Az egyik kedvenc kiadványom a 100 leggazdagabb emberről szóló összeállítás. (tavaly is írtam róla) Minden évben megveszem és most már szépen elrendezve sorakoznak egymás mellett a polcomon 2002 óta. Idén is kijött a legfrissebb lista, így lesétáltam a legközelebbi újságoshoz laza öltözetben (farmer, pulóver). Kérem a magazint az újságostól, aki közli velem:
- 1470 Ft-ba kerül! Biztosan adjam?
- Persze, szeretném megvenni.
- Csak azért mondom, mert eddig mindenki aki kérte, húzta a száját, hogy milyen drága.
- Tény, hogy nem olcsó, de ekkora összeg még nem a világ.
Fizettem és távoztam. Ahogy sétáltam vissza, kivételesen nem lapoztam bele az újságba, hanem az iménti megjegyzésen gondolkoztam.
Vajon kik azok, akik megveszik az ilyen jellegű kiadványt?
Cseppet sem tudományos módszerrel az alábbi két csoportra osztottam fel a 100 leggazdagabbakról szóló magazin vásárlóit:
1. A kíváncsiak. Ők nem szeretnének viszontlátni magukat a leggazdagabb 100 között, vagy nem hisznek benne, hogy valaha odakerülnek, de érdekli őket, hogy ki van a listán, és hogyan élnek.
2. A tanulni vágyók. Ők örülnének neki, ha egy hasonló listára felkerülhetnének, és szeretnék jobban megismerni a leggazdagabbakat, hogy ötleteket, hozzáállást, de legfőképpen inspirációt merítsenek az újságból.
Akik az 1. csoportba tartoznak, azoknak valóban sok az 1470 Ft. De még 100 Ft is sok lenne. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy tavalyhoz képest alig van új szereplő a listán, de még a helyezések között is igen kevés a számottevő változás. Az érdekességekről a neten található cikkekből úgyis értesülhetünk. Mindenki tudja, hogy kinek van magángépe, ki kapott helikoptert a születésnapjára, ki az aki Spanyolországban golfozik, és még sorolhatnám.
Akik pedig a 2. csoportba sorolják magukat, azoknak 1470 Ft nevetségesen kevés. A gyakorlati tudásanyag, és legfőképpen az inspiráció ennek a sokszorosát éri. Nemcsak a mostani listáért, hanem szinte bármelyik hasonló jellegűért.
Csak remélni tudom, hogy a többi újságosnál kevesebben csodálkoztak rá az árra, és nem az 1., hanem a 2. csoportba tartozik a kiadvány iránt érdeklődők többsége. Az önmagában természetesen nem baj, ha valaki az első csoportba tartozik, az életcéljai függvényében ezt mindenki maga dönti el. De ha az 1. csoportban van ÉS mégis kíváncsi a listára, de még drágának is tartja, az már probléma.
- 1470 Ft-ba kerül! Biztosan adjam?
- Persze, szeretném megvenni.
- Csak azért mondom, mert eddig mindenki aki kérte, húzta a száját, hogy milyen drága.
- Tény, hogy nem olcsó, de ekkora összeg még nem a világ.
Fizettem és távoztam. Ahogy sétáltam vissza, kivételesen nem lapoztam bele az újságba, hanem az iménti megjegyzésen gondolkoztam.
Vajon kik azok, akik megveszik az ilyen jellegű kiadványt?
Cseppet sem tudományos módszerrel az alábbi két csoportra osztottam fel a 100 leggazdagabbakról szóló magazin vásárlóit:
1. A kíváncsiak. Ők nem szeretnének viszontlátni magukat a leggazdagabb 100 között, vagy nem hisznek benne, hogy valaha odakerülnek, de érdekli őket, hogy ki van a listán, és hogyan élnek.
2. A tanulni vágyók. Ők örülnének neki, ha egy hasonló listára felkerülhetnének, és szeretnék jobban megismerni a leggazdagabbakat, hogy ötleteket, hozzáállást, de legfőképpen inspirációt merítsenek az újságból.
Akik az 1. csoportba tartoznak, azoknak valóban sok az 1470 Ft. De még 100 Ft is sok lenne. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy tavalyhoz képest alig van új szereplő a listán, de még a helyezések között is igen kevés a számottevő változás. Az érdekességekről a neten található cikkekből úgyis értesülhetünk. Mindenki tudja, hogy kinek van magángépe, ki kapott helikoptert a születésnapjára, ki az aki Spanyolországban golfozik, és még sorolhatnám.
Akik pedig a 2. csoportba sorolják magukat, azoknak 1470 Ft nevetségesen kevés. A gyakorlati tudásanyag, és legfőképpen az inspiráció ennek a sokszorosát éri. Nemcsak a mostani listáért, hanem szinte bármelyik hasonló jellegűért.
Csak remélni tudom, hogy a többi újságosnál kevesebben csodálkoztak rá az árra, és nem az 1., hanem a 2. csoportba tartozik a kiadvány iránt érdeklődők többsége. Az önmagában természetesen nem baj, ha valaki az első csoportba tartozik, az életcéljai függvényében ezt mindenki maga dönti el. De ha az 1. csoportban van ÉS mégis kíváncsi a listára, de még drágának is tartja, az már probléma.
Durván hangzik?
Annak is szánom. Ha úgy gondolod, hogy az 1470 Ft sok, és az újságosnál inkább mégsem nyitod ki a pénztárcádat emiatt, akkor ez a blog sem neked szól.
Annak is szánom. Ha úgy gondolod, hogy az 1470 Ft sok, és az újságosnál inkább mégsem nyitod ki a pénztárcádat emiatt, akkor ez a blog sem neked szól.
4 comments:
Egyetértek veled. Vannak újságok, könyvek, melyeket szinte kötelező jelleggel meg kell venni azoknak, akik befektetésekkel foglalkoznak (Kosztolányi, Buffet, stb..).
Ezzel együtt kíváncsiságból megnéztem, tavaly 980 Ft volt, idén 1470 Ft. Ekkora infláció azért nem volt... :)
Üdv:
Barna
www.arteoninvest.hu
Szerintem minnél lázasabban olvassa valaki az ilyen jellegű összeállításokat, annál biztosabb lehet benne, hogy soha nem kerül fel rá. :)
Szerintem nincsen 2-es csoport, úgy gondolom nincsen benne olyan ami gyakorlati tudást adni arra valóan hogyan kerüljünk fel a listára.
Az, hogy kinek van helikoptere, meg ki hol nyaral az bulvár. Hogy mennyi a vagyona az statisztika. Hogy honnan-hogyan szedte össze pedig a múlt és nem a jelen vagy jövő :)
Azt az időt, amíg alaposan átböngészi valaki, érdemesebb a Barna által említett szerzőket/befektetőket olvasni.
Szerintem nem arról van szó, hogy ne lenne pénzük az embereknek, csak egyszerűen nem értenek egyet a felállított ár-érték aránnyal.
Én könyvtárba járok folyóiratokat olvasni, ahol sorakoznak egymás mellett a lapok, mint egy hírlapárusnál. További előnye ennek, hogy régebbi számok is könyen előszedhetők. Még nem haraptam rá erre a listára, de valószínűleg bele fogok lapozni. A kiváncsiság miatt.
Balázs
És mi a helyzet azokkal, akik nagyjából a második csoportba tartoznak, de teljesen felesleges pénzkidobásnak tartják egy ilyen kiadvány megvásárlását? :)
Azt hiszem, a kiadvány fő célcsoportja az egyes.
Barna: igaz, de nem is igaz az sem, hogy Demján vagyona 2006-ról 2007-re megháromszorozódott. Vagy korábban becsülték alul, vagy később túl (inkább az elsőre tippelek)
Blaze:
"Szerintem minnél lázasabban olvassa valaki az ilyen jellegű összeállításokat, annál biztosabb lehet benne, hogy soha nem kerül fel rá. :)"
Napi két óra felett már valószínűleg így van :)
"Szerintem nincsen 2-es csoport, úgy gondolom nincsen benne olyan ami gyakorlati tudást adni arra valóan hogyan kerüljünk fel a listára."
Dehogynem, szinte majdnem mindenkinél van. Természetesen nem egy szóról szóra leírt "How to be a billionaire in six easy steps" kiadványról van szó, de ötleteket bőven lehet meríteni belőle. Plusz az inspiráció.
"Azt az időt, amíg alaposan átböngészi valaki, érdemesebb a Barna által említett szerzőket/befektetőket olvasni."
A kettő nem zárja ki egymást, miért ne lehetne könyveket és ezt is olvasni?
Egyébként Buffett nem éppen az általa szerzőként írt könyvekről híres, inkább róla szoktak könyveket írni. Eltekintve az előszavaktól, ajánlásoktól, tudtommal ez az egyetlen könyv aminek az írásában aktívan részt is vett:
http://www.amazon.com/Essays-Warren-Buffett-Lessons-Corporate/dp/0966446119/ref=sr_1_2?ie=UTF8&s=books&qid=1214297053&sr=1-2
Nekem nem a kedvenc megközelítésem, de hasonló stratégiában az alapműnek számító Lynch könyv nemrég megjelent magyarul, érdekes olvasmány.
"Szerintem nem arról van szó, hogy ne lenne pénzük az embereknek, csak egyszerűen nem értenek egyet a felállított ár-érték aránnyal."
Szerintem is, de a vélekedésükkel nem értek egyet, ha a 2. csoportba tartoz(ná)nak.
pg:
"És mi a helyzet azokkal, akik nagyjából a második csoportba tartoznak, de teljesen felesleges pénzkidobásnak tartják egy ilyen kiadvány megvásárlását? :)"
Éppen erről írtam a bejegyzésben. Nem értek velük egyet.
Post a Comment