Szétszakadtak a részvénypiacok

Gyakran hallom, hogy az egyes részvénypiacok közötti magas korreláció, és a globalizáció elmossa a különbséget az egyes országok között. Régebben többször elemeztük házon belül, hogy hol a legmagasabb és hol a legalacsonyabb az együttmozgás mértéke. A fő amerikai indexek között nagyon magas volt, csak úgy mint Európában, vagy akár az óceán két partja között, itt mindenhol 0,9 felett volt az érték. A korreláció valamivel alacsonyabb volt a fő indexek és a kis kapitalizáció között, akár 0,7 szint alatti értékeket is láttunk. Az érdekes az volt, hogy a feltörekvő országokban, különös tekintettel a mi kis BUX-unkra, sokkal erősebb volt az együttmozgás a fejlett országok kis kapitalizációjával, mint a fő indexeivel. Ez jelezte, hogy az intézményi portfólió menedzserek kockázat szempontjából nagyjából hova soroltak minket.

Akárhogy is, még a legkevésbé erős kapcsolat esetén is a korreláció 0,6 felett volt. Ez különösen trendkövető stratégiáknál okoz gondot, de ezáltal a "hagyományos" diverzifikáció is kevésbé hatékony a befektetői igények világában, hiszen minden esésénél szinte minden esik is, az igazi kockázatot, amelynek természetesen része a piaci is, nem zártuk ki, és érdemben nem is csökkentettük.

A magas korreláció ugyanakkor nem jelenti az azonos, vagy nagyon közeli teljesítményt sem, egyszerű matematikai okok miatt. Az Apple részvénye amely napjaink talán legnagyobb slágere érdekes módon nem a technológiai szektorral mozog együtt leginkább, az csak 4. a sorban 0,73 értékkel az elmúlt egy évet tekintve, hanem azzal a fogyasztói termékeket nyújtó szektorral, amely a mindennapi élethez nem feltétlenül szükséges javakat árulja (talán ez annyira nem is meglepő). A korrelációs együttható 0,86, ami nagyon magasnak számít. Mégis, az alábbi ábrán látszik, hogy tavaly év elején 7,25 db ETF-et "kellett adni" egy Apple részvényért, de most már 8,8-at. A Market Neutral stratégiával foglalkozó cikkben említettek alapján az egyik shortolásával és a másik megvételével közel 20%-os hozamot lehetett elérni.

Ezért hiába nagy az árfolyamok között az együttmozgás, akár az egyes részvények és szektorok, akár az egyes országok fő tőzsdeindexei között, ha a végeredményben néha elképesztő különbségek alakulnak ki. 2010 nem kis részben erről szólt. Az alábbi ábra a legtöbb ország részvénypiacának tavalyi teljesítményét mutatja.


(forrás)

Rengeteg érdekességet láthatunk itt:

• Ahhoz képest, hogy a globális gazdaságban az országok egymáshoz vannak láncolva, nagyon eltérnek a teljesítmények. Amíg a legjobb index megduplázta az értékét, addig a legrosszabb majdnem megfelezte év eleji szintjét. Jó kiválasztással sokkal jobb eredményeket lehet elérni.
  

• Azok az országok, ahol jó eredmények születtek, már év közben erősebbek voltak, és utána is felülteljesítők voltak. Az ellenkező irányban általában ugyanez mondható el a gyengén muzsikáló indexekről. (néhány példa, Indonézia, Chile, Malajzia, Thaiföld, Dél-Korea: 1, 2, 3)

• Tisztán látszik, hogy az alapok többsége régiókban gondolkozik. Az idei évben nagyon sikeres volt Dél és Délkelet-Ázsia (Sri Lanka, Banglades, Indonézia, Thaiföld, Fülöp-Szigetek, Malajzia mind az első harmadban...viszont Vietnám némi őszi megindulás ellenére látványosan nincs benne a képben), Balit Államok (mindegyike az első kilencben), mérsékeltebben Skandinávia (nagyjából mind a második hatodban), Dél-Amerika (Brazília kivételével mind a lista első felében). A legjobb példa a negatív oldalon az EU mediterrán perifériája, a valós költségvetési gondokkal küszködő PIGS országok csoportja, amelyhez Írország - bár gyenge volt - de hasonló problémái ellenére nem csatlakozott a listán.

• Régiókon belül is vannak eltérések, és ez a relatív teljesítmény jelzi az egyes országok saját sikereit vagy kudarcait. A görögök még sorstársaikat is jócskán alulmúlták, amíg a válságot igen könnyedén átvészelő Lengyelország eléggé elszakadt régiónk átlagától.

• Magyarország, amely az utolsó olyan hely, ahol még pozitív tartományban zárt a fő index a régió középmezőnyében helyezkedik el, erre különösebben büszkék nem lehetünk, de egyben azt is jelzi, hogy befektetői szemszögből nem volt olyan vészes a helyzet, mint azt a szalagcímeket olvasván év közben gondoltuk volna.

• A fejlett és nagy országok (lényegében a G7) eléggé szétszakadt, jól látszik, hogy makro alapon a stabilabb országokat célozzák a befektetők, de még ezek sem képesek felülmúlni az átlagot.

• A BRIC országokat nem sok értelme van egy kalap alatt emlegetni. Egészen más teljesítményt hoztak, mert egészen mások az erősségeik-gyengeségeik, sajátosságaik. Ráadásul még a környezetükről is leszakadtak, szerepük ma már régiós szinten olyan erős, hogy teljesen a saját belső folyamataiktól függenek a saját területükön.

• A politikai bizonytalanságok többsége nem valós probléma. Thaiföldön a fővárosban hetekig harcoltak, Dél-Koreát északi szomszédja rakétákkal támadta meg, Sri Lankában csak bő 1 éve ért csak véget a viszonylag csendes de régóta tartó polgárháború, Pakisztánról meg beszélni sem érdemes, mégis a tőzsdeindexeik szárnyaltak.

Tudományos igényű elemzéshez ennél több kell, de az alábbi következtetéseket ezek alapján is le lehet vonni:

• Érdemes válogatni az egyes régiók között.
  

• Régión belül kevés értelme van diverzifikálni, de speciális hátterű esetekben ennek is lehet értelme.

• Az erős régiókat, akár árfolyam alapon, technikai elemzéssel is meg lehet találni.

• Régiókon belül érdemes vizsgálni az erős ország első körben fundamentális, makrogazdasági összefüggések alapján, második, de nem elengedhetetlen körben relatív teljesítményt figyelve, technikai elemzés által.

• Az Egyesült Államok, Japán, Oroszország, Kína és valamelyest még India és Brazília is egyenként is külön univerzumot képeznek méretükből és/vagy egyedi sajátosságaikból adódóan, így ezeket környezetüktől függetlenül érdemes elemezni.
  

---

Ha tetszett ez az írás, akkor iratkozz fel a blog minden frissítésére, akár RSS-en, akár az email címed megadásával az oldal tetején, a jobb oldalon.

Szintén érdemes követni a HedgeFund.hu blog-ot, amely arról szól, hogy miként alakíthatod befektetéseidet úgy, ahogyan az olyan tőzsdebálnák, mint Soros. A legtöbbet a HedgeFund.hu Facebook oldalán tudhatsz meg, ezért csatlakozz a közösséghez.

---

Ha szükséged van segítségre a befektetéseid kialakításában, akkor itt kapsz segítséget.

---

Aktuális Tumblr bejegyzések, Tweetek az elmúlt időszakból:

• Photo: Egy újabb vezető, kitörés előtti jeleket mutató feltörekvő piac részvényindexe: Dél-Afrika. http://tumblr.com/xxd151gvlu
• Photo: Megnőttek a japán részvénypiaccal kapcsolatos pozitív hangok a napokban. Kereskedési oldalról, a... http://tumblr.com/xxd15a5u7n
• "My 2011 predictions are really one prediction: I predict that no one will accurately predict much in..." http://tumblr.com/xxd15j2610
• Photoset: Az az érdekes az amerikai kötvényalapokból történő decemberi pénzkivonásban, hogy csak most,... http://tumblr.com/xxd15j4v23
• Photoset: Újabb zászló rengeteg az amerikai small cap-ben (is), az erős, csúcs körüli piacok, és az ünnepek... http://tumblr.com/xxd15rf3b3
• Photo: A VIX teljesen alkalmatlan arra, hogy időzítéses stratégiát alapítsunk rá amennyiben “túl alacsony”... http://tumblr.com/xxd160sxlr
• S&P 1500 Stocks With the Highest Short Interest: While short interest for the major indices is near multi-year l... http://bit.ly/hrxuzj
• A Netflix vezér válaszolt egy hedge fund menedzsernek, hogy ne shortolja a részvényt. Lehet, hogy ez már az... http://tumblr.com/xxd16nwttv
• Photo: Amíg a részvénypiacok alapvetően optimisták (bár mindig van némi nap végi óvatosság), addig az agrár... http://tumblr.com/xxd16rad0z
• 57 olyan nyílt befektetési alap van, amelyik tavaly 15%-os hozam felett végzett. Csak 1 olyan van köztük,... http://tumblr.com/xxd16t00r4
• Photo: Van olyan csoport a részvénypiacon, ahol a válság legutolsó hatásai is kitörlődtek, a fejlettek... http://tumblr.com/xxd16xisac

Tumblr témakörök: kereskedés, befektetés, közgazdaság, egyéb pénzügyi.

(A Tumblr és főleg a Twitter a gyakoribb, de kevésbé részletes és minőségi véleményközlésre, esetleg hír-, link-, videó-, képmegosztásra jó. Annak is megvan az előnye, hogy bizonyos tartalmakat ezeken keresztül tesz közzé az ember, erről bővebben itt. Mivel ezeken nemcsak szakmai, hanem bármilyen egyéb tartalom is van, sport, személyes, társadalmi, stb., ezért ezekre csak a befektetési terület iránti érdeklődés miatt nem érdemes feliratkozni, az érdekeseket néha kiteszem ide is.)

Indexek reálértéken

Nem telt bele két nap sem, és máris megvolt az előző bejegyzésben jelzett, akkor még csak hajszál híján 11,5 éves mélypont. Monndhatjuk, hogy a fejlett világ legfontosabb benchmark-jának használt részvényindexe majdnem 12 éve egy cent értéket sem termelt a befektetőknek. Nagyjából békeidőben, és gazdasági növekedés mellett.

De az előző bejegyzésben azt is jeleztem, hogy ebbe az infláció hatását figyelembe sem vettük. Most megtettem, az amerikai index esetén 2,7%-ot egyenletesen leosztva, az európaiaknál 3%-kal ugyanígy kalkulálva, az indexek 1990-es kezdőértékét figyelembe véve. Az eredmények megdöbbentőek.

S&P 500:

Mindenki aki 1995 márciusa óta (14 év) szállt be, reálértéket tekintve veszteségben van. Az éves átlagos reálhozam 1990-től 1,5%.

DAX:


Mindenki aki 1996 októbere óta (több mint 12 év) szállt be, vagy azóta nem 2002 decembere és 2003 júniusa között vett, reálértéket tekintve veszteségben van. Az éves átlagos reálhozam 1990-től 2,8%.

CAC40:


Mindenki aki 1990 eleje óta (több mint 19 év) szállt be, kivéve néhány hónapot időközben, reálértéket tekintve veszteségben van. Az éves átlagos reálhozam 1990-től -1,2%.

A részvénypiac statisztikai értelemben a kockázatmentes befektetésekhez képes statisztikai előnyt mutat. De önmagában a klasszikus Buy&Hold megközelítés még ilyen hosszú időtávon is lehet gyenge teljesítményű.

---

Akit érdekel, hogy a magyar részvény és állampapírpiacon a külföldiek mit és miért csinálnak, azok hallgassák meg a Gazdasági Rádió velem készült beszélgetését itt.

---

Hamarosan a BWM Meggyőzően Kockázatos Alap az Access Alapkezelővel együttműködésben működik tovább. Az eddigiekről lesz részletes elemzés is kb. kté hét múlva. Addig is a változások megtekinthetőek itt.

Dow és a mélypont

Olvasom mindenfelé, hogy 6, majd 7 éves mélypontolra süllyedt a Dow. Bár régóta nem a legfontosabb index, de preszizs és hírértéke még mindig nagy, ezért érdemes megvizsgálni néha.

Nos, valóban majdnem 7 éves mélyponton van. Ma 7249 ponton is volt, ami viszont alig 56 ponttal magasabb a 2002 októberi, napon belül beállított minimumtól. Ami sokkal érdekesebb: ha ennyivel többet esett volna, akkor több mint 11 éves mélyponton lenne, ettől ma egy hajszál választotta el. Vagyis az egyik legfontosabb részvényindex gyakorlatilag 11 éve nem állított elő értéket a befektetőinek.

Ráadásul akkor még reálértékről nem is beszéltünk. Egyébként a Dow történetében csak 4 alkalommal fordult elő, hogy hat egymást követő hónapban veszített az értékéből, ha jövő héten nem megy vissza mintegy 10%-ot 8000 pont fölé, akkor ez lesz az 5. alkalom. Eddig csak egyszer fordult elő, hogy ennél többször - egészen pontosan 9 alkalommal - esett minden hónapban egymás után az index, és ez nem a Nagy Világválság és nem is az olajválság idején fordult elő. Ehelyett 1941-42-ben, de a rossz sorozat még jóval Pearl Harbour előtt kezdődött, egyébként akkor "csak" 30%-ot veszített a csúcshoz képest az index, és a hadiipar felpörgése miatt akkor járt utoljára 100 pont alatt a Dow. Az pedig csak az inflációs és horroisztikus kamatszintű időkben, 1982-ben történt meg, hogy a megelőző 12 hónapból 10 volt veszteséges, ma ez a szám 9-nél jár ha nem lesz 10% rally jövő héten. Ezen adatok arra utalnak, hogy ha nem omlik össze a reálgazdaság is (a pénzügyi után) legalább annyira mint a harmicas évek elején, akkor ez fontos és akár végleges támasz is lehet.

---

De mi is történt akkor, amikor utoljára ilyen mai szemmel nézve mélységekben járt a Dow? 1997-ben a mostani szintek környékén a fejlett országokban mindenki az Internetről beszélt, itthon éppenhogy csak elindult a TV2 és az RTL Klub. Diana alig egy hónappal korábban halt meg. Clinton 9 hónapja kezdte meg a második elnöki ciklusát, és a világnak fogalma sem volt róla hogy ki az a Monica Lewinsky. Milosevics akkor került a Jugoszláv (!) elnöki székbe. Nem létezett még Euro és a Tocsik-botrány miatti per még el sem kezdődött. Nem létezett még Google sem, és Steve Jobs akkor tért vissza az Apple-hez, hol volt még akkor még az iPod és iPhone. Még be sem mutatták a Titanic-ot, a zenei toplisták élén pedig a Mo' Money Mo' Problems volt az egyik éllovas (pedig szörnyű) - Amerikát és a fél világot azóta is ez kísérti.

Mit tegyünk ha beüt a KRACH?

Az elmúlt 23 naptári és 16 (USA:15) kereskedési nap sok befektetőnek okozott fejfájást. Csak néhány szám:

S&P 500 -9%
Russell 2000 -10%
Nasdaq -13%
FXI (kínai ETF) -13%
DAX -17% (gondoljunk csak bele: majdnem egy hónap folyamán átlagosan, NAPONTA 1% feletti veszteség, ráadásul hajszálnyira mindenkori csúcsától - mint amikor Ben Johnsontól 88-ban elvették a frissen szerzett aranyérmét, világcsúcsát, és visszamenőleg is törölték az eredményeit)

...és ennél még sokkal rosszabb szinteken is voltak ezek az indexek (is).

A kérdés, hogyan lehet elkerülni az ilyen hirtelen jött zuhanásokat?

Véleményem szerint teljes biztonsággal nem lehet elkerülni őket (kivéve a rövid távú állampapírt). Nem ismerek olyan sikeres befektetőt/alapot, akinek pályafutása során legalább 2-3 alkalommal ne kellett elszenvednie a fentiekhez hasonló, de jellemzően ennél sokkal nagyobb veszteségeket is (Soros, Dennis, J.W Henry, de mostanában még Simons is). Kostolány szerint az nem is igazi spekuláns, aki legalább háromszor ne ment volna tönkre, és ne kellett újrakezdenie életében. Nos, ez valószínűleg erős túlzás, de rávilágít a pénzügyi piacokon való boldogulás egyik fontos ismeretére. Ahhoz, hogy hosszútávon jól járjunk, néha számottevő veszteségeket kell elszenvedni. Pont.

Érdemes ránézni a lenti grafikonra. 1987 októberében egyetlen nap alatt több mint 20%-ot zuhantak a főbb indexek, az aktuális csúcsokhoz képest pedig közel 50%-ot. Ez volt minden idők egyik legnagyobb tőzsdekrachja. Pirossal bekarikázva látható.

Persze Magyarországon (és tulajdonképpen Európa keleti felén) rendkívül nehéz rávenni az embereket nemhogy arra, hogy 5-10 (20-30 évbe már bele sem merek gondolni), hanem akár 1-2 éves időtávban gondolkodjanak.

Pedig a legtöbb befektetés (legyen az egy konkrét részvény, vállalkozás, ingatlan, alap, rendszer, stb.) nem szól semmi másról, mint a türelemről. "Good things come to those who wait."

---

Jövő hét elején a hírlevél olvasók egy nagyon fontos tanulmányt fognak megkapni, ezt máshol nem lehet elérni, csak azoknak jár, akik feliratkoztak. Ezzel együtt pedig olyat fogtok látni, amit itthon még senki nem vállalt fel, de még nemzetközi szinten is ritkaság az ilyesmi. Remélem kellően felkeltettem a kíváncsiságotokat. :)

Egy érdekes adat a mostani esésről

A befektetések világa, ahogy sokan mondani szokták nem "rocket science", itt a jövőre vonatkozóan nem lehet egyértelmű jóslásokba bocsátkozni. Ehelyett inkább a valószínűségek játszanak főszerepet. Az elmúlt 8 kereskedési nap zuhanása a nyugati piacokon egy olyan esemény volt, ami a nagyon ritka vagy éppen a nagyon valószínűtlen kategóriájába tartozik.

Ha a legtöbbek által figyelt indexet, az S&P 500-at nézzük, akkor láthatjuk, hogy az esés 8 nap alatt 6,03%-os volt, és ezzel az elmúlt 10 évet nézve a 61. legrosszabb 8 napos periódusnak minősül. Ez eddig nem tűnik nagyon vészesnek Forma 1-es pilótánk belefutott egy nehezen lekőrözhető versenyzőbe, vagy kikapott egy rossz kerékcserét, esetleg megcsúszott az egyik kanyarban és veszített 2-3 mp-et.

Ha viszont azt nézzük, hogy 2004 márciusa óta mi történt, akkor láthatjuk, hogy ez az adat a második legrosszabb több mint három év alatt. Még rosszabb a helyzet, ha nem az S@P 500-at, hanem a 2000 kisebb céget magában foglaló Russell 2000 indexet nézzük, ott a -9,35%, amit múlt pénteken állított be a mutató, a legrosszabb ami csak létezik 2004 eleje óta. Itt már F1 pilótánk elhagyta a megszokott pályát, és ha nem tud gyorsan korrigálni a gumifalnak is csapódhat.

A nemzetközi piacok tehát a legnagyobb kihívásukkal szembesültek az emelkedő trend kezdete óta - ismét csak derült égből - vajon át kell értékelnünk a valószínűségeket?

---

Ha már Forma-1, akiket érdekel, érdemes elolvasni az alábbi interjút a hazai futam versenyigazgatójával, aki történetesen az apám:

http://www.f1hirek.hu/?t=article&id=17924

A végén a sztorik a legjobbak, a majdnem felrobbanó autót volt "szerencsém" élőben látni...nem felejtem el az biztos.

Néha a profi szakemberek, újságírók is ordas hibákat követnek el, vagy elképesztő mértékben csúsztatnak. Hogy ennek a szándékos átverés, a figyelem felkeltése, vagy a szimpla butaság az oka, azt nehéz megmondani.

A Forbes magazin minden évben közzéteszi az amerikai football csapatok becsült értékét, és a hozzájuk tartozó üzlet főbb aspektusait. Mondhatnánk, hogy ez minket nem érdekel, de érdemes kiemelni, hogy a világ 10 legértékesebb sport csapatából 8 ebből a sportágból jön (a maradék kettő a labdarúgásból: Manchaster United és Real Madrid). A tavalyi bevezető szöveg egy részlete:

"This year the average NFL team is worth $898 million, 211% more than when Forbes began calculating team values eight years ago. Look at it this way: Football team values have increased 11 times more than the S&P 500 since 1998."

A Forbes azt sugallja, hogy a csapatokba való befektetés hihetetlen bomba üzlet volt. A 8 év alatti 211%-os hozam, éves szinten 15,23%, ami nagyon szép adat, de már önmagában némileg árnyalja a fenti képet. Az S&P 500 1998 végén 1300 pont környékén volt, akkor 1400-tól nem messze volt, ami 1,3%-os éves hozamot mutat. Tudjuk jól, hogy a részvénypiac hosszútávú hozamai ennél sokkal magasabbak, 10-11% környékén vannak az S&P 500 esetén. Még ha ez vissza is esik a jövőben, akkor is jóval több lesz, mint 1,3%. A Forbes újságírói azonban önkényesen kiválasztották a kezdő időpontot, mondván, akkor kezdték kalkulálni a football csapatok értékeit. Csakhogy akkor a részvényindex éppen csúcsra volt járatva, egy elképesztő emelkedés után, 8 év után nem megháromszorozta, hanem megnégyszerezte az értékét. Eközben pedig az NFL csapatok értéke alig-alig nőtt.

Amikor úgy hasonlít valaki hozamokat össze, hogy feltűnően egy kezdő időponthoz ragaszkodik, főként ha ez az időszak nagyon rövid, akkor gyanakodjunk és nézzük meg a teljes képet. Pláne, ha a hozamokat el is osztja egymással.

---

Hogy megint erről a sportról hozok példát, az nem véletlen: ma hajnalban rendezik az amerikai football legnagyobb ünnepét, a döntőt: a Super Bowl-t. Az alábbi post-ban szereplő Peyton Manning élete legnagyobb csatájára készül az NFL legjobb védelme ellen. Akit érdekel, az már 22:45-től tudja nézni a beharangozót a Sport 1-en, ahol a döntőt helyszínről 1 órával később kezdik.
Érdekesség még, hogy ilyenkor adják el a legdrágábban a reklámidőket a TV társaságok, ami nem csoda, hiszen amerikában 150 millió ember, világszerte több-kevesebb ideig 1 milliárd fő követi az eseményeket. Egyetlen 30 mp-es reklám szpot ára 2,6 millió dollár, vagyis több mint 500 millió forint! (a Sport 1-en ezeket (sajnos-nem sajnos) nem lehet látni)

---

Sokan kérték tőlem az előadásaink alatt, hogy írjak bővebben az abszolút hozamú befektetésekről. Örülök, hogy ilyen nagy érdeklődés van erre, a cikket megtaláljátok itt:

Publikációink