgetésekre.

---

Végre a HVG is lehozta a leggazdagabb magyarról szóló hírt, mintegy három hónapos csúszással, de legalább az árfolyamokban közel két hetes csúszásig feljöttek (igaz, nem tudom mior van lapzárta). Vélhetően csak azért most, mert korábban nem nagyon volt ehhez kapcsolható téma. Korrekt, hogy a korábbi újságcikkekre hivatkoznak mindjárt az elején, így kiderül az is, hogy ebben a hírben továbbra is az én blog bejegyzésem és cikkem a kiindulópont.

Thursday, July 12, 2007

Gyengélkedő Európa? - Ugyan már!

Évek óta halljuk, hogy Európa gazdaságával mennyi probléma van, ezerféle ellentét feszíti szét, és több közgazdász egyenesen az euró gyermekkori halálát jelezte előre.

Őszintén: így néz ki egy gyengélkedő deviza mozgása a világ elsőszámú tartalék devizájával szemben?



Nem véletlen a bejegyzés időzítése sem, ugyanis az EUR ismét - sokadszorra - új csúcsot döntött a dollárral szemben.


---

Köszönöm a szavazatokat a Goldenblog-on, végül a második helyet sikerült megszerezni, ami a több száz indulót, és 11 második körös jelöltet tekintve nagyon jó eredmény. Részletek itt.
Nagyon sok levelet kaptam ismerősöktől, de olyanoktól is, akikkel még nem találkoztam, mégis rendszeresen vagy akár az utóbbi napoktól olvassák a blog-ot. A sok bíztatás jelzi nekem, hogy érdemes folytatni, remélem sokak számára hasznos témákat boncolgathatok továbbra is :)

A kategória többi jelöltjének gratulálok, mindegyikük blog-ja magas színvonalú és izgalmas. Gratulálok az első helyezett Tóth Andrásnak. Nem titok, hogy tevékenységi köre nem tartozik a kedvenceim közé, ugyanakkor az értékelésnél magát a blog-ot kell értékelni. Ez pedig egy igen érdekes, és egyben hasznos információkkal is szolgáló webnapló, így megérdemelten lett első, amit a közönségszavazás első helye is bizonyít. Szintén gratulálok Barázsy Ákosnak is, aki az útnyilvántartással foglalkozó blog-jával lett harmadik, abszolút rászolgálva a dobogóra. Utólag elárulhatom, hogy ha fogadnom kellett volna, hogy melyik jelölt nyer, az ő blog-jára tettem volna fel pénzt, de a másik döntősre: a Cégvezető blog-ra, ami viszont a közönségszavazás második helye ellenére nem jutott be az első háromba az összesített eredménynél, számomra meglepő módon. Én mindenesetre bookmarkoltam és rendszeresen olvasni fogom, ha marad ez a színvonal.

Wednesday, July 11, 2007

Tőkepiac élénkítő csomag

Három szakmai szervezet, gyakorlatilag a teljes pénzügyi és ingatlanbefektetési szakma nyílt levélben fordult a kormányzathoz, amelyben a hazai tőkepiacot élénkítő lépések bevezetéséért lobbiznak. A javaslatokat öt pontba szedték, részletes cikk itt olvasható (forrás: Origo.hu). Itt csak az egyes pontok lényegét, és az ahhoz fűződő kommentáromat írom le.

"1. A szakma nemzetközi gyakorlaton és tapasztalatokon nyugvó Hosszú Távú Befektetési Számla bevezetését javasolja a magyar piacon, mellyel a kormányzat támogatná és ösztönözné a lakosság hosszú távú tőkepiaci befektetési kedvét."

Nagyon jó ötlet. Különösen pozitív az, hogy már eleve elvetik azt a rendkívül konzervatív meglátást, hogy a 3 évig egy adott értékpapírt kelljen tartani, ehelyett csak annyi az adómentesség feltétele, hogy a számlán maradjon a pénz.
Reméljük a kormányzat végre napirendjére tűzi a kérdést, az ötlet ugyanis lassan három éves.

"2. A javaslat szerint az ingatlanadó bevezetésével egy időben biztosítani kellene a tőkepiac és az ingatlanpiac közötti átjárhatóságot, a lakossági megtakarításokat illetően adózási és illetékfizetési szempontból. Vagyis ne kelljen 25 százalékos forrásadót fizetni az ingatlan eladása után azoknak, akik ezt a pénzt a nyugdíjpénztárukba, a nyugdíj-előtakarékossági számlájukra vagy az egyes pontban javasolt hosszú távú befektetési számlájukra fizetik be"

Szintén jó ötlet. Számos ügyfélnél tapasztalom, hogy nem éppen optimális - főként lakásokból álló - vagyonukat a szerencsétlen adó és illetékszabályok miatt konzerválják. Talán annyit tennék hozzá, hogy eleve meg kellene különböztetni a pénzügyi és a reálbefektetések adózása közti eltéréseket.

"3. A javaslattevők szorgalmazzák, hogy a középiskolai pénzügyi oktatás kerüljön be a Nemzeti Alaptentervbe(...)."

A javaslat megint csak nem új, és talán erre lenne a legnagyobb szükség. A kormányzat oldaláról minden alkalommal pozitívan fogadták a kezdeményezést, de ez inkább csak udvariassági gesztus volt, és évek óta nem történt konkrét előrelépés az ügyben. Abban 80%-ig biztos vagyok, hogy ez csak idő kérdése.
Az jó lenne, ha a szakmai szervezetek jobban összefognának az ügyben, mert ma több kezdeményezés is fut egymással párhuzamosan. Ezt a saját tapasztalatom is mondatja velem, mert például a Junior Achivement Alapítvánnyal dolgoztunk együtt egy tankönyvön, és más remek anyagok is vannak, amelyek még nagyobb támogatással készültek, de a Nemzeti Alaptantervig egyelőre egyik sem jutott el.

"4. A szakmai szervezetek arra kérik a kormányzatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a hazai vállalatok tőzsdére lépését a társasági adón keresztül motiválják, hiszen a tőzsde nemcsak nagyobb átláthatóságot és komolyabb versenyhelyzetet teremt, hanem ezen keresztül nagyobb társasági adóalapot is jelentene a költségvetésnek. Azt is kérik a kormánytól, hogy a privatizáció előtt álló cégeknél (MVM Zrt., ÁAK Zrt., MÁV Cargo Zrt., Magyar Posta Zrt., Szerencsejáték Zrt.), és a hosszabb távon állami tulajdonban maradó társaságoknál is fontolja meg a tőzsdére való bevezetés lehetőségét."

Alapvetően minkettő pozitív hatású, és a költségvetésnek inkább több, mint kevesebb bevételt hozna nagy valószínűséggel. A javaslat első részének hatásai kapcsán szkeptikus vagyok, nem hinném hogy a döntéshozatalban jelentősen közrejátszana a társasági adó kedvezmény, a tőzsdére lépés alapvető stratégiai döntés, egészen más motivációk alapján. Más szóval: ha egy cég tőzsdére akar menni, akkor ezt meg fogja tenni adókedvezmény nélkül is, ha nem akar, akkor adókedvezménnyel nem lehet rávenni.
A privatizáció a nyilvánosság számára, majd tőzsdei bevezetés jó ötlet, eddig bevált.

"5. A nyílt levél megfogalmazói javasolják végül, hogy a tőzsdére bevezetett befektetési jegyek a részvényekhez hasonlóan legyenek adóztatva."

Abszolút jogos sőt. Amíg a részvényeknél lehet nettósítani az adóalapot (a nyereségekből levonható a veszteség), addig ezt a befektetési alapoknál nem lehet megtenni. Például, ha egy abszolút hozamú alapon keresel egy évben 500 000 Ft-ot, és egy részvényalapon veszítesz 400 000 Ft-ot, akkor ma az 500 000 Ft utáni 20%-ot le kell adózni, így a teljes nyereséged eltűnik. Ezért nemcsak a tőzsdei, hanem az összes befektetési jegynél bevezetném a nettósítás lehetőségét.

Van az ilyen jellegű konferenciáknak, javaslatoknak általában még egy közös üzenete, akár kimondják, akár nem: "A magyarok itthon fektessenek be, ne menjen külföldre a tőke". Bár logikus és érthető, hogy miért mondják ezt, egy globalizálódó, sőt tőkepiacokat tekintve gyakorlatilag teljesen globalizált világban ezt szélmalomharcnak látom. Akkor fektessünk be itthon ha megéri, és ne azért mert magyarok vagyunk.

De ettől függetlenül a tőkepiac élénkítésére itthon - főleg a lakosság felrázásával - nagy szükség van, és ez meg is fog történni, a kérdés csak az, hogy milyen tempóban következik be.

Monday, July 09, 2007

Vigyázz, az ügynök csúsztat! (folytatás)

Sok reakciót kaptam a múlt heti, életbiztosítási ügynökök jellemző (tisztelet a kivételnek) gyakorlatát kritikával illető bejegyzésemre. Itt a leggyakrabban felmerült kérdésekre, megjegyzésekre reagálok.

Kaptam olyan kritikát, amely szerint érdekből kritizálom őket, pontosabban azért mert más érdekeim vannak. Az előadásomon mindig elmondom, hogy érdemes több szemszögből megvizsgálni a dolgokat, nem szabad feltétel nélkül bárkinek is elhinni mindent, beleértve saját magamat is. Tartom magam ehhez most is, beszéljenek helyettem azok az újságcikkek, amelyek az itthoni két legolvasottabb gazdasági hetilapban jelentek meg (részletek, a teljes cikkeket is érdemes elolvasni:

http://hvg.hu/hvgfriss/2007.21/200721HVGFriss257.aspx

http://www.fn.hu/hetilap/penzugyek/0606/futnak_penzunk_utan_136587.php)

HVG:



Figyelő:



Volt olyan levél, amelyben kifejezetten az "ügynök" foglalkozás értelmetlenségét szerette volna alátámasztani valaki. Ezzel nem értek egyet. A piacgazdaság fontos részét képezi, hogy a cégek - legyen szó bármilyen tevékenységről - szeretnék eladni termékeiket és szolgáltatásaikat. Ehhez számos csatornát használnak fel a vásárlók felé, ezek egyike lehet az ügynöki hálózat. Ez egy nehéz munka, és önmagában még egyáltalán nem megvetendő, ha valaki ezzel keres pénzt.

Azt viszont már határozottan elfogadhatatlannak tartom, ha valaki ezt a tevékenységét "pénzügyi tanácsadás" fogalma alá rejti, és EGYÁLTÁN nem közli, hogy mivel is foglalkozik valójában. A neten százszámra találni ilyen eseteket. Próbáld csak ki: üsd be a keresőbe, hogy "pénzügyi tanácsadás", vagy klikkelj ide. A találatoknál nézd meg, hogy mely cégek és/vagy magánszemélyek végzik a "pénzügyi tanácsadást", nézd meg hogy közlik-e hogy mely cégeknek ügynökei, majd nézz utánik a Felügyelet honlapján itt. Sok-sok, a találati listából ismerős emberrel és céggel fogsz találkozni. Van ellenpélda, itt például - ha nem is túl jól látható helyen, de közlik, hogy kik a partnerek. (Bár mi nem ebből élünk, de még azok nevét is közöljük, akiket szerződés nélkül is ajánlunk - lehet átvenni a példát).

Szintén súlyos problémát jelent, ha valaki úgy nevezi magát pénzügyi tanácsadónak, hogy semmilyen előképzettsége nincs. Ez probléma az ügyfeleknek, akik így sok esetben egyáltalán nem szakszerű tanácsot kapnak. Szintén probléma azoknak, akik hosszú évek alatt tanulták meg ezt a szakmát (én pl. több mint 10 éve ezt tanulom és folyamatosan képzem magam tovább), tudják hogy mekkora tudás kell hozzá, milyen felelősséggel jár, és elborzadva látják, hogy jelenleg Magyarországon bárki nevezheti magát pénzügyi tanácsadónak, akinek éppen kedve van hozzá - még akkor is ha éppen egy hentes, aki másodállásban életbiztosítási szerződéseket köt az ismerőseivel. Bárkivel kapcsolatban vagy, aki tanácsadónak állítja be magát, nyugodtan kérdezd meg, hogy pontosan hol és milyen képzésen vett részt. Aki nem tud legalább 3 évet felmutatni, az minimum gyanús.

Elfogadhatatlannak tartom azt is, hogy az életbiztosítási ügynökök semmilyen információt nem adnak ki arról, hogy mekkora jutalékot kapnak, és mekkora jutalékot fizetnek az ügyfelek. Erről később még lesz szó, de már most utalnák a Figyelő fenti cikkére, amely szerint "a unit-linked termékekre befizetett összegeknek akár 15 százalékát is lenyelik a biztosítók költség gyanánt."

Felmerült az is, hogy a kisemberek számára nincs más tőkeképzési lehetőségük, mint az életbiztosítás. Nagy tévedés. Felsorolok jó néhány befektetési lehetőséget, amit el lehet érni 500 000 Ft alatt is, költséghatékonyan:

Részvény - online brókernél
ETF - online brókernél
Állampapír
Vállalati kötvény
Befektetési Alap
Jelzáloglevél

Mindez nem jelenti azt, hogy az életbiztosítás kivétel nélkül értelmetlen lenne, és az életbiztosítási ügynökök etikátlanul végeznék tevékenységüket minden esetben (pl. egy hölgy ismerősöm állítása szerint csak azokkal köt üzletet, akiknek szüksége van rá - éppen azért hogy ne érezze senki sem hogy átverték). Az esetek többségében viszont sajnos a nem ügyfélnek való szerződés és etikátlan működés a helyzet, lásd a fenti cikkekben írottakat. Reméljük, a lakosság pénzügyi tudásának növekedésével javulás következik be.

Thursday, July 05, 2007

Mely területekre érdemes befektetni a következő 3 évben? - Update

Az alábbi bejegyzésben említettem, hogy kérdezték tőlem, mi lesz a legjobb befektetés a következő három évben. Ez inkább tippjáték, mint "rocket science", de írtam általános tanácsokat és három céget is, amiből egyet emeltem végül ki, kérésre. A teljes cikk a Haszon magazinban olvasható. Az összefoglaló és a leírás erre vonatkozó részét kiemeltem:



Amit itt aláhúznék az az, hogy az árfolyamban látható trend nélkül semmi értelme belevágni, talán ez a legfontosabb befektetési szempont. Kiegészítésül: a Vestas-al igazán jól kereskedni a dán piacon lehet, a Xetra-ra is be lehet vezetni, de itt csak pár ezer darabos a jellemző forgalom, szélesebb a bid/ask spread.

Az összeállítás nagyon jó lett, több olyan befektetési tipp van benne, ami eszembe nem jutott volna, pl. művészi fotó, karóra (!). De egyébként is érdemes megvenni a mostani Haszon magazint, például a végefelé olvasható Jaksity György interjú, annak is 2-3 zseniális válasza miatt. (Remélem senki nem mondja majd, hogy újság ügynök vagyok).

---

Vicces néha a médiában nézni és hallani azokat a bank hirdetéseket, amelyek hiteleket kínálnak. Különösen akkor, ha mindig ugyanaz a család/ember veszi fel a különböző kölcsönöket. Az egyik kedvencem a Provident-es fickó, aki szinte havonta, de fontosabb ünnepeknél felveszi a jó magas kamatozású gyorskölcsönt, szegény egyik adósságból a másikba esik.

Itt pedig az Erste-s családról olvasható egy szerintem mókás összeállítás. Szurkolok nekik, hogy kikászálódjanak az adósságcsapdából.

---

(Sok email-t és commenteket is kaptam az életbiztosítási ügynökökkel kapcsolatos bejegyzésemre, ezért erről még lesz szó. Stay tuned.)

Wednesday, July 04, 2007

Vigyázz, az ügynök csúsztat! (Cost-average effektus)

Ma délután az amerikai piac zárva tartása miatt írogatás helyett golfozni mentem volna, de...nézzetek ki az ablakon. Így kénytelen vagyok bloggolni :)

Biztosítási ügynökök (gyakran magukat pénzügyi tanácsadónak álcázva) kedvenc példája az ún. cost-average effektus és annak előnyei. A mondandójuk lényege az, hogy ha évente ugyanakkora összeget teszel egy eleinte rosszul teljesítő alapba, akkor fellendüléskor jobban fogsz kijönni az alacsonyabb bekerülési ár miatt. Sokszor idézett példájuk (a számokat minimális mértékben megváltoztattam):



Ha egy jól menő majd megtorpanó eszközalapba invesztálsz, akkor a bekerülési átlagár (itt) 133 lesz, az utolsó ár 150, a nyereséged pedig közel 779 e Ft. Ugyanakkor egy sokkal rosszabbul teljesítő alapnál:



78 lesz az átlagos bekerülési ár, és 100 az utolsó, ami sokkal alacsonyabb mint a fenti esetben, mégis többet nyersz, kicsit több mint 1 785 e Ft-ot. Néha azt is hozzáteszik, hogy tulajdonképpen "az árfolyam csökkenéséből húzol hasznot".

Valójában ez csúsztatás a részükről, nem is kicsi. Egyrészt az árfolyam eséséből semmit nem nyersz, amíg az esik, csak az utána történő emelkedésből. Ha biztosak lehetünk abban, hogy a végén emelkedés lesz, akkor elegendő az alacsony árfolyamok esetén vásárolni.

Erre persze ügynökünk előjöhetne azzal, hogy "akkor még nincs meg a teljes tőke, hiszen azt évente takarítja meg az ügyfél". Rendben induljunk ki ebből a feltételezésből, de jól időzítve. A legalacsonyabb árfolyamon vásárolunk, ami az időszak alatt előfordul, azzal az összeggel, amit addig össze tudtunk gyűjteni (évi 1 m Ft), utána még egyszer a 4. évben, mert "tudjuk" hogy még magasabbra emelkedik az árfolyam:



Így több mint 1 millió Ft-tal többet keresel, ráadásul kevesebbet fektettél be, és az elején még külön elketyeghet a pénzed pl. állampapírban, ami hoz némi kamatot is, de ezzel itt nem is számoltam. Ráadásul akkor még a fenti számítások egyéb hibáit, pl. a jelen és jövőérték nem megfelelő kezeléséről még nem is beszéltem.

Az utolsó példára ügynökünk joggal vetheti fel: nem tudjuk mikor és milyen árfolyamon van az alja, ezért az utolsó táblázat nem reális. Igaza van. De nem tudhatjuk a fenti árfolyamok és példák esetén sem, ezért már ha az elején az általa ajánlott egyenlő befizetések módszerével járunk el, akkor a sikeres alapnál - ha nem fektetjük be mind az 5 milliót az elején, pedig megtehetnénk - akkor másfél milliótól fosztjuk meg magunkat. (Ha akkor még nincs meg az összeg, az a fentiek miatt más tészta).

Ugyanúgy nem tudhatjuk az eleinte zuhanó alapnál sem, hogy később emelkedni fog. "De tudhatjuk" - látom már az ügynök felemelt mutatóujját - "hiszen köztudomású, hogy a részvények 5-10 év alatt emelkednek, stb.". Valóban? Távol-Keleti ország, tomboló ingatlanpiac, szárnyaló részvények, hamarosan talán a világ legnagyobb gazdasága, hogy hangzik? Na ja, 1989 Japán, nézzük mi történt azóta:



A részvények a 17 évvel ezelőtti értéküknek nagyjából a felét érik. Még ha közvetlen összehasonlítás a mai helyzettel nem is lehetséges, arra a példa jól világít rá, hogy

NEM TUDHATJUK MI FOG TÖRTÉNNI - JOBB ESETBEN IS CSAK VALÓSZÍNŰSÍTHETÜNK

Így a sikeres alapnál jobban járnál ha mindjárt az elején többet fektetsz be, de ezt nem tudod előre, a sikertelennél pedig az alján sem lehetsz biztos benne, hogy később emelkedés lesz. A jövőre vonatkozó információhiányodat a cost-average effektus semmilyen formában nem enyhíti, bármely új befektetési egység vásárlásának pillanatában sem lehetsz benne biztos, hogy a) később a jóval feljebb lévő átlagáradat eléri és meghaladja az árfolyam, b) ha többet fektetnél be akkor a lejjebb hozott bekerülési átlagárral nem járnál-e jobban. A cost-average által semmilyen előnyt nem kapsz.

A biztosítási ügynökök egész kifacsart gondolatmenete csak egyetlen célt szolgál: köss életbiztosítási szerződést (ő pedig kapja meg a jutalékát), amelyben évről évre, egyenletesen és szépen fizetni fogod a díjakat, és 10-20 évig nem tudsz komolyabb lehúzás nélkül kiszállni...

Tuesday, July 03, 2007

10+1 Tipp azoknak, akik szakmai gyakorlatot keresnek

Nagyon sok levelet kapok mostanában szakmai gyakorlat után érdeklődő diákoktól. Gondoltam, hogy megosztom a tapasztalataimat ezen a téren, hátha mások is tudnak tanulni valamit ebből. Emellett a GoldenBlog miatt megnőtt látogatottság tartalom éhségét is ki szeretném szolgálni :) (itt tudsz szavazni, ha tetszik a blog). Mivel nem vagyok HR-es, sem karrier tanácsadó, a kockázatok és mellékhatások tekintetében tanácsért nézz körül máshol is. Én csak azt tudom leírni, hogy vezetőként milyen hibákat látok és mit tartok fontosnak egy jelentkezőnél, illetve pár éve milyen hibákat követtem el és mire következtetek ezekből. Nézzük akkor:

Minél hamarabb jelentkezz. Elmesélhetném, hogy hány jelentkezést kapok a napokban, lassan a nyár derekán, hogy a nyári gyakorlatot nálunk szeretné eltölteni az illető. A vizsgaidőszaknak lassan már mindenhol vége, a gyakorlatokkal kapcsolatos tudnivalókat rendszerint már tavasz közepén, vagy még korábban kiírják, de még ha nem is teszik, akkor is érdemes körülnézni a szóbejöhető cégek között. Aki az utolsó, vagy az az utáni időpontban jelentkezik, azt sugallja, hogy nem tervez előre.

Mindenképpen készíts szakmai önéletrajzot. Nagyon sokan úgy jelentkeznek, hogy csak pár sorban megkérdezik, jöhetnek-e gyakorlatra. Mivel szinte mindenhová többen, de nem ritkán akár 30-40-en is jelentkeznek, ezért valamilyen szempont szerint választani kell, ehhez pedig a jelölt tudását, erősségeit, stb. már az interjú előtt fel kell térképeznie a szakmai gyakorlatot biztosító cégeknek. Emellett pedig egy profi módon összeállított önéletrajz azt sugallja, hogy precíz és felkészült jelentkezőről van szó. Sokan erre a tanácsra azt szokták mondani, hogy "De hát nekem még nincs munkatapasztalatom és diplomám se, akkor mit árjak be?". A középiskolát, a felsőoktatási intézményen belül az akár később választandó szakokat, érdeklődési köröket, tudásanyagot, nyelvtudást, a rendszeresen olvasótt szaksajtót.

Döntsd el hogy mit szeretnél csinálni és mi érdekel. Számtalan alkalommal előfordult, hogy a jelölt nem tudta, hogy az adott cégnél mit szeretne csinálni. Ilyenkor gyakran azzal érvelnek, hogy mivel még sohasem dolgoztak, nem tudhatják mivel szeretnének a gyakorlat alatt közelebbről megismerkedni. Ez azonban gyenge érv. Ott van az egyetemen a szakosodás, az órák, a könyvtár, az újságok, és a net: ez alapján legalább közelítőleg mond meg, hogy mihez van kedved.

Tájékozódj előzetesen mind a szakterületről, mind a cégről. Rendkívül kínos helyzetbe hozhatod magad, ha alapvető kérdésekre sem tudsz válaszolni. Konkrét eset: egy lány szeretett volna nálunk gyakorlaton elhelyezkedni, és hamar kiderült, hogy egy konkurens cégnél is járt interjún. Természetesen megkérdeztük, hogy mi volt a benyomása róluk, de ő egy darabig csak zavartan nézegette a padlót, majd kibökte: "A WC-jükben ugyanolyan csempe van, mint nálunk." Nos, ha bármit is hallott volna korábban a befektetési területről, vagy a tőzsdéről, legalább 1-2 értelmes mondatot kinyöghetett volna.

Ne próbálj haverkodni. A legtöbb esetben aki interjúztat, vagy a szárnyai alá vesz a gyakorlat során, ha csak pár évvel is, de idősebb nálad és értékes tapasztalatokkal gazdagabb. Soha nem fog egyenlő félként tekinteni rád, talán egy munka utáni sör esetén igen, de a munkahelyen sohasem. Légy könnyed és közvetlen, de még véletlenül se vidd túlzásba, pláne az interjún. Ott és a gyakorlat során később is ő van döntési helyzetben, ha tanulni szeretnél, fogadd el hogy ő a főnök. Ez van, eljön majd a te időd is.

A mennyiségi elv ritkán jön be. Soha ne küldj ki többszáz email-t, mondván hogy "ha csak 1% bejön...". Egyrészt még ha a szám stimmel is, igen kicsi a valószínűsége, hogy éppen onnan válaszolnak, ami téged érdekel, vagy ahol sokat tudnál tanulni (valószínűbb hogy ott kell valaki, aki kávét tud főzni...). Másrészt a "Tisztelt Cégvezető!" megszólítás nem éppen bizalomgerjesztő.

Elsőre SEMMIKÉPPEN ne fogadj el értékesítési gyakorlatot kínáló állást. Sok cég, ahol a megfáradt és kiégett alkalmazottak elmennek szabadságra, az értékesítők alacsonyabb rendű munkáira az igen olcsó, vagy ingyen dolgozó egyetemistákat szemelik ki. Az a munka azok számára, akiknek kevés gyakorlatuk van az új emberek, vagy a hivatalos telefonok kezelésében lélekölő, monoton, sőt kifejezetten megalázó is lehet. Ráadásul tanulni csak egy dolgot fogsz belőle: még egyszer nem fogadsz el ilyen állást.

Légy rövid és lényegretörő. Bárki, akinek email-t küldesz, vagy akivel beszélni fogsz, elfoglalt ember és nem szereti, ha rabolják az idejét. Sokan azt hiszik, hogy egy terjedelmes levéllel, amiben sztorizgatnak leveszik a lábáról a kiszemelt cég kompetens munkatársát. Alapvetően érdekes olvasni ezeket a leveleket, de 7-8 ilyen után sokan már végig sem olvassák ezeket. Inkább 10-15 nem túl terjengős mondatban fogalmazd meg a motivációs leveledben, hogy miért az adott cégnél és területen szeretnél dolgozni, mit tudsz nyújtni a cégnek és te mit szeretnél tanulni az együttműködésből.

Ne közöld, hogy a gyakorlat kötelező, X ideig tart, és "kénytelen vagyok valahol letölteni". Ez nagyon amatőr hibának tűnik, de minden évben legalább öten kimondva, és még háromszor ennyien érzékeltetve jelzik, hogy nekik ez csak egy kötelező gyakorlat, amin csak szeretnének túlesni. Az interjún ebből már gyanítani fogják, hogy a motivációd nincs a csúcson, és drasztikusan csökkennek az esélyeid.

Ha jó csaj vagy, használd ki! Viccesen hangzik, de igaz. Már az önéletrajzodban érdemes egy visszafogott, de az arc szépségét kihangsúlyozó képet küldeni. Egészalakos kép viszont túlzás. A jó képpel többszörösére növeled az esélyeit, hogy behívnak egy interjúra, főként kisebb cégeknél. Ezt követően már más szempontok fognak szerepet (legalábbis részben) játszani, de legalább bejutottál az ajtón, néha ez sem könnyű. Az interjún viszont szigorúan tilos kurvásan (igen, leírtam ezt a szót egy tőzsdei, üzleti blog-ban, baj?) kinézni, a visszafogott elegancia a nyerő. Abban, hogy a sikeres felvételt követően miként lehet lerázni a próbálkozó férfikollégákat - már ha le akarod rázni egyáltalán őket - én egészen biztosan nem fogok tudni tanácsot adni, erre ott van a csajos témákat boncolgató Nők Lapja Café. ;)

Tartsd a kapcsolatot. Ha már sikerült szakmai gyakorlatra bejutni valami izgalmas helyre, gyakran 30 másik jelentkezőt megelőzve, akkor élj is a lehetőséggel, és ne hagyd kihúnyni a lángot. A gyakorlat után pár hetenként - ha a gyakorlat jól sikerült - érdemes egy-egy érdeklődő email-t küldeni volt főnöködnek, munkatársaidnak, esetleg ha szakmai oldalról találkozol valami újjal az egyetemen, elküldeni nekik. Valószínűleg már tudni fognak erről mindent, de látják, hogy te sem feledkezel meg róluk és motivált vagy. Ha életben tartod a kapcsolatot, könnyen lehet hogy kérés nélkül megvan a helyed a következő szakmai gyakorlatra, vagy akár állásra.

Monday, July 02, 2007

Fektessünk brókercégekbe és tőzsdékbe?

A Napi Gazdaság cikke alapján egyre nő a vagyonosok száma és az általuk kontrollált tőke, ezért érdemes olyan cégekbe fektetni, amelyek az ő pénzüket forgatják, vagy a rendszerükön keresztül áramlik át a tőke. A hivatkozott interjúban elsősorban brókercégekre, alapkezelőkre, és tőzsdékre gondoltak. A logika elsőre jónak tűnik.

Jobban megvizsgálva azért találni benne kivetnivalót. A vagyonosok számának növekedése még nem jelenti azt, hogy vagyonuk átlagot meghaladó mértékben nő. Szintén nem jelenti azt, hogy a jövőben feltétlenül jobban fog nőni, mint a kis és közepes vagyonnal rendelkezőké. A nagyobb vagyon nem jelenti azt, hogy az említett cégek forgalma növekedni fog (pl. ritkább kereskedés, részvénypiaci visszaesés). A nagyobb forgalom nem jelenti az eredmények, pláne a jövedelmezőség növekedését (pl. piaci verseny, növekvő költségek). De még ha mindez rendben is van, akkor sem biztos, hogy gyorsabb növekedés lesz, mint más szektorokban. Inkább azt érdemes mondani, hogy a tőzsdei, pénzügyi piacokon tapasztalt folyamatokra különösen érzékenyen reagáló ágazatokról van szó, ezért ha bízunk abban, hogy az emelkedés tovább folytatódik, akkor érdemes itt keresgélni. Ez pedig nemcsak a vagyonosok számának növekedésétől függ.

A cikkből a legfontosabbnak inkább azt gondolom, hogy akik gazdagnak nevezhetőek, nagyrészt a GDP növekedés mellett a tőzsdei árfolyamokból profitáltak, tehát befektettek és kitartottak, nem 1-2 év alatt akartak meggazdagodni. Ugyanakkor kockáztattak és nemcsak az infláció ellen védekeztek, hanem árfolyamukban erősen ingadozó, de magasabb hozamú lehetőségeket választottak. A kitartásuk és kockázatuk kifizetődő, hiszen pár százalékos hozamkülönbség 10-20-30 év alatt sokszoros tőkenövekedést jelent. Ehhez pedig nemcsak a befektetési szolgáltatókba lehetett fektetni, de az sem volt rossz ötlet.

Itthon nem nagyon találni a fent említett tevékenységű vállalatok közül egyet sem, esetleg a Quaestor említhető meg, de ott is csak a cégcsoport egy tagja a brókerház. Így aztán kénytelenek vagyunk a nemzetközi piacokon ezt megtenni. A "kénytelenek vagyunk" itt kb. olyan, mintha azt mondanám, hogy mivel nincs hazai gyártású személyautó, ezért "kénytelen vagyok" importból vásárolni :) Szóval globális világban élünk, felejtsük el az országhatárokat.

Ha már befektetési cégek. Láttatok már olyat, hogy egy hedge fund a honlapján részletesen leírja, hogy mi található az irodai hűtőben? :) Transzparencia mindenek felett!