Néha megdöbbentő, hogy a sajtóban egyes hírek milyen fájdalmas felületességgel jelennek meg, és ebből mennyire ostoba következtetések levonása történik. Bajnai Gordon várható miniszterelnöksége és a korábbi Wallis-nál betöltött vezetői tisztsége miatt - amely csoporthoz tartozott a baromfifeldolgozó Hajdú-Bét - a cég által indított devizaügyletek kapcsán megjelent hírben az alábbi két mondatra kaptam fel a fejem:
Az anyacég határidős devizaügyletekkel akarta csökkenteni a Hajdú-Bét bevételeinek árfolyamkockázatát. A tranzakciókról szóló kimutatások alapján azonban megállapítható, hogy az ügyletek túlnyomó része veszteséges volt.
(kiemelés tőlem)
"Azonban"? Aki ezt a két mondatot leírta vagy a legminimálisabb szinten sem érti a fedezeti ügyletek lényegét, vagy érti, de úgy viselkedik mintha nem értené.
Nézzük meg egy egyszerű példán, hogy miről van szó. Legyen egy feldolgozott liba ára 1 EUR. Szerződést kötünk arra, hogy eladunk minden hónapban 1000 db libát. Mivel a devizaárfolyam árfolyam most (az egyszerűség kedvéért) 300, ezért a bevételünk a mostani hónap után 1*1000*300=300 000 Ft. De mi történik akkor, ha a következő hónapban hirtelen erősödik a forint és az árfolyam 250-re megy le. Akkor a következő hónapban már csak 1*1000*250=250 000 Ft bevételünk lesz. A teljes évet tekintve a várható bevételünk nem 300 000*12= 3,6 m Ft lesz, hanem 1*300 000 + 11 * 250 000 = 3,05 m Ft, ami 550 000 Ft-os kiesést jelent a tervhez képest, ami 15%-ot jelent. Ha az árrésünk történetesen 15% volt, akkor csak a változó költségek után veszteségesek vagyunk, és ha ennél kisebb az árrés, akkor még a beszállítókat is nehéz kifizetni.
Megtehetjük viszont, hogy a devizaárfolyam kockázatát lefedezzük. Eladunk ugyanakkora értékben EUR-t, mint amennyiért szállítunk. Így ha a forint erősödik, nyerünk a devizaügyleten, és veszítünk a bevételek csökkenésén. Ha éppen ellenkezőleg: erősödik az euró és gyengül a forint, akkor a bevételek megugranak, de veszítünk a devizaügyleten. A lényeg, hogy a bevétel árfolyamkockázatát csökkentsük vagy megszűntessük. Ez nem spekuláció, hanem éppen a tervezettségre irányuló törekvés. Tegyük fel, hogy az év legelején kötünk egy ilyen ügyletet, 300-as árfolyam mellett. A várható bevétel: 1*1000*12*300=3,6 m Ft. Ha az árfolyam az első hónap elején felmegy mondjuk 360-ra, akkor a bevétel 1*1000*12*360=4,32 m Ft, de a devizaügyleten veszítünk 720 000 Ft-ot. Ez hibás lépés volt? Nem, hiszen a cél az volt, hogy előre tervezhető legyen a bevétel, és a forint erősödhetett is volna, ami miatt a bevétel visszaesett volna, és a működés is veszélybe kerülhetne. A fedezeti ügylet kötőjének nem célja, hogy megpróbálja megjósolni, mi fog történni az árfolyammal.
Önmagában tehát az, hogy a fedezeti célú devizaügylet veszteséges volt, még semmilyen következtetésre nem ad okot. Nincs semmi "azonban", hiszen lehet hogy éppen a devizaügylet vesztesége jelentette azt, hogy a fedezeti ügylet jól működött. Ahhoz, hogy a konkrét esetben megtudjuk, így volt-e, a Hajdú-Bét részletesebb gazdálkodását és szerződéseit ismerni kellene, különös tekintettel az adott évben EUR-ban számolt, várt és leszállított mennyiségekre.
Nagyszerű lenne, ha a hazai sajtó nem játszana rá a tőzsdei vagy egyéb pénzügyi piacokon lévő, átlagember számára elsőre nem átlátható ügyletek "ördögtől való" hozzáállásra. Az adott újságírónak illett volna jobban utánanézni, hogy miről is van szó. Vagy ha tudta miről van szó, mégis hangulatot keltett, vagy nem is érdekelte, mert a célja az odaszúrás volt, akkor kérdezze meg saját magától, hogy az újságírói etika számára jelent-e valamit.
Hangsúlyozom, hogy ez a bejegyzés sem politikai állásfoglalás, sem a Hajdú-Bét, vagy Bajnai Gordon kapcsán tett véleménynyilvánítás. Nem tudom, hogy a Wallis kiszipolyozta-e a Hajdú-Bét-et vagy sem, mert nincs róla elegendő információm, és ha lenne, akkor sem erre a blogra tartozna.
Az anyacég határidős devizaügyletekkel akarta csökkenteni a Hajdú-Bét bevételeinek árfolyamkockázatát. A tranzakciókról szóló kimutatások alapján azonban megállapítható, hogy az ügyletek túlnyomó része veszteséges volt.
(kiemelés tőlem)
"Azonban"? Aki ezt a két mondatot leírta vagy a legminimálisabb szinten sem érti a fedezeti ügyletek lényegét, vagy érti, de úgy viselkedik mintha nem értené.
Nézzük meg egy egyszerű példán, hogy miről van szó. Legyen egy feldolgozott liba ára 1 EUR. Szerződést kötünk arra, hogy eladunk minden hónapban 1000 db libát. Mivel a devizaárfolyam árfolyam most (az egyszerűség kedvéért) 300, ezért a bevételünk a mostani hónap után 1*1000*300=300 000 Ft. De mi történik akkor, ha a következő hónapban hirtelen erősödik a forint és az árfolyam 250-re megy le. Akkor a következő hónapban már csak 1*1000*250=250 000 Ft bevételünk lesz. A teljes évet tekintve a várható bevételünk nem 300 000*12= 3,6 m Ft lesz, hanem 1*300 000 + 11 * 250 000 = 3,05 m Ft, ami 550 000 Ft-os kiesést jelent a tervhez képest, ami 15%-ot jelent. Ha az árrésünk történetesen 15% volt, akkor csak a változó költségek után veszteségesek vagyunk, és ha ennél kisebb az árrés, akkor még a beszállítókat is nehéz kifizetni.
Megtehetjük viszont, hogy a devizaárfolyam kockázatát lefedezzük. Eladunk ugyanakkora értékben EUR-t, mint amennyiért szállítunk. Így ha a forint erősödik, nyerünk a devizaügyleten, és veszítünk a bevételek csökkenésén. Ha éppen ellenkezőleg: erősödik az euró és gyengül a forint, akkor a bevételek megugranak, de veszítünk a devizaügyleten. A lényeg, hogy a bevétel árfolyamkockázatát csökkentsük vagy megszűntessük. Ez nem spekuláció, hanem éppen a tervezettségre irányuló törekvés. Tegyük fel, hogy az év legelején kötünk egy ilyen ügyletet, 300-as árfolyam mellett. A várható bevétel: 1*1000*12*300=3,6 m Ft. Ha az árfolyam az első hónap elején felmegy mondjuk 360-ra, akkor a bevétel 1*1000*12*360=4,32 m Ft, de a devizaügyleten veszítünk 720 000 Ft-ot. Ez hibás lépés volt? Nem, hiszen a cél az volt, hogy előre tervezhető legyen a bevétel, és a forint erősödhetett is volna, ami miatt a bevétel visszaesett volna, és a működés is veszélybe kerülhetne. A fedezeti ügylet kötőjének nem célja, hogy megpróbálja megjósolni, mi fog történni az árfolyammal.
Önmagában tehát az, hogy a fedezeti célú devizaügylet veszteséges volt, még semmilyen következtetésre nem ad okot. Nincs semmi "azonban", hiszen lehet hogy éppen a devizaügylet vesztesége jelentette azt, hogy a fedezeti ügylet jól működött. Ahhoz, hogy a konkrét esetben megtudjuk, így volt-e, a Hajdú-Bét részletesebb gazdálkodását és szerződéseit ismerni kellene, különös tekintettel az adott évben EUR-ban számolt, várt és leszállított mennyiségekre.
Nagyszerű lenne, ha a hazai sajtó nem játszana rá a tőzsdei vagy egyéb pénzügyi piacokon lévő, átlagember számára elsőre nem átlátható ügyletek "ördögtől való" hozzáállásra. Az adott újságírónak illett volna jobban utánanézni, hogy miről is van szó. Vagy ha tudta miről van szó, mégis hangulatot keltett, vagy nem is érdekelte, mert a célja az odaszúrás volt, akkor kérdezze meg saját magától, hogy az újságírói etika számára jelent-e valamit.
Hangsúlyozom, hogy ez a bejegyzés sem politikai állásfoglalás, sem a Hajdú-Bét, vagy Bajnai Gordon kapcsán tett véleménynyilvánítás. Nem tudom, hogy a Wallis kiszipolyozta-e a Hajdú-Bét-et vagy sem, mert nincs róla elegendő információm, és ha lenne, akkor sem erre a blogra tartozna.
