Tőkepiac élénkítő csomag

Három szakmai szervezet, gyakorlatilag a teljes pénzügyi és ingatlanbefektetési szakma nyílt levélben fordult a kormányzathoz, amelyben a hazai tőkepiacot élénkítő lépések bevezetéséért lobbiznak. A javaslatokat öt pontba szedték, részletes cikk itt olvasható (forrás: Origo.hu). Itt csak az egyes pontok lényegét, és az ahhoz fűződő kommentáromat írom le.

"1. A szakma nemzetközi gyakorlaton és tapasztalatokon nyugvó Hosszú Távú Befektetési Számla bevezetését javasolja a magyar piacon, mellyel a kormányzat támogatná és ösztönözné a lakosság hosszú távú tőkepiaci befektetési kedvét."

Nagyon jó ötlet. Különösen pozitív az, hogy már eleve elvetik azt a rendkívül konzervatív meglátást, hogy a 3 évig egy adott értékpapírt kelljen tartani, ehelyett csak annyi az adómentesség feltétele, hogy a számlán maradjon a pénz.
Reméljük a kormányzat végre napirendjére tűzi a kérdést, az ötlet ugyanis lassan három éves.

"2. A javaslat szerint az ingatlanadó bevezetésével egy időben biztosítani kellene a tőkepiac és az ingatlanpiac közötti átjárhatóságot, a lakossági megtakarításokat illetően adózási és illetékfizetési szempontból. Vagyis ne kelljen 25 százalékos forrásadót fizetni az ingatlan eladása után azoknak, akik ezt a pénzt a nyugdíjpénztárukba, a nyugdíj-előtakarékossági számlájukra vagy az egyes pontban javasolt hosszú távú befektetési számlájukra fizetik be"

Szintén jó ötlet. Számos ügyfélnél tapasztalom, hogy nem éppen optimális - főként lakásokból álló - vagyonukat a szerencsétlen adó és illetékszabályok miatt konzerválják. Talán annyit tennék hozzá, hogy eleve meg kellene különböztetni a pénzügyi és a reálbefektetések adózása közti eltéréseket.

"3. A javaslattevők szorgalmazzák, hogy a középiskolai pénzügyi oktatás kerüljön be a Nemzeti Alaptentervbe(...)."

A javaslat megint csak nem új, és talán erre lenne a legnagyobb szükség. A kormányzat oldaláról minden alkalommal pozitívan fogadták a kezdeményezést, de ez inkább csak udvariassági gesztus volt, és évek óta nem történt konkrét előrelépés az ügyben. Abban 80%-ig biztos vagyok, hogy ez csak idő kérdése.
Az jó lenne, ha a szakmai szervezetek jobban összefognának az ügyben, mert ma több kezdeményezés is fut egymással párhuzamosan. Ezt a saját tapasztalatom is mondatja velem, mert például a Junior Achivement Alapítvánnyal dolgoztunk együtt egy tankönyvön, és más remek anyagok is vannak, amelyek még nagyobb támogatással készültek, de a Nemzeti Alaptantervig egyelőre egyik sem jutott el.

"4. A szakmai szervezetek arra kérik a kormányzatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a hazai vállalatok tőzsdére lépését a társasági adón keresztül motiválják, hiszen a tőzsde nemcsak nagyobb átláthatóságot és komolyabb versenyhelyzetet teremt, hanem ezen keresztül nagyobb társasági adóalapot is jelentene a költségvetésnek. Azt is kérik a kormánytól, hogy a privatizáció előtt álló cégeknél (MVM Zrt., ÁAK Zrt., MÁV Cargo Zrt., Magyar Posta Zrt., Szerencsejáték Zrt.), és a hosszabb távon állami tulajdonban maradó társaságoknál is fontolja meg a tőzsdére való bevezetés lehetőségét."

Alapvetően minkettő pozitív hatású, és a költségvetésnek inkább több, mint kevesebb bevételt hozna nagy valószínűséggel. A javaslat első részének hatásai kapcsán szkeptikus vagyok, nem hinném hogy a döntéshozatalban jelentősen közrejátszana a társasági adó kedvezmény, a tőzsdére lépés alapvető stratégiai döntés, egészen más motivációk alapján. Más szóval: ha egy cég tőzsdére akar menni, akkor ezt meg fogja tenni adókedvezmény nélkül is, ha nem akar, akkor adókedvezménnyel nem lehet rávenni.
A privatizáció a nyilvánosság számára, majd tőzsdei bevezetés jó ötlet, eddig bevált.

"5. A nyílt levél megfogalmazói javasolják végül, hogy a tőzsdére bevezetett befektetési jegyek a részvényekhez hasonlóan legyenek adóztatva."

Abszolút jogos sőt. Amíg a részvényeknél lehet nettósítani az adóalapot (a nyereségekből levonható a veszteség), addig ezt a befektetési alapoknál nem lehet megtenni. Például, ha egy abszolút hozamú alapon keresel egy évben 500 000 Ft-ot, és egy részvényalapon veszítesz 400 000 Ft-ot, akkor ma az 500 000 Ft utáni 20%-ot le kell adózni, így a teljes nyereséged eltűnik. Ezért nemcsak a tőzsdei, hanem az összes befektetési jegynél bevezetném a nettósítás lehetőségét.

Van az ilyen jellegű konferenciáknak, javaslatoknak általában még egy közös üzenete, akár kimondják, akár nem: "A magyarok itthon fektessenek be, ne menjen külföldre a tőke". Bár logikus és érthető, hogy miért mondják ezt, egy globalizálódó, sőt tőkepiacokat tekintve gyakorlatilag teljesen globalizált világban ezt szélmalomharcnak látom. Akkor fektessünk be itthon ha megéri, és ne azért mert magyarok vagyunk.

De ettől függetlenül a tőkepiac élénkítésére itthon - főleg a lakosság felrázásával - nagy szükség van, és ez meg is fog történni, a kérdés csak az, hogy milyen tempóban következik be.