Ismét lefutott egy rövid életű, egyfajta tőzsdei valóságshow. Ezúttal a CNN-en, egy tapasztalt gazdasági riporter (Adrian Finighan) vállalta az áldozati bárány szerepét, és Rookie Trader címmel saját maga próbálkozott beletanulni a spekuláció művészetébe vagy tudományába, ahogy tetszik. A műsor azonban amellett, hogy fair kezdeti hozzállással igyekezett a témakörnek utánajárni, mégis felületes, és látványosan rövid időtartamú lett. Az okok között vannak egyediek is, de főleg ugyanarról van szó, mint a januárban tiszavirág életű valóságshow esetén.
A készítők, mint ahogy az emberek többsége nem fogadták el a "tőzsdézés" komplexitását, és főként annak bizonytalanságát (mint ahogy legtöbben a világ bizonytalan voltát sem hajlandóak elismerni, így ha valami nem az előzetes remények szerint alakul, akkor mindig van hibás, aki rendszerint nem ő maga, de ez már egy másik történet). Finighen, bár sosem mondja ki, az első részekben következetesen azt az érzést sulykolja az emberbe, hogy ez egy gyorsan megtanulható, objektív szabályok mentén működő szakma. Érthető, hogy az idő előrehaladtával válik egyre bizonytalanabbá (ugye az tűnne logikusnak, hogy magabiztosabbá, de ez nem így működik), tekintete ködösebbé, míg a végén érdemi konklúzió nélkül, és érezhetően idejekorán zárul a sorozat.
Nem segített az sem, hogy a készítők a leginkább tipikus klisékkel és sablonokkal, unásig ismert vágóképekkel és átvezető szövegekkel rontottak tovább a helyzeten az inkubátorban.
Szintén látványos hiba, hogy a megkérdezett cégek tipikusan a CFD-ket és Spread Betting-et szinte alternatíva nélkül nyomó befektetési szolgáltatók voltak, és egyéb szakértők között sem törekedtek a több oldalról történő megvilágításra. Akivel találkoztak, az automatikusan szakértővé vált, véleménye pedig megkérdőjelezhetetlen. Elméletben ez megnyugtató lenne, de gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű.
A készítőknek itt és más hasonló témakörű TV-műsorokban is döntést kellene hoznia. Vagy egy széles közönségnek szóló, bulvárosodó műsort készítenek, komoly tartalom nélkül, ami így kényszerűen rövid lesz. Vagy pedig mélyebben belevágnak, alapelveket ismertetnek, és rétegműsort csinálnak, de azt hosszan. A CNN az előbbi mellett tette le a voksot, kár érte, de ez van, a csatorna a bulvárosodás mellett tette le a voksát és képes órákig közvetíteni szegény Michael Jackson halottaskocsijának képet egy helikopter kameráról. Ennél az is jobb lett volna, ha a klippjeiből, interjúiból adnak válogatást, de az ugye nem hír. Ahogy az sem, hogy Finighan 5 hónapja írja a saját kereskedési rendszerét, de a Sortino ráta még mindig gyenge, bár javulgat. Ilyenek a hétköznapok.
A készítők, mint ahogy az emberek többsége nem fogadták el a "tőzsdézés" komplexitását, és főként annak bizonytalanságát (mint ahogy legtöbben a világ bizonytalan voltát sem hajlandóak elismerni, így ha valami nem az előzetes remények szerint alakul, akkor mindig van hibás, aki rendszerint nem ő maga, de ez már egy másik történet). Finighen, bár sosem mondja ki, az első részekben következetesen azt az érzést sulykolja az emberbe, hogy ez egy gyorsan megtanulható, objektív szabályok mentén működő szakma. Érthető, hogy az idő előrehaladtával válik egyre bizonytalanabbá (ugye az tűnne logikusnak, hogy magabiztosabbá, de ez nem így működik), tekintete ködösebbé, míg a végén érdemi konklúzió nélkül, és érezhetően idejekorán zárul a sorozat.
Nem segített az sem, hogy a készítők a leginkább tipikus klisékkel és sablonokkal, unásig ismert vágóképekkel és átvezető szövegekkel rontottak tovább a helyzeten az inkubátorban.
Szintén látványos hiba, hogy a megkérdezett cégek tipikusan a CFD-ket és Spread Betting-et szinte alternatíva nélkül nyomó befektetési szolgáltatók voltak, és egyéb szakértők között sem törekedtek a több oldalról történő megvilágításra. Akivel találkoztak, az automatikusan szakértővé vált, véleménye pedig megkérdőjelezhetetlen. Elméletben ez megnyugtató lenne, de gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű.
A készítőknek itt és más hasonló témakörű TV-műsorokban is döntést kellene hoznia. Vagy egy széles közönségnek szóló, bulvárosodó műsort készítenek, komoly tartalom nélkül, ami így kényszerűen rövid lesz. Vagy pedig mélyebben belevágnak, alapelveket ismertetnek, és rétegműsort csinálnak, de azt hosszan. A CNN az előbbi mellett tette le a voksot, kár érte, de ez van, a csatorna a bulvárosodás mellett tette le a voksát és képes órákig közvetíteni szegény Michael Jackson halottaskocsijának képet egy helikopter kameráról. Ennél az is jobb lett volna, ha a klippjeiből, interjúiból adnak válogatást, de az ugye nem hír. Ahogy az sem, hogy Finighan 5 hónapja írja a saját kereskedési rendszerét, de a Sortino ráta még mindig gyenge, bár javulgat. Ilyenek a hétköznapok.
No comments:
Post a Comment