Sunday, November 13, 2011

A Forex veszteségekről egy érdekes tanulmány alapján

Néhány napja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egy elemzés eredményeit tette közzé, amely a forex piacon kereskedő kisbefektetők tevékenységét és sikerességét vizsgálja. A megállapítások számos korábbi kutatás eredményeit igazolja vissza, ugyanakkor módszertanilag több félreértésre adhat okot.

Az egyik legtöbbet emlegetett statisztika, hogy a bankközi devizapiacon jelen lévő kisbefektetők 90%-a veszteséges. A szám néha ennél magasabbra is megy, hallani 95%-ról, sőt 98%-ról is. Szintén sokszor felbukkanó adat, hogy a forex trade-erek átlagosan 6 hónap után lenullázzák a számlájukat.

Az, hogy ez tényleg pontosan így van-e, nem tudjuk, de a PSZÁF adatai nagyjából alátámasztják az amúgy sem túl meglepő statisztikákat. Még ennyire rövid távon is, a veszteséget elkönyvelő befektetők aránya 77%, és ebben csak a lezárt pozíciók vannak benne. A csábítóan magas tőkeáttétel lehetősége a legtöbb esetben egészen kis árfolyammozgás esetén is végletes veszteségeket okozhatnak. Ötvenszeres tőkeáttétel esetén - ami nagy, de egy forex brókernél gyakran elérhető - 2%-os elmozdulás is a tőke teljes elvesztéséhez vezethet. A forint az euróhoz, vagy más fő devizához képest mostanában akár órák leforgása alatt mozdul ennyit, nem is beszélve a széles spread miatti azonnal fellépő több százalékos veszteségekről, akkora vállalás esetén. Még a fő devizák között is előfordulhat ekkora mozgás nagyon rövid időn belül, emlékezzünk a svájci jegybank piacmozgató megnyilvánulására szeptemberben, amely egyébként több milliárd dollárjába került egy banknak. A magas tőkeáttétel olyanná tesz minket, mint egy könnyű levél, amit hamar felkap a szél. Elég egyetlen alkalommal a széllel szemben állni, és elsöpör egy kisebb fuvallat is.

A PSZÁF tanulmányának eredményei ebből a szempontból is érdekesek. Az egyértelműen kiderül a közleményből, hogy a hazai kisbefektetők elképesztő méretű tőkeáttételt alkalmaznak, azonban módszertani hibák, vagy szándékos elrejtés miatt ennek a mértéke nem kerül napvilágra. A tanulmány érthetetlen és önkényesnek látszó módon sávokra rendezte a tőkeáttétel mértékének hatásait, de ezt sem helyezte összefüggésbe semmivel. Maximum 20-40-60-szoros mértékű tőkeáttétel alapján nézte meg a veszteségek mértékét, és az egyetlen amit ebből értékelhető módon megtudunk nem éppen meglepő: a magasabb tőkeáttétel nagyobb veszteségekhez vezet a befektetők átlagos eredményeit tekintve.

Nem világos, hogy honnan szedték a mintát és azt milyen szempontok alapján állították össze, mindenesetre megdöbbentő, hogy a nyitott pozíciók negyede esetén a tőkeáttétel mértéke a negyvenszeres szintet is túllépte. Az is fontos kérdés, hogy miért csak 7 hónapot vizsgáltak, hiszen ez idő alatt a legtöbb piacon nem gyűlik össze megfelelő mennyiségű adat. A bruttó nyereség és veszteség magas aránya a nettó eredményhez képest beszédes, hogy nagyon sok kereskedés van ezeken a számlákon. A magas forgási sebesség persze az FX spekulációra nagyon is jellemző, ez nem okoz nagy meglepetést, így az adatok valamivel magasabb megbízhatóságot mutatnak hosszabb távra is.

Még fontosabb lenne tudni a tőkearányos hozam mutatókat, amelyre azonban semmilyen utalás nem található a közleményben. Nem mindegy, hogy 5 milliárd forintos, vagy akár 50 milliárd forintos tőkén veszítettek a hazai kisbefektetők mintegy 3 milliárd forintot. Ráadásul az is kiderül, hogy a nyitott pozíciók nettó vesztesége 3 milliárd forint, ami megegyezik a 7 hónap alatt lezártakéval. Ez egyértelműen jelzi, hogy sok hetes, veszteségben lévő pozíciókban üldögélnek nagyon sokan. Ez egyébként valamivel bizonytalanabbá teszi a fenti magas forgási sebesség feltételezést is, hiszen a beragadt pozíciókban ülők már nem kötnek őrült módon, inkább várnak a helyzet jobbra fordulására - általában hiába. 

Az egyértelmű, hogy az adatok összegyűjtése hatalmas feladat volt, nem világos, hogy azok értékelésébe és rendszerezésébe miért fektettek aránytalanul kevés energiát. A statisztikai szempontból módszertani problémák mellett az is zavaró egy kicsit, hogy miért nem választották szét a CFD és FX eszközök vizsgálatát, amely technikailag hasonló, de jellemzőit tekintve teljesen más terület. Persze a devizáknál jellemzően magasabb egyedi részvény volatilitás miatt egy részvény alapú CFD is rejtegethet hasonló kockázatokat, mint egy deviza pozíció. Ennek ellenére az adatom még így is beszédesek, és sok kisbefektető - ha kellő figyelmet fordít erre - megköszönheti a PSZÁF-nak az adatok közzétételét.

A Felügyelet a kisbefektetők veszteségének problémájára nem részletezett formában, további fogyasztóvédelmi intézkedéseket helyez kilátásba. Nem értem, hogy mi szükség erre. Senkit nem lehet megvédeni saját magától. Ha valaki elhiszi, hogy hónapok alatt meggazdagodhat a Forex piacon, és a tőkéje jelentős részével húsz, negyvenszeres tőkeáttételt alkalmaz, netán még ennél többet is, azt nem menti meg senki.

No comments: