Wednesday, July 04, 2007

Vigyázz, az ügynök csúsztat! (Cost-average effektus)

Ma délután az amerikai piac zárva tartása miatt írogatás helyett golfozni mentem volna, de...nézzetek ki az ablakon. Így kénytelen vagyok bloggolni :)

Biztosítási ügynökök (gyakran magukat pénzügyi tanácsadónak álcázva) kedvenc példája az ún. cost-average effektus és annak előnyei. A mondandójuk lényege az, hogy ha évente ugyanakkora összeget teszel egy eleinte rosszul teljesítő alapba, akkor fellendüléskor jobban fogsz kijönni az alacsonyabb bekerülési ár miatt. Sokszor idézett példájuk (a számokat minimális mértékben megváltoztattam):



Ha egy jól menő majd megtorpanó eszközalapba invesztálsz, akkor a bekerülési átlagár (itt) 133 lesz, az utolsó ár 150, a nyereséged pedig közel 779 e Ft. Ugyanakkor egy sokkal rosszabbul teljesítő alapnál:



78 lesz az átlagos bekerülési ár, és 100 az utolsó, ami sokkal alacsonyabb mint a fenti esetben, mégis többet nyersz, kicsit több mint 1 785 e Ft-ot. Néha azt is hozzáteszik, hogy tulajdonképpen "az árfolyam csökkenéséből húzol hasznot".

Valójában ez csúsztatás a részükről, nem is kicsi. Egyrészt az árfolyam eséséből semmit nem nyersz, amíg az esik, csak az utána történő emelkedésből. Ha biztosak lehetünk abban, hogy a végén emelkedés lesz, akkor elegendő az alacsony árfolyamok esetén vásárolni.

Erre persze ügynökünk előjöhetne azzal, hogy "akkor még nincs meg a teljes tőke, hiszen azt évente takarítja meg az ügyfél". Rendben induljunk ki ebből a feltételezésből, de jól időzítve. A legalacsonyabb árfolyamon vásárolunk, ami az időszak alatt előfordul, azzal az összeggel, amit addig össze tudtunk gyűjteni (évi 1 m Ft), utána még egyszer a 4. évben, mert "tudjuk" hogy még magasabbra emelkedik az árfolyam:



Így több mint 1 millió Ft-tal többet keresel, ráadásul kevesebbet fektettél be, és az elején még külön elketyeghet a pénzed pl. állampapírban, ami hoz némi kamatot is, de ezzel itt nem is számoltam. Ráadásul akkor még a fenti számítások egyéb hibáit, pl. a jelen és jövőérték nem megfelelő kezeléséről még nem is beszéltem.

Az utolsó példára ügynökünk joggal vetheti fel: nem tudjuk mikor és milyen árfolyamon van az alja, ezért az utolsó táblázat nem reális. Igaza van. De nem tudhatjuk a fenti árfolyamok és példák esetén sem, ezért már ha az elején az általa ajánlott egyenlő befizetések módszerével járunk el, akkor a sikeres alapnál - ha nem fektetjük be mind az 5 milliót az elején, pedig megtehetnénk - akkor másfél milliótól fosztjuk meg magunkat. (Ha akkor még nincs meg az összeg, az a fentiek miatt más tészta).

Ugyanúgy nem tudhatjuk az eleinte zuhanó alapnál sem, hogy később emelkedni fog. "De tudhatjuk" - látom már az ügynök felemelt mutatóujját - "hiszen köztudomású, hogy a részvények 5-10 év alatt emelkednek, stb.". Valóban? Távol-Keleti ország, tomboló ingatlanpiac, szárnyaló részvények, hamarosan talán a világ legnagyobb gazdasága, hogy hangzik? Na ja, 1989 Japán, nézzük mi történt azóta:



A részvények a 17 évvel ezelőtti értéküknek nagyjából a felét érik. Még ha közvetlen összehasonlítás a mai helyzettel nem is lehetséges, arra a példa jól világít rá, hogy

NEM TUDHATJUK MI FOG TÖRTÉNNI - JOBB ESETBEN IS CSAK VALÓSZÍNŰSÍTHETÜNK

Így a sikeres alapnál jobban járnál ha mindjárt az elején többet fektetsz be, de ezt nem tudod előre, a sikertelennél pedig az alján sem lehetsz biztos benne, hogy később emelkedés lesz. A jövőre vonatkozó információhiányodat a cost-average effektus semmilyen formában nem enyhíti, bármely új befektetési egység vásárlásának pillanatában sem lehetsz benne biztos, hogy a) később a jóval feljebb lévő átlagáradat eléri és meghaladja az árfolyam, b) ha többet fektetnél be akkor a lejjebb hozott bekerülési átlagárral nem járnál-e jobban. A cost-average által semmilyen előnyt nem kapsz.

A biztosítási ügynökök egész kifacsart gondolatmenete csak egyetlen célt szolgál: köss életbiztosítási szerződést (ő pedig kapja meg a jutalékát), amelyben évről évre, egyenletesen és szépen fizetni fogod a díjakat, és 10-20 évig nem tudsz komolyabb lehúzás nélkül kiszállni...

16 comments:

Anonymous said...

Üdv!
Szoktam olvasni a blogodat. Nyilvánvaló, hogy súlyos biztosítási ügynök fóbia áll fenn nálad. Nem ez az első írásod, amelyikben lehúzod őket. Nem az a baj velük, hogy nem a veled szerződésben álló (Te az ő ügynökük vagy: Codex Zrt.) társasághoz lapátolják az emberek pénzét?

Anonymous said...

valamivel meg kell fogni azokat, akik nem értenek hozzá, és az árfolyamesésen is keresni - ez igazán remekül hanzik!.... egy ismerősöm most kereste magát bucira fél év alatt, egyetem mellett (relatíve bucira, egyetemistának, diákhitellel majdnem hét számjegy remek summa...)

engem ebbe mondjuk nem lehetett beledumálni, de nem dicsekednék vele, hogy így megértettem/átláttam a dolgokat, ahogy leírtad. inkább csak az rettentett el, hogy 10 évig nem láthatom a pénzem, az pedig nem túl jó konstrukció, ha még állandó jövedelmem sincs, amit befizethetnék...

Faluvégi Balázs said...

Kedves Névtelen!

Szerinted az teljesen lehetetlen, hogy a biztosítási ügynökök jelentős részével fennálló problémáim megalapozottak és indokoltak, és nem profit célok vezérelnek?

Örülök, hogy tájékozódtál a szerződéseimről, de finoman szólva sem találtad el a főtevékenységemet.

Egyébként egy online tőzsdei kereskedést nyújtó céget összehasonlítani az életbiztosításokkal értelmetlen. Egy sportautót sem hasonlítasz össze egy robogóval, nyilván más a célcsoport.

Másik kérdésem: szerinted mikor érdemes unit-linked konstrukcióba beszállni?

gyalogbodza: igen, ez az életbiztosítások egyik nagy hátránya.

Anonymous said...

Kedves Balázs!

Óriási gratula a cikkhez! Szépen, kereken, velősen és keményen rámutattál többek között a "pénzügyi tanácsadók" biztosítási ügynök voltára, és egyik bevett trükkjükre. Volt nekem is jópár köröm a B.......t céggel, mindent megpróbáltak. Drága termékeket adnak el olyan vevőknek, akiknek nincs, vagy nem erre van szükségük, (ezért ügynökök, ugyebár), csakhogy itt az emberek megtakarításai, és tkp a jövőjük a tét, ezért nagyon károsnak ítélem a tevékenységüket.

Névtelen: a legtöbbször nem rosszhiszeműek az ügynökök. Általában ők is kötnek, az enyém még az édesanyjának is. Tehát nem téged támadunk (ha az lennél), inkább kérlek, saját érdekedben, próbáld jobban megvizsgálni a dolgot, és ha már kötöttél, nem önigazolni, hanem jól átgondolni mégegyszer, biztos jó-e ez neked, és idejében kiszállni, ha mégsem.

Ajánlom talán még ezt a topikot:
http://www.portfolio.hu/forum/topic.tdp?t=5179

Balázs, csak így tovább!

Anonymous said...

Nem akarom védeni azokat, akik boldog-boldogtalannak Unit linked termékeket nyomatnak. Főleg azokat nem, akik „ÁZSIAAAAA!! 65% TUTTTIIII!” felkiáltással hülyítik az ügyfeleket. Ráadásul el is hiszik, amit mondanak. (Ez a legdurvább.) Viszont, amit a Balázs írt (1milka/év), nem egy általános dolog. Mit tegyen az a „kisember” aki minden pénzét elkölti, de akar megtakarítani?? Hova tegye a pénzét? Hova tegye, ha nem nyugdíjas korában akarja csak felhasználni a megtakarítását, de min. 10 évig akar spórolni? Tőzsdézzen?? Havi 10-30 ezer pénzből? Én tisztelem Balázst, mert ahhoz ért amit csinál. A cégénél is voltam több tanfolyamon. A gondom éppen az, hogy olyan ember ír féligazságokat a netre, akinek odafigyelnek a véleményére, és sokan be is kajálják (kritika nélkül) amit ír.

Anonymous said...

Az a baj Balázs, hogy Te is általánosítasz, ha "pénzügyi tanácsadóról" vagy "biztosítási ügynök"-ről van szó. A mai napig senki semmiféle épkézláb magyarázatot nem tudott adni arról, hogy miért nem jók a unit linked termékek, miért jobb hosszú távon egy rakás adót és pl. brókeri jutalékot kifizetni, mint inkább az "ügynök" sokkal kisebb jutalékát. Abban sincs igazatok, hogy csak rosszul lehet kiszállni belőle, ha így gondoljátok, tévedtek. Azt meg végképp nem értem miért rossz egy "ügynök" vagy "pénzügyi tanácsadó", ha csak unit-linked termékeket közvetít? Talán egy autókereskedő is rossz, mert kerékpárt és repülőt nem árul? Vagy ne adj' isten csak egy autó típust. Azok is járművek nem?
A baj talán azokkal az autókereskedőkkel van, akik rövidtávú közlekedésre kerékpár helyett autót akarnak az ügyfélre sózni. Nem mind ilyen! Ugyanígy a pénzügyek területén. Mellesleg szerintem sokkal inkább "látható a pénz" egy unit-linked termékben, mint egy bróker keze alatt.
Balázs maximálisan elismerem a tevékenységed mögött álló szakmai tudást. Én is jártam a tanfolyamaitokon, hasznos volt. Mégis úgy érzem több írásodból is, hogy savanyú a szőlő.
Amit a cost average hatásról írsz abban igazad van. A dolog csak ott hibázik kicsit, hogy nem két különbözően teljesítő piac vagy alap tekintetében kell hasonlítást tenni (mint ahogy nem minden tanácsadó teszi ezt), hanem a folyamatos díjas tökefelépítés és az egyösszegű befektetések között (legyen az UL vagy bármi más). Egyiknél van cost average, a másiknál nincs. Ha már úgyis a Nikkei-t hoztad fel példának (ami ebben az esetben rossz példa volt - érdekes mindenki gondolkodás nélkül ezt hozza fel ellenérvként), ott ilyen összehasonlításban mindjárt hasznossá válik a cost average. Azért írom, hogy rossz példa a Nikkei, mert csak a leghülyébbek fektetnek egy alapba vagy egy piacra mindent. Azért a diverzifikáció a leghülyébb brokernetes szamara is ismert fogalom.

Maradok tisztelettel

Anonymous said...

Üdv!
Idáig mindig olvastam a cikkeidet, nagyon hasznos volt mindegyik számomra, de ezzel nem értek egyet, leginkább a biztosítási ügynök = pénzügyi tanácsadó elméleteddel, mivel ez nem általános dolog, hogy egy és ugyanaz a kettő.Igaz nekem is sok olyan "tanácsadó" ismerősöm van, akik tényleg csak ügynöki tevékenységet látnak el, DE barátaim, munkatársaim nagyrésze pénzügyi tanácsadó, hisz nem csak a biztosítást adják el, hanem ha kell, segítenek az összes pénzügyi gondban. Pl.:adó, könyvelés hitelek, tőzsde, banki ügyintézés. A pénzügy teljes vertikumával foglalkozunk, tehát a tanácsadó=ügynök véleményem szerint csak a rossz tapasztalatok miatt alakult ki az emberekben.

Üdvözlettel:
Egy valódi pénzügyi tanácsadó

Anonymous said...

Kedves Brokernetes, tekints bele a indexes brókernet fórumba.
Számtalan szemszögből és módon be lehet látni, hogy az UL nem rossz, de nem is jó.

Sajnos parttalan "vita". Nem csak itt, máshol is. Aki egyszer beleszeretett UL-be, ne adj' isten ebből él, azokat semmivel sem lehet meggyőzni arról, hogy nem az UL az isten és nem a CA a Szent Grál.

Abban viszont igazad van, hogy Balázs nem fejezte be a Cost Average esete a Nikkei-el mesét... Hasonlót követett el Nyilasi is a saját blogjában, amikor azt vázolta nemrég, hogy az SP500 épp ott van mint 7 éve. És hogy milyen sz*r így, mert most vagyunk pénzünknél. Csak éppen elfelejtette (ő is) beszámítani, hogy egy folyamatos tőkefelépítés esetén az elmúlt 7 évben folyamatos vételek voltak. Így az elmúlt 7 év alatt nemhogy már épp' pénzemnél vagyok, hanem már rendes nyereségem is van (2 év esés, 5 év emelkedés).
Egy egyszeri befektetéssel ez persze nem igaz.

"miért jobb hosszú távon egy rakás adót és pl. brókeri jutalékot kifizetni, mint inkább az "ügynök" sokkal kisebb jutalékát."
Erre csak annyit tudok mondani, hogy abban az esetben, ha nincs SZJA visszaigénylésre lehetőséged, akkor általánosítható, hogy az "ügynök sokkal kisebb jutaléka" több, mint a többi felsorolt.
Egyébként sokkal több olyan példát lehet kifundálni, amikor az iménti általánosítás igaz, mint ahányszor nem.

nosztraia said...

Én elmondom mi a hülyeség a unit-linked termékeknél. Miért nem éri meg vele foglalkozni.

Nagyon egyszerűsített példa. Az ügyfél megbíz egy biztosítót, biztosítás formájában, hogy fektesse be a pénzét. A biztosító kiválaszt egy, vagy több befektetési alapot és oda teszi az ügyfél pénzét.

1. Mégha a kockázati rész minimális is, a biztosító, akkor sem a teljes összeget fekteti be.

2. Az ügyleten a biztosítónak, a biztosítási ügynöknek és a befektetési alapnak is kell keresnie, hogy megérje nekik a konstrukció. Emiatt az ügyfél rosszabbul jár, mintha közvetlenül egy befektetési alapba fektetne be, feltételezve, hogy hosszútávon hasonló teljesítményt nyújt minden alap. Hiszen plusz egy szereplő száját kell kenyérrel tömni.

3. A biztosítás illikvid eszköz. Nem tud belőle kiszállni csak jelentős veszteségek árán, ugyanis a biztosító nagy exit fee-ket állapít meg. Ha adókedvezményt is igénybevett, azt is vissza kell fizetni.

4. A biztosító a bevételeit a konstrukció első néhány évében vonja le, így a kamatos kamat sokkal kedvezőtlenebbül alakul az ügyfél számára, mintha folyamatos lenne a díjfizetés. (Az elején veszti el a befektetésének jelentős részét, ezért hozamhátrányba kerül)

5. Az állami garancia, adómentesség, nyugdíjelőtakarékossági számlán is megvan, sőt kialakulóban van a hosszútávú befektetési számla. Ami egyelőre ugyan nincs kész, de egy 10 éves futamidő alatt könnyedén behozhatja hátrányát, ha beleszámítjuk, hogy a biztosítónál amúgy is hozamhátrányban indul az ügyfél.

6. A másik mézesmadzag, amivel a unit linked termékeket nyomják az az adójóváírás. Márpedig aki nagyobb összeget félre tud tenni (pl évi 1 millát), az feltehetőleg már kihasználja ezt a keretet, máshol, így számára az a 100eFt nem lesz "hozam".

7. A unit linked termékeket kínáló "befektetési tanácsadók" elnevezése megtévesztő. Ők egyszerű biztosítási ügynökök, a befektetési politkika meghatározsához semmi közük, legtöbbször szakmai, közgazdasági végzettség nélkül gyorstalpalón szereztek alaptudást kizárólag a biztosítással és értékesítéssel kapcsolatos területen. Pl ha én angol nyelvkönyvvel házalok, nem hívhatom magam "tolmácsnak", vagy "angol tanárnak", holott egy biztosítási ügynök veszi magának a bátorságot befektetési tanácsadónak hívni.

Anonymous said...

Kedves Tamás!

Az SZJA visszaigényélsi lehetőség csak opció, soha nem operálok vele komolyan, nem is számít. Ezzel együtt ha utána számolsz a kamatadó mentességen megspórolt összeg egy hosszútávú tőkefelépítéses befektetés során sokszorosa az összes jutaléknak és más költségnek, még akkor is, ha átlag csak 10-12%-os hozzammal kalkulálsz. Számolj utána (feltéve, ha tudod mennyibe kerül a jutalék az ügyfélnek)! Belenéztem az indexes topik(ok)ba. Nem csalódtam, pont azt a színvonalat adja, amit az indexes fórumok bármelyike.

Kedves Ádám!


Akkor egy kis UL gyorstalpalo:

1. Tévedsz. Nem a biztosító választja ki a befalapot.

2. Igen. Mindnyájuknak meg kell hogy érje. Megteheti hogy maga fektet be, de a kamatadón többet bukik. Egyébként aki 10 évnél rövidebb időre operál, nem kap UL-t.

3. Az adókedvezmény más esetekben is ugrik. Ki lehet szállni elég jól, mert csak az első 2 év befektetését terhelik a komolyabb költségek. Ha ezzel tisztában van az ügyfél, nem érheti meglepetés.

4. Nem az első néhány évben vonja, hanem az első 2 év díjából min. 10 évig elosztva, ezért a kamatos kamat ugyanúgy érvényesül, csak nem hozamként jelentkezik.

5. Garanciát meg se említsd! Árfolyam garanciát senki sem fog adni (ha igen, az sokba kerül - ugye nincs ingyen ebéd!), más tekintetben pedig a biztosítási környezet a legbiztonságosabb.
A NYESZ nem versenytárs, hacsak nem 10 éved vagy kevesebb van a nyugdíjig, de akkor még mindig csak magára számíthat az ügyfél és ez egy átlag magyar pénzügyi tudással halott ügy (persze lehet, hogy a bankoskisasszony majd megmondja a tutit:). Ami nincs, az pedig végleg nem versenytárs.

6. Ez így van. Tiszta sor. Nem is értem miért írtad ide.

7. El vagy tájolva. A befektetési politika meghatározása az alapkezelő feladata. A tanácsadó az alapok kiválasztásánál segít az ügyfélnek és lehet, hogy megleplek ezt sem a kisujjából szopja ki, sőt nem is tanítják neki egyetemen, közgazdasági ismereteket sem igényel. Erre ugyanis vannak ezeknél a cégeknél ezért foglalkoztatott közgazdasági és más pénzügyi ismeretekkel rendelkező (akár más pénzintézetektől elcsábított) okostojások.
A példád kitűnő! Ha nyelvkönyvvel házalsz nyilván ki tudod választani azt, amelyik a piacon a legjobb. Pont azért mert nem Te írtad, megteheted hogy válogatsz. Ez a legjobb az ügyfelednek, kivéve, ha szakácskönyv helyett akarod rásózni.
Ez a lényege a pénzügyi tanácsadásnak is. Bármilyen furcsa, nem kell hozzá mélyreható pénzügyi és/vagy közgazdasági ismeret. Azon pedig nem kell csodálkozni, hogy jól jövedelmező üzlet az UL-ek közvetítése, ugyanis hosszú távon a magas kumulált hozam nagyobb költségeket tud elviselni, mint rövid távú megoldásoknál. Az a durva, amikor a bróker meg a bank húzza le az ügyfelét a rövid távú megoldásnál (persze a likviditás cserébe megmarad). Egy excel táblázat elég ahhoz, hogy a piacon fellelhető (és bárki számára komolyabb hozzáértés nélkül elérhető) alapvető konstrukciókat modellezni és összehasonlítani lehessen. Ha valaki veszi a fáradtságot és levegőbe dumálás helyett megcsinálja, meglátja hogy hosszú távra nincs jobb az UL-ek nél, ha - és ezt hangsúlyozom - az ügyfélnek valóban 10 évnél hosszabb távú pénzügyi céljai vannak!
Csak hogy tudjátok. Volt olyan ügyfelem, akinek egyetlen pénzügyi célja volt, megforgatni a tőkéjét a lehető legnagyobb hozammal 2-3 éven át, hogy majd minél nagyobb önerővel vehessen ingatlant. Mivel volt kozkázatvállalási hajlandósága Balázsékhoz (BWM) irányítottam Őt.
Itt a lelkiismeretesség számít, nem a zsebrevágott diplomák.

Anonymous said...

"Ezzel együtt ha utána számolsz a kamatadó mentességen megspórolt összeg egy hosszútávú tőkefelépítéses befektetés során sokszorosa az összes jutaléknak és más költségnek, még akkor is, ha átlag csak 10-12%-os hozzammal kalkulálsz."

Ez így önmagában elég nagy csúsztatás.... Pl. egy Quantum kondíciós 20 éves folyamatos díjfizetésű UL, végösszege kb ugyanannyi, sőt kicsit kevesebb SZJA-kedvezmény nélkül, mint egy hasonló időtartamű folyamatos befektetés MonexmaxX-ba vagy Concorde 2000-be kamatadó terhelése mellett. Ez nem csak elmélet, hanem gyakorlat is.




"Ha valaki veszi a fáradtságot és levegőbe dumálás helyett megcsinálja, meglátja hogy hosszú távra nincs jobb az UL-ek nél, ha - és ezt hangsúlyozom - az ügyfélnek valóban 10 évnél hosszabb távú pénzügyi céljai vannak!"

Kardozunk? Fogadjunk, hogy mutatok neked olyan (egyébként likvid) megoldást/-helyzetet, ami simán földbe döngöli a 10-20 éves UL-t? :)))




Nem hiszem, hogy ennyi idő alatt átolvastad volna mondjuk csak az utolsó 1500 hozzászólást is, holott abban szépen kiszámolt példák vannak pro és kontra, hogy mikor milyen feltételek mellett melyik a jobb, de mindegy, mondtam, hogy reménytelen a vita...

De mivel jelen blogbejegyzéshez képest nem kicsit lettünk OFF-ak, én itt kiszállnék... Ha gondolod, nézd meg kicsit komolyabban a fórumos "BrókerNet" és "Ajánljatok befektetési alapot!" topikokat.

Anonymous said...

Megjegyzem az SZJA kedvezény nem is érhető el mindenki számára. Azt elfelejtik a kedves biztosítósok közölni az ügyféllel, hogy 1-2 éve már csak akkor lehet teljes mértékben igénybe venni, ha éves bruttó jövedelmed nem éri el a 3500000-at. Ha nincs fekete jövedelmed, akkor két eset van.
a, többet keresel, és nincs SZJA jóváírás biztosításra.
b, kevesebbet keresel, és nemigen gondolkozol azon, hogy évi párszázezret abból a kevésből betolj valami biztosításba...

Mischinger András said...

Ismerek egy fazont, akinek a budai villájában a nagyszobájából nyílik a dzsungel-dekorációs medencéje, foglalkozása cégvezető.... 19 db élő unit-linked szerődése van. Lehet hogy nem véletlen...? Én inkább róla veszek példát. Egész nyugat-európa (képletesen értve, nehogy szószerint vedd!) ilyen termékekben tartja a pénzét. Egy kicsit erős sztem a kritika, de persze a spekulatív tőzsdei ügyletek, havi 20-30ezer ft-os megtakarítás mellett indokoltak, az alaposan diverzifikált befektetési alapok helyett... Egyébként én is bármiről be tudom bizonyítani egy kiragadott, manipulált példán keresztül, hogy nem működik, hazugság, stb. Csakhogy az esetek súlyosan túlnyomó részében a te állításaid nem helytállóak.
Foglalkozásom egyébként pénzügyii tanácsadó, ha úgy tetszik álruhás bizt. ügynök, aki 3000 pénzügyi termék közül válogat az ügyfeleinek.

Brokernet2 said...

Kedves Brokernetes !
A NYESZ igenis versenytársa az UL-nek.Még akkor is ha több éved van hátra a nyugdíjig
Hogy miért?
Tedd meg hogy utánna nézel a NYESZ feltételeknek:
mibe fektehető, költségei, SZJA kedvezmény stb.

Brokernet2 said...

Kedves Brokernetes !
A NYESZ igenis versenytársa az UL-nek.Még akkor is ha több éved van hátra a nyugdíjig
Hogy miért?
Tedd meg hogy utánna nézel a NYESZ feltételeknek:
mibe fektehető, költségei, SZJA kedvezmény stb.

Brokernet2 said...

Csak a pontosság kedvéért:
A számlatulajdonos a NYESZ számlán elhelyezett befizetéseinek összege után egyrészt adókedvezményre jogosult, másrészt - nyugdíjszolgáltatás esetén - e befektetések hozamát adómentesen élvezheti! . A számlatulajdonos a befizetések összege után adókedvezményre jogosult, azaz adóbevallása alapján rendelkezhet az adóévben általa a számlára befizetett összeg 30 százalékának, maximum 100 ezer forintnak, az adójából a nyugdíj-előtakarékossági számlájára történő átutalásáról. Annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, az adókedvezmény összegének felső korlátja 130 ezer forint. Kiemelt jelentőségű, hogy ez az adókedvezmény önálló, nem kell összevonni más, önkéntes megtakarítás után járó adókedvezménnyel.