Válságálló Eszközök – Vállalati Kötvények

Mindig a jó kockázat-hozam arányú befektetéseket keressük, ez a befektetés elemzés egyik legnagyobb közhelye. Az utóbbi években pedig azt tapasztaltuk, hogy a hozamok jelentősen lecsökkentek - ha nem fordultak éppen negatívba – miközben a kockázatok (mérjük azokat szinte bármilyen mérőszámmal) megugrottak. Az ok a felhalmozódó adósságokban keresendő, hiszen ha nem lehetünk biztosak abban, hogy egy nagyobb szereplő nem fizeti vissza tartozásait, akkor az dominószerűen végighalad a teljes rendszeren, és szinte senki sincs biztonságban.

A biztonság azonban relatív fogalom, és a különböző eszközkategóriák közötti kockázat megítélésében paradigmaváltás előtt áll a világ. Ma már nem biztos, hogy a vállalati adósság jelenti a nagyobb kockázatot, hiszen minden mutató azt mutatja a fejlett országok többségében, hogy az államok vannak bajban és a nagyvállalati szegmens (néhány ágazat kivételével) rekord nyereséget mutat fel. Az állampapír piac egy hosszú távú buborék késői stádiumában van. Erről érdemes elolvasni az alábbi, Figyelőben megjelent cikket.

Az alábbi ábrán az látható, hogy mindössze négy év alatt közel 50%-ot emelkedett az államadósság mértéke a két legfontosabb gazdasági régióban. Ráadásul ezek az adatok csak a központi költségvetések adatait tartalmazzák.

Persze az államok sok tekintetben még mindig erősebbek, mint a multinacionális vállalatok, hiszen kényük-kedvük szerint vethetnek ki adókat, foghatják vissza a kiadásaikat (ezt már kevésbé szeretik), vagy erős ráhatást gyakorolhatnak nem egy esetben a pénzmennyiségre, ahogyan ezt már számos esetben meg is tették az elmúlt években. Azonban a vállalatok az eredményességre gyakorolt ország szintű hatást már ezt viszonylag könnyen ki tudják kerülni, hiszen a tevékenység, így az árbevétel is globális szinten jelenik meg, ezért a költségek rendezésének „kiszervezése” sem okoz komoly gondot.

Látványos példákért nem kell messzire menni. Itt van a legnépszerűbb kereső és internet mamut, a Google. A cég évente legalább 1 milliárd dollár adóval kevesebbet fizet az amerikai adóhatóságnak, az IRS-nek egyes szoftver birtoklási jogok és ezáltal azok bevételeinek külföldre telepítésével.

Ha túl magasak a munkát terhelő járulékok (és persze a bérköltségek általában), akkor a termelést, szolgáltató központokat olcsóbb országokba telepítik. India és Kína látványos növekedéséhez ez nagymértékben hozzájárult az elmúlt évtizedekben.

Ráadásul, amíg a pénzügyi rendszerben felhalmozódott hiány és a finanszírozhatatlan szociális rendszerek miatt az államadósság ugrásszerűen megnőtt és még mindig emelkedik, addig a vállalati hitelállomány óvatos csökkenésbe kezdett a fejlett országokban. A rendszerben lévő tőkeáttétel csökkenés – amit mostanában sok helyen hallható módon „deleveraging” kifejezéssel emlegetnek – jelentős része ebből fakad. Az Egyesült Államokban a GDP 79%-ról 72%-ra csökkent a vállalati hitelállomány 2008 végétől kevesebb, mint 3 év alatt. Az Egyesült Királyságban 122%-ról 109%-ra, Németországban 5%-kal, Spanyolországban 4%-kal esett vissza ugyanez a mutató. Itt fontos megjegyezni, hogy ezen adatok a nem pénzügyi szektorban tevékenykedő magáncégeket veszi figyelembe.

A folyamatról érdemes elolvasni a McKinsey elemző cég részletes elemzését, továbbá a toronymagasan legnagyobb vagyont kezelő Hedge Fund menedzser történelmi összehasonlítását.

Persze az adósságállomány (mérsékelt) csökkenése önmagában még nem jelent relatíve alacsonyabb kockázatot, a profitok növekedésével együtt azonban már igen. Márpedig a vállalati nyereségek soha nem voltak olyan magasak a tengerentúlon, de még számos európai országban sem, mint a legutóbbi negyedévekben. Sőt, az Egyesült Államokban a GDP arányos adózott nyereség még soha nem volt olyan magasan az elmúlt 60 évben, mint most!

A kötvényhozamok területén azonban nincs változás. A piac egyértelműen, és nagyjából hasonló mértékű hozamfelárat vár el a vállalati kötvényektől, mint az államadósságok megugrása előtt. Csak egy példa: az amerikai 10 éves államkötvény éves hozama a cikk írásának pillanatában 1,51%, a lehető legjobb, AAA besorolású tipikus vállalati kötvény, hasonló lejárat mellett évente közel 1%-kal „ad” többet, egészen pontosan 2,48%.-ot.  Más vállalati kötvények ennél is sokkal jobb hozamon forognak.  Emiatt fordulhat elő, hogy egy kellően diverzifikált portfólióval bőven megduplázhatták a befektetők a pénzüket, amíg az állampapírok 50%-ot sem hoztak.

Még jobb a helyzet Magyarország viszonylatában. A kockázati felár miatt eleve nagyon magas hazai hozamszint, a piac fejletlensége, és a vélt vagy valós többletkockázatok miatt a vállalati kötvények sokkal nagyobb hozamot nyújtanak állami társaik felett. Szinte mindenhol 10% feletti hozamokat láthatunk, és ne felejtsük el, hogy ez még mindig kiugróan magas reálhozamot jelent világviszonylatban is.

A vállalatok azonban még így is szívesen fordulnak az értékpapírpiacokhoz, hiszen a bankok vállalati hitelezése éberkómában van, miközben továbbra is vannak gyorsan fejlődő, jelentős finanszírozást igénylő ágazatok. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a vállalati kötvénypiac fellendülése előrevetíti, hogy előbb-utóbb a befektetők is belerohannak egy pofonba.

Emiatt a diverzifikáció itt kiemelt szerepet kap, ám ekkor felvetődik a kérdés, hogy van-e elegendő kötvény és kibocsátó, illetve mennyiség, amelyből válogatni lehet. Teljes hazai vállalati kötvény kapitalizáció meglepően nagy, hiszen megközelíti a 327 milliárd forintot, és ebben még nincsenek benne a külföldön kibocsátott kötvények. A valódi, klasszikus értelemben vett piac azonban még nem alakult ki, kevés a szereplő, az üzletkötés és a forgalom, ezért mindez nagyon nagy likviditási kockázatot hordoz magában.

Ezért is fontos, hogy a vállalati kötvények többségét lejáratig tartsuk, pontosabban azt tartsuk szem előtt a döntés meghozatalakor, hogy a vállalat időtáv és a kötvény kifutása nagyjából egy időpontra essen. Nemcsak a kellő likviditás gyakori hiánya, hanem az a tény is erre sarkallja az előrelátó befektetőt, hogy a hozam csak lejáratig érvényes, és a kötvénypiacok esetleges viharai, a későbbi hozamváltozások a befektetés értékét idő közben jelentős mértékben változtathatják.

A meglévő állampapír portfólió, vagy ezeket tartó hosszú kötvényalapok akár 50-80%-át is érdemes felváltani vállalati kötvényekkel, megfelelő (kint 2-3%, itthon 4-7%) hozamtöbblet esetén, persze csak abban az esetben, ha az államkötvények nem likviditási céllal vannak a portfólióban és a megvásárolt értékpapírok egybeesnek befektetési időhorizontunkkal. 

Ha szeretnél többet megtudni, iratkozz fel a Válságálló Értesítőre!

Kedves Lottónyertes(ek)!

Gratulálok! A szerencse rád mosolygott, és mostantól, ha nem csinálsz butaságot, minden tekintetben szabad ember vagy. Most bizonyára nagy eufóriában vagy, és ez így van jól. Ugyanakkor az első öröm után érdemes tudatosítani magadban, hogy néhány lépést a későbbi nyugalmad érdekében is meg kell tenned.

A befektetési szakmában sokszor láttam olyan embereket, akik hirtelen jutottak sok pénzhez, és láttam, hogy milyen hibákat készültek éppen elkövetni vagy követtek el korábban. Az alábbiakban néhány tanácsot látsz arra vonatkozóan, hogy mit érdemes most tenned, hogy a szabadságodat megőrizd és a pénzt megfelelően kezeld.

1. Titkold el a világ elől a lottónyereményedet, kivéve azokat, akiben teljesen megbízol. Ez a legtöbb ember esetén 2-3 személyt jelent, jellemzően a szülőket és a házastársat jelenti. Az elkerülhetetlen, hogy a pénz egy részének elköltésével ne tűnjön fel a környezetednek, hogy jobban élsz, ehhez találj ki egy hihető mesét, például egy felfutó internetes üzletről. Ha eddig egy 15 éves autóval jártál, és ezután egy új Ferrari-t vezetsz, akkor ez persze kevés lesz, ezért a gyarapodást, pontosabban annak látszatát hangold fokozatosra.
2. Ne adj kölcsönt. Soha. Senkinek. Befektetésnek a kölcsön rettenetes, iszonyatosan rossz hozamokkal és még magasabb nemfizetési rátával. A bankok egy része is csődbe megy, egy másik része is csak azért képes fennmaradni, mert nagyon, de nagyon megválogatja, hogy kinek és milyen feltételek mellett ad hitelt. Ha valaki barátságból kér pénzt, de nem azért, mert a családja a kilakoltatás vagy az éhhalál szélén áll, ne adj neki, hiszen a barátság nem épülhet üzleti kapcsolatra. Ha valaki, aki tényleg közel áll hozzád (10-15 emberről lehet szó maximum) nagy bajba kerül, segíts neki egy kisebb összeggel, de ne mint kölcsön add, hanem örökbe. Tudom, hogy furcsán hangzik, de ha igaz barátról, törődő rokonról van szó, akkor vissza fogja adni, addig is te nyugodt szívvel lemondtál erről a pénzről, ami nem mérgezi sem a te lelkedet, sem a másikat.
3. Határozd meg a céljaidat! Ehhez igazítsd a befektetéseidet kialakítását. Most úgy tűnik, hogy ez a rengeteg pénz soha nem fogy el, de ebben tévedsz. Bármennyi pénzt el lehet költeni, és ez egy idő után kicsúszik a kezedből, mert egy-egy kiadás továbbiakat szül. Ha megveszel egy 100 millió Ft értékű házat, arra könnyen lehet, hogy tízmilliókat kell költened felújításra, és százezreket havonta csak a fenntartásra, nem is beszélve a politikusok kénye-kedvétől függő ingatlanadóról. Ha veszel egy több tízmilliós autót, akkor a benzin és biztosítás havi százezrekbe fog kerülni, és ilyen szinten egy komolyabb szerviz is milliós nagyságrendű lehet. Ezért pontosan mérd fel a kapcsolódó költségeket és az összes havi kiadásodnak szabj határt, amit sosem lépsz át. Például ez lehet havi 5 millió Ft, amiről a legtöbb ember nem is álmodhat, és hihetetlen szabad életet tesz lehetővé, miközben milliárdos nagyságrendű vagyon hozamaiból ezt kellő körültekintéssel könnyedén ki lehet hozni. A lényeg, hogy mindig pontosan tudd, hogy mit csinálsz.
4. Ha csak nincs legalább 10 évnyi, átfogó tapasztalatod a befektetéseid saját kezelésében, akkor érdemes szakemberhez fordulnod. A javaslatom két privát bankár, ebből az egyik külföldi, továbbá egy tanácsadó. Ezek között a pénz felügyeletét nagyjából egyenlően oszd meg. Pontosan tisztázd velük, hogy mi a célod, mit és miért javasolnak ehhez, és havonta vagy negyedévente kérj tőlük tájékoztatást (vagy ami még gyakoribb: online rendszeren kövesd mi történik) és kérdezz meg mindent, amit nem értesz. Tartsd szem előtt, hogy magadnak ártasz, ha titkolózol előttük, hiszen a lehető legtöbb információ birtokában lehet megalapozott döntéseket hozni, vagy javaslatokat adni. Ez nem azt jelenti, hogy kopogtass be Magyarország (és Ausztria vagy Svájc) összes privát bankárához, hogy nyertél több mint 2 milliárd forintot. Az anyagi természetű titkaidat csak akkor kell megosztanod, ha már elkezdted a kiválasztottakkal az együttműködést. Apropó: kiválasztott: ne kizárólag személyes szimpátia alapján hozz döntést. Legyen nagyobb súlya a végzettségnek, a háttérnek, a tapasztalatok nagyságának és kiterjedtségének.
5. Csak olyan megállapodásba menj bele, ahol a felek érdeke megegyezik, és kialakul a win-win szituáció. Ez jelenthet fix és sikerdíjat egyaránt, de ha például egy bróker keres meg, aki csak az üzletkötés volumenében érdekelt anyagi szempontból, akkor mondj neki nemet, hiszen nem közös a cél. A megállapodás esetén előre beszéld meg a tanácsadóddal, bankároddal, hogy mik a céljaid, milyen időtávon szeretnéd ezt elérni (javaslat: 5 év és a pénz reálértékének megtartása, évi 20 m Ft felvétele mellett), majd az eltelt időt követően értékeld, hogy sikerült-e az eredményeket elérni. Ha nem, akkor dönthetsz a váltás mellett. 
6. Diverzifikálj! Minél többféle befektetésed van, amit még ép ésszel tudsz követni, annál jobb. Fontos, hogy a többféle nem azt, jelenti, hogy több. Legyenek részvényeid, kötvényeid, befektetési jegyeid (akár ingatlanod, műtárgyad) különböző szektorokból, régiókból, és stratégiákkal. Ebben az előző pontban írt emberek fognak tudni segíteni neked. Az szintén nagyon fontos, hogy ne az általuk egyenként összeállított alportfóliók legyenek önmagukban diverzifikálva, hanem a teljes vagyon, ezért tedd lehetővé akár a közvetlen, akár a közvetett információáramlást felek között. Ezért is fontos, hogy a segítőid különböző jellegű cégeknél dolgoznak, hiszen így az egyik jobban fog érteni a fix kamatozású eszközökhöz, a másik a kicsit kockázatosabb értékpapírokhoz, a harmadik nem a hazai, hanem egy másik régió piacán ismeri majd jobban a lehetőségeket. Mindegyikük csinálja azt, amihez a legjobban ért.
7. Legyen likvid rész a befektetéseid között! Ez olyan eszközöket jelent, amelyeket 1-2 nap alatt pénzzé tudsz tenni, komolyabb veszteség vagy költség nélkül. Ez jellemzően, de nem kizárólag rövid lejáratú állampapírokat (itthon kincstárjegyeket), likviditási és pénzpiaci befektetési alapokat jelent. Tartsd ilyenekben a vagyon legalább 5%-át mindig és minden körülmények között. Tekintettel az összeg nagyságára az arány sokkal magasabb is lehet, de azért ne lépje át a 80%-ot a következő pontban ismertetett okok miatt.
8. Legyen alacsony kockázatú a befektetések nagy része! Szinte egészen biztos, hogy ennyi pénz elég valamennyi célod és a teljes szabadságod megvalósításra akár életed végéig. Ezért a felpörgő infláció esetének kivételével nem kell sokat kockáztatnod. A pénz 60-80% lehet alacsony kockázatú eszközökben, amelyek jellemzően, de nem feltétlenül likvidek is.
9. Végezz részletes adótervezést! Ehhez az előzőekben említettektől független adószakértőt válassz, aki jártas a kettős adóztatást elkerülő egyezmények gyakorlati kérdéseiben is. A hazai befektetésekhez, a likvid rész kivételével nagy valószínűséggel érdemes Tartós Befektetési Szerződést kötnöd. Lesz aki majd megpróbál rábeszélni arra, hogy offshore céget alapíts és a befektetéseid egy részét ezen keresztül kezeld. Az ördög a részletekben lakozik, de esélyes, hogy ezzel több fejfájást fogsz okozni magasnak, mind amennyit nyersz rajta. Egyrészt nagy a valószínűsége, hogy nem fogod pontosan érteni mi történik, másrészt lottónyeremény esetén nincs mit titkolnod a hatóságok elől, így egyedül egyes befektetések adóvonzatát spórolhatod meg, de költségeid is lesznek, ráadásul vannak megoldások arra, hogy az adó egy jelentős részét kevésbé a szürke zónán keresztül kerüld el. Az adózásról egyébként van egy kiterjedt leírásom itt. 
10. Legyen egy kevés kicsit magasabb kockázatú befektetésed, elsősorban az infláció miatt. Ha kellő körültekintéssel jársz el, nem szórod a pénzt, nyugodtan megtervezed a jövődet és befektetéseidet, akkor az egyetlen veszély, ami a jólétedet és a szabadságodat hosszútávon rozsdaként marhatja szét, az a pénzromlás, vagyis az, hogy a mostani sokat érő pénzed egy idő után jóval kevesebbet ér majd. Ezért legalább a befektetéseid egy részével vegyél olyan eszközöket, amelyek felfutó infláció esetén is nagyot emelkednek. Ezek lehetnek fogyasztói árindexhez kötött kamatozású kötvények, az árupiaci eszközök, illetve a részvények egy része. Hogy melyek ezek pontosan, abban az említett tanácsadók segíteni fognak. Egyesek esküsznek az aranyra és ezüstre, a történelmi tapasztalatok alapján általában igazuk van, de tartsd szem előtt, hogy ezek erősen spekulatív eszközök, így csak részbeni segítséget jelenthetnek az esetleges infláció elleni harcban.
11. Adakozz, de ne nyakló nélkül! Olyan cél érdekében nyújts segítséget, amit ismersz és egy kicsit személyesen is megértesz. Ez lehet egy betegség, amit te vagy valamelyik rokonod átélt, vagy szűkebb lakóhelyed egy-egy súlyos problémája (itt vigyáznod kell, hogy ne kelts feltűnést), a legnagyobb örömet a meglátásom szerint az okozza, ha elutazol valahova, megismered az ott élők problémáját, és hazatérve távolról is segítesz nekik, néha email-en, telefonon kommunikálva, időnként pedig visszatérve oda. Így nagy örömet okozol nekik, maradnak is, még sincs rajtad folyamatos nyomás rajtad. Sajnos nincs az a pénz, ami a világ összes nyomorát és baját eltüntetheti, még Bill Gates is csak néhány szűk projektet választott dollár tízmilliárdos nagyságrendű vagyona eladakozására.
12. Végül: ha ezekkel végeztél, dőlj hátra, pihenj három hetet. Vár rád a valódi szabadság.

(Ezt a levelet persze bárkinek érdemes lehet elolvasni, aki százmillió feletti összeghez jut, akár örökség, akár vállalkozása hirtelen felfutása, eladása által.)

Ha tetszett ez az írás, akkor kérlek, hogy oszd meg ezt a bejegyzést a lenti kis ikonok segítségével.

Könyvek a nyaraláshoz

Ebben a bejegyzésben néhány könyvet ajánlok neked, amelyeket mostanában olvastam és nyaralás alatt nemcsak érdekes, hanem hasznos olvasmányként is szolgálhatnak.

Hedge Fund Market Wizards (Jack Schwager)

A tőzsdei spekulánsok körében minden kétséget kizáróan a leggyakrabban olvasott könyv sorozat a Scwager-féle Market Wizards széria, amely toronymagasan vezet a Magee, DeMark és egyéb szerzők művei előtt. A legenda azáltal kelhetett életre, hogy a szerző - valójában a kérdező - maga is gyakorlott kereskedő, nem mellesleg egy egészen átfogó kötet szerzője a határidős piacokról, másrészt áldozatos munkával elérte, hogy a legjobbak álljanak vele szóba és áruljanak el olyan információkat, amit sehol máshol nem tettek meg.

Schwager a negyedik résszel pontosan ott folytatta, ahol utoljára, majdnem 10 éve abbahagyta. A könyv stílusában, szerkezetében, témakörében, a kérdésekben és azok jellegében nagyon hasonlít a korábbiakra. Ezúttal azonban egy új tematika, a Hedge Fund menedzserek befektetési stratégiái és tanulságos történetei kerülnek terítékre. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy itt már egészen más szempontok merülnek fel. A nagyobb tőke miatt más piacokon és más időtávokon az egyedi befektetőtől egészen eltérő módon kell kereskedniük, figyelembe véve az ügyfeleik igényeit és a szigorúbb jogszabályi korlátokat. A könyv egyediségének üzenetét az is rombolja egy kicsit, hogy Schwager a korábbi részekben már jó pár Hedge Fund legendát meginterjúvolt, köztük Bruce Kovner-t, Paul Tudor Jones-t, és Steve Cohen-t.

A könyv egyes fejezetei során egyre inkább kiderül, hogy Schwager célja nem a Hedge Fund világ féltérkepézése, hanem a megkezdett sorozat még magasabb színvonalú folytatása volt. Ez az olvasók egy részének csalódást fog okozni, de azoknak, akik szerették a korábbiakat, a régi úton történő továbbhaladás nem jelent problémát, és nagy örömmel falják majd az új fejezeteket. Nemcsak azért mert a szerző megőrizte stílusát, hanem azért, mert a szokásos "kockázatkezelés" mantra mellett sok hasznos és a korábbi részekből nem hallott tanácsot és ötletet kaphatnak. A nagyközönség számára ritkán felbukkanó egyedi derivatívák, és sokkal több szakmai fogalommagyarázat várja az olvasót, nem külön mellékletben, hanem éppen a megfelelő helyen, emberi nyelven elmagyarázva. Ettől persze a Market Wizards inkább inspiráló jellegű, szórakoztató arcélű irodalom marad.

Csak Schwagertől fogadjuk el, hogy a beszélgetések közepette saját eszmefuttatásokat eresszen meg, néha úgy, hogy az sehova sem vezet. Az is megbocsátható neki, hogy igazán híres névből csak kettő van a könyvben, igaz: ők tényleg a legnagyobb vagyont kezelők közé tartoznak. A mostanában egyre inkább a nyilvánosságot felvállaló Ray Dalio érdekes, de kevés újdonság szerepel róla, még akkor is, ha a "macro view"-ról van érdemi hozzáadott érték a vele foglalkozó fejezetben. A Bluecrest-es Platt-el készült interjú is érdekes, amellett, hogy beképzeltsége veszélyes jövőt rejteget a számára. A legjobb fejezetek így azoké a kisebb, valódi szervezetfejlesztési és vezetési ismeretekkel kevésbé rendelkező, ugyanakkor újító gondolkozású zseniké, mint Edward O. Thorpe, aki nemcsak matematikusi és blakcjack körökben vált legendává, de nagyszerű kvantitatív alapokon kereskedő spekuláns egyben. Miattuk érdemes elolvasni a könyvet elsősorban, mindamellett, hogy a sorozat korábbi részeit ismerők számára ez amúgy is egy kötelező darab.

Heikin Ashi (Dan Valcu)

Dan Valcu-t több mint 5 éve ismerem, amióta meghívott a román technikai elemző szövetség ülésére előadóként. Már akkor is feltűnt az alapossága és a lelkesedése, ami által új módszereket próbál implementálni mintegy 200 fős közösségének kereskedési stratégiáiba. Nemzetközi szinten akkor ismerhették meg, amikor a legismertebb technikai elemzéssel foglalkozó magazinban megjelent egy cikke 2004-ben. Érdekes módon nem a hagyományos elemzési módszereket választotta, még csak nem is ezeket gondolta tovább, hanem oda nyúlt segítségért, ahova a kilencvenes évek legelején Steve Nison: Japánba.

A könyv fő témája, az ún. Heikin-Ashi grafikon nem jelent mást, mint a japángyertya diagrammok újragondolását. Ez egy kicsit bonyolultabb felépítésű, de áttekinthetőbb és végső soron egyszerűbb formációrendszerrel rendelkező alfaját jelentik a chart típusoknak. Sajnos a legtöbb programban nincs benne a Heikin-Ashi, de Valcu az Excel-ben való felépítéshez is segítséget ad. A grafikontípus felépítését követően a könyv részletes elemzésbe megy az egyes - klasszikus japángyertya formációk esetén már ismert - alakzatok és a Heikin-Ashi összefüggéseibe, rigorózus módon fejezetenként egyet-egyet elővéve. A harmadik fő részben már egy kissé csapongóbb módon, de a közönség vélt igényeinek megfelelően népszerű metódusokkal való együttes használathoz ad tanácsokat.

A példák folyamatosan párhuzamos japángyertya - Heikin-Ashi formában jelennek meg. Emellett nagyon konkrét javaslatok is leírásra kerültek, ami sokat segíthet a kezdeti lépések során, bár később kevésbé kreatív kereskedők számára ez gondot okozhat. Ugyanakkor az ennyire kikristályosodott tanácsok esetén az ember azért elvárna némi kvantitatív elemzést, statisztikákat a használhatóságról.

Ami igazán lenyűgöző az a könyv és a fejezetek szó szerint japános precizitással felépített struktúrája. Valcu nem hagy kérdést megválaszolatlanul, a bizonytalanságokat először szőnyegbombázással, majd kézitusával tünteti el a föld felszínéről, majd arról is gondoskodik, hogy soha se legyen módjuk visszatérni. A hadműveletek mindvégig tervezettek és átláthatóak. Így a könyv egy kicsit olyanná válik, mint egy népszerű Hollywood-i film tudatosan felépített forgatókönyve: nagyszerű élményt nyújthat, de egy kicsit mintha hiányozna belőle a lélek. Ezt a szerző egy kevés személyes meglátással és idézetekkel igyekszik pótolni. Véleményem szerint ez részben sikerül, és így nemcsak a kiterjedt elemzésekkel tud motiválni minket a könyv az aktív használatra.

Valcu könyve nem feltétlenül nélkülözhetetlen, de mindenképpen hasznos darabja egy technikai elemzést is igénybe vevő befektető és spekuláns könyvespolcának. Ha valaki megveszi, abban egészen biztos lehet, hogy a lehető legátláthatóbb tankönyvet kapja egy adott témakörről. Ennél jobban nem lehet érthetően bemutatni és kivesézni valamit. A még fontosabb kérdés, hogy éppen erre a témakörre van-e szükségünk. Ebben már nem vagyok olyan biztos, megérzésem szerint a többségnek nem, de akit egy kicsit is érdekelnek a technikai elemzés vadhajtásai, annak egy próbát és olvasást nagyon is megér a könyv.

Az Intelligens Befektető (Graham-Zweig)

Régi tartozásomat rovom le, amikor erről a könyvről írok. A hazai megjelenésre azzal hirdették, hogy ez Warren Buffett kedvenc szakmai műve, és azzal a nem éppen szerény szlogennel, hogy szerinte ez az a valaha volt legjobb könyv, amit a befektetésekről írtak. A helyzet az, hogy sem Omaha Bölcse, sem a hazai kiadó nem jár messze az igazságtól. A kötet nagy részét maga a legendás Graham írta, de ami még értékesebbé teszi, az az, hogy egy alaposan átdolgozott, és az azóta eltelt események tanulságaival gazdagított kiadást tarthatunk a kezünkben. Az új kiegészítő fejezetek nem kelnek önálló életre, hanem szervesen kapcsolódnak a könyv már meglévő szerkezetéhez, már-már kínosan ügyelve arra, hogy ne zavarja össze az olvasót, egyszersmint az új kiadás tisztelgés maradhasson az eredeti előtt.

Az első fele a könyvnek kevésbé érdekes, főleg azoknak ajánlott, akiknek már van némi rálátása a piacokra. A szerzők itt követnek el néhány zavaró hibát, tipikusan olyat, amibe nem az emberek többsége, hanem csak kiemelkedő koponyák szoktak belefutni. A sikerektől és még inkább a visszajelzésektől Graham beleszeret a saját módszereibe, a világ többi része pedig meg is szűnik számára, vagy rosszabb esetben eltérő viselkedésük az ő gúnyolódásának a céltáblájává teszi őket. Azon túl, hogy ez nem éppen elegáns, megtévesztő is lehet, mg ha ez ritkán is következik be. Még rosszabb, hogy Zwieg egy kicsit rá is kontráz erre, persze tanúsíthatunk némi megértést, hiszen értékalapú befektetőként csak szarkazmussal lehetett túlélni a technológiai buborékot. Az említettekre példa, hogy a technikai elemzést igen egyszerűen fogja fel, két évtizeddel korábban elkövetve Malkiel hibáját. Zweig-nek pedig az ETF-ek méltatlan alacsony súlyát (lényegében egy bekezdés) róhatjuk fel, pedig a frissített kiadás idején már igencsak elterjedtek voltak és éppen a befektetési alapok egyik fő kritikájára adtak választ, de valószínűleg kevésbé szereti ha kilendíti valami a megszokott kerékvágásból.

A könyv a második felétől aztán belecsap a lecsóba. Ez a rész valóban azok közé az olvasmányok közé tartozik, amit minden értékalapú részvénybefektető az egyik legfontosabb elméleti tudásának forrásai között fog számon tartani. Először is a könyv itt nagyon gyakorlatiassá válik, ezzel megkönnyítve a megértést. Nagyon jó a rengeteg példa és levezetés, az adatok lenyűgöző mennyisége. Ráadásul Zweig remek minőségű és éppen odaillő mennyiségű aktuális esetet rak le, már-már tökéletességig fokozva a hozzáadott érték ideális nagyságát.

Hozzá kell tenni: a témakörről születtek sokkal szakmaibb és átfogóbb művek is (pedig ez sem vall szégyent etekintetben), például a Damodaran könyv, a Vállalatértékelés, de azok közül jellegénél fogva egyik sem tud úgy képviselni egy elméletet, mint ez. Emellett pedig azok nem szólhatnak az átlagos befektetőknek, ez pedig nagyon is képes megfelelni ennek a feladatnak.

Az Intelligens Befektető méltán lett az értékalapú befektetők bibliája. A tökéletességbe csak az rondít bele, hogy a szerzők kissé arrogáns hangvétele nem hagy teret más, alternatív stratégiáknak, pedig erre a fajta gőgre semmi szükség sincsen. Attól, hogy valaki (méltán) nagymestere lett egy módszernek, még nem jelenti azt, hogy más módszerek ne működnének jól. Ám ahogy Salvador Dali esetén is inkább a festményeket szeretjük, és kevésbé foglalkozunk a nála már gátlástalan (noha kétségtelenül humoros) önhittséggel, itt is elmondhatjuk: ha ki tudjuk szűrni a szerzők kissé önhitt megközelítésmódját, akkor befektetői életünk egyik legfontosabb könyvét tartjuk a kezünkben.

---

További Szakirodalom ajánlások itt érhetőek el. Érdemes követni a Facebook oldalt, ahol további hasonló ajánlások bukkanhatnak fel, sok egyéb tipp mellett.

Kisebb és izgalmas technológiai cégek is vannak a piacon

Az elmúlt hetekben szinte csak a Facebook-ról volt szó a tőzsdei szaksajtóban, de korábban is sokat szerepelt a Google, Amazon, na és persze az Apple, miközben a technológiai szektor második és harmadik vonalában is számos cég van, amely ezeknél akár sokkal jobb növekedési lehetőségekkel rendelkezik, és ezt a piac is kezdi felfedezni.

A kis és közepes kapitalizációval rendelkező cégeknek van két nagy előnye a nagyobbakhoz képest. Az egyik, hogy nagyobbak a potenciális növekedési lehetőségek, hiszen egy kisebb cég még nem hódította meg a piac nagy részét, így sokat fejlődhet önmagában azáltal, hogy többet kap már meglévő tortából. Emellett, ha ez a bizonyos torta még nő, az még külön jutalom is lehet. A másik előny pedig az, hogy a relatív kis ismertség miatt a befektetők közül sokaknak még nem kerülhet fel a radarjára az ilyen típusú részvény. Magánbefektetőknek azért, mert a mindennapi életük során nem találkoztak az adott márkanévvel. Intézményiek esetén pedig amiatt, hogy forgalomban, kapitalizációban, árfolyamban, vagy valamely fundamentális elemzésnél vett alapvető tényezőben, például árbevételben nem éri el azt a küszöböt, ahol a deklarált befektetési politika miatt az adott papír a látóterébe kerülhet az adott portfólió menedzsernek.

Ezeket a részvényeket az említett első vonalas információhiány miatt szűrőprogramokon (screener vagy scan alkalmazás) keresztül találhatjuk meg. Amennyiben kifejezetten a technológiai szektorra koncentrálunk, akkor fontos feltétel az árbevétel tartós növekedése. Ezeknek a cégeknek a nagy része kifejezetten erre koncentrál, így a hagyományos, inkább érték alapú befektetésnél alkalmazott mutatók kevésbé alkalmasak, érdemes az árbevételt, az üzemi szintű hatékonyságot, vagy a várható növekedést belevinni a képbe, kiindulásként a P/S, EV/EBITDA, PEG mutatók alkalmazásával.

Az alábbiakban néhány ötlet az említett körbe tartozó vállalatok közül. Hangsúlyozom, hogy ezek még árfolyam emelkedés után sem hátradőlős befektetések, sokkal inkább olyanok, amelyeket legritkábban is a negyedéves adatok alapján szükség esetén újra kell értékelni, elsősorban a növekedési ütemmel összefüggésben.

Az alábbi részvények többsége jelenleg erős kereslettel találkozik, vagy komoly korrekcióban, de még hosszútávú trendben található, így nem feltétlenül kell arra várni, hogy a nagy intézmények és a széles közönség is felfedezze őket, ami akár évekig is eltarthatna, hiszen már most érzékelhető trendben, legalább ébredező érdeklődésben van a papírok piaca. Egyik sem konkrét javaslat, inkább csak olyan jellegű ötlet, amelyek részletesebb átnézést, későbbi követést, figyelőlistát jelent. (Természetesen ennél részletesebben is megnézem ezeket, de ez nem egy blog bejegyzés keretein belül valósítható meg, így például a hamarosan induló Befektetői Klub-ban történik részletesebb átbeszélés)

Innerworkings (INWK)

A cég nyomtatási technológiával foglalkozik nagyvállalatok teljes spektrumának menedzselését kiszolgálva. Az árbevétel folyamatosan és gyorsan nő, csak 2009 elején volt egy megtorpanás, nem túl nagy meglepetésként a válság miatt. Ezt gyorsan kinőtték, ugyanakkor ennek a hatékonyság visszaesése volt az ára. Az INWK ennek ellenére stabilan nyereséges, sőt: gyorsan emelkedő profitot szállít, amelynek üteméhez mérten a PEG ráta kifejezetten alacsony árazásról tanúskodik. Természetesen ez még kevés az üdvösséghez, de az biztos, hogy az ágazati szakértőknél a piac jóval pesszimistább.

Ráadásul ezt még a grafikon sem mutatja. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az egyelőre relatív kevés számú érdeklődő csak mostanában találna rá a részvényre. A forgalom ugyan szerény, de a részvény így is szépen emelkedett 1 év alatt, sőt, még az idei év elején, anélkül, hogy klasszikus eufória alakult volna ki. Jelenleg egy széles sávban mozog, mégsem messze 4 éves csúcsától, amelynek elérése sok spekulánsnál megszólaltathatja a csengettyűt.

Web.com Group (WWWW)

A cégről első ránézésre egy kilencvenes évekbeli sikertörténet juthatna az eszünkbe. Domain, webhosting, weboldal építési szolgáltatásokat nyújtanak kisvállalkozások részére. A weboldalon mégis jó látni a letisztultságot, a konverzióra történő koncentrációt, a marketingesek által ellenállhatatlan ajánlatként szereplő nyitóoldalt, és azt is, hogy a céges Facebook oldalak építésével is foglalkoznak, mintegy bónuszként. A bevétel ennek megfelelően az utóbbi időszakban gyorsuló ütemben növekszik. Az eredmény ugyanakkor átcsúszott a negatív tartományba, elsősorban az értékesítéssel összefüggő költségek megugrása miatt. A nagy kérdés az, hogy amikor a cég visszafogja a gyors bővülés politikáját, a költségek milyen mértékben szoríthatóak vissza. Az biztos, hogy ha már nem kell finanszírozni az agresszív bővülést és a korábbi költségszintek közelébe esnek vissza az ezzel összefüggő kiadások, az árazás nagyon vonzó. 

A WWWW klasszikus trendben kialakuló szintén gyakran látott zászló alakzatban van éppen. Még szebb az egészben, hogy a május elején beállított szint mindenkori maximum is egyben, amelynek áttörése komolyabb vételi nyomást hozhat a részvény piacára, de a formáció miatt már néhány százalék erősödő forgalom melletti emelkedés is kifejezetten pozitív jelként értékelhető. 

Synaptics (SYNA)

A cég érintőképernyők és notebook-ok touchpad-jeinek gyártásával és fejlesztésével foglalkozik. A részvényt régóta figyelem, és még mindig komoly növekedési lehetőséget látok benne. A piac nagy része továbbra is dinamikusan bővül, és a bevételét az évek során meghatszorozó cég vele növekszik. Bár a verseny erős, a cég - az ágazatban megszokott ingadozás mellett - viszonylag stabil eredményességről ad számot, és nem kell a nyereségből feláldoznia a további növekedés oltárán. A bevétel növekedésének megtorpanása nem jó jel, és a következő hónapokban az adatoknak választ kell adnia arra a kérdésre, hogy ez átmeneti volt-e, addig is egyértelműen listán tartandó papírról van szó.  

A SYNA árfolyamának utóbbi hónapjai rettenetesek voltak, egyértelműen ez néz ki a legrosszabbul technikai szempontból. Ugyanakkor nem érdemes elmenni amellett a tény mellett, hogy két napja adott egy fordulós jelet, amely egyelőre nincs megerősítve, de jelezheti a közelgő beszállási szinteket. 

Ennyit kóstolóként a növekedési papírok még mostanság is nagyon tág univerzumából. Hamarosan a tőzsdére léphet egy olyan cég, amelyik a válság ellen - részben - a hasonló, gyors növekedésű részvények vásárlásával védekezik a nehéz gazdasági időszakokban. Ha erre kíváncsi vagy, akkor iratkozz fel a Válságálló Értesítőre.

Egyébként az, hogy nem feltétlenül csak a nagy cégeket érdemes megnézni, arról az alábbi beszélgetésben is volt szó, a lényeg: itt még fontosabb válogatósnak lenni.

Hasonló rövid meghallgatható összefoglalókat elérhetsz a www.bwm.hu/podcast oldalon.

Emellett érdemes feliratkozni a Magas Hozamcélú Befektetések Magazinjára is, aki ezt megteszi az mostanában kapja meg levél sorozatunkat arról a rengeteg ajándékról, amely a weboldalunkon keresztül érhető el. 

Relatív Erő a régiós részvénypiacok között

Kína modern kori gazdasági felemelkedése a legtöbb magyarázat szerint Teng Hsziao-ping 1978 decemberi hatalomra kerülése és a reformok meghirdetésekor kezdődött meg. Akkor a teljes ország nominális GDP-je az Egyesült Államokénak alig 7%-át tette ki. Ez a tavalyi évben már - becslésektől függően - 39-48% között van. Kína gazdasági fel és visszaemelkedése a legnagyobb gazdasági hatalmak közé az utóbbi évtizedek legfontosabb története makroszinten, ezt aligha vitatja bárki is. Alig több, mint 30 év alatt ezt elérni, egészen elképesztő teljesítmény. Számos hang szerint hamarosan utoléri Kína Amerikát, személyes véleményem az, hogy ez nincs annyira közel, de az eddigi tendencia egyértelmű.

Sokan mondják, hogy a tőzsdén olyan gyorsan zajlanak le az események, hogy nincs idő reagálni. Bár 30 év történelmi szempontból nagyon rövid idő, tőzsdei szemmel az örökkévalóság. Pedig ez az időszak és az ezalatt lezajlott hatalmas fejlődést szinte minden fejlődő és feltörekvő ország megirigyelheti, főleg annak tudatában, hogy mindez ilyen gyorsan zajlott le. A befektetők számára ez azt az üzenetet hirdeti, hogy még egy villámgyorsan elinduló, sőt mozgó vonatra is van idő felszállni.

Mi lehet az az eszköz, amely alkalmas lehet az induló vonat elérésére? Mivel ahhoz, hogy a szerelvény lendületbe jöjjön, kell idő, ezért van arra lehetőségünk, hogy az egymás mellett álló vonatok egymáshoz viszonyított mozgását figyeljük. A relatív erő vizsgálata is ugyanezen megközelítés alapján történik. A legegyszerűbb az, hogy teljesítmény grafikonon megvizsgáljuk, hogy van-e jelentős eltérés két piac, régió, szektor indexe, esetleg két vagy több konkrét részvény között. A fenti példa és egyéb statisztikák is jelzik, hogy közép, illetve hosszútávon ez leginkább régiók (esetleg régiókon belül országok) között működik a legjobban. A Morgan Stanley vezető feltörekvő piaci véleményformálójának, Ruchir Sharma-nak a könyve is erre utal, hiszen a makrogazdasági különbségek nagy mértékben függenek az adott ország vezetésének döntéseitől, és a rendelkezésre álló társadalmi közegtől. Így nagyon is érdemes figyelni a különbségeket.

A relatív grafikon Kína és az Egyesült Államok két legszélesebb körben figyelt indexe között is jelzi Kína felfutását, ugyanakkor érezhető az ottani piac relatív fejletlensége, és az is, hogy az utóbbi évek már nem róluk szóltak.

Mi a helyzet most, mely piacok vezetnek és melyek maradtak le?

Fontos, hogy azon az időtávon nézzük, ahol amúgy is befektetnénk. Továbbá ne csak a százalékokat, hanem a trendszerű eltérést, annak folyamatosságát is nézzük. Próbaképpen mindig nézzünk vissza másfélszer annyi időt, mint amennyit néznénk, mert ez alapvetően átformálhatja a relatív erőről alkotott véleményünket. Kiindulópontnak érdemes meghatározó pillanatokat választani. Például 2009 március elejét, amikor a piac fordult, vagy a tavaly tavaszi csúcspontokat.

Érthető módon Európa van leghátul. Európán belül Németország egyértelműen erős, és kitűnik a mezőnyből. A kontinens motorja volt az egyetlen ország itt, amely képes volt arra, hogy a válság alatt csökkentse a munkanélküliséget. Ez jelentős részben köszönhető a munkaerő piaci lépéseknek, de éppen ez világít rá arra, hogy a németek aktívan alakítják a sorsukat, és reagálnak az eseményekre. Ahhoz, hogy a német gazdaság felülteljesítésének jeleit bárki is észrevegye nem kellett Nobel-díjjal, de még közgazdasági vénával sem rendelkezni. Sok minden más mellett elegendő a relatív grafikonra pillantani. A két leginkább figyelt európai index, amely az eurozóna két legnagyobb gazdaságát (pontosabban annak nagyvállalati szegmensét) reprezentálja, a válságból való feltápászkodás során távolodott egymástól és szinte folyamatosan építette ki a teljesítménybeli különbséget.

Mindez két dolgot jelenthet egy befektető számára. Ha nem kerüli Európát, akkor a német eszközöket érdemes felülsúlyoznia a portfóliójában, míg a franciákat (és lényegében minden mást is) alulsúlyozni. Abszolút hozamra törekvő befektetők pedig egyes német részvényeket vehetnek meg, adott francia papírok shortolásával párhuzamosan.

Észak-Amerika meglepő módon erős. Hiába volt a válság kiindulópontja az Egyesült Államok, és hiába nyomasztó ott is az államadósság, a gazdaság relatív gyorsabb bővülése egyértelműen érezteti a hatását a részvénypiacon. Itt a kormányzatoknak a monetáris politika aktívabb és hatékonyabb működése, illetve a piacbarát lépések segítettek. Érdekesség, hogy itt nemcsak régiós, hanem egyfajta kulturális előnyről is beszélhetünk, hiszen a fejlett világon belül az angolszász országok általában is jól állnak, főként az eurozóna nagy cégeinek vezető indexeivel szemben, pedig ez utóbbiból Németország is alaposan kiveszi a részét. Emiatt kisebb mértékben Ausztrália és az Egyesült Királyság is érdekes lehet, és feltűnő még Írország feltámadása is - bár ez egy külön történet, ezért a chart-on nem szerepeltettem.

A feltörekvők többsége szenved. A BRIC országok az elmúlt egy évben masszív veszteségeket szenvedtek el, és csak a brazil Bovespa volt képes - egészen minimális mértékben - felülteljesíteni a globális piacokat. Érdekesség, hogy korábban Oroszország bőven felülteljesítő volt, főként az olajár visszamászása miatt, de a strukturális, társadalmi problémák előbb-utóbb a részvénypiacon is éreztették hatásukat.

Továbbra is ígéretes ugyanakkor Délkelet Ázsia. Az elmúlt egy év alapján Malajzia, Indonézia és még inkább Thaiföld is pozitív tartományban van. Még a térség sok szemszögből központjában lévő, már nagyon is fejlett Szingapur is képes volt érdemben felülmúlni a feltörekvő piacokat. Ázsia kapcsán egyébként még érdemes megemlíteni a fejlett piacok közül Dél-Koreát és Hong-Kong-ot, amelyeken szintén komoly, az átlagosnál nagyobb vételi nyomás és fundamentumok oldaláról is látható megalapozottság látható.

Meddig lehet hallgatni a relatív erő által sugallt képre? Ameddig az mást nem mutat, legalább a figyelt időtáv egynegyedén. Vagyis, ha egy éves időtávra keres valaki új pozíció lehetőséget, akkor 3 hónap divergencia után érdemes gyanakodni. Persze ez csak általános szabály, a körülmények ezt módosíthatják, de kiindulópontként ez jó lesz. Ez alapján jelenleg tehát négy csoportot különíthetünk el a globális részvénypiacokon, és ezeknél a meglévő tendenciák továbbra is élnek:

• Lemaradó fejlett: Európai Unió nagy része, Japán.
• Tartja magát fejlett: Németország, Észak-Amerika, és általában az angolszász országok.
• Lemaradó feltörekvő: Ázsia nagy része, Dél-Amerika nagy része.
• Felfutó feltörekvő: Délkelet Ázsia nagy része.

Ez lenne az étlap, innen érdemes elkezdeni válogatni.

---

A napokban fontos bejelentést fogok tenni azoknak, akik feliratkoztak a Magas Hozamcélú Befektetők Magazinjára. Ha még nem tetted, itt tudsz jelentkezni: www.bwm.hu

Tematikus Blog a Facebook részvényről

Új, tematikus blog-gal jelentkezem a közösségi oldal hamarosan bekövetkező részvénykibocsátása és tőzsdei bevezetése kapcsán:

Facebookreszveny.Blog.Hu

Érdemes Facebook részvényt venni? Ha igen, akkor hol lehet ezt megtenni? Ha megvettem mikor, mennyiért adjam el? A Blog ezekre és az ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ. Érdemes olvasni, és örömmel veszem a megjegyzéseiteket, kérdéseiteket a kommentek között.

Bár csak ezen a héten indultunk, máris három bejegyzést olvashatsz:

• Miről fog szólni ez a blog?
• Tulajdonképpen mire is jó a Facebook?
• Kik most a Facebook tulajdonosai és mennyit kerestek eddig? - ezt mindenképpen olvasd el, sok ismerőst és nem egy meglepő tulajdonost ismerhetsz meg.

A Blog-nak természetesen van saját (meglepetés!) Facebook oldala is, ezt is like-oljátok, kövessétek, és az érdekes bejegyzéseket osszátok meg:

www.facebook.com/KozossegiOldalReszveny

Befektetési előadások a Szent István Egyetemen

Nemrég egy korábbi kollégám keresett meg, hogy szeretne egy tőzsdei, befektetési kurzust indítani egyetemistáknak, akik vagy ezen a pályán képzelik el a jövőjüket, vagy aktív kereskedés által szeretnének rendszeres jövedelemhez jutni. Ehhez a Szent István Egyetem budapesti képzési helyével működik együtt. A program azonban nem zárt, bárki jelentkezhet, akit ennek a témaköre érdekel. Ráadásul az árakat és a fizetési feltételeket is oly módon könnyítette meg, hogy az diákoknak is elérhető lehetőséget kínál.

Én szakmai konzulensként, és az első időszak oktatójaként veszek részt a programban. Így a tananyag nagy részének kialakítása rám tartozik, amit első körben elő is adok, prezentálok, és a résztvevőkkel konzultálok is, de a későbbiekben (június után) nagy valószínűséggel elsősorban már csak felügyelem az oktatás folyamatát. Az első körre március 31.-ig lehet jelentkezni.

Joggal kérdezheted, hogy miért?

Amíg évekkel ezelőtt heti 1-2 alkalommal is tartottam előadásokat, összesen eddig több mint 2300 embernek, addig az utóbbi években ez jelentősen megfogyatkozott. Elsősorban azért, mert a munkám mellett erre nagyon kevés időm maradt. Manapság évente 1-2 egy napos, gyakran jótékonysági célú előadást tudtam tartani, természetesen az egyedi meghívások (például ez) nem tartoznak ide. A most induló Aktív Trader Program egy nagyon jó lehetőség azoknak, akik akár teljesen kezdők, akár már van némi tapasztaltuk a tőzsdei kereskedésben, de szeretnék a tudást gyakorlati oldalon is felfejleszteni, a főbb stratégiákat és azok gyakorlati alkalmazását részleteiben is elsajátítani, és szakmai felügyelet mellett begyakorolni. Azt gondolom, hogy ez egyrészt olyan színvonalú kurzus lesz, ami miatt megéri erre időt fordítani, és azt sem titkolom, hogy a későbbiekben ez nekem is új, motivált, és már kellő tudással felvértezett munkatársak megtalálására is remek platformnak kínálkozik.

Miről lesz szó a Program keretében?

1. Befektetési alapismeretek főként azoknak, akiknek még nincsenek ismereteik a területről. Ez a modul kellő alapot ad a későbbiek elvégzéséhez.
2. Részvénypiaci stratégiák, mert a legtöbb célpont továbbra is itt található, a globális piacokon ezerszámra lehet válogatni belőlük, így profitlehetőség mindig adódhat.
3. Ezen belül lesz technikai elemzés, vagyis a piaci pszichológia ismerete: formációk, indikátorok, japángyertyák, minden amit az elemzők a nagy nemzetközi szövetségeknél is használnak és fejlesztenek.
4. Szintén ezen belül olyan témakörről is szó lesz, amit nagyon kevés helyen lehet gyakorlatorientáltan elsajátítani, ez a cégek értékelése, a fundamentális elemzés területe.
5. Terítékre kerülnek a határidős piacok is, ahol a magas tőkeáttétel lehetősége nagy nyereséget is hozhat, de a másik oldal miatt különleges kockázatkezelésre van szükség.
6. A leginkább összetett stratégiákat az opciós piacok kínálják, ehhez fokozott felkészülés szükséges, amit a tananyag keretében biztosítunk.
7. Végül de nem utolsósorban lesz modul, amelyik a mostanában divatos és nagy hozamokkal csábító, de csapdákkal teli bankközi devizapiacot, a Forex-et oktatja majd. Erre sajnos már nem lesz időm, így ezzel más foglalkozik majd a kurzus keretein belül.

Ami nagyon jó és egyedi a kurzus felépítésében:

1. Rugalmas, hiszen egyik modul sem kötelező, mindenki az érdeklődése és a meglévő tudása alapján választhatja ki ezeket.
2. Kellően motivál, hiszen a kurzusok során nem elég beülni és végighallgatni, vagy akár gyakorolni hanem számot is kell adni a tudásról (ami egyébként az Egyetem elvárása is volt).
3. Nagyon gyakorlatias, az alapképzés utáni modulok mindegyike az idő nagy részét a valós tapasztalatok kialakítására koncentrálva tölti.
4. Később is elkíséri a résztvevőket, folyamatosan platformot biztosítva a tapasztalatcserére, továbbtanulásra, új információk megismerésére.
5. Rendszeres konzultációt biztosít a kurzus során, és mindig, minden kérdésre - amire csak lehet - választ ad.
6. Mindezt egy oktatással amúgy is foglalkozó intézmény keretében átnyújtva.

Akiknek nem ajánlom a részvételt:

1. Akik nem tudnak kellő időt, hetente 2-4 órát tanulásra és legalább ennyit gyakorlásra fordítani.
2. Akiket nem érdekelnek a részletek, ezért magas hozamcélt később sem egyedül, hanem inkább folyamatos szakmai támogatással szeretnének elérni. Nekik érdemes ide kattintani, ahol leírom, hogy miben tudok segítséget nyújtani. 
3. Akik nem szeretik a teljesítményt rendszeresen megkövetelő területeket, és nehezen viselik a saját döntések miatti értékingadozásukat brókercégéknél vezetett számláikon.

Ha pedig szeretnél többet megtudni az Aktív Trader Programról, akkor kattints ide!

Vegyünk amerikai bankrészvényeket?

Az utóbbi hónapokban számos esetben, amikor egy-egy kollégámmal beszélgettem felmerült, hogy a fejlett világ bankrészvényei közül jó néhány a könyv szerinti érték (book value) alatti áron forog a piacon. A többség ezt vételi alkalomként értelmezte, de én sokáig kifejezetten szkeptikus voltam a kérdésben. A bankok nagy problémája ugyanis az, hogy kiugróan magas tőkeáttétel jellemzi a működésüket. Ez békeidőkben, kiegyensúlyozott gazdasági körülmények között ritkán okoz problémát, mert hitelt tényleg csak annak nyújtanak, akinek már-már nincs is szüksége rá, így a konzervatív üzletpolitika miatt elkerülik a nagy veszteségeket. Recessziós, vagy - mint most - adósságválságos időszakokban viszont rendkívül nehéz felmérni, hogy a követelések hány százaléka problémás, még akkor is, ha a befektetőket számos szabály, céltartalékképzés és egyéb tartalék próbálja védeni (és sok esetben - mint láttuk - ez sem volt elegendő). Némi egyszerűsítéssel élve egy tipikus globális bank esetén 10-15-szörös is lehet, vagyis ha az eszközök 7-10%-a az egyik pillanatról a másikra eltűnik (például egy csődhullám esetén), akkor a bank könyv szerinti értéke lenullázódik.

A jelenlegi helyzetben úgy gondoltam, hogy annyira sok a bizonytalansági tényező a bankok háza táján, kezdve az adósságait még mindig csak inkább leépítő lakossággal és a vállalati szektor jelentős részével, a nyakig eladósodott önkormányzatokkal, a nyomasztóan magas államadósságokkal, a közhangulat pénzintézetekkel szemben tapasztalt nyomásával és persze azzal, hogy a szabályozások szigorításával a profithányadok is csökkenek, hogy még az alacsony értékeltségi szintek sem elég vonzóak. Az utóbbi hetekben két ok lépett fel, ami miatt ebben egy kisebb, de érzékelhető változás van folyamatban. Az egyik a sikeres európai likviditásbővítés (itt nincs értelme belemenni a részletekbe, lényegében erről van szó). Emiatt a globális kockázatok jelentős mértékben csökkentek, persze nem véglegesen, de ha nem lesz más miatt pánik, akkor jó pár hónapig. Magukat az európai bankpapírokat, kivéve néhány nagyon hosszútávú esetleges pozíciót (pl. OTP) továbbra is kerülendőek, a régió rossz megítélése és az egyelőre itt legsúlyosabb adósságproblémák miatt. A másik ok pedig a piacon keresendő, egész pontosan a grafikonokon, ahol nagyon szép alakzatok alakultak ki.

Az egész úgy kezdődött, hogy a nagy bankok indexe két és fél hónapja komoly mértékben felülteljesíti az amúgy is gyorsan emelkedő részvénypiaci indexeket, az S&P 500-at például majdnem 10%-kal. Ezzel persze csak a korábbi alulteljesítés egy kis részét tudta ledolgozni az ágazat, de az utóbbi hetek pihenése egyelőre jót ígér. Az index és vele együtt jó pár részvény egy viszonylag szűk konszolidációt mutat be, amely már eleve viszonylag jó technikai alapú, kockázat-hozam összefüggésű lehetőséget kínál. Még jobb lesz, ha hosszú fehér gyertyák kíséretében felfelé hagyja el a sávot az árfolyam.

Mely részvényekre érdemes itt különösen figyelni? A szűk lista, a részvénykódokkal: BAC, C, JPM, PNC, WFC, COF, HBC. Látható, hogy igen nagy nevek vannak a listán, és érdekességük, hogy mindegyikük a könyv szerinti érték alatt van. Más szóval: ha a számok stimmelnek, minden behajtható éppen azon az áron, ahogy a mérleg alapját képező értékeléseben szerepel, és ez azonnal ezen az áron értékesíthető is lenne, akkor a teljes bankot felvásárló képzelt milliárdos kockázatmentes nyereségre tehetne szert. Helyenként nem is kicsire. A Bank of America kevesebb mint 40%-át éri, mint amennyit a - kockázatokat nem kalkulálva - érnie kellene. A Citigroup 42%-ot. A tájékozatlan nagyközönség által rettegett Goldman Sach (amely ugyan nem globális kereskedelmi bank, de nem áll messze ettől) 67%-ot. Még a Warren Buffett által tartott, a válság idején is híresen stabil Wells Fargo kapitlizációja is pár százalékkel a saját tőke alatt van. Ráadásul jól látható, hogy az értékelés a pénzügyi válság legsötétebb óráit idézi, és ugyanez a helyzet az itt kevéssé releváns, de időbeli összevetésben érdekes árbevételhez mérő mutató esetén is (második kép).

A legjobb technikai belépést talán a Bank of America kínálja, ahol a komoly emelkedés után csak minimális korrekció lépett fel (ez a piaci szereplők nagymértékű bizalmának a jele), szép konszolidációval együtt, ami még egy klasszikus zászló alakzatnál is jobbnak tűnik. Ha lesz folytatás, annak nagy valószínűséggel 7-8 kereskedési napon belül jönnie kell.

Nagyon fontos, hogy mindez a szokásosnál is nagyobb kockázatokat jelent, a fent írtak értelmében, amely tényezők még akkor is Damoklész kardjaként lebegnek a piaci szereplők feje felett, ha valamivel nyugodtabb is most a hangulat. Ezek inkább középtávú, a piac jelzéseit szigorúan nem figyelmen kívül hagyó, aktív kockázatkezelésű pozíciók, és így is csak a portfólió 5-10%-ig érdemes velük elmenni. Érdemes megnézni, hogy a sikeres Hedge Fund-ok mit tesznek, és látjuk, hogy alig-alig vásárolnak a papírokból. David Tepper, aki rekordot döntött 4 milliárdos keresetével 2009-ben, főként a bankpapírokon, most csak egy részvényt, a Citigroup-ot tartja a TOP 10-ben, de annak arányát is jelentős mértékben leépítette. Julian Robertson is csak egy bankot, a PNC-t tartja a portfóliójában, tőleg szerénynek mondható, 3%-os súly mellett. Tehát, ha ők óvatosak, akkor legyünk mi is azok, és kis mértékben, óvatosan, piaci jelzések alapján lépjünk, ami persze nem kötelező.

Mindezekről egy kicsit rövidebben beszélgettünk ma pár percet a Millás Reggeliben (klikk a Play gomra):

Hasonló hanganyagok megtalálhatóak lesznek a www.bwm.hu/podcast oldalon, és természetesen mindegyiket kiteszem a Facebook falra is.

Még mindig alulértékeltek? - A fél évvel ezelőtti tippek értékelése

Pontosan hat hónappal ezelőtt egy cikkben hívtam fel a figyelmet arra, hogy a nyári nagy zuhanások bizonyos részvények körében izgalmas érték alapú vételi lehetőségeket teremtettek. Elsősorban azokról a vállalatokról írtam, amelyek együtt zuhantak társaikkal, de forgalmuk és eredményességük a globális piacokhoz kötődik, így az európai és az eljövő amerikai, japán adósságválság miatti visszaesés kevésbé érinti. Ezt túlságosan beárazták a piacok, így jó belépési lehetőséget teremtettek.

Hewlett-Packard

Az informatikai óriás részvény teljesített a legrosszabbul. Sokáig csalódást keltően alakult az árfolyama, majd az utóbbi bő két hónap jól sikerült, de a fő indexet nem sikerült felülmúlnia. Így 19,51%-os nyereséget hozott fél év alatt. Érdekesség, hogy éppen most tette közzé negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentését, amely javuló eredményességről, de nem a várakozásoknak megfelelő árbevételről számolt be. Emiatt ma várhatóan 1-2%-kal tovább csökken az árfolyam. Mivel a fundamentumok romlottak az elmúlt fél évben, így az értékeltség már nem annyira vonzó, de a papír még most is enyhén olcsó. 

BMW

Az autógyár sokáig lemaradó volt, majd az erős eladások meggyőzték a piacot és pár hét alatt hatalmas rallit  mutatott be a papír. A 41,65%-os nyereség több mint kétszerese az S&P 500-nak, de attól függően, hogy kinek mi az alapdevizája, érdemes figyelembe venni a devizaárfolyam különbséget. Tekintve a még mindig erős, réteg jellegű piacon történő dinamikus növekedést, és az alacsony kockázatmentesnek tekintett állampapír hozamokat az árazás még mindig attraktív, de már nem annyira mint pár hónapja. Egy hosszú távú részvényportfólió esetén a prioritási lista első harmadában foglalhat helyet.

Visa

A Visa hozta a legjobb eredményt a fél év alatt. A 46,45%-os árfolyam emelkedés a grafikonon töretlennek tűnik, a technikai kép továbbra is biztató, noha a rés valószínűleg a trend felét, vagy akár az utolsó szakaszát is jelezheti. Bár a fundamentumok töretlenül javulnak, a terjeszkedés megállíthatatlannak tűnik, a piac ezt mostanra már észrevette, és az árfolyamba beépítette. Itt az arány kifejezett csökkentése, vagy akár a pakett teljes eladása javasolt. A bankkártyáiról híres vállalat továbbra is sikeres marad, de a nagy árfolyam növekedés folytatására kicsi az esély.

Intel

A chip gyártó legenda a leginkább tipikusan globális kitettségű cég, amelyet a piac méltánytalanul zúzott le tavaly. Pedig a cég sorozatban szállítja a mindenkori rekord bevételt és nyereséget. Ennek meg is lett az eredménye, az árfolyam 40,26%-ot szárnyalt az elmúlt hat hónapban, majdnem kétszer annyit, mint a részvények többsége. Ebből ráadásul az utolsó egy hónapot pihenéssel töltötte, és várja a kitörést. Bár az árazás itt is már csak enyhén alacsony, a lendület megújulása és egy kitörés egy jó darabig még magával viheti az árfolyamot.

Természetesen egy szakmailag gondosan összeállított portfólió, de még inkább egy ajánlott sokrétű stratégia ennél komplexebb, így nem lehet olyan kijelentést tenni, hogy a négy darab fél éve ajánlott részvény átlagosan 37%-os hozamot hozott volna tőkeáttétel nélkül. Nemcsak egy elv, értékeltségi szint, vagy stratégia alapján vesz fel pozíciókat a gondos befektető, így más frontokon könnyen lehet, hogy veszteségeket szenved, viszont így a teljesítmény is kiegyensúlyozottabb. Ennek részeként továbbra is érdemes hasonló, pánikszerűen túladott, globális piacokon jelen lévő vállalatok részvényeit keresni.

Ha folyamatosan szeretnél hasonló információkat kapni, kérlek keress meg itt.

A továbbiakban ezen a blog-on, és hetente többször is hasonló tippek olvashatóak a Facebook oldalon.

Ha a Malév le is állt, más légitársaság lehet jó befektetés

Az elmúlt napok legfontosabb híre kétségkívül a magyar légitársaság leállása volt, a sajtót bejárták a járatok törlésének, a reptereken ragadt utasoknak a képei. Nyilván néhány konkurenst kivéve itthon senki sem örül ennek a hírnek, sajnáljuk a (remélhetőleg átmenetileg) munka nélkül maradt több ezer alkalmazottat és a kárt szenvedett utasokat. Velem is történt már olyan, hogy a repülőtéren tudtam meg, hogy percekkel korábban törölték a járatomat, át tudom érezni mit érezhettek azok, akik most a Malévval utaztak volna. Ezért egy akciót is meghirdetek, amelyben a rosszul járt Malév utasok repülőjegyük árát beszámíthatják a 14 órás oktatási anyagot tartalmazó DVD csomagunk árába, vagyis ehhez akár díjmentesen is hozzájuthatnak. A részleteket itt találod.

Az, hogy miért történt ez a Malévval mindenképpen érdekes kérdés, de ne áltassuk magunkat: nincs elegendő információnk és rálátásunk arra, hogy ezt megmondjuk, így ne ítélkezzünk. A blog szempontjából sincs nagy jelentősége, hiszen a vállalat nem profit alapon, hanem állami segítséggel volt képes eddig is életben maradni, ráadásul nem forgott a tőzsdén, így az ügyfeleinknek amúgy sem lehetett célpont. Érdemes viszont körbenézni a nyílt piacon szereplő légitársaságok részvényei között, annál is inkább mert bármilyen meglepő: nagyon sikeresek is vannak köztük.

Hiába mondta azt Gordon Gekko a Tőzsdecápákban, hogy a légitársaságokkal mindig baj van az erős verseny és a szakszervezetek miatt, és hiába igaz, hogy egy széleskörű, hasonló papírokból álló részvényportfólió hosszú távon alulteljesített, van nem egy komponens, amelyik csillagászati hozamokat volt képes elérni. Ahogy a a Malév leállásával a Wizz Air, a Lufthansa, vagy a lejjebb is említett Ryanair is képes volt előnyt kovácsolni, úgy a világ minden táján vannak nyertesei a piaci torta újra felosztásának, vagy a réspiacok megtalálásának.

Sőt, nem is kell hasonló esemény, vagy új ötlet a jó légitársaság befektetéshez. Éppen az említett, Malév repülőjegy tulajdonosok által akár díjmentesen hozzáférhető DVD csomag egyik előadásán beszélgettünk arról, hogy néha a nagy Hedge Fund guru-k is ezekbe fektetnek. A példa a Delta Airlines volt (akik ott voltak, emlékezhetnek, hogy Kudlik Juli alapján kellett kitalálni melyik cégről beszélek…), a világ egyik legnagyobb légitársasága, amely nem lett jobb cég, egyszerűen csak a piac volt túl pesszimista, és így a részvény lett túl olcsó. Az árfolyam sokáig 7 és 10 dollár között mozgott, de idén kilőtt és majdnem 40%-ot emelkedett, és már középtávon is felülmúlja az index teljesítményét. A növekedés kulcsa az, hogy a gazdasági helyzet miatti árbevétel enyhe emelkedése mellett nem nőttek érdemben a fix költségek, így a profit dinamikusan bővült. Most technikai alapon ráfér egy korrekció, de középtávon van még benne tér felfelé. A válságot megelőzően a jelenlegi árfolyam dupláját is érte a papír.

A két nagy európai diszkont légitársaság, az Easyjet és a Ryanair is remek hónapokat tudhat maga mögött. Nem arról van szó, hogy mostanában feltalálták volna a spanyolviaszt. Egyszerűen csak a piac túlreagálta a forgalom visszaesése miatti veszélyeket, és a pirossal bekarikázott területen a javuló értékeltségi mutatók mellett már érdemes volt bevásárolni ezekből a részvényekből. Ez a két papír a Deltával ellentétben mostanra már kicsit olcsónak sem nevezhető, de pár hét pihenő után, kedvező piaci hangulat esetén lendületből még mehet 20-30%-ot is.

Van azonban olyan cég, amelyik még mindig képes megújítani az ágazatot, sőt nem is diszkont, hanem ultra-diszkont (ultra low-cost) légitársaságként újra pozicionálni magát. Ez a cég az Egyesült Államokból a Karibi térségbe repülő Spirit Airlines, amely a tőzsdén a nagyon is beszédes nevű SAVE kóddal szerepel. A cég alig nyolc hónapja van a „parketten”, de a kibocsátási árfolyamhoz képes 60%-kal emelkedett. Csütörtökön vitte át négy hónapja meglévő ellenállását, és abszolút csúcsra futott. Itt is várható némi korrekció, de ez valószínűleg egy izgalmas beszállási pont lehet. Ráadásul a vállalat az utolsó negyedév adatai alapján 41%-kal növelte árbevételét, miközben még hatékonyság növekedést is képes volt elérni. Tette ezt úgy, hogy a papír a felfutás után is hasonló nem előretekintő értékeltségi mutatók mellett áll, mint ami a Delta esetén látható. Persze a kisebb méret és az alacsony árak miatti nagyobb érzékenység miatt a kockázat is magasabb, de a potenciális nyereség is jóval kecsegtetőbb.

A Spirit Airlines egy másik különlegessége, hogy agresszív, olykor már-már pofátlannak is nevezhető marketinggel képes új közönséget megszólítani. Lehet, hogy ez néha nem elegáns, de ha csak a számokat nézzük, akkor nagyon megéri nekik és a befektetőiknek. Az első videóban egy alkalmi pár fekszik az ágyban. A férfi telefonál, és megnyugtatja a vonal másik végén lévő barátját, hogy az anyja nem csalja az apját, majd leteszi a telefont. Ekkor a szemmel láthatóan idősebb nő megkérdi tőle: „Ugye nem Joe volt az?”. Erre a férfi válaszol: „Dehogynem, a fiad volt az…de ne félj nem fogja megtudni.” Ezután pedig érkezik a szöveg: „Úgy gondolod ez a durva? (angolul még jobb a kétértelmű „low” kifejezés), a Spirit Légitársaság díjai még durvábbak (even lower)!”

Egy másik reklámban a cég vezérigazgatója a fej fölötti csomagtárolóból magyarázza el, hogy a kézipoggyászért kért különdíj több helyet és gyorsabb beszállást tesz lehetővé.

(Azoknak, akik követték az amerikai választási kampányt már tavaly októberben is, érdemes megnézni az egyik elhíresült elnökjelölti reklám Spirit-féle átdolgozását ide kattintva, ami tényleg nagyon vicces. Az eredeti, tényleg teljesen komolynak szánt politikai hirdetést itt lehet megnézni, ha nem tudod miről van szó, előbb ezt nézd meg).

Remélem ezekkel a videókkal sikerült pár percre elfeledtetnem a gondjait azoknak, akik rosszul jártak a Malév leállása miatt. Még egyszer: ha volt, van repülőjegyed, és érdekel a 14 órás oktatási anyagot tartalmazó DVD-csomag, akkor az előbbi árát teljes mértékben beszámítom az utóbbiba, így akár díjmentesen hozzájuthatsz a 48 900 Ft értékű videókhoz és a konzultációhoz. A részleteket itt találod:

www.bwm.hu/malev 

Erő és gyengeség 2012-be lépve

Fogalmunk sem lehet, hogy mi történik majd 2012-ben. Vannak, akik megérzésből jósolnak, vannak, akik vakításból, megint mások a hírverés miatt teszik. Egyikük sem tudja mennyi lesz az árfolyam az év végén, de ez talán nem is fontos. Néha az is elég, ha megvizsgáljuk, hogy mi az ami egészségesebb, és mi az, amit jobban lesújt a betegség. Mert ha eljön a következő olimpia, akkor az elsőnek van nagyobb esélye. Ha pedig kitör az új influenzajárvány, az utóbbi van nagyobb veszélyben.

Az országok és régiók között kevés erőset találni. A feltörekvő piacok többsége szenved, még a sokáig kedvencnek számító Délkelet-Ázsia is sokat esett, és nemigen tért magához. Európa rettenetesen gyenge, különösen a Mediterrán térség és a periféria (Magyarország is ide tartozik...).  Ám a legrosszabb grafikonja mégsem ennek van, hanem két olyan birodalomnak, amely hatalmas reálgazdasági fejlődésen ment át az elmúlt években. India és Kína mélypontok közelében zárta az évet és egyelőre nem látni a trendfordulót. A másik két BRIC ország sem remekelt, Oroszország egyelőre hiába vár az energiahordozók fellendülésére (mert modernizálásra alig került sor), és a négyesből még Brazília néz ki a legkevésbé rosszul. Persze hosszútávon ezek az országok számos jó érték alapú befektetést kínálnak, ám ez egyelőre a piacon ritkán látszik.

A csoporthoz azonban a rövidítésekért majd megvesző angolszász szaksajtó egy újabb betűt rak egyre gyakrabban. Ez pedig az S, amely South Africa-t, azaz Dél-Afrikát takarja. Ez az ország jóval a válság előtti szinteken jár, idén új csúcsokat döntött, amelyhez most is közel jár. Ritkábban emlegetik, de a világ 13. legnagyobb gazdasága között szintén BRICS-be passzoló trónkövetelő Mexikó, amely 10 gyenge év után ismét feltörni látszik, az index pedig hosszútávon nagyon attraktív. 2011-et ugyan nem sikerült pozitívban zárni, de így is felülmúlt szinte mindenkit. Az évet közepesen hozó Chile pedig továbbra is erősnek tűnik sok év átlagában.

Ha nem régió, hanem tevékenység alapján vizsgáljuk a részvénypiacokat, akkor is hasonló képet kapunk. A tavalyi év a többségnek nem sikerült jól. Nagyot estek nem túl meglepő módon a pénzügyi cégek, és az alapanyag kitermelők, a többség túlélt, vagy enyhe eséssel, érdemi elmozdulás nélkül fejezte be az évet, miközben belül nagy viharok tomboltak. Ez leginkább a technológia szektorában érhető tetten, ahol voltak olyan ágazatok és részvények, amelyek szárnyaltak, miközben mások elképesztő zuhanáson mentek keresztül. A relatív erő különbség vélhetően a szektoron belül is fennmarad ebben az évben. 2011 legnagyobb negatív eseménye a napelemgyártók zuhanása volt.

A szektorok és ágazatok között is: ami továbbra is erős, az egyelőre viszonylag ritka. Érdemes kiemelni a stabil profitszinteket produkáló közszolgáltatók erős évét, de meglepő módon a nem ciklikus fogyasztói cikkeket gyártók szektora is szépen emelkedett tavaly. Fontos még szót ejteni a biztosítók kiugróan sikeres év zárásáról is, amely különösen az augusztusi zuhanás után lenyűgöző, és nem kis részben az attraktív értékelési szinteknek köszönhető.

Az árupiacokon elképesztő pusztítás folyt, egyelőre úgy fest, hogy színesfémeknél és a soft commodity-knél is fennmarad az alulteljesítés. Érdekes, hogy amíg a földgáz elképesztő mértékben esett, talán már túladottá vált, addig a kőolaj szinte az egyetlen olyan piac ebben a csoportban, ahol érdemi vételi erő lépett fel az év vége felé, itt is számíthatunk a folytatásra. 

Meg kell még említeni az év 'pozitív' meglepetését, az amerikai kötvénypiacokat, főleg az állami szintű adósságok terén, ami a nyomasztó fundamentumok, a leminősítés és a romló grafikonok után is képes volt menekülő eszközként kiválóan teljesíteni (Európáról ugyanez természetesen nem mondható el), szembetűnő módon a részvénypiaccal szemben is. A trendek élnek, még ha a kockázatok fokozottak is.

Milyen lesz tehát ez az év? Biztosan lesznek meglepetések, de alapvetően a relatív erő szabályai fogják meghatározni az árfolyamok mozgásterét, miközben a főbb indexek valószínűleg több negatív és pozitív sokk mellett, magas volatilitásban fogják kiélni befektetőik érzelmi hullámzásait. 

Mindezekről néhány percben a napokban beszélgettem a Millás Reggeli műsorában is.