Napi 55 millió Ft-ot keresni...(beleértve a hétvégéket)

Ennyit keresett átszámítva a Yahoo nemrégiben lemondott vezére részvényopcióin, ha egyenletesen leosztjuk napokra a cég vezetésében eltöltött időszak alatt összehozott 448 millió dollárt. A nem lehívott részvények értéke is közel ugyanennyi.

Mondanom sem kell, Terry Semel nem túl népszerű mostanában, sem a sajtó, sem a netes közösség (a tengerentúlon ez már tulajdonképpen a közvéleményt jelenti), sem a részvényesek körében.

Amikor átvette a cég irányítását 2001 közepén a Yahoo árbevétele brutálisan zuhant vissza, sok sorstársához hasonlóan nem volt messze a cég megszűnése, és egyre növekvő veszteséget halmozott fel. A cég 2001-et 717 milliós árbevétellel (40%-os visszaesés) és közel 93 milliós veszteséggel zárta, a saját tőke pedig nem érte el a 2 milliárd dollárt. 2006 végével viszont 6,5 milliárd dollár az árbevétel, a nyereség 750 millió dollár, a saját tőke több mint 9,1 milliárd dollár. Semel ideje alatt tehát a cég mérlegében több mint 7 milliárdnyi új érték keletkezett (ami önmagában még kevés az ítélethez). Nézzük mi történt a részvénypiacon. 2001 közepén a részvények árfolyama mai árfolyam alapján (stock split miatt) 6-8 dollár környékén mozogtak, míg ma a részvények 27-28 dollárt érnek, ami a teljes cég értékében mintegy 30 milliárd dollárnyi plusz. A Yahoo mind a mai napig stabilan őrzi a vezető pozícióját a világhálón egyedi látogatókat és oldalletöltéseket tekintve is.

Nem is tudom. Ha valaki cégvezetőként 30 milliárd dollárral növelné meg a vállalatom értékét, és abból akár közel 1 milliárd dollárt teljesítményfüggő juttatásban kézhez kapna, elfogadnám. Más oldalról megközelítve: ha befektetnék 10 000 000 Ft-ot XYZ részvényekbe, ami 5 év alatt megötszörözné az értékét, nekem 40 000 000 Ft-os profitot hozva, és arányosan a vezérigazgató ebből kapna kb. 1,2 m Ft-ot, nem lennék mérges, de még morcos sem.

Az érem másik oldala, hogy a Yahoo elveszíteni látszik a keresőháborút az azóta rakétasebességgel felfelé törő Google ellen, és 2006-ban a cég eredményessége (és a részvények árfolyama) számottevő mértékben visszaesett, igaz ekkor korábbi nyereségéhez képest Semel is sokkal kevesebbet tett zsebre. A Google-divat (amelnyek vezérigazgatója Eric E. Schmidt Semel vagyonának hatszorosát kereste a keresőoriás részvényein - ő is jogosan), és a megtorpanó, utat kereső Yahoo stratégia végül Semel bukásához vezetett. De ez nem változtat azon a tényen, hogy 2006 elejéig a volt CEO jól végezte dolgát, de a versenytárs lenyomását már nem tudta véghez vinni, ezért valószínűleg minden oka megvolt rá, hogy lemondjon. Most, és nem 2001-2006 között

Ha piacgazdaságban élünk, akkor el kellene fogadni végre, hogy vannak mocskosul gazdag emberek, akik jogosan, sőt sokszor még etikusan is jutottak ekkora vagyonhoz, például azért mert mások számára ennek a sokszorosát termelték meg. Csak azért mert az összeg az emberek 99,9%-nak elérhetetlenül, sőt szinte felfoghatatlanul sok, elfogadhatatlannak, felháborítónak tartani értelmetlen. Más szóval: irígység.

MOL és a piaci pszichológia

A MOL esete szinte tankönyvi példáját adja annak, hogy miért nem elegendő a fundamentumokat, az adott cég gazdasági hátterét megvizsgálni, és miért fontos figyelni azt is, hogy mi történik a cég részvényeinek a piacán, mit csinálnak a befektetők, és milyen pszichológiai állapotban van a piac.

Az árfolyam kilövése előtti napokban az elemzők az alábbi célárakat határozták meg:

Raiffeisen: 23 300 Ft
Concorde: 23 400 Ft
CA-IB: 23 500 Ft

Nézzük mi történt a részvény piacán. Június 21.-ig egész hónapos oldalazás volt jellemző az árfolyamra és 24 000 Ft környékén járt a papír, de itt már számos jel mutatott arra, hogy hamarosan komolyabb elmozdulás történik. Ez másnap már meg is történt, az árfolyam rég nem látott lendülettel és forgalommal tört ki, jelezve hogy valami komoly dolog történik a háttérben és gyorsuló ütemben folytatódik a közép és hosszú távú trend. Három kereskedési nap kellett hozzá, hogy 25%-ot emelkedjen a részvény 30 000 Ft-ig, azóta már a gazdasági, sőt a politikai sajtóban is boncolgatott okok miatt. Aki semmi mást nem csinált, csak a chart-ot figyelte (és itthon kereskedik), az gyorsan reagálva, ennek a nyereségnek legkevesebb a felét hozni tudta. Aki csak a fundamentális elemzéseket, az valószínűleg már korábban, de legkésőbb az emelkedés elején eladott.



(Grafikon: Tőzsdefórum)

Mindez azt jelentené, hogy az elemzők derékhadát jelentő fundamentális elemzők hülyék lennének? Szó sincs róla. Ők a rendelkezésükre álló információkból a lehető legtobbet hozzák ki. Ismerek jónéhányat, keményen dolgoznak, és nagyon sokat tudnak. Egyszerűen csak arról van szó, hogy az általuk alkalmazott módszer bizonyos típusú információkat képtelen nemhogy feldolgozni és értékelni, hanem figyelembe és észrevenni sem.

Ezért figyelni kell az árfolyamgrafikonokat (is), kompromisszumok nélkül.

Persze mondhatnánk azt, hogy ez utólagos okoskodás az olajpapír esetén. Azt, hogy ez én részemről nem így van, nem tudom bizonyítani, viszont felhívnám a figyelmet, hogy a MOL-ban, kizárólag az árfolyamadatok alapján megtalált potenciálról Rácz Balázs kollégám mit nyilatkozott a Napi Gazdaságnak.
---

Más:

Kérlek, hogy szavazzatok a HVG Golden Blog szavazásán ránk az üzleti kategórián belül, ha érdemesnek találjátok arra, hogy a Bridge Wealth Management Blog legyen az év üzleti blog-ja. Köszönöm.

A brókerek 1 milliárdot kerestek tegnap

Azt írja a Népszabadság, hogy a brókercégek a 200 milliárdot meghaladó tegnapi MOL forgalmon 1 milliárd forintot kerestek. Indoklásuk az, hogy a szokásosnak számító 0,3-0,5%-os díjakkal számolva közel ekkora összeg jön ki. Ráadásul még egy nagyságrendet el is írtak, mert 0,03-0,05% szerepel, de a számításból kiderült hogy a fenti számokra gondoltak (ugye 200 mrd * 0,5%)

Na, szóval ez jó nagy hülyeség.

Ekkora díjakat csak kis, esetleg közepes méretű befektetőknek számítanak fel. Az egészen kiugró forgalom, kb. akkora volt mint a teljes hazai lakosság közvetlen részvényaránya, nemcsak a MOL-ban, és nemcsak a BÉT-en forgó papírokban. Aki számára még nem volt világos, később a hírekből kiderült, hogy tulajdonosi harc folyik a részvényekért, pl. a MOL saját maga is jól bevásárolt a részvényekből, némi "testvéri" segítséggel. A másik oldalon az OMV áll. De a háttérben valójában már megint az oroszok miatt történik minden. Szóval a forgalom jelentős részét, ezek a gigantikus megbízások adták ki. Nyilván ezek a cégek jelentős árengedményt kapnak a brókercégek által felszámított tranzakciós jutalékokból. Vagyis nem 0,5%, nem is 0,25%-on, hanem jóval lejjebb kötnek. Hogy mennyin, azt nehéz megmondani, de egy tranzakció "önköltsége" (KELER, BÉT, stb. díjak), 0,02% környékén vannak, erősen emlékezetből, de jelentős eltérés nem lehet. Emiatt a költség könnyedén beeshetett 0,1% alá, vagyis a fenti cikk számításainek ötödére, illetve annál is lejjebb.

Belekalkulálva a nap vélhetően megugró kidbefektetői aktivitását, a hazai brókercégek tippem szerint kb. 250-300 m Ft-os bevételt hozhattak össze tegnap, ami még mindig nagyon magasnak számít hazai viszonylatban. Ha ezt minden nap sikerülne megcsinálni, akkor a teljes magyar forgalom a bizományosi díjakat tekintve elérné azt az összeget, amit a világ egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító hedge fund-ja egyetlen év alatt kifizet az amerikai piacon tranzakciós díjakra.

Sport Tőzsde

A tőzsde sokkal több "termék" kereskedelmére alkalmas, mint gondolnánk. Emlékszünk még a CO2 kereskedésre?

Az egyik legizgalamasabb terület emellett a sport "tőzsdék" fejlődése, amelyek éve óta jelen vannak, és egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a sportfogadások piacáról. A koncepció egyszerű: ahelyett, hogy a fogadók (fájdalmas széles marzs, emiatt alacsony odds-ok mellett) a fogadóirodával kötnék a fogadásokat, a fogadók egy internetes rendszeren keresztül egy piacon, kvázi-tőzsdén, egymással fogadnak. Az oddsok jelentik a kötési, illetve a vételi és eladási árakat. A fogadni kívánt összegek a mennyiséget. A két éllovas cég, ahol lehet a piacon "vevőt" és eladót" keresni fogadási ajánlatunkra, a Betfair és a Betdaq.

Az elsőnél például arra, hogy Lewis Hamilton lesz az F1 idei világbajnoka 1,7-1,71, míg a másodiknál 1,69-1,72 bid-ask mellett lehet fogadni. Alonso a második, de ő már 3-as feletti szorzóval szerepel mindkét helyen. A szép az egészben az, hogy ha valaki bízott az ifjú britben az idény elején, nem kell megvárnia a világbajnokság végét, hanem 3 hónapja "eladott" 3-4-es szorzó környékén, és most alacsony áron zárva pozícióját bezsebeli a nyereséget (ami elvileg még tovább nőhet, ha csökken az odds és nem zárja a pozíciót). A legnagyobb nem "tőzsdei", hanem hagyományos rendszerben lévő fogadóirodánál, a William Hill-nél egyébként csak 1,5-ös szorzó mellett lehet fogadni Hamiltonra, és "eladni" nem lehet, így sokkal rosszabbul jár(na) az ember.

A Betfair és a Betdaq között most nagyon kiélesedett a verseny, ahol már reklámetikai szabályok felrúgását is megengedik maguknak a felek. Íme az egyik aktuális hirdetés:

Érdemes Genesis-t venni?

Sokan kérdezik tőlem, hogy érdemes-e Genesis-t venni? Szerintem mindenképpen! Főleg az 1991-es albumukat, a "We Can't Dance", ahol olyan slágerek voltak mint a "No son of mine", "Jesus he knows me", és persze az "I can't dance", aminek a klippje is egy gyöngyszem. Kár, hogy feloszlottak :( (bár állítólag most újra összeálltak egy albumra...de az mégsem ugyanaz)





(ebben az volt a poén, hogy a kérdések a Novotrade-ből átalakult, mostanában a napelemgyártással kacérkodó Genesis részvényekre vonatkoznak, nem a Phil Collins-féle együttesre. Erre azonban nem lehet egyértelmű választ adni, mert a cég még bele sem kezdett a fejlesztésekbe, a forgalom a mánia napok kivételével alacsony, és nem áll rendelkezésre elegendő információ)

----

+: Olvassátok el az Algoritmikus Kereskedésről írt cikkemet.

Mely területekre érdemes befektetni a következő 3 évben?

Egy újságíró kérte: írjam meg neki, hogy a részvénypiacokon mely ágazatokban várható a legnagyobb árfolyamemelkedés a következő 3 év során. Bár a mi stratégiánk nem a jósolgatásra épül, vannak tippjeim, és szívesen belemegyek egy ilyen játékba. Ezeket írtam neki:

1. Alternatív Energia (szélturbina, napelem, ethanol)
2. Erősen specializált (üzleti vagy biztonsági) szoftverfejlesztők
3. Szolgáltatás szektorból a rekreáció és szórakoztatás (pl. kaszinók, szállodaláncok, média, és étteremláncok)

Szerintetek?

Mit tanulhatunk Gyurcsány Ferenctől?

Akár utáljuk (ők vannak többen), akár kedveljük (ők sokkal kevesebben), akár közömbösek vagyunk, egyértelműen van egy olyan pont, amiben tanulhatunk hazánk aktuális miniszterelnökétől. Igen, a saját befektetéseink kapcsán.

A tavaly szeptemberben nyilvánosságra került beszéd egy érdekes részével keveset foglalkozott a sajtó és a politológusok is:

http://www.fn.hu/cikk/00140000/143566/kormanyfoi_beszed_teljes_szovege.php

A beszédben számos elem mind erkölcsileg, mind etikailag súlyos aggályokat vet fel. Ezzel szakértők százai foglalkoztak, én már sokat nem tudok hozzátenni, ezért nem foglalkozom vele. Sokkal fontosabb azonban, hogy az Öszödi Beszéd azon ritka alkalmak egyike, amikor egy kicsit (nem nagyon) bepillanthattunk a politika boszorkánykonyhájába, és egyik vezető politikusunk valós igéretei mögé, amit a választókkal nem, de a saját tágabb környezetével megosztott. Persze aki odafigyelt, az jól tudta, hogy a teljes politikai elit, és a parlamenti pártok vezetése általában is vagy hazudik, vagy legalábbis elhallgat kampányidőszakban:

http://bridgewealthmanagement.blogspot.com/2006/04/az-adott-sz-ktelez.html

Gyurcsány Ferenc saját környezetében világosan, már-már brutálisan ismerteti a worst-case scenariot. Hiszen nincs amitől egy politikus vagy párt jobban félne, mint a drasztikus népszerűségvesztés. Márpedig Gyurcsány éppen ezzel kalkulált:

"El kell indulni. Tudni kell, hogy mit akarunk csinálni. Irtózatos lesz az első pár év, persze. Teljesen érdektelen, hogy 20 százaléka a lakosságnak fog ránk szavazni. Tavaly nyáron az utolsó nyolc évben először a 100 emberből a Szonda szerint csak 18 mondta, hogy ránk fog szavazni. Tavaly nyáron, gyerekek! Egy évvel később nyertünk. Mi lenne, ha nem az egymás közötti faszkodás miatt veszítenénk el a népszerűségünket, hanem mert csinálunk nagy társadalmi ügyeket. És nem probléma, hogy elveszítjük akkor egy időre a társadalom, a támogatásunkat. "

Úgy látszik ez a jóslat beigazolódni látszik. A legfrissebb közvéleménykutatás szerint az MSZP a teljes lakosság körében nagyon régen nem látott mélységbe, 21%-ra esett.

http://hvg.hu/itthon/20070613_fidesz_mszp_szdsz_mdf_orban_median.aspx

No, és mi köze ennek a befektetésekhez?

Ha másban nem is, ebben utánozzuk Gyurcsányt! Határozzuk meg a legrosszabb lehetőséget és reális forgatókönyvként számoljunk ezzel. Osszuk meg azokkal, akikre a döntés következményei hathatnak (pl. család). Ha bekövetkezik a legrosszabb lehetőség, nem fogjuk magunkat jól érezni, de kétségbe sem fogunk esni.

OK, de honnan tudjuk előre, hogy mi a legrosszabb lehetőség?

Vannak olyan befektetések, ahol a legrosszabb forgatókönyv sem jelent igazi veszteséget, pl. állampapír (ha lejáratig tartjuk, vagy ha nagyon rovid távút választunk). Ahol nagyobb a kockázat, ott nézzük meg, hogy mi a legnagyobb ingadozás - drawdown. Ha ez alá esünk, akkor elkezdhetünk aggódni, mert olyan lehetőség jött be a képbe, amire nem számítottunk. Például egy részvény esetén a legrosszabb lehetőség (maximum drawdown) könnyen lehet akár 50% is. Egy jól szétosztott (diverzifikált) részvényportfolió esetén is simán beszélhetünk 30%-ról. De ha megveszünk egy részvényt 120 dolláron, vagy 6000 Ft-on, és 2-3 év után 3 dollárt, vagy éppen 200 Ft-ot ér, akkor még rég tudjuk, hogy ott valami nem stimmel. A drawdown-t lehet javítani, pl. sok hedge fund taktikáját követő abszolút hozamú alapokkal, de ha magas hozamot szeretnénk, akkor 10%-nál lejjebb már nemigen szoríthatjuk, ennél nem lehet "jobb" a legrosszabb forgatókönyv. Ha pedig a legrosszabb számításainknál is rosszabb képet fest a valóság, akkor érdemes lépni és változtatni.

A fenti példa alapján a Fideszesek csak akkor örüljenek igazán, ha az MSZP 20% alá esik, az MSZP-sek pedig éppen ekkor kezdhetnek aggódni (valószínűleg azért van még Gyurcsány a miniszterelnöki pozícióban, mert ez még nem következett be). Én pedig továbbra is kívülről nézem az eseményeket.

Múlt heti pókerversenyről cikk

Itt érhető el a cikk belépés után, ha már regisztráltatok a weboldalon.

Röviden csak annyi, hogy a múlt hét végi pókerverseny egyik érdekes játékát mutatom be, ahol ügyesen pszichológiai nyomás alá helyeztek, emiatt pedig éppen egy olyan hibát követtem el, ami ellen papolok a tőzsdei befektetés-spekuláció kapcsán itt a blog-on is. Tanulságos.

---

Az eheti előadásunkon összegyűlt bevételből őket támogattuk:

SOS Leukémiás Gyermekekért Alapítvány

Aki teheti, akár kisebb összeggel is, támogassa őket, nagy szükségük van rá.

A "hirtelen" a divat

Ma már mindenre lehet gyorsan reagálni a pénzügyi piacokon, úgy látszik ez már divat is lett. Pl. itt a DAX, amelyik meglepően egyenletesen, már-már monoton módon tud emelkedni mostanában, majd technikai szempontból a legváratlanabb pillanatban esik egy jókorát. Az elmúlt egy évben ez a negyedik alkalom, az ábrán az utolsó kettőt karikáztam be.

Pénzexpo tapasztalatok

Kint voltunk a 3 napos Pénzexpo rendezvényen, a tapasztalataink vegyesek, egyik szemünk sír, a másik nevet.

A kiállításra nagyon kevesen jöttek el. Azt sejtettük, hogy a szervezők általt becsült 15-20 000 fő mindenképpen nagy optimizmust jelent, de a becsléseink szerint kevesebb mint 5000 érdeklődő volt csak jelen, amelyből 1500 fő kifejezetten a pókerversenyre jött. A mi előzetes számításaink alapján nekünk megérte kimenni kiállítóként, még ha mi is többet vártunk a rendezvénytől, de az amúgy sem túl sok stand (kevesebb mint 40) többsége valószínűleg csalódott volt. Hasonló a helyzet a látogatókkal, akik sokkal több kiállítóra és érdekességre számítottak, akivel egy kicsit is bővebben elbeszélgettünk a 3 nap alatt, azok közül ezt szinte mindenki jelezte. Nem volt jó látni azt sem, hogy az egyébként érdekes előadásokra alkalmanként 40-50 főnél több nem volt kíváncsi.



Nehéz eldönteni, hogy az alacsony látogatói számnak mi lehet az oka. Egyrészt lehet, hogy a szervezők nem hirdették rendesen az eseményt, nem tudtak kellő publicitást szerezni a kiállításnak. Bár tanultam marketinget, bizonyos részeit a gyakorlatban is alkalmazom, semmiképpen nem nevezném magam ebben szakértőnek, ezért ebben nem szeretnék állást foglalni.

Annyit azonban - mint lehetséges, sőt valószínű okot - kiemelnék, hogy nem ez az első lakosságnak szánt pénzügyi kiállítás, amelyik gyengén szerepelt a látogatók számát tekintve. Ráadásul a szervezők a helyszínen már minden kétséget kizáróan megtettek minden tőlük telhetőt, a lebonyolitás profi volt, számos előadás, sorsolás, esemény szerepelt a programban, ami érdekesebbé tette a kiállítást. Emiatt könnyen lehet, hogy egyszerűen csak arról van szó, hogy a hazai piac, hazai lakosság még mindig nem érett arra, hogy a pénzügyi és befektetési kultúra széles körben is meghonosodjon, és egy ilyen rendezvény szélesebb körben is érdeklődésre tartson számot.



Annak viszont nagyon örültünk, hogy mind a kiállítók, mind a látogatók nagyon pozitívan, profi módon álltak a kiállítás témaköreihez. Sok emberrel beszéltünk, a túlnyomó többség nyitott volt az újdonságokra, értelmes és jó kérdéseket kaptunk, számos fontos kapcsolatot kezdtünk meg. A kiállítók szinte mindegyike tudott valami izgalmasat mutatni (nemcsak szakmai szemmel nézve), és láthatóan magas etikai követelményeknek tud megfelelni, tudják jól, hogy nem az ügyfelek átverése, hanem a win-win szituációk megteremtése az egyetlen jó út.
Sikeres volt az akciónk is, amellyel egy teljes előadás sorozatot lehetett nyerni, a sorosoláson Bárdi Zoltán nevét húztuk ki, őt természetesen külön is értesítjük.
...és persze remekül volt megszervezve a pókerverseny is. Én sajnos a selejtezőben a saját asztalomnél csak 4. lettem, így kiestem, de a döntőt még kívülről nézni is nagyon izgalmas volt.

Jó hír, jó cikk

Visszatértem a pihenésről, és persze elborítanak a teendők, de bozótvágó késsel átvágom magam rajtuk.

Tegnap tartottam egy előadást, de tulajdonképpen hónapok óta érzem a tendenciát, hogy a résztvevők, tágabb értelemben véve a tőzsdei befektetések iránt érdeklődők részéről változás van a tudást és hozzáállást tekintve. Egyre több a többletinformációt igénylő hang, ami nem az átadott tudásnak, hanem véleményem szerint belső indíttatásnak köszönhető. Ez egy nagyon pozitív folyamat, még ha egyelőre a lakosságon belül csak egy szűk körről van szó. Egyre markánsabban megjelenik az, ami az egyik legfontosabb a befektetési döntések meghozatalaban: az információ körültekintő beszerzése saját motivációból, nem pedig azért mert egy reklám/ügynök/ismerős arra noszogatott valakit. Örülök ha ebben a folyamatban résztvehetek.

---

Ismét egy kötelező olvasmány, ezúttal is a HVG-ből (pedig nem vagyok újság ügynök). Mivel csak kedden olvastam, ezért még a múlt heti (26.-i dátumozású) szám 115. oldalán a biztosításközvetítőkről. Nem szeretnék általánosítani, a biztosítási ügynökök és ügynök cégek között vannak etikailag és szakmailag is elfogadható módon működőek (nem is olyan kevesen, mint sokan gondolják), de nagyon sokakra igaz, ami a cikkben szerepel: mindent a magas jutalék reményében.

---

Aki szeretne valamennyi tanfolyamunkra díjmentesen eljönni júniusban, azt várjuk a Pénzexpon június 1. és 3. között (péntek-vasárnap), ahol kisorsolunk egy "bérletet" :)

Humor

Általában ott van jelen a humor, ahol a legnagyobb stressz éri az embereket, és kell valami kapaszkodó, ami néha lehetőséget nyújt egy kis szellemi kikapcsolódásra. Nem meglepő, hogy ez a befektetések vagy az azt kisérő sajtó területén gyakran előfordul. A Portfolió szerkesztői most éltek ezzel az eszközzel, érdemes megnézni a csatolt screenshot-on a bekarikázott címben és a kísérő kép között meglévő nem is olyan halvány, de kétségtelenül vicces utalást.

Ezzel a poénnal kívánok mindenkinek jó hétvégét és kellemes jövő hetet! A legközelebbi bejegyzés a május 28.-i héten lesz, addig az Adria vizén, egy vitorláson pihenem ki magam. Erre mondják technikai elemző kollégáim, hogy "Jó Szelet!" ? :)

(A BWM hírlevél olvasói addig sem maradnak friss tartalom nélkül.)

Hallgassunk a gurura?

Főként nyugaton divat, de itthon is kezd elterjedni, hogy valamelyik ismert tőzsdeguru nyilatkozata, vagy részvényvásárlása alapján hoznak sokan befektetési döntéseket. Ma két olyan hír is napvilágot látott, ami az ilyen divathullám meglovaglóinak találtak ki. Az egyik szerint "Soros György megduplázta Microsoft-ban való részesedésének mértékét". Jól hangzik, nem?

A pontos számokban elmélyedve azonban láthatjuk, hogy a teljes részesedés mintegy 30 millió dollárt ér. Ez alig több mint 1%-a Soros aktívan kezelt portfoliójának, és kevesebb mint 0,4%-a teljes vagyonának. Ez sem sok, pláne akkor nem, ha belegondolunk, hogy a Microsoft teljes tőzsdei kapitalizációja több száz milliárd dollár.

A másik hír szerint az egyike a hard-core fundamentális alapon döntést hozó hedge fund kezelőknek komoly mennyiséget vásárolt a Citigroup részvényeiből. A guru neve Edwart S. Lampert és sokan őt tartják Warren Buffett eszmei utódjának. Cége 800 millió dollár értékben birtokolja a világ legnagyobb pénzügyi csoportjának részvényeit, és ezzel 0,3%-ot hasít ki a társaság értékéből.

Mindkét esetben látványos szalagcím, egy valójában kevés jelentőséget hordozó hírt tartalmazott. Egyik vásárlás sem rengette meg az adott részvény piacát, hatásuk még a második esetben sem tart ki vélhetően pár napnál, de akár csak pár óránál tovább. Főként Soros példájának esetében azt sem mondhatjuk, hogy vagyonának jelentős részét fektette az adott cég papírjaiba, annyira bízik bennük. Ezek alapján nem tudunk megfontolt döntést hozni, sem a Microsoft, sem a Citigroup esetében. Sőt.

Még ha a guru, akit feltétel nélkül követünk jó befektető/spekuláns is, akkor sem biztos, hogy helyesen cselekszünk. Lehet, hogy imádott gurunknak más befektetési időhorizontja van mint nekünk, lehet hogy általunk nem ismert indokok miatt más kockázatot tud vállalni. Ha már mindenképpen másolni akarunk, akkor ne konkrét ügyleteket, hanem befektetési stratégiákat lessünk el tőlük.

---
Ebben a postban ígértem, hogy belinkelem egyik érdekes utamról készült beszámolót. Íme.

Gyengül a Technológia - Deja Vu

Egy 7 hónapja nem látott folyamat indult meg az amerikai részvénypiacon. Az alábbi grafikonon az S&P 500 és a Nasdaq Composite egymáshoz való relatív teljesítményét láthatjuk. Ha felfelé megy a vonal, akkor az utóbbi, ha lefelé, akkor az előbbi teljesít jobban. Mivel a Nasdaq jelentős részben a technológiai szektor cégeit tömöríti (persze a hangsúly kezd eltolódni évek óta, de ez még mindig elmodható:) ezért a Nasdaq relatív gyengesége a technológiai cégek alulteljesítését is jelzi. Ez jól látható volt tavaly április végétől júliusig, amikor a nagy esést - amely aztán átmenetinek bizonyult - hetekkel korábban jelezte ez az indikátor. Deja Vu. Most ugyanis egy fontos támasz alá esett be a mutató, vagyis tavaly október óta nem állt ilyen rosszul a Nasdaq az S&P 500-hoz képest.

Az persze bosszantó, hogy mostanában valahogy lassabban érnek meg a folyamatok a tengerentúlon. A piac már április közepén ritkán látott mértékben túlvett volt, ezt nagyjából kioldalazta, vagyis a túlvett állapot nagyjából már meg is szűnt, mégis csak most jelentek meg az első hosszabb fekete gyertyák - eső napok, de még ezek sem biztos hogy trendfordulót jeleznek. Sok türelem kell a mostani szituációhoz. (...SÓHAJ...)

---

Ma délután 17 órakor lesz előadásom a Budapesti Értéktőzsde új épületében (Andrássy út 93.), a BÉT díjmentes sorozata keretében. Akit érdekel, hívja az Infoközpontot.

Wall Street - a folytatás!

Nekem ez az év filmes híre!

Eheti kötelező

Eheti Kötelező Olvasmányunk a HVG 91. oldalán található a hazai biztosítási piaccal kapcsolatban. A cikk egy része nem a befektetési vagy azoknak megfeleltethető termékekről szól, de mindenképpen érdekes azoknak akik már kötöttek életbiztosítást, vagy mostanában keresték meg őket ajánlatokkal. Van, amikor érdemes kötni, de kizárólag befektetés jelleggel csak akkor ha minimum 10 évig (adókedvezmény miatt) ninc szükség a tőkére ÉS a felszámolt díjak ezt nem ellensúlyozzák túlzott mértékben. Szóval csak óvatosan.

A leggazdagabb magyar még gazdagabb lesz?

Ma a munkát nem pihenéssel ünneplem, hanem...munkával. Egyrészt az amerikai piac nyitva van (lesz pár órán belül), másrészt készülök a jövő heti Debrecenben tartott tanfolyamokra (+ még egy hétvégi útra, amelynek semmi köze a blog témájához, de van annyire érdekes hogy beszámoljak róla jövő héten). Debrecen kapcsán: ma, azaz május 1.-én, éjfélkor van a határidő a csütörtöki és pénteki előadásokra a jelentkezési határidő. Leírás itt, Jelentkezés itt.

----

Az Interactive Brokers kibocsátás, amiről volt szó:

Ki a leggazdagabb magyar?

Zöld Újság

...új fejleményeket hozott. Nagyon úgy néz ki, hogy megemelik a kibocsátási árfolyamra előzetesen megadott 23-27 dolláros sávot 27-31 dollárra, és a kibocsátási mennyiséget közel 35 millió darabra. A korábbi cikkben közölt számítás alapján az új részvényárral számolva Péterffy úr vagyona csak az Interactive Brokers csoportban meg fogja haladni a 10 milliárd dolláros álomhatárt. A sajtóközlemény.

A Portfolió is megjelentetett egy cikket, az elején az én számításomra hagyatkoznak, majd egy tőlük megszokott, magas színvonalú, mégsem túlburjánzó fundamentális értékelést tesznek közzé. Érdemes elolvasni.

Sokan kérdezik, hogy érdemes-e beszállni az Interactive Brokers most kibocsátott részvényeibe. Továbbra sem foglalok állást a kérdésben, etikai és egyéb okokból én nem fogok vásárolni, a fontosabb tényezőket a fenti cikkben kifejtettem. Általános kérdésekre (tehát a "Vegyek-e?" kivételével szinte mindenre) szívesen válaszolok.

Játékos?

Kaptam egy érdekes levelet arról, hogy mi a teendő, ha valaki a tőzsdével való kezdeti ismerkedés után szeretné jobban beleásni magát a "tőzsdézésbe".

"Egyik kedden jelen voltam a bevezető előadáson. Sokmindent tudtam már a befektetésekről, rendszeresen foglalkozom az eseményekkel, lehetőségekkel, tanulom a fogalmakat, folyamatokat, rendelkezem pénzügyi tervvel -tehát amolyan önképző módon haladok lassan az úton. Kezdetben befektetési alapokat választottam, "próbáltam" bizonyos szempontok alapján.

Azonban nem szeretném játékosként leélni az életemet (utalva Kostolany befektető/spekuláns/játékos megkülönböztetéseire), annál jóval többre vágyom. Egy laikus kérdésem van: mikor kezdjek tőzsdézni? A tudásom kevés, de bővül. Mikor érezhetem úgy, hogy besétálhatok egy brókercéghez a pénzemmel? Gondolom nincs olyan, hogy jövő kedden már fogok annyit tudni, hogy spekuláljak. Gondolom azt is, hogy a tapasztalat viszi előre az embert, bármennyire felkészült is. Egy bróker biztosan összeállítana egy számomra megfelelő portfóliót, de rettenetesen kiváncsi természetű vagyok, ezért kifaggatnám mindennek a miértjéről. Vagy netán egy jövőbeni spekuláns játékosból lesz?"

A legendás tőzsdeguru a játékosok alatt azokat értette, akik komoly háttértudás nélkül, szinte laikusként rohannak a piacra, és rendszerint komoly veszteségeket hoznak össze.

Az első kérdés az: Kell-e valóban tőzsdére menni? Elégedetlenséget okoz, ha befektetési alapokban vagy vagyonkezelőkkel intézzük befektetéseinket?

A válasz csak abban az esetben lehet IGEN, ha:

- Kedvet érzünk ahhoz, hogy ezzel töltsük el időnk egy részét
- Van is időnk legkevesebb heti 1 órát erre fordítani, de szerencsésebb minimum napi félórát.
- Már rendelkezünk elméleti tudással, ismerjük a fontosabb fogalmakat, és van számottevő tudásunk elemzési oldalon is.
- Van szélessávú net kapcsolatunk, felhasználói szintű ismeretünk böngészők, operációs rendszerek terén.
- Legkevesebb 500 000 Ft összeggel rendelkezünk, ami nem máshoz kell (megélhetés, lakás vagy autó hitel, vésztartalék, stb.)
- Kitartóak vagyunk.

De hangsúlyozom: semmi gond nincs azzal, ha valaki nem tőzsdézik aktívan. Akkor is kiveheti részét a részvénypiac teljesítményéből, akkor is elérhet magas hozamot. Például abszolút hozamú alapokkal. A játékos tudásszintjével is meg lehet gazdagodni, csak másban bízva.

Ha mégis belevágunk:

Legyünk fokozatosak. Ha a fenti feltételeknek megfelelünk, első lépésként megnyithatunk egy számlát egy online felületet is adó, és alacsony költségeket felszámító brókercégnél, vagyonunk egy kis részével.

Ha van rá lehetőség, akkor osszuk meg pénzünket (diverzifikáljunk) legalább 3-4, de akár 10 különböző részvény között. Határozzunk meg pontos befektetési stratégiát (mi alapján, mikor, milyen időtávra döntünk, és negatív forgatókönyv esetén mikor szállunk ki).

Csak akkor növeljük a tőzsdén forgatott tőkét, ha már néhány veszteséges ügyleten is túl vagyunk, és tudjuk miként reagálunk.

Még ha nagyon sikeresek is vagyunk, eleinte maradjunk óvatosak. Kockáztassunk keveset, és csak szép lassan emeljük a téteket.

Ha mindez túl soknak hangzik semmi gond. Rengeteg hely van a neten, ahol lehet gyakorolni a tőzsdei befektetéseket, például a Tőzsdeligán:

www.tozsdeliga.hu

(Ismeretlen oknál fogva nem működnek a linkek, bocs)
---

Már csak 4 napig lehet jelentkezni a Debrecenben tartott előadásainkra (Május 3.-4.). Részletek:

http://www.bwm.hu/index.php?page=200

---

Időtényező: friss cikk arról, hogy ha gyengén alakul egy befektetésünk értéke, akkor mi a teendő, meddig kell kitartani. A Bridge Wealth Management honlapján belépés után lehet olvasni a cikket. Ha még nem regisztráltál, itt díjmentesen megteheted.

www.bwm.hu

Zöld újság

Akit érdekel, a Leggazdagabb Magyar témaköre, az vegye meg a mai Világgazdaságot, ahol a cikkem rövidített, átláthatóbb, szerkesztett változata olvasható, plusz van egy fénykép Péterffy úrról is.

Update: Az Index-en is kint van, egy még rövidebb változat.

Összehoztad minden idők legnagyobb buktáját? Annyi baj legyen!

Tudtátok, hogy John Meriwether, aki összehozta a Long Term Capital Management nevű hedge fund-ot, amelyik világrekordot döntött 4,6 miliárd dolláros veszteségével (mindössze 4 hónap alatt), újra hedge fund-ot vezet? Nem is akármekkorát: 7 éve 250 millió dollárral kezdtek és ma 2,5 milliárd dollár felett vannak a kezelt vagyont tekintve.

Az eset értelmezhető úgy is, hogy vannak befektetők akik semmiből sem tanulnak.

De értelmezhető úgy is, hogy vannak hedge fund manager-ek, akik sosem adják fel.