Jaj! Kína! Jaj!

A pénzügyi sajtón túl, szinte minden tele van a tegnapi zuhanással. Ami történt, az nekünk sem esett jól bár nem is volt vészes, de az ilyesmi benne van a pakliban, ezért kell megfelelő kockázatkezelést alkalmazni.

Tudom, hogy akik ezt a blog-ot olvassák, legalább 10 cikket elolvastak a "Mi lesz most?" témakörben. Nem állok be a sorba, ehelyett a befektetői és/vagy spekulánsi szemlélet kapcsán osztok meg pár gondolatot, sőt inkább link-erdőt.

A mi szemszögünkből, közép és hosszútávon mindegy, hogy merre megy a piac. Megfelelő eszközök vannak arra, hogy keressünk az árfolyamemelkedésen, árfolyamcsökkenésen, mozdulatlanságon, a volatilitás növekedésén, vagy csökkenésén, az egymáshoz képest történő elmozduláson. Ezen eszközökhöz tartoznak a határidős piacok, az opciók, a spread ügyletek. Ezekről szól az abszolút hozamú alapok koncepciója, erről szólnak a mi stratégiáink.

Azt, hogy persze mikor melyik eszközt, és milyen formában kell használni, nagyon nehéz meghatározni, kivétel nélkül mindenki számára. De erről szól a blog, az oktatási cikkek, a tőzsdejáték, és a publikációink, ezért tanulunk olyan sokan hosszú évek óta elméleti és gyakorlati szinten a piacról, hogy ebben fejlődjünk.

A kétségbeesőknek: Csak Nyugi! Sok út vezet az üdvözüléshez, mind hosszú és rögös. Cserébe izgalmas és megéri végigmenni rajta. Ennyit mára a bölcselkedésekről :)

Versenyt hirdetek! - "Nyugdíj - Hozzállás" címmel

Azt eddig is tudtuk, hogy a magyar lakosság jelentős többsége egy szalmaszálat nem tesz keresztbe a saját nyugdíjának érdekében. Idáig azt gondoltam, hogy azért, mert tájékozatlan a kérdésben, és fogalma sincs arról, hogy mekkora veszélyben van ő maga is, és úgy általában a társadalom. Tévedtem:

"A választ adó közel 27 ezer akkori, illetve leendő európai uniós állampolgárnak mintegy kétharmada szerint a következő generációnak nehezebb dolga lesz az életben a munkanélküliséggel kapcsolatos veszélyek, a megélhetési költségek emelkedése és a bizonytalanná váló nyugdíj miatt. A magyar megkérdezetteknek csupán 29%-a bízik még a jövőbeli nyugdíjában, ami a német 25%-os arány után a második legalacsonyabb arány az EU 25-ben." (kiemelés tőlem)

(Forrás)

Jelen pillanatban kétfajta intézményesített (és egyben komoly adókedvezményre jogosító) lehetőség van itthon, ha a kötelező nyugdíjfizetési formákat nem számítjuk be (hiszen a lakosság 71%-a ebben nem bízik). Az egyik az önkéntes nyugdíjpénztáraké, akikről tudjuk hogy van 1,3 millió fő taglétszámuk, de ennek közel a negyede nem fizet be semmit, így kb. 1 millió főről beszélünk (a munkaképes korú lakosság jó esetben 20%-a), de róluk is tudjuk, hogy befizetésük általában nagyon alacsony.

(Forrás)

A másik lehetőség a NYESZ, Nyugdíj Előtakarékossági Számla, ami sokkal rugalmasabb. Ezt 1 év alatt a jóval több mint 3 millió munkavállaló, és 5 millió munkaképes korú állampolgár közül alig 10 000-en választották (0,33%, 0,2%, és akkor még optimistán számoltam). A helyzetre jellemző, hogy a BÉT elnöke, a NYESZ kezdeményezője, ezt még sikernek is elkönyvelhette és az előzetes várakozáskhoz képest igaza is van.

Tehát a magyarok jó esetben 21%-a tesz valamit (korántsem biztos, hogy elvárásaihoz képest elegendőt) azért, hogy a majdani szánalmas állami (vagy kötelező) nyugdíját kiegészítse. Eközben 71%-uk nem bízik benne. Ez minimum 50%-os elképesztő ellentmondás!

Ez a jó esetben is legkevesebb 2,5 millió ember, ha nem bízik a jövőben, MIÉRT NEM TESZ VALAMIT HOGY JAVÍTSA AZT???

Aki fel tudja oldani ezt az ellentmondást, a faluvegi@bwm.hu címre küldött email-ben megfogalmazva, egy Bock féle Cabernet Sauvignon-t kap tőlem. Az elbírálás a saját szubjektív döntésem, de valaki mindenképpen meg fogja kapni a Villányból származó kiváló bort.

10 év nagy idő

Egy tanulmány miatt ki kellet választanom azt a 10 részvényt, amelyek különböző ágazatokból kerülnek ki és a dollárban (nem darabszámban) számolt átlagos forgalmuk a legnagyobb. A részvények: AAPL AMGN C CSCO GE INTC JNJ MSFT PFE XOM.

A részvények 10 évét visszanézve elképesztő különbségek tárulnak fel. Emlékeztetőül: 97-2000 elejéig vad emelkedés, utána 2-2,5 évig durva visszaesés, majd lassú és bizonytalan emelkedés volt mostanáig a piacon, de az egyedi teljesítmények szélsőséges mozgásokat hoztak.

AAPL: Bár a csúcs harmadára esett 2001 elejére, azóta megkilencszerezte értékét, az utóbbi évek sztárpapírja más dimenziókban él mint a többiek.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=AAPL&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

AMGN: akár egyetlen hónapban 30-40% mozgás, nagy felfutás, majd 2002 októberére nagy visszaesés, de gyors visszarántás, bár 2005-ben rekordot döntött, ma ott van, ahol a 2000-es csúcs volt, ami ebben a mezőnyben remek teljesítmény.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=AMGN&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

C: Egyike azoknak, akik nagyon olcsón megúszták a 2000-2002-es medve időszakot, de mégsem tudták mind a mai napig bankot robbantani, és megdönteni a mindenkori rekordjukat…közel 7 éve.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=C&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

CSCO: Az internet lufi kipukkanása előtti időszak sztárja, majd a piac második legnagyobb vesztese a nagyok közül. Gyakorlatilag meg kellene háromszoroznia az értékét, hogy új abszolút rekordra jusson.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=CSCO&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

GE: Ő is mélyen elmaradva a 2000-ben beállytott rekordtól, ráadásul az utóbbi két évben nem tudott lépést tartani a piaccal, egy helyben toporog.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=GE&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

INTC: Látványosan a leggyengébb részvény a 10-es listán. Nemcsak hogy nem heverte ki a 2000-ben elszenvedett csapást, de képtelen volt még egy köztes csúcs beállítására sem.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=INTC&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

JNJ: Bár teljesítményét tekintve a középmezőnyben foglal helyet, hosszú távú grafikonja mindvégig szépen illeszkedett egy emelkedő trendbe, aminek egyelőre nincs vége. Amolyan „alapok kedvence”.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=JNJ&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

MSFT: Mint a legtöbb technológiai nagyágyú kapott egy csúnya pofont 2000-ben, azóta inkább szorgalmas fejőstehénként rója a mezőt, relatív teljesítmény gyatra, de lehetne rosszabb is. Egykori csúcsának eléréséhez dupláznia kellene.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=MSFT&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

PFE: Bár olcsón megúszta a lufi kipukkanását, azóta sem talált magára, és kénytelen lenyelni a keserű pirulát: brutálisan alulteljesítő évek óta, és felét éri egykori csúcsának, ami kicsit még lejjebb is van, mint a teljes piac 2003-as alján tapasztalt árfolyama.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=PFE&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

XOM: 2002 óta a második legsikeresebb részvény olajozottan jutott fel az új mindenkori csúcsra és sorra dönti rekordjait, kicsattanó egészségnek örvend.

A 10 éves teljesítmények:

Mindezen példák jól jelzik, hogy még egy egymást nagyon is másolni tűnő piacon is elképesztő különbségek vannak. Emellett továbbra is érdemes figyelni a relatív erőt, egymáshoz viszonyított teljesítményt hosszútávon. A piac belül szinte folyamatosan átrendeződik. Csak ez eltart egy darabig…

Nagyobb elmozdulás

A korábbi őrült hullámvasút járat után a kínai részvények jó ideje megnyugodni látszanak. Szerintem ez csak átmeneti. Számos jel mutat arra, hogy heteken belül komoly elmozdulás történjen bennük. Erre jó példa a legismertebb kínai ETF, az FXI szimmetrikus háromszöge, amely alakzat megérett a befejezésre.

De nemcsak a kínai részvényekre igazak ezek, hanem számos amerikai technológiai papírra, például az Apple-re (AAPL) is...bár számos termékük: "Assembled in China".

---

Folytatódik a Félelem és Reszketés a Tőzsdén és a Sportban.

A milliárdos miniszter és a hitelkártya tartozás

Az Index közölt egy cikket a két SZDSZ elnökjelöltről, fontos és kevésbé fontos pontokon összehasonlítva őket. A befektetési kultúra szempontjából a két politikus megtakarításai az érdekesek. Ezt a területet egyébként az egyik jelölt, nevezetesen a gazdasági miniszter is fontosnak tartja. Ennek tükrében még megdöbbentőbb, ami Kóka János neve mellett szerepel a "megtakarítások" rovatban, gondolom a vagyonnyilatkozatából ollózva (kiemelések tőlem).

"49 960 amerikai dollár értékpapírban, 172,5 millió forint óvadéki betét, 10 millió forint lekötött betét, 3 millió forint készpénz, pénzintézeti folyószámlán 2 millió forint, 122,3 millió forint egyéb befektetés, 440 ezer forint hitelkártya tartozás"

Remélem, hogy ez csak valami vicc, mert ez nem lehet ép ésszel megmagyarázni, racionális indokokkal biztosan nem. Miért kér ki valaki THM 50%-60%-ok mellett egy hitelkártyát, amikor a folyószámláján is több millió Ft-ja van? Ezt még azzal sem lehet megindokolni, hogy hirtelen tetszett meg valami és minden le volt kötve. Azzal sem, hogy a miniszter úr a 45 napos határidőn belül kamatmentesen használta ki a kártyát (egyéb díjak, ráadásul milliárdos döntési jogkör mellett pár ezer Ft-ot akart spórolni?). Esetleg a választópolgároknak jelezte, hogy néha ő sem úszik a pénzben (pedig de)? Aki tudja mi van a háttérben, legyen szíves kommentelje be.

Bármi is van emögött, az biztos, hogy nem mutat jó példát azoknak akik egészségesebben szeretnék a pénzügyeiket kezelni...

Churn 'em and Burn 'em - update

Sok reakciót kaptam az előző bejegyzésre, ahol az ügyfeleket szándékosan kiszipolyozó, alulképzett brókereket kritizáltam. A téma érzékenysége miatt főként email-ben írtak. Két levélre szeretnék itt válaszolni, illetve szeretném kiemelni.

- Nem önmagában a hideghívással, közvetlen megkereséssel van a baj. Pláne nem önmagában a brókercégekkel. Nem is a Cseh nemzettel... Akiket kritizáltam, azok a "Churn 'em and Burn 'em" filozófiát magukénak valló, ügyfelet szándékosan mindenben beugrasztó és túlkereskedés miatt tranzakciós díjon etikátlanul kereső brókerek. A helyzet 2006 végén/2007 elején az, hogy történetesen két cseh háttérrel rendelkező brókercég csinálja ezt szisztematikusan.

-Az egyik ilyen cégnél korábban dolgozó olvasótól kaptam egy levelet, amit itt kivonatolva közlök, a konkrétumokat kiszedve. Jól világított rá, hogy nem a gyorsan felvett, szakmai tudás nélküli, telefonálgató fiatalok a hibásak, akik általában át sem látják, hogy milyen kárt okoznak, hanem azok, akik őket kinevelik és utasítgatják.

"(...)Az egyik ilyen BRÓKERCÉGNÉL dolgoztam több, mint két hónapot. Pénzügyi főiskolára járok és imádom a technikai elemzést. Több, mint egy éve kezdtem el vele komolyabban foglalkozni. Munka mellett mindig ezzel töltöttem az időmet. (...)Önöktől is folyamatosan kapom az információt. Tőzsdézek és nagyon érdekel a dolog. Ezért amikor megkeresett ez a CÉG örültem, hogy belekóstolhatok és bíztam benne, hogy sokat fogok tanulni. Tanultam is… Már az oktatásukon okosabbnak éreztem magam , ami már bajt jelentett, de gondoltam nem lehet mindent egyszerre elmondani. Furcsa volt, hogy nem érdekelt senkit mennyire értek vagy nem értek hozzá. Mint később kiderült azért, mert olyan embereket kerestek akinek semmi közük ehhez a világhoz..

Mindegy bizakodtam, hogy majd a „plazmatévésmonitoros” teremben !!! Még egyszer mondom imádom a technikai elemzéseket. Aztán jött a hideg zuhany …:

- hívni embereket, akik azt sem tudják mi befektetés
- akik azt sem tudják mi a tőzsde
- akik azt sem tudják mi a bróker
- akik csak a bankbetéteket ismerik a maguk 7 % hasznukkal (mert az a biztos)
- meg akik tojnak a fejemre

Talán annyira nem voltam gyenge és csak nagy cégek vezetőit hívtam, ezért nagyon hamar meglettek az első ügyfeleim. Örültem, hogy megy ez csak csinálni kell. Eladásra kínáltuk a XXXXXXX részvényeit, de mire megkötöttük a szerződéseket meg a papírmunkát egy jelentős támasz esett el és én nem vettem meg a részvényeket. Számos bróker közül csak én nem vettem. Mondták így sosem lesz pénzem… Igazuk volt. Nem voltam hajlandó a saját nyereségem érdekében odadobni azokat az embereket , akiket meggyőztem, hogy a részvényekkel igenis lehet pénzt keresni…XXX USD -ről pár nap alatt XXX- ra esett a részvény.

Magam nem vehettem részvényeket csak ha a menedzser jóváhagyta és mivel nem nagyon értette mit mondok így nem volt sikeres az eszmecserénk.

Közben pedig mindenki telefonált és telefonált….

Az emberek akik ott dolgoznak nem akarnak rosszat csak nem értik, hogy mire megy ki a játék. Valamivel több, mint két hónap után kiléptem és velem azok akiknek elmondtam, hogy én miért lépek ki. Akkor megértették ők is. Ezért azt gondolom, hogy nem ezek a fiatal „brókerek” a hibásak hanem azok akik engedélyezik az ilyen hazárdjátékot. Nem csak rájuk üt vissza hanem a magyar cégekre is. Ezt sajnálom igazán.(...)"

Még egyszer köszönöm a levél írójának, hogy megoszthattam a blog többi olvasójával is a tapasztalatait.

---

"...and now for something completely different:"

Sokszor kérdezték már ügyfelek, érdeklődők, hogy mit érdemes elolvasni.

Könyvek:

http://www.tozsdeliga.hu/?p=oktatas&alcsop=49

Cikkeknél hírforrásoknál eddig bonyolultabb volt a helyzet. Itt van viszont egy link, amin folyamatosan jelölöm, hogy mit ajánlok, és a lényeget a szoftver automatikusan kiszedi a lényeget:

http://www.google.com/reader/shared/02369655243231056798

RSS olvasóba is betehető, így gyorsan kap vki értesítést, ha új ajánlott cikk került fel.

Churn 'em, and Burn 'em

Tegnap megint felhívtak egy cseh brókercégtől (nem attól, akik pár hónapja hívtak), és nagy hangzavar közepette a szokásos módon felépített szöveget nyomták le (jellemző, hogy utána sem néznek, hogy mi a foglalkozása annak akinek a számát kinézik az adatbázisból). Egy céget, és egy aktuális nagyszerű lehetőséget ajánlottak. Ehhez persze "gyorsan és most kell cselekedni". A telefonáló részletes képzést a hideghívásból, de szakmai tudása alulról súrolta a nullát.

Tudjátok kire emlékeztetnek ezek az emberek? Az egymás hegyén-hátán dolgozó brókerekre a a Tőzsdecápák című filmben. Az egyik jelenetben két kolléga, Bud Fox (Charlie Sheen), nem fogad el haverjától Marvintól egy meghívást egy kosármeccsre, mert az estét az elemzésre akarja szánni. Erre Marvin kissé felkapva a vizet azt mondja, hogy ne foglalkozzon azzal mi lesz a piacon, hanem: "Come on forget charts, will ya? We’re not fund managers here baby. Churn ‘em and burn ‘em." (Ugyan már, felejtsd el a grafikonokat! Mi nem portfolió menedzserek vagyunk, öreg. Húzz ki belőlük annyi pénzt, amennyit csak lehet). Az összes idézet a filmből itt.

A Churn 'em and Burn 'em régi szólás az angolszász területen dolgozó brókerek között. A lényeg: adj elő egy jól hangzó történetet az ügyfélnek, és csinálj vele annyi ügyletet, amennyit csak tudsz, és sajtolj ki belőle amennyit csak lehet, függetlenül attól, hogy ez neki jó vagy nem...

"That means win the client over, give them a good spin story about a stock, get them to do as many trades as possible whether it's good for them or not, and keep doing it until you have used up all their money." (Forrás)

A szomorú az egészben, hogy nem önmagában az ügyfélkereséssel van a baj (pl. nemrég hívtak egy magyar cégtől is, ők nem kábítottak kihagyhatatlan lehetőséggel), hanem azzal, hogy mindez etikátlan (mégcsak nem is törvénytelen) módon, és nevetséges szakmai tudás alapján történik. Akik művelik ezzel lehet, hogy rövid távon sok pénzt keresnek, de hosszú távon maguk alatt vágják a fát. Sajnos közben az ügyfelek pénze és bizalma alatt is. Innen is üzenem nekik: szégyelljétek magatokat.

Azoknak, akik félnek, hogy besétálnak a csapdába nem lehet eléggé hangsúlyozni: SOHA NE HIRTELEN JÖTT ÖTLET VAGY TIPP ALAPJÁN FEKTESSÜNK BE!

Miért nem elég a stop megbízás használata?

Ezért:

A BRLC az egyik legígéretesebb hosszútávú chart-tal rendelkező papír. Két részletben 8,50 körüli bekerülési árral rendelkeztünk, egy mostanában ritkán jól működő, klasszikus alakzat alapján. Amikor 9 dollár fölé emelkedett, 8,75-re, amikor pedig két alsó árnyékkal bőven felette ragadt, 9 dollára húztam a stoppot. Ma 7,86-on, mintegy 16%-kal nyitott alacsonyabban, a kiszállási átlagár 7,80 lett. A veszteség több mint háromszor akkora lett, mint ha a stopnál szállunk ki. Pedig volt pont, ahol a nyereség a beszállási árra vetítve elérte a 12%-ot. Csökkenő trendről, bármilyen előjelről szó sem volt, legalábbis nem technikai oldalról.

Az ilyen esetek nagyon ritkák, de néha előfordulnak. Ezért alaposan megnézem, hogy milyen a korreláció a többi pozícióval, mennyi azoknak az összes kockázata, milyen piacokon, szektorokban és ágazatokban vannak. Ez alapján alakítom ki, hogy mekkora legyen a teljes tőkére vetítve a kockázat. Ez esetben ez 0,05%-a volt a tőkének, a veszteség megközelítőleg 0,16% lett ezen a pozíción.

Képzeljük el, hogy valaki bátor, és 3%-ot kockáztat pozaciónként. Ebben az esetben percek alatt 10% lett volna a vesztesége. Ezért önmagábn kevés a stop használata.

(Képzeljük el, hogy valaki kétszeres tőkeáttétellel ugyanazon a szinten vásárolt és ugyanoda tette a stopját, mint ahova én. Ebben az esetben pénzének 20%-át veszítette volna el, ha stoppot is használ. Ha a bekerülési ár 10 dollár lenne, akkor 44%-ot, hiába van stop.)

Szóljanak a fanfárok!

...a Dow 12 700 pont felett, mindenkori rekord! Hurrá.

Nem tudom mikor fog feltűnni a szaksajtónak, hogy az említett index jelentősége egyre kisebb, érdemes szélesebb körben körülnézni.

Másrészt hiába megy elsőként új csúcsra az általuk bálványozott index, egyedül nem képes magával vinni a többieket (kicsit olyan, mintha a kapus akarna mindenáron gólt lőni), valaki másnak kellene az élen járni. Elsősorban a technolgiai szektornak, ami azért ébredezik, de nem nevezném élen járónak, vagy erősen bullish-nak. Hiányzik a nagy forgalom felfelé, és nincsenek hosszú fehér gyertyák.

Összességében azonban még így is felfelé néz ki a piac, de hiányzik az igazi erő. Egyszer tartottam egy kis létszámú csoportnak egy délelőtti előadást úgy, hogy előtte kb. 2 órát aludtam. A Red Bull segítségével végignyomtam, de nem mondom, hogy nagy elánnal. A végén a kérdőívre nagyon jó pontokat kaptam, de valakitől a "Mi hiányzott leginkább az előadásról?" kérdésre az alábbi választ kaptam: "A Lendület". Ha most a piacra nézek, akkor értem meg igazán, hogy mire gondolt :)

Néha a profi szakemberek, újságírók is ordas hibákat követnek el, vagy elképesztő mértékben csúsztatnak. Hogy ennek a szándékos átverés, a figyelem felkeltése, vagy a szimpla butaság az oka, azt nehéz megmondani.

A Forbes magazin minden évben közzéteszi az amerikai football csapatok becsült értékét, és a hozzájuk tartozó üzlet főbb aspektusait. Mondhatnánk, hogy ez minket nem érdekel, de érdemes kiemelni, hogy a világ 10 legértékesebb sport csapatából 8 ebből a sportágból jön (a maradék kettő a labdarúgásból: Manchaster United és Real Madrid). A tavalyi bevezető szöveg egy részlete:

"This year the average NFL team is worth $898 million, 211% more than when Forbes began calculating team values eight years ago. Look at it this way: Football team values have increased 11 times more than the S&P 500 since 1998."

A Forbes azt sugallja, hogy a csapatokba való befektetés hihetetlen bomba üzlet volt. A 8 év alatti 211%-os hozam, éves szinten 15,23%, ami nagyon szép adat, de már önmagában némileg árnyalja a fenti képet. Az S&P 500 1998 végén 1300 pont környékén volt, akkor 1400-tól nem messze volt, ami 1,3%-os éves hozamot mutat. Tudjuk jól, hogy a részvénypiac hosszútávú hozamai ennél sokkal magasabbak, 10-11% környékén vannak az S&P 500 esetén. Még ha ez vissza is esik a jövőben, akkor is jóval több lesz, mint 1,3%. A Forbes újságírói azonban önkényesen kiválasztották a kezdő időpontot, mondván, akkor kezdték kalkulálni a football csapatok értékeit. Csakhogy akkor a részvényindex éppen csúcsra volt járatva, egy elképesztő emelkedés után, 8 év után nem megháromszorozta, hanem megnégyszerezte az értékét. Eközben pedig az NFL csapatok értéke alig-alig nőtt.

Amikor úgy hasonlít valaki hozamokat össze, hogy feltűnően egy kezdő időponthoz ragaszkodik, főként ha ez az időszak nagyon rövid, akkor gyanakodjunk és nézzük meg a teljes képet. Pláne, ha a hozamokat el is osztja egymással.

---

Hogy megint erről a sportról hozok példát, az nem véletlen: ma hajnalban rendezik az amerikai football legnagyobb ünnepét, a döntőt: a Super Bowl-t. Az alábbi post-ban szereplő Peyton Manning élete legnagyobb csatájára készül az NFL legjobb védelme ellen. Akit érdekel, az már 22:45-től tudja nézni a beharangozót a Sport 1-en, ahol a döntőt helyszínről 1 órával később kezdik.
Érdekesség még, hogy ilyenkor adják el a legdrágábban a reklámidőket a TV társaságok, ami nem csoda, hiszen amerikában 150 millió ember, világszerte több-kevesebb ideig 1 milliárd fő követi az eseményeket. Egyetlen 30 mp-es reklám szpot ára 2,6 millió dollár, vagyis több mint 500 millió forint! (a Sport 1-en ezeket (sajnos-nem sajnos) nem lehet látni)

---

Sokan kérték tőlem az előadásaink alatt, hogy írjak bővebben az abszolút hozamú befektetésekről. Örülök, hogy ilyen nagy érdeklődés van erre, a cikket megtaláljátok itt:

Publikációink

A teljes Amaranth történet

Az előző post-ban említett tavaly őszi Amaranth hedge fund bukás teljes történetét leírta a portfolio.hu is, valószínűleg szintén a Wall Street Journal cikke nyomán. Érdemes elolvasni, arra figyeljetek, hogy a legtöbb cikk csak néhány napig érhető el. Nem tartozott szorosan a témához, ezért nem emeltem ki, de a Portfolio megteszi: külön érdekesség, hogy a Wall Street legnagyobb cégei milyen kegyetlenül használták ki az Amaranth szorult helyzetét...Ha bajban vagy, soha ne kérj segítséget egy befektetési bankártól. ;)