Tuesday, May 01, 2007

A leggazdagabb magyar még gazdagabb lesz?

Ma a munkát nem pihenéssel ünneplem, hanem...munkával. Egyrészt az amerikai piac nyitva van (lesz pár órán belül), másrészt készülök a jövő heti Debrecenben tartott tanfolyamokra (+ még egy hétvégi útra, amelynek semmi köze a blog témájához, de van annyire érdekes hogy beszámoljak róla jövő héten). Debrecen kapcsán: ma, azaz május 1.-én, éjfélkor van a határidő a csütörtöki és pénteki előadásokra a jelentkezési határidő. Leírás itt, Jelentkezés itt.

----

Az Interactive Brokers kibocsátás, amiről volt szó:

Ki a leggazdagabb magyar?

Zöld Újság

...új fejleményeket hozott. Nagyon úgy néz ki, hogy megemelik a kibocsátási árfolyamra előzetesen megadott 23-27 dolláros sávot 27-31 dollárra, és a kibocsátási mennyiséget közel 35 millió darabra. A korábbi cikkben közölt számítás alapján az új részvényárral számolva Péterffy úr vagyona csak az Interactive Brokers csoportban meg fogja haladni a 10 milliárd dolláros álomhatárt. A sajtóközlemény.

A Portfolió is megjelentetett egy cikket, az elején az én számításomra hagyatkoznak, majd egy tőlük megszokott, magas színvonalú, mégsem túlburjánzó fundamentális értékelést tesznek közzé. Érdemes elolvasni.

Sokan kérdezik, hogy érdemes-e beszállni az Interactive Brokers most kibocsátott részvényeibe. Továbbra sem foglalok állást a kérdésben, etikai és egyéb okokból én nem fogok vásárolni, a fontosabb tényezőket a fenti cikkben kifejtettem. Általános kérdésekre (tehát a "Vegyek-e?" kivételével szinte mindenre) szívesen válaszolok.

Friday, April 27, 2007

Játékos?

Kaptam egy érdekes levelet arról, hogy mi a teendő, ha valaki a tőzsdével való kezdeti ismerkedés után szeretné jobban beleásni magát a "tőzsdézésbe".

"Egyik kedden jelen voltam a bevezető előadáson. Sokmindent tudtam már a befektetésekről, rendszeresen foglalkozom az eseményekkel, lehetőségekkel, tanulom a fogalmakat, folyamatokat, rendelkezem pénzügyi tervvel -tehát amolyan önképző módon haladok lassan az úton. Kezdetben befektetési alapokat választottam, "próbáltam" bizonyos szempontok alapján.

Azonban nem szeretném játékosként leélni az életemet (utalva Kostolany befektető/spekuláns/játékos megkülönböztetéseire), annál jóval többre vágyom. Egy laikus kérdésem van: mikor kezdjek tőzsdézni? A tudásom kevés, de bővül. Mikor érezhetem úgy, hogy besétálhatok egy brókercéghez a pénzemmel? Gondolom nincs olyan, hogy jövő kedden már fogok annyit tudni, hogy spekuláljak. Gondolom azt is, hogy a tapasztalat viszi előre az embert, bármennyire felkészült is. Egy bróker biztosan összeállítana egy számomra megfelelő portfóliót, de rettenetesen kiváncsi természetű vagyok, ezért kifaggatnám mindennek a miértjéről. Vagy netán egy jövőbeni spekuláns játékosból lesz?"

A legendás tőzsdeguru a játékosok alatt azokat értette, akik komoly háttértudás nélkül, szinte laikusként rohannak a piacra, és rendszerint komoly veszteségeket hoznak össze.

Az első kérdés az: Kell-e valóban tőzsdére menni? Elégedetlenséget okoz, ha befektetési alapokban vagy vagyonkezelőkkel intézzük befektetéseinket?

A válasz csak abban az esetben lehet IGEN, ha:

- Kedvet érzünk ahhoz, hogy ezzel töltsük el időnk egy részét
- Van is időnk legkevesebb heti 1 órát erre fordítani, de szerencsésebb minimum napi félórát.
- Már rendelkezünk elméleti tudással, ismerjük a fontosabb fogalmakat, és van számottevő tudásunk elemzési oldalon is.
- Van szélessávú net kapcsolatunk, felhasználói szintű ismeretünk böngészők, operációs rendszerek terén.
- Legkevesebb 500 000 Ft összeggel rendelkezünk, ami nem máshoz kell (megélhetés, lakás vagy autó hitel, vésztartalék, stb.)
- Kitartóak vagyunk.

De hangsúlyozom: semmi gond nincs azzal, ha valaki nem tőzsdézik aktívan. Akkor is kiveheti részét a részvénypiac teljesítményéből, akkor is elérhet magas hozamot. Például abszolút hozamú alapokkal. A játékos tudásszintjével is meg lehet gazdagodni, csak másban bízva.

Ha mégis belevágunk:

Legyünk fokozatosak. Ha a fenti feltételeknek megfelelünk, első lépésként megnyithatunk egy számlát egy online felületet is adó, és alacsony költségeket felszámító brókercégnél, vagyonunk egy kis részével.

Ha van rá lehetőség, akkor osszuk meg pénzünket (diverzifikáljunk) legalább 3-4, de akár 10 különböző részvény között. Határozzunk meg pontos befektetési stratégiát (mi alapján, mikor, milyen időtávra döntünk, és negatív forgatókönyv esetén mikor szállunk ki).

Csak akkor növeljük a tőzsdén forgatott tőkét, ha már néhány veszteséges ügyleten is túl vagyunk, és tudjuk miként reagálunk.

Még ha nagyon sikeresek is vagyunk, eleinte maradjunk óvatosak. Kockáztassunk keveset, és csak szép lassan emeljük a téteket.

Ha mindez túl soknak hangzik semmi gond. Rengeteg hely van a neten, ahol lehet gyakorolni a tőzsdei befektetéseket, például a Tőzsdeligán:

www.tozsdeliga.hu

(Ismeretlen oknál fogva nem működnek a linkek, bocs)
---

Már csak 4 napig lehet jelentkezni a Debrecenben tartott előadásainkra (Május 3.-4.). Részletek:

http://www.bwm.hu/index.php?page=200

---

Időtényező: friss cikk arról, hogy ha gyengén alakul egy befektetésünk értéke, akkor mi a teendő, meddig kell kitartani. A Bridge Wealth Management honlapján belépés után lehet olvasni a cikket. Ha még nem regisztráltál, itt díjmentesen megteheted.

www.bwm.hu

Wednesday, April 25, 2007

Zöld újság

Akit érdekel, a Leggazdagabb Magyar témaköre, az vegye meg a mai Világgazdaságot, ahol a cikkem rövidített, átláthatóbb, szerkesztett változata olvasható, plusz van egy fénykép Péterffy úrról is.

Update: Az Index-en is kint van, egy még rövidebb változat.

Tuesday, April 24, 2007

Összehoztad minden idők legnagyobb buktáját? Annyi baj legyen!

Tudtátok, hogy John Meriwether, aki összehozta a Long Term Capital Management nevű hedge fund-ot, amelyik világrekordot döntött 4,6 miliárd dolláros veszteségével (mindössze 4 hónap alatt), újra hedge fund-ot vezet? Nem is akármekkorát: 7 éve 250 millió dollárral kezdtek és ma 2,5 milliárd dollár felett vannak a kezelt vagyont tekintve.

Az eset értelmezhető úgy is, hogy vannak befektetők akik semmiből sem tanulnak.

De értelmezhető úgy is, hogy vannak hedge fund manager-ek, akik sosem adják fel.

Monday, April 23, 2007

Melyik magyar pénzügyi cég egyik vezetője nem tiszteli a szabályokat?

Az alábbi képet (bocs a minőségért, videóból átmásolva, valamiért ilyen lett) ma reggel 9:46-kor lőttem a Margit krt.-n. Az egyik hazai pénzügyi cég egyik vezetője Bentley-jével elállta az utat a keresztirányú forgalom elől a pirosban, noha azt a KRESZ tiltja, ráadásul szinte teljesen feleslegesen tette ezt. Talán azt gondolta: "Nem érdekelnek a többiek, én akkor is előrébb megyek 5 métert"? Gyanítsuk, hogy a cégkultúra is hasonló módon működhet...?



Hogy kiről és főképpen melyik cégről van szó, azt nem árulom el, aki tudja, nyugodtan comment-elje be.

---

Update: Kaptam egy email-t, hogy ne legyek igazságtalan, lehet hogy csak véletlenül "csúszott be a kereszteződésbe". Nos, én láttam, hogy akkor gurult előre, amikor már állt a sor, de ettől függetlenül lehet szó figyelmetlenségről, csak nem valószínű. A email-ező azt is kifogásolta, hogy egy ennyire kis szabálysértést nem kellene ennyire felnagyítani. Ebben van igazság, azért finomítottam a fenti szöveget.

Több email-t is kaptam viszont arról, hogy áruljam el, ki az, nem mondják el senkinek. Ugyan nálam van rendszámos verzió is, de személyiségi okok miatt nem fogom azt közzétenni, és nem is fogom elárulni kiről van szó. Aki úgy gondolja, hogy tudja, kommenteljen.

Thursday, April 19, 2007

Overnight – magyar film a tőzsdéről

Az Overnight minden szempontból meglepő film. Amikor pár éve hallottam a Moszkva Tér c. kiváló alkotás rendezőjétől, Török Ferenctől egy interjúban, hogy a tőzsdéről szeretne filmet forgatni, azóta vagyok kíváncsi, hogy milyen lesz az első magyar tőzsdés mozi. Úgy hallottam, hogy a nyilvános premier csak szeptemberben lesz, de a Titanic Filmfesztiválon most bemutatták két alkalommal – le is csaptam a lehetőségre. Rengeteg – bevallom főként negatív – előítélettel viseltettem a film iránt, ezek közül azonban kevés vált be.

A „bróker” mint olyan – kihalóban lévő dinoszaurusz. Minden igaz rá, ami a 65 millió éve élt óriáshüllőkre: sokszor túl nagy, túl sok jelentőséget tulajdonítanak neki, nem életképes, mégis okos, nem fog eltűnni, csak átalakul: lesz belőle vagyonkezelő, tanácsadó, elemző, akvizíciós csoport, corporate finance-es, kockázati tőkés, a gyengébbje pedig ingatlanközvetítésbe fog majd, helyüket pedig átveszik a számítógépek. Szinte biztos voltam benne, hogy a film a sablonok és klisék tengerében fürödve a minimum a 10 évvel ezelőtti hőskor világát (erre a film producere egyébként utalt is) fogja realistának gondolt, de valójában béna mese formájában bemutatni, és a könyörtelen brókervilág és a fellegekben járó filmesek képtelenek lesznek harmóniát alkotni, helyette egy össze nem álló, főzhetetlen masszát fogunk kapni. Nos, nem így lett, de a stáb egy egészen furcsa csellel érte el, hogy az alkotás ne essen bele ebbe a hibába.

SPOILER WARNING (aki szeretné megnézni a filmet, és nem szeretné tudni előre hogy mi fog történni, az ne olvassa tovább a bejegyzésemet)

A cím zseniális. Egyszerre jelez a szakmához értőknek, utal ötletesen a történetre, és még jól is hangzik. A sztori egy bróker körül zajlik, akinek gyakorlatilag (kicsit több mint) 24 óráját mutatja be. A Bodó Viktor által alakított Vas Péter egy szakmailag nem teljesen tisztázott csalást hoz össze egy német ügyfele pénzével. Neki 25%-os hozamot ígért (az nem derül ki milyen időtávra – valószínűleg jobb is), de aktuálisan csak 10%-nál tart. Délelőtt azonban jelentkezik az ügyfél, hogy azonnal kivenné a pénzét. Kétségbeesésében Indiában hasonló munkát végző régi barátját hívja fel, hátha ő tud valami jó befektetési lehetőséget neki, amellyel egyetlen éjszaka alatt kipótolhatja a kérdéses összeget.

Azt gondolhatnánk, hogy emiatt a film gyors, pörgős, hirtelen vágásokkal, pattogós zenével és dinamikus operatőri munkával festi le a történetet. Hatalmas tévedés, éppen az ellenkezője igaz. A film ritmusa inkább hasonlít egy lassan hömpölygő – néhol kissé zavaros – folyóhoz, mint egy vadul örvénylő és gyorsan lefolyó vízesés rendszerhez. A mintegy 90 perc alatt egyetlenegy alkalommal sem kapunk gyomorgörcsöt, nem markolásszuk a karfát, nem dőlünk a lábunkat rázva előre, és nem is nézünk meglepődve, mint Rozália a filmszínházban. Helyette nyugodtan üldögélünk, és tagjainkat lezseren kinyújtózva kényelmesen bambuljuk ahogy Bodó Viktor helyrehozza teljes életét, amíg a Föld szép lassan és méltóságteljesen megfordul a tengelye körül. A legjobb szó a film tempójára, a színvilágra, a karakterek jellemére talán a melankolikus lenne. „Csak semmi izgalom” mondhatnánk, de nem azért mert nyugodtak vagyunk, inkább csak lassúak és beletörődőek.

A forgatókönyv humora nagyszerűen egybevág ezzel. Semmi látványos hahota, helyette az amerikai típusú gyorsan csattanó sziporka találkozik némi magyar pesszimizmussal és csipkelődéssel. Akármilyen hihetetlenül hangzik is, ez remekül működik. Kiváló példa erre, ahogy Török Ferenc és az ügyes színészek (hmmm…Mucsi Zoltánnak tényleg minden magyar filmben van szerepe?) látványosan alázzák a budapesti taxisokat (nem alaptalanul, ráadásul tőzsdés berkekben amúgy sem szeretik a taxisokat, hadd ne idézzem a híressé vált mondást), akik felvonultatják a teljes arzenált: a reggeli dugóban anyázzák a motorosokat, éjjel nyavalyognak hogy dolgozniuk kell („Nem értem miért nem alszanak ilyenkor az emberek”), és még a legismertebb utcákhoz is menet közben bénázva a térképeket nézegetik. De szintén ügyesen van elhelyezve a kő-papír-olló világbajnokság poénsorozata is.

Szakmai szemmel nézve súlyos hibákat azért találunk a filmben. Már néhány kifejezés is furcsa: „OlajRA shortolok”, „nem zártam EL a pozíciót”. Vannak nyilvánvaló hülyeségek: „Egy búzaszem 12 000 alkalommal cserél gazdát amíg kenyér lesz belőle”, „Megyek az árutőzsdére”. Külön említést érdemel a film elején az egyik bróker háza elé kiöntött búza esete, ami a valóságban soha nem fordulhatna így elő.

Maga az a megoldás sem valósághű, ahogy Vas Péter Indiában dolgozó barátja kihúzza cimboráját bajból. Kollégája egyik ügyfele ugyanis szállodai takarítócéget vezet, amelynek egyik alkalmazottja egy ottfelejtett zakóban talál egy meghívót egy éjjeli partira, ahol teljes véletlenségből megtudnak egy olyan bennfentes információt, amivel a másnapi nyitás során 20%-ot nyernek, majd néhány óra alatt vissza is utalják a pénzt. Életszerű…roppant életszerű. :) Ha túllépnénk azon, hogy ez körülbelül négyszer akkora büntetést magával hozó kategória, mint ami az eredeti kiindulópont volt, és kizárt, hogy így lehessen bennfentes információt szerezni, és ily módon kihasználni, akkor is ott van az alábbi probléma: gondolhatja bárki is, hogy ez 10+ m EUR esetén senkinek sem tűnik fel? Sem az indiai brókercégnél és tőzsdénél, sem bármelyik Felügyeletnél, sem a hazai brókercégnél? Ugyan…persze a sztoriért mindent…Aztán ott van a most már pár hete nem BÉT-hez tartozó Vörösmarty téri épület. Aki járt ott, az tudja, hogy általában masszívan kitölti a csend, ehhez képest a filmben az árutőzsdei kereskedés zaja tölti be, még azt a lépcsőházat is, ahol akárhányszor jártam soha nem jött velem szemben senki.

Szép képekkel operál az operatőr, aki szemmel láthatóan ;) komoly súlyt kapott a filmben. A színek látványosan teszik fakóvá az elvileg izgalmas, mozgalmas világot, és tolerancia nélkül törekednek arra, hogy még véletlenül se pörögjön fel a pulzusunk 60 fölé. Török Ferenc nem akart belezuhanni a képi és zenei sablonokba, ezért élesen és meglepő módon visszaszorította ezeket és minden várakozást (feltehetően) tudatosan szabotált. Bár vannak súlyos szakmai tévedések, de a rendező remekül érezte, hogy ha ezekre nem épít túlságosan, nem is lesznek nagyon zavaróak. Valószínűleg szándékosan hagyta benne őket: a nagyközönségnek szeretne kedvezni.

(Egyébként a világ eddigi valamennyi tőzsdével foglalkozó filmje hemzsegett a szakmai hülyeségektől és az életszerűtlen helyzetek tömegétől – kivéve a nem tökéletes, de ahhoz nagyon-nagyon közel álló Wall Street – itthon Tőzsdecápák - név alatt futó filmet.)

Súlyos hiányosság a történetben, hogy a Közép-Európa teljes mobilhálózatát megbénítani képes akció semmilyen módon nem passzol bele a filmbe, azt gyanítom hogy eleinte a forgatókönyvben is nagyobb szerepet játszott, majd kivágták (például azt, hogy főhősünk nem tud telefonálni indiai haverjának, éppen amikor a legnagyobb szükség lenne rá…ki tudja). Az árutőzsdei brókert alakító Nagy Ervin karaktere is a vártnál kevésbé hangsúlyos. (pedig tőle és Töröktől elvárnánk egy olyan zseniális jelenetet, mint amilyen a besült pornóforgatásé a Szezon című filmben).

A leglátványosabb alakítás minden kétséget kizáróan Eszenyi Enikőé, aki az iroda back-office-át alakítja egy személyben (!!!), és enyhén szólva is igyekszik felhasználni nőiességét a munkahelyén folyó kis hatalmi játszmákban.

Egyébként nagy jóindulattal is kétségbeejtő, hogy a forgatás alatt készült egyik beszélgetésben mind Török Ferenc, mind Eszenyi Enikő ezt a figurát következetesen „bróker” illetve „brókernő” meghatározással emlegetik, noha a filmben egyértelműen kiderül, hogy köze nincs ehhez a szerepkörhöz. A jobbik lehetőség az, hogy egyszerűsítettek az újságíró (és az olvasók) kedvéért. A rosszabbik viszont az, hogy halvány lila gőze nincs egyiküknek sem, hogy miről csinálnak filmet. Az azért inkább az első verziót erősíti, hogy a film egyik producere tájékozottabban nyilatkozik: „Ma már ennél sokkal szabályozottabb keretek között folynak a tranzakciók; az a trükk, az a bűncselekmény határát súroló húzás, ami ennek a történetnek a fővonalát adja, napjainkban már nem nagyon fordulhatna elő.”

http://www.origo.hu/filmklub/20060728brokerek.html?pIdx=1

De a többiek játékára és munkájára sem lehet komoly panasz, a film minden izében profi, a stáb érett alkotást tett le az asztalra. Sokat mégse várjunk tőle: egy esős vasárnap délutánra jó lesz, kicsit elbódít, kicsit megmosolyogtat, kicsit kikapcsol.

A film vélhetően csak szeptembertől adják a mozik és nem fog átütő sikert aratni sem a pénztáraknál, sem a kritikusok körében, ám nem is fog látványos csalódást generálni. De Török Ferenc nem is spekulatív pozíciót nyitott, hogy nagyot kaszáljon…hanem lefedezte magát, ráadásul eredeti módon tette ezt (mondjuk egy egzotikus opcióval), ezért a legjobb filmje marad a Moszkva Tér, de az Overnight-tal sem fog veszíteni, mert kellemes, nézhető, profi munka, ugyanakkor nem is fog maradandó nyomot hagyni a lelkünkben.

Tőzsdéről készült filmekben pedig marad a Wall Street mint minden idők legjobbja, idestova már 20 éve. Senki meg sem közelítheti.

Tuesday, April 10, 2007

Kamatcsökkentés - kihasználjuk?

A Napi Gazdaság az Indexen is olvasható cikket hozott le arról, hogy nemsokára csökkeni fognak hazánkban a kamatok és ezt nagyon szépen ki lehet használni, az ún. FRA (Forward Rate Agreement révén).

A felvetés mindenképpen érdekes, hiszen a többség még életében nem hallott erről az ügylet típusról. Ugyanakkor hiányolom a cikkből a mértéktartást, óvatosságot, amit ilyen kockázatos eszköz leírásánál elvárna az ember. Pár példa:

"Pedig a Forward Rate Agreement (FRA) lehetővé tenné, hogy kétmillió forinttal két és felet keressünk, akár 1 százalékponti kamatcsökkenés esetén."

Igen, maximális tőkeáttétel esetén, ami ellenkező irányú mozgásnál ugyanekkora veszteséget okozhat.

"Annak ellenére azonban, hogy a befektetők nagy részének nincs kétsége ezen esemény bekövetkeztével kapcsolatban, kevesen használják ki az információ adta lehetőségeket üzletkötésre."

1. Nem biztos, hogy jól gondolják. Például pár hónapja is sokan spekuláltak arra, hogy ma jóval alacsonyabb lesz a hozamszint, mégsem így történt.
2. Akár jól gondolják, akár nem, elképzelhető hogy a várakozások már beépültek az árakba. Erről a hatásról a cikkben egy szó sem esik.

"Az elérhető hozamok tehát meglepően magasak, míg a kockázatok nem túl jelentősek, hiszen szignifikáns kamatemelésre idén nem számít senki."

Ha szó is esik a kockázatokról, az úgy van becsomagolva, hogy még inkább kedvet csinál.

"Bár ezek a tények valamilyen szinten már megjelennek a jelenlegi kötvényárfolyamokban, egy esetleges kamatvágás mindenképpen további hozamesést eredményezne."

Nem mindenképpen. Minden attól függ, hogy utána mit vár a piac.

Óvatosan tehát a vakmerő hozamcsökkenési spekulációval. Emellett felhívom a figyelmet arra, hogy elméleti szinten más eszközök is rendelkezésre állnak a hasonló spekulációra. Ezek közé tartozik a hosszabb távú állampapír vásárlása, ehhez hasonló portfoliót tartó befalap vásárlása, a BÉT-en a határidős kamatalapú kontraktusokkal való kereskedés (bár ez nagyon illikvid), opciók.

Thursday, April 05, 2007

Soha ne higgyünk el mindent egy elemzésnek!

Alapszabály: kételkedjünk! Ez főleg a részvényelemzések területén igaz, ahol még a legprofibb elemzők is nagy hibákat vétenek, sokszor sötétben tapogatóznak, sőt néha szándékosan tévesztenek meg.

Nagyon szeretem a Webisztán blog-ot, ahol a web 2.0 témaköréből ollóznak be és kommentálnak érdekes híreket, erősen szubjektív módon, viszont szinte minden alkalommal izgalmasan. Mostani, "Megint elbaszta a Yahoo" bejegyzésükkel viszont nagy hibát követtek el. Írásukban egy elemzésre hivatkoznak a Neddham & Company LLC-től, de semmilyen más forrást nem idéznek, viszont tényként közlik, hogy a Yahoo hibát követett el, amikor nem vette meg "olcsón" a Facebook nevű social networking oldalt. A valóságban azonban még az elemzésen belül sincs kiemelve, hogy a Facebook mennyit érhet, de akkor még nem is beszéltünk arról, hogy amit az elemzés sugall, simán lehet tévedés, lásd fent. Tény, hogy a Facebook látogatottsága tavaly óta is erősen nőtt, de nem tudni, hogy mennyivel növelte ez az értékét, és csak tippelhetünk, hogy most mennyit érhet.

Az elemzések nem arra valók, hogy megmondják a nagy igazságot. Ha annyiszor ezer Ft-om lenne ahány téves elemzést olvastam (beleértve az enyémeket is), akkor lenne egy házam Portofino-ban. Az elemzések arra valók, hogy növeljék a látókörünket, nem arra hogy csökkentsék (mint ebben az esetben történt a Webisztánnál).

Úgy érzem, hogy divat a Google-t magasztalni, és a Yahoo-t lehúzni. Szinte mindenhonnan ezt hallom. Nyilván nem véletlenül van így, de azért minden alap nélkül ne álljunk be a sorba.

Monday, April 02, 2007

Debrecenbe kéne menni...

Sokan kérdezték és sokan kérték tőlünk, hogy ne csak Budapesten tartsunk előadásokat, nem csak a fővárosban vannak érdeklődők. Régóta tervezgetjük, és most meglépjük:

Debrecenben leszünk Május 3.-án és 4.-én Rácz Balázs kollégámmal. Előadásokat fogunk tartani általában a befektetési lehetőségekről, illetve technikai elemzésekről, és ügyfelekkel fogunk találkozni. Elsőként a blog hűséges olvasóinak szólok, az információ csak a hét második felében lesz nyilvános.

Várunk mindenkit Debrecenből és a környékéről, aki

Szeretne többet megtudni a befektetések világáról – kockázatmentesen (előadásainkra 100% pénz visszafizetési garancia jár)
Szeretné meglévő tudását továbbfejleszteni
Szívesen találkozna velünk egy beszélgetésre a pénzügyi piacokról
Befektetéselemzést oktató intézményben szeretne továbbtanulni
Tőzsdei területen helyezkedne el
Szívesen lenne ügyfelünk, de még kérdései vannak
Sok ismerőse van, akiknek értékesíteni tudná szolgáltatásainkat

Mi a teendőd, ha érdekel az esemény? Írd fel a naptáradba:

Május 3.-4. Hotel Lycium, Hunyadi u. 1.-3.
Ha még nem tetted meg, iratkozz fel hírlevelünkre
A hírlevélben pár napon belül jelezzük a részleteket, onnantól fogva lehet jelentkezni.

Emellett köszönettel veszem a tippeket, hogy melyik a legjobb étterem Debrecen belvárosában. ;)

Wednesday, March 28, 2007

"Végy olcsón, ne adj el soha"

Ez az Economist egyik blog-jának egyik bejegyzéséhez tartozó címe. Ezúttal azonban nem befektetési stratégiáról, hanem a klímaváltozás elleni védelemről van szó. Korábban már írtam a CO2 tőzsdéről, ahol a magas kibocsátók megvásárolják a kibocsátási lehetőséget, akik pedig alulteljesítették a kvótát, eladhatják nekik. Ezzel hatékonyan lehet csökkenteni a kibocsátást, hiszen mindenki a saját üteme és büdzséje szerint állhat a kérdéshez.

Ez persze elsősorban nagy cégeknek szól, de már magánszemélyek is hozzájárulhatnak a kibocsátás csökkentéséhez. Az ötlet egyszerű, de remek: végy egy (vagy több) tonna CO2 kibocsátást, és ne add el! Ha tartod a pozíciót, akkor kiveszed a felhasználási keretből, ezt már nem lehet felhasználni. A technikai lebonyolítást a co2quota.org címen egy alapítvány végzi.

Én vettem 1 tonnával (eléggé az elejét csíptem el - 226. vagyok), valószínűleg nem utoljára. Tedd ezt te is! Küld tovább másoknak is!



A co2quota.org oldalára Antal Dániel blog-ja hívta fel a figyelmet, köszönet érte.

Az élen járók választják a NYESZ-t?

Az elmúlt hetekben volt pár alkalommal szó a Nyugdíj Előtakarékossági Számláról. Az OTP minden fiókjában megtalálható OTP Bankó magazinban találtam egy érdekes statisztikát.


A részvények és a befektetési alapok aránya sokkal magasabb az OTP-nél vezetett NYESZ-eknél, mint a teljes befektetési állományon belül. Például a 27%-os részvényarány mintegy tízszerese a 38%-os befektetési alap állomány majdnem kétszerese a megszokott arányoknak. Tény, hogy a közvetlen összehasonlítást nehezíti, hogy a NYESZ-re azértminden nem pakolható (pl. bankbetét), de a számok még így is szépek. Ebből két dolgot valószínűsítek:

- Azok választják a NYESZ-t, akik amúgy is előrébb tartanak mind anyagilag, mind pénzügyi tudásukban a magyar átlagnál.

- Vélhetően sok fiatal vagy fiatalabb középkorú választja a NYESZ-t és gondolkozik hosszútávra, mivel az idősek pár évre már vélhetően nem mernének részvényekben kockáztatni.

Kár, hogy a teljes lakosságon belül az arányuk még mindig elenyésző. De élen járnak, talán egyre többen vesznek példát róluk.

---

Írtam egy cikket 7 tanács a tőkegarantált alapokhoz és a szép nőkhöz címmel. Itt tudjátok elérni, ha már regisztráltatok a www.bwm.hu oldalon, és be is vagytok lépve. Ha nem, akkor itt tudtok regisztrálni. Díjmentesen van, de email címet meg kell hozzá adni.

No free lunch.

Tuesday, March 20, 2007

Diákok kérdeznek

A múlt héten két diáktól is kaptam levelet, akik már most szeretnének gondoskodni a jövőjükről pénzügyi oldalról is.

Bár sokan gondolkoznának így! Nagyon örülök, ha ebben segíthetek, bár hozzá kell tennem, hogy 6 éve még én is diák voltam (sőt, részidőben a mai napig az vagyok, és az leszek még 20 év múlva is), ezért inkább csak elméleti, mint gyakorlati segítséget tudok nyújtani. Nézzük a két levelet:

Kedves Balázs!

Nemrég találtam rá a BWM oldalára. Nagyon tetszik a blog! Jó hogy
tapasztalt és bizonyított szakembertől ezt-azt van mód ellesni. Már
keresek egy ideje olyan lehetőséget ahol feltehetem a dilettáns
kérdéseimet abban a reményben hogy választ kapok rá. Azt hiszem
most megtaláltam! Egy ideje már engem is foglakoztatnak a különféle
befektetési formák viszont sajnos még alig tudok róluk valamit. Jelenleg
a lehetőségeim elég behatároltak mivel diák vagyok. Havonta kb 5-
10.000 Ft-nyi összeget tudok nélkülözni. Tudom, hogy ez nem valami
sok. Bankba nem nagyon szeretném tenni, mert ott alig kamatozik
valamit ez az összeg, viszont azt sem szeretném hogy csak úgy
készpénz formájában álljon. Viszont ez az összeg valószínűleg minden
hónapban rendelkezésre állhat és nem nélkülözhetetlen. Elsősorban az
vele a célom, hogy körülbelül 5-8 év múlva mikor remélhetőleg
elkezdem a pályámat ne a nulláról induljak. Esetleg az is jó lenne ha az
egyetem közben is ki tudnék belőle venni valamennyi pénzt de nem ez
a fő szempont.Biztosan nagyon elfoglalt vagy ezért mepróbáltam
minnél tömörebben és egyértelműbben fogalmazni, a kérdéseket pedig
megszámozom.

1- Te mit tennél a helyemben? Érdemes egyáltalán ilyen kis összeggel
valamit is kezdeni?
2- Milyen folyóiratokat, kiadványokat, könyveket tudnál ajánlani amiben
befektetésekről olvashatnék, tanulhatnék?

Második levélírónk kérdése átfogóbb:

Hello!

Elég sok írást olvastam tőled mostanában, mint kezdő tőzsdés és szerintem tényleg hasznosak:)

Kb. 1 hónapja leültem és elkezdtem hosszú távú pénzügyi tervet csinálni, adott havi plusz megta-
karítással, hozammal, inflációval, kamatadóval. De nem vagyok benne biztos, hogy minden fontos
dolgot figyelembe vettem a számolásnál.

Te mégis jobban értesz ehhez.
Esetleg, ha időd engedi csinálhatnál egy excel táblát rá(amit kitennél a blogra), mely az általad fontosnak ítélt tényezők
figyelembe vételével kiszámolná az egyes évek végén rendelkezésre álló összeget, tetszőleges megtakarítási és hozam paramétereknél. Szerintem régóta tartó népnevelő munkád hasznos segítsége lenne, ha mindenki
számszerűen maga előtt látná, hogy mi kell a biztosabb nyugdíjas éveihez; hogy nem kell havonta milliókat
keresni a munkahelyen.

Én is örülnék, ha feltennél a blogra egy ilyet, mert akkor össze tudnám hasonlítani az enyémmel, hogy mit felejtettem ki:)

Sajnos a rossz hír az, hogy nem lehet egyetlen hozzászólásba, de akár hozzászólás sorozatba tömöríteni az ezzel kapcsolatos mondanivalókat, de irányelveket, szebb szóval némi útmutatót, ha úgy tetszik „guideline” formájában átadhatok. Ezeket minden esetben az egyedi igényekhez és lehetőségekhez kell szabni.

Először is még a legkisebb jelenlegi, sőt későbbi jövedelemmel is érdemes tervezni. Veszíteni nem veszíthetsz semmit, maximum időt, pl. eggyel kevesebb korsó sört iszol meg addig (mint említettem voltam diák :) ).

Kb. 100 000 Ft az az összeg, ahol először érdemes lépni is. Itt azok a befektetések jöhetnek szóba, amelyek alacsony fix költségekkel dolgoznak, kifejezetten azon célból, hogy összegyűjtsék a pénzt egy nagy kalapba, ahol már hatékonyan tudják mozgatni azt. Tipikusan ide tartozik a befektetési alapok jelentős része, illetve a bankbetét konstrukciók többsége is.

Megközelítőleg 1 M Ft környékén érdemes már egyedi és/vagy kockázatosabb befektetésben gondolkozni, ami kockázatosabb befektetési alapot jelent (részvényalap, származtatott alap), vagy részvényt, árupiaci terméket, de azt is csak a befektetés egy részéből.

A privát bankok és ingatlanbefektetések világa 10 m Ft felett indul, a jelenlegi post-ban erről nincs értelme bővebben beszélni.

Könyvek: gyakorlatilag a mai napig itt gyűjtjük az összes szakirodalom kritikánkat:

http://www.tozsdeliga.hu/?p=oktatas&alcsop=49


Sajnos kevés említésre méltó könyv jelenik meg ezen a területen, ezért mostanában alig bővült a lista.

A folyóiratok közül a legjobb itthon a HVG még mindig, de a legtöbb jó információforrás a neten van, ezeket a linkeket érdemes nézni:

http://www.tozsdeliga.hu/?p=linkek

Külföldön az Active Trader és a Traders of Stocks & Commodities a nagyközönség által elérhető újságok közül. Emellett a neten folyamatosan nyomon követheted, hogy én mit ajánlok aktuálisan elolvasásra.

Mik azok a szempontok, amiket érdemes figyelembe venni?

-HOZAMELVÁRÁS: Mekkora hozamot várok el, ami még reálisnak tekinthető?
-KOCKÁZATI: Mekkora maximális visszaesést tudok lelkileg és anyagilag elviselni?
-MOBILITÁS: Mennyi az esélye, hogy a futamidő alatt szükségem lesz a pénzre?
-ADÓ: Mekkora adót kell fizetnem és lehet-e ezt optimalizálni?

Ezenkívül még 3-4 szempontot szoktak megnevezni, de ezek a legfontosabbak. Mivel ezek igén sok irányba mutatnak, nem lehet egy excel táblába összefoglalni őket. Általánosságban azt lehet mondani, hogy ha valaki a jövedelme 10%-át félreteszi, legyen bármilyen kicsi is az, és ezt következetesen végigviszi, valamint mer valamennyit kockáztatni, nem lesz anyagi gondja sem neki, sem a gyerekeinek.

Egyébként éppen ezeket a témaköröket boncolgatom ezen az előadáson:

Hova tegyük pénzünket?

A nyugdíj elő takarékosság kapcsán itt van egy inkább marketing jellegű cikkünk

De ha ezt nem akarod elolvasni, akkor beteszem a táblázatot ide:



Itt előfeltételezés a 12%-os éves hozam, amihez már számottevő mértékben kell kockáztatni, és az is, hogy nem változtatnak a rendszeren. Az alsó hozam az adójóváírással együtt elért hozamot jelenti.

Ha független forrásból is szeretnétek tájékozódni, akkor ajánlom, hogy nézzétek meg a Faluvégi Lajos Alapítvány (www.faluvegilajos.hu) honlapján az ott található információkat, illetve kérdezzetek bátran a Befektetési Tudakozótól:

befektetesitudakozo@faluvegilajos.hu

Thursday, March 15, 2007

Pánik keltés - egy példa

Szoktam olvasgatni a leveleket a Mensa levéllistáján. Egy ilyen érdekes email jött ma:

"A nem "main stream" nyugati információs források szerint (vagyis, ami a magyar médiába nem jön át) komoly esélye van egy 1929-es méretű gazdasági összeomlásnak, ami természetesen ránk is átgyűrűzik órák alatt. Akinek jelentős befektetései vannak részvényekben, gondolkozzon el rajta!!! A nevesített ok az, hogy az USA-ban éveken át mesterségesen alacsonyan volt tartva a kamatláb, ami egy családi ház vásárlási lázt eredményezett. A megemelkedő kamatok miatt havonta százezres nagyságban válnak a "tulajdonosok" fizetőképtelenné. A másik ok, hogy egymaga Kína 1 trillió dollár értékű US
állampapírt halmozott fel, amitől folyamatosan meg akar szabadulni. Ennek hatására más központi bankok is szabadulni kezdenek a dollárjaiktól. Az USA dollárt már csak az tartja fenn, hogy a hatalmas államadósság finanszírozóinak nem érdeke a dollár összeomlása."

A válaszom:

Jó duma ez a mainstream médiával. Valójában százszámra jelentek meg cikkek a hazai gazdasági sajtóban a túlértékelt amerikai ingatlanpiacról. Példa:

Persze lehet, hogy a mainstream alatt a Blikkre gondoltál.

Nehezen értelmezhető az a kifejezés, hogy " mesterségesen alacsonyan volt tartva a kamatláb". A kérdés az, hogy milyen kamatlábra gondolsz, de az amerikai jegybank szerepét betöltő FED törvény adta jogánál és egyben kötelezettségénél fogva "mesterségesen" befolyásolja a kamatlábakat. Lásd:

http://en.wikipedia.org/wiki/Fed_Funds_Rate

Ettől persze a kamatlábakat a piac alakítja, de ez nagymértékben igazodik ehhez. Az, hogy mi alacsony, és pláne mennyi ideig tartott, azt döntse el mindenki saját maga az alábbi táblázat alapján:

http://www.federalreserve.gov/fomc/fundsrate.htm

Az évek óta tartó viták tárgya, hogy valóban irreálisan túlértékelt-e az amerikai ingatlanpiac, illetve milyen mértékben és ez milyen következményekkel jár.

-Valószínű, hogy túlértékelt.

-Erősen megoszlanak a vélemények, hogy milyen mértékben. A túlértékelés mértékéről 5-30% között oszlanak meg a becslések

-Mivel a folyamat sok éve tart, egyáltalán nem biztos, hogy éppen most fog megfordulni, még ha egyre erősebb jelek mutatnak rá. Például az Economist 2005 júniusában írt erről, azóta mégsem pukkadt ki a lufi.

-Ha elkezdenek erősen csökkenni az ingatlanárak, akkor is valószínű, hogy ez sokáig fog tartani, és fokozatosan fognak bedőlni az erre specializálódott hitelintézetek (két hete már volt ilyen, volt szerencsém a short oldalon állni)

-Ha fokozatosan ereszt le a lufi, akkor is kicsi a valószínűsége, hogy egyben rántja magával a teljes részvénypiacot.

-Nehéz eldönteni, hogy a visszaesés milyen mértékben érinti a globális piacokat, lehet hogy sokkal kevesebbet fognak esni.

Bővebben a lakásár témakörről:

http://en.wikipedia.org/wiki/Housing_bubble

Nézzük az államadósság kérdését. Egy nagy titkot árulok el: a világ lassan évtizedek óta finanszírozza Amerika költségvetési és fizetési mérleg hiányát. Könnyen lehet, hogy ezt még jó pár évtizedig meg fogja tenni. Ha mégsem teszi, annak sem tudjuk sem az idejét, sem a hatásait pontosan felmérni. Maga az adósság mértéke is egy érdekes kérdés. Egy amerikai állampolgárra majdnem 30 000 USD jut, ami soknak tűnik, de az ország gazdasága kevesebb, mint egy év alatt játszva kitermeli ezt az összeget. Sőt, a nemzeti vagyon ennek az összegnek a hétszerese, amibe ha belekalkuláljuk a legrosszabb forgatókönyvvel az ingatlanpiaci túlértékeltséget, még akkor is kb. ötszöröse. Bővebben az adósság mértékéről:

http://www.brillig.com/debt_clock/

Az adósság mértéke tehát magas, de nem feltétlenül kezelhetetlen mértékű. Csak egy példa: a kilencvenes évek végén nagyjából sikerült megállítani az adósság növekedését, annak idején nemhogy gyengült volna, hanem jelentősen erősödött a dollár. Az sem mellékes, hogy egy sor olyan fejlett ország van, ahol a GDP-hez képest hasonló nagyságú az adósság mértéke, nem egy Európában. Az sem, hogy van nem egy olyan ország, amelyik többet hitelez Amerikának, mint Kína.

Mindezek alapján a pánikkeltő levelednek elég kevés alapja van. Egyébként ez általában jellemző a pánikkeltésre. Alapul kell venni valamilyen hírt, más ezzel összefüggő tényt figyelmen kívül kell hagyni, majd a meglévőket csúsztatásokkal és túlzásokkal el kell torzítani, végül lehet némi nagyvonalúsággal következtetéseket levonni. A folyamat hasonló ehhez:

http://en.wikipedia.org/wiki/Culture_of_fear

Szerintem is egyre növekvő esélye van, egy komolyabb piaci visszaesésnek, főként rövidtávon valószínű, de hogy az biztosan be fog a következni, hol, mikor, milyen gyors lefolyású, és milyen mértékű lesz, arról nem mernék ilyen egyértelmű következtetéseket levonni, pedig nekem nagyrészt az a munkám, hogy a részvénypiaci folyamatok alapján hozzak döntéseket.

Nem győzöm hangsúlyozni: Soha, de soha ne hozzunk döntést hirtelen impulzus alapján! (pláne, ha ennyire megalapozatlan és érzelmekre ható). Inkább legyen egy jól kidolgozott és hozzánk alkalmazkodó, reális befektetési stratégiánk, és ezt hajtsuk végre.

Tuesday, March 13, 2007

Nyugdíj még mindig – új felvetések

Továbbra is elárasztotok a nyugdíj témában írott levelekkel. Ez egyrészt jó, mert látszik belőle, hogy sokakat nagyon is érdekel a témakör, nemcsak a saját és közvetlen környezete kapcsán, hanem társadalmi szinten is. Másrészt kellemetlen előttetek, mert sokáig tart ennyi levéllel megbirkózni. ;). A bírkózást valójában nagyon szeretem, viszont elnézést mindenkitől, hogy csak lassan tudok válaszolni. Folytassuk akkor még egy bejegyzés erejéig az OLVIR-t.

„Az nem írta senki, hogy ha már úgyis mind a tőkepiacra gerjedünk, miért bízzuk másra a nyugdíjjárulékunk kezelését?”

Önmagában a NYESZ éppen a döntés szabadságát hozza be a nyugdíjrendszerbe. Ha akarsz veszel egy alap befektetési jegyeiből és ülsz rajta akár 30 évet. Ha akarsz minden döntést te hozol meg, akár napi rendszerességű részvény tranzakciókkal.

„Noha ez eléggé személyes hozzáállásom a dologhoz, úgy érzem, sokan élnek abban a hitben, hogy baromira meg fognak gazdagodni hamarosan, nem kell nekik nyugdíjpénztár. „

Szintén érdekes felvetés, és valószínűleg sokakra rá is illik. Azokra viszont biztosan nem, akikről a lenti bejegyzésben írtam. Ők azok, akik nem bíznak a jövőbeni anyagi biztonságukban, de nem is tesznek érte semmit. A milliárdos jelöltekre szerintem egyik sem igaz.

„Ja és még valaki: senki nem akar megöregedni már eleve! Azt hiszik, mindig fiatalok maradnak. Én is.
Ilyen éretlen bandát!:)”

Na igen…be kell valljam hogy egy kicsit ez rám is igaz. :)

Lehet-e küldöldi részvényekbe fektetni a NYESZ-en szereplő pénzt?”

Az OECD országokon belül igen, ami gyakorlatilag az összes fejlett országot magában foglalja.

„(…)És van az a réteg, akik hozzám hasonlóan nem akar még pénzt áldozni a jövőjére, vagy legalábbis más formában tesszük azt. Én 23 évesen második cégemet nyúzom természetesen az egyetem mellett (bár az a legutolsó a fontossági sorrendben. J ), és még tervbe van véve 2 új vállalkozás beindítása 1 éven belül. Ilyen tempó mellet nem tudok, sőt nem is akarok félretenni hosszú távú befektetésekbe… Most úgy gondolom, hogy többet hoz a konyhára, ha vállalkozásokba fektetek, még akkor is, ha esetleg a fele nem váltja be a hozzá fűzött reményeket….-> de ez tényleg elhanyagolható részét képezi az 50 %- nak.”

Akár elhanyagolható, akár nem, ez feltétlenül érdekes megoldás. Mit tegyünk akkor, ha minden pénzünket és energiánkat a saját vállalkozásunkba szeretnénk fektetni? Ha úgy gondoljuk, hogy ez majd annyi pénzt hoz, hogy a nyugdíj nem fog problémát okozni? A válasz egyszerű elméletben, de elég nehéz kiszámolni a gyakorlatban. Akkor érdemes csak a vállalkozásra koncentrálni, ha annak hozama – belekalkulálva a kockázatot magasabb mint a NYESZ-en elért hozamunk – belekalkulálva az állami támogatást, adómentességet. stb.

Bele kell kalkulálni azt is, hogy maga a vállalkozás mennyire kockázatos. Ha nem veszünk fel belőle pénzt, vagy ha a felvett pénz egy részét nem különítjük el nyugdíj takarékosságra, akkor csőd esetén minden elveszik, és jócskán lemaradunk a nyugdíjas időszakra felhalmozott tőke felhalmozásában mások mögött. Az a véleményem, hogy nagyon kevés vállalkozás van, ahol ne lenne akkora jövedelem, ami mellett akár havi 10 000 Ft-ot ne lehetne erre a célra elkülöníteni. Pláne anélkül, hogy ez lényegesen megzavarná a cég életét. Ez alól esetleg csak nagy tőkeigényű, gyorsan fejlődő, magas hozamú ágazatok jelenthetnek kivételt, pl. biotechnológia, szoftverfejlesztés. De ezek sem túl gyakran.

---

Tegnap kikerült a tagok részére a befektetési stratégia kialakításával kapcsolatos második rész, ahol a kockázat témakörét boncolgatom. Itt lehet regisztrálni a cikkhez.

Tuesday, March 06, 2007

„Nyugdíj – Hozzáállás” válaszok és eredményhirdetés

Örülök, hogy sokak fantáziáját megmozgatta a múlt héten feltett, cseppet sem könnyű kérdésem.

Szinte mindenki megragadta a mögöttes ok valamely vetületét, mindegyik levélnek volt komoly értéke. Ki komolyabban és hosszan ecsetelve, ki röviden és a humort is felhasználva próbálta megmagyarázni a talányt. Nincs lehetőség arra, hogy minden levélből idézzek, de néhányból, amelyik a leginkább jellemző válaszokat jól fedi le, beszúrok pár részletet.

A legtöbben arra hivatkoztak, hogy a lakosság jelentős részének egyáltalán nincs pénze arra, hogy félretegyen.

„(…)A minap kint jártam a garázsvárosban, több autószerelő található arrafelé, egy csöppet alacsonyabb óradíjjal, azonos szaktudással, mint a hivatalos műhelyekben. Persze beszélgettem az egyikkel javítás közben, s mivel kiderült, hogy semmit nem fizet sehova, elkezdtem magyarázni a nyugdíjról, NYESZ-ról, befektetési alapról, stb.
Erre azt mondta, tudja hogy nem lesz nyugdíja, de szálljak már le mellé a földre. Enni most kell, későbbre sajnos nem tudja halasztani, ha befut hozzá egy meló, akkor megy boltba, ha nincs munka akkor nem. Mondom neki, azt a tíz százalékot nem veszi észre, ha félreteszi. De igen, mondta, abból szokta törleszteni az adósságait(…)”

Nagyon nehéz megbecsülni, hogy egy viszonylag alacsony jövedelemből élő ember vagy család tud-e spórolni, még jobban meghúzni a nadrágszíjat. Biztos vagyok benne, hogy százezresre tehető azoknak a száma, akik tényleg szó szerint máról a holnapra élnek. De abban is biztos vagyok, hogy itt szó nincs azokról a milliókról, akik nem bíznak a majdani nyugdíjukban, de nem tesznek a helyzetért semmit. Ma már a nettó jövedelem is jóval 100 000 Ft felett van a hivatalos adatok szerint és akkor még nem beszéltünk a szürkegazdaságról. Végeztem egy számítást, ahol havi kevesebb mint 4200 Ft félretételével és némi kockáztatással egy teljes életpálya alatt 50 000 000 Ft hozható össze, ami mai értéken számolva is valahol 15 000 000 Ft környékén van. Ennek a tőkének az örökjáradéka is mai értéken havi jóval több mint 100 000 Ft felett van. Nem lehet vele bankot robbantani, de a nyugdíjbiztonság – amiről végső soron itt beszélünk – megteremthető vele. Kétségtelen tény, hogy ehhez a munkába állásunk legelső pillanatától kezdve félre kell tennünk a havi összeget, de abban biztos vagyok, hogy havi 4000 Ft a lakosság többségének nem fogja megrengetni az anyagi helyzetét.

A sok szerencsétlen ember meg nézi sóvárogva a sorozatokat az RTL Klubon és olyan életre vágyik, ezért kölcsönöket vesz föl és az esetleg talán megmaradó pénzét is adósságtörlesztésekbe teszi.”

A hölgy, aki a levelet írta vélhetően szándékosan rátapintott egy fontos pontra (hmm, ez a mondat visszaolvasva többféleképpen értelmezhető :) ). Nem egy olyan ismerősöm van, aki minden nap megnézi a Mónika és a Balázs Show aktuális részeit. Nos, ma ezek 16:30 perckor kezdődtek, és két órán át tartottak. Ez heti 10, havi 44 órát jelentenek egy átlagos hónapban. Még a legalacsonyabb órabérű kereset kiegészítő munkakörrel számolva is bőven megvan az a bizonyos 4000 Ft, sőt sokkal több is. Tisztában vagyok vele, hogy van, aki tényleg nagyon sokat dolgozik ÉS még sincs félretennivaló pénze. De nem ez a többség és csak kis részben válaszolja meg a kérdésemet.

Többen a hazai mentalitást hozták fel.

Mert Pató Pál úr országában élünk. Ej, ráérünk arra még!”

a válasz igazán egyszerü!

ilyen a magyar! ahogy hofi mondta egyszer:ha van akkor nem foglakozunk vele de a semmit az t már beosztjuk!!!! "

Sokan valóban így gondolkodnak, de mint a korábbi post-ban leírtam, a többség igenis aggódik majdani nyugdíjas évei miatt, ezért ezt is csak részbeni magyarázatnak érzem.

Egy ügyfelünk az információhiányra, időhiányra, és az új lehetőségek beérésére gondolt.

Szerintem egyrészt nagyon kevés ember ismeri még a NYESZ fogalmát, kevés tájékoztatás jelent meg erről / TV-ben és más helyen/. Kockázatosnak tartják, nem ismerik a részleteket, mi történik a számlán levő pénzükkel, mibe fektetik ezt a pénzt, stb.

Új, még nem bíznak benne.

(…)

El kellett telni egy bizonyos időnek, hogy az emberek megismerjék/megszokják, ill. a köztudatba kerüljön ez a dolog. Nagyon sok új intézkedés lett bevezetve tavaly, köztük kissé sokkoló is / pl: kamatadó / , talán ez is elvonta még a figyelmet. Nagyon sok új információ közül kell kiválogatni azt, ami fontos .”

Szintén lényeges részlet lett kiemelve, és bár ezt sem érzem teljes válasznak, hiszen ha félünk valami miatt, elvileg minél hamarabb igyekeznünk kellene megoldani a kérdést, és mindent átkutatva rálelni a megoldásra, nyilván idő kell a jó ötletek beéréséhez is. Ugyanakkor ennél a részletnél éreztem először azt, hogy kezd összeállni a kép, ami sok kis puzzle-ből áll.

Van azonban még valami, ami kell ahhoz, hogy tisztán lássunk. Egy régi tanfolyami résztvevőnk írta az alábbiakat.

„Valóban a NYESZ jónak tűnik első hallásra ,de és a másik oldalon ott van az állami "garanciák"szavahihetetlensége ,ki tudja a ma oly kedvezőnek tűnő feltételek hirtelen mikor módosulnak át oly formába hogy a tisztelt befektető rosszabbul jön ki az államilag "támogatott" befektetési formából mintha csak NYESZ nélkül fetetett volna be.

Mivel fiamnak én is gondolkodom havi megtakarítás szinten (pár hónapja dolgozik már és a havi fizetésének 10%-át félre tetetem vele részvények,kötvények vételére)nem mertem pl.ezen okok miatt eddíg NYESZ szlát nyitni.Persze már van több befektetési forma ezért nem aggódok.”

Az elmúlt éveket, sőt évtizedeket végignézve végeláthatatlan sora van azoknak az ígéreteknek, amelyeket a magyar lakosság megkapott, majd visszavonásra kerültek. Magát a befektetésekkel kapcsolatos adórendszert is többször átalakították a politikai és társadalmi szelek, elég az árfolyam nyereség adó hullámzó mértékét figyelembe venni, de emlékezve a kilencvenes évekre, ott van az adóhitel és tőkeszámla intézménye is. Ezek ma már emlékek csupán. Sokan félnek, hogy a NYESZ vagy más nyugdíjpillérek is azok lesznek a jövőben.

Mindezek ellenére a megoldás nem született meg, csak nagyjából tudtuk kitölteni az elégedetlen-tudatosak és a felkészülők közti űrt. Még egyszer összefoglalva a főbb okok a blog olvasói szerint:

- Az emberek egy részének nincs egy fillérje sem félretenni

- A magyar mentalitás, amely csak a jelenben él (illetve próbál meg élni)

- Az idő és információhiány

- A jó kezdeményezések beérési ideje

- A bizalom hiánya a tartós törvényi szabályozás kapcsán

Mindezek után már csak az a kérdés, hogy kit hirdessünk nyertesnek. Döntésem bizonyos szempontból igazságtalannak is tűnhet, de mivel szinte mindenki jól fedte le a problémakör egy-egy gyökerét, átfogó válasz viszont nem született, a humor alapján ítéltem oda a bort. A győztes levél tartalma.

Szia Balázs!

Egy vicc jutott eszembe feloldás képpen:

Tasziló elmegy Arisztidhez vendégségbe. Ahogy ott ülnek és beszélgetnek Taszilónak feltűnik, hogy Arisztid kutyája folyamatosan vonyít.

-Te Arisztid, miért vonyít az a kutya annyira?- kérdi Tasziló -Mert egy szögön fekszik.- válaszolja Arisztid -Akkor miért nem megy odébb?

- Ja, annyira nem szúrja....”

Rég nevettem ilyen jót egy Tasziló – Arisztid viccen :)

Mindenkinek köszönöm a leveleket, és bocs még egyszer, hogy nem tudtam mindenkit idézni, de szerencsére nagyon sokan írtatok. Ha szóba kerül a témakör baráti, ismerősi beszélgetések során, hívjátok fel a figyelmet az öngondoskodás és a befektetések jelentőségére. Egy-egy ügyesen elhelyezett „ébresztő” alapvető változásokat okozhat az ember életében, pozitív irányba.

Monday, March 05, 2007

Daxakadás

A címben lévő mókás szóösszetétel az én agyam szüleménye, remélem tetszik.



De komolyra fordítva: a DAX a csúcsához képest 5 kereskedési nap alatt elveszítette az értékének közel 9%-át. Semmilyen fundamentális ok, valós hír nem volt mögötte. Két fő következtetést vonhatunk le:

- A piacokat egyre inkább a pszichológia vezérli, pár nap alatt EUR vagy USD százmillilárdok tűnhetnek el vagy jelenhetnek meg a tőzsdék vagy indexek összesített kapitalizációjában. Ezért ha nem akarunk ilyen hirtelen sokkokat, alkalmaznunk kell a technikai elemzést és a hozzá kapcsolódó kockázatkezelést.

- Ha fundamentális alapon fektetünk be, akkor pedig ki kell bírnunk az ilyen sokkokat. Valamint nagyon hosszú évekre szóló türelemmel kell lennünk.

---

Szépen jönnek az ötletek a nyugdíj kérdésre, ma vagy holnap eredményt hirdetek. Legyen a "beküldési határidő" ma 16 óra.

Wednesday, February 28, 2007

Jaj! Kína! Jaj!

A pénzügyi sajtón túl, szinte minden tele van a tegnapi zuhanással. Ami történt, az nekünk sem esett jól bár nem is volt vészes, de az ilyesmi benne van a pakliban, ezért kell megfelelő kockázatkezelést alkalmazni.

Tudom, hogy akik ezt a blog-ot olvassák, legalább 10 cikket elolvastak a "Mi lesz most?" témakörben. Nem állok be a sorba, ehelyett a befektetői és/vagy spekulánsi szemlélet kapcsán osztok meg pár gondolatot, sőt inkább link-erdőt.

A mi szemszögünkből, közép és hosszútávon mindegy, hogy merre megy a piac. Megfelelő eszközök vannak arra, hogy keressünk az árfolyamemelkedésen, árfolyamcsökkenésen, mozdulatlanságon, a volatilitás növekedésén, vagy csökkenésén, az egymáshoz képest történő elmozduláson. Ezen eszközökhöz tartoznak a határidős piacok, az opciók, a spread ügyletek. Ezekről szól az abszolút hozamú alapok koncepciója, erről szólnak a mi stratégiáink.

Azt, hogy persze mikor melyik eszközt, és milyen formában kell használni, nagyon nehéz meghatározni, kivétel nélkül mindenki számára. De erről szól a blog, az oktatási cikkek, a tőzsdejáték, és a publikációink, ezért tanulunk olyan sokan hosszú évek óta elméleti és gyakorlati szinten a piacról, hogy ebben fejlődjünk.

A kétségbeesőknek: Csak Nyugi! Sok út vezet az üdvözüléshez, mind hosszú és rögös. Cserébe izgalmas és megéri végigmenni rajta. Ennyit mára a bölcselkedésekről :)

Tuesday, February 27, 2007

Versenyt hirdetek! - "Nyugdíj - Hozzállás" címmel

Azt eddig is tudtuk, hogy a magyar lakosság jelentős többsége egy szalmaszálat nem tesz keresztbe a saját nyugdíjának érdekében. Idáig azt gondoltam, hogy azért, mert tájékozatlan a kérdésben, és fogalma sincs arról, hogy mekkora veszélyben van ő maga is, és úgy általában a társadalom. Tévedtem:

"A választ adó közel 27 ezer akkori, illetve leendő európai uniós állampolgárnak mintegy kétharmada szerint a következő generációnak nehezebb dolga lesz az életben a munkanélküliséggel kapcsolatos veszélyek, a megélhetési költségek emelkedése és a bizonytalanná váló nyugdíj miatt. A magyar megkérdezetteknek csupán 29%-a bízik még a jövőbeli nyugdíjában, ami a német 25%-os arány után a második legalacsonyabb arány az EU 25-ben." (kiemelés tőlem)

(Forrás)

Jelen pillanatban kétfajta intézményesített (és egyben komoly adókedvezményre jogosító) lehetőség van itthon, ha a kötelező nyugdíjfizetési formákat nem számítjuk be (hiszen a lakosság 71%-a ebben nem bízik). Az egyik az önkéntes nyugdíjpénztáraké, akikről tudjuk hogy van 1,3 millió fő taglétszámuk, de ennek közel a negyede nem fizet be semmit, így kb. 1 millió főről beszélünk (a munkaképes korú lakosság jó esetben 20%-a), de róluk is tudjuk, hogy befizetésük általában nagyon alacsony.

(Forrás)

A másik lehetőség a NYESZ, Nyugdíj Előtakarékossági Számla, ami sokkal rugalmasabb. Ezt 1 év alatt a jóval több mint 3 millió munkavállaló, és 5 millió munkaképes korú állampolgár közül alig 10 000-en választották (0,33%, 0,2%, és akkor még optimistán számoltam). A helyzetre jellemző, hogy a BÉT elnöke, a NYESZ kezdeményezője, ezt még sikernek is elkönyvelhette és az előzetes várakozáskhoz képest igaza is van.

Tehát a magyarok jó esetben 21%-a tesz valamit (korántsem biztos, hogy elvárásaihoz képest elegendőt) azért, hogy a majdani szánalmas állami (vagy kötelező) nyugdíját kiegészítse. Eközben 71%-uk nem bízik benne. Ez minimum 50%-os elképesztő ellentmondás!

Ez a jó esetben is legkevesebb 2,5 millió ember, ha nem bízik a jövőben, MIÉRT NEM TESZ VALAMIT HOGY JAVÍTSA AZT???

Aki fel tudja oldani ezt az ellentmondást, a faluvegi@bwm.hu címre küldött email-ben megfogalmazva, egy Bock féle Cabernet Sauvignon-t kap tőlem. Az elbírálás a saját szubjektív döntésem, de valaki mindenképpen meg fogja kapni a Villányból származó kiváló bort.

Monday, February 26, 2007

10 év nagy idő

Egy tanulmány miatt ki kellet választanom azt a 10 részvényt, amelyek különböző ágazatokból kerülnek ki és a dollárban (nem darabszámban) számolt átlagos forgalmuk a legnagyobb. A részvények: AAPL AMGN C CSCO GE INTC JNJ MSFT PFE XOM.

A részvények 10 évét visszanézve elképesztő különbségek tárulnak fel. Emlékeztetőül: 97-2000 elejéig vad emelkedés, utána 2-2,5 évig durva visszaesés, majd lassú és bizonytalan emelkedés volt mostanáig a piacon, de az egyedi teljesítmények szélsőséges mozgásokat hoztak.

AAPL: Bár a csúcs harmadára esett 2001 elejére, azóta megkilencszerezte értékét, az utóbbi évek sztárpapírja más dimenziókban él mint a többiek.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=AAPL&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

AMGN: akár egyetlen hónapban 30-40% mozgás, nagy felfutás, majd 2002 októberére nagy visszaesés, de gyors visszarántás, bár 2005-ben rekordot döntött, ma ott van, ahol a 2000-es csúcs volt, ami ebben a mezőnyben remek teljesítmény.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=AMGN&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

C: Egyike azoknak, akik nagyon olcsón megúszták a 2000-2002-es medve időszakot, de mégsem tudták mind a mai napig bankot robbantani, és megdönteni a mindenkori rekordjukat…közel 7 éve.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=C&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

CSCO: Az internet lufi kipukkanása előtti időszak sztárja, majd a piac második legnagyobb vesztese a nagyok közül. Gyakorlatilag meg kellene háromszoroznia az értékét, hogy új abszolút rekordra jusson.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=CSCO&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

GE: Ő is mélyen elmaradva a 2000-ben beállytott rekordtól, ráadásul az utóbbi két évben nem tudott lépést tartani a piaccal, egy helyben toporog.

INTC: Látványosan a leggyengébb részvény a 10-es listán. Nemcsak hogy nem heverte ki a 2000-ben elszenvedett csapást, de képtelen volt még egy köztes csúcs beállítására sem.

JNJ: Bár teljesítményét tekintve a középmezőnyben foglal helyet, hosszú távú grafikonja mindvégig szépen illeszkedett egy emelkedő trendbe, aminek egyelőre nincs vége. Amolyan „alapok kedvence”.

MSFT: Mint a legtöbb technológiai nagyágyú kapott egy csúnya pofont 2000-ben, azóta inkább szorgalmas fejőstehénként rója a mezőt, relatív teljesítmény gyatra, de lehetne rosszabb is. Egykori csúcsának eléréséhez dupláznia kellene.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=MSFT&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

PFE: Bár olcsón megúszta a lufi kipukkanását, azóta sem talált magára, és kénytelen lenyelni a keserű pirulát: brutálisan alulteljesítő évek óta, és felét éri egykori csúcsának, ami kicsit még lejjebb is van, mint a teljes piac 2003-as alján tapasztalt árfolyama.

http://finance.yahoo.com/q/bc?s=PFE&t=my&l=off&z=m&q=l&c=

XOM: 2002 óta a második legsikeresebb részvény olajozottan jutott fel az új mindenkori csúcsra és sorra dönti rekordjait, kicsattanó egészségnek örvend.

A 10 éves teljesítmények:

Mindezen példák jól jelzik, hogy még egy egymást nagyon is másolni tűnő piacon is elképesztő különbségek vannak. Emellett továbbra is érdemes figyelni a relatív erőt, egymáshoz viszonyított teljesítményt hosszútávon. A piac belül szinte folyamatosan átrendeződik. Csak ez eltart egy darabig…

Tuesday, February 20, 2007

Nagyobb elmozdulás

A korábbi őrült hullámvasút járat után a kínai részvények jó ideje megnyugodni látszanak. Szerintem ez csak átmeneti. Számos jel mutat arra, hogy heteken belül komoly elmozdulás történjen bennük. Erre jó példa a legismertebb kínai ETF, az FXI szimmetrikus háromszöge, amely alakzat megérett a befejezésre.




De nemcsak a kínai részvényekre igazak ezek, hanem számos amerikai technológiai papírra, például az Apple-re (AAPL) is...bár számos termékük: "Assembled in China".

---

Folytatódik a Félelem és Reszketés a Tőzsdén és a Sportban.

Monday, February 19, 2007

A milliárdos miniszter és a hitelkártya tartozás

Az Index közölt egy cikket a két SZDSZ elnökjelöltről, fontos és kevésbé fontos pontokon összehasonlítva őket. A befektetési kultúra szempontjából a két politikus megtakarításai az érdekesek. Ezt a területet egyébként az egyik jelölt, nevezetesen a gazdasági miniszter is fontosnak tartja. Ennek tükrében még megdöbbentőbb, ami Kóka János neve mellett szerepel a "megtakarítások" rovatban, gondolom a vagyonnyilatkozatából ollózva (kiemelések tőlem).

"49 960 amerikai dollár értékpapírban, 172,5 millió forint óvadéki betét, 10 millió forint lekötött betét, 3 millió forint készpénz, pénzintézeti folyószámlán 2 millió forint, 122,3 millió forint egyéb befektetés, 440 ezer forint hitelkártya tartozás"

Remélem, hogy ez csak valami vicc, mert ez nem lehet ép ésszel megmagyarázni, racionális indokokkal biztosan nem. Miért kér ki valaki THM 50%-60%-ok mellett egy hitelkártyát, amikor a folyószámláján is több millió Ft-ja van? Ezt még azzal sem lehet megindokolni, hogy hirtelen tetszett meg valami és minden le volt kötve. Azzal sem, hogy a miniszter úr a 45 napos határidőn belül kamatmentesen használta ki a kártyát (egyéb díjak, ráadásul milliárdos döntési jogkör mellett pár ezer Ft-ot akart spórolni?). Esetleg a választópolgároknak jelezte, hogy néha ő sem úszik a pénzben (pedig de)? Aki tudja mi van a háttérben, legyen szíves kommentelje be.

Bármi is van emögött, az biztos, hogy nem mutat jó példát azoknak akik egészségesebben szeretnék a pénzügyeiket kezelni...

Thursday, February 15, 2007

Churn 'em and Burn 'em - update

Sok reakciót kaptam az előző bejegyzésre, ahol az ügyfeleket szándékosan kiszipolyozó, alulképzett brókereket kritizáltam. A téma érzékenysége miatt főként email-ben írtak. Két levélre szeretnék itt válaszolni, illetve szeretném kiemelni.

- Nem önmagában a hideghívással, közvetlen megkereséssel van a baj. Pláne nem önmagában a brókercégekkel. Nem is a Cseh nemzettel... Akiket kritizáltam, azok a "Churn 'em and Burn 'em" filozófiát magukénak valló, ügyfelet szándékosan mindenben beugrasztó és túlkereskedés miatt tranzakciós díjon etikátlanul kereső brókerek. A helyzet 2006 végén/2007 elején az, hogy történetesen két cseh háttérrel rendelkező brókercég csinálja ezt szisztematikusan.

-Az egyik ilyen cégnél korábban dolgozó olvasótól kaptam egy levelet, amit itt kivonatolva közlök, a konkrétumokat kiszedve. Jól világított rá, hogy nem a gyorsan felvett, szakmai tudás nélküli, telefonálgató fiatalok a hibásak, akik általában át sem látják, hogy milyen kárt okoznak, hanem azok, akik őket kinevelik és utasítgatják.

"(...)Az egyik ilyen BRÓKERCÉGNÉL dolgoztam több, mint két hónapot. Pénzügyi főiskolára járok és imádom a technikai elemzést. Több, mint egy éve kezdtem el vele komolyabban foglalkozni. Munka mellett mindig ezzel töltöttem az időmet. (...)Önöktől is folyamatosan kapom az információt. Tőzsdézek és nagyon érdekel a dolog. Ezért amikor megkeresett ez a CÉG örültem, hogy belekóstolhatok és bíztam benne, hogy sokat fogok tanulni. Tanultam is… Már az oktatásukon okosabbnak éreztem magam , ami már bajt jelentett, de gondoltam nem lehet mindent egyszerre elmondani. Furcsa volt, hogy nem érdekelt senkit mennyire értek vagy nem értek hozzá. Mint később kiderült azért, mert olyan embereket kerestek akinek semmi közük ehhez a világhoz..

Mindegy bizakodtam, hogy majd a „plazmatévésmonitoros” teremben !!! Még egyszer mondom imádom a technikai elemzéseket. Aztán jött a hideg zuhany …:

- hívni embereket, akik azt sem tudják mi befektetés
-
akik azt sem tudják mi a tőzsde
-
akik azt sem tudják mi a bróker
-
akik csak a bankbetéteket ismerik a maguk 7 % hasznukkal (mert az a biztos)
-
meg akik tojnak a fejemre

Talán annyira nem voltam gyenge és csak nagy cégek vezetőit hívtam, ezért nagyon hamar meglettek az első ügyfeleim. Örültem, hogy megy ez csak csinálni kell. Eladásra kínáltuk a XXXXXXX részvényeit, de mire megkötöttük a szerződéseket meg a papírmunkát egy jelentős támasz esett el és én nem vettem meg a részvényeket. Számos bróker közül csak én nem vettem. Mondták így sosem lesz pénzem… Igazuk volt. Nem voltam hajlandó a saját nyereségem érdekében odadobni azokat az embereket , akiket meggyőztem, hogy a részvényekkel igenis lehet pénzt keresni…XXX USD -ről pár nap alatt XXX- ra esett a részvény.

Magam nem vehettem részvényeket csak ha a menedzser jóváhagyta és mivel nem nagyon értette mit mondok így nem volt sikeres az eszmecserénk.

Közben pedig mindenki telefonált és telefonált….

Az emberek akik ott dolgoznak nem akarnak rosszat csak nem értik, hogy mire megy ki a játék. Valamivel több, mint két hónap után kiléptem és velem azok akiknek elmondtam, hogy én miért lépek ki. Akkor megértették ők is. Ezért azt gondolom, hogy nem ezek a fiatal „brókerek” a hibásak hanem azok akik engedélyezik az ilyen hazárdjátékot. Nem csak rájuk üt vissza hanem a magyar cégekre is. Ezt sajnálom igazán.(...)"

Még egyszer köszönöm a levél írójának, hogy megoszthattam a blog többi olvasójával is a tapasztalatait.

---

"...and now for something completely different:"

Sokszor kérdezték már ügyfelek, érdeklődők, hogy mit érdemes elolvasni.

Könyvek:

http://www.tozsdeliga.hu/?p=oktatas&alcsop=49

Cikkeknél hírforrásoknál eddig bonyolultabb volt a helyzet. Itt van viszont egy link, amin folyamatosan jelölöm, hogy mit ajánlok, és a lényeget a szoftver automatikusan kiszedi a lényeget:

http://www.google.com/reader/shared/02369655243231056798

RSS olvasóba is betehető, így gyorsan kap vki értesítést, ha új ajánlott cikk került fel.

Tuesday, February 13, 2007

Churn 'em, and Burn 'em

Tegnap megint felhívtak egy cseh brókercégtől (nem attól, akik pár hónapja hívtak), és nagy hangzavar közepette a szokásos módon felépített szöveget nyomták le (jellemző, hogy utána sem néznek, hogy mi a foglalkozása annak akinek a számát kinézik az adatbázisból). Egy céget, és egy aktuális nagyszerű lehetőséget ajánlottak. Ehhez persze "gyorsan és most kell cselekedni". A telefonáló részletes képzést a hideghívásból, de szakmai tudása alulról súrolta a nullát.

Tudjátok kire emlékeztetnek ezek az emberek? Az egymás hegyén-hátán dolgozó brókerekre a a Tőzsdecápák című filmben. Az egyik jelenetben két kolléga, Bud Fox (Charlie Sheen), nem fogad el haverjától Marvintól egy meghívást egy kosármeccsre, mert az estét az elemzésre akarja szánni. Erre Marvin kissé felkapva a vizet azt mondja, hogy ne foglalkozzon azzal mi lesz a piacon, hanem: "Come on forget charts, will ya? We’re not fund managers here baby. Churn ‘em and burn ‘em." (Ugyan már, felejtsd el a grafikonokat! Mi nem portfolió menedzserek vagyunk, öreg. Húzz ki belőlük annyi pénzt, amennyit csak lehet). Az összes idézet a filmből itt.

A Churn 'em and Burn 'em régi szólás az angolszász területen dolgozó brókerek között. A lényeg: adj elő egy jól hangzó történetet az ügyfélnek, és csinálj vele annyi ügyletet, amennyit csak tudsz, és sajtolj ki belőle amennyit csak lehet, függetlenül attól, hogy ez neki jó vagy nem...

"That means win the client over, give them a good spin story about a stock, get them to do as many trades as possible whether it's good for them or not, and keep doing it until you have used up all their money." (Forrás)

A szomorú az egészben, hogy nem önmagában az ügyfélkereséssel van a baj (pl. nemrég hívtak egy magyar cégtől is, ők nem kábítottak kihagyhatatlan lehetőséggel), hanem azzal, hogy mindez etikátlan (mégcsak nem is törvénytelen) módon, és nevetséges szakmai tudás alapján történik. Akik művelik ezzel lehet, hogy rövid távon sok pénzt keresnek, de hosszú távon maguk alatt vágják a fát. Sajnos közben az ügyfelek pénze és bizalma alatt is. Innen is üzenem nekik: szégyelljétek magatokat.

Azoknak, akik félnek, hogy besétálnak a csapdába nem lehet eléggé hangsúlyozni: SOHA NE HIRTELEN JÖTT ÖTLET VAGY TIPP ALAPJÁN FEKTESSÜNK BE!

Thursday, February 08, 2007

Miért nem elég a stop megbízás használata?

Ezért:



A BRLC az egyik legígéretesebb hosszútávú chart-tal rendelkező papír. Két részletben 8,50 körüli bekerülési árral rendelkeztünk, egy mostanában ritkán jól működő, klasszikus alakzat alapján. Amikor 9 dollár fölé emelkedett, 8,75-re, amikor pedig két alsó árnyékkal bőven felette ragadt, 9 dollára húztam a stoppot. Ma 7,86-on, mintegy 16%-kal nyitott alacsonyabban, a kiszállási átlagár 7,80 lett. A veszteség több mint háromszor akkora lett, mint ha a stopnál szállunk ki. Pedig volt pont, ahol a nyereség a beszállási árra vetítve elérte a 12%-ot. Csökkenő trendről, bármilyen előjelről szó sem volt, legalábbis nem technikai oldalról.

Az ilyen esetek nagyon ritkák, de néha előfordulnak. Ezért alaposan megnézem, hogy milyen a korreláció a többi pozícióval, mennyi azoknak az összes kockázata, milyen piacokon, szektorokban és ágazatokban vannak. Ez alapján alakítom ki, hogy mekkora legyen a teljes tőkére vetítve a kockázat. Ez esetben ez 0,05%-a volt a tőkének, a veszteség megközelítőleg 0,16% lett ezen a pozíción.

Képzeljük el, hogy valaki bátor, és 3%-ot kockáztat pozaciónként. Ebben az esetben percek alatt 10% lett volna a vesztesége. Ezért önmagábn kevés a stop használata.

(Képzeljük el, hogy valaki kétszeres tőkeáttétellel ugyanazon a szinten vásárolt és ugyanoda tette a stopját, mint ahova én. Ebben az esetben pénzének 20%-át veszítette volna el, ha stoppot is használ. Ha a bekerülési ár 10 dollár lenne, akkor 44%-ot, hiába van stop.)