Nagyon sok teendő van még itthon a befektetési kultúra területén. Az alábbi idézetek a Mensa levelezőlistájáról valók, természetesen név nélkül közlöm őket. Ne felejtsük el, hogy bizonyítottan kiugró intelligenciájú emberekről van szó! (kiemelések tőlem)
"A kamatadó
főcsapásának iránya nem a hagyományos takarékbetétek,
hanem a hosszútávú egyébb befektetések (kötvények, részvények..).
Hosszútávú megoldást kinálok, nem egyszeri lekötés mellett.
Határidő : auguztus 31."
"A hosszú távú befektetéseknek
Magyarországon két csapdája van. 1) A
befektetési alap
eltűnik a befektető
pénzével együtt és lehet perelni
(további pénz kidobás). 2) A külföldi
finanszírozók döntése következtében (ami
nem kiszámítható)
rövid időn belül
jelentős infláció (mondjuk évi 30 %)
állhat elő, és akkor a hosszú távú
befektetésből csak súlyos vesztességgel
lehet kijönni."
Itt pedig a válaszom:
"
-Értelmezhetetlen az a kijelentés, hogy mi minősül a "kamatadó főcsapásának irányának". Az új tőkejövedelmeket sújtó adók szinte minden befektetési terméket egyformán adóztatnak. Vannak kivételek, ahol egyáltalán nem kell adót fizetni, ezek azonban hosszú távú elkötelezettséggel járnak. Ilyen formán a fenti kijelentésnek még kevésbé van létjogosultsága. Sőt, a részvények említése sem szerencsés, hiszen ott lehetőség van az ún. nettósításra, azaz a nyereségek veszteségekkel való csökkentéssel.
-Az elmúlt több mint 10 évben egyetlenegy alkalommal sem fordult elő, hogy befektetési alap eltűnt volna a befektetők pénzével. Egyrészt ezek mögött nagy bankok és befektetési szolgáltatók állnak, másrészt nagyon szigorú jogszabályi követelmények és ellenőrzés mellett végzik a dolgukat, harmadrészt minden alapnak van letétkezelője, ami nem tartozhat az adott pénzügyi csoporthoz. Mindez nem jelenti azt, hogy a visszaélések teljesen ki vannak zárva, de rendkívül valószínűtlenek, ezért felesleges azzal riogatni, hogy lelépnek a befektető pénzével.
-Teljesen kizárt, hogy a külföldi finanszírozók pánikszerű menekülése 30%-os inflációt okozzon. Az megtörténhet, hogy a reálkamat enyhén mínuszba fut az elkövetkezendő hónapokban, vagyis az infláció magasabb lesz, mint a nettó, adózás utáni kamatláb, ez 1-2%-ot jelenthet.
-Ketten is említettétek, hogy minimális az a veszteség, amit a kamatadó okoz. Ugyan nem tudjuk, hogy a jövőben mekkora lesz a jellemző betéti kamatláb, de nem valószínű, hogy jelentősen megemelkedjen, ezért a kijelentések helytállóak. Számításaim szerint egy átlag magyar állampolgár évente 9000 Ft-ot fog veszíteni az új adó miatt. Két dolgot azért kiemelnék: ha valaki jelentős mértékben hajlandó kockáztatni és ezért magasabb hozamot is kap, akkor a veszteség mértéke ennél sokkal magasabb, és ugyanez a helyzet több tízmillió forint esetén is. Másrészt a betéti konstrukciók mára nagyon elavultak, van más megoldás is, ha már valaki semmiképpen sem szeretne kockáztatni.
-Egyetértek azzal, hogy a bankok többsége csúnyán rájátszik a mostani szituációra. Van olyan ajánlat egy nem is kis banktól, ami akkora etikai vétség, hogy a kiagyalóját egy életre eltiltanám attól, hogy befektetési területen dolgozzon. Sajnos ma még nem tartunk ott, hogy a gátlástalan pénzszerzés mellett más szempontok is érvényesüljenek."
Itt tartunk. Ebből is látszik, hogy nem arról van szó, hogy ne tudnának az emberek gondolkodni. Egyszerűen senki soha nem magyarázta el, tanította meg, anyagi érdekek nélkül. Ezért lenne jó a középiskolai pénzügyi ismeretek képzés, ha a kormányzat működtetne egy információs portált, ha már pénzt szed be, stb.
Nem győzöm hangsúlyozni: Nagyon sok tennivaló van még.
