Gyakran felmerülő kérdés, hogy egy felsőoktatásban tanuló vagy annak küszöbén álló fiatal hol és mit tanuljon, hogy a befektetési szakmában helyezkedhessen el. Nem véletlen, hogy a 2006-2008 közötti Befektetés előadásainkon is volt erről szó a vége felé. Nemrég kaptam egy hasonló tartalmú email-t:
.......... vagyok, és azért írom ezt a levelet, hogy tanácsot kérjek tőled. Olvasgattam (olvasgatom) a blogjaid, és igen érdekesnek találom őket (bár politikai véleményünk nem igazán fedi egymást, de ez legyen a legkisebb baj :)), főleg a pénzügyekkel foglalkozó bejegyzéseket (habár a filmkritikák is meglepően jók). Bemutatkozásod szerint hivatásod a tőzsde. Ezzel kapcsolatban kérek tőled tanácsot. Hogyan lehet eljutni idáig? Hol kezdjem? 18 éves vagyok, sikertelen írásbeli nyelvvizsgám folyományaként nem vettek fel a főiskolára, jelenleg egy biztosítótársaságnál próbálok elhelyezkedni, mint biztosítási ügynök/tanácsadó, ahogy tetszik. Érintőlegesen itt is vannak pénzügyi fogalmak, problémák, tanulnivalók, de nem nagyon használjuk fel őket. Engem igazából a "hogyan kezdjem el" része érdekelne. Érdekel a tőzsde, a pénz. De hogyan tudnék ezzel hivatásszerűen foglalkozni? Milyen iskolát ajánlanál ehhez (kis hazánkban)? Nem tartom magam kiemelkedően okosnak, de megvan a magamhoz való eszem. Nem ismerjük egymást, így nehezen tudnád megítélni, hogy mennyi telhet ki tőlem, mégis arra kérlek, segíts az elindulásban. Válaszod előre is köszönöm.
Szintén a napokban egy ügyfélmegbeszélésen merült fel egy hasonló kérdés. A hölgynek, akivel tárgyaltam, a lánya 18 éves és hamarosan el kell döntenie, hogy hol tanul tovább. Egy erős gimnáziumban tanul, és ott is nagyon jó matematikából. Nem csoda, hogy kifejezetten a közgazdasági pályát célozta meg (a műszaki lett volna a másik logikus irány). Ezen belül is kifejezetten érdekli a befektetési terület. A kérdés az, hogy ezen belül mire specializálódjon.
Mielőtt belemennék a részletekbe, a legfontosabb: gondold meg, hogy tényleg szeretnél-e ezen a területen dolgozni a jövőben. A leggyakoribb motiváció a pénz, és való igaz, hogy ezen a területen az emberek többet keresnek, mint a legtöbb más ágazatban, akár a pénzügyi szektoron belül, de ennek megvan az ára. Több munka, erősen hullámzó körülmények, nagyobb stressz és sok esetben a soha el nem jövő teljes kikapcsolódás ("Édesem, gyere csobbanjunk egyet a medencébe, aztán megyünk lángost enni! - Rendben, de előbb megnézem a Blackberry-men hogy mennyit zuhant a tőzsde") az ár. Szóval mindenkinek azt ajánlom, hogy akkor jöjjön erre a területre, ha ezt szenvedéllyel, mély kíváncsisággal és érdeklődéssel szeretné végezni évtizedeken át.
1. Döntsd el, hogy pontosan mivel szeretnél foglalkozni! A befektetési területen rengeteg részegység van és mindegyik más-más képességeket és képzettséget kíván meg. Ezek között ugyan van átjárás, de nem könnyű. A fő választóvonal ott húzódik, hogy az ember az ügyfelekkel foglakozik, tipikusan ilyen a befektetési tanácsadó, illetve a döntéshozatalban vesz részt háttérmunkában (elemző) vagy "élesben" (portfólió menedzser). Természetesen ezen felül is van számos lehetőség, itt azonban a szűken értelmezett befektetési értékteremtésben való részvételt értem, míg a back-office, a cégvezetés, az informatika az adott vállalat frontján, vagy a kiszolgálás minőségében, a biztonságos működésben teremt értéket. Minél hamarabb el tudod dönteni, merre indulsz, annál jobb. Ha még nem tudod, akkor annyit dönts el, hogy inkább elemző vagy gyakorlatban erősebb, ügyfelekkel szívesebben egyeztető ember lennél. Mindkét típusnak lesznek ötletek lejjebb.
2. Az elsődleges cél a
Corvinus Egyetem (a Közgáz - Közgazdaságtudományi Egyetem, jó régen Marx Károlyról volt elnevezve),
amennyiben az elemzés, bármilyen komoly elméleti háttérigényű jövőbeni tevékenység a cél. A Corvinus előnyét a sok évtizedes tapasztalat mellett az adja, hogy itt tanulnak a legtöbbet és a legintenzívebben elméleti alapokat, befektetésekkel kapcsolatos matematikai hátteret. Amíg a legtöbb esetben 3-4 év a felsőfokú képzés időszaka, itt 5 évről beszélünk. Továbbá elméleti oldalról itt vannak a leginkább felkészült, legtöbbet tanult oktatók. Csak egy példa: az intézményen belül a Heller Farkas Szakkollégiumosoknak tartottam egy szemináriumot a technikai elemzésről, és elmondhatom, hogy a legmagasabb elméleti tudással rendelkező diákokkal találkoztam (ugyanakkor a legfáradtabbakkal is). Ezen kívül
itt láttam életemben a legtöbb működő hűtőt egy helyen. :)
Mégis,
néha egy főiskola, erős vagy akár közepes pénzügyi iránnyal rendelkező főiskola jobb mint a Közgáz, főleg ha jobban érdekel a gyakorlati rész. Ezek közé tartozhat a Károly Róbert, a PSZF, IBS. A Károly Róbert kapcsán eszembe jutott, hogy működött egy tudatosan felépített
program (update: közben levelet kaptam Zakár Tivadartól, aki a program felelőse - elérhetősége a
link alján - aki küldött a sajtómegjelenésekről linket, például
ezt, a 37. perctől van erről szó) ami a portfólió menedzsmentre, befektetési döntéshozatalra tanította a diákokat, játékos formában (update2: egy ismerősöm is írt, aki jelezte, hogy nagyon komoly tapasztalatokat szerzett ebben a programban, és elküldte a
linkjét az amerikai eredeti ötletnek, köszönöm ezt is). Annak idején az általunk üzemeltetett tőzsdejáték oldalát majdnem nekik adtuk át, végül egy brókercéghez került, de az ötletüket már akkor is lenyűgözőnek találtam. Az IBS sokkal inkább a marketingről és a multikkal való remek kapcsolatáról ismert, de sehol máshol nincs ilyen erős kondicionálás a gyakorlati megoldások elsajátítására. Tudom, mert ide (is) jártam.
4. Tanulj autodidakta módon. Az Internet lényegében korlátlan lehetőségeket nyújt ehhez, de számos szakmai könyv is segít - a többségük angolul. Igen, az angoltudás itt még inkább alapvető, mint az élet más területein, hiszen minden klasszikus és új szakmai irodalmat az angolszász terület dominál). Szerezz be egy Kindle-t, és rendelj meg havonta 2-3 könyvet (ennek a várható költsége: 20-30 dollár, 4000-6000 Ft), ezt nagyon kevesen csinálják, elképesztő előnyt tudsz elérni, ennyit nem ér meg? A könyv vásárlás előtt mindig olvasd el az Amazonon a book review-kat.
Milyen szakirodalmat olvass? Itt találsz erről bővebb információt (PDF formátumban)
Ami a netes tanulást illeti: amikor 2003-ban és 2004-ben a vezető technikai elemző portálnál dolgoztam, rajtunk kívül szinte senki nem foglalkozott ezzel az elemzési ággal. Nem voltak könyvek, minimális volt a hazai irodalom ezen a területen. Később szereztem képesítéseket, de akkor és ott mindent magunk tanultunk meg. Mára a technikai elemzés elterjedtté vált, tízezrek használják nap mint nap, akik professzionális szinten űzik, azok száma is bőven 100 fölé tehető. Ma már komoly döntéshozatalnak nagyon kevesen (csak a nagyon hosszútávú szereplők) vágnak neki technikai elemzés nélkül, ami legkevesebb a piac pszichológiai állapotának a vizsgálatát jelent. Azóta sem tanítják ezt sehol rendszerben és intézmények ajtóin belül, kivéve hogy a VAP könyvben van róla néhány kedvcsináló jellegű oldal. A neten való tanulásnak egyetlen hátránya, hogy túl sok információval kell megbirkózni. Lehetsz és légy is válogatós. A választásnál elsősorban a tapasztalatot vedd figyelembe, olyan tapasztalatot, amit az író nem a tudásának könyvként, előadóként való eladását jelenti. Indulásnak segíthetnek a
linkek a BWM oldalon, illetve a lap.hu gyűjteményeim (
hedgefund,
külföldi befektetés).
5. Ne a címeket halmozd! Sokan elkövetik, elkövették azt a hibát - én is - hogy azt hiszik, hogy akár a szakmai előmenetel, akár a teljesítmény annak a függvénye, hogy mennyi, és hányféle diplomát, kurzust végez el, és ír bele az életrajzába. Haladj inkább tudatos, és a gyakorlati úton. Legyen meg egy szakirányú felsőfokú végzettség, majd a gyakorlatban úszkálva meglátod, hogy mire van szükséged, és ez alapján döntesz a továbbtanulásról. Onnan tudod, hogy jó irányba mész, hogy a posztgraduális kurzusokon gyakran bólogatsz: igen ezzel a fogalommal a munkámban - akár érintőlegesen is - már találkoztam. Az MBA-nek ezenj a területen nem sok értelmét látom, kivéve ha legalább egy közepes méretű vállalat vezetése a feladat.
6. Tanulj specifikus részleteket, főleg a diploma megszerzése után. Ez a legfontosabb. Ebben Magyarországon - mind az oktatók mind az előírások miatt a Bankárképző Központ és a Brókerképző Alapítvány magasan a legjobb, sőt több részterületen egyeduralkodó.
- Ha elemző szeretnél lenni, akkor az EFFAS. Felmerülhet még a CFA is, ami inkább az angolszász területeken lévő elhelyezkedést szolgálhatja.
- Ha tőzsdei kereskedő, üzletkötő, akár termékértékesítő, akkor a szakvizsgák (tőzsdei és esetleg határidős). Figyeljünk, hogy ezeknek a vizsga évente egyszer-kétszer van.
- Ha tanácsadó, akkor az ezzel kapcsolatos képzés.
- Ha portfólió menedzser, akkor a VAP, ami nagyon jó, kifejezetten erre fejlesztették a ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségével. Ez nem egy nehéz anyag, de azt sem árt tudni, hogy csak az alapokat nyújtja, lévén ez egy komplex, nehéz terület.
A szakvizsga kivételével ezeket diploma után lehet és érdemes elvégezni.
7. Vegyél részt a kifejezetten fiataloknak kialakított programokon. Ilyen például a Bankárképző
Mentor programja, vagy középiskolásoknak a Junior Achievement Alapítvány rendezvényei, ahol sok cégvezető ad elő és ad tanácsokat. Ha már a JAM, az oldalon
megtalálható az az általam írt a füzet, amelyet szintén középiskolásoknak kínálnak Befektetési Ismeretek címen, ami kapcsán bármilyen visszajelzésnek örülök.
Érdemes részt venni a szakmai szövetségekben is tagként, amit lehet ezt lépd meg (gyakran ezt képesítéshez kötik). Például rengeteg segítséget kaptam a nemzetközi technikai elemző szervezetek, az MTA, IFTA anyagai által. Emellett érdemes részt venni szimulációs játékokon (az IBS-en ez kötelező volt, sajnos nem tőzsdei témakörben), a Corvinus szervezésében annak idején kettő ilyenen is részt vettem, ahol befektetési vagy tőzsdével összefüggő vezetői döntéseket kellett hozni.
Még két tanács:
- Külföldi tanulásnak csak akkor van értelme, ha nem itthon szeretnél dolgozni, vagy ha rendszeres kapcsolatban vagy külföldi szakmabeliekkel napi szinten, például azért mert egy nagy nemzetközi cég hazai részlegét vezeted. Ezt azonban a legritkább esetben lehet előre tudni.
- Ne várjunk sem az elméleti anyagoktól, és főként a gyakorlati tapasztalatoktól objektív tényeket. Ahogy egy EFFAS-os tanárom mondta: "ez nem rocket science". Tanuljunk meg valószínűségek összefüggéseiben gondolkodni, de hát erről papolok eleget itt a blog-on is.
Szintén sokszor kérdezik: "Van-e nálad gyakorlatra lehetőség?" A válaszom: amikor van, azt külön meghirdetem. Addig is nyugodtan küld el CV-det (
faluvegi@bwm.hu), ha akad lehetőség, elképzelhető hogy megkereslek.
Ha pedig van 14-25 éves közgazdasági, pláne befektetési terültre készülő, erre tanuló, vagy ez iránt érdeklődő ismerősöd, küld el neki ennek a cikknek a linkjét, és oszd meg a közösségi oldalakon (alul a kis ikonokkal ezt egy kattintással megteheted), remélem hasznát fogják venni.
...és egy update, egy újabb olvasói levél kapcsán:
Matematikusként elhelyezkedni egy Hedge Fund-nál?
---
Ha tetszett ez az írás, akkor iratkozz fel a blog minden frissítésére, akár
RSS-en, akár az email címed megadásával az oldal tetején, a jobb oldalon.
Szintén érdemes követni a
HedgeFund.hu blog-ot, amely arról szól, hogy miként alakíthatod befektetéseidet úgy, ahogyan az olyan tőzsdebálnák, mint Soros. A legtöbbet a
Hedge Fund.hu Facebook oldalán tudhatsz meg, ezért csatlakozz a közösséghez.
---
