Egy kis segítség:
http://www.tozsdeliga.hu/?p=elemz_pw&id=1923503&t=kiemelt
Lesz még :)
Ez az azóta átalakult Bridge Wealth Management Zrt. Blog-jának teljes archívuma. Korábbi anyagaink elérhetőek itt:
www.bwm.hu.
Friss, rendszeresen frissülő Blog-unkat itt lehet elérni: bluemorphoinvestments.blog.hu
Monday, July 31, 2006
Sunday, July 30, 2006
Európa azért...
...erősebb, mint Amerika, pedig az sem volt piskóta pénteken. Ennek ellenére egy komoly ellenállást nem tudtak áttörni, és termszetesen volt is honnan felfelé jönni. Európában viszont több index is meghaladta a júniusi legjobb szinteket (pl. a francia, svájci, angol piacok). Különösen a FTSE 100 ereje megdöbbentő az elmúlz hónapok zuhanása után.

Cs kolléga cikke:
http://www.tozsdeliga.hu/index.php?p=elemz_pw&id=1923470&t=elem
USA heti elemzés:
http://www.tozsdeliga.hu/index.php?p=elemz_pw&id=1923471&t=elem

Cs kolléga cikke:
http://www.tozsdeliga.hu/index.php?p=elemz_pw&id=1923470&t=elem
USA heti elemzés:
http://www.tozsdeliga.hu/index.php?p=elemz_pw&id=1923471&t=elem
Friday, July 28, 2006
A Dow legerősebb hete 2004 novembere óta!
Igazán?
Nos, én eladtam. DIA longok zárva, és adtam DIA call-okat, egyelőre nagyon mérsékelten. Jövő héten ha a piac is megerősít, fogok még.
Vajon miért csak a Dow esetében jelenik meg ez a szalagcím? A válaszokat hamarosan meglátjuk a számlaegyenlegünkön.
A szalagcím különben a CNBC-ről jön, ami sokszor csodás kontraindikátor. FIGYELEM! ITT swing pozíciókról beszélek. Pár nap - pár hét.
---
Jövő héten írok a Portfolióra egy cikket az XMSR-ről és BIDU-ról. Nézzétek meg a grafikonokat! :)
Nos, én eladtam. DIA longok zárva, és adtam DIA call-okat, egyelőre nagyon mérsékelten. Jövő héten ha a piac is megerősít, fogok még.
Vajon miért csak a Dow esetében jelenik meg ez a szalagcím? A válaszokat hamarosan meglátjuk a számlaegyenlegünkön.
A szalagcím különben a CNBC-ről jön, ami sokszor csodás kontraindikátor. FIGYELEM! ITT swing pozíciókról beszélek. Pár nap - pár hét.
---
Jövő héten írok a Portfolióra egy cikket az XMSR-ről és BIDU-ról. Nézzétek meg a grafikonokat! :)
Vásároljunk a mozgóátlagon?
A világ egyik legsikeresebb „hedge fund”-ja, ezen a héten nagyon szokatlan dologra kényszerült. Magyarázkodnia kellett. A trendkövetésre szakosodott alap évek óta képtelen volt komoly pénzt termelni, de a július eddig kifejezetten rosszul sikerült. A cég a volatilis, igazi irány nélküli árfolyamokra hivatkozik, tegyük hozzá: joggal. Az a tény azonban, hogy ilyen módon kell megpróbálni maradásra bírni a befektetőket, nem jó jel. Rossz idők járnak a trendkövetőkre. Pedig van még trend, de egyre nehezebb rajta maradni.
Jó példa erre a sokat emlegetett HANS, amely mind fundamentális, mind technikai LONG figyelőlistáinkon szerepel(t) jó ideig. A részvény árfolyama 2006 májusáig egy nagyon sima emelkedő trendet mutatott, minimális korrekciókkal, nagymértékű lendülettel. A trendkövetők álma (legalábbis márciusig, amíg a piac is viszonylag erős volt). Ezután a csúcshoz képest mintegy 26%-ot veszített értékéből kevesebb mint egy hónap alatt. Ember legyen a talpán, aki egy ilyen alakzat után is benne maradt a részvényben.
A részvény akkora kuriózum, hogy másfél hónap alatt másodszorra tudott cikkünk főszereplőjévé válni. Korábbi cikkünk (http://www.tozsdeliga.hu/?p=elemz_pw&id=1921994&t=jat) után alig 5 nappal találtuk meg az új beszállási pontot (azóta volt stock split). Volatilis időszak esetén, ha találunk olyan papírt, ahol azért még él egy stabil hosszú távú trend, de rövidtávon össze-vissza rángatják, egy dolgot tehetünk: amennyire csak lehet növeljük esélyeinket. Minél alacsonyabb áron érdemes vásárolni, hogy a későbbiekben az alacsony bekerülési ár lelkileg ne legyen a hektikus mozgásoknál megterhelő, és a trend mentén nőjön az esélyünk a nyereség növekedésére. Minél nyugodtabb, „leülősebb” periódusban érdemes pozíciót nyitni, amikor szűk sávban mozog az árfolyam, hogy a kockázatot csökkentsük a szűk stop-loss segítségével. Minél inkább mutat középtávú fordulós jelet a részvény piaca, annál jobban javítjuk esélyeinket. Itt mindegyik feltétel teljesült, hiszen az árfolyam egy viszonylag szűk, 1,5 dolláros sávba rendeződött be, és közvetlenül a fontos mozgóátlagnál, alsó árnyékot tudott maga mögött hagyni, így 20.-án vételi pozíciót nyitottunk.

A kulcsot ezek közül leginkább a mozgóátlag jelentette. Nem azért, mert ez egyértelmű fordulópont lenne, hanem mert még élő trendben sokkal jobb bekerülési árfolyamot biztosít. Előfordulhat, hogy mégis hosszú távú trendfordulóval állunk szemben, és hamarosan újabb zuhanás következik be? Természetesen. De ha még ez a forgatókönyv is válik valóssá, veszteségünk sokkal kisebb lesz, mint ha új csúcson vásárolnánk. A HANS esetében a szerencse is mellénk állt. Nemcsak a belépési pont, hanem a kiszállás is szép jelzések mellett történhetett. Július 6.-án egy hullócsillag jelezte a rövid távú felfutás végét. Egy nappal megkésve zártuk a pozíciót.

Az átmeneti visszaesések minden kereskedési rendszer és stratégia részei. Mindig és mindenkinél lesznek az átlagnál (néha lényegesen) rosszabb periódusok (aki az ellenkezőjét állítja, vagy hazudik, vagy tapasztalatlan). Ilyenkor csak az a kérdés, hogy ragaszkodjunk-e a korábban jól bevált stratégiához, vagy változtassunk-e rajta, módosítsunk-e valamit. Ha a változtatás tapasztalatok és tesztek alapján bevált és többletértéket ad, miért ne tennénk?
Jó példa erre a sokat emlegetett HANS, amely mind fundamentális, mind technikai LONG figyelőlistáinkon szerepel(t) jó ideig. A részvény árfolyama 2006 májusáig egy nagyon sima emelkedő trendet mutatott, minimális korrekciókkal, nagymértékű lendülettel. A trendkövetők álma (legalábbis márciusig, amíg a piac is viszonylag erős volt). Ezután a csúcshoz képest mintegy 26%-ot veszített értékéből kevesebb mint egy hónap alatt. Ember legyen a talpán, aki egy ilyen alakzat után is benne maradt a részvényben.
A részvény akkora kuriózum, hogy másfél hónap alatt másodszorra tudott cikkünk főszereplőjévé válni. Korábbi cikkünk (http://www.tozsdeliga.hu/?p=elemz_pw&id=1921994&t=jat) után alig 5 nappal találtuk meg az új beszállási pontot (azóta volt stock split). Volatilis időszak esetén, ha találunk olyan papírt, ahol azért még él egy stabil hosszú távú trend, de rövidtávon össze-vissza rángatják, egy dolgot tehetünk: amennyire csak lehet növeljük esélyeinket. Minél alacsonyabb áron érdemes vásárolni, hogy a későbbiekben az alacsony bekerülési ár lelkileg ne legyen a hektikus mozgásoknál megterhelő, és a trend mentén nőjön az esélyünk a nyereség növekedésére. Minél nyugodtabb, „leülősebb” periódusban érdemes pozíciót nyitni, amikor szűk sávban mozog az árfolyam, hogy a kockázatot csökkentsük a szűk stop-loss segítségével. Minél inkább mutat középtávú fordulós jelet a részvény piaca, annál jobban javítjuk esélyeinket. Itt mindegyik feltétel teljesült, hiszen az árfolyam egy viszonylag szűk, 1,5 dolláros sávba rendeződött be, és közvetlenül a fontos mozgóátlagnál, alsó árnyékot tudott maga mögött hagyni, így 20.-án vételi pozíciót nyitottunk.

A kulcsot ezek közül leginkább a mozgóátlag jelentette. Nem azért, mert ez egyértelmű fordulópont lenne, hanem mert még élő trendben sokkal jobb bekerülési árfolyamot biztosít. Előfordulhat, hogy mégis hosszú távú trendfordulóval állunk szemben, és hamarosan újabb zuhanás következik be? Természetesen. De ha még ez a forgatókönyv is válik valóssá, veszteségünk sokkal kisebb lesz, mint ha új csúcson vásárolnánk. A HANS esetében a szerencse is mellénk állt. Nemcsak a belépési pont, hanem a kiszállás is szép jelzések mellett történhetett. Július 6.-án egy hullócsillag jelezte a rövid távú felfutás végét. Egy nappal megkésve zártuk a pozíciót.

Az átmeneti visszaesések minden kereskedési rendszer és stratégia részei. Mindig és mindenkinél lesznek az átlagnál (néha lényegesen) rosszabb periódusok (aki az ellenkezőjét állítja, vagy hazudik, vagy tapasztalatlan). Ilyenkor csak az a kérdés, hogy ragaszkodjunk-e a korábban jól bevált stratégiához, vagy változtassunk-e rajta, módosítsunk-e valamit. Ha a változtatás tapasztalatok és tesztek alapján bevált és többletértéket ad, miért ne tennénk?
Wednesday, July 26, 2006
Megálljt parancsolt a 25 napos mozgóátlag - ??? Micsoda ???
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=17&k=1&i=71486
"A mai kereskedés során szakértők szerint nagyobb vételi erőre lett volna szükség, hogy a Nikkei áttörje a 25 napos mozgóátlagnak számító 15,100 pontos szintet. "
Azonnal kirúgnám azokat a "szakértőket".
"A mai kereskedés során szakértők szerint nagyobb vételi erőre lett volna szükség, hogy a Nikkei áttörje a 25 napos mozgóátlagnak számító 15,100 pontos szintet. "
Azonnal kirúgnám azokat a "szakértőket".
Monday, July 24, 2006
Nyaralni és poziban voltam
Nézzük az előző bejegyzés alapján sorban, hogy mit történt.
"XLE: vitathatatlanul a legerősebb szektor, van ami felfelé vigye (a választ a benzinkutatknál kapjuk meg), szagolgatja a kitörést, szép alsó árnyékot hagyott ma maga mögött."
Már legközelebbi hétfőn rámcáfolt a piac, az olaj zuhanni kezdett, magával rántva a szektor ETF-et is. Stop szinten automatikusan kiszálltunk. Az olaj érdekes állatfajta még a commodities-en belül is, ennek kapcsán pár hete megjelent cikkem:
"FAL: ismerem a funda hátteret, de akkor is gyanúsan kúszik új csúcsra, meglátjuk."
Megtörtént az új csúcs beállítása és gyakorlatilag korrekció nélkül kúszik (ugrik) felfelé. Stop a rés aljához igazítva, így legrosszabb esetben is (kivéve persze a komolyabb downside gap-et, aminek itt azért van némi esélye), közel 3% profit biztosítva van.
"DIA: Negatív hangulatban pár napra menedéket találnak itt az ortodox alapkezelők, alsó árnyék és támasz is van."
Bevált a számítás, a Dow részvényeibe menekültek az alapkezelők, miközben a piac nagy része esett. Hét közben ránéztem a grafikonra és 108-ra felhúztam a stoppot, bár valamivel szerencsésebb lett volna, ha a nagy vételi nap és a pozitív korrekció kifulladásának első jelére zárom a pozíció felét, de ez csak utólag látszik igazán. Az enyhe nyereség már így is kódolva van.
Az elmúlt hét és a fenti 3 pozíció jól példázza hogy működik valójában a kereskedés. 3 pozícióból egy szinte azonnal sikertelen lett. Az ilyet bármiféle megfontolás nélkül zárni kell kis veszteséggel, ha technikai alapon kereskedik az ember. A második pozíció úgy áll pozitív tartományban, hogy nem törődtünk semmivel, csak a chart-tal. Követjük a stoppal és ha tartja a trendet, hízlaljuk a nyereséget, amíg lehet. A harmadik esetben a vártnál is jobb eredmény jött ki, de más jeleket kaptunk: a hirtelen jött nyereséget - ha van rajta erre okot adó technikai jel - részben vagy egészben zárni kell. Aktívan érdemes menedzselni a pozíciót, ha csak nem érünk rá 15 évet ülni egy-egy részvénycsomagon.
Három pozíció, három kimenetel: mindegyikre aktívan reagálni, mert mindegyik másként viselkedik. Ennek sokkal nagyobb jelentősége van, mint amit a legtöbb befektető gondolna.
---
A piac egyébként gyenge, részletek itt:
Friday, July 14, 2006
Nyaralni megyek és poziban vagyok...
Rém gyenge ez a piac, a shortjaink hoznak valamit (ebben nem voltam elég agresszív, a gyengeségre le kell csapni kegyetlenül), longok alig vannak. Most szigorúan pár napra nyitottam új longokat.
XLE: vitathatatlanul a legerősebb szektor, van ami felfelé vigye (a választ a benzinkutatknál kapjuk meg), szagolgatja a kitörést, szép alsó árnyékot hagyott ma maga mögött.
FAL: ismerem a funda hátteret, de akkor is gyanúsan kúszik új csúcsra, meglátjuk.
DIA: Negatív hangulatban pár napra menedéket találnak itt az ortodox alapkezelők, alsó árnyék és támasz is van.
Holnaptól nyaralni megyek egy hétre..."Micsoda??? Poziban vagy és nyaralni mész?" Igen. Egyrészt van, aki figyelje a piacot (nekik ezúton is köszönöm), másrészt neten szinte bárhol követni tudom az eseményeket.
1998-ban az orosz válság idején sokan strandpapucsban és fagyival a kezükben tanulták meg, hogy nem szabad nyaralni menni, nyitott pozíciót itthon hagyva. Brókerük szenvedő hangon hívta őket, a napok alatt 20-30-50%-ot veszített papírjaik, vagy még rosszabb esetben BUX Longjaik miatt.
Ha viszont van stop, van segítség, és van net, akkor nincs probléma. Igen, a kikapcsolódás így nem lehet 100%-os, de erről lemondtam. 80% már jónak számít. :)
Legkorábban jövő vasárnap, 23.-án írok a blog-ba. Ha kibírom.
XLE: vitathatatlanul a legerősebb szektor, van ami felfelé vigye (a választ a benzinkutatknál kapjuk meg), szagolgatja a kitörést, szép alsó árnyékot hagyott ma maga mögött.
FAL: ismerem a funda hátteret, de akkor is gyanúsan kúszik új csúcsra, meglátjuk.
DIA: Negatív hangulatban pár napra menedéket találnak itt az ortodox alapkezelők, alsó árnyék és támasz is van.
Holnaptól nyaralni megyek egy hétre..."Micsoda??? Poziban vagy és nyaralni mész?" Igen. Egyrészt van, aki figyelje a piacot (nekik ezúton is köszönöm), másrészt neten szinte bárhol követni tudom az eseményeket.
1998-ban az orosz válság idején sokan strandpapucsban és fagyival a kezükben tanulták meg, hogy nem szabad nyaralni menni, nyitott pozíciót itthon hagyva. Brókerük szenvedő hangon hívta őket, a napok alatt 20-30-50%-ot veszített papírjaik, vagy még rosszabb esetben BUX Longjaik miatt.
Ha viszont van stop, van segítség, és van net, akkor nincs probléma. Igen, a kikapcsolódás így nem lehet 100%-os, de erről lemondtam. 80% már jónak számít. :)
Legkorábban jövő vasárnap, 23.-án írok a blog-ba. Ha kibírom.
Thursday, July 13, 2006
"Jó vagyok?"
Minden befektető, de még inkább spekuláns érzelmi világában időről időre a reggeli borotválkozás (hölgyeknek sminkelés?) közben felmerül a kérdés: Jó vagyok? Jól intézem befektetéseimet? Ügyes spekuláns vagyok? Van érzékem hozzá?
Sokszor halljuk: a spekuláció művészet. Ha így van, akkor az egyetlen művészet, amelynek sikerességét objektív eszközök segítségével mérni tudjuk. A számok nem hazudnak, a profit mindig igazat mond. Bár mára egy egész iparág nőtte ki magát a befektetések eredményének elemzésére, az átlagos kereskedő számára egy táblázatkezelő szoftver is bőven elegendő, ha őszintén mérni szeretné saját teljesítményét.
Az első logikus kiindulópont természetesen az elért nyereség a befektetett összeg százalékában, azaz a hozam. Ezt célszerű évesítve számolni, levonva valamennyi díjat (tranzakciós, számlavezetési, stb.), adót (árfolyamnyereség adó, osztalékadó, EHO), járulékos költséget (adat előfizetés, szoftverhasználat, sajtó előfizetés, szakmai anyagok stb.). A legtöbben még az elsőt sem kalkulálják bele az eredménybe. Ha mégis megteszik, rendszerint saját maguk számára is meglepő eredményre jutnak.
A hozam számításánál aranyszabály, hogy minél hosszabb időszakot számolunk, annál megbízhatóbb eredményt kapunk. A 2003-2004-es eredmény például a legtöbb kisbefektetőnél egy nagyságrenddel jobb, mint a 2005-2006-os. Ehhez elegendő a főbb részvények grafikonjára rápillantani. Az első esetben kisebb korrekciókkal tarkított hossz volt a jellemző, a második időszak sokkal rázósabb, irány kereső mozgásával szemben. Nyilvánvaló, hogy az elsőben elért eredmény nem minden piaci szituációban ismételhető meg.
A befektetési alapok többsége valamilyen mutatószámot használ saját teljesítményének összehasonlításához. A benchmark az alap befektetési politikájára jellemző összeállítású index vagy ez alapján különböző súllyal összeállít index(ek) lehetnek. Némi leegyszerűsítéssel mondhatjuk, hogy egy hazai részvényalap benchmark-ja lehet a BUX, egy vegyes alapé 50%-ban a BUX, 50%-ban MAX államkötvény index.
A legtöbb esetben azonban ezt nem javaslom, ha nem szigorú befektetési politikájú alapról, intézményről van szó. A kisbefektetők célja nem egy eszköztípus teljesítményének lekövetése vagy enyhe felülmúlása, hanem folyamatos abszolút hozam elérése. Más szóval: függetlenül a részvénypiac alakulásától, minden évben számottevő nyereséget szeretnének felmutatni, függetlenül attól, hogy a bika vagy a medve uralkodik éppen. Hogy egy közhellyel érjek: az internet, opciók és határidős termékek, árupiacok és a shortolás korában ez a törekvés természetes. Ma már több mint 1 500 milliárd dollár van ilyen jellegű befektetésekben a világon és a szám dinamikusan növekszik. Vannak természetesen olyan indexek, amelyek ezek teljesítményét próbálják reprezentálni, de saját sikerességünk mérésénél ezekre sincs szükség. Elég feladatnak bizonyulhat saját magunk legyőzése.
Így érdemes az egyes szakaszok hozamait nézni, és összehasonlítani őket havi vagy negyedéves bontásban. Ha ezek mozgóátlaga (legalább 10 periódusú) javuló tendenciát mutat, akkor valószínű, hogy tudásunk fejlődött az adott időszakban. Ha nem, akkor valamit változtatni kell. Ezekből következik, hogy szignifikáns eredményt csak minimum 3, de inkább 5 év után kapunk. A szakirodalom szerint 400 ügylet kell ahhoz, hogy 95%-os megbízhatósággal vizsgáljunk eredményeket (legyen az valós kereskedés, vagy tesztelt stratégia). Ennél egyértelműbb adatot nem is lehet felhozni, ami int minket: ne vonjunk le elhamarkodott következtetést kevés adatból.
A hozamot természetesen minden esetben a kockázattal összefüggésben vizsgálni. Az egyik leggyakrabban emlegetett eszköz a Drawdown, amelyről egy korábbi cikkünk szólt. (http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=57688). Minél kisebb a maximális drawdown, annál jobb eredményről beszélhetünk, de mellette nem szabad figyelmen kívül hagyni a korábbi csúcsoktól eltelt időszakot sem, azaz hogy mennyi idő telik el jellemzően saját befektetéseink értékének csúcsbeállításai között. A kockázat mérésére emellett természetesen elsősorban a szórást igénybe vevő mutatók alkalmasak, ezek egy későbbi cikk témájául szolgálnak alapul.
A nyereséges ügyletek aránya az egyik legtrükkösebb mérőszám. Azt mutatja meg, hogy a lezárt ügyletekből mennyi lett nyereséges az összes befejezett pozíció arányában. Ha ez a szám 50%, akkor minden második pozíció lett profittal lezárva. Kevesebb tapasztalattal rendelkezők esküsznek rá, hogy a siker kulcsa ennek a mutatónak a maximalizálásában rejlik. Arra törekednek, hogy minél többször legyen igazuk, egojukat szépen hizlalva ezáltal, befektetéseik nagyságát kevésbé. A vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy szinte minden esetben ha a szám 60% felett van, akkor a profitot a rendszer vagy az adott befektető rendszerint gyorsan leszüreteli, amíg a trendkövető magatartásra 40% körüli arány jellemző, melynél viszont a nyereséges ügyleteken elért profit átlaga jelentős mértékben meghaladja a veszteségesekét.
Pozícióban lévő átlagos pénzösszeg a teljes befektetés arányában szintén sok félreértésre ad okot. A befektetők jellemző reakciója az, hogy ez az összeg mindig 100% közelében legyen, „ne álljon egy helyben a pénz, hadd dolgozzon”. A piac azonban nem bőkezű a jó lehetőségekkel, gyakran várnunk kell hogy az ezerszer szajkózott megfelelő kockázat/hozam adottságú részvényt megtaláljuk. A szakirodalom ennél is tovább megy: azonos eredményű befektetők közül az a jobb, amelyiknél a szám az alacsonyabb. Ő kevesebb ideig vagy/és kevésbé volt kitéve a piaci mozgások viszontagságainak.
Az előítéletek eldobásával gyakran jól járunk. Felülvizsgálatukkal pedig nem veszíthetünk semmit. Ha úgy tetszik: ez egy ideális befektetés.
Sokszor halljuk: a spekuláció művészet. Ha így van, akkor az egyetlen művészet, amelynek sikerességét objektív eszközök segítségével mérni tudjuk. A számok nem hazudnak, a profit mindig igazat mond. Bár mára egy egész iparág nőtte ki magát a befektetések eredményének elemzésére, az átlagos kereskedő számára egy táblázatkezelő szoftver is bőven elegendő, ha őszintén mérni szeretné saját teljesítményét.
Az első logikus kiindulópont természetesen az elért nyereség a befektetett összeg százalékában, azaz a hozam. Ezt célszerű évesítve számolni, levonva valamennyi díjat (tranzakciós, számlavezetési, stb.), adót (árfolyamnyereség adó, osztalékadó, EHO), járulékos költséget (adat előfizetés, szoftverhasználat, sajtó előfizetés, szakmai anyagok stb.). A legtöbben még az elsőt sem kalkulálják bele az eredménybe. Ha mégis megteszik, rendszerint saját maguk számára is meglepő eredményre jutnak.
A hozam számításánál aranyszabály, hogy minél hosszabb időszakot számolunk, annál megbízhatóbb eredményt kapunk. A 2003-2004-es eredmény például a legtöbb kisbefektetőnél egy nagyságrenddel jobb, mint a 2005-2006-os. Ehhez elegendő a főbb részvények grafikonjára rápillantani. Az első esetben kisebb korrekciókkal tarkított hossz volt a jellemző, a második időszak sokkal rázósabb, irány kereső mozgásával szemben. Nyilvánvaló, hogy az elsőben elért eredmény nem minden piaci szituációban ismételhető meg.
A befektetési alapok többsége valamilyen mutatószámot használ saját teljesítményének összehasonlításához. A benchmark az alap befektetési politikájára jellemző összeállítású index vagy ez alapján különböző súllyal összeállít index(ek) lehetnek. Némi leegyszerűsítéssel mondhatjuk, hogy egy hazai részvényalap benchmark-ja lehet a BUX, egy vegyes alapé 50%-ban a BUX, 50%-ban MAX államkötvény index.
A legtöbb esetben azonban ezt nem javaslom, ha nem szigorú befektetési politikájú alapról, intézményről van szó. A kisbefektetők célja nem egy eszköztípus teljesítményének lekövetése vagy enyhe felülmúlása, hanem folyamatos abszolút hozam elérése. Más szóval: függetlenül a részvénypiac alakulásától, minden évben számottevő nyereséget szeretnének felmutatni, függetlenül attól, hogy a bika vagy a medve uralkodik éppen. Hogy egy közhellyel érjek: az internet, opciók és határidős termékek, árupiacok és a shortolás korában ez a törekvés természetes. Ma már több mint 1 500 milliárd dollár van ilyen jellegű befektetésekben a világon és a szám dinamikusan növekszik. Vannak természetesen olyan indexek, amelyek ezek teljesítményét próbálják reprezentálni, de saját sikerességünk mérésénél ezekre sincs szükség. Elég feladatnak bizonyulhat saját magunk legyőzése.
Így érdemes az egyes szakaszok hozamait nézni, és összehasonlítani őket havi vagy negyedéves bontásban. Ha ezek mozgóátlaga (legalább 10 periódusú) javuló tendenciát mutat, akkor valószínű, hogy tudásunk fejlődött az adott időszakban. Ha nem, akkor valamit változtatni kell. Ezekből következik, hogy szignifikáns eredményt csak minimum 3, de inkább 5 év után kapunk. A szakirodalom szerint 400 ügylet kell ahhoz, hogy 95%-os megbízhatósággal vizsgáljunk eredményeket (legyen az valós kereskedés, vagy tesztelt stratégia). Ennél egyértelműbb adatot nem is lehet felhozni, ami int minket: ne vonjunk le elhamarkodott következtetést kevés adatból.
A hozamot természetesen minden esetben a kockázattal összefüggésben vizsgálni. Az egyik leggyakrabban emlegetett eszköz a Drawdown, amelyről egy korábbi cikkünk szólt. (http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=57688). Minél kisebb a maximális drawdown, annál jobb eredményről beszélhetünk, de mellette nem szabad figyelmen kívül hagyni a korábbi csúcsoktól eltelt időszakot sem, azaz hogy mennyi idő telik el jellemzően saját befektetéseink értékének csúcsbeállításai között. A kockázat mérésére emellett természetesen elsősorban a szórást igénybe vevő mutatók alkalmasak, ezek egy későbbi cikk témájául szolgálnak alapul.
A nyereséges ügyletek aránya az egyik legtrükkösebb mérőszám. Azt mutatja meg, hogy a lezárt ügyletekből mennyi lett nyereséges az összes befejezett pozíció arányában. Ha ez a szám 50%, akkor minden második pozíció lett profittal lezárva. Kevesebb tapasztalattal rendelkezők esküsznek rá, hogy a siker kulcsa ennek a mutatónak a maximalizálásában rejlik. Arra törekednek, hogy minél többször legyen igazuk, egojukat szépen hizlalva ezáltal, befektetéseik nagyságát kevésbé. A vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy szinte minden esetben ha a szám 60% felett van, akkor a profitot a rendszer vagy az adott befektető rendszerint gyorsan leszüreteli, amíg a trendkövető magatartásra 40% körüli arány jellemző, melynél viszont a nyereséges ügyleteken elért profit átlaga jelentős mértékben meghaladja a veszteségesekét.
Pozícióban lévő átlagos pénzösszeg a teljes befektetés arányában szintén sok félreértésre ad okot. A befektetők jellemző reakciója az, hogy ez az összeg mindig 100% közelében legyen, „ne álljon egy helyben a pénz, hadd dolgozzon”. A piac azonban nem bőkezű a jó lehetőségekkel, gyakran várnunk kell hogy az ezerszer szajkózott megfelelő kockázat/hozam adottságú részvényt megtaláljuk. A szakirodalom ennél is tovább megy: azonos eredményű befektetők közül az a jobb, amelyiknél a szám az alacsonyabb. Ő kevesebb ideig vagy/és kevésbé volt kitéve a piaci mozgások viszontagságainak.
Az előítéletek eldobásával gyakran jól járunk. Felülvizsgálatukkal pedig nem veszíthetünk semmit. Ha úgy tetszik: ez egy ideális befektetés.
Wednesday, July 12, 2006
Szemöldökráncolás
Monday, July 10, 2006
Póker és bizonytalanság
Jól sikerült a Pókerverseny!
http://www.bwm.hu/index.php?page=181
---
Régen voltam ennyire bizonytalan a piac sorsát illetően, mint most. Most a kivárás tűnik jó taktikának. Heti Elemzéseink itt olvashatóak:
http://www.bwm.hu/index.php?page=73
http://www.bwm.hu/index.php?page=181
---
Régen voltam ennyire bizonytalan a piac sorsát illetően, mint most. Most a kivárás tűnik jó taktikának. Heti Elemzéseink itt olvashatóak:
http://www.bwm.hu/index.php?page=73
Thursday, July 06, 2006
A Megfejtés 2. - Időtáv
A mai fórum beszélgetésen volt egy érdekes megjegyzés a múltkori bejegyzés kapcsán:
Most közzéteszem a válasszal együtt:
"A legutóbbi beirásodban a blogotokon nagyon türelmetlennek minősítetted a 3 évnél rövidebbre tervező befektetőket és 3-6 évre tetted a már viszonylag ideálisnak mondható időtávot (sőt az írásodból olyasmit éreztem ki hogy az ennél rövidebb távra 1-2év esetleg kevesebbre befektetni vágyókkal nem is szívesen foglalkoztok). Az akcióitokból, legalábbis amiket láttam a blogon illetve a modellportfólióitokban és a befektetési stratégiátokban én ennél rövidebb távokat vélek felfedezni sokszor swinges esetleg DT üzleteket is. A célpont és a belépési pont kiválasztásában is inkább a TA mint a funda játszik szerepet. Én itt egy kis ellentmondást látok. "
"A 12 hónapnál rövidebb időre befektetőket minősítettem türelmetlennek, azon túl 24 hónapig sem éppen nagy türelemről beszélhetünk. 24 hónap felett már valamelyest OK, de azért ez erősen függ a befektetés típusáról. Nagyon fontos különbséget tenni a befektetés és az egyes spekulatív ügyletek között. Például lehet, hogy az említett alap pár hónapos pozíciót vesz fel, ez spekuláció. De ha valaki pénzt helyez az alapba, akkor az már befektetés. A spekulatív ügylet bármennyire rövid is lehet, akár pár perces is (tartottunk ilyen kurzust is), ha jól van felépítve és sikeres. De ha valaki ezt is használjam akkor is több évben gondolkodjon. Több év alatt fog kijönni a jó eredmény ha jó a stratégia. Bármit is csinálsz, 3-6-12 hónap alatt ne gondold meg magad, mert éppen kifogtál egy rosszabb időszakot. A blog-ban ezt nem fogalmaztam meg egyértelműen, ki fogom egészíteni. Szó szerint azokkal nem foglalkozunk aki "pár hónap alatt várja a csodát". Irreális elképzeléseknek nem tudunk megfelelni. Több évben kell gondolkozni, és reális hozam-kockázat párosításban. "
Wednesday, July 05, 2006
Erő kitörés után
Tuesday, July 04, 2006
A megfejtés
A megfejtés feltárása és a következtetés levonása előtt egy közlemény: csütörtökön 14 és 16 óra között mindenki kérdésére szívesen válaszolok a fórumban, és természetesen később is, akár email-ben is.
---
Előre jelzem, hogy ebben a bejegyzésben minden finomkodás nélkül - egyeseknek talán még kegyetlennek tűnő módon is fogok írni. Nem célom senkit sem megsérteni vagy megbántani, de most határozottan fogalmazok, mert a sikeres befektetés egyik legfontosabb tényezőjéről van szó. Ha valaki rosszul tűri a szigorúbb hangvételt, semmi gond, de ez esetben ne olvassa el az alábbi sorokat.
Négy nap alatt jött meg az első helyes megfejtés a legutóbb feltett kérdésemre, és szándékosan vagy véletlenül, de rá is tapintott a probléma lényegére:
"Szia
A VM (vakmajom) alap eszközértéke és árfolyamgörbéje, számomra az a megdöbbentő hogy elég sokat tartogatok belőle :)"
Az oszlopdiagram (szürke) jelzi, hogy mennyi pénzt kezel az alap (nettó eszközérték), míg a zöld vonal a befektetés értékét (egy jegyre jutó nettó eszközérték). A kettő közötti különbség lényege, hogy a teljes vagyon nemcsak a befektetések sikerétől, hanem az újonnan befizetett összegektől, illetve a kivonásoktól is függ.
Négy nap alatt jött meg az első helyes megfejtés a legutóbb feltett kérdésemre, és szándékosan vagy véletlenül, de rá is tapintott a probléma lényegére:
"Szia
A VM (vakmajom) alap eszközértéke és árfolyamgörbéje, számomra az a megdöbbentő hogy elég sokat tartogatok belőle :)"
Az oszlopdiagram (szürke) jelzi, hogy mennyi pénzt kezel az alap (nettó eszközérték), míg a zöld vonal a befektetés értékét (egy jegyre jutó nettó eszközérték). A kettő közötti különbség lényege, hogy a teljes vagyon nemcsak a befektetések sikerétől, hanem az újonnan befizetett összegektől, illetve a kivonásoktól is függ.
Ha valaki október elején fektetett be 1000 Ft-ot, akkor az június elején valamivel több mint 1020 Ft-ot ért, éves szinten ez 3% körüli hozamot jelent. Ezt sokan nagyon kevésnek találták, ez látszik az oszlopdiagrammon. Az alap indulása után alig egy hónappal már 2 milliárd forintot kezelt, ami az abszolút hozamot kitűző alapok között itthon hatalmas siker (az Egyesült Államokban egy sort sem kapna a Wall Street Journal-ban).
A megdöbbentő dolog ekkor következett be. A kezelt tőke már január végén csökkenni kezdett, vagyis több pénzt vettek ki az alapból, mint amennyi új befektetés érkezett. A folyamat az ezt követő hónapokban felgyorsult, és júniusra a kezelt tőke majdnem a felére csökkent. Vagyis 1 milliárd forinttal több pénzt vontak ki az alapból (a maximum 50%-át), mint amennyit befizettek. Még az sem mondhetnánk, hogy egy nagy befektető vonta ki a pénzét, hiszen a csökkenés folyamatos és gyorsuló volt. Ezek az emberek, cégek, intézmények, stb, tehát 3-6 hónapot vártak, majd (valószínűleg az alacsonynak tartott hozam miatt) kivették pénzüket az alapból.
Idézek a Concorde Alapkezelő oldaláról:
"Az Alap ideális diverzifikációs (kockázatmegosztó) eszközt jelent a hagyományos alapok mellett azoknak a befektetőknek, akik legalább 2-3 éves távon keresnek megfelelő befektetési lehetőséget."
2-3 év vs. 3-6 hónap! Az Alap befektetőinek kb. a fele a kitűzőtt és kommunikált időtáv negyedét-tizenkettedét sem várta meg. Miért? Mi járt ezeknek az embereknek a fejében? Ha tudták, hogy a célt nem ilyen rövid idő alatt szeretné az alapkezelő a tanácsadóval elérni, akkor miért gondolták meg magukat?
Elképzelhető persze, hogy az értékesítés során nem jól kommunikált az Alapkezelő, de inkább az anyacég. Egyszer voltam egy portfolió kezelési órán két éve, ahol Szabó László, a Concorde Alapkezelő feje tartott előadást. Ez alapján (is) szinte lehetetlennek gondolom, hogy a rossz tájékoztatás lett volna a probléma. Egyszerűen arról volt szó, hogy a befektetők álomvilágban élnek, rövid idő alatt csodát vártak, nem törődve a figyelmeztetésekkel, és amikor kijózanódtak, egyszerűen továbbálltak. Valószínűleg részvényeket vásároltak május elején...
Akkor nézzük, hogyan nevezzük azon (valamennyire is kockázatos befektetésbe invesztáló) embereket, akik 3 hónapnál rövidebb idő alatt várják az egyértelmű eredményt:
TÜRELMETLEN
...akik 3 és 6 hónap között...
TÜRELMETLEN
...akik 6 és 12 hónap között...
TÜRELMETLEN
...akik 12 és 24 hónap...
NEM ÉPPEN TÜRELMES
...akik 24 és 36 hónap...
ALIG TÜRELMES
...akik 36 és 60 hónap...
ENYHÉN TÜRELMES
...60 hónap felett...
TÜRELMES
Ez a helyzet. Javaslom mindenkinek, hogy a legutolsó kategóriába tartozzon, de legalább az Enyhén Türelmesek nem túl népes csoportjába. Hozzám ne jöjjön senki, aki pár hónap alatt várja a csodát. Ennél nem tudok egyértelműbben fogalmazni.
Sokakban bizonyára felmerül, hogy miért beszélek egy kvázi konkurens termékről (még ha nem is ugyanazt a tevékenységet végezzük mint a Concorde Alapkezelő hiszen mi tanácsadó cég vagyunk, és sok mindenben pl. méret, múlt, stb. nem vehetjük fel velük a versenyt), és pláne miért dícsérem azt. Egyrészt mert VM és VM, valamint az Alapkezelő tudása megérdemli ezt a tiszteletet. Másrészt, ami itt még fontosabb: mindenkinek jó lenne ha elmaradt befektetési kultúránk végre javulna és általában menne az abszolút hozamú megoldások felé, nem pedig az ellenkező irányba, önromboló türelmetlenség miatt.
Friday, June 30, 2006
Mit ábrázol az alábbi kép?
...és miért megdöbbentő? A tippeket a faluvegi@bwm.hu címre kérem.

(KLIKK A KÉPRE)
----
Jól sikerült a tegnapi Tőzsdeklub. Olyan sokan voltak, hogy a BÉT rendezvénytermében a légkondi nem tudta behűteni a termet, mégis mindenki kitartott és 30-40 perccel tovább maradt mint a klub hivatalos vége. Több kérés futott be, hogy tegyük közzé Kutas Gáborék könyvajánlóját, íme:
http://www.tozsdeliga.hu/?p=elemz_pw&id=1922511&t=jat

(KLIKK A KÉPRE)
----
Jól sikerült a tegnapi Tőzsdeklub. Olyan sokan voltak, hogy a BÉT rendezvénytermében a légkondi nem tudta behűteni a termet, mégis mindenki kitartott és 30-40 perccel tovább maradt mint a klub hivatalos vége. Több kérés futott be, hogy tegyük közzé Kutas Gáborék könyvajánlóját, íme:
http://www.tozsdeliga.hu/?p=elemz_pw&id=1922511&t=jat
Thursday, June 29, 2006
Kitörni készülő részvények – Hogy találjuk meg őket?
FIGYELEM! Ma este 6 órakor leszek vendég a BÉT-en, a Tőzsdeklubban. Ha sietsz még odaérsz (V. Deák Ferenc u. 5.), ma meccs sincs.
---
A technikai elemzést alkalmazó spekulánsok között toronymagasan a kitörés alapú stratégiák vezetnek. Nem véletlenül. A trend folytatódásának az egyik legbiztosabb jele a beszűkülést követően a partvonalon álló pénzek hirtelen beszállása, vagy (csökkenő trendek esetén) a részvények eladása. Jelzi, hogy pszichológiai oldalról alátámasztott a trend, hiszen sikerült új szinteket meghódítani, és a megugró forgalom sejteti: van még tartalék a tendencia folytatódására.
A stratégia és annak vállfajai – különös tekintettel a rövid távon kereskedőkre – azonban az utóbbi időben jelentős mértékben felgyorsították a folyamatot és rontották annak minőségét. Más szóval: a kitörésekre ma már pillanatok alatt rárepül a sáskahad és a szép termés reményét gyorsan eltünteti, ezzel magának is ártva. Mostanra a kitörések többsége nagyon gyorsan zajlik le, és a fürge pozíciózárások miatt nagyon sok igen hamar be is hal. Azok a türelmesebb spekulánsok, akik szeretnének hosszabb ideig ülni a trendben, érthetően nehezen kezelik a jelenséget.
Mit lehet tenni, hogy megelőzzük az ilyen helyzeteket?
Az egyik megoldás, hogy tágabb stoppot alkalmazunk, így a kitörés behalásakor a stop megbízás nem fog kiütni minket, ha később folytatódik a trend. Ezzel mind a kockázatunkat növeljük, vagy ha a jellemző pozíció méret csökkentése mellett döntünk, a hozamunk lesz kisebb. Emellett értékes időt fogunk veszíteni, ha a korábbi kitörési szint alá visszaeső részvény egy helyben toporog.
A másik megoldás, hogy a kitörésnél gyorsan reagálunk és gyorsan is zárjuk a pozíciót az első felbukkanó jelre, ami a hirtelen árfolyammozgás megállására utal. Ehhez jó stressztűrő képesség és érzék kell, ezért a többség számára egyáltalán nem javasolt.
A harmadik és célra vezető módszer, ha minél alaposabban megvizsgáljuk, hogy miként viselkedik egy-egy papír közvetlenül kitörés előtt, és ezekre a jelekre lépünk pozícióba. A legtöbb esetben a kitörést megelőző napokban a meglévő sávon, vagy folytatódást jelző alakzaton belül is egy kisebb sávot alakít ki az ellenállásnál (ha emelkedő trendről beszélünk), illetve óvatosan növekvő forgalom mellett fehér gyertyát vagy nagy alsó árnyékú doji-t alakít ki az árfolyam. Jó példa erre a tegnap Rácz Balázs cikkében már említett JAVO, ahol mindez megtörtént, de jó szűrőrendszert kellett alkalmazni ahhoz, hogy észrevegyük.

Ennek a módszernek a gyengesége éppen ebben rejlik. Nehéz észrevenni, pláne nehéz jó szűrési paramétereket találni rá, amikor több ezer részvény közül kell megtalálni a lehető legjobbat. Emellett a belépési pont viszonylag magasan lesz, ami behalt kitörés esetén megint csak csökkenti az esélyeinket a jelentősebb nyereségre.
Mi több év alatt számos tesztet futtattunk le keresve azon hasonlóságokat, amiket a részvények árfolyamai produkálnak kitörés előtt. Keveset találtunk, de a tesztek azt jelezték, hogy ha középtávú, 1 hónapnál hosszabb pozíciót célzunk meg, akkor az éves csúcstól 3-5%-ra lévő részvényeket kell vizsgálnunk. Ezen belül azokat, amelyek lényegesen jellemző volatilitásuk alatt vannak. Az első meghatározáshoz vehetjük például a Stochastic indikátort (a második paramétert 1-nek, az elsőt 260-nak vegyük), és nézzük meg a 95 és 97 között lévő értékeket mutató részvényeket. Az éves maximumtól való távolság ötlete „CS” fedőnéven futó kollégám agyából pattant ki. (Azzal ne törődjünk, amit az ortodox és rugalmatlan szakirodalom tanít: a Stochastic magas értéke önmagában még nem jelent túlvettséget, pláne ilyen extrém beállítás esetén – másrészt a fent említett paraméterek enélkül az indikátor nélkül is beállíthatóak). Ezek után, vagy akár ezzel párhuzamosan vizsgáljuk meg a másodikat, hogy mely részvények szűkültek be, várva a kitörési lehetőséget. Ehhez Nosztrai Ádám kollégám által kifejlesztett indikátort használtam, amely kiugróan magas értéket mutat, ha a jellemző volatilitást szokatlanul alulmúlja az utolsó napok volatilitása.
Gyakorlatilag ezt a módszert alkalmaztuk a FAL esetén, ahol a papír viszonylag hosszú ideig konszolidált a 48-51 dollár közötti sávban. Nem mellékes az a tény, hogy eközben a piac kisebb zuhanórepülést mutatott be, így a részvény számottevő relatív erőről tett tanúbizonyságot. Az éves csúcs beállítása még május 17.-én történt. A legjobb belépési zónák június elején, de inkább közepén voltak. Itt nagyon szűk sávba rendeződött be a papír és éppen jó helyen volt, hogy lendületet vegyen a kitöréshez. Jelen esetben a szerencse is közrejátszott, hiszen a részvény réssel nyitott, egyből számottevő nyereséget nyújtva. A stratégia kiemelendő előnyét ez az eset is mutatja: bekerülési értékünk alacsony, hiszen nem a kitörés után a tömeggel együtt rohanva jutottunk hozzá a részvényekhez, amely esetben már veszteségben lennénk.

Fontos, hogy az éves (vagy más beállított) csúcsot ne az utolsó pár napon produkálja a részvény, az ideális belépés valahol 1-3 hétre van a korábbi maximumtól. Természetesen mindez csak a stratégia alapját képezheti, piaconként, szektoronként és más okok miatt helyzethez igazítani kell.
Ideális megoldás ez a kitörés előtti papírok megtalálására? Nem, hiszen nem tudhatjuk előre, hogy megtörténik-e a hirtelen árfolyammozgás, illetve a nekünk ideális irányba következik-e be. A felvázolt stratégia és annak továbbfejlesztett változatai viszont alkalmasak arra, hogy növeljük stratégiánk hatékonyságát, a nyereség bővítésének valószínűségét és csökkentsük vele a kockázatot.
Faluvégi Balázs
Bridge Wealth Management
---
A technikai elemzést alkalmazó spekulánsok között toronymagasan a kitörés alapú stratégiák vezetnek. Nem véletlenül. A trend folytatódásának az egyik legbiztosabb jele a beszűkülést követően a partvonalon álló pénzek hirtelen beszállása, vagy (csökkenő trendek esetén) a részvények eladása. Jelzi, hogy pszichológiai oldalról alátámasztott a trend, hiszen sikerült új szinteket meghódítani, és a megugró forgalom sejteti: van még tartalék a tendencia folytatódására.
A stratégia és annak vállfajai – különös tekintettel a rövid távon kereskedőkre – azonban az utóbbi időben jelentős mértékben felgyorsították a folyamatot és rontották annak minőségét. Más szóval: a kitörésekre ma már pillanatok alatt rárepül a sáskahad és a szép termés reményét gyorsan eltünteti, ezzel magának is ártva. Mostanra a kitörések többsége nagyon gyorsan zajlik le, és a fürge pozíciózárások miatt nagyon sok igen hamar be is hal. Azok a türelmesebb spekulánsok, akik szeretnének hosszabb ideig ülni a trendben, érthetően nehezen kezelik a jelenséget.
Mit lehet tenni, hogy megelőzzük az ilyen helyzeteket?
Az egyik megoldás, hogy tágabb stoppot alkalmazunk, így a kitörés behalásakor a stop megbízás nem fog kiütni minket, ha később folytatódik a trend. Ezzel mind a kockázatunkat növeljük, vagy ha a jellemző pozíció méret csökkentése mellett döntünk, a hozamunk lesz kisebb. Emellett értékes időt fogunk veszíteni, ha a korábbi kitörési szint alá visszaeső részvény egy helyben toporog.
A másik megoldás, hogy a kitörésnél gyorsan reagálunk és gyorsan is zárjuk a pozíciót az első felbukkanó jelre, ami a hirtelen árfolyammozgás megállására utal. Ehhez jó stressztűrő képesség és érzék kell, ezért a többség számára egyáltalán nem javasolt.
A harmadik és célra vezető módszer, ha minél alaposabban megvizsgáljuk, hogy miként viselkedik egy-egy papír közvetlenül kitörés előtt, és ezekre a jelekre lépünk pozícióba. A legtöbb esetben a kitörést megelőző napokban a meglévő sávon, vagy folytatódást jelző alakzaton belül is egy kisebb sávot alakít ki az ellenállásnál (ha emelkedő trendről beszélünk), illetve óvatosan növekvő forgalom mellett fehér gyertyát vagy nagy alsó árnyékú doji-t alakít ki az árfolyam. Jó példa erre a tegnap Rácz Balázs cikkében már említett JAVO, ahol mindez megtörtént, de jó szűrőrendszert kellett alkalmazni ahhoz, hogy észrevegyük.

Ennek a módszernek a gyengesége éppen ebben rejlik. Nehéz észrevenni, pláne nehéz jó szűrési paramétereket találni rá, amikor több ezer részvény közül kell megtalálni a lehető legjobbat. Emellett a belépési pont viszonylag magasan lesz, ami behalt kitörés esetén megint csak csökkenti az esélyeinket a jelentősebb nyereségre.
Mi több év alatt számos tesztet futtattunk le keresve azon hasonlóságokat, amiket a részvények árfolyamai produkálnak kitörés előtt. Keveset találtunk, de a tesztek azt jelezték, hogy ha középtávú, 1 hónapnál hosszabb pozíciót célzunk meg, akkor az éves csúcstól 3-5%-ra lévő részvényeket kell vizsgálnunk. Ezen belül azokat, amelyek lényegesen jellemző volatilitásuk alatt vannak. Az első meghatározáshoz vehetjük például a Stochastic indikátort (a második paramétert 1-nek, az elsőt 260-nak vegyük), és nézzük meg a 95 és 97 között lévő értékeket mutató részvényeket. Az éves maximumtól való távolság ötlete „CS” fedőnéven futó kollégám agyából pattant ki. (Azzal ne törődjünk, amit az ortodox és rugalmatlan szakirodalom tanít: a Stochastic magas értéke önmagában még nem jelent túlvettséget, pláne ilyen extrém beállítás esetén – másrészt a fent említett paraméterek enélkül az indikátor nélkül is beállíthatóak). Ezek után, vagy akár ezzel párhuzamosan vizsgáljuk meg a másodikat, hogy mely részvények szűkültek be, várva a kitörési lehetőséget. Ehhez Nosztrai Ádám kollégám által kifejlesztett indikátort használtam, amely kiugróan magas értéket mutat, ha a jellemző volatilitást szokatlanul alulmúlja az utolsó napok volatilitása.
Gyakorlatilag ezt a módszert alkalmaztuk a FAL esetén, ahol a papír viszonylag hosszú ideig konszolidált a 48-51 dollár közötti sávban. Nem mellékes az a tény, hogy eközben a piac kisebb zuhanórepülést mutatott be, így a részvény számottevő relatív erőről tett tanúbizonyságot. Az éves csúcs beállítása még május 17.-én történt. A legjobb belépési zónák június elején, de inkább közepén voltak. Itt nagyon szűk sávba rendeződött be a papír és éppen jó helyen volt, hogy lendületet vegyen a kitöréshez. Jelen esetben a szerencse is közrejátszott, hiszen a részvény réssel nyitott, egyből számottevő nyereséget nyújtva. A stratégia kiemelendő előnyét ez az eset is mutatja: bekerülési értékünk alacsony, hiszen nem a kitörés után a tömeggel együtt rohanva jutottunk hozzá a részvényekhez, amely esetben már veszteségben lennénk.

Fontos, hogy az éves (vagy más beállított) csúcsot ne az utolsó pár napon produkálja a részvény, az ideális belépés valahol 1-3 hétre van a korábbi maximumtól. Természetesen mindez csak a stratégia alapját képezheti, piaconként, szektoronként és más okok miatt helyzethez igazítani kell.
Ideális megoldás ez a kitörés előtti papírok megtalálására? Nem, hiszen nem tudhatjuk előre, hogy megtörténik-e a hirtelen árfolyammozgás, illetve a nekünk ideális irányba következik-e be. A felvázolt stratégia és annak továbbfejlesztett változatai viszont alkalmasak arra, hogy növeljük stratégiánk hatékonyságát, a nyereség bővítésének valószínűségét és csökkentsük vele a kockázatot.
Faluvégi Balázs
Bridge Wealth Management
Portfolió link:
Wednesday, June 28, 2006
Tandíj
http://index.hu/velemeny/jegyzet/tandij/
Szeretem Tóta W. jegyzeteit. Szinte minden cikkben van valami amivel nem értek egyet, de valamiben profi: hullámokat kelt, provokál. Most ráadásul telibe is talált.
Az összes politikai vonatkozástól eltekintve: igaza van a kormányzatnak abban, hogy bevezeti a tandíjat (más kérdés a stílus, időzítés, egyeztetés hiánya, néhány ponton az átgondolatlanság)
Mondhatnánk hogy én már könnyen beszélek, nekem már nem kell tandíjat fizetni. És jól mondanánk.
De ugyanez a helyzet a tőzsdén is. Itt is tanulni kell, és itt is meg kell fizetni a tandíjat. Ez lehet pénzben, időben, energiában, idegeskedésben, stb. Semmi sincs ingyen. Ha ezt elfogadjuk, megtettük a legfontosabb lépést a jó befektetővé váláshoz.
Szeretem Tóta W. jegyzeteit. Szinte minden cikkben van valami amivel nem értek egyet, de valamiben profi: hullámokat kelt, provokál. Most ráadásul telibe is talált.
Az összes politikai vonatkozástól eltekintve: igaza van a kormányzatnak abban, hogy bevezeti a tandíjat (más kérdés a stílus, időzítés, egyeztetés hiánya, néhány ponton az átgondolatlanság)
Mondhatnánk hogy én már könnyen beszélek, nekem már nem kell tandíjat fizetni. És jól mondanánk.
De ugyanez a helyzet a tőzsdén is. Itt is tanulni kell, és itt is meg kell fizetni a tandíjat. Ez lehet pénzben, időben, energiában, idegeskedésben, stb. Semmi sincs ingyen. Ha ezt elfogadjuk, megtettük a legfontosabb lépést a jó befektetővé váláshoz.
Monday, June 26, 2006
Buffett megnyomta a "Charity" gombot
Buffett gives $37 billion to Gates and family foundations - Yahoo! News
Na végre, Warren! Pedig azt hittük, hogy már nem fogunk megbocsátani, miután egy osztrák testépítőt támogattál Kaliforniai kormányzónak.
Méltó befejezése egy csodálatos pályának.
(A Berkshire részvényesek valószínűleg nem fognak örülni annak, hogy pár év alatt 30 mrd dollárnyi részvény ömölhet a piacra...a részletek megismerése után többet fogunk tudni)
Na végre, Warren! Pedig azt hittük, hogy már nem fogunk megbocsátani, miután egy osztrák testépítőt támogattál Kaliforniai kormányzónak.
Méltó befejezése egy csodálatos pályának.
(A Berkshire részvényesek valószínűleg nem fognak örülni annak, hogy pár év alatt 30 mrd dollárnyi részvény ömölhet a piacra...a részletek megismerése után többet fogunk tudni)
Melyik a világ legdrágább városa?
New York? Los Angeles? Párizs? London?
Tokió? Dubai? Kuvait?
Moszkva!
Ahol a világ legtöbb dollármilliárdosa él, elképesztő fejlődést mutatott be az elmúlt 16 évben.
Budapest nem került be az első ötvenbe és valószínűleg idén a forint gyengülés miatt még lejjebb csúszik.
Nagyot erősített Hong Kong és Szöul, 33 helyett lépett előre Kijev és 48 helyet Dubai. Még ennél is többet, 85-öt Sao Paulo, 86-ot Rio De Janeiro.
http://www.mercerhr.com/pressrelease/details.jhtml/dynamic/idContent/1142150
Miért érdekes ez tőzsdei szempontból?
Mert pontosan látszik, hogy mely piacokon van a legnagyobb fejlődés, vagy rosszabb esetben lufifújás. Hova megy a pénz. Hol pörögnek az események. Minél nagyobbat ugrik felfelé egy város a listán, annál nagyobb az oda tartozó piac volatilitása...Persze ez túl egyszerű lenne, de felfedezhető összefüggés.
---
Nem várunk nagy elmozdulást a hét elején:
USA - Heti Elemzés - Kamatdöntésre várva
EU - Heti Elemzés - A bika és a medve is szabadságon?
Tokió? Dubai? Kuvait?
Moszkva!
Ahol a világ legtöbb dollármilliárdosa él, elképesztő fejlődést mutatott be az elmúlt 16 évben.
Budapest nem került be az első ötvenbe és valószínűleg idén a forint gyengülés miatt még lejjebb csúszik.
Nagyot erősített Hong Kong és Szöul, 33 helyett lépett előre Kijev és 48 helyet Dubai. Még ennél is többet, 85-öt Sao Paulo, 86-ot Rio De Janeiro.
http://www.mercerhr.com/pressrelease/details.jhtml/dynamic/idContent/1142150
Miért érdekes ez tőzsdei szempontból?
Mert pontosan látszik, hogy mely piacokon van a legnagyobb fejlődés, vagy rosszabb esetben lufifújás. Hova megy a pénz. Hol pörögnek az események. Minél nagyobbat ugrik felfelé egy város a listán, annál nagyobb az oda tartozó piac volatilitása...Persze ez túl egyszerű lenne, de felfedezhető összefüggés.
---
Nem várunk nagy elmozdulást a hét elején:
USA - Heti Elemzés - Kamatdöntésre várva
EU - Heti Elemzés - A bika és a medve is szabadságon?
Thursday, June 22, 2006
10 félelem, amitől meg kell szabadulnod
A tőzsdei befektetéseket, pláne a spekulációt a legjobban az indokolatlan félelmek tehetik tönkre. Nemcsak rossz érzést okoznak, de kimutatható veszteséget is. Körbekérdezve tőzsdén már megfordult ismerőseimet az alábbi szubjektív listát és rá adott válaszokat gyűjtöttem össze.
„Kimaradok az emelkedésből!”
A globális piacokon ma már tízezres nagyságrendű eszközbe lehet fektetni. Ha kimaradsz egy trendből, akkor nem egyszer perceken belül ott terem egy másik. Ez a félelem általában arra szokott vezetni, hogy a taxi sofőrökkel együtt a csúcson szálljon be valaki. Nem a már meglévő teljesítményből, hanem a jövőre vonatkozó kilátásokból, valószínűségekből érdemes kiindulni.
„Nem állítok be stop-loss-t, mert kiüt, aztán megfordul.”
Ha stop-loss megbízást ad meg valaki, akkor előbb-utóbb ez meg fog történni vele. Sőt, egy idő után ez rendszeressé fog válni. De más lehetőség az átlag-spekuláns számára nincs, hogy kezelje a kockázatot, ha már a részvénypiacra merészkedett. El kell fogadni, hogy ez a kereskedés velejárója. Gyakorlattal csökkenthető az előfordulások száma, de teljesen soha nem szüntethető meg. Összességében a jó stop stratégia sokkal nagyobb veszteségektől fog megóvni, mint amennyi nyereségről lemaradsz.
„Mások többet nyertek, mint én.”
A tőzsdei nyereségekkel mindenki henceg. A veszteségekről hallgat. Mindig lesz olyan, aki sokkal többet keresett az utolsó időszakban lévő trenden, de ki tudja meddig marad így. A befektető nem alap, nem kell versenyeznie másokkal vagy bármilyen benchmark-kal. Persze hosszú távon a felvállalt kockázatnak megfelelő hozamot kell elérni, de a befektetőnek elsősorban magát kell legyőznie.
„Nagy veszteségeim vannak, és nem fogom visszanyerni!”
Ezen a félelmen azért kell túllépni, mert tökéletesen megalapozott. A nagy veszteség után szinte soha nem fogod VISSZANYERNI, amit elveszítettél. Ha erre törekedsz, akkor felesleges kockázatokba hajszolod magad, ami az esetek többségében még fájdalmasabb veszteségekhez vezet. Töröld a szótáradból ezt a szót. Tekintsd a friss állapotot kiindulópontnak.
„Nem történik semmi izgalmas a piacon…”
Nagyon veszélyes félelem. A tőzsde nem játékterem, vidámpark, vagy night club. Nem arra van, hogy a tevékenység közben megemelje az adrenalin szintedet. Ez beszűkült gondolkodásmódhoz, túlságosan gyakori kereskedéshez vezet, ami a te pénztárcádat szűkíti, a brókercégedét tágítja. Ha nem látsz jó lehetőséget, ne kereskedj. Semmi sem kötelez rá.
„Félek a túlságosan hektikus mozgásoktól.”
A részvényeknél ez elkerülhetetlen. Vannak ugyan nyugodtabb időszakok, de ezeket előbb-utóbb felváltja az eufória és a pánik keserédes egyvelege. Ha félsz attól, hogy túl nagy a kockázat a hirtelen árfolyammozgások miatt, vegyél fel kisebb pozíciót. Ha még mindig kényelmetlenül érzed magad, vegyél fel még kisebbet. Ha továbbra is, szállj ki teljesen. De akkor ne irigykedj mások nyereségére.
„Már nyertem, nem szeretném elveszíteni.”
Valamelyik pénzpiaci alapot ajánlom. A piacot nem érdekli, hogy a pénzed mennyi volt korábban és honnan származik. Amit részvénybe teszel, azt kockáztatod, függetlenül attól, hogy az 20 évi munkával összekapart megtakarítás, családi örökség, vagy részvénypiaci nyereség. Ha az elején vállaltál kockázatot, akkor később miért nem?
„Fogalmam sincs mi fog történni…”
Nekem se. Súlyos tévhit, hogy a tőzsdén jósolni kell. A lehetőségek száma végtelen, ma már végtelen számú olyan ügylet van, amikor nem kell megtippelni az árfolyammozgás irányát, csak például egyes papírok alul vagy felülteljesítését, kitörését, unalomba fulladását, stb. Az emberi ego minduntalan abba az irányba űz minket, hogy törekedjünk arra, hogy mindig igazunk legyen. A tőzsdén ez nem lehetséges, de nincs is rá szükség. Egy jól kiérlelt stratégia többet ér mint tíz jó meglátás.
„Már csinálom egy ideje, de még mindig nem rázódtam bele, félek hogy nem is fogok!”
Elképesztően gyakori hiba, hogy pár hónap kísérletezés után sokan csalódottan hagyják ott a piacot. Pedig ha zongorázni, golfozni, főzni, igazán jól évekig tart megtanulni, akkor miért tartana kevesebb ideig a részvénypiaci spekuláció? Sőt, mint a színészetet, ezt is örökké tanulja az ember.
Végezetül: „Mi lesz, ha megemelik az árfolyamnyereségre, osztalékra vonatkozó adókat?”
Megemelik. Jobb, ha felkészülünk rá lelkileg, anyagilag, jogilag. Ha megemelték, újra meg fogják. Ha kikerülöd, kiegészítő szabályt hoznak. Ha kedvezményt kapsz, eltörlik. Ez egy örök macska-egér harc. Ha tőzsdézel, ez kötelező gyakorlat. Fogadd el és harcolj.
„Kimaradok az emelkedésből!”
A globális piacokon ma már tízezres nagyságrendű eszközbe lehet fektetni. Ha kimaradsz egy trendből, akkor nem egyszer perceken belül ott terem egy másik. Ez a félelem általában arra szokott vezetni, hogy a taxi sofőrökkel együtt a csúcson szálljon be valaki. Nem a már meglévő teljesítményből, hanem a jövőre vonatkozó kilátásokból, valószínűségekből érdemes kiindulni.
„Nem állítok be stop-loss-t, mert kiüt, aztán megfordul.”
Ha stop-loss megbízást ad meg valaki, akkor előbb-utóbb ez meg fog történni vele. Sőt, egy idő után ez rendszeressé fog válni. De más lehetőség az átlag-spekuláns számára nincs, hogy kezelje a kockázatot, ha már a részvénypiacra merészkedett. El kell fogadni, hogy ez a kereskedés velejárója. Gyakorlattal csökkenthető az előfordulások száma, de teljesen soha nem szüntethető meg. Összességében a jó stop stratégia sokkal nagyobb veszteségektől fog megóvni, mint amennyi nyereségről lemaradsz.
„Mások többet nyertek, mint én.”
A tőzsdei nyereségekkel mindenki henceg. A veszteségekről hallgat. Mindig lesz olyan, aki sokkal többet keresett az utolsó időszakban lévő trenden, de ki tudja meddig marad így. A befektető nem alap, nem kell versenyeznie másokkal vagy bármilyen benchmark-kal. Persze hosszú távon a felvállalt kockázatnak megfelelő hozamot kell elérni, de a befektetőnek elsősorban magát kell legyőznie.
„Nagy veszteségeim vannak, és nem fogom visszanyerni!”
Ezen a félelmen azért kell túllépni, mert tökéletesen megalapozott. A nagy veszteség után szinte soha nem fogod VISSZANYERNI, amit elveszítettél. Ha erre törekedsz, akkor felesleges kockázatokba hajszolod magad, ami az esetek többségében még fájdalmasabb veszteségekhez vezet. Töröld a szótáradból ezt a szót. Tekintsd a friss állapotot kiindulópontnak.
„Nem történik semmi izgalmas a piacon…”
Nagyon veszélyes félelem. A tőzsde nem játékterem, vidámpark, vagy night club. Nem arra van, hogy a tevékenység közben megemelje az adrenalin szintedet. Ez beszűkült gondolkodásmódhoz, túlságosan gyakori kereskedéshez vezet, ami a te pénztárcádat szűkíti, a brókercégedét tágítja. Ha nem látsz jó lehetőséget, ne kereskedj. Semmi sem kötelez rá.
„Félek a túlságosan hektikus mozgásoktól.”
A részvényeknél ez elkerülhetetlen. Vannak ugyan nyugodtabb időszakok, de ezeket előbb-utóbb felváltja az eufória és a pánik keserédes egyvelege. Ha félsz attól, hogy túl nagy a kockázat a hirtelen árfolyammozgások miatt, vegyél fel kisebb pozíciót. Ha még mindig kényelmetlenül érzed magad, vegyél fel még kisebbet. Ha továbbra is, szállj ki teljesen. De akkor ne irigykedj mások nyereségére.
„Már nyertem, nem szeretném elveszíteni.”
Valamelyik pénzpiaci alapot ajánlom. A piacot nem érdekli, hogy a pénzed mennyi volt korábban és honnan származik. Amit részvénybe teszel, azt kockáztatod, függetlenül attól, hogy az 20 évi munkával összekapart megtakarítás, családi örökség, vagy részvénypiaci nyereség. Ha az elején vállaltál kockázatot, akkor később miért nem?
„Fogalmam sincs mi fog történni…”
Nekem se. Súlyos tévhit, hogy a tőzsdén jósolni kell. A lehetőségek száma végtelen, ma már végtelen számú olyan ügylet van, amikor nem kell megtippelni az árfolyammozgás irányát, csak például egyes papírok alul vagy felülteljesítését, kitörését, unalomba fulladását, stb. Az emberi ego minduntalan abba az irányba űz minket, hogy törekedjünk arra, hogy mindig igazunk legyen. A tőzsdén ez nem lehetséges, de nincs is rá szükség. Egy jól kiérlelt stratégia többet ér mint tíz jó meglátás.
„Már csinálom egy ideje, de még mindig nem rázódtam bele, félek hogy nem is fogok!”
Elképesztően gyakori hiba, hogy pár hónap kísérletezés után sokan csalódottan hagyják ott a piacot. Pedig ha zongorázni, golfozni, főzni, igazán jól évekig tart megtanulni, akkor miért tartana kevesebb ideig a részvénypiaci spekuláció? Sőt, mint a színészetet, ezt is örökké tanulja az ember.
Végezetül: „Mi lesz, ha megemelik az árfolyamnyereségre, osztalékra vonatkozó adókat?”
Megemelik. Jobb, ha felkészülünk rá lelkileg, anyagilag, jogilag. Ha megemelték, újra meg fogják. Ha kikerülöd, kiegészítő szabályt hoznak. Ha kedvezményt kapsz, eltörlik. Ez egy örök macska-egér harc. Ha tőzsdézel, ez kötelező gyakorlat. Fogadd el és harcolj.
Wednesday, June 21, 2006
Mit csináljunk bizonytalan piacon?
http://www.tozsdeforum.hu/index2.phtml?menu=21&submenu=onearticle&news_id=360584
---
Egyik ügyfelünk is jól vette észre, hogy milyen szép beszűkülés van a Google-ban. Inkább a lefelé történő robbanást valószínűsítettem, de egyelőre éppen az ellenkezője látszik kirajzolódni. Bármi is lesz, nagy elmozdulásra számítok.
---
Egyik ügyfelünk is jól vette észre, hogy milyen szép beszűkülés van a Google-ban. Inkább a lefelé történő robbanást valószínűsítettem, de egyelőre éppen az ellenkezője látszik kirajzolódni. Bármi is lesz, nagy elmozdulásra számítok.
Subscribe to:
Posts (Atom)


