Schengen

Hazánk a mai naptól még inkább Európa része lett. Nagyon jó dolog, hogy egy olyan történelmi folyamatot élhetünk át, ami nemcsak egyedülálló, de nagy lehetőségekkel is kecsegtet.

Gondoljunk csak bele. Most olyan országoknak van közös pénzneme és bontották le egymás között a határokat, akik két generációval ezelőtt még halomra gyilkolták egymást. 20 évvel ezelőtt iszonyatos büntetés várt volna arra, aki a zöld határon szeretett volna átsétálni pár száz méterre lakó ismerőseihez. Mától ugyanezt bárki megteheti anélkül, hogy rettegnie kellene, vagy bárki megállítaná.

Bár a hazai média beszámolt az eseményről, nem érzem azt, hogy itthon igazán átéreznénk, mekkora jelentősége van a mai napnak. Egy hete Prágában jártam. Érezhető volt, hogy ott mennyivel jobban készülnek erre az eseményre, íme egy kép arról a plakátról, amivel tele van a város.

Azt, hogy (figyelem, közhely jön) globalizálódó világunkban mennyire fontos Európa egységes fellépése, az alábbi ábra jól mutatja. A három nagy világpólus sok szempontból legdominánsabb tagja az EU, erre az országoknak külön-külön semmi esélye sem lenne.

Érdekesség egyébként, hogy az egységes Európa két fő riválisának Az Egyesült Államokat és Japánt tartják a kiadványban. A szigetország érdemeinek maximális elismerése mellett egyértelműen ki lehet jelenteni: ma már nem ők adják a harmadik pólust. Helyettük egy nem is olyan messze lévő, de sokkal népesebb ország vette át ezt a szerepet. De az egységes Európa velük is felveszi a versenyt a jövőben, és ez a tőzsdei árfolyamok szempontjából nem elhanyagolható szempont.

Visszatérve a schengeni övezethez való csatlakozásra: ez egy nagyon szép nap, legyünk büszkék rá, és örüljünk neki!

Boldog Karácsonyt Kívánok a Blog minden olvasójának!

A helyes megfejtés...

Az alábbi bejegyzésben feltett kérdésre a helyes válasz: a grafikon a JDS Uniphase (JDSU) részvény árfolyamát mutatja 1990-től a mai napig. A helyes megfejtésre nem kellett sokat várni, Attilának gratulálok. Az adatokkal kiegészített (gyertya) grafikon:



Bár a példát gyakran el szoktam mondani előadásokon, most azért tettem ki, mert egy stratégia tesztelés közben megnéztem, hogy mely részvényekben fordultak elő 500 dollár feletti kötések. Nos, a JDSU egy közel 12 hónapos időszak alatt ebben az élen járt, 11 kötést csinált 1999 december és 2000 novembere között, amikor az árfolyam a fundamentumoktól elképesztő módon elrugaszkodva 500 dollár feletti tartományban volt. Ma a részvény árfolyama 14 dollár környékén van, ahol a lufi kipukkanása előtt 1996-ban, azaz 11 évvel ezelőtt járt. Bárki, aki 1996 és 2005 között vásárolt ebből a részvényből, szinte biztosan veszteségben van, akár 98% felettiben is, ha a létező legrosszabbkur időzített és 2000 márciusában 1200 dollár felett vásárolt.

Ez a papír élő és igencsak látványos példája annak, hogy a részvénypiacon, de ez szinte valamennyi pénzügyi piacra igaz: az időzítésnek hatalmas szerepe van. Megnéztem, hogy az aktuális stratégia mit csinált a felhők feletti, 500 dollárt meghaladó tartományban. Csupán attól, hogy a piaci pszichológiai állapota alapján időzítő be és kiszállási megbízások kerültek be, képesek voltunk nyereséget csinálni, miközben a részvény a befektetők ideigein kívül semmire sem ment, visszaesett ugyanoda, ahonnan az időszak kezdetén indult (és utána még sokkal lejjebb a szakadékba, bele...).



Az ilyesmit sem adják ingyen, a stratégia nagy ingadozásokat és oldalazó periódusokat mutatott szinte mindvégig, és a nyereség egy részét kénytelen volt "visszaadni", de még így is magabiztosan bizonyítja: aki nem veszi figyelembe az időzítést és csak üldögél részvényben mind lehetőségekről lemond, mind sokkal nagyobb kockázatnak teszi magát.

Mit mutat az alábbi ábra?

A kérdés nem könnyű, de némi nyomozással megválaszolható. Akár tippelni is lehet. Akik voltak az előadásaim valamelyikén, nagy valószínűséggel némi előnyben vannak. Kérem, hogy a válaszokat a kommentek közé írjátok.

12 Forint

Jól sikerült a tegnapelőtti előadás. Nekem ilyenkor nem is a maga az előadás az érdekes, hanem a kérdések, problémakörök, amik az előadás közben, vagy utána felmerülnek. Jól látszik, hogy a tőkejövedelmek adózása még mindig sok félreértést okoz, de örömteli trend, hogy egyre hosszabb távon gondolkoznak az emberek. Sajnos ezúttal kevesebben voltunk, de így is 50 000 Ft-ot tudtunk összegyűjteni a Cseppkő utcai Gyermekotthonnak, a szervezésért a pedig a Magyar Amerikai Football társadalomnak.

Volt viszont egy érdekes eset, amikor a borítékokat felbontottam. (az előadás díjazásának lényege, hogy egy lezárt borítékban mindenki annyit ad, amennyit akar, a bevételt pedig teljes egészében jótékony célra fordítjuk) Volt valaki, aki úgy gondolta, hogy 12 db 1 forintos érmét szán az előadásra, illetve az előadás által támogatott jótékony célra.



Az illetőtől kérdezem: Ugye nem gondolta komolyan, hogy azt a 12 Ft-ot átadjuk a Cseppkő utcai Gyermekotthonban élőknek? (12 Ft-ért amúgy sem lehet könyvutalványt venni) Miután lefényképeztem kidobtam a teremben lévő kukába, ha visszamegy érte, talán még megtalálja...

Természetesen nem vagyok/voltam olyan naív, hogy ne számítottam volna arra tavaly, amikor az előadás sorozatot elindítottuk, hogy lesznek olyanok, akik úgy gondolják, hogy nem tesznek semmit a borítékba. Vagy azért, mert úgy gondolták, hogy ez előadás tényleg nem ért semmit, vagy azért mert csak kíváncsiságból jöttek, vagy mert kihasználták ezt a lehetőséget. Az eredmények engem is megleptek. A 10 előadásból, amit ilyen rendszerben tartottunk, közel 500 főnek, mindössze 14 fő élt ezzel a lehetőséggel, az arány alig éri el a 3%-ot, ennél sokkal magasabbra számítottam (szociológusokat/pszichológusokat érdekelhetik az eredmények, szívesen átadom őket). Akár rosszhiszeműen, akár tényleges meggyőződésből tették, úgy gondoltam, hogy a 97%-ért akkor is érdemes átadni a tudásunkat, és egyben jó ügyet is szolgálni.

A véleményem annyiban változott, hogy úgy látom: aki úgy gondolja, hogy ennyit sem ér meg neki a tudás, amit én pl. csak gyakorlati oldalon több mint 10 éve gyűjtök, sőt még gúnyt is űz a jószándékunkból, annak egyetlen bit információt sem szeretnék átadni. Ezért az előadás sorozat jótékony jellege megmarad, de kizárjuk a "potyautasok" részvételének lehetőségét. A részleteket hamarosan a weboldalunkon és itt is közöljük.

A visszajelzések egyébként egytől egyik pozitívak, csak két példa:

"Az előadó szakmai háttere, tapasztalata, magabiztosan és érdekesen adta elő a témát." (Déri Ádám)
"Tökéletes volt, nem emelnék kis semmit. Az előadó profi!" (Halgas Gábor)

Ráadásul az előadás közben folyamatos torok kaparással küszködtem, emiatt állandóan finoman krákognom kellett, hogy folytatni tudjam. Késő este, amikor hazaértem ezt találtam a postaládában:

"A torok-koszorulesedre :) ajanlanam a propolisz-tablettat, bakteriumolo hatasa van, es fajdalomcsillapito egyben.. Lanyomnak is ettol mult el a torokfajasa... "

Igenis létezik az a mai világban is, hogy segítenek az emberek egymásnak, amiben van lehetőségük. Aki ebben nem vesz részt, az nem tudja mit veszít.

Az év cikke

Az év cikke arról az emberről, akit a legjobban tisztelek a vagyonkezelők között:

James Harris Simons