Showing posts with label nyugdíj. Show all posts
Showing posts with label nyugdíj. Show all posts

Tuesday, January 18, 2011

Nyugdíjas Sors

Az elmúlt hónapok a nyugdíjkérdésről szóltak. Menjek vagy maradjak, ez volt a kérdés, a sajtóban, az utcán, baráti társaságokban, vasárnapi családi ebédeken. Érvek hangzottak el mindkét oldalról. A döntésig kevesebb, mint két hét maradt hátra. Már novemberben írtam arról, hogy egyik félnek sincs igaza. A fő dilemma nem az, hogy mi mellett döntsön az ember, és majd várja, hogy a sorsa jobbra fordul, hanem az, hogy folyamatosan dolgozzon azon, hogy saját maga megoldja a problémát. Ha ezt nem teszed meg, akkor úgy járhatsz, mint az alábbi szereplők a nyolcvanas évek végének, és a kilencvenes éveknek a legnépszerűbb hazai sorozatából.



Horváth Ádám egykori teleregénye, amely a neten továbbra is él, hajlamos volt valósággal kéjelegni a szenvedésben. Ettől függetlenül a videó egy nagyrészt valóságos betekintést nyújt a múltba, a jelenbe, és sokak jövőjébe is.Ha Magyarországon, vagy bárhol a régióban kimondjuk azt a szót, hogy nyugdíjas, a legtöbb embernek egy megtört, a megélhetésre alig elegendő, szegény, öreg ember jut az eszébe.

Az egyetlen különbség a 20 évvel ezelőtti, vagy akár a mai nyugdíjasok és a jövőbeliek nagy része között, hogy az utóbbiaknak még van választása. Ha az állami nyugdíjrendszerben bízol, vagy akár a magánnyugdíjpénztár jó teljesítményében hiszel, akkor ne sok jóra számíts, ha csak nincs nagyon magas bejelentett jövedelmed, és a nyugdíjkorhatár elérésével amúgy is drasztikusan csökkennek az igényeid. Persze akkor sem kell aggódnod, ha ezek mellett úgy gondolod, hogy a gyerekeidnek soha nem lesz szüksége anyagi segítségre.

Számold ki itt, hogy mennyi lesz a nyugdíjad. Kalkuláld hozzá, hogy az állami esetében a demográfiai folyamatok miatt a kifizetés nagysága bizonytalan. A magánnyugdíjpénztár esetén a szűk választási lehetőségek miatt (három opció még nem öngondoskodás), nagy reálhozamra nem lehet számítani. Számold ki nyugodtan a te nyugdíjpénztárad esetén, hogy ez mennyi volt. elégedett leszel a kiszámol nyugdíjjal? Elégedett vagy a reálhozammal? Ha igen, ne olvass tovább.

A valódi öngondoskodás ott kezdődik, hogy te döntesz arról, hogy mennyit teszel félre, nemcsak nyugdíjra, hanem minden másra is. Emellett szintén a te döntésed az is, hogy mibe fekteted a pénzed. Ráadásul nemcsak arról van szó, hogy a lehetőség ott van előtted, nemcsak arról, hogy van bőven választási lehetőséged, de több olyan megoldás is van, ami adókedvezményeket biztosít neked. A legjobb a Nyugdíj Előtakarékossági Számla, ahol a nyereség adómentes, sőt a befizetések után akár évente 130 000 Ft adókedvezményt is kaphatsz a személyi jövedelemadódból. Szintén adókedvezményt ad számos eszközre a Tartós Befektetési Szerződés is.

Hogy mekkora pénzből gazdálkodhatsz majd nyugdíjasként, az két tényező függvénye. Az egyik, hogy mennyi pénzt teszel félre. A másik, hogy mibe fektetsz, adott kereteken belül ez azt jelenti, hogy mekkora rövid és középtávú ingadozást viselsz el. Mivel több évtizedben gondolkozik az ember, ez elméleti szinten nem jelenthet problémát, csak lelki oldalon.

Emellett lesz egy minimális állami vagy magánnyugdíjpénztári nyugdíjad is. Te döntöd el, hogy csak ebből, vagy a saját valós megtakarításaidból fogsz majd megélni. Ez az igazi kérdés, nem pedig a "menjek vagy maradjak".

---

A következő blog bejegyzés csak februárban érkezik, akkor viszont nagyon értékes újdonságokról fogok beszámolni. Ha még nem tetted volna, iratkozz fel a blog bejegyzéseire a jobb felső sarokban email-en, vagy RSS olvasódban.

---

Szintén érdemes követni a HedgeFund.hu blog-ot, amely arról szól, hogy miként alakíthatod befektetéseidet úgy, ahogyan az olyan tőzsdebálnák, mint Soros. A legtöbbet a HedgeFund.hu Facebook oldalán tudhatsz meg, ezért csatlakozz a közösséghez.

---

Aktuális Tumblr bejegyzések, Tweetek az elmúlt időszakból:
  • "So now I have to go back every month to find some of the more significant winning (or losing) trades..."
  • Photo: A Facebook árazás nem is tűnik olyan elszálltnak, ha megnézzük, hogy mennyi a felhasználónkénti...
  • Photo: A világ leggyorsabban növekvő gazdasága az elmúlt 10 évben 10m lakosság felett? Kína? Nem. India?...
  • Photoset: Van jó pár egészségügyi szektorban lévő kis kapitlizációs részvény, amit eléggé vesznek...
  • A PSZÁF most már befektetési tanácsadással is foglalkozik. Bankoknak írt, de bárki által olvasható...
  • Az egyik új elsődleges forgalmazó a Goldman Sachs. Hadd találjam ki: bevásárolnak a szép magas hozamú...
  • Photo: Elég keményen beleadtak a Tesla-ba. A befektetők talán kezdenek rájönni: nem biztos, hogy érdemes 2,5...
  • Photoset: Az amerikai állami szintű adósságválság elleni védekezésre, vagy az ezzel kapcsolatos spekulációra...
  • Photoset: Emlékeztek még a Steak’n’Shake alias Biglari Holdings-ra? Bő egy éve írtam róla egy cikket, azóta...
  • Alakul a költségvetés kiadási oldalának a reformja. Ennél persze sokkal több kell, ahogy írtam is korábban,...
  • Photoset: Mai kedvenc smallcap-em egy idősek otthona. Ez a fejlett országokban egy ígéretes műfaj: romló...
  • Épp egy szakmai konferencián vagyok, kb. 50 résztvevő, köztük Mo. egyik leggazdagabb embere. A szervezők az...
  • "2050-ben tehát az átlagot tekintve egy amerikai még mindig kétszer akkora jövedelemmel rendelkezik..."
  • Photo: Délkelet Ázsia részvénypiacai eléggé más utat járnak be az elmúlt hetekben. Inkább a relatív...
  • "(…)a lakosság már nem bízik annyira a bankokban, illetve a pénzügyi tanácsadókban, mint rokonaiban,..."
  • Úgy tűnik továbbra sincs igaza a peak oil elméletet támogatók többségének. 2010-ben valószínűleg olajkitermelés csúcs...
  • Nagyon lecsökkent a volatilitás az amerikai részvénypiacokon...
Tumblr témakörök: kereskedés, befektetés, közgazdaság, egyéb pénzügyi.

(A Tumblr és főleg a Twitter a gyakoribb, de kevésbé részletes és minőségi véleményközlésre, esetleg hír-, link-, videó-, képmegosztásra jó. Annak is megvan az előnye, hogy bizonyos tartalmakat ezeken keresztül tesz közzé az ember, erről bővebben itt. Mivel ezeken nemcsak szakmai, hanem bármilyen egyéb tartalom is van, sport, személyes, társadalmi, stb., ezért ezekre csak a befektetési terület iránti érdeklődés miatt nem érdemes feliratkozni, az érdekeseket néha kiteszem ide is.)

Wednesday, November 24, 2010

Miért nincs igaza a magánnyugdíjpénztáraknak (sem) - és mit tehetsz most?

Miközben az állam lényegében állami körbe vonja a magánnyugdíjpénztárakban lévő vagyont, ők ellentámadásba lendültek kommunikációs fronton. Már a kampány megfogalmazása is jelzi, hogy ők állnak vesztésre. "Maradok" - mondatják az ügyféllel, ezzel deklarálva, hogy a kérdés számukra már inkább a túlélés, mint a szinten tartás vagy ami szóba sem kerül: a fényes jövő. Innentől fogva az ellentámadás kommunikációs fronton csak egy nagyobb, minden erővel a védekezésre, a meglévő pozíciók megvédésére, illetve a veszteség csökkentésére szóló stratégia egyik alkotóeleme. Ellencsapás az Ardennekben, taktikai támadás a stratégiai védekező front megtartása érdekében.

Az ellenfél sokkal szélesebb eszköztárral és lényeges túlerővel rendelkezik. A kormány egyrészt már megvonta az idei hátralévő és az egész jövő évi befizetéseket, és azt a saját nyugdíjrendszerében tartja. Másrészt minden eszközzel igyekszik meggyőzni a meglévő magánynyugdíjpénztár tagokat, hogy lépjenek át a teljesen állami, felosztó-kirovó rendszerbe, amihez lehengerlő érv, hogy akik maradnak, lemondhatnak az első pillérről. Ehhez természetesen ismét (és szélesebbre) kinyitotta a kapukat, és jövő év végéig mindenki számára automatikussá tették, hogy visszatérjen a tisztán állami rendszerbe. A magánnyugdíjpénztárak végét az is bebiztosítja, hogy durván le fogják csökkenteni a díjakat. Van rálátásom erre és aligha lehet így üzemeltetni nyugdíjpénztárakat, pláne hogy a kivonások miatt méretgazdaságossági problémák is előfordulhatnak. Amit a magánnyugdíjpénztárak tehetnek, az csak annyi, hogy megpróbálják meggyőzni a tagokat: maradjanak.

Ennek érdekében az egész kérdés középpontjába az öngondoskodást állították. Jól tették. Az érvek és az adatok felsorakoztatása során azonban kiderül, hogy ők maguk sem teljes mértékben a valódi öngondoskodás mellett érvelnek.

Mindjárt a fő érvelési vonal rávilágít a kötelező magánnyugdíjpénztárak árnyoldalaira is. A tisztán állami felosztó-kirovó rendszer sikeressége a mindig aktuális politikai irányvonal felelősségtudatán felül azon múlik, hogy mennyit tudnak befizetni az aktuálisan jövedelmet termelők, és arányaiban hozzájuk képest mennyi nyugdíjas között kell elosztani ezt az összeget. A magánnyugdíjpénztárak ehhez képest komoly előrelépést tesznek meg, mert ott a majdani nyugdíjasok a saját nyugdíjukról maguk kezdenek el gondoskodni. Pontosabban nekik gondoskodik valaki, és nem kínál fel valami sok lehetőséget nekik. Már eleve a befizetések mértéke sem rugalmas, illetve ennek a befizetők nincsenek is tudatában. A nyugdíj a szokásos bizonytalansági tényezők mellett eleve nem tervezhető emiatt.


Még rosszabb a helyzet a választási lehetőségek között. Különösen szembetűnő "Réka" nevű reklámkarakter címszövege: "Mert magam szeretném eldönteni, hol gyarapodjon a befizetett pénzem". Réka valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy finoman szólva is nagyon szűkösek a lehetőségei a saját döntése során. Erre a kérdésre még a maradok.com honlap is választ ad, amelyik a sokrétű választási lehetőségek között említi a választható portfoliós rendszert "Minden pénztártagnak biztosított a lehetőség, hogy a számára leginkább megfelelő befektetési kombinációba helyezze el a nyugdíjcélú megtakarítását." A választható portfólió azonban csak három lehetőséget jelent: 10% alatti 10 és 40% közötti és végül 40% feletti részvényaránnyal.

Hol van ez ahhoz, ha egy befektető az arányt dinamikusan változtathatja, egyéb termékekbe is fektethet, ráadásul még a részvényeit is szabadon választhatja meg, ha akarja. Valóban olyan nagy választási lehetőség lenne az, hogy a több tízezres befektetői spektrumból, és a nagyon magas fokú flexibilitásból az ember három konzervet kaphat és kész? Erről az egészről az a vicc jut eszembe, amikor a repülőgépen a légikisérő megkérdezi az utast: "Óhajt ebédet?" "Hmmm...miből lehet választani?" "Hát hogy igen, vagy nem"...A kötelező magánnyugdíjpénztárt saját döntésnek nevezni olyan, mintha repülőútra mennénk, hogy valami különlegeset együnk (és egyből fordulnánk is vissza). Ez még a Turkish-nél is butaság lenne. Még akkor sem, ha az állami rendszerrel nem megyünk semmilyen repülőútra, étterembe sem, hanem a piacon megvett csirkelábat fogyasztjuk, sajnos ez a realitás, és ez a jövő.

A valódi választási lehetőség az, ha te magad döntesz:
  • Mennyit teszel félre, akár időszakosan többet, és mennyit rendszeresen. Sőt, ez utóbbit is lehet változtatni.
  • Mibe teszed a pénzedet. Nem néhány előre választható ami vagy jó neked, vagy nem...
  • Időközben variálhatsz, változtathatsz, ha jobb lehetőségeket találsz, vagy ajánlanak.
  • Mekkora kockázatot vállalsz pontosan. Ez nemcsak a termékek kiválasztásában, hanem azok aktív követésében, és szükség esetén az azokból való kiszállásban merül ki.
Erre már évek óta van jó megoldás, ráadásul ettől az évtől kezdve ez még egy hosszútávú megtakarításokat ösztönző funkcióval is kiegészült. A NYESZ és a TBSZ is alkalmas erre, ahová a teljes EU-s (több tízezer termék potenciálisan), illetve magyar értékpapír arzenálból is lehet válogatni, időközben szabadon variálva, célokat, és kockázati elképzelések függvényében is. Miért lenne szükség magánnyugdíjpénztárra az öngondoskodáshoz? Az adómentes hozam lehetőségeiről itt van egy bővebb leírás.

Persze ezeknek is van hátránya. Még ha jó tanácsadód is van, a rendszer a nagyobb szabadság miatt automatikusan együtt jár a nagyobb döntési felelősségvállalással is. Ehhez egyben nagyobb önuralomra is szükség van, hiszen a NYESZ és pláne a TBSZ esetén mindig ott a kísértés, hogy valahogyan hozzáférhetsz a pénzhez, és megveheted egy új autót. Az is megtörténhet, hogy átmenetileg nem teszel félre, és ebből ez az időszak valahogy elnyúlik, évek lesznek belőle, ami miatt aztán a majdani nyugdíjad 10-20%-kal lesz alacsonyabb. Amennyiben ezeket meg tudod oldani - és tapasztalatom szerint 10 emberből 9 meg tudja oldani - akkor egy valóban személyre szóló, ténylegesen rugalmas, igazi öngondoskodást valósíthatsz meg magadnak, és soha többé nem kell félned attól, hogy a politikusok milyen döntést hoznak a fejed felett.

---

Ha tetszett ez az írás, akkor iratkozz fel a blog minden frissítésére, akár RSS-en, akár az email címed megadásával az oldal tetején, jobb a szélen.

Szintén érdemes követni a HedgeFund.hu blog-ot, amely arról szól, hogy miként alakíthatod befektetéseidet úgy, ahogyan az olyan tőzsdebálnák, mint Soros. A legtöbbet a Hedge Fund.hu Facebook oldalán tudhatsz meg, ezért csatlakozz a közösséghez.

---

Ha szükséged van segítségre a befektetéseid kialakításában, akkor itt kapsz segítséget.

---

Aktuális Tumblr bejegyzések, Tweetek az elmúlt időszakból:
  • A British Petrol gyorsjelentésről: A cég már összesen majdnem 40 mrd dollárt költött a katasztrófára, mégis...
  • Mint minden válság, a legutóbbi is a súlypontok áthelyezéséről szólt. A Nasdaq 100 már három éves...
  • "Mark Möbius ellen vizsgálat indulhat Törökországban. A piaci felügyelet azután kezdett el kutakodni a..."
  • Két ígéretes tőzsdés film is lesz a mozikban hamarosan. Arbitrage - főszerepben Al Pacino, aki egy Hedge Fund...
  • Photo: Szárnyal ma is a Goldman Sachs. Korábban már írtam róla, hogy a piac feleslegesen pánikolt és büntette...
  • Photo: Új, 2008 áprilisa óta nem látott csúcson a “papucsos cég”, a Crocs. A korábbi buborék, most szép...
  • Mai pletyka: egy sajtóban gyakran szereplő elemző bezsákolt görög államkötvényekből. Igen, görögből. Ez egy...
  • Photoset: Két izgalmas smallcap növekedési részvény, sztorival, all-time-high közelében, ígéretes technikai...
  • Video: Life = Risk The Best Motivation Video (via KyaniHawaii)
  • Photo: Lehet, hogy az autógyárak szenvednek, de a beszállítók nem mindig. A Dana futóművek készítésével...
  • Olyanok a piacok, mint az unatkozó könyvtáros. Van egy csomó könyv a polcokon, sok kellemes dolgokat...
  • Photo: Vagyonarányosan a származtatott alapokba folyt a legtöbb tőke szeptemberben Magyarországon. Ha az...
  • Photoset: Néhány smallcap és midcap részvény, amivel érdemes lehet kihasználni a commodity bull-t (mert még...
  • Photo: A Vishay egy klasszikus technikai alakzatot felmutató részvény, kitörés, erős trend, konszolidáció (ha...
  • Szalay-Berzeviczy Attila cikke a nyugdíjhelyzet fejleményeinek a tőkepiacra gyakorolt hatásairól:
Tumblr témakörök: kereskedés, befektetés, közgazdaság, egyéb pénzügyi.

(A Tumblr és főleg a Twitter a gyakoribb, de kevésbé részletes és minőségi véleményközlésre, esetleg hír-, link-, videó-, képmegosztásra jó. Annak is megvan az előnye, hogy bizonyos tartalmakat ezeken keresztül tesz közzé az ember, erről bővebben itt. Mivel ezeken nemcsak szakmai, hanem bármilyen egyéb tartalom is van, sport, személyes, társadalmi, stb., ezért ezekre csak a befektetési terület iránti érdeklődés miatt nem érdemes feliratkozni, az érdekeseket néha kiteszem ide is.)

Thursday, January 08, 2009

Madoff és Buffett

Sokáig két hasonlóképpen zseninek tekintett befektetési guru, de teljesen más befektetési filozófia, etikai alapelvek és persze végeredmény.

Honnan vette az ötletet Madoff, hogy az újonnan érkező befektetők pénzéből fizesse ki azokat, akik régebben fektettek be és most ki akarnak szállni? Könnyen lehet, hogy a nyugdíjrendszerből.




A felosztó-kirovó szisztéma lényege, hogy az aktuális befizetéseket osztják szét a mostani nyugdíjasoknak. Ezzel az a probléma, hogy a fejlett társadalmakban egyre kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több nyugdíjast, akik ráadásul egyre tovább élnek *. Érthető módon így egyre többet kell elvonni a mostani aktív korosztálytól és egy idő után az egész rendszer fenntarthatatlanná válik, sőt már most is recseg-ropog. Az összes fejlett és a legtöbb feltörekvő országot érinti ez a probléma. Előbb vagy utóbb a gazdaság nem tudja majd eltartani az időseket a mostani színvonalon. Tudom, hogy legalábbis itthon a mostani nyugdíj is nagyon alacsony, és nemcsak ezt de ennél sokkal többet is érdemelnének 40+ évnyi munka után, de ez a gazdasági realitás.

Sokkal jobb egy olyan rendszer, amelyikben mindenki jó előre félretesz a későbbi nyugdíjára. Az állam, itthon is, igyekszik ezt ösztönözni, de ha te magad nem gondoskodsz erről, akkor a nyugdíjas éveidet a legsötétebb nyomorban fogod leélni. Menj le egy aluljáróba és beszélgess el egy idős nénivel, aki terítőt próbál eladni a járókelőknek. Az ő jövedelmének vásárlóértékét oszd el kettővel vagy hárommal és kapsz egy képet arról, hogy mi várhat rád. Ha csak nem élsz az öngondoskodás eszközével (is) és belépsz egy önkéntes nyugdíjpénztárba, vagy nyitsz egy NYESZ-t és arra ezerféle értékpapírból válogatsz. Ezt kell tenned, ha nem akarsz a Madoff séma szenvedő alanya lenni.

* Ez utóbbi tény persze nagyon jó, az életszínvonal és a várható életkor elképesztű ütemben nőtt az utóbbi évtizedekben. A nagymamám idén 85 éves, rendszeresen sütit készít, és remekül elboldogul majdnem 15 éves Renault Twingojával, ami ennyi idősen nem mindig egy kezes jószág. És hogy hova vezet? A nővéreihez! Komolyan.

Ma olvastam, hogy Warren Buffett lett az év vezérigazgatója (csak pár napig elérhető cikk). Tekintve, hogy ő sem úszta meg 32%-nál nagyobb veszteséggel a tavalyi évet, ez inkább arra emlékeztet, amikor Scorsese a Tégla c. filmjéért kapta meg az Oscar-t. A film jó, de ez inkább egy életműdíj, amiért annak idején a Taxisofőr, a Dühöngő Bika vagy a Goodfellas - Casino mozikért az Oscar elmaradt. Szinte még a korszakok is teljesen megegyeznek, Buffett kilencvenes évek közepéig volt zseniális, azóta - már csak a cég méretéből adódóan is - "csak" jó. De Buffett így is az előzetes megtakarítása és az akát évtizedes előre tervezés ikonja.

---

Néhány napon belül azok, akik érdeklődnek a BWM Meggyőzően Kockázatos Alap iránt, egy fontos információval fogunk szolgálni.

Tuesday, March 04, 2008

Akik megijedtek a nyugdíjpénztári hozamoktól...

...azoknak az alábbi cikket javaslom elolvasni, különösen a legvégét. Az egész cikk érdekes különben, nem jó vagy rossz, hanem kiemelkedően érdekes.

http://index.hu/gazdasag/magyar/ham080304/

Különösen ez:

"Az igaz, hogy az átlag magyar pénzügyi kultúrája nem túl magas, fejleszteni kell, de egyre több ember keres egyre kifinomultabb termékeket, távolról sem csak a bankbetétek érdeklik már az ügyfeleket. Az egész iparágban forradalmi változások vannak: nem csak arra gondolok, hogy megjelentek alternatív befektetési lehetőségeket kínáló alapok, mint például az abszolút hozamú, vagy a klímaváltozásra épített termékek, de arra is, ami a nyugdíjpénztári rendszerben történik.

Érdemes lesz megnézni a PSZÁF idei évről készülő összegzését a pénztárak portfolióiról, megdöbbentő lesz a változás az egy-két évvel ezelőtti, 2008 végére már kőkorszaknak tűnő helyzethez képest: az akkori szinte kizárólag kötvényekre alapuló portfoliókban óriási eltolódás van a nemzetközi trendeknek megfelelően, leginkább a részvénypiac felé. Ez a mai piaci helyzetben rövid távú veszteségeket is jelent, de pont azáltal, hogy a választható portfoliós rendszer lehetőséget teremtett a közvetlenül nyugdíj előtt álló és a fiatalok optimális portfoliójának szétválasztására, ezzel a végső nyugdíjakat érintő tényleges kockázat lényegesen csökkent, mindenki a kockázatvállalási képességének megfelelő portfolióban ül."

A lényeg mindig a stratégia (és azok a tényezők, amik ezt meghatározzák), arra kell koncentrálni. A fenti idézetet nem akárki mondja, hanem az ország legnagyobb alapkezelőjének vezetője.

Tuesday, January 15, 2008

"Mit tehetsz te?"

A kormányzat nemrég indította az Új Magyarország programot, aminek - ha jól értelmezem - a fő üzenete az, hogy a fejekben történjen változás, csak így lehet felszámolni a korrupciót, és a régi rendszerből való rossz beidegződéseket, például bizonyos állami szolgáltatások ingyenességét illetően. Más szóval: nőjünk fel, és magunk oldjuk meg a problémáinkat.

Alapvetően jó gondolat, és a "Van egy ország Európában..." reklám is jól sikerült, mert a nehéz igazságot képes viszonylag könnyedén, mégis hatásosan átadni. Konkrétum kevés, de ennyi idő alatt csak a hangulat megteremtésére és a program létezésének agyakba vésére lehet idő. Sebaj, nézzük a részleteket. Kíváncsi lettem, és megnéztem a program weboldalát, azon belül is azt, amelyik a befektetések területéhez a leginkább kapcsolódik...és megdöbbentem.

A nyugdíjrendszer változtatását taglaló aloldalon (is) van egy "Mit tehetsz te?" menüpont. Rákattintok és az alábbiak szerepelnek ott: "Gondolj előre a nyugdíjas évekre, nézz utána a lehetőségeknek!"...és ennyi! Egy szó sem esik az alábbiakról:

  • Öngondoskodás fontossága
  • Nyugdíj Előtakarékossági Számla
  • Önkéntes Nyugdíjpénztár
  • Hosszútávú befektetések, részvények és egyéb kockázatos eszközök várható előnyei
  • Adókedvezmények igénybevétele
  • Nemzetközi példák
  • Jövedelmünk 5-10%-nak megtakarítása több évtizedes távlatban többszörös nyugdíjat jelenthet
  • Gyakorlati információk, vagy legalább egy link ezzel kapcsolatban
Ugye a program és a kampány alkotói nem gondolják komolyan, hogy ha az emberek 95%-a az elé tálcán tett lehetőségekkel nem él, és magától nem néz utána, akkor a fenti egy mondat hatására tömegesen változtat saját sorsán?

Remélem a blog olvasói számára ismerősek a felsorolás pontjai.

Wednesday, March 28, 2007

Az élen járók választják a NYESZ-t?

Az elmúlt hetekben volt pár alkalommal szó a Nyugdíj Előtakarékossági Számláról. Az OTP minden fiókjában megtalálható OTP Bankó magazinban találtam egy érdekes statisztikát.


A részvények és a befektetési alapok aránya sokkal magasabb az OTP-nél vezetett NYESZ-eknél, mint a teljes befektetési állományon belül. Például a 27%-os részvényarány mintegy tízszerese a 38%-os befektetési alap állomány majdnem kétszerese a megszokott arányoknak. Tény, hogy a közvetlen összehasonlítást nehezíti, hogy a NYESZ-re azértminden nem pakolható (pl. bankbetét), de a számok még így is szépek. Ebből két dolgot valószínűsítek:

- Azok választják a NYESZ-t, akik amúgy is előrébb tartanak mind anyagilag, mind pénzügyi tudásukban a magyar átlagnál.

- Vélhetően sok fiatal vagy fiatalabb középkorú választja a NYESZ-t és gondolkozik hosszútávra, mivel az idősek pár évre már vélhetően nem mernének részvényekben kockáztatni.

Kár, hogy a teljes lakosságon belül az arányuk még mindig elenyésző. De élen járnak, talán egyre többen vesznek példát róluk.

---

Írtam egy cikket 7 tanács a tőkegarantált alapokhoz és a szép nőkhöz címmel. Itt tudjátok elérni, ha már regisztráltatok a www.bwm.hu oldalon, és be is vagytok lépve. Ha nem, akkor itt tudtok regisztrálni. Díjmentesen van, de email címet meg kell hozzá adni.

No free lunch.

Tuesday, March 20, 2007

Diákok kérdeznek

A múlt héten két diáktól is kaptam levelet, akik már most szeretnének gondoskodni a jövőjükről pénzügyi oldalról is.

Bár sokan gondolkoznának így! Nagyon örülök, ha ebben segíthetek, bár hozzá kell tennem, hogy 6 éve még én is diák voltam (sőt, részidőben a mai napig az vagyok, és az leszek még 20 év múlva is), ezért inkább csak elméleti, mint gyakorlati segítséget tudok nyújtani. Nézzük a két levelet:

Kedves Balázs!

Nemrég találtam rá a BWM oldalára. Nagyon tetszik a blog! Jó hogy
tapasztalt és bizonyított szakembertől ezt-azt van mód ellesni. Már
keresek egy ideje olyan lehetőséget ahol feltehetem a dilettáns
kérdéseimet abban a reményben hogy választ kapok rá. Azt hiszem
most megtaláltam! Egy ideje már engem is foglakoztatnak a különféle
befektetési formák viszont sajnos még alig tudok róluk valamit. Jelenleg
a lehetőségeim elég behatároltak mivel diák vagyok. Havonta kb 5-
10.000 Ft-nyi összeget tudok nélkülözni. Tudom, hogy ez nem valami
sok. Bankba nem nagyon szeretném tenni, mert ott alig kamatozik
valamit ez az összeg, viszont azt sem szeretném hogy csak úgy
készpénz formájában álljon. Viszont ez az összeg valószínűleg minden
hónapban rendelkezésre állhat és nem nélkülözhetetlen. Elsősorban az
vele a célom, hogy körülbelül 5-8 év múlva mikor remélhetőleg
elkezdem a pályámat ne a nulláról induljak. Esetleg az is jó lenne ha az
egyetem közben is ki tudnék belőle venni valamennyi pénzt de nem ez
a fő szempont.Biztosan nagyon elfoglalt vagy ezért mepróbáltam
minnél tömörebben és egyértelműbben fogalmazni, a kérdéseket pedig
megszámozom.

1- Te mit tennél a helyemben? Érdemes egyáltalán ilyen kis összeggel
valamit is kezdeni?
2- Milyen folyóiratokat, kiadványokat, könyveket tudnál ajánlani amiben
befektetésekről olvashatnék, tanulhatnék?

Második levélírónk kérdése átfogóbb:

Hello!

Elég sok írást olvastam tőled mostanában, mint kezdő tőzsdés és szerintem tényleg hasznosak:)

Kb. 1 hónapja leültem és elkezdtem hosszú távú pénzügyi tervet csinálni, adott havi plusz megta-
karítással, hozammal, inflációval, kamatadóval. De nem vagyok benne biztos, hogy minden fontos
dolgot figyelembe vettem a számolásnál.

Te mégis jobban értesz ehhez.
Esetleg, ha időd engedi csinálhatnál egy excel táblát rá(amit kitennél a blogra), mely az általad fontosnak ítélt tényezők
figyelembe vételével kiszámolná az egyes évek végén rendelkezésre álló összeget, tetszőleges megtakarítási és hozam paramétereknél. Szerintem régóta tartó népnevelő munkád hasznos segítsége lenne, ha mindenki
számszerűen maga előtt látná, hogy mi kell a biztosabb nyugdíjas éveihez; hogy nem kell havonta milliókat
keresni a munkahelyen.

Én is örülnék, ha feltennél a blogra egy ilyet, mert akkor össze tudnám hasonlítani az enyémmel, hogy mit felejtettem ki:)

Sajnos a rossz hír az, hogy nem lehet egyetlen hozzászólásba, de akár hozzászólás sorozatba tömöríteni az ezzel kapcsolatos mondanivalókat, de irányelveket, szebb szóval némi útmutatót, ha úgy tetszik „guideline” formájában átadhatok. Ezeket minden esetben az egyedi igényekhez és lehetőségekhez kell szabni.

Először is még a legkisebb jelenlegi, sőt későbbi jövedelemmel is érdemes tervezni. Veszíteni nem veszíthetsz semmit, maximum időt, pl. eggyel kevesebb korsó sört iszol meg addig (mint említettem voltam diák :) ).

Kb. 100 000 Ft az az összeg, ahol először érdemes lépni is. Itt azok a befektetések jöhetnek szóba, amelyek alacsony fix költségekkel dolgoznak, kifejezetten azon célból, hogy összegyűjtsék a pénzt egy nagy kalapba, ahol már hatékonyan tudják mozgatni azt. Tipikusan ide tartozik a befektetési alapok jelentős része, illetve a bankbetét konstrukciók többsége is.

Megközelítőleg 1 M Ft környékén érdemes már egyedi és/vagy kockázatosabb befektetésben gondolkozni, ami kockázatosabb befektetési alapot jelent (részvényalap, származtatott alap), vagy részvényt, árupiaci terméket, de azt is csak a befektetés egy részéből.

A privát bankok és ingatlanbefektetések világa 10 m Ft felett indul, a jelenlegi post-ban erről nincs értelme bővebben beszélni.

Könyvek: gyakorlatilag a mai napig itt gyűjtjük az összes szakirodalom kritikánkat:

http://www.tozsdeliga.hu/?p=oktatas&alcsop=49


Sajnos kevés említésre méltó könyv jelenik meg ezen a területen, ezért mostanában alig bővült a lista.

A folyóiratok közül a legjobb itthon a HVG még mindig, de a legtöbb jó információforrás a neten van, ezeket a linkeket érdemes nézni:

http://www.tozsdeliga.hu/?p=linkek

Külföldön az Active Trader és a Traders of Stocks & Commodities a nagyközönség által elérhető újságok közül. Emellett a neten folyamatosan nyomon követheted, hogy én mit ajánlok aktuálisan elolvasásra.

Mik azok a szempontok, amiket érdemes figyelembe venni?

-HOZAMELVÁRÁS: Mekkora hozamot várok el, ami még reálisnak tekinthető?
-KOCKÁZATI: Mekkora maximális visszaesést tudok lelkileg és anyagilag elviselni?
-MOBILITÁS: Mennyi az esélye, hogy a futamidő alatt szükségem lesz a pénzre?
-ADÓ: Mekkora adót kell fizetnem és lehet-e ezt optimalizálni?

Ezenkívül még 3-4 szempontot szoktak megnevezni, de ezek a legfontosabbak. Mivel ezek igén sok irányba mutatnak, nem lehet egy excel táblába összefoglalni őket. Általánosságban azt lehet mondani, hogy ha valaki a jövedelme 10%-át félreteszi, legyen bármilyen kicsi is az, és ezt következetesen végigviszi, valamint mer valamennyit kockáztatni, nem lesz anyagi gondja sem neki, sem a gyerekeinek.

Egyébként éppen ezeket a témaköröket boncolgatom ezen az előadáson:

Hova tegyük pénzünket?

A nyugdíj elő takarékosság kapcsán itt van egy inkább marketing jellegű cikkünk

De ha ezt nem akarod elolvasni, akkor beteszem a táblázatot ide:



Itt előfeltételezés a 12%-os éves hozam, amihez már számottevő mértékben kell kockáztatni, és az is, hogy nem változtatnak a rendszeren. Az alsó hozam az adójóváírással együtt elért hozamot jelenti.

Ha független forrásból is szeretnétek tájékozódni, akkor ajánlom, hogy nézzétek meg a Faluvégi Lajos Alapítvány (www.faluvegilajos.hu) honlapján az ott található információkat, illetve kérdezzetek bátran a Befektetési Tudakozótól:

befektetesitudakozo@faluvegilajos.hu

Tuesday, March 13, 2007

Nyugdíj még mindig – új felvetések

Továbbra is elárasztotok a nyugdíj témában írott levelekkel. Ez egyrészt jó, mert látszik belőle, hogy sokakat nagyon is érdekel a témakör, nemcsak a saját és közvetlen környezete kapcsán, hanem társadalmi szinten is. Másrészt kellemetlen előttetek, mert sokáig tart ennyi levéllel megbirkózni. ;). A bírkózást valójában nagyon szeretem, viszont elnézést mindenkitől, hogy csak lassan tudok válaszolni. Folytassuk akkor még egy bejegyzés erejéig az OLVIR-t.

„Az nem írta senki, hogy ha már úgyis mind a tőkepiacra gerjedünk, miért bízzuk másra a nyugdíjjárulékunk kezelését?”

Önmagában a NYESZ éppen a döntés szabadságát hozza be a nyugdíjrendszerbe. Ha akarsz veszel egy alap befektetési jegyeiből és ülsz rajta akár 30 évet. Ha akarsz minden döntést te hozol meg, akár napi rendszerességű részvény tranzakciókkal.

„Noha ez eléggé személyes hozzáállásom a dologhoz, úgy érzem, sokan élnek abban a hitben, hogy baromira meg fognak gazdagodni hamarosan, nem kell nekik nyugdíjpénztár. „

Szintén érdekes felvetés, és valószínűleg sokakra rá is illik. Azokra viszont biztosan nem, akikről a lenti bejegyzésben írtam. Ők azok, akik nem bíznak a jövőbeni anyagi biztonságukban, de nem is tesznek érte semmit. A milliárdos jelöltekre szerintem egyik sem igaz.

„Ja és még valaki: senki nem akar megöregedni már eleve! Azt hiszik, mindig fiatalok maradnak. Én is.
Ilyen éretlen bandát!:)”

Na igen…be kell valljam hogy egy kicsit ez rám is igaz. :)

Lehet-e küldöldi részvényekbe fektetni a NYESZ-en szereplő pénzt?”

Az OECD országokon belül igen, ami gyakorlatilag az összes fejlett országot magában foglalja.

„(…)És van az a réteg, akik hozzám hasonlóan nem akar még pénzt áldozni a jövőjére, vagy legalábbis más formában tesszük azt. Én 23 évesen második cégemet nyúzom természetesen az egyetem mellett (bár az a legutolsó a fontossági sorrendben. J ), és még tervbe van véve 2 új vállalkozás beindítása 1 éven belül. Ilyen tempó mellet nem tudok, sőt nem is akarok félretenni hosszú távú befektetésekbe… Most úgy gondolom, hogy többet hoz a konyhára, ha vállalkozásokba fektetek, még akkor is, ha esetleg a fele nem váltja be a hozzá fűzött reményeket….-> de ez tényleg elhanyagolható részét képezi az 50 %- nak.”

Akár elhanyagolható, akár nem, ez feltétlenül érdekes megoldás. Mit tegyünk akkor, ha minden pénzünket és energiánkat a saját vállalkozásunkba szeretnénk fektetni? Ha úgy gondoljuk, hogy ez majd annyi pénzt hoz, hogy a nyugdíj nem fog problémát okozni? A válasz egyszerű elméletben, de elég nehéz kiszámolni a gyakorlatban. Akkor érdemes csak a vállalkozásra koncentrálni, ha annak hozama – belekalkulálva a kockázatot magasabb mint a NYESZ-en elért hozamunk – belekalkulálva az állami támogatást, adómentességet. stb.

Bele kell kalkulálni azt is, hogy maga a vállalkozás mennyire kockázatos. Ha nem veszünk fel belőle pénzt, vagy ha a felvett pénz egy részét nem különítjük el nyugdíj takarékosságra, akkor csőd esetén minden elveszik, és jócskán lemaradunk a nyugdíjas időszakra felhalmozott tőke felhalmozásában mások mögött. Az a véleményem, hogy nagyon kevés vállalkozás van, ahol ne lenne akkora jövedelem, ami mellett akár havi 10 000 Ft-ot ne lehetne erre a célra elkülöníteni. Pláne anélkül, hogy ez lényegesen megzavarná a cég életét. Ez alól esetleg csak nagy tőkeigényű, gyorsan fejlődő, magas hozamú ágazatok jelenthetnek kivételt, pl. biotechnológia, szoftverfejlesztés. De ezek sem túl gyakran.

---

Tegnap kikerült a tagok részére a befektetési stratégia kialakításával kapcsolatos második rész, ahol a kockázat témakörét boncolgatom. Itt lehet regisztrálni a cikkhez.

Tuesday, March 06, 2007

„Nyugdíj – Hozzáállás” válaszok és eredményhirdetés

Örülök, hogy sokak fantáziáját megmozgatta a múlt héten feltett, cseppet sem könnyű kérdésem.

Szinte mindenki megragadta a mögöttes ok valamely vetületét, mindegyik levélnek volt komoly értéke. Ki komolyabban és hosszan ecsetelve, ki röviden és a humort is felhasználva próbálta megmagyarázni a talányt. Nincs lehetőség arra, hogy minden levélből idézzek, de néhányból, amelyik a leginkább jellemző válaszokat jól fedi le, beszúrok pár részletet.

A legtöbben arra hivatkoztak, hogy a lakosság jelentős részének egyáltalán nincs pénze arra, hogy félretegyen.

„(…)A minap kint jártam a garázsvárosban, több autószerelő található arrafelé, egy csöppet alacsonyabb óradíjjal, azonos szaktudással, mint a hivatalos műhelyekben. Persze beszélgettem az egyikkel javítás közben, s mivel kiderült, hogy semmit nem fizet sehova, elkezdtem magyarázni a nyugdíjról, NYESZ-ról, befektetési alapról, stb.
Erre azt mondta, tudja hogy nem lesz nyugdíja, de szálljak már le mellé a földre. Enni most kell, későbbre sajnos nem tudja halasztani, ha befut hozzá egy meló, akkor megy boltba, ha nincs munka akkor nem. Mondom neki, azt a tíz százalékot nem veszi észre, ha félreteszi. De igen, mondta, abból szokta törleszteni az adósságait(…)”

Nagyon nehéz megbecsülni, hogy egy viszonylag alacsony jövedelemből élő ember vagy család tud-e spórolni, még jobban meghúzni a nadrágszíjat. Biztos vagyok benne, hogy százezresre tehető azoknak a száma, akik tényleg szó szerint máról a holnapra élnek. De abban is biztos vagyok, hogy itt szó nincs azokról a milliókról, akik nem bíznak a majdani nyugdíjukban, de nem tesznek a helyzetért semmit. Ma már a nettó jövedelem is jóval 100 000 Ft felett van a hivatalos adatok szerint és akkor még nem beszéltünk a szürkegazdaságról. Végeztem egy számítást, ahol havi kevesebb mint 4200 Ft félretételével és némi kockáztatással egy teljes életpálya alatt 50 000 000 Ft hozható össze, ami mai értéken számolva is valahol 15 000 000 Ft környékén van. Ennek a tőkének az örökjáradéka is mai értéken havi jóval több mint 100 000 Ft felett van. Nem lehet vele bankot robbantani, de a nyugdíjbiztonság – amiről végső soron itt beszélünk – megteremthető vele. Kétségtelen tény, hogy ehhez a munkába állásunk legelső pillanatától kezdve félre kell tennünk a havi összeget, de abban biztos vagyok, hogy havi 4000 Ft a lakosság többségének nem fogja megrengetni az anyagi helyzetét.

A sok szerencsétlen ember meg nézi sóvárogva a sorozatokat az RTL Klubon és olyan életre vágyik, ezért kölcsönöket vesz föl és az esetleg talán megmaradó pénzét is adósságtörlesztésekbe teszi.”

A hölgy, aki a levelet írta vélhetően szándékosan rátapintott egy fontos pontra (hmm, ez a mondat visszaolvasva többféleképpen értelmezhető :) ). Nem egy olyan ismerősöm van, aki minden nap megnézi a Mónika és a Balázs Show aktuális részeit. Nos, ma ezek 16:30 perckor kezdődtek, és két órán át tartottak. Ez heti 10, havi 44 órát jelentenek egy átlagos hónapban. Még a legalacsonyabb órabérű kereset kiegészítő munkakörrel számolva is bőven megvan az a bizonyos 4000 Ft, sőt sokkal több is. Tisztában vagyok vele, hogy van, aki tényleg nagyon sokat dolgozik ÉS még sincs félretennivaló pénze. De nem ez a többség és csak kis részben válaszolja meg a kérdésemet.

Többen a hazai mentalitást hozták fel.

Mert Pató Pál úr országában élünk. Ej, ráérünk arra még!”

a válasz igazán egyszerü!

ilyen a magyar! ahogy hofi mondta egyszer:ha van akkor nem foglakozunk vele de a semmit az t már beosztjuk!!!! "

Sokan valóban így gondolkodnak, de mint a korábbi post-ban leírtam, a többség igenis aggódik majdani nyugdíjas évei miatt, ezért ezt is csak részbeni magyarázatnak érzem.

Egy ügyfelünk az információhiányra, időhiányra, és az új lehetőségek beérésére gondolt.

Szerintem egyrészt nagyon kevés ember ismeri még a NYESZ fogalmát, kevés tájékoztatás jelent meg erről / TV-ben és más helyen/. Kockázatosnak tartják, nem ismerik a részleteket, mi történik a számlán levő pénzükkel, mibe fektetik ezt a pénzt, stb.

Új, még nem bíznak benne.

(…)

El kellett telni egy bizonyos időnek, hogy az emberek megismerjék/megszokják, ill. a köztudatba kerüljön ez a dolog. Nagyon sok új intézkedés lett bevezetve tavaly, köztük kissé sokkoló is / pl: kamatadó / , talán ez is elvonta még a figyelmet. Nagyon sok új információ közül kell kiválogatni azt, ami fontos .”

Szintén lényeges részlet lett kiemelve, és bár ezt sem érzem teljes válasznak, hiszen ha félünk valami miatt, elvileg minél hamarabb igyekeznünk kellene megoldani a kérdést, és mindent átkutatva rálelni a megoldásra, nyilván idő kell a jó ötletek beéréséhez is. Ugyanakkor ennél a részletnél éreztem először azt, hogy kezd összeállni a kép, ami sok kis puzzle-ből áll.

Van azonban még valami, ami kell ahhoz, hogy tisztán lássunk. Egy régi tanfolyami résztvevőnk írta az alábbiakat.

„Valóban a NYESZ jónak tűnik első hallásra ,de és a másik oldalon ott van az állami "garanciák"szavahihetetlensége ,ki tudja a ma oly kedvezőnek tűnő feltételek hirtelen mikor módosulnak át oly formába hogy a tisztelt befektető rosszabbul jön ki az államilag "támogatott" befektetési formából mintha csak NYESZ nélkül fetetett volna be.

Mivel fiamnak én is gondolkodom havi megtakarítás szinten (pár hónapja dolgozik már és a havi fizetésének 10%-át félre tetetem vele részvények,kötvények vételére)nem mertem pl.ezen okok miatt eddíg NYESZ szlát nyitni.Persze már van több befektetési forma ezért nem aggódok.”

Az elmúlt éveket, sőt évtizedeket végignézve végeláthatatlan sora van azoknak az ígéreteknek, amelyeket a magyar lakosság megkapott, majd visszavonásra kerültek. Magát a befektetésekkel kapcsolatos adórendszert is többször átalakították a politikai és társadalmi szelek, elég az árfolyam nyereség adó hullámzó mértékét figyelembe venni, de emlékezve a kilencvenes évekre, ott van az adóhitel és tőkeszámla intézménye is. Ezek ma már emlékek csupán. Sokan félnek, hogy a NYESZ vagy más nyugdíjpillérek is azok lesznek a jövőben.

Mindezek ellenére a megoldás nem született meg, csak nagyjából tudtuk kitölteni az elégedetlen-tudatosak és a felkészülők közti űrt. Még egyszer összefoglalva a főbb okok a blog olvasói szerint:

- Az emberek egy részének nincs egy fillérje sem félretenni

- A magyar mentalitás, amely csak a jelenben él (illetve próbál meg élni)

- Az idő és információhiány

- A jó kezdeményezések beérési ideje

- A bizalom hiánya a tartós törvényi szabályozás kapcsán

Mindezek után már csak az a kérdés, hogy kit hirdessünk nyertesnek. Döntésem bizonyos szempontból igazságtalannak is tűnhet, de mivel szinte mindenki jól fedte le a problémakör egy-egy gyökerét, átfogó válasz viszont nem született, a humor alapján ítéltem oda a bort. A győztes levél tartalma.

Szia Balázs!

Egy vicc jutott eszembe feloldás képpen:

Tasziló elmegy Arisztidhez vendégségbe. Ahogy ott ülnek és beszélgetnek Taszilónak feltűnik, hogy Arisztid kutyája folyamatosan vonyít.

-Te Arisztid, miért vonyít az a kutya annyira?- kérdi Tasziló -Mert egy szögön fekszik.- válaszolja Arisztid -Akkor miért nem megy odébb?

- Ja, annyira nem szúrja....”

Rég nevettem ilyen jót egy Tasziló – Arisztid viccen :)

Mindenkinek köszönöm a leveleket, és bocs még egyszer, hogy nem tudtam mindenkit idézni, de szerencsére nagyon sokan írtatok. Ha szóba kerül a témakör baráti, ismerősi beszélgetések során, hívjátok fel a figyelmet az öngondoskodás és a befektetések jelentőségére. Egy-egy ügyesen elhelyezett „ébresztő” alapvető változásokat okozhat az ember életében, pozitív irányba.

Tuesday, February 27, 2007

Versenyt hirdetek! - "Nyugdíj - Hozzállás" címmel

Azt eddig is tudtuk, hogy a magyar lakosság jelentős többsége egy szalmaszálat nem tesz keresztbe a saját nyugdíjának érdekében. Idáig azt gondoltam, hogy azért, mert tájékozatlan a kérdésben, és fogalma sincs arról, hogy mekkora veszélyben van ő maga is, és úgy általában a társadalom. Tévedtem:

"A választ adó közel 27 ezer akkori, illetve leendő európai uniós állampolgárnak mintegy kétharmada szerint a következő generációnak nehezebb dolga lesz az életben a munkanélküliséggel kapcsolatos veszélyek, a megélhetési költségek emelkedése és a bizonytalanná váló nyugdíj miatt. A magyar megkérdezetteknek csupán 29%-a bízik még a jövőbeli nyugdíjában, ami a német 25%-os arány után a második legalacsonyabb arány az EU 25-ben." (kiemelés tőlem)

(Forrás)

Jelen pillanatban kétfajta intézményesített (és egyben komoly adókedvezményre jogosító) lehetőség van itthon, ha a kötelező nyugdíjfizetési formákat nem számítjuk be (hiszen a lakosság 71%-a ebben nem bízik). Az egyik az önkéntes nyugdíjpénztáraké, akikről tudjuk hogy van 1,3 millió fő taglétszámuk, de ennek közel a negyede nem fizet be semmit, így kb. 1 millió főről beszélünk (a munkaképes korú lakosság jó esetben 20%-a), de róluk is tudjuk, hogy befizetésük általában nagyon alacsony.

(Forrás)

A másik lehetőség a NYESZ, Nyugdíj Előtakarékossági Számla, ami sokkal rugalmasabb. Ezt 1 év alatt a jóval több mint 3 millió munkavállaló, és 5 millió munkaképes korú állampolgár közül alig 10 000-en választották (0,33%, 0,2%, és akkor még optimistán számoltam). A helyzetre jellemző, hogy a BÉT elnöke, a NYESZ kezdeményezője, ezt még sikernek is elkönyvelhette és az előzetes várakozáskhoz képest igaza is van.

Tehát a magyarok jó esetben 21%-a tesz valamit (korántsem biztos, hogy elvárásaihoz képest elegendőt) azért, hogy a majdani szánalmas állami (vagy kötelező) nyugdíját kiegészítse. Eközben 71%-uk nem bízik benne. Ez minimum 50%-os elképesztő ellentmondás!

Ez a jó esetben is legkevesebb 2,5 millió ember, ha nem bízik a jövőben, MIÉRT NEM TESZ VALAMIT HOGY JAVÍTSA AZT???

Aki fel tudja oldani ezt az ellentmondást, a faluvegi@bwm.hu címre küldött email-ben megfogalmazva, egy Bock féle Cabernet Sauvignon-t kap tőlem. Az elbírálás a saját szubjektív döntésem, de valaki mindenképpen meg fogja kapni a Villányból származó kiváló bort.