Monday, October 09, 2006

Spread Betting

A Spread Betting, némi egyszerűsítéssel Spread Fogadásnak nevezett spekulációs lehetőség lényege, hogy könnyen és átláthatóan, fejlett technikai rendszerrel működő rendszeren, OTC piacon férhessünk hozzá, akár alacsony tőke mellett a nemzetközi (elsősorban határidős és részvény) piacokon forgó termékekhez. Nagyon fontos tudni, hogy a Spread Betting nem azonos a professzionális határidős brókerek által alkalmazott Spread kereskedéssel, ahol a különböző határidős lejáratok közti árelmozdulásokat használják ki.

Bár csak mostanában terjedt el, de a Spread Fogadás gyökerei több mint 30 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Ekkor még csak egy eleinte kisebb, majd fokozatosan növekvő, szakmabeliekből álló társaság járt össze hetente, az arany árát meghatározni, és közölni, hogy milyen árfolyam hajlandóak a következő gyűlésig venni vagy eladni. Néhányan közülük a sportfogadások új formáiból fejlesztették tovább tevékenységüket, amelynél már nemcsak a nyertes lóra lehetett fogadni, hanem arra is, hogy hány láb előnnyel nyerik meg a versenyt. Maga a „Bet” szó is a sportfogadások világából érkezett. A Spread Betting igazi virágkorát azonban az Internet széleskörű elterjedése hozta el, amikortól kisbefektetők milliói férhettek hozzá, akár párezer (ma már párszáz) dolláros tőkével a legnagyobb nemzetközi piacok alapján képződő termékekhez.

A Spread Betting gyakorlati lényege, hogy nagyon gyorsan, egyszerűen, átláthatóan, akár kis pénzzel és felesleges mellékhatások nélkül lehet, komoly tőkeáttétel mellett is számos híres határidős termékkel, és részvénnyel kereskedni. Csak a vegytiszta árfolyam elmozduláson van lehetőség profitra szert tenni. Az árfolyamokat a brókercég biztosítja, tehát nem hivatalos árakat, hanem azok nem tökéletes másolatát láthatjuk magunk előtt.

Mivel nincs részvénybirtoklás, nem kell osztalékokkal, közgyűlésekkel, értékpapírszámlákkal bajlódni. Az angol piacon mentesül a tranzakciónkénti adótól a termék. Nincs érzékelhető különbség longolás és shortolás között. Mivel nem tőzsdei a termék, elvileg éjjel-nappal is lehet velük kereskedni, brókercégtől függően. Nem egy befektetési szolgáltató kínál garantált stop-loss-okat, vagyis mérsékelhető velük a kockázat. Ugyanakkor a részvényekhez, és számos határidős termékhez képest is kiemelt tőkeáttétel érhető el, amit a brókercég nyújt az ügyfelek számára. Nem ritka az, hogy napon belül 10-15-szörös tőkeáttétel érhető el, ami mind a profit lehetőségét, mind a kockázatot jelentős mértékben meg tudjuk növelni. Nem egy helyen találkozunk a „garantált stop-loss” jelenségével, ami a brókercég általi jegyzésnek köszönhetően ténylegesen garantálja, hogy egy adott árszintnél lejjebb/feljebb nem szállhatunk ki a pozícióból, vagyis ténylegesen kalkulálhatunk a maximális veszteséggel. A brókercég általi árfolyam jegyzés arra is lehetőséget biztosít, hogy teljesen egyedi, variálható termékek is a piacra kerüljenek, ami tovább növelheti a lehetőségek számát.

Mindennek azonban ára van, és az esetek többségében ez akkora, hogy nem éri meg a hagyományos piacokról a Spread Betting-re váltani. A brókercégek, amelyek a Spread Bettinget kínálják, általában nem számítanak fel jutalékot, helyette a vételi és eladási ár, tehát a Spread kiszélesítésén keresnek. A nagy kérdés az, hogy a kiszélesítés mértéke szembeállítva a valós piacon lévő üzletkötés spread-jével és jutalékával mennyivel nagyobb. Attól, hogy a bekalkulált költség magasabb, mintha a hagyományos piacon kereskednénk, még nem biztos, hogy feleslegessé teszi a Spread Betting-et, hiszen van aki számára a felsorolt előnyök miatt mégis megéri ezt a spekulációs megoldást választani.

Sokakban felmerülhet: a Spread Fogadás esetén kell-e valamit változtatni befektetési, vagy inkább spekulációs módszereinken, stratégiáinkon? Mivel a Spread Betting esetén a vételi és eladási ajánlatok a brókercég jól felfogott érdekei miatt viszonylag szorosan követik a valós piac árfolyamát, illetve ajánlatait, jelentős változást a módszerekben nem okoz önmagában az, hogy nem az igazi piacon történik az üzletkötés. A nem egyszer magasabb üzletkötésenkénti költség miatt a gyakran kereskedők számára jelentős, sőt végzetes hátrányt jelenthet a Spread Fogadást választják. Ez a költség ugyanis elviheti a profit nagy részét, vagy akár egészét is.

Bár vannak egyértelmű különbségek, ki lehet jelenteni, hogy a spread betting annak az újracsomagolása, amit az elmúlt években, évtizedekben egyre többször próbáltak eladni a kisbefektetőknek. Az extra hozam reményében kereskedj minél többet, minél gyakrabban, minél többet kockáztatva, minél magasabb (kimondott, vagy kimondatlan) jutalékot termelve a brókercégnek. A nagy nyereség éppen ezért csak keveseknek sikerül, ők szinte kivétel nélkül türelmesek, és jól kidolgozott, nem kis részben technikai elemzésre építő stratégiákat használnak.

---

További cikkeink:

http://www.bwm.hu/index.php?page=92

5 comments:

hegyigab said...

"Maga a „Bet” szó is a sportfogadások világából érkezett."
Ez a mondat megragadta a szememet. Erdekes, hogy a magyar tozsde neve is "Bet". ;)

hegyigab said...

Ez a fogadasos modszer egyebkent nem olyan ujkeletu dolog, anno az ifju Livermore is ezzel a modszerrel kezdett el jatszadozni es megcsapolni a fogadoirodakat. (Legalabbis az "Egy spekulans feljegyzesei" alapjan...)

hegyigab said...

Egy kerdesem is lenne: Vajon nem veszelyes-e ezeknek az irodaknak ez az egesz moka?
Hiszen a fogadashoz ket fel kell. Itt pedig a fogado iroda all az ugyfel fogasaval szemben, jol ertem? Ha igy van, eleg kockazatosnak tunik ez az elgondolas... (Foleg a fogadoiroda, es igy kozvetve az ugyfelei szempontjabol is.)

Faluvégi Balázs said...

Szia!

Nem a cég áll a fogadóval szemben, legalábbis ha van eszük és közvetve nem. A fogadók összetett pozíciójához képest elfoglal a valós piacon olyan pozíciót, amivel kizárja a kockázatát.

Livermore: teljesen igazad van, különbségek azért vannak. Itt a technika és némi józan ész gyakorlatilag kizárja, hogy a "modern fogadóiroda" kasszáját meg lehessen csapolni.

BET: igen. De ami ennél is rosszabb: a tőzsdeindex pedig a BUX... ;)

krisztián said...

:o) Érdekes elgondolás.