Ha rendszeresen olvasod a pénzügyi sajtót, akkor a fenti címmel valószínűleg nem először találkozol, hiszen az elmúlt napokban cikkek százai árasztották el a netet, az RSS olvasókat, és a hagyományos újságokat is. Íme egy példa.
Óva intenék mindenkit, hogy az ilyen híreket (és az esetenként felületes hírmagyarázatokat) olvasva bárki is abban a hitben ringassa magát, hogy reális ekkora hozamot elérni. A cikkekben szereplő hedge fund jelzáloghitelhez kapcsolódó pénzügyi termékeket shortolt, amelyek piaca, legalábbis annak egy része az elmúlt hónapokban összeomlott.
De mi is a shortolás tulajdonképpen? Egyszerűen megfogalmazva: árfolyamesésre történő spekuláció. A gyakorlatban ez oly módon történik, hogy kölcsönveszünk valamilyen értékpapírt például 100 dolláron, és azt eladjuk a piacon. Később - optimális esetben alacsonyabb áron - visszavesszük, ez legyen 50 dollár. Az értékpapírt visszaadjuk a tulajdonosának. Nyereségünk a költségeket nem számítva 50 dollár, hiszen 50 dolláron vásároltunk és 100 dolláron adtunk el. A nyereség szempontjából vajmi kevés jelentősége van, hogy időrendi sorrendben az eladás volt előbb és a vásárlás később.
Akik mindent azonnal kiszámolnak, valószínűleg már érzik, hogy ezzel még nem teljes a kép. Ha eladok egy kölcsönvett értékpapírt 100 dolláron, akkor az 0, azaz nulla dollárnál semmiképpen sem eshet lejjebb. Így a maximális nyereségünk 100 dollár, ennél többet keresni matematikai képtelenség. Ahhoz, hogy ez a 100 dollár 1000%-ot jelentsen, a befektetett tőkénknek értelemszerűen 10 dollárnak kell lennie (100/10=1000%). Másképp megfogalmazva: 10 dolláros tőkével spekuláltunk egy 100 dolláros eszköz árfolyamváltozására (itt: esésére), ez tízszeres tőkeáttételt jelent. (Hogy a tőkeáttétel létrehozása miképpen történhet, arra ezer út van, és könyveket lehet vele megtölteni)
Mi történik akkor, ha rosszul időzítettünk? Ha az árfolyam emelkedni kezd, akár csak 5%-ot, vagyis 5 dollárt, tőként felét már el is veszítettük. 10% esetén pedig az egészet. Ráadásul a fenti hedge fund és a jelzálogtermékek esetén ugyan nagy árfolyamzuhanás volt, de bizonyosan nem 100%-os, így a tőkeáttétel valószínűleg jóval magasabb volt a tízszeres értéknél, ezért már 2-6%-os ellenirányú árfolyammozgás is csődbe vihette volna az alapot.
Mondanom sem kell, hogy ez már bőven túlmutat az ésszerű kockázatvállalás határain. Az újságcikkekben ezúttal csak a pozitív szenzáció jelent meg, és nem számolnak be arról a többszáz alapról, amelyik ekkora tőkeáttétellel, vagy ennél akár sokkal kisebbel is nagyot veszített.
A lottójátékosok is összességében több tízmilliárdot veszítenek egy évben, de van köztük néhány, amelyik nyer pár milliárdot. Az újságok erről számolnak be, vagy ha nemcsak erről, akkor is erre kapjuk fel a fejünket. Ez pedig elég ahhoz, hogy a lottózók ábrándozását újból és újból felélénkítse.
Óva intenék mindenkit, hogy az ilyen híreket (és az esetenként felületes hírmagyarázatokat) olvasva bárki is abban a hitben ringassa magát, hogy reális ekkora hozamot elérni. A cikkekben szereplő hedge fund jelzáloghitelhez kapcsolódó pénzügyi termékeket shortolt, amelyek piaca, legalábbis annak egy része az elmúlt hónapokban összeomlott.
De mi is a shortolás tulajdonképpen? Egyszerűen megfogalmazva: árfolyamesésre történő spekuláció. A gyakorlatban ez oly módon történik, hogy kölcsönveszünk valamilyen értékpapírt például 100 dolláron, és azt eladjuk a piacon. Később - optimális esetben alacsonyabb áron - visszavesszük, ez legyen 50 dollár. Az értékpapírt visszaadjuk a tulajdonosának. Nyereségünk a költségeket nem számítva 50 dollár, hiszen 50 dolláron vásároltunk és 100 dolláron adtunk el. A nyereség szempontjából vajmi kevés jelentősége van, hogy időrendi sorrendben az eladás volt előbb és a vásárlás később.
Akik mindent azonnal kiszámolnak, valószínűleg már érzik, hogy ezzel még nem teljes a kép. Ha eladok egy kölcsönvett értékpapírt 100 dolláron, akkor az 0, azaz nulla dollárnál semmiképpen sem eshet lejjebb. Így a maximális nyereségünk 100 dollár, ennél többet keresni matematikai képtelenség. Ahhoz, hogy ez a 100 dollár 1000%-ot jelentsen, a befektetett tőkénknek értelemszerűen 10 dollárnak kell lennie (100/10=1000%). Másképp megfogalmazva: 10 dolláros tőkével spekuláltunk egy 100 dolláros eszköz árfolyamváltozására (itt: esésére), ez tízszeres tőkeáttételt jelent. (Hogy a tőkeáttétel létrehozása miképpen történhet, arra ezer út van, és könyveket lehet vele megtölteni)
Mi történik akkor, ha rosszul időzítettünk? Ha az árfolyam emelkedni kezd, akár csak 5%-ot, vagyis 5 dollárt, tőként felét már el is veszítettük. 10% esetén pedig az egészet. Ráadásul a fenti hedge fund és a jelzálogtermékek esetén ugyan nagy árfolyamzuhanás volt, de bizonyosan nem 100%-os, így a tőkeáttétel valószínűleg jóval magasabb volt a tízszeres értéknél, ezért már 2-6%-os ellenirányú árfolyammozgás is csődbe vihette volna az alapot.
Mondanom sem kell, hogy ez már bőven túlmutat az ésszerű kockázatvállalás határain. Az újságcikkekben ezúttal csak a pozitív szenzáció jelent meg, és nem számolnak be arról a többszáz alapról, amelyik ekkora tőkeáttétellel, vagy ennél akár sokkal kisebbel is nagyot veszített.
A lottójátékosok is összességében több tízmilliárdot veszítenek egy évben, de van köztük néhány, amelyik nyer pár milliárdot. Az újságok erről számolnak be, vagy ha nemcsak erről, akkor is erre kapjuk fel a fejünket. Ez pedig elég ahhoz, hogy a lottózók ábrándozását újból és újból felélénkítse.
1 comment:
Na igen.Amikor különböző hírpotálokon megjelennek ilyen "tőzsdei elemzések" azon csak mosolyogni lehet.Éppen a napokban hallottam, hogy emberek leveleket kaptak: amennyiben befizetnek 3-4 ezer Ft-ot, megkapják a heti nyertes lottószámokat.Nem kevesen befizették.Ez nem vicc!!!Ezután az 1000%-os haszon hiú reményén már nem is csodálkozom :)
Post a Comment