A régi, jól bevált...

Az egyik leggyakrabban elhangzó kétely az első befektetési alapunk indítása kapcsán az volt, hogy mivel csak most indulunk alapkezeléssel (hiába van 4 éves tanácsadási és 10 éves trading tapasztalat - többek között), túl korai beszállni, és ugyan tetszik nekik a hozzáállás és a lendületünk, látják is szakértelmet, de várnak 1-3 évet, hogy lássák hogyan teljesít az alap.

Azt kell mondjam, hogy teljes mértékben meg tudom érteni ezt az érvelést, még akkor is, ha nem feltétlenül racionális, hanem érzelmi-óvatossági oldalról közelíti meg a kérdést. Fogorvosból is szívesebben választjuk azt, aki 20 éve van a szakmában és már a szüleink fogát is ő tömte, mint egy egyetemről pár éve kijött ifjú titánt.

Első blikkre ellentmondani látszik az érvelésnek az alábbi cikk, angolul tudóknak. A lényege: több ezer jellemzően abszolút hozamú alap (hedge fund-ok, amelyek általában hasonló megközelítést alkalmaznak) adatait átvizsgálva 1996 óta a tanulmány szerzői arra az eredményre jutottak, hogy az új alapok éves átlagban kb. 6%-kal múlták felül a régieket, egyébként ez a tavalyi év folyamán is így történt. A fő ok minden bizonnyal a bizonyítani vágyás, a lendület, de legfőképpen a nagyobb kockázati szintekben keresendők. Egy fiatal alap kezelői szeretnének feltörni, ezért hajlandóak többet rizikózni (nem a társasjáték), míg egy régebbi szereplő kevésbé hajlamos kockára tenni, amit már elért. Az adatban az is közrejátszhat, hogy a régebbi és sikeres fund-ok elértek egy olyan méretet, ahol a teljesítményük már számottevő nyomás alá került, talán túl nagyok lettek a piacon. Fontos még kiemelni, hogy átlagos adatokról van szó, a közel 10 000 db-os hedge fund univerzumban valószínűleg százával találunk kivételeket is.

De a lényeg:

Figyelem! Az óvatossági megközelítés, és a fenti statisztika nem ellentétei egymásnak és nem is cáfolják meg egymást. Az adatok éppen azt mutatják, hogy egy új abszolút hozamú alap nagyobb valószínűséggel hoz magasabb hozamot, de nagyobb kockázatot és értékingadozást is kell vállalni érte. Ez nem való mindenkinek. Tehát az új alapok nem jobbak vagy rosszabbak, hanem (átlagában) kockázatosabbak és magasabb hozamot hoznak.
Ha ez részünkről rendben van, például azért mert tőkénknek csak a 10%-át szeretnénk kockázatos befektetésbe tenni (én 20-80% közöttit javaslok, minél több időnk van, annál feljebb), legyen az 1 000 000 Ft és annak 10%-a: 100 000 Ft, vagy akár 15 000 000 Ft és annak 10%-a: 1 500 000 Ft, akkor azt nyugodtan tehetjük egy teljesen új abszolút hozamú alapba is, nem egy van palettán, így nem feltétlenül mondhatjuk azt, hogy hazabeszélek.

De egy kicsit mindenképpen: a BWM Meggyőzően Kockázatos Alap forgalmazási időszaka tegnappal elkezdődött, mostantól lehet új befektetést fogadni, és az Alap oldalának alján nyomon lehet követni annak alakulását is. Később, ha már több hónap eltelt, lesznek hozam adatok, táblázatok, majd kellő idő elteltével grafikon is.

Egy érdekes táblázat - Visszajelzés

Jó pár hete betettem egy táblázatot ide a blog-ba, és kértem, hogy írjátok meg a véleményeteket. Csak annyit árultam el, hogy egy hedge fund havi szintre lebontott teljesítményét mutatja. A táblázat:

A visszajelzések alapján hamar rájöttem, hogy egy igen nagy hibát követtem el, nemcsak most, hanem rendszeresen a blog-ban, Többször előfordult ugyanis, hogy feltettem egy-egy nyitott kérdést, esetleg feladványt, majd utána "megmondtam a tutit", vagyis kissé talán bölcselkedve kifejtettem a véleményemet. De szerintem senki sincs az általános igazság birtokában, így az ilyen jellegű kérdések a legtöbb esetben maximum egy eszmecsere kiindulópontjául szolgálhatnak. Most kifejezetten az volt a célom, hogy egy nagyon nagy ingadozású, de eredményes alap részletes teljesítményére ránézve megnézzük, hogy kinek mennyire elfogadható az ilyen jellegű befektetés. Hangsúlyozom, hogy minden amit itt olvashattok, a blog olvasói és az én személyes véleményem.

A fenti alap Bill Dunn nevéhez fűződik, aki egyike az egyik legrégebbi mechanikus (előre beállított, emberi véleményt és érzelmeket kiszűrő), trendkövető stratégiát alkalmazó befektetési programoknak. Az általa 25 év alatt elért valamivel több mint 13%-os éves eredmény jónak mondható, hiszen túlteljesítette a részvénypiaci átlagos hozamokat, éves szinten kb 3%-kal, ami ekkora idő alatt több mint dupla akkora tőkét jelent. 1-2%-kal a hosszútávú hedge fund indexhozamokat is megverte, ami nem látványos, de szignifikáns különbség. Szintén fontos kiemelni, hogy a fenti eredmények a díjak levonása utáni, nettó hozamok, tehát a valós teljesítmény efelett van.

Más megvilágításba kerül a táblázat, ha megnézzük az eredmények ingadozását is. A legjobb szó, amit erre használni lehet, az izzasztó. 7 olyan év is van, amikor veszteségel zárt az alap, kivétel nélkül mindegyikben 10% felettivel. A legrosszabb hónap 30% feletti mínuszt mutatott, de rajta kívül még három olyan hónap volt, amikor 20% feletti veszteség volt. Különösen szembetűnő amikor 4 hónap alatt a tőke több mint 45%-a "ledarálásra" került 1985-ben. Nagyon sok ideje tart a 2003-ban kezdődött, 40%-ot megközelítő Drawdown is, itt három egymást követő veszteséges év is volt. Az jól látszik, hogy 2002 végéig egyike volt a legjobb trendkövető stratégiáknak Bill Dunn módszere, utána viszont úgy járt, mint aki egy alagútban száguldozva megpördül az autójával, és nagy sebességgel hol az egyik, hol a másik falnak ütközött. Mostanra úgy tűnik, sikerült ismét egyenesbe hozni az autót. Nehéz felmérni, de első és második látásra is az az érzésünk, hogy az ilyen időszakok talán már nem természetes részei egy-egy hasonló stratégia eredményeinek.

Az igazi kérdés mégsem ez. Olyan kérdéseket helyénvaló inkább feltenni, amire nincs egységes válasz, és mindenkinek magának kell megválaszolnia. Például:

Elviselünk-e ehhez hasonló ingadozásokat a magasabb, de nem garantált hozam reményében lelkileg?
Ha igen, tőkénk hány százalékát tudjuk befektetni legalább középtávra, hogy általános anyagi helyzetünk rövidtávon ez ne befolyásolja?
Hol húzzuk meg azt a határt, aminél többet időben vagy drawdown-ban nem szeretnénk vállalni?

Mert az esetek többségében érdemes nagyobb ingadozásokat, drawdown-okat és kockázatot vállalni, de - többek között - a fenti kérdések tükrében ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Ha viszont ezek megválaszolásra kerülnek, sokkal könnyebb dolgunk van.

Reakciók:

"HA! valódi táblázat, és nem szórakozol az olvasóval valami szívgörbével :), akkor az, hogy brutál magas tőkeáttétellel mehet. -30%-ot csinálni egy hónap alatt... Ott rúgnám ki a tradert... :)"

Amennyiben ott és akkor abban a döntési helyzetben vagyok, lehet hogy én is. De amit előre nem lehetett tudni, ott és akkor az rossz döntés is let volna, mert közel 30%-ot csinált a rendszerük három hónap alatt, majd egy nem igazán elmozduló év után 72%-ot.

"És az a szakasz összesesen 4 hó alatt produkál -60%-ot... Szerintem nem valós az adatsor, mert vagy a tradereket rúgták volna ki, vagy a brókercég stoppolja a kereskedést, vagy bármi egyéb, de felfüggesztik az alapot... :)"

Nincs 60, de tényleg nagyon komoly visszaesés. A brókercég csak akkor függesztené fel a kereskedést, ha nincs elegendő letét, vagy nem tud kényszerlikvidálni pozíciókat.

"Ha valós, akkor nagyon szabad keze van a kezelőjének, kb 8-10x-es tőkeáttételt és pozinként 2-3% körüli max. DD-t tippelek..."

Szerintem mindegyik paraméter stimmel, a szabad kéz oka a mechanikus rendszer.

"Nekem először az tűnik fel, hogy kb. ugyanannyi veszteséges hónap van, mint nyeresége, mégis jelentősen pozitív eredményt ért el összességében."

Igen, ez tipikusan trendkövetőre utal, aki a veszteségeket gyorsan levágja, és néha nagyot kaszál a gyors trendszerű mozgásokon.

"A másik dolog, hogy 2007 augusztus az alap történetének 3. legrosszabb hónapja volt, ami egy 1984-ben indult alaptól érdekes. Július-augusztus páros is a legrosszabb két hónapok egyike. Gondolom valami matematikai modellek alapján kereskedő alap lehet."

Telitalálat.

"Szerintem ennyire nem kell " túlspilázni" a témát. Ezen azt kell látni, hogy 24 év alatt 24-szeres lett a tőke értéke. Ennyi. Ez itt a lényeg: a hosszú táv."

Részben igaz, de a fenti tényezők és kérdések tükrében.

"Ez a táblázat sztem azért van itt, mert a Balázs azt szeretné, ha hosszú távra váltanánk át a gondolkodásunkat a befektetéseket illetően. Absz. egyetértek, mert én is azt gondolom már lassan, hogy a nyugdíjamat is így kellene megteremtenem ( sőt a gyerek " indításáról" nem is beszélve ). Oda tenni 2-3M-et 15-20 évre aztán legyen a végén belőle 50-60M ( vagy még több, a gyereknek meg egy lakás ára, mire oda kerül időben pl.)Szóval, erről van itt szó............hosszútáv, értettem."

Bár igazad van, de el akartam kerülni, hogy ráerőltessem bárkire azt a vélekedést. Hangsúlyozom, hogy a fent leírtak alapján lehet a "hosszútáv" az üzenet.

"Nekem pont az tűnik fel, hogy hedge fund, rohadt nagy kilengés (tőkeáttételes nagy valszeg), aztán hoz nyamvadt éves 13%-ot, ezt ennél jóval kisebb rizikóval, Buffett-es fókuszáltal simán verni lehet. "

Igen, feltűnően nagy a kilengés. A Buffett féle eredmény valamivel kisebb drawdown-okkal operál, de nem verte volna meg Dunn-ékat. Ugyanis 95-ig hasonló eredményt produkáltak, talán enyhe Buffett előny volt, ami a kilencvenes évek második felében és 2002-ig eltűnt, sőt Dunn volt a jobb, de azóta nagyjából kiegyenlítődhetett a helyzet. Buffett-ék 20% körüli éves átlagos hozamai 96-ig tartottak, azóta 10% körülire szelidült ez a szám, ami a körülmények tekintetében még mindig jó.

"(Így ránézésre mintha jelentősen nőtt volna 2000 óta a szórás)"

Igen, és ekkor jött a három nehéz esztendő. Kérdés, hogy ők változtattak valamit, vagy a piac volt nehezebb. Más trendkövetőket elnézve az utóbbira tippelek.

"2003-ban realizáltam volna az addigi nyereséget(az összeget átrakom egy kötvényalapba), majd várok egy új pozíciót, amikor az összeget visszahelyezhetem."

De mi adta volna erre a jelzést?

"az adatokból nekem ez jött le. a brokernetnél én ezt csinálom 2. éve kisebb-nagyobb sikerrel.a szerintem az alappal semmi gond, hosszútávon ez egy reális hozam."

Igen, lásd fent.

Kína vs. USA: Meglepő eredmények!

Lezárult a közel egy hete feltett kérdésemre a szavazásom: Melyik évben fogja Kína GDP-je meghaladni az Egyesült Államokét? Nézzük meg, hogy mi a legvalószínűbb:

Az Egyesült Államok jelenlegi GDP-je dollárban kb. 13 800 mrd. Kína esetében ugyanez 3 250 mrd (forrás). A különbség tehát több mint négyszeres! A kérdés tulajdonképpen arra vonatkozott, hogy Kína ezt a hátrányt milyen hamar tudja behozni. Ha az elmúlt kb. 20 év átlagos növekedésével számolunk, akkor az éves különbség 6%, ami miatt szinte lehetetlennek tűnő vállalkozás lenne a távol-keleti országnak ezt megvalósítani. Pedig nem az: ha az USA továbbra is 3%-kal, Kína pedig 9%-kal nő tovább, akkor éppen 2035 lehet az az év, amikor ez bekövetkezik, ez a lenti szavazás esetén is ez volt az utolsó fordulópont. De vannak más tényezők is, amelyek miatt ez hamarabb bekövetkezhet, vagy éppen eltolódhat.

• A jelenlegi folyamatok miatt nem lehetetlen egy olyan mértékű válság az Egyesült Államokban, ami miatt az éves 3%-os GDP növekedés hiú ábránd lehet.
  
• Ez olyan mértékű dollárgyengülés is magával vonhat, ami miatt Kína dollárban számolt GDP-je sokkal gyorsabban is nőhet, mint évi 9%.
• Ezen hatások viszont elég komoly mértékben fogják érinteni Kína exportorientált gazdaságát, ahol még mindig az USA a legfontosabb partner, és sokáig az is lehet.
• Emiatt, de más természetes lehűlési folyamatok miatt a Kínai gazdasági csodának az ilyen mértékű folytatódása is komoly falakba ütközhet.
• Nem szabad megfeledkezni a demográfiai folyamatokról, amelyek értelemszerűen eléggé befolyásolják a GDP nagyságát, hiszen "több emberrel többet lehet termelni".
  
• Ezen demográfiai adatok alapján az USA-ban 2010 után lesz kisebb, Kínában 2020-at követően valamivel komolyabb probléma a nyugdíjba vonuló korosztály miatt, akiket a fiatalok nem tudnak teljes mértékben pótolni.
• Nehéz felbecsülni, hogy főként Kína által felfűtött nyersanyag és akár élelmiszerárak, vagy a környezeti terhelés felfokozódása mikor és milyen mértékben üt vissza, és csökkenti az ottani nagymértékű GDP növekedést.
• ...és még sorolhatnánk.
  

Látható, hogy egy sokismeretlenes egyenlettel van dolgunk, így a kérdésre nehéz hozzávetőleges választ adni. Az azonban valószínű, hogy a fenti hatások hosszútávon kioltják egymást, és marad a mostani ütemű vagy valamivel szerényebb különbség ledolgozás, így a sárkány legalább 20 év múlva éri utól a sast, ha nem lesz egetrengető eltolódás a fenti tényezők némelyikében.

Ezek tekintetében a szavazás eredményei megdöbbentőek. Mielőtt továbbmennénk, és az "utólagos észosztás" vádja érne, be kell hogy valljam, hogy amikor egy beszélgetésnél ez a kérdés felmerült, első blikkre, az adatok pontos ismerete nélkül én is 2020-at tippeltem, ami szintén nem mondható valószínűnek a fentiek tükrében. Amikor jobban utánanéztem, akkor született meg az ötlet a szavazás kiírására. Amit ugyanis az eredmények utólag mutatnak, és valójában erre voltam kíváncsi, hogy miként reagálnak az emberek egy objektív tényekre rákérdező szavazásnál, és mi alapján választanak. Az eredmény egyértelműen az, hogy a legtöbben nem racionálisan döntenek, hanem néhány egyszerűsített elképzelés alapján, a fenti példában én is így tettem. Nézzük mi miatt történt ez:

• Információk hiánya. A válaszolók egy része vagy nem rendelkezett megfelelő információkkal, vagy nem akart időt szánni arra, hogy utánanézzen. Az első esetben én is így tettem.
• A kérdésfeltevés formája már önmagában befolyásolta a válaszokat. A kérdés önmagában abból indult ki, hogy Kína mindenképpen utoléri az USA-t, a kérdés csak az, hogy mikor. De ez eleve beszűkült feltevés, hiszen hiába valószínű, hogy ez megtörténik, egyáltalán nem biztos. Emellett a válaszlehetőségek is befolyásolták a válaszokat. Például mindjárt az elejére betettem egy szinte teljesen lehetetlen választ, ami szerint 2 éven belül utólérné Kína az USA-t, a fenti számok alapján látszik, hogy ennek mekkora az esélye, mégis 7% erre szavazott. Ezen felül olyan 5 éves periódusokat adtam meg, amelyeknél a bekövetkezési valószínűség korántsem egyforma, de aki ránéz, annak azok eloszlása miatt egyformának tűnik. Ez alapján ami még érdekesebb: a válaszadók majdnem 60% 2020 előttre tette az utólérés bekövetkeztét. Ahhoz, hogy ez megtörténjen például 12 évig egyáltalán nem kellene nőnie az amerikai GDP-nek (ilyen még sosem volt), Kínáénak viszont 13%-kal éves átlagban, tehát a mostani ütemet is fokozni kellene. Vagy elég továbbra is 9%-kal nőni, de akkor még 40%-os dollárgyengülésre lenne szükség. De mindkét - eléggé valószínűtlen - esetnél a gyenge amerikai teljesítmény minden bizonnyal visszahatna Kínára, ami tovább csökkentené a 2020 (vagy pláne azelőtti) esemény bekövetkeztének esélyét.
• Az emberek többsége nagyságrendekkel nagyobb jelentőséget tulajdonít az aktuális eseményeknek és benyomásoknak, mint a hosszabb távúaknak, és a többség véleményét követi. Gazdasági teljesítmény fokozásában mostanában éppen Kína iskolázza le az Egyesült Államokat, de a fenti felsorolás alapján egyáltalán nem biztos, hogy ez például 10 év múlva is így lesz.
• Az elmúlt időszak eseményei és a befektetési alapokban, egyéb vagyonkezelt összegekben lévő tőke statisztikái valószínűsítik, hogy sokkal többen érdekeltek mostanában a kínai gazdaságban, mint az amerikaiban, és könnyen lehet, hogy ez is befolyásolta a válaszokat.

Nos, mindezek gyönyörűen rímelnek a Behavioral Finance elméleteibe, amelynél mindegyik ember többé-kevésbé nem racionálisan, hanem érzelmi alapon, pszichológiai által vezérelten hozza meg döntéseit (mint fent látható, ez természetesen rám is vonatkozik, többek között ezért is van szükség a döntéshozatalunk részbeni automatizálására). A fenti négy pont sorrendben az alábbiakhoz köthető: Rules of thumb (nagyon leegyszerűsítve: hiányos és kevés információ alapján döntünk), Framing (a kérdésfeltevés módja befolyásolja a választ), Herd instinct (nyáj ösztön, a többség véleménye vagy annak megnyilvánulása befolyásol minket), Endowment Effect (amihez érdekünk fűződik, azt felülértékeljük).

Az emberek irracionális döntéshozatala az árfolyamokban is tükröződik, kilengéseket, anomáliákat okoz, vagy éppen trendszerű mozgásokat, amelyek racionálisan nem feltétlenül indokolhatóak. Ezt pedig fel lehet használni spekulációs és befektetési döntések során, többek között mi is erre építünk.

A helyes megfejtés

Az elején sok válasz kísérlet jött a pénteken feltett kérdésre, de egyik sem volt helyes, aztán jó pár órával később, de megjött a helyes megfejtés, amit szó szerint idézek:

"A mondat a Wall Street című filmből származik az elején amikor bejön Lou Mannheim(Hal Holbrook):

A pontos szöveg:

Jesus, can't make a buck in this

market, country's going to hell
faster than when that sonofabitch
Roosevelt was around... too much
cheap money sloshing around the
world. The biggest mistake we ever
made was letting Nixon get off the

gold standard. Putney Drug--you
boys might want to have a look at it."

(Az utolsó két mondat már nem része a feltett kérdésre adott válasznak)

További idézetek itt, az elején a megfejtés:

http://en.wikiquote.org/wiki/Wall_Street#Lou_Mannheim_.28Hal_Holbrook.29

A győztes egyébként saját bevallása szerint szerencsés volt, mert éppen csütörtök este látta a filmet és derengett neki az idézet, egy gyors keresés után már biztos lehetett a dolgában. Még egy megfejtés volt, amelyik a Wall Street (itthon: Tőzsdecápák) című filmre utalt, de az később jött, és egy másik szereplőre célzott, ami majdnem talált, de csak majdnem. A többség Warren Buffett, Soros György, Alan Greenspan nevét küldte, ami logikus gondolat volt, de éppen ebben rejlett a kérdés trükkös mivolta.

A győztes jutalma egy részvétel a speciális előadásunkon, amelyen az itthon alig ismert hangulat indikátorokról lesz szó, azok közül is olyanokról, amelyek működését és felhasználási módját rendkívül kevesen használják a világban is. Elvileg csak azok jöhetnek el, akik 5 milliónál magasabb összeget fektetnek a BWM Meggyőzően Kockázatos Alapba, vagy akik figyelik a netet az elkövetkezendő napokban.

Ki mondta? Az első megfejtőnek nyeremény!

Közzéteszek egy idézetet. Aki elsőként elküldi nekem email-ben, hogy kitől származnak az alábbi mondatok, egy 40 000 Ft értékű helyet nyer a speciális, zártkörű előadásunkra, ahol az itthon alig ismert hangulat indikátorokról lesz szó.

"Nem lehet semmi pénzt keresni ezen a piacon. Az ország gyorsabban a pokolra jut, mint amikor *** volt a vezető! Túl sok könnyű pénz kering a világban mindenfelé."

A feladat nagyon nem egyszerű, ezért annyit elárulok, hogy nem magyar volt az illető. A fordítást én csináltam, irodalmi stílusban, így igencsak nehéz lesz azoknak, akik lefordítják és elkezdenek keresgélni. Aki fejből tudja a választ, annak "maximum respect". Ha nincs megfejtő vasárnap éjfélig, akkor felfedem, hogy mi van a *** alatt. A csilagok száma értelemszerűen nem azt mutatja, hogy ott hány karakter lenne. Lehet tippelni is, nem jár érte büntetés :) Csak hírlevélre tegnap éjfélig feliratkozott email címekről fogadok el megfejtést, email címenként maximum egyet. Ide várom a leveleket:

faluvegi@bwm.hu

Kína vs. USA: Szavazás!

Gyakran hallani mostanában arról, hogy Kína gazdasága olyan gyorsan nő, hogy hamarosan átveheti a vezető gazdasági hatalom szerepét az Egyesült Államoktól. De vajon mikor? Kérlek a lenti ablakban szavazz!



A szavazás lehetősége 6 nap múlva lejár, utána leírom itt a blog-ban a véleményemet.
(Még adós vagyok válaszokkal egy korábbi post-ban bemutatott alap több mint két évtizedes teljesítménye kapcsán. Ez is terítékre kerül nagyon hamar)

Ha a szavazási lehetőség nem látszik, kattints ide.

Peter Cerny Alapítvány

Percekkel ezelőtt volt a TV2 Naplójában egy riport a Peter Cerny Alapítványról, ami koraszülöttek mentésével foglalkozik. Az adást újra leadják éjjel 1:20-kor, vagy nemsokára megnézhető online. Azért emelem ezt ki, mert az április rendezvényen résztvevők is őket fogják támogatni. Aki ezen nem szeretne, vagy nem tud részt venni, arra kérem, hogy nézze meg a riportot és az Alapítvány honlapját, és ha teheti támogassa őket pénzbeli adománnyal, vagy adója 1%-val. Itt minden információ megtalálható:

www.cerny.hu

Update: itt a letölthető adás linkje.

Túl szép, hogy igaz legyen?

Tegnap a rádióbeszélgetés során is szóba kerültek a garantált alapok. Aki eljön az előadásainkra, vagy rendszeresen olvassa a blog-ot, az tudja, hogy a befektetések területén szinte soha nincs "ingyenebéd", és a "nem veszthetsz semmit, de sokat nyerhetsz ígéretnek" is megvannak a hátulütői. A befektetők nagy része ezekkel nincs tisztában, erre jó bizonyíték, hogy ma mintegy 120 ilyen alap van (ez az összes alap közel 40%-a, ami azért is megdöbbentő, mert a legtöbb ilyen alap 3 év után kifut, tehát ezek jószerével csak az elmúlt 3 évben indult ilyen befektetési lehetőségek), a bennük kezelt tőke pedig megközelíti az 500 milliárd forintot. Most megjelent egy cikk, az egyik legjobb hazai gazdasági oldalon, amelyik nagyon szépen rávilágít a garantált alapokkal kapcsolatos tudnivalókra:

Túl szép, hogy igaz legyen? - A garantált alapok turpisságai

(A Portfolió pár nap után csak az előfizetőknek teszi közzé a cikkeket, most olvasd el inkább.)

A cikkben írottak is részben tartalmazzák azokat a tényezőket, amelyek miatt mi úgy döntöttünk, hogy inkább szembemegyünk a divathullámmal és kifejezetten kockázatos alapot indítunk, csatlakozva a sokkal kisebb, de a jövőre nézve sokkal ígéretesebb származtatott alapok táborához.

Hallgasd a Café-t holnap!

Ahogy pár napja már jeleztem: holnap reggel leszek vendég a Radio Café "Milliók Reggelire" című műsorában. Akit érdekelnek a hedge fund guruk, a többtizmilliárd dolláros kvantitatív alapok, technikai elemzés magasabb régiói, annak mindenképpen érdemes hallgatni az adást. Már csak azért is, mert külön erre az alkalomra készítettem egy érdekes tanulmányt azokról az emberekről, akik a fenti üzletben utazva gazdagodtak meg, méghozzá nem is kicsit. A tanulmány csak a műsort hallgatóknak jár, az elérhetőségét csak ott fogom megadni, aki nem hallgatja meg, máshonnan nem tudhatja meg (legfeljebb egy ismerősétől, aki viszont hallgatja az adást). A cikk éjfélkor lekerül a helyéről, ezért ha érdekel, csak holnap tudod letölteni.

A Radio Café Budapesten és környékén az FM 98.6-on hallható. A másik lehetőség, hogy online hallgatod az adást holnap reggel itt:

http://www.radiocafe.hu/index.php?op=content&id=-1&sid=248


---

Nem tartozik ide, de éppen most olvastam az alábbi cikket, és olyannyira egyetértek vele, hogy megosztom. Azoknak javaslom elolvasásra, akiket érdekel a magyar gazdaság, a gazdaságpolitika. A cikk szerzője egyike a legszimpatikusabb, legjózanabb magyar milliárdosoknak: Bojár Gábor. Már a cím is zseniális:

Adóreform vagy maszatolás tovább

Kellemes rádióhallgatást, és újságolvasást kívánok! :)

Nemcsak tőkeáttétellel lehet kockázatot (és hozamlehetőséget) növelni. Sőt!

Még csütörtökön kaptam egy érdekes kérdést arról, hogy a befektetési alapoknak, így a mienknek is devizapozíciókat kivéve kétszeres maximális tőkeáttétele lehet, és a levél írója arról érdeklődött, hogy ez milyen mértékben szűkíti be a lehetőségeket a magasabb tőkeáttételű lehetőségekkel szemben.

Egyrészt, a privát vagyonkezeléssel magasabb tőkeáttétel is megvalósíthatunk, de ez nem feltétlenül ajánlott. De ami még fontosabb: egyáltalán nem biztos, hogy szükség van rá. A továbbiakban a kérdezőnek írt válaszomat olvashatjátok:

"A tőkeáttétel csak egy módja a kockázat növelésének. Egy elméleti példa:

"A" rendszer négyszeres tőkeáttételt használ, "B" rendszer kétszerest.
"A" rendszer 30 instrumentumot figyel, "B" rendszer 3000-et.
"A" rendszer 10 napig tart egy pozíciót, "B" 2 napig.
"A" rendszer találati aránya 60%, és minden ügyleten 2%-ot nyer vagy veszít.
"B" rendszer találati aránya 55%, és minden ügyleten 2%-ot nyer vagy veszít.
A példa kedvéért tegyük fel, hogy nincsenek párhuzamos pozíciók és a költségektől, adóktól, kiegészítő tényezőktől tekintsünk el.

"A" rendszer 100 ügyletből 60-ban nyer és 40-ben veszít, így összesen 40%-ot nyer, de a négyszeres tőkeáttétel miatt ez 160%. Ehhez, ha nincs szünet a pozíciók között, összesen 1000 napra van szüksége. Ez éves szinten mintegy 27%.

"B" rendszer 100 ügyletből 55-ben nyer és 45-ben veszít, így összesen 20%-ot nyer, de a kétszeres tőkeáttétel miatt ez 40%. Eddig ez rosszabbnak tűnik. De itt jön a lényeges különbség: Ha nincs szünet a pozíciók között, összesen 200 napra van csak szüksége. Ráadásul akár százszor gyakrabban érkezik jelzés, hiszen százszor annyi eszköz árfolyamát figyeli. Ezek alapján a teljesítmény már önmagában több mint a fenti 27% és még van kb. 60 nap az évből hátra, tehát az éves hozam még jobb lesz, pedig a találati arány még rosszabb is volt.

Hangsúlyozom, hogy a példa egyszerűsített és elméleti szintű, a gyakorlat ennél jóval bonyolultabb, de a fentiek akkor is rávilágítanak, hogy a tőkeáttételen túl a forgási sebesség, kereskedési gyakoriság, a pozíciók átlagos időtartama mind-mind hasonlóan befolyásolni tudják a teljesítményt és a kockázatot. Plusz a nagyobb árfolyam ingadozású eszközökről, valamint időzítésről nem is beszéltünk."

A kulisszák mögött

Egy hete ígértem, hogy részletesen is fogok írni arról, hogy általában és a most induló Alapunk kapcsán is milyen teendőink vannak, amik a befektetők számára is érdekes lehetnek, illetve hogy néz ki egy nap a Bridge Wealth Management Zrt irodájában az én szemszögemből. Lássuk hát!

Napkelte

Tipikus nehezen ébredő ember lévén a napot egy Red Bull, esetleg egy erősebb dobozos kávé társaságában indítom, általában ez a kezemben van, amikor megérkezem az irodába. A magamhoz térés azért is fontos, mert sokkal inkább a „bagoly típusú” emberekhez tartozom. Kreatív, „ötletelő” munkát még éjjel háromkor is teljes erőbedobással tudok végezni, de a másnap reggel emiatt egy kicsit döcögősebb lehet.

Útban az irodába szinte mindig a Rádió Café „Milliók Reggelire” című műsorát hallgatom. A témaköre, a komoly híreket és eseményeket könnyed stílusban feldolgozó beszélgetések és az egyedülállóan kellemes zenék miatt ez ma itthon az egyik legjobb rádióműsor. A nap későbbi szakaszában gyakran hallgatom még a Gazdasági Rádiót, itt a hírek, interjúk, elemzések széleskörűsége az, ami a leginkább lenyűgöző. (mindkettőre későbbi bejegyzésekben még visszatérek)

Nyugi és koncentráció

Ha valaki nálunk jár, talán az első dolog, ami feltűnik neki, hogy tőzsdei befektetésekkel foglalkozó céghez képest meglehetősen nyugodt a légkör. Azt nem állítom, hogy ez egy buddhista szentély, de az iroda nem is olyan, mint a filmekben, ahol őrült módon telefonálgatva futkároznak a brókerek és folyamatos a zsivaj. Inkább hasonlítunk egy tanácsadó cég koncentrált munkahelyére, amelyik sokkal csendesebb és kiszámíthatóbb, de mégis mozgalmas.

A nap elején a legfontosabb teendőm a kereskedési szoftver aktuális jelzéseinek gondozása, végrehajtása. Első hallásra ez két kattintás és hátradőlés a fotelben. Valójában piaci helyzettől függően 1-2 órás folyamatos odafigyelést megkövetelő tevékenység, amit több lépcsőben másodpercre pontos határidővel kell végrehajtani, hiszen az egyes pénzügyi piacokon indul a kereskedés.

Elsőként az adatok letöltését kell ellenőrizni. Két adatforrásból is dolgozunk. Az egyik a kereskedési szoftver folyamatos, real-time adatait jelenti. A másik pedig egy folyamatos nap végi adatokat összegző és strukturáló letöltő szoftver. Bár a hibalehetőség rendkívül ritka, a biztonság kedvéért az adatokat minden nap legalább egyszer ellenőrizni szoktuk. Minden reggel a meglévő pozíciókat, az ahhoz tartozó kockázatkezelést, valamint az előző nap teljesült megbízásait is átnézzük.

A frissített adatbázisra ezután az általunk már megírt, tesztelt és folyamatosan fejlesztett befektetési stratégiát tartalmazó szoftvert küldjük rá. Ez olyannyira bonyolult és annyira sok eszközt figyel, hogy húzósabb napokon több mint 30 percet is elbíbelődik, amíg valamennyi eredményt kilistázza, pedig igencsak gyors gépeken történik a futtatása. Valamennyi kockázatnövelő jelzést – ami jellemzően pozíciónyitást jelent – egyedileg átnézünk. Továbbá elbíráljuk az aktuális piaci szituációt is, válaszolva arra a kérdésre, hogy van-e annyira különleges helyzet, amiben a szoftver hatékonysága megkérdőjelezhető.

Ezt követően kapjuk meg a végleges jelzéseket, amelyek mielőtt elindulnának végső útjukra, még átkerülnek egy táblázatkezelő szoftver előre összeállított struktúrájába, ahol ellenőrzésre kerül a kockázatkezelés, valamint a kiértékelés és működés szempontjából fontos statisztikákat is készítünk. Ha ez megvolt, akkor kerülnek be a jelzések a kereskedési szoftverbe. Ez történhet manuális bepötyögéssel, vagy előre gyártott sablonok alapján. Mindkét esetben még egyszer elbírálásra kerülnek a jelzések, és csak ezután „nyomjuk le a gombot”.

Így összességében 5 szoftver összehangolt működésére van szükség, amelyet hiába fejlesztünk előre és állítunk felkészülten csatasorba, azért folyamatos emberi kontroll alatt vannak. Ezek elegendőek a stratégia végrehajtására, és ezután elvileg már rá sem kellene néznünk mi történik a megbízásokkal. Azért a nap folyamán ezt mégis megtesszük számos alkalommal, de nem a helyzet feletti folyamatos feszültség fenntartása miatt, hanem azért hogy lássuk: a rendszer rendben végrehajtja-e amivel megbíztuk. Emellett a piaci helyzet megkövetelheti, hogy ne előre adjunk be megbízásokat, hanem az adott piaci szituációban élesben küldjük be azok egy részét.

Info-áradat

A legtöbben a napot az email-ek ellenőrzésével kezdik. Bár én sem tudom megállni, hogy reggel ne fussam át pár perc alatt a Feladó és Tárgy mezőket, de ha nincs valami életbevágó, akkor az elolvasással, válaszokkal csak a nap közepén szoktam foglalkozni. Abszolút elsőbbséget élveznek a tevékenységünkkel kapcsolatos email-ek és telefonok. Ezért a több elfoglaltságot megkívánó időszakokban a nem ügyfelektől érkező és nem sürgős megjelölésű email-eket, üzeneteket, kommenteket akár napokkal, vagy hetekkel később tudom csak megválaszolni, ezúton is elnézést érte illetve köszönöm a türelmet, de nem véletlenül vagyok kénytelen így eljárni.

A hírek olvasása minden üzleti döntéshozónál alapvető és napi rendszerességű tevékenység. Erre nekem a kora délutáni időszak a legjobb. A hatékonyságot és a koncentrációt elősegítendő, ezt szinte kizárólag RSS olvasón keresztül teszem meg, mert így lehetőségem van csak az engem érdeklő, akár legszűkebb témakört feldolgozó hírekre, blog-okra feliratkozni és a friss megjelenéseket szinte azonnal látom is. Három célból olvasok híreket:

• Ágazat specifikus (automatikus rendszerek, technikai és kvantitatív elemzés, hedge fund-ok) friss információkat a befektetési stratégia fejlesztése miatt olvasom elsősorban. Ugyanakkor a befektetési tanácsadáshoz, cikkekhez, előadások anyagához is segítséget szoktak nyújtani.
  

• Az általános tőzsdei, gazdasági híreket azért szoktam átfutni, hogy minél jobban átlássam az esetleges speciális szituációkat, amikor a fenti rendszerben az emberi ellenőrzés szerepe meg kell, hogy nőjön.
  

• Ötletgyűjtés céljából általános üzleti, tech és egyéb híreket blog-okat is rendszeresen követek.
  

A fentiek közül, a legérdekesebbeket megosztom itt:

http://www.google.com/reader/shared/02369655243231056798

Havonta legalább egyszer olvasom a nemzetközi technikai elemzés vagy befektetési szakma részletes cikkeket felvonultató kiadványait, amelyek többek között az MTA, IFTA, STA tagoknak küldött papír alapon is elküldött hírleveleiben találhatóak.

Itt is, ott is

A délután középső része a legjobb a prezentációkra, tárgyalásokra, rendezvényekre való szakmai felkészülésre. Erre mostanában fokozott időmennyiséget és munkát kell fordítani, mert részben a befektetési alapunk indulása miatt, részben a szerencsére mindenhol tapasztalható növekvő befektetői érdeklődés okán sok programunk van. Néhány példa:

• Előadás Dömping: Két nap alatt az összes előadásunkat meghallgathatod, a jegyzéssel összekapcsolt kedvezményekkel, akár 10 000 Ft-ért.
  

• Sajtótájékoztató: Múlt héten tartottuk, a gazdasági sajtó számos tagja beszámolt róla.
  

• BÉT Technikai Elemzés előadás: 27.-én, azaz most csütörtökön délután a tőzsde szervezésében zajló díjmentes előadások között a technikai elemzéssel foglalkozó részt tartom. Úgy tudom, a mostanira már nincs hely, de itt tudtok érdeklődni.
  

• BÉT Nyílt Nap: 8.-án Győrben tartok előadást, úgy általában a tőzsdéről.
  

• Rádió Café: a fent említett Milliók Reggelire című műsor vendége leszek, időpont hamarosan.
  

• Romániai Technikai Elemző Szövetség: Az éves konferenciájuk vendége leszek májusban, és előadást is tartok majd.

A befektetési stratégia fejlesztése, programozása, valamint a cég működésének és szolgáltatásainak fejlesztése, tervei kívánják meg a legelmélyültebb tevékenységet. Erre a legkreatívabb időszakot, a késő délutánt, estét szoktam felhasználni. Ilyenkor időbeli nyomás nélkül szabadon szárnyalhat az ember fantáziája, és a legjobb ötletek is ilyenkor szoktak előjönni. Szintén ekkor születnek a cikkek, és az előkészített blog bejegyzések többsége (ezek egy részét hirtelen ötlettől vezérelve is szoktam írni).

Erősen váltakozva, de napi átlagban másfél órás elfoglaltságot jelent az Alapítvány ügyeinek vitele, aminek szintén természetes időszaka a késő délután.

Alap, a te kényelmedért

A Befektetési Alap indítása még a megközelítőleg másfél éves átalakulási és engedélyeztetési időszakon felül is rengeteg egyeztetést és tárgyalást hozott magával. Kintről talán kevéssé átlátható, még egy ügyfél számára is, de egy befektetési alap indításán és folyamatos működésén rendszeresen 10-15 ember dolgozik ideje több-kevesebb részét erre áldozva, de egy nagyobb alapnál ez akár a többszöröse is lehet. A mi csapatunkon túl, amelyik a koncepció kidolgozásán, az egyes ügyfélkommunikáción, a befektetési döntéshozatalon és ehhez kapcsolódó háttértevékenységeken munkálkodik, még ott vannak a Forgalmazó és a Letétkezelő munkatársai. Az előbbi az ügyfelek számláinak vezetésével, új ügyfelekkel foglalkozik. Az utóbbi az Alap számláit vezeti, és gondoskodik arról is, hogy minden elszámolás megfelelő precizitással történjen meg. Velük minimum heti szinten, de rendszeres a kapcsolattartás, és később is az lesz, hogy gördülékeny legyen a ki és beszálló ügyfelek befektetésének alakítása és az Alap értékének kiszámítása. Mindezek érdekében is, mi naponta egyszer az Alapkezelő berkein belül átbeszéljük a visszajelzéseket, kérdéseket, és az esetleges problémákat, valamint ha szükséges: kialakítjuk a megoldási, fejlesztési javaslatokat is.

Az Alapba frissen befektető ügyfelek fogadása részben a mi irodánkban zajlik. A jegyzés, ügyféltárgyalás nagyrészt nélkülem szokott zajlani, előre megbeszélt és kialakított munkarend szerint. A weboldalon vagy telefonon jelentkező érdeklődőket email-ben vagy telefonon tájékoztatjuk, és ha szükséges időpontot is biztosítunk. A szükséges adatokat és dokumentumokat előre leegyeztetjük. Valamennyi tárgyalási időpontot egy belső rendszeren keresztül valamennyien látunk, így pontosan tudjuk hogy ki, mikor és mivel foglalkozik, kivel találkozik. Ha jegyzel a befektetési alapunkból, akkor attól függően, hogy milyen számlára szeretnéd azokat tenni, milyen elérést szeretnél, részt veszel-e az előadásunkon, minden szerződés és űrlap elő van készítve, ha közben nem merül fel egyedi igény. Az egyes dokumentumok megfelelő sorrendbe rendezve külön ki vannak készítve sok ügyfélre előre, ahogy az alábbi képen látható.

Nem kell megijedni, nem kell ennyiféle, és pláne ekkora mennyiségű papírt kitölteni. Ezek egy részére van szükség a fenti paraméterektől függően, illetve egy részük tájékoztató jelleggel kerül elolvasásra. Az átadott, vagy aláírandó papírok száma a jogszabályok és az Alap speciális jellege miatt így sem kevés. A jegyzés így is legkevesebb fél óra, ennyivel minimum számolj még akkor is, ha határozott elképzelésekkel érkezel hozzánk.

Ha van kérdésetek – amire lehet – örömmel válaszolok.

Elhavazva

Mint bizonyára a legtöbben hallottátok, elindítottuk a BWM - Meggyőzően Kockázatos Alapot, amelyik egy itthon alig ismert, új befektetési konstrukció. A részletek nem ide valóak elsősorban, akit érdekel itt mindent megtudhat: www.bwm.hu/alap

A jegyzés indítása miatt rengeteg munkánk van a napokban, ezért egy kicsit kevesebb időt tudok a blog-ra, kommunikációra, kommentekre fordítani. Két dologgal kárpótollak titeket a mostani relatív csendért.

Egyrészt hamarosan egy kicsit részletesebben beavatom az olvasókat egy ilyen alap indításának háttérmunkájába. Ha nem érdekelnek az ilyen jellegű "howstuffworks" írások, akkor is érdekes lehet elolvasni, mert hasznos tanácsok lesznek benne akár saját befektetési döntések meghozatala kapcsán.

Másrészt letölthető innen a Gazdasági Rádió velem készített interjúja, amely az abszolút hozamú alapok hazai helyzetébe enged betekintést.

Interjú (MP3 formátum, 1,8 MB)

Van még kockázatvállalás az emberekben?

A befektetési alapok számát és a bennük lévő vagyont elnézve azt gondolhatnánk, hogy a hazai befektetők többsége megelégszik az alacsony, de biztos hozammal. Van azonban egy egyelőre még szűk, de egyre dinamikusabban bővülő réteg, akik nem elégszenek meg az átlagossal, ők többet akarnak.

A mai Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Nyílt Napon felmerült az a kérdés, hogy lehet-e, és érdemes-e célul kitűzni az extrahozamot? (még ha mindenkinek mást és mást is jelent ez) Erre azt válaszoltam, hogy a kérdés olyan mintha azt kérdeznénk: Lehet-e és érdemes-e célul kitűzni, hogy csinos barátnőnk (hölgyeknek: jóképű barát) legyen? Szerintem a válasz az extrahozamra és a csinos barátnőre is egyértelműen: Persze!

Ez a blog is azoknak szól, akik szintén így gondolkoznak és céljuk nem az átlagos elérése, még akkor is, ha az út nem egyenes. Ha úgy érzed, hogy hozzájuk tartozol, akkor neked - napokon belül - egy eddig sosem látott lehetőséget mutatok be. Ennek részleteiről hírlevelünkben foglak értesíteni, ha eddig nem tetted meg, akkor iratkozz fel most.

Arra hogy a kockázatot tudatosan kereső befektetők nagyon is sokan vannak, nem kell jobb bizonyíték, amit a BÉT Nyílt Napon a teremben lévő rengeteg ember. Ezúttal a panelbeszélgetés résztvevőinek szemszögéből, tehát szemből egy kép:

1125 dollármilliárdos él a világon

Közülük - személyes véleményem alapján - a legnagyobb zseniket sorolom fel . Ők azok, akik csupán azzal gazdagodtak meg, hogy jó befektetők (sokkal többen vannak, itt csak a legérdekesebbeket válogattam ki).

Warren Buffett

Soros György

Steve Cohen

James Simons

Paul Tudor Jones

David Shaw

Kenneth Griffin

John Arnold

Magyar szemmel a lista kapcsán nagyon zavaró, hogy nem található meg rajta sem Demján Sándor, sem Csányi Sándor (bár ő "csak" az 1 milliárd dolláros határ környékén mozog). Szintén érthetetlen, hogy Péterffy Tamás miért nincs a listán, pedig előkelő helyen kellene lennie.

Ezzel szemben a listára fel tudott kerülni egy taxis. :)

Akik megijedtek a nyugdíjpénztári hozamoktól...

...azoknak az alábbi cikket javaslom elolvasni, különösen a legvégét. Az egész cikk érdekes különben, nem jó vagy rossz, hanem kiemelkedően érdekes.

http://index.hu/gazdasag/magyar/ham080304/

Különösen ez:

"Az igaz, hogy az átlag magyar pénzügyi kultúrája nem túl magas, fejleszteni kell, de egyre több ember keres egyre kifinomultabb termékeket, távolról sem csak a bankbetétek érdeklik már az ügyfeleket. Az egész iparágban forradalmi változások vannak: nem csak arra gondolok, hogy megjelentek alternatív befektetési lehetőségeket kínáló alapok, mint például az abszolút hozamú, vagy a klímaváltozásra épített termékek, de arra is, ami a nyugdíjpénztári rendszerben történik.

Érdemes lesz megnézni a PSZÁF idei évről készülő összegzését a pénztárak portfolióiról, megdöbbentő lesz a változás az egy-két évvel ezelőtti, 2008 végére már kőkorszaknak tűnő helyzethez képest: az akkori szinte kizárólag kötvényekre alapuló portfoliókban óriási eltolódás van a nemzetközi trendeknek megfelelően, leginkább a részvénypiac felé. Ez a mai piaci helyzetben rövid távú veszteségeket is jelent, de pont azáltal, hogy a választható portfoliós rendszer lehetőséget teremtett a közvetlenül nyugdíj előtt álló és a fiatalok optimális portfoliójának szétválasztására, ezzel a végső nyugdíjakat érintő tényleges kockázat lényegesen csökkent, mindenki a kockázatvállalási képességének megfelelő portfolióban ül."

A lényeg mindig a stratégia (és azok a tényezők, amik ezt meghatározzák), arra kell koncentrálni. A fenti idézetet nem akárki mondja, hanem az ország legnagyobb alapkezelőjének vezetője.

Egy érdekes táblázat

Az alábbi táblázat egy hedge fund elmúlt 25 évének teljesítményét mutatja. (kattintással kinagyítható) Mi a véleményetek?

Egetrengető 2%-os árengedmény!

Néhány újdonság:

• Nem tudom ki hogy van vele, de engem általában idegesít, ha egy cég számottevőnek még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető akciókkal hirdeti magát. Gyakran hallunk 2-3%-os kedvezményekről, hűségkártyákról, pontgyűjtő akciókról. Ezek az adott cégek ügyfeleinek nem jelentenek szinte semmit maximum átmeneti lelkesedést, de a cégeknek igen komoly többletbevételt generálnak a megugrott forgalom miatt. Szerintem egy akció akkor jó, ha az ügyfél igenis jelentős előnyhöz jut általa, de az akciót lehetővé tevő vállalat sem jár rosszul, vagyis win-win szituáció jön létre. Ráadásul még a vásárlónak sincs az az érzése, hogy hülyének nézik. Mi még véletlenül sem szeretnénk ilyen hibát elkövetni, ezért összevont előadás sorozatunkat a kockázatos befektetésekről azonnal 24%-os kedvezménnyel kínáljuk és ez később még több is lesz, ráadásul azokra is vonatkozik, akik addig is jelentkeznek. (ez ugyanis a másik idegesítő dolog: megrendelsz egy szolgáltatást, majd két nap múlva kiderül, hogy sokkal olcsóbban is hozzájuthattál volna...na ilyen se lesz nálunk)

• Sokszor említik, hogy a cikkeimben kevés konkrétum hangzik el. Ezen szeretnék enyhíteni a Milyen Befektetési Alapba fektessünk? című cikkel, amit a weboldalunk tagjai érhetnek el, belépés után. Ha nem vagy tag, itt tudsz regisztrálni.

• A VISA részvénykibocsátási híréről jut eszembe. Az őszi nemzetközi technikai elemzés konferencián egy angol résztvevő mesélte, hogy amikor meghallotta, hogy a Mastercard értéke kibocsátáskor kb. 6 milliárd dollár, azt gondolta: "Az egész Mastercard csak ennyit érne...az nem lehet!", és vásárolt a részvényekből. Néha a legegyszerűbb ötletek is nagyon jók lehetnek. :)
  

Részvényre magyar!

A kormányfő mai évértékelő beszédében számomra igencsak meglepő elképzeléssel állt elő. Részvényeket adna szinte mindenkinek, hogy ismét átérezhessék a tulajdonossá válás érzését. Egyelőre nagyon kevés konkrétum hangzott el, de annyi tudható, hogy szinte mindenki kapna (na jó, nagyon kedvezményesen vásárolhatna) részvényeket ma még állami tulajdonban lévő társaságokból.

Nézzünk egy rövid számítást. Ha 10 millión élnek Magyarországon, és a kiosztandó vagyon 1500 milliárd (optimistán szemlélve), akkor személyenként 150 000 Ft-hoz juthat minden állampolgár, ami egy négy tagú család esetén 600 000 Ft-ot jelent. Még egy ilyen lelkesebb számítás esetén is látszik, hogy a hatás nem lehet egetrengető. Tartok tőle, hogy a többségnél nem alakulhat ki ettől tulajdonosi szemlélet. Az aggályokat tovább növeli, hogy a kormányfő az elképzelésről nem egyeztetett a megfelelő szakmai szervezetekkel, így azok nem vagy jó esetben is csak késve készülhetnek fel a megalapozott szakmai szintű tájékoztatásra a lakosság azon 80%-a tekintetében, akinek nemhogy részvény tulajdona nincs, de még befektetési alapokon, biztosításokon keresztül sem, sőt magánvállalkozásban sem ismeri a tulajdonosi szemléletet, és vélhetően még elméleti tudása sincs erről. Kérdés, hogy mi lesz velük, ha a nyakukba szakad a hirtelen jött részvény. (Tipp: eladják és adósságaikat törlesztik, utaznak belőle, vesznek egy használt autót részletre)

Aztán további nyitott kérdések még, hogy pontosan mit szeretne így magántulajdonba adni az állam, igazán életképes társaságok (amelyek széleskörű kisbefektetői tulajdonosi réteggel is sikeresek maradhatnak) nem sok van, példaként felhozható talán a Szerencsejáték Zrt. (aki könnyen lehet hogy elvérezne egy valós piaci helyzetben), vagy az MVM, esetleg a Posta.
Kérdés, hogy lenne-e megfelelő másodlagos piaca ezeknek a részvényeknek. Itt nyilván a BÉT jöhet szóba, de már az is önmagában beszédes, hogy sem a beszédben nem lettek megemlítve, sem a hazai tőzsde elnöke nem nyilatkozott még erről - nem lennék meglepve ha neki is újdonság lenne a kormányfő elképzelése.

Kicsit olyan ez az egész, mintha egy apa, aki útjára bocsátja gyermekét, egy kissé megkopott autót ajándékozna gyermekének, ami csak egy pár évig jó. Ha a gyermek megtanul vezetni rajta és képes lesz utána későbbi autóit is finanszírozni, akkor az nagyon jó. Ha nem, akkor a legrosszabb, hogy pár hónapig nem fagyoskodott buszmegállókban, és elvihette barátnőjét a Balatonra. Még mindig jobban járt, mintha nem kapott volna semmit, az apa pedig amúgy sem tudott volna mit kezdeni a régi járgánnyal, legrosszabb esetben gyermeke köszönetet elnyerte egy rövid időre, valószínűleg ez volt a fő célja...

Ha tehát a kormányfői elképzelés valóban megvalósul, akkor az mindenképpen javít a helyzeten, de a hatások nem lesznek túl nagyok. Azért ez is valami, de a csodát ne ettől várjuk.

Magyar cég az amerikai tőzsdén

Ehhez hasonló szalagcímekkel jelent meg néhány cikk az elmúlt napokban és hónapokban egy magyar alapítású cégről (Power of the Dream Ventures), amely a tengerentúlon kíván tőkét bevonni, hazai szabadalmak hasznosításának céljából. Külön nem akartam itt a blog-on ezzel foglalkozni (lejjebb leírom, hogy miért), de most két email-t is kaptam, amiben arról kérdeznek, hogy érdemes ennek a társaságnak a papírjaival foglalkozni.

Akik eljönnek az előadásainkra, azoknak talán unalomig csépelt mondat, hogy két fő ága van a befektetési döntéshozatalnak, elemzésnek: a technikai, és a fundamentális megközelítés. Az első főként a részvények árfolyamadataiból, a piaci pszichológia jelzéseiből von le következtetéseket, míg a második a cégek hátteréből, makrogazdasági hírekből, stb. próbálja megbecsülni, hogy egy adott társaság alul vagy felülértékelt. Mi inkább az első módszert követjük, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy a másodikat rossznak tartanánk.

A technikai megközelítés azonnal kiejti a képből a vállalatot. A kereskedés még el sem kezdődött, adatok nem állnak rendelkezésre, ehhez legkevesebb fél évet kellene várni. Sokkal nagyobb baj azonban, hogy ahova a cég részvényeit bevezetik (a listázás szó jobb lenne), az nem egy tőzsde, ellentétben azzal, amit a cikk sugall, hanem egy tőzsdén kívüli piac, ahol árfolyamok megjelennek, sőt megjelenHETnek. Az ún. OTC BB-n lévő részvényektől mindig eltanácsoltam minden ügyfelemet, akiben felmerült a gondolat, mert alacsony a forgalom, és a cégek többségének az árfolyama könnyen manipulálható, és egyébként sem nagy erőfeszítés ide bekerülni. Ha kapsz spam-et amiben részvényt ajánlanak, az nagy valószínűséggel ezen a piacon van. Ugyanakkor tény, hogy sok vállalatnak ez a piac jelenti az előszobát az igazi tőzsdékhez.
Egy korábbi cikkben egyébként azt is állították, hogy ez a vállalat lesz az első magyar, amelyiket amerikai piacra bevezetnek, de ez természetesen nem igaz, hiszen a Matáv, ma már Mtelekom a mai napig forog kint, de emlékezhetünk az Euroweb-re is.

Ha a technikai megközelítést elvetettük, akkor nézzük a fundamentális megközelítést. A cég honlapját, és egyéb netes forrásokat átnézve azt kell, hogy mondjam: túl kevés információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy akár megközelítőleg is elemezhesse az ember a vállalatot. Az indulás egész egyszerűen túl közel van, a tulajdonukban álló szabadalmakról pedig csak egészen felületes információk érhetőek el. Az itthoni és amerikai befektetőknek is nagyon kevés, ha a cég vezetője egy interjúban azt nyilatkozza: "a PDV-nél több olyan technológia van az asztalon, amelynek piaci értéke igen jelentős, dollármilliárdos nagyságrendű lehet".

Így a második megközelítés esetén is azt tudom mondani, hogy nem ajánlom a befektetést...most. Csak akkor ha valaki legalább 5 évben gondolkozik, még az általam szajkózottnál is nagyobb kockázatot vállal arra a tőkéjére, amit a PDV-be fektetne, és sokkal több információt kaphatna a vállalattól (erre nem látok más lehetőséget, mint a cég Investor Relations-ért felelős vezetőjét megkeresni).

Amit viszont ajánlok: dőljünk hátra a fotelünkben, és néha pillantsunk erre a cégre. Az ötlet jó, az alapfilozófia több mint szimpatikus, az biztos, hogy érdekes lesz követni az eseményeket. Ha beválik, még mindig lesz bőven idő beszállni.

Thomas Peterffy ismét

A Figyelőben van egy nagyon érdekes összeállítás azokról a külföldön élő magyarokról, akiket itthon a nagyközönség nem ismeri, de saját környezetükben, szakterületükön elképesztően sikeresek és elismertek. Az egyikük Péterffy Tamás, akinek pénzügyi berkeken belüli hazai ismertsége, talán túlzás nélkül állíthatom, nekem köszönhető, amióta közzétettem tavaly tavasszal ezt a cikket.



A Figyelő írása részben a fenti cikkből is készült, a leggazdagabb amerikaiak között a 73. helyre a kibocsátási ár miatt valószínűsítettük Thomas Peterffy-t. Az aktuális árfolyam alapján talán még előrébb is lenne. Viszont a cikkben az nem stimmel, hogy tényleg fel is került a Forbes listára, egyelőre nincs rajta.

Akár felkerül, akár nem, lehengerlő sikere nem véletlen. Úgy építette fel a világ talán legsikeresebb diszkont brókercégét, hogy az tényleg azt adja, amire a "keveset kérdező, sokat kereskedő" magán és intézményi befektetőknek szüksége van, se többet, se kevesebbet: alacsony költségeket, és élen járó technológiát. Nem véletlen, hogy mi is őket választottuk.

Milyen arányban osztod meg befektetéseid?

Kérlek válaszolj az alábbi kérdésre. Értelemszerűen 100%-ot lehet szétosztani. A 10% (20%, stb.) veszteség értelemszerűen az adott eszköz kategóriára vonatkozik. Tehát, ha 10%-ot teszel a "maximum 10% veszteség kategóriába), akkor a teljes tőkére vetítve az adott kategóriában maximum 1%-ot veszíthetsz.

Politikusaink befektetési szokásai

Sosem értettem ezt a nagy felhajtást a vagyonnyilatkozatok körül. Sőt, azt sem értettem soha, hogy minek turkálunk más zsebében, és milyen joggal. A szándék világos: a közpénzek feletti befolyással rendelkező emberek vagyona elvileg tükrözheti, hogy legálisan szerezték-e a vagyonukat. A politikusok egy része nem vesz részt a korrupcióban, a másik részük igen (a kettő közötti arányról fogalmam sincs). Az utóbbi csoportba tartozóknak nyilván megvan ahhoz az esze, hogy miként rejtse el a szürke vagy fekete forrásokból érkező jövedelmét, ergo ez a vagyonnyilatkozatban nem fog szerepelni. Tehát ennek az egésznek nem sok értelme van.

De ha már egyszer közzétették, akkor nézzük meg, hogy mennyire korszerűek a politikusaink befektetési szokásai.

Általánosságban elmondható, hogy a politikai elit megtakarítási szokásai jóval fejlettebbek, mint a magyar lakosság átlaga, és nemcsak amiatt, hogy van mit a tejbe aprítani. A második megállapítás, hogy a viszonylag felvilágosult megtakarítási szerkezet többsége arról árulkodik, hogy a politikusaink nem szeretnek/nincs idejük befektetéseikkel foglalkozni. A harmadik, már negatívabb észrevételem, hogy a többségük elég komoly, gyakran tőkeáttételes részvény, de sokkal gyakrabban tőkeáttételes ingatlanspekulációt folytat, vélhetően anélkül, hogy ez a tény tudatosulna bennük, ráadásul gyakran nem túl hatékony módon.

Hagyó Miklós: egy sor ingatlan tulajdonosa, főként a főváros elegáns részén, de eközben úgy tart 35 millió Ft-ot bankszámláján, hogy nagyjából ugyanennyi hitele is van. Miért nem törleszti? Ha van rá kamat, akkor nagyot veszít vele. Ha nincs, akkor a megtakarításán alacsony a hozama.

Hiller István: Több telek tulajdonosa, miközben 15 m Ft devizahitele is van: ingatlanspekuláció, méghozzá komoly devizakitettség mellett.

Horváth Csaba: "Megtakarítás: 13 millió Ft készpénz, 17 millió Ft pénzintézeti folyószámlán, 28 millió Ft bankban." Enyhén szólva sem modern ennyi készpénzt és szimpla folyószámlán lévő összeget tartani...de vajon mi a különbség a folyószámlán és a "bankban" között?

Kapolyi László: Az egyik legnagyobb és egyben legjobban kialakított portfolió. A tőke nagy része befektetési alapokban, ennek egyik része dollár alapúakban (bár ezzel az utóbbi években nem volt szerencséje), de van vélhetően biztonságosabb kötvényalap és emellett még ingatlanalap is.

Kubatov Gábor: Bár viszonylag ügyesen diverzifikált (megosztott) befektetésekkel kezd különböző devizákban és forintban, a végén kiderül, hogy megtakarításai nagy része készpénzben van.

Kuncze Gábor: A lista legnagyobb részvényspekulánsa. Miközben 20 millió Ft feletti tartozása van, Mol, OTP és Fotex részvényekkel rendelkezik. Ha a hitelnek (főként piaci) kamatterhei vannak, akkor kissé zavaró, hogy közel 5 m Ft értékben diszkont-koncstárjegyei is vannak.

Magyar Bálint: Egy ingatlanra 30 millió feletti piaci kamatozású hitel, amihez ha van előtörlesztési lehetőség (szinte mindig van), akkor a folyószámlán és devizabetétben lévő 7,5 m Ft-on, legalább évi félmillió Ft feleslegesen kidobott pénz van.

Orbán Viktor: Szinte majdnem ugyanez. Tőkeáttételes (hitelből finanszírozott) ingatlanspekuláció, ami még nem lenne feltétlenül baj, ha kockázatkedvelő, de eközben a hitel nagyrészére vonatkozó készpénz, amit ha előtörlesztésre használna fel, a kamatköltségeket vélhetően hét számjegyű összeggel csökkenthetné.

Áder János: Meglepő túlsúly életbiztosításokban. Arról nem szól a fáma, hogy ezt milyen időszakra kötötte, de csak akkor járt el jól, ha legalább 10 évre és igénybe vette az adókedvezményeket.

(Az adatokat az alábbi összeállításból szemezgettem.)

Mit tegyünk ha beüt a KRACH?

Az elmúlt 23 naptári és 16 (USA:15) kereskedési nap sok befektetőnek okozott fejfájást. Csak néhány szám:

S&P 500 -9%
Russell 2000 -10%
Nasdaq -13%
FXI (kínai ETF) -13%
DAX -17% (gondoljunk csak bele: majdnem egy hónap folyamán átlagosan, NAPONTA 1% feletti veszteség, ráadásul hajszálnyira mindenkori csúcsától - mint amikor Ben Johnsontól 88-ban elvették a frissen szerzett aranyérmét, világcsúcsát, és visszamenőleg is törölték az eredményeit)

...és ennél még sokkal rosszabb szinteken is voltak ezek az indexek (is).

A kérdés, hogyan lehet elkerülni az ilyen hirtelen jött zuhanásokat?

Véleményem szerint teljes biztonsággal nem lehet elkerülni őket (kivéve a rövid távú állampapírt). Nem ismerek olyan sikeres befektetőt/alapot, akinek pályafutása során legalább 2-3 alkalommal ne kellett elszenvednie a fentiekhez hasonló, de jellemzően ennél sokkal nagyobb veszteségeket is (Soros, Dennis, J.W Henry, de mostanában még Simons is). Kostolány szerint az nem is igazi spekuláns, aki legalább háromszor ne ment volna tönkre, és ne kellett újrakezdenie életében. Nos, ez valószínűleg erős túlzás, de rávilágít a pénzügyi piacokon való boldogulás egyik fontos ismeretére. Ahhoz, hogy hosszútávon jól járjunk, néha számottevő veszteségeket kell elszenvedni. Pont.

Érdemes ránézni a lenti grafikonra. 1987 októberében egyetlen nap alatt több mint 20%-ot zuhantak a főbb indexek, az aktuális csúcsokhoz képest pedig közel 50%-ot. Ez volt minden idők egyik legnagyobb tőzsdekrachja. Pirossal bekarikázva látható.

Persze Magyarországon (és tulajdonképpen Európa keleti felén) rendkívül nehéz rávenni az embereket nemhogy arra, hogy 5-10 (20-30 évbe már bele sem merek gondolni), hanem akár 1-2 éves időtávban gondolkodjanak.

Pedig a legtöbb befektetés (legyen az egy konkrét részvény, vállalkozás, ingatlan, alap, rendszer, stb.) nem szól semmi másról, mint a türelemről. "Good things come to those who wait."

---

Jövő hét elején a hírlevél olvasók egy nagyon fontos tanulmányt fognak megkapni, ezt máshol nem lehet elérni, csak azoknak jár, akik feliratkoztak. Ezzel együtt pedig olyat fogtok látni, amit itthon még senki nem vállalt fel, de még nemzetközi szinten is ritkaság az ilyesmi. Remélem kellően felkeltettem a kíváncsiságotokat. :)

Renaissance és a tőkeáttétel

Az olvasói levelek között a Bloomberg Magazine lehozta a véleményemet az év cikkéről. Bár csak a látványosan dícsérő részeket ollózták ki, így kissé ömlengős lett, de végül is a véleményemet tükrözi :)

Ami igazán érdekes, az kettővel lejjebb Jeffrey Smith véleménye. Szerinte a cikk elfelejtette kifejteni, hogy a kiugró eredményeket tőkeáttétel segítségével érték el, ha ezt nem használták volna fel, akkor (példul ha 50%-ot értek el ötszörös tőkeáttétellel) az eredmény csak az átlagos éves részvénypiaci hozammal, 10%-kal egyenlő.
Ez a vélemény azonban nagyon felületes. A magas tőkeáttétel magasabb kockázattal is jár. Ötszörös állandó tőkeáttétel (és pár egyéb feltétel) esetén 20%-os részvénypiaci visszaeséssel a teljes saját tőkét elveszítheti az adott cég. Márpedig a részvénypiac ennél sokkal nagyobb drawdown-okat is kénytelen elviselni. Sőt, 20% közeli esés akár pár hónap alatt is bekövetkezhet, mint az elmúlt időszakban láthattuk.

Ha a fundamentális tényezőktől eltekintünk (Simons-ék eltekintenek), akkor két lehetőség van megverni a piaci hozamot és/vagy javítani annak kockázatát: időzítés és/vagy tőkeáttétel. A levél írója szerint csak az első alkalmazása az igazi teljesítmény, a második nem? Ugyan már!

Amiben mégis jó irányba tesz ügyetlen lépést Smith levele: a Renaissance nem tesz közzé semmilyen számot a kockázatáról, drawdown-okról, stb. a nyilvánosság felé. Augusztusban azonban láthattuk, hogy ott is komoly ingadozásokat kell elviselniük a befektetőknek.

Drawdown nélkül nincs eredmény.
Nincsen rózsa tövis nélkül.
Nemhogy a csillagokig, de még a kerti fa csúcsáig sem egyenes az út.

(Folytathatnám a népi bölcsességeket, de szerintem már mindenki érti.)

---

Ennek kapcsán érdekesség, hogy Simons-ék, magukhoz képest gyenge évet zártak tavaly. Volt olyan alapjuk, amelyik negatívban zárta az évet. Ez a nem alacsony kockázatú eszközökbe fektető alapok kb 95%-val 10 évből legalább 3-ban előfordul, de ne feledjük: a Renaissance Technologies az ágazat legjobbja és 1982, vagyis az indulás óta egyetlen alkalommal sem lett ilyen rossz 12 hónapjuk. De összesítésben még így is ők a legjobbak! Ha valaki ismer jobb eredményeket produkáló céget, akkor írja be a kommentekbe.

"Mit tehetsz te?"

A kormányzat nemrég indította az Új Magyarország programot, aminek - ha jól értelmezem - a fő üzenete az, hogy a fejekben történjen változás, csak így lehet felszámolni a korrupciót, és a régi rendszerből való rossz beidegződéseket, például bizonyos állami szolgáltatások ingyenességét illetően. Más szóval: nőjünk fel, és magunk oldjuk meg a problémáinkat.

Alapvetően jó gondolat, és a "Van egy ország Európában..." reklám is jól sikerült, mert a nehéz igazságot képes viszonylag könnyedén, mégis hatásosan átadni. Konkrétum kevés, de ennyi idő alatt csak a hangulat megteremtésére és a program létezésének agyakba vésére lehet idő. Sebaj, nézzük a részleteket. Kíváncsi lettem, és megnéztem a program weboldalát, azon belül is azt, amelyik a befektetések területéhez a leginkább kapcsolódik...és megdöbbentem.

A nyugdíjrendszer változtatását taglaló aloldalon (is) van egy "Mit tehetsz te?" menüpont. Rákattintok és az alábbiak szerepelnek ott: "Gondolj előre a nyugdíjas évekre, nézz utána a lehetőségeknek!"...és ennyi! Egy szó sem esik az alábbiakról:

• Öngondoskodás fontossága
• Nyugdíj Előtakarékossági Számla
• Önkéntes Nyugdíjpénztár
• Hosszútávú befektetések, részvények és egyéb kockázatos eszközök várható előnyei
  
• Adókedvezmények igénybevétele
  
• Nemzetközi példák
• Jövedelmünk 5-10%-nak megtakarítása több évtizedes távlatban többszörös nyugdíjat jelenthet
• Gyakorlati információk, vagy legalább egy link ezzel kapcsolatban

Ugye a program és a kampány alkotói nem gondolják komolyan, hogy ha az emberek 95%-a az elé tálcán tett lehetőségekkel nem él, és magától nem néz utána, akkor a fenti egy mondat hatására tömegesen változtat saját sorsán?

Remélem a blog olvasói számára ismerősek a felsorolás pontjai.

Szavazás: Milyen befektetési alapot vennél?

Kérlek válaszolj az alábbi kérdésre egyetlen válasz bejelölésével. Kíváncsi vagyok az eredményekre :)



Ha nem látod a szavazást, akkor kérlek kattints erre a linkre.

A legdrágább a legjobb?

Ma voltam egy megbeszélésen, ahol a hazai befektetési piacot jól ismerő vezetővel beszélgettünk arról, hogy mennyire nem működik jól a piacgazdaság a pénzügyi piacon, azon belül is főként ott, ahol befektetéseket kínálnak.

Ha bemész egy áruházba és szeretnél venni sportcipőt, körülnézel több üzletben, felpróbálod, és a kényelem és még pár más tényező mellett nem kis részben az árat figyelembe véve megveszed a neked remélhetőleg leginkább megfelelő cipőt. Ha két vagy több ugyanolyat találsz, akkor az olcsóbb mellett döntesz.

A pénzügyi piacokon ma nem ez történik. Itt szinte minden területen a legdrágább termékek is ott vannak az élmezőnyben, legyenek jobbak vagy rosszabbak a többieknél, de átlagában minőségbeli különbség ritkán van a legdrágábbak javára. Pedig ennek nem lenne túl sok értelme, igaz? Akkor mégis, hogyan fordulhat ez elő? A válasz az információs asszimetriában keresendő. Egy cipőről könnyű eldönteni, hogy kényelmes, és az árcédulán is egyértelműen látszik mennyibe kerül. Egy befektetési termék viszont az esetek többségében annyira bonyolult, hogy a legtöbben úgy érzik, nem képesek megérteni, ezért tanácsadók, szakértők véleményére hagyatkoznak, a beépített költségeket pedig nem látják át. Fizetni ezért viszont ritkán hajlandóak. Így a tanácsadók többsége a jutalékát az adott brókercégtől, biztosítótól, banktól, stb. kapja, és gyakran azt fogja ajánlani, amivel ő maga a legtöbbet keres.

Hogyan kerüljük el, hogy költséges, de nekünk cseppet sem előnyös befektetést sózzanak ránk?

A megoldás nagyon egyszerű, és havonta kb. 10-20 perc időt kell csak rászánni (aki ennyi időt sem fordít pénzügyeire, annak nem tudok segítséget nyújtani), és ha van internetes elérésed (ha ezt a blog-ot olvasod, akkor legalább a munkahelyeden van), akkor nem kerül semmibe.

Erről fogok beszélni február elején egy előadáson, már most érdemes jelentkezned rá. Többekben felmerülhet: belőlem is csak a pénz beszél, és egy drága oktatás szeretnék csak eladni a fenti szöveggel. Nos, az előadás költsége 5000 Ft, ami szerintem nagyon kevés pénz, hogy jobban intézzük befektetéseinket. De ami még fontosabb: a teljes bevételt egy alapítványnak adjuk át, és ezt már sokadszorra tesszük. Ezzel jelezzük szándékunkat, hogy mennyire komolyan gondoljuk: megtanítunk a Befektetésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra.

AZ ELŐADÁS LEÍRÁSÁHOZ KATTINTS IDE!


("De Balázs, akkor miért nem adod ingyen?" - Azért, mert azt szeretném, hogy csak az jöjjön el, akit tényleg komolyan szeretne tanulni, és egyben szeretném hogy jótékony célra fordíthassunk pénzt.)

("Gyanús vagy te nekem, biztos a fenti álszent dumával megpróbálsz eladni nekünk valamit!" - Az előadás elején kb. 3 percben bemutatom magamat és a cégemet - úgy gondolom ez elengedhetetlen, illetve a végén nagyjából ugyan ennyi időtartamban, hogy nálunk milyen egyéb lehetőségek vannak. Így ez nem lesz promóciós show semmiképpen, de ha abszolút nem érdekel, nem haragszom, ha ezt nem várod meg ;) )

Minden idők legrosszabb évkezdete

...legalábbis az amerikai piacokon, a Portfolió cikke alapján. Azonnal hozzá kell tenni: ez csak a kevésbé fontos, 30 nagy részvényt tartalmazó Dow esetén igaz, az S&P 500 többször is kezdte már rosszabbul az évet.

Ilyen is van, néha egy jókora eséssel kezdődik meg az év. A baj akkor van, ha valaki ebből akar következtetéseket levonni az év egészére nézve. Akár csökkenéssel, akár növekedéssel kezdődik az év, a hangulat a pénzügyi piacokon, nemhogy hónapok, vagy hetek, hanem akár napok, sőt órák alatt is változhat, még fontosabb hírek napvilágra kerülése nélkül is.

Pár példa: az S&P 500 2005 első két kereskedési napja alatt több mint 2%-ot veszített az értékéből, az évet mégis nyereséggel zárta. A Nasdaq 2002 első napján 1,5%-ot, az első három napon összesen mintegy 5,5%-ot erősödött, az évet mégis 32%-os veszteséggel zárta, de októberben volt olyan pont hogy 43%-ot veszített év eleji kezdő értékéből. Ezekből sem volt sok értelme elhamarkodott következtetést levonni...

Schengen

Hazánk a mai naptól még inkább Európa része lett. Nagyon jó dolog, hogy egy olyan történelmi folyamatot élhetünk át, ami nemcsak egyedülálló, de nagy lehetőségekkel is kecsegtet.

Gondoljunk csak bele. Most olyan országoknak van közös pénzneme és bontották le egymás között a határokat, akik két generációval ezelőtt még halomra gyilkolták egymást. 20 évvel ezelőtt iszonyatos büntetés várt volna arra, aki a zöld határon szeretett volna átsétálni pár száz méterre lakó ismerőseihez. Mától ugyanezt bárki megteheti anélkül, hogy rettegnie kellene, vagy bárki megállítaná.

Bár a hazai média beszámolt az eseményről, nem érzem azt, hogy itthon igazán átéreznénk, mekkora jelentősége van a mai napnak. Egy hete Prágában jártam. Érezhető volt, hogy ott mennyivel jobban készülnek erre az eseményre, íme egy kép arról a plakátról, amivel tele van a város.

Azt, hogy (figyelem, közhely jön) globalizálódó világunkban mennyire fontos Európa egységes fellépése, az alábbi ábra jól mutatja. A három nagy világpólus sok szempontból legdominánsabb tagja az EU, erre az országoknak külön-külön semmi esélye sem lenne.

Érdekesség egyébként, hogy az egységes Európa két fő riválisának Az Egyesült Államokat és Japánt tartják a kiadványban. A szigetország érdemeinek maximális elismerése mellett egyértelműen ki lehet jelenteni: ma már nem ők adják a harmadik pólust. Helyettük egy nem is olyan messze lévő, de sokkal népesebb ország vette át ezt a szerepet. De az egységes Európa velük is felveszi a versenyt a jövőben, és ez a tőzsdei árfolyamok szempontjából nem elhanyagolható szempont.

Visszatérve a schengeni övezethez való csatlakozásra: ez egy nagyon szép nap, legyünk büszkék rá, és örüljünk neki!

Boldog Karácsonyt Kívánok a Blog minden olvasójának!

A helyes megfejtés...

Az alábbi bejegyzésben feltett kérdésre a helyes válasz: a grafikon a JDS Uniphase (JDSU) részvény árfolyamát mutatja 1990-től a mai napig. A helyes megfejtésre nem kellett sokat várni, Attilának gratulálok. Az adatokkal kiegészített (gyertya) grafikon:



Bár a példát gyakran el szoktam mondani előadásokon, most azért tettem ki, mert egy stratégia tesztelés közben megnéztem, hogy mely részvényekben fordultak elő 500 dollár feletti kötések. Nos, a JDSU egy közel 12 hónapos időszak alatt ebben az élen járt, 11 kötést csinált 1999 december és 2000 novembere között, amikor az árfolyam a fundamentumoktól elképesztő módon elrugaszkodva 500 dollár feletti tartományban volt. Ma a részvény árfolyama 14 dollár környékén van, ahol a lufi kipukkanása előtt 1996-ban, azaz 11 évvel ezelőtt járt. Bárki, aki 1996 és 2005 között vásárolt ebből a részvényből, szinte biztosan veszteségben van, akár 98% felettiben is, ha a létező legrosszabbkur időzített és 2000 márciusában 1200 dollár felett vásárolt.

Ez a papír élő és igencsak látványos példája annak, hogy a részvénypiacon, de ez szinte valamennyi pénzügyi piacra igaz: az időzítésnek hatalmas szerepe van. Megnéztem, hogy az aktuális stratégia mit csinált a felhők feletti, 500 dollárt meghaladó tartományban. Csupán attól, hogy a piaci pszichológiai állapota alapján időzítő be és kiszállási megbízások kerültek be, képesek voltunk nyereséget csinálni, miközben a részvény a befektetők ideigein kívül semmire sem ment, visszaesett ugyanoda, ahonnan az időszak kezdetén indult (és utána még sokkal lejjebb a szakadékba, bele...).



Az ilyesmit sem adják ingyen, a stratégia nagy ingadozásokat és oldalazó periódusokat mutatott szinte mindvégig, és a nyereség egy részét kénytelen volt "visszaadni", de még így is magabiztosan bizonyítja: aki nem veszi figyelembe az időzítést és csak üldögél részvényben mind lehetőségekről lemond, mind sokkal nagyobb kockázatnak teszi magát.

Mit mutat az alábbi ábra?

A kérdés nem könnyű, de némi nyomozással megválaszolható. Akár tippelni is lehet. Akik voltak az előadásaim valamelyikén, nagy valószínűséggel némi előnyben vannak. Kérem, hogy a válaszokat a kommentek közé írjátok.

12 Forint

Jól sikerült a tegnapelőtti előadás. Nekem ilyenkor nem is a maga az előadás az érdekes, hanem a kérdések, problémakörök, amik az előadás közben, vagy utána felmerülnek. Jól látszik, hogy a tőkejövedelmek adózása még mindig sok félreértést okoz, de örömteli trend, hogy egyre hosszabb távon gondolkoznak az emberek. Sajnos ezúttal kevesebben voltunk, de így is 50 000 Ft-ot tudtunk összegyűjteni a Cseppkő utcai Gyermekotthonnak, a szervezésért a pedig a Magyar Amerikai Football társadalomnak.

Volt viszont egy érdekes eset, amikor a borítékokat felbontottam. (az előadás díjazásának lényege, hogy egy lezárt borítékban mindenki annyit ad, amennyit akar, a bevételt pedig teljes egészében jótékony célra fordítjuk) Volt valaki, aki úgy gondolta, hogy 12 db 1 forintos érmét szán az előadásra, illetve az előadás által támogatott jótékony célra.



Az illetőtől kérdezem: Ugye nem gondolta komolyan, hogy azt a 12 Ft-ot átadjuk a Cseppkő utcai Gyermekotthonban élőknek? (12 Ft-ért amúgy sem lehet könyvutalványt venni) Miután lefényképeztem kidobtam a teremben lévő kukába, ha visszamegy érte, talán még megtalálja...

Természetesen nem vagyok/voltam olyan naív, hogy ne számítottam volna arra tavaly, amikor az előadás sorozatot elindítottuk, hogy lesznek olyanok, akik úgy gondolják, hogy nem tesznek semmit a borítékba. Vagy azért, mert úgy gondolták, hogy ez előadás tényleg nem ért semmit, vagy azért mert csak kíváncsiságból jöttek, vagy mert kihasználták ezt a lehetőséget. Az eredmények engem is megleptek. A 10 előadásból, amit ilyen rendszerben tartottunk, közel 500 főnek, mindössze 14 fő élt ezzel a lehetőséggel, az arány alig éri el a 3%-ot, ennél sokkal magasabbra számítottam (szociológusokat/pszichológusokat érdekelhetik az eredmények, szívesen átadom őket). Akár rosszhiszeműen, akár tényleges meggyőződésből tették, úgy gondoltam, hogy a 97%-ért akkor is érdemes átadni a tudásunkat, és egyben jó ügyet is szolgálni.

A véleményem annyiban változott, hogy úgy látom: aki úgy gondolja, hogy ennyit sem ér meg neki a tudás, amit én pl. csak gyakorlati oldalon több mint 10 éve gyűjtök, sőt még gúnyt is űz a jószándékunkból, annak egyetlen bit információt sem szeretnék átadni. Ezért az előadás sorozat jótékony jellege megmarad, de kizárjuk a "potyautasok" részvételének lehetőségét. A részleteket hamarosan a weboldalunkon és itt is közöljük.

A visszajelzések egyébként egytől egyik pozitívak, csak két példa:

"Az előadó szakmai háttere, tapasztalata, magabiztosan és érdekesen adta elő a témát." (Déri Ádám)
"Tökéletes volt, nem emelnék kis semmit. Az előadó profi!" (Halgas Gábor)

Ráadásul az előadás közben folyamatos torok kaparással küszködtem, emiatt állandóan finoman krákognom kellett, hogy folytatni tudjam. Késő este, amikor hazaértem ezt találtam a postaládában:

"A torok-koszorulesedre :) ajanlanam a propolisz-tablettat, bakteriumolo hatasa van, es fajdalomcsillapito egyben.. Lanyomnak is ettol mult el a torokfajasa... "

Igenis létezik az a mai világban is, hogy segítenek az emberek egymásnak, amiben van lehetőségük. Aki ebben nem vesz részt, az nem tudja mit veszít.

Az év cikke

Az év cikke arról az emberről, akit a legjobban tisztelek a vagyonkezelők között:

James Harris Simons