Csak a kiszállás és a kockázatkezelés a lényeg? - Tévhit a trendkövetésről.

Sokat hallani mostanában arról, hogy a tőzsdei spekuláció során nem az entry, vagyis a pozícióba történő belépés, hanem az exit, azaz az abból való kiszállás a fontos. Ez alapján a money management a kereskedés abszolút kulcspontja, és a nyereség okozója. Amíg rendszeresen tartottunk előadásokat, mi magunk is tanítottuk a trendkövetésnél klasszikus módon alkalmazott kockázatkezelési módszert. Ám nem mindegy, hogy ennek jelentőségéről milyen következtetéseket von le az ember.

A trendkövetés, különösen annak automatizálása, és persze a kockázatkezelési metódus Bill Dunn, Ed Seykota által évtizedek óta kitaposott út. Sokaknak tehát újak lehetnek ezek az információk, valójában jó ideje nem azok, és időtállóságukról sokan megbizonyosodhattak. Az idők során azonban sokan tévesen értelmezték a trendkövetés kockázatkezelésének célját. A rizikó kontrollálása a tolerálható veszteségek meghaladásának elkerülésére szolgál (ez sem sikerül sokaknak, nekem sem sikerült mindig), és a kockázat növelése hozhat magasabb nyereséget jó eséllyel, de a nyereséget nem ez által képezi egyetlen stratégia, egyetlen rendszer sem. Jó belépés nélkül nem létezhet nyereséges stratégia, hiszen ezt a döntést kell előbb meghozni, hogy a már meglévő nyereségeket később realizálni tudjuk. A kockázat kezelése alapvető okokból erre nem képes. Ha így lenne, akkor véletlen árfolyamok mellett is lehetne nyereséget elérni, de természetesen ez lehetetlen. Semmi logika nincs abban, hogy a belépés és a kilépés eltérő módon történjen, hiszen az árfolyamok nem a saját pozíciónktól függnek. Akkor kell ki és belépni, ha a valószínűségek ezt indokolják.

Szigorúan elméleti, de kvantitatív alapon, kizárólag a kereskedés saját adatait alapul vevő vizsgálat alapján a nyereségességnek három alapvető kritériuma van. Egy tőzsdei spekuláns vagy akár portfolió menedzser számos ügyletet köt. A kérdés az, hogy az ügyletek hányad részét zárja nyereséggel, a profitot hozó és a veszteséget okozó ügyletek mértéke miként aránylik egymáshoz, továbbá az, hogy maguk az ügyletek milyen hosszú ideig tartanak. A nyereséges ügyletek aránya a winning percentage, vagy rövidítsük itt winning%-nak (a többség a lazább nyelvezetű “találati arány” alatt is ezt érti). A profit/veszteség arány átlagos ügyleteket alapul véve a payoff ratio (itt: payoff), míg az ügyletek átlagos időtartam az average hold time (itt: AHT). A spekuláns dolga a profit maximalizálása hosszú távon, számára még elfogadható szintű kockázat mellett. A kockázat növelése általában növeli a potenciális nyereséget, de elméleti keretünk szempontjából egyelőre ennek nem itt van jelentősége. A nyereség növelése (és tulajdonképpen elérése is) történhet magas winning%, payoff vagy aht által, és természetesen ezek megfeleő kombinációjával. A gyakorlatban ritka, hogy mindhárom magas legyen, ezért a nyereségességet eltérő stratégiák más-más aspektusokra koncentrálnak. A tapasztalatok alapján - erőteljes egyszerűsítéssel - a piaci átlaghozamokat meghaladó stratégiákat három fő csoportra lehet osztani.

Az első fundamentális elemzésre alapuló módszer a részvénypiacon a későbbi várható érték alatti vállalatokat (legyen szó érték vagy növekedésorientált megközelítésről). vásárol és hosszú ideig tartja őket, amíg azok a valódi értékük közelébe kerülnek. A nagyobb befektetők esetenként aktívan be is avatkoznak a társaság menedzsmentjébe, a jobb eredmény érdekében. Ennek a stratégia csoportnak a leghíresebb arca Warren Buffett, de sokak mellett Peter Lynch vagy Edward Lampert neve is felmerülhet. Esetükben az AHT több ezer nap szokott lenni, de mind a winning%, mind a payoff magas szám. Hosszú ideig tart, amíg egy-egy elképzelésen nyernek, de akkor sokszorosát az esetleges veszteségeknek, és a nyereséges ügyletek száma végül jócskán meghaladja a veszteségesekét. Például hosszútávra vásárolt részvényeknél az AHT legyen mondjuk 1200 nap, ami közel 5 teljes évet jelent, az elvárás jogosan az, hogy a winning% és a payoff is magas legyen. Ez szükséges is a jó eredményhez. Még kétszeres tőkeáttétel mellett is 80%-os winning% és 3 feletti payoff kellett a 2% feletti havi átlaghozam eléréséhez. A tőkeáttétel azonban különösen veszélyes ebben a szegmensben, hiszen egy átfogó részvénypiaci zuhanás vagy csökkenő trend, amilyet legutóbb 2008-ban és 2009 elején láttunk a teljes saját tőkét eltüntetheti. Ehhez a részvényeknek átlagosan 50%-kal esnie a beszállási pontokhoz képest ebben az esetben, ami ritka, de nem példa nélküli. Tőkeáttétel nélkül - ahol az említett kimenetel nem történhet meg még matematikai szinten sem - az eredmény a fenti adatokkal alig haladja meg a havi 1%-ot. Ha sokáig kell egy-egy pozíció beérésére várni, akkor a magas winning% - hogy a befektetőnek igaza volt - is kevés a kiugró eredményekhez, ésszerű kockázat mellett.


A legtöbb tőzsdéző éppen azt szeretné elérni, hogy minél többször beigazolódjanak a várakozásai. Minél többször szeretne nyerni, a profit mértéke az ügyletek átlagán szintén fontos, de a winning% maximalizálása az elsődleges számukra. Ugyanakkor a fundamentális tényezők piaci manifesztálódását kevés embernek van türelme megvárni.

A másik megközelítés kvantitatív, illetve pszichológiai alapon keres olyan pontokat, amelyek rövidtávú egyensúlytalanságokat, indikatív eltéréseket jeleznek. Az AHT itt már nagyon rövid (lehet pár hetes, napos, de high frequency trading esetén, ahol a winning% is lehet egyszerre magas, pár másodperces is), de az ilyen jellegű, rövid távú ügyletekben a nyereségek átlaga alig haladja meg a veszteségeket sikeres stratégia esetén, és a veszteségek aránya is sokkal magasabb. Tehát alacsonyabb payoff és winning%, de a gyakoriság ellensúlyozhatja ezt a hátrányt. Más szóval nem egy-egy nagyot kaszál, hanem sok kicsi sokra megy alapon dolgozik. Például létezhet egy olyan rendszer, amely átlagosan 5 napig tart egy pozíciót, a nyereséggel zárt ügyletek átlagos eredménye +2,4%, míg a veszteségeseké kereken 2%, tehát a payoff 1,2. Tételezzük fel továbbá, hogy 52% a winning%. Kétszeres tőkeáttétel mellett havi közel 2,5%-os eredményt érhet el. Ugyanakkor ha egyszerre az összes nyitott pozíció veszteséggel zárul (például egy hirtelen piaci esemény miatt), az önmagában 40%-os visszaesést jelent. A stratégia csoport szintén nagyon érzékeny a bemeneti változókra.Az 52% helyett 50%-os winning% a havi hozamot majdnem harmadával csökkenti. Vagy magasabb jutalékok esetén teljes roundturn-re (vétel és eladás összesített jutaléka) 0,1%-kal többet számolva a havi hozam már csak 0,88%.


Ez is főként a részvénypiacon jellemző megközelítés, de bármilyen magas likviditású piacon is gyakori, legyen szó határidős piacokról vagy a forexről. A két megközelítés lényege az volt, hogy a piac félreáraz, hosszútávon fundamentális, rövidtávon pszichológiai (esetleg arbitrázs) alapon. Persze a jövőbeli információkat senki sem ismeri azok léte eredendően bizonytalan, de valószínűségi alapon működhet a módszer.

A harmadik nagy kategória nem a félreárazást teszi a középpontba, hanem azt, hogy az árfolyamok tendenciózusan mozdulnak egy irányba, és ha van is olyan érték (szerintem nincs vagy nem meghatározható), amelyhez tart az árfolyam, azon gyakran túl is lendül, csak a trend folytatódása, a megszokás miatt. A trendkövető rendszernél a trendek létezése, tovább haladása időt vesz igénybe egy-egy pozíció tartása kapcsán, még akkor is, ha ezeknek csak egy-egy viszonylag rövid szakaszán van kihasználva. Ezért az aht általában hosszabb mint a kvantitatív módszernél, jellemzően több hónapot vesz igénybe. A trendkövetők a winning%-t lefelé, a payoff-ot felfelé nyomták, az előzőhöz képest. Mivel nincs félreárazás, csak a trend (vagy annak kivárása), azért nem lehet tudni mikor következik be, és melyik irányba. Ezért minden esetben ha másfelé megy az árfolyam, mint a pozíció iránya, zárni kell a pozíciót. Innen származik az a kockázatkezelési metódus, amelyet ma már unalomig ismerten oktatnak mindenfelé. Ez az a klasszikus módszer, amelyet azonban gyakran összekevernek általában a kockázatkezelés fogalmával. Ez a stop, a tőke adott részének kockáztatása és a kettő által a mennyiség meghatározása, illetve a csúszó stop alkalmazása.

Nézzünk itt is egy példát. A trendkövető stratégiáknál a winning% tipikusan alacsony szokott lenni. Jelen esetben ez legyen 30%, vagyis 10 esetből háromszor zárul nyereséggel egy ügylet. A payoff azonban megközelíti a négyet, tehát a nyerők el vannak engedve, a vesztő ügyletek pedig kíméletlenül ki vannak stoppolva. Az AHT négy hónap környékén van (a napok kereskedési napokat jelentenek). Érdekességképpen megjegyzem, hogy az 5%-os átlagos veszteség a pozíció értékére van kalkulálva, vagy modhatjuk, hogy az árfolyamra, nem a teljes tőkére. Mivel egy ügylet a saját tőke 20%-ának értékében kerül megnyitásra, így annak az 5%-a a tőke 1%-át jelenti, ami tipikusnak tekinthető a visszafogottabb trendkövető programok esetén. A kvantitatív stratégia halmaz esetén is szükség van kockázatkezelésre, ez azonban nem feltétlenül jelent stoppot, például azért mert kellően diverzifikálva van a stratégia piacokra, és időben is be van határolva a pozíciók tartása.)

A kockázat kezelés azonban nem elegendő. Előnyt kizárólag azzal lehet szerezni, ha a jövőben a pozíciónknak megfelelően alakul az árfolyam, sok ügylet esetén statisztikai előnnyel. Tágabban és gyakorlatiasabban megfogalmazva: a pozíciók iránya több mint 50%-os valószínűséggel fog nyerni (payoff-ot és winning%-t is figyelembe véve). Teljesen véletlen számsoron leteszteltve a trendkövető mechanizmus mindenképpen csődöt mond, függetlenül a kilépési taktikától. A valóságban az árfolyamok nem véletlenszerűen mozognak, létezik a fat tail (a normál eloszlás helyett), a piac túloz, messzebb szalad, mint kellene, és ezt trendszerű mozgás mellett teszi gyakori esetekben.

A félreértést az okozza, hogy az exit szabályozása önmagában alkalmas arra, hogy a payoff-ot beállítsa (míg természetesen ez a többire is kihatással van). Egyetlen tényező, a háromból, nem elegendő arra, hogy a nyereségességet kiváltsa, hiszen időközben a másik kettő romolhat, eltolódhat, ahogy fent is láttuk, hogy a stratégia csoportoknál ez hogyan változik. Így a stoppok (és a nyereség elszaladásának engedése) által a payoff látványosan javul, ez pedig megadja az illúzióját a helyzet utólagos kontrolljának. Ám a winning% arányos romlása csak azért nem következik be, mert a trendek létezése lehetővé teszi, hogy azok ne essenek 20-40% alá, ahogy az árfolyamok időnként azért elindulnak valamelyik irányban, és sokat mennek. Ez az irány pedig a trend meglévő iránya, a statisztikák ezt kimutatják, ezért lehetnek nyereségesek a trendkövetők hosszú távon, mert a belépésnél ezt az irányt követik. Az ellenkező irányban ez sosem működne.

A félreértés másik táplálója az, hogy a trendkövetés nem winning%-t, hanem payoff-ot maximalizálni igyekvő megközelítése gyökeresen eltér egy kezdő tőzsdéző dogmáitól. Ez önmagában általában jó, de a “heuréka” felkiáltás túlzott következtetések levonására sarkallhatja az illetőt. Nem a payoff magas számától lesz nyereséges a trendkövetés, hanem a payoff és a winning% megfelelő párosításától, amely az árfolyam irány megtippelésének statisztikai előnyéből származik.

A trendkövetésnél a kockázat kezelése önmagában nem az értékteremtő tényező, így a kilépés sem lehet az a payoff maximalizálása által. Az értékteremtő tényező az, hogy a belépés pontja 50%-nál nagyobb valószínűségű várható nyereség (és nem winning%!) esetén történik.

Amit viszont a money management, és általában is a kockázatkezelés megtehet - és ez elengedhetetlen - az a tőke csökkenésének megóvása. Vagy a teljes tőkevesztéstől, vagy az akkora mértékű veszteségtől, ami lelki vagy egyéb tényezők mellett nem tolerálható. Ennek mértékét persze nehéz megbecsülni. Bill Dunn 60% körüli drawdown-okat volt kénytelen elkönyvelni, és ez ő magát nem nagyon zavarta, van akinek ez nagyon sok. Van olyan világhírű trendkövető cég, amely a mai napig 30-40%-ot veszített 6-7 évvel ezelőtt kibocsátott befektetési alapjain, ez a Superfund. A trendkövetés sem csoda módszer.

A táblázatokból az is világos, hogy érdemes az átlagos tartási idő csökkentésére törekedni. Mindhárom stratégia csoportnál érdemes olyat tesztelni (bár az első esetben nehéz kísérletezni), ami a belépés és kilépés időzítését finomhangolja. Feleslegesen üldögélni egy pozícióban, szignifikáns mértékben ronthatja az eredményeket. Így a kilépésnek lehet értékmegőrző ereje, de csak inkább az AHT kapcsán.

Többféle megoldás létezik és ehhez többfajta kockázatkezelés tartozik. A trendkövetés és annak klasszikus money illetve risk menedzsmentje csak egy a több közül. Mint mindenhol, a dogmák elfogadása (pláne félreértelmezése) igen veszélyes.

---

Ha érdekel a Hedge Fund-ok világa, az általuk alkalmazott stratégiák, akkor olvasd a rendszeresen frissülő HedgeFund.hu oldalt.

---

Aktuális Tumblr bejegyzések, Tweetek az elmúlt időszakból:

• Photo: Az adatok alapján a részvénypiac - arany negatív korreláció legenda nem állja meg a helyét. Meg lehet...http://tumblr.com/xxdd98awn
• Photo: Indonesia’s ETF looks even more promising than Malaysia, I mentioned yesterday. This is a bull rarely...http://tumblr.com/xxddace9h
• Olyanok a piacok, mint a drogfüggők. Kijön a növekvő amerikai külker mérlegről az adat, és pozitívan... http://tumblr.com/xxddc5lr3
• "since around the time of Lehman collapse(..)market has underperformed the matching timeframe of the Great Depression."http://is.gd/drxhQ
• Ma jó napom van a portfolio.hu-n. Egy blog bejegyzésem is főoldal tetején van, és a származtatott alapokról...http://tumblr.com/xxddh1993
• Photo: Júliusban ugyan “csak” 1,2%-kal teljesítette alul a Russell 2000, tehát a smallcap az S&P 500-at, de...http://tumblr.com/xxddi24uk
• Kakaó. Megint a szokásos szöveg, ha emelkedik valaminek az ára, akkor a gonosz spekulánsok nyomták fel. Ha...http://tumblr.com/xxddrdut3
• The only country leading stock index which made an all-time-high today? It's the JSX Composite, Indonesia.
• Oh, and Chile's main index (IPSA) made an all-time-high yesterday. No recession in a country with 6% public debt, and huge trade surplus.
• Csúnyán túlvettek a kötvénypiacok. Leginkább a feltörekvőek, de ez hosszútávon kevésbé érdekes, mint a...http://tumblr.com/xxde1mtij
• A generation of overoptimistic equity analysts http://icio.us/odf2dn
• Photo: Az amerikai állampapírhozamok is nagyon alacsonyak. Az államnak ez az évszázad üzlete, hogy ennyire...http://tumblr.com/xxde8prac
• Photo: Kíváncsian “várom”, hogy mikor veszik elő az amerikai hatóságok a tőkeáttételes ETF-eket. Érdemes...http://tumblr.com/xxde97hn4
• Photo: “Unatkozó apuka lett? Tőzsdézzen!”. A hónap netes hirdetése. http://tumblr.com/xxdeb89jk
• "Azt láthatjuk, hogy éves 20-30%-os hozamok stabilan, minden évben történő elérése továbbra is..." http://tumblr.com/xxdejcqx2
• Ami most a tőzsdéken történik, tipikus példája a pszichológia vezérelt piacnak. Bármilyen hír, esemény jön...http://tumblr.com/xxderykn3
• Ma volt egy kb. 20 perces időszak, amíg nem lehetett order-t betenni az IB rendszerébe. Pontosabban be...http://tumblr.com/xxdeur2i7
• What was considered to be safe is not safe anymore...http://icio.us/qq3blz
• Photo: Nagyon durvák az árupiacok, a búza egy (bér belassuló, de élő) csökkenő trendet radírozott le úgy,...http://tumblr.com/xxdf333au

(A Tumblr és főleg a Twitter a gyakoribb, de kevésbé részletes és minőségi véleményközlésre, esetleg hír-, link-, videó-, képmegosztásra jó. Annak is megvan az előnye, hogy bizonyos tartalmakat ezeken keresztül tesz közzé az ember, erről bővebben itt. Mivel ezeken nemcsak szakmai, hanem bármilyen egyéb tartalom is van, sport, személyes, társadalmi, stb., ezért ezekre csak a befektetési terület iránti érdeklődés miatt nem érdemes feliratkozni, az érdekeseket néha kiteszem ide is.)

9/11 - Már 6 éve

Hogy miért, arról a tavaly ugyanekkor született bejegyzésben részletesen írtam, feleslegesen ismételném magam. (Az Index összeállítása nem hibátlan, de elég jó a WTC összeomlásáról - a lényeg hogy nem szabad feltétel nélkül hinnünk az összeesküvés elméleteknek, de a hivatalos magyarázatnak sem, mert egyértelmű magyarázat a mai napig sincs).

Ha félretesszük érzelmeinket és világpolitikai véleményünket pár percre, akkor elmondhatjuk, hogy ami a tőzsdézők számára a legnagyobb tanulsága a 6 évvel ezelőtti terrortámadásoknak, hogy bármi, még a legextrémebb események is megtörténhetnek a tőzsdéken.

Tegyük a szívünket a kezünkre: 2001 szeptemberéig bármelyikünknek eszébe jutott, hogy egyik pillanatról a másikra 4 teljes munkanapig zárva tartanak az Egyesült Államok részvénypiacai? Nekem biztosan nem, legalábbis nem minden előjel nélkül. Itt a stop-ok nem sokat értek.

Eszünkbe juthatott utána, hogy egy ilyen sokkot nem hogy három hét alatt kihever a részvényárfolyamok többsége, de már október közepére a szeptember 10.-i árfolyamok fölő repíti a kurzusokat? Ráadásul mindez a terrortámadás által kiváltott események, egészen pontosan az Afganisztán elleni offenzíva következményeképpen. Itt nemcsak a fundamentális elemzés, hanem a technikai elemzés eszköztárának nagy része sem ért sokat.

Azt vajon sejthettük-e előre, hogy az olaj árfolyama a fokozódó nemzetközi hangulatban (hmm...ezt a kifejezést mintha már hallottam volna valahol :) ), a közel-keleti háború szélén, nemhogy nem emelkedett, hanem értékének mintegy 30%-át veszíti el az év végéig? (amit a következő években sokszorosan visszavett). Én biztosan nem, és mást sem ismerek, aki ezt előre látta volna.

A tőzsdén, és általában a pénzügyi piacokon alapszabály, hogy BÁRMI MEGTÖRTÉNHET. Ócska amerikai szófordulattal élve: expect the unexpected (számíts arra is, amire nem lehet számítani). A 2001. 9. 11. követő eseményekhez hasonló kivételes árfolyammozgásokra, és ugrásokra sokféleképpen fel lehet készülni. Használni kell stop megbízásokat. Több, egymástól minél inkább független piacon, szektorban kell pozíciót felvenni. Egy-egy pozíción nem szabad egy előre meghatározott mennyiségnél többet kockáztatni. Stb.

Ezek enyhíthetik az események okozta károkat, ha ellenünk megy az árfolyam, de teljes mértékben nem tudják kioltani azok hatását. Ezért a lényeg: ha a tőzsdén, vagy tőzsdén kívüli pénzügyi piacon befektetsz, soha nem lehetsz teljes biztonságban. Még ezzel a tudattal is bőven megéri jelen lenni, de akkor is el kell dönteni, hogy ezzel anyagilag és lelkileg együtt tudsz-e élni. Ha nem, akkor ott a rövidtávú állampapír.

Miért nem elég a stop megbízás használata?

Ezért:

A BRLC az egyik legígéretesebb hosszútávú chart-tal rendelkező papír. Két részletben 8,50 körüli bekerülési árral rendelkeztünk, egy mostanában ritkán jól működő, klasszikus alakzat alapján. Amikor 9 dollár fölé emelkedett, 8,75-re, amikor pedig két alsó árnyékkal bőven felette ragadt, 9 dollára húztam a stoppot. Ma 7,86-on, mintegy 16%-kal nyitott alacsonyabban, a kiszállási átlagár 7,80 lett. A veszteség több mint háromszor akkora lett, mint ha a stopnál szállunk ki. Pedig volt pont, ahol a nyereség a beszállási árra vetítve elérte a 12%-ot. Csökkenő trendről, bármilyen előjelről szó sem volt, legalábbis nem technikai oldalról.

Az ilyen esetek nagyon ritkák, de néha előfordulnak. Ezért alaposan megnézem, hogy milyen a korreláció a többi pozícióval, mennyi azoknak az összes kockázata, milyen piacokon, szektorokban és ágazatokban vannak. Ez alapján alakítom ki, hogy mekkora legyen a teljes tőkére vetítve a kockázat. Ez esetben ez 0,05%-a volt a tőkének, a veszteség megközelítőleg 0,16% lett ezen a pozíción.

Képzeljük el, hogy valaki bátor, és 3%-ot kockáztat pozaciónként. Ebben az esetben percek alatt 10% lett volna a vesztesége. Ezért önmagábn kevés a stop használata.

(Képzeljük el, hogy valaki kétszeres tőkeáttétellel ugyanazon a szinten vásárolt és ugyanoda tette a stopját, mint ahova én. Ebben az esetben pénzének 20%-át veszítette volna el, ha stoppot is használ. Ha a bekerülési ár 10 dollár lenne, akkor 44%-ot, hiába van stop.)

Kínát szeretik továbbra is

Úgy látszik az év első kereskedési napján, az optimizmus közepette is leginkább néhány régóta imádott kínai papír a kedvenc a tengerentúlon. Érdekesen működik a tömegpszichológia: azt veszik, amit eddig is a leginkább zsákoltak. Köszönhetően a hosszú szünetnek, szinte mindegyik nagy réssel nyitott felfelé, ami megnehezíti, vagy meglehetetleníti a rövid távú pozíciófelvétel hatékonyságát. Közép és hosszútávon viszont most is jó lehet vásárolni, de a stop elhelyezése nagyon nehéznek tűnik. Mutatok pár példát, van közte jó pár régi ismerős is.

A "kínai Google" mindig is kedvenc volt. Most egy jó nagy alvásból ébredt és a rés ellenére, még nincs agyonvéve pár napos távlatban. Viszont stoppot tenni nehéz, különösen kitörésnél, nézzük csak meg október végét.



Ebből szerencsére van, de a nagy kilengések miatt (novemberben három nap alatt simán összejött 15% esés), megint csak nehéz küszöb megbízást alkalmazni, most is fő a fejem. Ráadásul nem amerikai részvény lévén, tele van gap-ekkel, ami néha veszélyes. Viszont az új csúcsal élen van, és ez jó előjel.



Olyan nincs, hogy egy részvény egy valamirevaló korrekció nélkül megússzon egy ilyen emelkedést. Vagy csak az elemzők lettek túl kritikussá...



Visszatérő ismerős, 2-3 éva nagy mánia volt benne, mostanában inkább aludt, de mintha ébredezne. Megint legalább 7-8%-nyi stop kellene, ami a megvehető mennyiséget csökkenti.



Ez a csúcs, a szó átvitt és szó szoros értelmében is. A szégyentelen szénbánya, a korrekcióból gappelt felfelé 7%-ot, és ha ez még nem lenne elég, a forgalom nagyon alacsony, de érdekes nézni, hogy mire képesek néha a szénnel túlfűtött befektetők.



Az utolsó kivételével mindegyik érdemes a továbbfigyelésre, a CHL a tartásra. Meglátjuk.

Vállaljuk a döntéseink következményét!

http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=8&k=2&i=76552

Rácz Balázs kollégám a fenti cikkben remekül írta le röviden összefoglalva és példákkal illusztrálva azt, amit számos előadáson, tanfolyamon, publikációban, ügyfelekkel való beszélgetésben, néha órákon keresztül fejtünk ki. Itt pár perces olvasás után világos lehet a kockázatkezelés jónéhány fontos alapeleme.