Hol és mit tanulj, ha befektetési területen szeretnél elhelyezkedni

Gyakran felmerülő kérdés, hogy egy felsőoktatásban tanuló vagy annak küszöbén álló fiatal hol és mit tanuljon, hogy a befektetési szakmában helyezkedhessen el. Nem véletlen, hogy a 2006-2008 közötti Befektetés előadásainkon is volt erről szó a vége felé. Nemrég kaptam egy hasonló tartalmú email-t:

.......... vagyok, és azért írom ezt a levelet, hogy tanácsot kérjek tőled. Olvasgattam (olvasgatom) a blogjaid, és igen érdekesnek találom őket (bár politikai véleményünk nem igazán fedi egymást, de ez legyen a legkisebb baj :)), főleg a pénzügyekkel foglalkozó bejegyzéseket (habár a filmkritikák is meglepően jók). Bemutatkozásod szerint hivatásod a tőzsde. Ezzel kapcsolatban kérek tőled tanácsot. Hogyan lehet eljutni idáig? Hol kezdjem? 18 éves vagyok, sikertelen írásbeli nyelvvizsgám folyományaként nem vettek fel a főiskolára, jelenleg egy biztosítótársaságnál próbálok elhelyezkedni, mint biztosítási ügynök/tanácsadó, ahogy tetszik. Érintőlegesen itt is vannak pénzügyi fogalmak, problémák, tanulnivalók, de nem nagyon használjuk fel őket. Engem igazából a "hogyan kezdjem el" része érdekelne. Érdekel a tőzsde, a pénz. De hogyan tudnék ezzel hivatásszerűen foglalkozni? Milyen iskolát ajánlanál ehhez (kis hazánkban)? Nem tartom magam kiemelkedően okosnak, de megvan a magamhoz való eszem. Nem ismerjük egymást, így nehezen tudnád megítélni, hogy mennyi telhet ki tőlem, mégis arra kérlek, segíts az elindulásban. Válaszod előre is köszönöm.

Szintén a napokban egy ügyfélmegbeszélésen merült fel egy hasonló kérdés. A hölgynek, akivel tárgyaltam, a lánya 18 éves és hamarosan el kell döntenie, hogy hol tanul tovább. Egy erős gimnáziumban tanul, és ott is nagyon jó matematikából. Nem csoda, hogy kifejezetten a közgazdasági pályát célozta meg (a műszaki lett volna a másik logikus irány). Ezen belül is kifejezetten érdekli a befektetési terület. A kérdés az, hogy ezen belül mire specializálódjon.

Mielőtt belemennék a részletekbe, a legfontosabb: gondold meg, hogy tényleg szeretnél-e ezen a területen dolgozni a jövőben. A leggyakoribb motiváció a pénz, és való igaz, hogy ezen a területen az emberek többet keresnek, mint a legtöbb más ágazatban, akár a pénzügyi szektoron belül, de ennek megvan az ára. Több munka, erősen hullámzó körülmények, nagyobb stressz és sok esetben a soha el nem jövő teljes kikapcsolódás ("Édesem, gyere csobbanjunk egyet a medencébe, aztán megyünk lángost enni! - Rendben, de előbb megnézem a Blackberry-men hogy mennyit zuhant a tőzsde") az ár. Szóval mindenkinek azt ajánlom, hogy akkor jöjjön erre a területre, ha ezt szenvedéllyel, mély kíváncsisággal és érdeklődéssel szeretné végezni évtizedeken át.

1. Döntsd el, hogy pontosan mivel szeretnél foglalkozni! A befektetési területen rengeteg részegység van és mindegyik más-más képességeket és képzettséget kíván meg. Ezek között ugyan van átjárás, de nem könnyű. A fő választóvonal ott húzódik, hogy az ember az ügyfelekkel foglakozik, tipikusan ilyen a befektetési tanácsadó, illetve a döntéshozatalban vesz részt háttérmunkában (elemző) vagy "élesben" (portfólió menedzser). Természetesen ezen felül is van számos lehetőség, itt azonban a szűken értelmezett befektetési értékteremtésben való részvételt értem, míg a back-office, a cégvezetés, az informatika az adott vállalat frontján, vagy a kiszolgálás minőségében, a biztonságos működésben teremt értéket. Minél hamarabb el tudod dönteni, merre indulsz, annál jobb. Ha még nem tudod, akkor annyit dönts el, hogy inkább elemző vagy gyakorlatban erősebb, ügyfelekkel szívesebben egyeztető ember lennél. Mindkét típusnak lesznek ötletek lejjebb.

2. Az elsődleges cél a Corvinus Egyetem (a Közgáz - Közgazdaságtudományi Egyetem, jó régen Marx Károlyról volt elnevezve), amennyiben az elemzés, bármilyen komoly elméleti háttérigényű jövőbeni tevékenység a cél. A Corvinus előnyét a sok évtizedes tapasztalat mellett az adja, hogy itt tanulnak a legtöbbet és a legintenzívebben elméleti alapokat, befektetésekkel kapcsolatos matematikai hátteret. Amíg a legtöbb esetben 3-4 év a felsőfokú képzés időszaka, itt 5 évről beszélünk. Továbbá elméleti oldalról itt vannak a leginkább felkészült, legtöbbet tanult oktatók. Csak egy példa: az intézményen belül a Heller Farkas Szakkollégiumosoknak tartottam egy szemináriumot a technikai elemzésről, és elmondhatom, hogy a legmagasabb elméleti tudással rendelkező diákokkal találkoztam (ugyanakkor a legfáradtabbakkal is). Ezen kívül itt láttam életemben a legtöbb működő hűtőt egy helyen. :)

Mégis, néha egy főiskola, erős vagy akár közepes pénzügyi iránnyal rendelkező főiskola jobb mint a Közgáz, főleg ha jobban érdekel a gyakorlati rész. Ezek közé tartozhat a Károly Róbert, a PSZF, IBS. A Károly Róbert kapcsán eszembe jutott, hogy működött egy tudatosan felépített program (update: közben levelet kaptam Zakár Tivadartól, aki a program felelőse - elérhetősége a link alján - aki küldött a sajtómegjelenésekről linket, például ezt, a 37. perctől van erről szó) ami a portfólió menedzsmentre, befektetési döntéshozatalra tanította a diákokat, játékos formában (update2: egy ismerősöm is írt, aki jelezte, hogy nagyon komoly tapasztalatokat szerzett ebben a programban, és elküldte a linkjét az amerikai eredeti ötletnek, köszönöm ezt is). Annak idején az általunk üzemeltetett tőzsdejáték oldalát majdnem nekik adtuk át, végül egy brókercéghez került, de az ötletüket már akkor is lenyűgözőnek találtam. Az IBS sokkal inkább a marketingről és a multikkal való remek kapcsolatáról ismert, de sehol máshol nincs ilyen erős kondicionálás a gyakorlati megoldások elsajátítására. Tudom, mert ide (is) jártam.

3. Szerezz minél hamarabb gyakorlatot! Hamarabb képed lesz arról, hogy mit szeretnél csinálni, és jól fest az önéletrajzodban később. Ami azonban még nagyobb bónusz lehet: az adott céggel idejében olyan kapcsolatot tudsz kiépíteni, ami később remek kiindulópontja lehet egy ígéretes karriernek. A szakmai gyakorlat megszerzésének módjáról és egyéb ezzel összefüggő tanácsokat írtam itt.

4. Tanulj autodidakta módon. Az Internet lényegében korlátlan lehetőségeket nyújt ehhez, de számos szakmai könyv is segít - a többségük angolul. Igen, az angoltudás itt még inkább alapvető, mint az élet más területein, hiszen minden klasszikus és új szakmai irodalmat az angolszász terület dominál). Szerezz be egy Kindle-t, és rendelj meg havonta 2-3 könyvet (ennek a várható költsége: 20-30 dollár, 4000-6000 Ft), ezt nagyon kevesen csinálják, elképesztő előnyt tudsz elérni, ennyit nem ér meg? A könyv vásárlás előtt mindig olvasd el az Amazonon a book review-kat. Milyen szakirodalmat olvass? Itt találsz erről bővebb információt (PDF formátumban)

Ami a netes tanulást illeti: amikor 2003-ban és 2004-ben a vezető technikai elemző portálnál dolgoztam, rajtunk kívül szinte senki nem foglalkozott ezzel az elemzési ággal. Nem voltak könyvek, minimális volt a hazai irodalom ezen a területen. Később szereztem képesítéseket, de akkor és ott mindent magunk tanultunk meg. Mára a technikai elemzés elterjedtté vált, tízezrek használják nap mint nap, akik professzionális szinten űzik, azok száma is bőven 100 fölé tehető. Ma már komoly döntéshozatalnak nagyon kevesen (csak a nagyon hosszútávú szereplők) vágnak neki technikai elemzés nélkül, ami legkevesebb a piac pszichológiai állapotának a vizsgálatát jelent. Azóta sem tanítják ezt sehol rendszerben és intézmények ajtóin belül, kivéve hogy a VAP könyvben van róla néhány kedvcsináló jellegű oldal. A neten való tanulásnak egyetlen hátránya, hogy túl sok információval kell megbirkózni. Lehetsz és légy is válogatós. A választásnál elsősorban a tapasztalatot vedd figyelembe, olyan tapasztalatot, amit az író nem a tudásának könyvként, előadóként való eladását jelenti. Indulásnak segíthetnek a linkek a BWM oldalon, illetve a lap.hu gyűjteményeim (hedgefund, külföldi befektetés).

5. Ne a címeket halmozd! Sokan elkövetik, elkövették azt a hibát - én is - hogy azt hiszik, hogy akár a szakmai előmenetel, akár a teljesítmény annak a függvénye, hogy mennyi, és hányféle diplomát, kurzust végez el, és ír bele az életrajzába. Haladj inkább tudatos, és a gyakorlati úton. Legyen meg egy szakirányú felsőfokú végzettség, majd a gyakorlatban úszkálva meglátod, hogy mire van szükséged, és ez alapján döntesz a továbbtanulásról. Onnan tudod, hogy jó irányba mész, hogy a posztgraduális kurzusokon gyakran bólogatsz: igen ezzel a fogalommal a munkámban - akár érintőlegesen is - már találkoztam. Az MBA-nek ezenj a területen nem sok értelmét látom, kivéve ha legalább egy közepes méretű vállalat vezetése a feladat.

6. Tanulj specifikus részleteket, főleg a diploma megszerzése után. Ez a legfontosabb. Ebben Magyarországon - mind az oktatók mind az előírások miatt a Bankárképző Központ és a Brókerképző Alapítvány magasan a legjobb, sőt több részterületen egyeduralkodó.

• Ha elemző szeretnél lenni, akkor az EFFAS. Felmerülhet még a CFA is, ami inkább az angolszász területeken lévő elhelyezkedést szolgálhatja.

• Ha tőzsdei kereskedő, üzletkötő, akár termékértékesítő, akkor a szakvizsgák (tőzsdei és esetleg határidős). Figyeljünk, hogy ezeknek a vizsga évente egyszer-kétszer van.

• Ha tanácsadó, akkor az ezzel kapcsolatos képzés.

• Ha portfólió menedzser, akkor a VAP, ami nagyon jó, kifejezetten erre fejlesztették a ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségével. Ez nem egy nehéz anyag, de azt sem árt tudni, hogy csak az alapokat nyújtja, lévén ez egy komplex, nehéz terület.

A szakvizsga kivételével ezeket diploma után lehet és érdemes elvégezni.

7. Vegyél részt a kifejezetten fiataloknak kialakított programokon. Ilyen például a Bankárképző Mentor programja, vagy középiskolásoknak a Junior Achievement Alapítvány rendezvényei, ahol sok cégvezető ad elő és ad tanácsokat. Ha már a JAM, az oldalon megtalálható az az általam írt a füzet, amelyet szintén középiskolásoknak kínálnak Befektetési Ismeretek címen, ami kapcsán bármilyen visszajelzésnek örülök.

Érdemes részt venni a szakmai szövetségekben is tagként, amit lehet ezt lépd meg (gyakran ezt képesítéshez kötik). Például rengeteg segítséget kaptam a nemzetközi technikai elemző szervezetek, az MTA, IFTA anyagai által. Emellett érdemes részt venni szimulációs játékokon (az IBS-en ez kötelező volt, sajnos nem tőzsdei témakörben), a Corvinus szervezésében annak idején kettő ilyenen is részt vettem, ahol befektetési vagy tőzsdével összefüggő vezetői döntéseket kellett hozni.

Még két tanács:

• Külföldi tanulásnak csak akkor van értelme, ha nem itthon szeretnél dolgozni, vagy ha rendszeres kapcsolatban vagy külföldi szakmabeliekkel napi szinten, például azért mert egy nagy nemzetközi cég hazai részlegét vezeted. Ezt azonban a legritkább esetben lehet előre tudni.

• Ne várjunk sem az elméleti anyagoktól, és főként a gyakorlati tapasztalatoktól objektív tényeket. Ahogy egy EFFAS-os tanárom mondta: "ez nem rocket science". Tanuljunk meg valószínűségek összefüggéseiben gondolkodni, de hát erről papolok eleget itt a blog-on is.

Szintén sokszor kérdezik: "Van-e nálad gyakorlatra lehetőség?" A válaszom: amikor van, azt külön meghirdetem. Addig is nyugodtan küld el CV-det (faluvegi@bwm.hu), ha akad lehetőség, elképzelhető hogy megkereslek.

Ha pedig van 14-25 éves közgazdasági, pláne befektetési terültre készülő, erre tanuló, vagy ez iránt érdeklődő ismerősöd, küld el neki ennek a cikknek a linkjét, és oszd meg a közösségi oldalakon (alul a kis ikonokkal ezt egy kattintással megteheted), remélem hasznát fogják venni.

...és egy update, egy újabb olvasói levél kapcsán: Matematikusként elhelyezkedni egy Hedge Fund-nál?

---

Ha tetszett ez az írás, akkor iratkozz fel a blog minden frissítésére, akár RSS-en, akár az email címed megadásával az oldal tetején, a jobb oldalon.

Szintén érdemes követni a HedgeFund.hu blog-ot, amely arról szól, hogy miként alakíthatod befektetéseidet úgy, ahogyan az olyan tőzsdebálnák, mint Soros. A legtöbbet a Hedge Fund.hu Facebook oldalán tudhatsz meg, ezért csatlakozz a közösséghez.

---

Ha szükséged van segítségre a befektetéseid kialakításában, akkor itt kapsz segítséget.

10+1 Tipp azoknak, akik szakmai gyakorlatot keresnek

Nagyon sok levelet kapok mostanában szakmai gyakorlat után érdeklődő diákoktól. Gondoltam, hogy megosztom a tapasztalataimat ezen a téren, hátha mások is tudnak tanulni valamit ebből. Emellett a GoldenBlog miatt megnőtt látogatottság tartalom éhségét is ki szeretném szolgálni :) (itt tudsz szavazni, ha tetszik a blog). Mivel nem vagyok HR-es, sem karrier tanácsadó, a kockázatok és mellékhatások tekintetében tanácsért nézz körül máshol is. Én csak azt tudom leírni, hogy vezetőként milyen hibákat látok és mit tartok fontosnak egy jelentkezőnél, illetve pár éve milyen hibákat követtem el és mire következtetek ezekből. Nézzük akkor:

Minél hamarabb jelentkezz. Elmesélhetném, hogy hány jelentkezést kapok a napokban, lassan a nyár derekán, hogy a nyári gyakorlatot nálunk szeretné eltölteni az illető. A vizsgaidőszaknak lassan már mindenhol vége, a gyakorlatokkal kapcsolatos tudnivalókat rendszerint már tavasz közepén, vagy még korábban kiírják, de még ha nem is teszik, akkor is érdemes körülnézni a szóbejöhető cégek között. Aki az utolsó, vagy az az utáni időpontban jelentkezik, azt sugallja, hogy nem tervez előre.

Mindenképpen készíts szakmai önéletrajzot. Nagyon sokan úgy jelentkeznek, hogy csak pár sorban megkérdezik, jöhetnek-e gyakorlatra. Mivel szinte mindenhová többen, de nem ritkán akár 30-40-en is jelentkeznek, ezért valamilyen szempont szerint választani kell, ehhez pedig a jelölt tudását, erősségeit, stb. már az interjú előtt fel kell térképeznie a szakmai gyakorlatot biztosító cégeknek. Emellett pedig egy profi módon összeállított önéletrajz azt sugallja, hogy precíz és felkészült jelentkezőről van szó. Sokan erre a tanácsra azt szokták mondani, hogy "De hát nekem még nincs munkatapasztalatom és diplomám se, akkor mit árjak be?". A középiskolát, a felsőoktatási intézményen belül az akár később választandó szakokat, érdeklődési köröket, tudásanyagot, nyelvtudást, a rendszeresen olvasótt szaksajtót.

Döntsd el hogy mit szeretnél csinálni és mi érdekel. Számtalan alkalommal előfordult, hogy a jelölt nem tudta, hogy az adott cégnél mit szeretne csinálni. Ilyenkor gyakran azzal érvelnek, hogy mivel még sohasem dolgoztak, nem tudhatják mivel szeretnének a gyakorlat alatt közelebbről megismerkedni. Ez azonban gyenge érv. Ott van az egyetemen a szakosodás, az órák, a könyvtár, az újságok, és a net: ez alapján legalább közelítőleg mond meg, hogy mihez van kedved.

Tájékozódj előzetesen mind a szakterületről, mind a cégről. Rendkívül kínos helyzetbe hozhatod magad, ha alapvető kérdésekre sem tudsz válaszolni. Konkrét eset: egy lány szeretett volna nálunk gyakorlaton elhelyezkedni, és hamar kiderült, hogy egy konkurens cégnél is járt interjún. Természetesen megkérdeztük, hogy mi volt a benyomása róluk, de ő egy darabig csak zavartan nézegette a padlót, majd kibökte: "A WC-jükben ugyanolyan csempe van, mint nálunk." Nos, ha bármit is hallott volna korábban a befektetési területről, vagy a tőzsdéről, legalább 1-2 értelmes mondatot kinyöghetett volna.

Ne próbálj haverkodni. A legtöbb esetben aki interjúztat, vagy a szárnyai alá vesz a gyakorlat során, ha csak pár évvel is, de idősebb nálad és értékes tapasztalatokkal gazdagabb. Soha nem fog egyenlő félként tekinteni rád, talán egy munka utáni sör esetén igen, de a munkahelyen sohasem. Légy könnyed és közvetlen, de még véletlenül se vidd túlzásba, pláne az interjún. Ott és a gyakorlat során később is ő van döntési helyzetben, ha tanulni szeretnél, fogadd el hogy ő a főnök. Ez van, eljön majd a te időd is.

A mennyiségi elv ritkán jön be. Soha ne küldj ki többszáz email-t, mondván hogy "ha csak 1% bejön...". Egyrészt még ha a szám stimmel is, igen kicsi a valószínűsége, hogy éppen onnan válaszolnak, ami téged érdekel, vagy ahol sokat tudnál tanulni (valószínűbb hogy ott kell valaki, aki kávét tud főzni...). Másrészt a "Tisztelt Cégvezető!" megszólítás nem éppen bizalomgerjesztő.

Elsőre SEMMIKÉPPEN ne fogadj el értékesítési gyakorlatot kínáló állást. Sok cég, ahol a megfáradt és kiégett alkalmazottak elmennek szabadságra, az értékesítők alacsonyabb rendű munkáira az igen olcsó, vagy ingyen dolgozó egyetemistákat szemelik ki. Az a munka azok számára, akiknek kevés gyakorlatuk van az új emberek, vagy a hivatalos telefonok kezelésében lélekölő, monoton, sőt kifejezetten megalázó is lehet. Ráadásul tanulni csak egy dolgot fogsz belőle: még egyszer nem fogadsz el ilyen állást.

Légy rövid és lényegretörő. Bárki, akinek email-t küldesz, vagy akivel beszélni fogsz, elfoglalt ember és nem szereti, ha rabolják az idejét. Sokan azt hiszik, hogy egy terjedelmes levéllel, amiben sztorizgatnak leveszik a lábáról a kiszemelt cég kompetens munkatársát. Alapvetően érdekes olvasni ezeket a leveleket, de 7-8 ilyen után sokan már végig sem olvassák ezeket. Inkább 10-15 nem túl terjengős mondatban fogalmazd meg a motivációs leveledben, hogy miért az adott cégnél és területen szeretnél dolgozni, mit tudsz nyújtni a cégnek és te mit szeretnél tanulni az együttműködésből.

Ne közöld, hogy a gyakorlat kötelező, X ideig tart, és "kénytelen vagyok valahol letölteni". Ez nagyon amatőr hibának tűnik, de minden évben legalább öten kimondva, és még háromszor ennyien érzékeltetve jelzik, hogy nekik ez csak egy kötelező gyakorlat, amin csak szeretnének túlesni. Az interjún ebből már gyanítani fogják, hogy a motivációd nincs a csúcson, és drasztikusan csökkennek az esélyeid.

Ha jó csaj vagy, használd ki! Viccesen hangzik, de igaz. Már az önéletrajzodban érdemes egy visszafogott, de az arc szépségét kihangsúlyozó képet küldeni. Egészalakos kép viszont túlzás. A jó képpel többszörösére növeled az esélyeit, hogy behívnak egy interjúra, főként kisebb cégeknél. Ezt követően már más szempontok fognak szerepet (legalábbis részben) játszani, de legalább bejutottál az ajtón, néha ez sem könnyű. Az interjún viszont szigorúan tilos kurvásan (igen, leírtam ezt a szót egy tőzsdei, üzleti blog-ban, baj?) kinézni, a visszafogott elegancia a nyerő. Abban, hogy a sikeres felvételt követően miként lehet lerázni a próbálkozó férfikollégákat - már ha le akarod rázni egyáltalán őket - én egészen biztosan nem fogok tudni tanácsot adni, erre ott van a csajos témákat boncolgató Nők Lapja Café. ;)

Tartsd a kapcsolatot. Ha már sikerült szakmai gyakorlatra bejutni valami izgalmas helyre, gyakran 30 másik jelentkezőt megelőzve, akkor élj is a lehetőséggel, és ne hagyd kihúnyni a lángot. A gyakorlat után pár hetenként - ha a gyakorlat jól sikerült - érdemes egy-egy érdeklődő email-t küldeni volt főnöködnek, munkatársaidnak, esetleg ha szakmai oldalról találkozol valami újjal az egyetemen, elküldeni nekik. Valószínűleg már tudni fognak erről mindent, de látják, hogy te sem feledkezel meg róluk és motivált vagy. Ha életben tartod a kapcsolatot, könnyen lehet hogy kérés nélkül megvan a helyed a következő szakmai gyakorlatra, vagy akár állásra.