Részvények és kamatok a tengerentúlon

Rendszeresek azok az elemzések, amelyek a részvénypiacot a hagyományos P/E (árfolyam/nyereség) alapon a historikus átlagokra visszavezetve értékelik. Az érvelésük lényege, hogy ami például 8 évvel ezelőtt adott szinten olcsónak számított, az most is annak számít. Az összefüggés azonban nem veszi figyelembe, hogy a környezet változó, a cégek eredmény változási dinamikája más, és ami a legfontosabb: az alternatív lehetőségek hozama sem ugyanaz, sőt.

A nagy intézményi befektetők alapvető allokációs dilemmája az, hogy tőkéjük mekkora részarányát csoportosítsák kockázatmentes és kockázatos, de számottevő növekedéssel kecsegtető lehetőségekbe. Az utóbbi elsősorban a részvénypiacot, az előbbi pedig a szintén gigantikus méretű állampapír piacot jelenti. Ezért érdemes megnézni, hogy az állampapír hozamok miként alakultak a részvénypiac értékeltségéhez képest a múltban.

Egy tipikus fundamentális elemzéssel alátámasztott, érték alapú befektetés, ami domináns az intézményi befektetők eszköztárában, és az általuk a térképen lévő nagy kapitalizációs vállalatok kiválasztása esetén, a reális, de még belátható időtáv 5 év. Ezért az 5 éves államkötvények hozamát vettem figyelembe az összehasonlításnál.

Az alábbi grafikonon az említett állampapír hozam látszik pirossal, amíg részvények adott évi egy részvényre jutó nyereségének (amit ők termeltek meg - EPS) az árfolyamhoz viszonyított nyeresége látszik (az ún. earnings yield), az S&P 500 részvényei esetén pedig kékkel.

Ahogy láthatjuk, a két befektetési lehetőség nagyjából azonos hosszú távú hozamokkal kecsegtette volna a befektetőket, amennyiben elfogadnánk azt a feltételezést, hogy a részvényárfolyamok változása ilyen időtávok mellett nagyjából az eredmény növekedésének felel meg, időközben hajmeresztő ingadozásokkal tarkítva. Úgy tűnik, hogy a részvények növekedési lehetőségek miatti potenciálját kiegyensúlyozzák annak kockázatai, így a piac ennek tükrében azonos adott évi hozamot vár el tőlük (és ezen túl változó elképzelések mellett árazza be a növekedést).

Azonban 2007 környékén a két hozam elszakad egymástól, és a divergencia enyhe megszakításokkal azóta is tart. Ezt a folyamatot még jobban szemlélteti az alábbi ábra, ami a két hozam arányát mutatja meg nekünk. Ha 2011-ben az S&P 500 vállalatainak sikerül elérni a korábbi rekordév, 2006 eredményeit, akkor az S&P 500-ra számított EPS érték kerekítve 88 lesz. Emellett az érték mellett a részvények hozama nem számítva a növekedési lehetőségeket 3,3-szorosa az államkötvényekének. Ha az elemzők által valószínűbbnek tartott 93 lesz az EPS, akkor a mutató 3,5-et mutat (ez látszik a grafikonon). Nem elképzelhetetlen a 100-as EPS sem, ebben az esetben a kérdéses szám meghaladhatja a 3,7-et is. Ez egészen elképesztő különbség, főleg annak tudatában, hogy ismerjük az amerikai államadósság egyre fokozódó kockázatait is.

Fontos, hogy ezekben az adatokban időbeli eltolódás van a döntés időpontjához képest. A P/E esetén az év utolsó napján még nem lehetett tudni, hogy mekkorák lesznek a nyereségek az utolsó negyedévben. Az állampapír hozamok esetén az év első napját vettem figyelembe, az év során ezt már lehet tudni, de ez változhat az esztendő folyamán a döntés időpontjáig (még ha ennek drasztikus eltérése ritkán is fordul elő). Most is, az 5 éves állampapír hozama 2,02%-ról 2,15%-ra nőtt közel 4 hónap alatt, de még ez sem okozott 7%-nál nagyobb eltérést az arányszám mutatóban.

A kockázatmentes hozamszint az alternatíva mellett még két okból szintén nagyon fontos. Az egyik, hogy a tőkeáttétel finanszírozását nagyon könnyűvé és olcsóvá teszi, ami a részvénypiacon a vételi spekuláció egyik igen fontos üzemanyagát jelenti. A másik, hogy a párhuzamosan meglévő alacsony kamatlábak a reálgazdaságba is könnyebben ontanak pénzt, ami a beruházások és a fogyasztások növekedésén keresztül szintén visszahatnak az árfolyamokra.

Mindezek alapján a részvények nem 10-20%-kal tűnnek alulértékeltnek, ahogy a historikus átlagra utalók állítják, hanem ennek többszörösével. A két hozam közötti eltérés azonban a kötvényhozamok emelkedésével is eltűnhet csak úgy, mint egyszerre a két folyamattal: a részvényárfolyamok növekedésével és párhuzamosan a kötvényárfolyamok esésével.

A piac persze nem ostoba. A különös helyzet fennállására az ad okot, hogy az adósság problémák egyre inkább ráncolják a szemöldököket. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy az árfolyam növekedés csak az Egyesült Államokon belül tűnik nagynak. Egy külföldi befektető ebből igen keveset lát, mert a dollár értékvesztése a részvényeken elért nyereség jó részét eltünteti a hazai devizájában. A részvények csak részben tűnnek olcsónak a hatékonyság növekedésével, és egyre inkább igaz az, hogy csak abban a dollárban értékelődnek fel – az eredményeikkel együtt – amely sok más szemszögből nézve egyre kevesebbet ér.

A nulla közeli kamatláb monetáris politikája is azt jelzi, hogy Amerika a nyomasztó adósság problémáját elsősorban nem a költségvetés rendezésével, hanem a pénz gazdaságba való pumpálásával (és pénze ezen keresztüli elértéktelenedésével) oldja meg, ami legalább eszközár, de akár más jellegű inflációhoz is vezet. A részvények az ezeket érintő eszközökhöz tartoznak, ha ezt az utat folytatják, az kijelöli a további irányt a részvényindexeknek.

---

Jótékony célú előadás a tőzsdeguruk által alkalmazott stratégiákról: www.bwm.hu/eloadas

Fantasztikus Kamatakció!

Mostanában jár le tavaly augusztusban a kamatadó elől pánikszerűen bankbetétben lekötött pénze? Ha akkor csak 1-2 hónapot vár, még az adót belekalkulálva is jobban jár egy sima állampapírral és most ezért csalódott? Esetleg kettest kapott matekból harmadikban?

Sebaj! Jövünk!

A Gordiuszi Csomó Bank most egy ellenállhatatlan kamatakcióval kedveskedik fejben kissé elfáradt ügyfeleinek. Lekötött betétünk most 120%-os éves kamatot nyújt Önnek (EBKM: 120%). Mit kell érte tenni? Elegendő befáradni bankfiókunkba, ahol a röhögőgörcsüket nehézkesen visszatartó alkalmazottaink örömmel kötik meg Önnel élete nagy üzletét.

Apróbetű:

Kedves Ügyfelünk! Tudjuk jól, hogy ezt a részt úgysem olvassa el, ezért ide bármit leírhatunk. Például azt hogy ön egy szamár vagy birka. Vagy azt, hogy amíg ön múltkor a bankfiókban állt sorban, fiókvezetőnk meglátogatta otthonában az ön csinos feleségét.

De hogy csodálatos kamatakciónkról is írjunk valamit, nézzük a feltételeket:

- A lekötött betét 3 napra szól, és mivel a fenti kamatláb éves szintű, ezért erre a szánalmasan rövid időre valójában kevesebb mint 0,7%-ot kap a lekötött részre.
- Az akcióban való részvétel egyik feltétele, hogy a betétben elhelyezett pénz ötvenkilencszeresét helyezi el új tőkegarantált alapunkban, amelynek éves költséghányada 9%, és három év múlva jár le.
- Szintén talicskán kell tolnia a pénzt (a betéti összeg minimum huszonkilencszeresét) varázslatosan innovatív kötvényünkbe, amelynek ugyan mindössze 3% az éves kamata, és 8 éves lejáratú (féléves periódussal fenntartjuk a jogot a kamat csökkentésére), viszont kiakasztható a falra. Keretet és szöget most kedvezményesen tudunk adni: 9990 Ft helyett mindössze 8990 Ft-ért.
- További feltétel, hogy igényli és megkapja vadiúj hitelkártyánkat, amellyel a betétben elhelyezett pénzének minimum harmincnégyszeresét költi el valamelyik plázában. Ne foglalkozzon semmivel, élvezze az életet!
- Bankunk által nemrégiben megvásárolt török kőbányában köteles három hónapos munkaszolgálatot letölteni, napi 14 órát követ törve. Szállást kedvezményesen biztosítunk. Az odautazás költségeinek 10%-át augusztus végéig történő foglalás esetén átvállaljuk öntől. Hitelkártyánkat a helyi menzán elfogadják.

Extra kamatakciónk keretében most további 0,5% kamatelőnyt kap a betéti részre (ha figyelt, akkor tudja, hogy ez befektetett pénzének 1/89*0,005=0,000056-od részét jelenti). Ennek feltételei:

- Sós Kútba tesszük
- Onnan is kivesszük
- Kerék alá tesszük
- Onnan is kivesszük
- Ihol Jönnek a Törökök mindjárt agyonlőnek

Köszönjük, hogy a Gordiuszi Csomó Bank ajánlatát választotta!

Kamatcsökkentés - kihasználjuk?

A Napi Gazdaság az Indexen is olvasható cikket hozott le arról, hogy nemsokára csökkeni fognak hazánkban a kamatok és ezt nagyon szépen ki lehet használni, az ún. FRA (Forward Rate Agreement révén).

A felvetés mindenképpen érdekes, hiszen a többség még életében nem hallott erről az ügylet típusról. Ugyanakkor hiányolom a cikkből a mértéktartást, óvatosságot, amit ilyen kockázatos eszköz leírásánál elvárna az ember. Pár példa:

"Pedig a Forward Rate Agreement (FRA) lehetővé tenné, hogy kétmillió forinttal két és felet keressünk, akár 1 százalékponti kamatcsökkenés esetén."

Igen, maximális tőkeáttétel esetén, ami ellenkező irányú mozgásnál ugyanekkora veszteséget okozhat.

"Annak ellenére azonban, hogy a befektetők nagy részének nincs kétsége ezen esemény bekövetkeztével kapcsolatban, kevesen használják ki az információ adta lehetőségeket üzletkötésre."

1. Nem biztos, hogy jól gondolják. Például pár hónapja is sokan spekuláltak arra, hogy ma jóval alacsonyabb lesz a hozamszint, mégsem így történt.
2. Akár jól gondolják, akár nem, elképzelhető hogy a várakozások már beépültek az árakba. Erről a hatásról a cikkben egy szó sem esik.

"Az elérhető hozamok tehát meglepően magasak, míg a kockázatok nem túl jelentősek, hiszen szignifikáns kamatemelésre idén nem számít senki."

Ha szó is esik a kockázatokról, az úgy van becsomagolva, hogy még inkább kedvet csinál.

"Bár ezek a tények valamilyen szinten már megjelennek a jelenlegi kötvényárfolyamokban, egy esetleges kamatvágás mindenképpen további hozamesést eredményezne."

Nem mindenképpen. Minden attól függ, hogy utána mit vár a piac.

Óvatosan tehát a vakmerő hozamcsökkenési spekulációval. Emellett felhívom a figyelmet arra, hogy elméleti szinten más eszközök is rendelkezésre állnak a hasonló spekulációra. Ezek közé tartozik a hosszabb távú állampapír vásárlása, ehhez hasonló portfoliót tartó befalap vásárlása, a BÉT-en a határidős kamatalapú kontraktusokkal való kereskedés (bár ez nagyon illikvid), opciók.