Most néztem meg a TV2 műsorán futó játékot.
30 perc tömény, már-már vegytiszta példát kaptam arra, hogy miért sikertelen a tőzsdei kisbefektetők nagy része.
Röviden összefoglalva: a játék lényege, hogy egy játékos (azt hiszem 20) zárt táska közül folyamatosan nyitogat ki néhányat, amíg csak egy nem marad. A táskákban összegek szerepelnek 1 és 50 000 000 Ft közötti összeggel. Az, hogy melyik táskában mi van, arról semmilyen indikáció nincs. A játékos az utolsó fentmaradó táskában lévő összeghez jut hozzá. A táskák kinyitogatása közben néha meg is állhat, ekkor a bank felajánl neki egy összeget, és ő választhat, hogy ezt elfogadja, vagy nyitogatja a táskákat tovább. Az utolsó táska mindig az, ami közvetlenül a játékos előtt található. Ezt néha le lehet cserélni, bármely más táskára, amely még nincs nyitva. Érdekesség még, hogy minden egyes táskához tartozik egy "kiegészítő játékos", akinek nincs más dolga, mint a játékos utasítása esetén kinyitni a hozzá tartozó táskát. Röviden ennyi, még számos más szabály, és show-elem van a játékban, de a lényeget leírtam.
Mi a legjobb stratégia, ha a játékos helyében vagyunk? Miután az összegek teljesen véletlenszerűen helyezkednek el, tökéletesen felesleges a táskák közötti választással bajlódni, tetszőleges sorrendben érdemes kinyitni őket. Amikor a bank felajánl egy összeget, csak akkor érdemes elfogadni, ha a bentlévő táskákban szereplő összegek átlaga alacsonyabb, mint a felajánlott összeg. Egyszer sem láttam ilyet egyébként, de egy adás alapján nem állítom, hogy néha nem szokott ilyen történni.
A racionális viselkedés helyett az alábbi hibákat láttam a játékos, a műsorvezető és a kiegészítő játékosok viselkedésében:
-Szisztéma emlegetése. Mivel a vakszerencse dönt, nincs jó szisztéme a fentiek kivételével, de az sem nevezhető igazán szisztémának.
-Csere lehetőségén való elmélkedés. Itt is a szerencse kérdése, semmilyen információval nem rendelkezik, ami alapján dönthetne a csere lehetőségéről. Ennél még csak súlyosabb volt egy korábbi játékos tanácsa, miszerint érdemes cserélni, mert ő is megtette, és sok milliót nyert vele. Mondom: vakszerencse.
-A bank ajánlatán való elmélkedés, amikor az ajánlott összeg túl alacsony volt (minden esetben)
-A kiegészítő játékos kiborulása és lelkiismeret furdalása valamint sírása, amikor a nála lévő táskában volt egy magas összeg. Semmilyen befolyása nincs az összegre vonatkozóan, megint csak a vakszerencse dönt.
-Babona emlegetése, például 13-as számú táska. Ezt gondolom indokolni sem kell.
-Annak a tényezőnek a bevonása a döntésbe, hogy korábbi játékokban, melyik kiegészítő játékosnál volt magas összegű táska. Semmi köze az aktuális felálláshoz.
Ha egy ilyen egyértelmű szabályrendszerű játékban is ekkora szarvashibákat képesek emberek elkövetni (magas összeg elnyerése miatti mohóság, magas bank által felajánlott összeg elvesztése miatti félelem, és show-elemek miatti érzelmek miatt) , akkor egy szintén racionális döntést nagymértékben igénylő, de sokkal komplexebb játékban, a "tőzsdézésben" nem csoda, hogy értelmetlen dolgokat csinálnak. Az emberi lélek az oka annak, hogy a piac irracionális, érzelem vezérelt, amit nagyrészt logikus döntésekkel jól fel lehet használni.
Fontos megjegyezni, hogy önmagában az irracionális viselkedés egyáltalán nem gond. Például semmi indokolható, racionális oka nincs annak, hogy megsimogassunk egy lihegő, mindenbe belehempergő, szőrcsomót (vagyis kutyát). Mégis megtesszük nap mint nap, és ez egy nagyon jó dolog.
Az igazi probléma akkor van, ha az irracionális viselkedést megpróbáljuk racionális indokokkal alátámasztani.