Vegyünk amerikai bankrészvényeket?

Az utóbbi hónapokban számos esetben, amikor egy-egy kollégámmal beszélgettem felmerült, hogy a fejlett világ bankrészvényei közül jó néhány a könyv szerinti érték (book value) alatti áron forog a piacon. A többség ezt vételi alkalomként értelmezte, de én sokáig kifejezetten szkeptikus voltam a kérdésben. A bankok nagy problémája ugyanis az, hogy kiugróan magas tőkeáttétel jellemzi a működésüket. Ez békeidőkben, kiegyensúlyozott gazdasági körülmények között ritkán okoz problémát, mert hitelt tényleg csak annak nyújtanak, akinek már-már nincs is szüksége rá, így a konzervatív üzletpolitika miatt elkerülik a nagy veszteségeket. Recessziós, vagy - mint most - adósságválságos időszakokban viszont rendkívül nehéz felmérni, hogy a követelések hány százaléka problémás, még akkor is, ha a befektetőket számos szabály, céltartalékképzés és egyéb tartalék próbálja védeni (és sok esetben - mint láttuk - ez sem volt elegendő). Némi egyszerűsítéssel élve egy tipikus globális bank esetén 10-15-szörös is lehet, vagyis ha az eszközök 7-10%-a az egyik pillanatról a másikra eltűnik (például egy csődhullám esetén), akkor a bank könyv szerinti értéke lenullázódik.

A jelenlegi helyzetben úgy gondoltam, hogy annyira sok a bizonytalansági tényező a bankok háza táján, kezdve az adósságait még mindig csak inkább leépítő lakossággal és a vállalati szektor jelentős részével, a nyakig eladósodott önkormányzatokkal, a nyomasztóan magas államadósságokkal, a közhangulat pénzintézetekkel szemben tapasztalt nyomásával és persze azzal, hogy a szabályozások szigorításával a profithányadok is csökkenek, hogy még az alacsony értékeltségi szintek sem elég vonzóak. Az utóbbi hetekben két ok lépett fel, ami miatt ebben egy kisebb, de érzékelhető változás van folyamatban. Az egyik a sikeres európai likviditásbővítés (itt nincs értelme belemenni a részletekbe, lényegében erről van szó). Emiatt a globális kockázatok jelentős mértékben csökkentek, persze nem véglegesen, de ha nem lesz más miatt pánik, akkor jó pár hónapig. Magukat az európai bankpapírokat, kivéve néhány nagyon hosszútávú esetleges pozíciót (pl. OTP) továbbra is kerülendőek, a régió rossz megítélése és az egyelőre itt legsúlyosabb adósságproblémák miatt. A másik ok pedig a piacon keresendő, egész pontosan a grafikonokon, ahol nagyon szép alakzatok alakultak ki.

Az egész úgy kezdődött, hogy a nagy bankok indexe két és fél hónapja komoly mértékben felülteljesíti az amúgy is gyorsan emelkedő részvénypiaci indexeket, az S&P 500-at például majdnem 10%-kal. Ezzel persze csak a korábbi alulteljesítés egy kis részét tudta ledolgozni az ágazat, de az utóbbi hetek pihenése egyelőre jót ígér. Az index és vele együtt jó pár részvény egy viszonylag szűk konszolidációt mutat be, amely már eleve viszonylag jó technikai alapú, kockázat-hozam összefüggésű lehetőséget kínál. Még jobb lesz, ha hosszú fehér gyertyák kíséretében felfelé hagyja el a sávot az árfolyam.

Mely részvényekre érdemes itt különösen figyelni? A szűk lista, a részvénykódokkal: BAC, C, JPM, PNC, WFC, COF, HBC. Látható, hogy igen nagy nevek vannak a listán, és érdekességük, hogy mindegyikük a könyv szerinti érték alatt van. Más szóval: ha a számok stimmelnek, minden behajtható éppen azon az áron, ahogy a mérleg alapját képező értékeléseben szerepel, és ez azonnal ezen az áron értékesíthető is lenne, akkor a teljes bankot felvásárló képzelt milliárdos kockázatmentes nyereségre tehetne szert. Helyenként nem is kicsire. A Bank of America kevesebb mint 40%-át éri, mint amennyit a - kockázatokat nem kalkulálva - érnie kellene. A Citigroup 42%-ot. A tájékozatlan nagyközönség által rettegett Goldman Sach (amely ugyan nem globális kereskedelmi bank, de nem áll messze ettől) 67%-ot. Még a Warren Buffett által tartott, a válság idején is híresen stabil Wells Fargo kapitlizációja is pár százalékkel a saját tőke alatt van. Ráadásul jól látható, hogy az értékelés a pénzügyi válság legsötétebb óráit idézi, és ugyanez a helyzet az itt kevéssé releváns, de időbeli összevetésben érdekes árbevételhez mérő mutató esetén is (második kép).

A legjobb technikai belépést talán a Bank of America kínálja, ahol a komoly emelkedés után csak minimális korrekció lépett fel (ez a piaci szereplők nagymértékű bizalmának a jele), szép konszolidációval együtt, ami még egy klasszikus zászló alakzatnál is jobbnak tűnik. Ha lesz folytatás, annak nagy valószínűséggel 7-8 kereskedési napon belül jönnie kell.

Nagyon fontos, hogy mindez a szokásosnál is nagyobb kockázatokat jelent, a fent írtak értelmében, amely tényezők még akkor is Damoklész kardjaként lebegnek a piaci szereplők feje felett, ha valamivel nyugodtabb is most a hangulat. Ezek inkább középtávú, a piac jelzéseit szigorúan nem figyelmen kívül hagyó, aktív kockázatkezelésű pozíciók, és így is csak a portfólió 5-10%-ig érdemes velük elmenni. Érdemes megnézni, hogy a sikeres Hedge Fund-ok mit tesznek, és látjuk, hogy alig-alig vásárolnak a papírokból. David Tepper, aki rekordot döntött 4 milliárdos keresetével 2009-ben, főként a bankpapírokon, most csak egy részvényt, a Citigroup-ot tartja a TOP 10-ben, de annak arányát is jelentős mértékben leépítette. Julian Robertson is csak egy bankot, a PNC-t tartja a portfóliójában, tőleg szerénynek mondható, 3%-os súly mellett. Tehát, ha ők óvatosak, akkor legyünk mi is azok, és kis mértékben, óvatosan, piaci jelzések alapján lépjünk, ami persze nem kötelező.

Mindezekről egy kicsit rövidebben beszélgettünk ma pár percet a Millás Reggeliben (klikk a Play gomra):

Hasonló hanganyagok megtalálhatóak lesznek a www.bwm.hu/podcast oldalon, és természetesen mindegyiket kiteszem a Facebook falra is.

Még mindig alulértékeltek? - A fél évvel ezelőtti tippek értékelése

Pontosan hat hónappal ezelőtt egy cikkben hívtam fel a figyelmet arra, hogy a nyári nagy zuhanások bizonyos részvények körében izgalmas érték alapú vételi lehetőségeket teremtettek. Elsősorban azokról a vállalatokról írtam, amelyek együtt zuhantak társaikkal, de forgalmuk és eredményességük a globális piacokhoz kötődik, így az európai és az eljövő amerikai, japán adósságválság miatti visszaesés kevésbé érinti. Ezt túlságosan beárazták a piacok, így jó belépési lehetőséget teremtettek.

Hewlett-Packard

Az informatikai óriás részvény teljesített a legrosszabbul. Sokáig csalódást keltően alakult az árfolyama, majd az utóbbi bő két hónap jól sikerült, de a fő indexet nem sikerült felülmúlnia. Így 19,51%-os nyereséget hozott fél év alatt. Érdekesség, hogy éppen most tette közzé negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentését, amely javuló eredményességről, de nem a várakozásoknak megfelelő árbevételről számolt be. Emiatt ma várhatóan 1-2%-kal tovább csökken az árfolyam. Mivel a fundamentumok romlottak az elmúlt fél évben, így az értékeltség már nem annyira vonzó, de a papír még most is enyhén olcsó. 

BMW

Az autógyár sokáig lemaradó volt, majd az erős eladások meggyőzték a piacot és pár hét alatt hatalmas rallit  mutatott be a papír. A 41,65%-os nyereség több mint kétszerese az S&P 500-nak, de attól függően, hogy kinek mi az alapdevizája, érdemes figyelembe venni a devizaárfolyam különbséget. Tekintve a még mindig erős, réteg jellegű piacon történő dinamikus növekedést, és az alacsony kockázatmentesnek tekintett állampapír hozamokat az árazás még mindig attraktív, de már nem annyira mint pár hónapja. Egy hosszú távú részvényportfólió esetén a prioritási lista első harmadában foglalhat helyet.

Visa

A Visa hozta a legjobb eredményt a fél év alatt. A 46,45%-os árfolyam emelkedés a grafikonon töretlennek tűnik, a technikai kép továbbra is biztató, noha a rés valószínűleg a trend felét, vagy akár az utolsó szakaszát is jelezheti. Bár a fundamentumok töretlenül javulnak, a terjeszkedés megállíthatatlannak tűnik, a piac ezt mostanra már észrevette, és az árfolyamba beépítette. Itt az arány kifejezett csökkentése, vagy akár a pakett teljes eladása javasolt. A bankkártyáiról híres vállalat továbbra is sikeres marad, de a nagy árfolyam növekedés folytatására kicsi az esély.

Intel

A chip gyártó legenda a leginkább tipikusan globális kitettségű cég, amelyet a piac méltánytalanul zúzott le tavaly. Pedig a cég sorozatban szállítja a mindenkori rekord bevételt és nyereséget. Ennek meg is lett az eredménye, az árfolyam 40,26%-ot szárnyalt az elmúlt hat hónapban, majdnem kétszer annyit, mint a részvények többsége. Ebből ráadásul az utolsó egy hónapot pihenéssel töltötte, és várja a kitörést. Bár az árazás itt is már csak enyhén alacsony, a lendület megújulása és egy kitörés egy jó darabig még magával viheti az árfolyamot.

Természetesen egy szakmailag gondosan összeállított portfólió, de még inkább egy ajánlott sokrétű stratégia ennél komplexebb, így nem lehet olyan kijelentést tenni, hogy a négy darab fél éve ajánlott részvény átlagosan 37%-os hozamot hozott volna tőkeáttétel nélkül. Nemcsak egy elv, értékeltségi szint, vagy stratégia alapján vesz fel pozíciókat a gondos befektető, így más frontokon könnyen lehet, hogy veszteségeket szenved, viszont így a teljesítmény is kiegyensúlyozottabb. Ennek részeként továbbra is érdemes hasonló, pánikszerűen túladott, globális piacokon jelen lévő vállalatok részvényeit keresni.

Ha folyamatosan szeretnél hasonló információkat kapni, kérlek keress meg itt.

A továbbiakban ezen a blog-on, és hetente többször is hasonló tippek olvashatóak a Facebook oldalon.

Ha a Malév le is állt, más légitársaság lehet jó befektetés

Az elmúlt napok legfontosabb híre kétségkívül a magyar légitársaság leállása volt, a sajtót bejárták a járatok törlésének, a reptereken ragadt utasoknak a képei. Nyilván néhány konkurenst kivéve itthon senki sem örül ennek a hírnek, sajnáljuk a (remélhetőleg átmenetileg) munka nélkül maradt több ezer alkalmazottat és a kárt szenvedett utasokat. Velem is történt már olyan, hogy a repülőtéren tudtam meg, hogy percekkel korábban törölték a járatomat, át tudom érezni mit érezhettek azok, akik most a Malévval utaztak volna. Ezért egy akciót is meghirdetek, amelyben a rosszul járt Malév utasok repülőjegyük árát beszámíthatják a 14 órás oktatási anyagot tartalmazó DVD csomagunk árába, vagyis ehhez akár díjmentesen is hozzájuthatnak. A részleteket itt találod.

Az, hogy miért történt ez a Malévval mindenképpen érdekes kérdés, de ne áltassuk magunkat: nincs elegendő információnk és rálátásunk arra, hogy ezt megmondjuk, így ne ítélkezzünk. A blog szempontjából sincs nagy jelentősége, hiszen a vállalat nem profit alapon, hanem állami segítséggel volt képes eddig is életben maradni, ráadásul nem forgott a tőzsdén, így az ügyfeleinknek amúgy sem lehetett célpont. Érdemes viszont körbenézni a nyílt piacon szereplő légitársaságok részvényei között, annál is inkább mert bármilyen meglepő: nagyon sikeresek is vannak köztük.

Hiába mondta azt Gordon Gekko a Tőzsdecápákban, hogy a légitársaságokkal mindig baj van az erős verseny és a szakszervezetek miatt, és hiába igaz, hogy egy széleskörű, hasonló papírokból álló részvényportfólió hosszú távon alulteljesített, van nem egy komponens, amelyik csillagászati hozamokat volt képes elérni. Ahogy a a Malév leállásával a Wizz Air, a Lufthansa, vagy a lejjebb is említett Ryanair is képes volt előnyt kovácsolni, úgy a világ minden táján vannak nyertesei a piaci torta újra felosztásának, vagy a réspiacok megtalálásának.

Sőt, nem is kell hasonló esemény, vagy új ötlet a jó légitársaság befektetéshez. Éppen az említett, Malév repülőjegy tulajdonosok által akár díjmentesen hozzáférhető DVD csomag egyik előadásán beszélgettünk arról, hogy néha a nagy Hedge Fund guru-k is ezekbe fektetnek. A példa a Delta Airlines volt (akik ott voltak, emlékezhetnek, hogy Kudlik Juli alapján kellett kitalálni melyik cégről beszélek…), a világ egyik legnagyobb légitársasága, amely nem lett jobb cég, egyszerűen csak a piac volt túl pesszimista, és így a részvény lett túl olcsó. Az árfolyam sokáig 7 és 10 dollár között mozgott, de idén kilőtt és majdnem 40%-ot emelkedett, és már középtávon is felülmúlja az index teljesítményét. A növekedés kulcsa az, hogy a gazdasági helyzet miatti árbevétel enyhe emelkedése mellett nem nőttek érdemben a fix költségek, így a profit dinamikusan bővült. Most technikai alapon ráfér egy korrekció, de középtávon van még benne tér felfelé. A válságot megelőzően a jelenlegi árfolyam dupláját is érte a papír.

A két nagy európai diszkont légitársaság, az Easyjet és a Ryanair is remek hónapokat tudhat maga mögött. Nem arról van szó, hogy mostanában feltalálták volna a spanyolviaszt. Egyszerűen csak a piac túlreagálta a forgalom visszaesése miatti veszélyeket, és a pirossal bekarikázott területen a javuló értékeltségi mutatók mellett már érdemes volt bevásárolni ezekből a részvényekből. Ez a két papír a Deltával ellentétben mostanra már kicsit olcsónak sem nevezhető, de pár hét pihenő után, kedvező piaci hangulat esetén lendületből még mehet 20-30%-ot is.

Van azonban olyan cég, amelyik még mindig képes megújítani az ágazatot, sőt nem is diszkont, hanem ultra-diszkont (ultra low-cost) légitársaságként újra pozicionálni magát. Ez a cég az Egyesült Államokból a Karibi térségbe repülő Spirit Airlines, amely a tőzsdén a nagyon is beszédes nevű SAVE kóddal szerepel. A cég alig nyolc hónapja van a „parketten”, de a kibocsátási árfolyamhoz képes 60%-kal emelkedett. Csütörtökön vitte át négy hónapja meglévő ellenállását, és abszolút csúcsra futott. Itt is várható némi korrekció, de ez valószínűleg egy izgalmas beszállási pont lehet. Ráadásul a vállalat az utolsó negyedév adatai alapján 41%-kal növelte árbevételét, miközben még hatékonyság növekedést is képes volt elérni. Tette ezt úgy, hogy a papír a felfutás után is hasonló nem előretekintő értékeltségi mutatók mellett áll, mint ami a Delta esetén látható. Persze a kisebb méret és az alacsony árak miatti nagyobb érzékenység miatt a kockázat is magasabb, de a potenciális nyereség is jóval kecsegtetőbb.

A Spirit Airlines egy másik különlegessége, hogy agresszív, olykor már-már pofátlannak is nevezhető marketinggel képes új közönséget megszólítani. Lehet, hogy ez néha nem elegáns, de ha csak a számokat nézzük, akkor nagyon megéri nekik és a befektetőiknek. Az első videóban egy alkalmi pár fekszik az ágyban. A férfi telefonál, és megnyugtatja a vonal másik végén lévő barátját, hogy az anyja nem csalja az apját, majd leteszi a telefont. Ekkor a szemmel láthatóan idősebb nő megkérdi tőle: „Ugye nem Joe volt az?”. Erre a férfi válaszol: „Dehogynem, a fiad volt az…de ne félj nem fogja megtudni.” Ezután pedig érkezik a szöveg: „Úgy gondolod ez a durva? (angolul még jobb a kétértelmű „low” kifejezés), a Spirit Légitársaság díjai még durvábbak (even lower)!”

Egy másik reklámban a cég vezérigazgatója a fej fölötti csomagtárolóból magyarázza el, hogy a kézipoggyászért kért különdíj több helyet és gyorsabb beszállást tesz lehetővé.

(Azoknak, akik követték az amerikai választási kampányt már tavaly októberben is, érdemes megnézni az egyik elhíresült elnökjelölti reklám Spirit-féle átdolgozását ide kattintva, ami tényleg nagyon vicces. Az eredeti, tényleg teljesen komolynak szánt politikai hirdetést itt lehet megnézni, ha nem tudod miről van szó, előbb ezt nézd meg).

Remélem ezekkel a videókkal sikerült pár percre elfeledtetnem a gondjait azoknak, akik rosszul jártak a Malév leállása miatt. Még egyszer: ha volt, van repülőjegyed, és érdekel a 14 órás oktatási anyagot tartalmazó DVD-csomag, akkor az előbbi árát teljes mértékben beszámítom az utóbbiba, így akár díjmentesen hozzájuthatsz a 48 900 Ft értékű videókhoz és a konzultációhoz. A részleteket itt találod:

www.bwm.hu/malev