Kína vs. USA: Meglepő eredmények!

Lezárult a közel egy hete feltett kérdésemre a szavazásom: Melyik évben fogja Kína GDP-je meghaladni az Egyesült Államokét? Nézzük meg, hogy mi a legvalószínűbb:

Az Egyesült Államok jelenlegi GDP-je dollárban kb. 13 800 mrd. Kína esetében ugyanez 3 250 mrd (forrás). A különbség tehát több mint négyszeres! A kérdés tulajdonképpen arra vonatkozott, hogy Kína ezt a hátrányt milyen hamar tudja behozni. Ha az elmúlt kb. 20 év átlagos növekedésével számolunk, akkor az éves különbség 6%, ami miatt szinte lehetetlennek tűnő vállalkozás lenne a távol-keleti országnak ezt megvalósítani. Pedig nem az: ha az USA továbbra is 3%-kal, Kína pedig 9%-kal nő tovább, akkor éppen 2035 lehet az az év, amikor ez bekövetkezik, ez a lenti szavazás esetén is ez volt az utolsó fordulópont. De vannak más tényezők is, amelyek miatt ez hamarabb bekövetkezhet, vagy éppen eltolódhat.

• A jelenlegi folyamatok miatt nem lehetetlen egy olyan mértékű válság az Egyesült Államokban, ami miatt az éves 3%-os GDP növekedés hiú ábránd lehet.
  
• Ez olyan mértékű dollárgyengülés is magával vonhat, ami miatt Kína dollárban számolt GDP-je sokkal gyorsabban is nőhet, mint évi 9%.
• Ezen hatások viszont elég komoly mértékben fogják érinteni Kína exportorientált gazdaságát, ahol még mindig az USA a legfontosabb partner, és sokáig az is lehet.
• Emiatt, de más természetes lehűlési folyamatok miatt a Kínai gazdasági csodának az ilyen mértékű folytatódása is komoly falakba ütközhet.
• Nem szabad megfeledkezni a demográfiai folyamatokról, amelyek értelemszerűen eléggé befolyásolják a GDP nagyságát, hiszen "több emberrel többet lehet termelni".
  
• Ezen demográfiai adatok alapján az USA-ban 2010 után lesz kisebb, Kínában 2020-at követően valamivel komolyabb probléma a nyugdíjba vonuló korosztály miatt, akiket a fiatalok nem tudnak teljes mértékben pótolni.
• Nehéz felbecsülni, hogy főként Kína által felfűtött nyersanyag és akár élelmiszerárak, vagy a környezeti terhelés felfokozódása mikor és milyen mértékben üt vissza, és csökkenti az ottani nagymértékű GDP növekedést.
• ...és még sorolhatnánk.
  

Látható, hogy egy sokismeretlenes egyenlettel van dolgunk, így a kérdésre nehéz hozzávetőleges választ adni. Az azonban valószínű, hogy a fenti hatások hosszútávon kioltják egymást, és marad a mostani ütemű vagy valamivel szerényebb különbség ledolgozás, így a sárkány legalább 20 év múlva éri utól a sast, ha nem lesz egetrengető eltolódás a fenti tényezők némelyikében.

Ezek tekintetében a szavazás eredményei megdöbbentőek. Mielőtt továbbmennénk, és az "utólagos észosztás" vádja érne, be kell hogy valljam, hogy amikor egy beszélgetésnél ez a kérdés felmerült, első blikkre, az adatok pontos ismerete nélkül én is 2020-at tippeltem, ami szintén nem mondható valószínűnek a fentiek tükrében. Amikor jobban utánanéztem, akkor született meg az ötlet a szavazás kiírására. Amit ugyanis az eredmények utólag mutatnak, és valójában erre voltam kíváncsi, hogy miként reagálnak az emberek egy objektív tényekre rákérdező szavazásnál, és mi alapján választanak. Az eredmény egyértelműen az, hogy a legtöbben nem racionálisan döntenek, hanem néhány egyszerűsített elképzelés alapján, a fenti példában én is így tettem. Nézzük mi miatt történt ez:

• Információk hiánya. A válaszolók egy része vagy nem rendelkezett megfelelő információkkal, vagy nem akart időt szánni arra, hogy utánanézzen. Az első esetben én is így tettem.
• A kérdésfeltevés formája már önmagában befolyásolta a válaszokat. A kérdés önmagában abból indult ki, hogy Kína mindenképpen utoléri az USA-t, a kérdés csak az, hogy mikor. De ez eleve beszűkült feltevés, hiszen hiába valószínű, hogy ez megtörténik, egyáltalán nem biztos. Emellett a válaszlehetőségek is befolyásolták a válaszokat. Például mindjárt az elejére betettem egy szinte teljesen lehetetlen választ, ami szerint 2 éven belül utólérné Kína az USA-t, a fenti számok alapján látszik, hogy ennek mekkora az esélye, mégis 7% erre szavazott. Ezen felül olyan 5 éves periódusokat adtam meg, amelyeknél a bekövetkezési valószínűség korántsem egyforma, de aki ránéz, annak azok eloszlása miatt egyformának tűnik. Ez alapján ami még érdekesebb: a válaszadók majdnem 60% 2020 előttre tette az utólérés bekövetkeztét. Ahhoz, hogy ez megtörténjen például 12 évig egyáltalán nem kellene nőnie az amerikai GDP-nek (ilyen még sosem volt), Kínáénak viszont 13%-kal éves átlagban, tehát a mostani ütemet is fokozni kellene. Vagy elég továbbra is 9%-kal nőni, de akkor még 40%-os dollárgyengülésre lenne szükség. De mindkét - eléggé valószínűtlen - esetnél a gyenge amerikai teljesítmény minden bizonnyal visszahatna Kínára, ami tovább csökkentené a 2020 (vagy pláne azelőtti) esemény bekövetkeztének esélyét.
• Az emberek többsége nagyságrendekkel nagyobb jelentőséget tulajdonít az aktuális eseményeknek és benyomásoknak, mint a hosszabb távúaknak, és a többség véleményét követi. Gazdasági teljesítmény fokozásában mostanában éppen Kína iskolázza le az Egyesült Államokat, de a fenti felsorolás alapján egyáltalán nem biztos, hogy ez például 10 év múlva is így lesz.
• Az elmúlt időszak eseményei és a befektetési alapokban, egyéb vagyonkezelt összegekben lévő tőke statisztikái valószínűsítik, hogy sokkal többen érdekeltek mostanában a kínai gazdaságban, mint az amerikaiban, és könnyen lehet, hogy ez is befolyásolta a válaszokat.

Nos, mindezek gyönyörűen rímelnek a Behavioral Finance elméleteibe, amelynél mindegyik ember többé-kevésbé nem racionálisan, hanem érzelmi alapon, pszichológiai által vezérelten hozza meg döntéseit (mint fent látható, ez természetesen rám is vonatkozik, többek között ezért is van szükség a döntéshozatalunk részbeni automatizálására). A fenti négy pont sorrendben az alábbiakhoz köthető: Rules of thumb (nagyon leegyszerűsítve: hiányos és kevés információ alapján döntünk), Framing (a kérdésfeltevés módja befolyásolja a választ), Herd instinct (nyáj ösztön, a többség véleménye vagy annak megnyilvánulása befolyásol minket), Endowment Effect (amihez érdekünk fűződik, azt felülértékeljük).

Az emberek irracionális döntéshozatala az árfolyamokban is tükröződik, kilengéseket, anomáliákat okoz, vagy éppen trendszerű mozgásokat, amelyek racionálisan nem feltétlenül indokolhatóak. Ezt pedig fel lehet használni spekulációs és befektetési döntések során, többek között mi is erre építünk.