A napokban a belpolitikai csatározások, és az általános válság miatti aggodalmak között zárójelben alig kapott hangot az a hír, hogy a kormány tervei szerint eltörli az életbiztosítások adókedvezményét. Jól tudjuk, hogy ezek valójában befektetési termékek, és a kockázati rész, azaz baleset, halál és egyéb nem kívánt események esetén járó összegeket kevésbé lényegesek, mint a befizetett pénz befektetése és az adókedvezmények. Sokan azonnal úgy reagáltak a tervre, hogy ezzel tovább károsítják a befektetési hajlandóságot, és a megtakarítási szerkezet tovább fog romlani. A beöltöztetett befektetés is jobb, mint a valós, ezért részben egyetértek velük, de a kép árnyaltabb.
Minden adó esetén a kormánynak általánosságban két - első látásra egymásnek ellentmondó - elvet kell elsősorban szem előtt tartania:
Minden adó esetén a kormánynak általánosságban két - első látásra egymásnek ellentmondó - elvet kell elsősorban szem előtt tartania:
- Egyenlőség elve. Sem a fogyasztókkal, sem a szolgáltatókkal szemben nem fair, ha az egyik lehetőség előnyt kap az alacsonyabb adókulcsok vagy a kedvezmények révén. Ha Tihamér péksége 10%-os kulcs mellett adózik, míg Gerzsoné 50% mellett, addig Tihamér nevetve halomra keresi magát, Gerzson pedig örül, ha megél, pedig mindketten ugyanolyan keményen dolgoznak. Ráadásul jó esély van rá, hogy Tihamértól olcsóbban vehetik meg a kenyeret, míg Gerzson vásárlói rosszabbul járnak. A pénzügyi területen annyival bonyolódik a helyzet, hogy az információs asszimetria miatt a fogyasztók közül sokan nem ismerik fel, hogy még a kedvezmények ellenére sem járnak jobban.
- Ösztönzés elve. Ha a teljes nemzetgazdaság, a társadalom, és a fogyasztók közös érdeke, akkor esetenként az állam az adókulcsokkal, támogatásokkal, kedvezményekkel mégis előnyben részesíthet egyes piaci szereplőket, illetve azok szolgáltatásait, termékeit. Ha Gerzson kenyere egészséges tudomisénmilyenteljeskiörlésű lisztből készül, amitől egészségesebbek lesznek az emberek, míg Tihamérétől elhíznak, akkor a teljes közösség együttes érdeke, hogy inkább Gerzson kenyerét egyék az emberek. Ezért ő kaphat alacsonyabb adókulcsot, vagy minden vásárló 100 Ft-ot vásárlásonként az államtól, amit egyösszegben év végén vonhat le az adóalapjából (de ez nem kötelező, így a szabad választás megmarad). Kevesebben halnak meg infarktusban, boldogabbak lesznek és még az egészségügy is kevesebbe kerül. Pénzügyi területen persze itt is bonyolultabb a helyzet, hiszen több esetben nehéz előre megmondani, hogy pontosan melyik befektetés az "egészségesebb".
Hogy a két fő elv között hol van az egyensúly, az örök vita tárgya. A részleteken hónapokig el lehetne vitatkozni, ezért itt csak egy fontos sarokpontot emelnék ki.
Az ösztönzési elven belül is meg kell, hogy jelenjen a konzekvencia elve. Ha azért adunk adókedvezményt, mert hosszútávú az adott befektetés, akkor más hasonló hasznosságú hosszútávú befektetésnek is ugyanilyen adókedvezményt kell kapnia. Jelenleg Magyarországon egyetlen olyan valós pénzügyi befektetés van, amelyik 10 év után kamat vagy árfolyamadómentességet biztosít: az életbiztosítások. Minden más után 20% adót kell fizetni, kivéve a NYESZ-t vagy az önkéntes nyugdíjpénztárat, ahol viszont a nyugdíjba vonulást, kell megvárni, így például féfiak esetén minden 52 év alatti állampolgárnál - adózási szempontból - az életbiztosítsnak relatív előnye van, hiába tervez más befektetést hosszú távra.
Jó dolog az életbiztosítások adókedvezményének eltörlése?
Nem, hiszen ezzel a hosszútávú gondolkodás ösztönzésén esik csorba. Sokkal jobb lenne, ha más befektetések is ugyanazt a kedvezményt, és árfolyamnyereség, illetve kamatadómentességet kapnák 10 év után, mint az életbiztosítások.
De ha már ezt nem lépi meg a kormány, akkor a teljes szektor és gazdaság szempontjából jobb, ha ugyanoda rántja vissza a kedvezményeket (ne felejtsük, hogy ezeket is mi adófizetők finanszírozzuk), és ez egy lépés volt ebbe az irányba. Ha futóverseny van, méghozzá az erdőben, akkor az a legjobb, ha minden versenyzőnek jut ultramodern futócipő. Mivel ezt a döntéshozók nem akarták biztosítani (pénzbe kerül, és nem az egyes versenyzők fizettek érte, hanem kapták), ezért jobb, ha nem néhány ultramodern és néhány hagyományos cipővel rendelkező áll rajthoz, hanem ha mindenki ugyanolyan, akár régi sportcipőben. Nem örülnek neki, de legalább fair a játék
Az viszont nem helyes, hogy már megkötött szerződések esetén is megteszik, így visszamenőlegesen változtatnak egyes döntések következményein. Persze mindez még nem végleges, de reméljük, hogy a döntéshozók az egyenlőség, az ösztönzés és a konzekvencia elvét figyelembe veszik majd, és nem csak a tűzoltás elvét tartják szem előtt.
Az ösztönzési elven belül is meg kell, hogy jelenjen a konzekvencia elve. Ha azért adunk adókedvezményt, mert hosszútávú az adott befektetés, akkor más hasonló hasznosságú hosszútávú befektetésnek is ugyanilyen adókedvezményt kell kapnia. Jelenleg Magyarországon egyetlen olyan valós pénzügyi befektetés van, amelyik 10 év után kamat vagy árfolyamadómentességet biztosít: az életbiztosítások. Minden más után 20% adót kell fizetni, kivéve a NYESZ-t vagy az önkéntes nyugdíjpénztárat, ahol viszont a nyugdíjba vonulást, kell megvárni, így például féfiak esetén minden 52 év alatti állampolgárnál - adózási szempontból - az életbiztosítsnak relatív előnye van, hiába tervez más befektetést hosszú távra.
Jó dolog az életbiztosítások adókedvezményének eltörlése?
Nem, hiszen ezzel a hosszútávú gondolkodás ösztönzésén esik csorba. Sokkal jobb lenne, ha más befektetések is ugyanazt a kedvezményt, és árfolyamnyereség, illetve kamatadómentességet kapnák 10 év után, mint az életbiztosítások.
De ha már ezt nem lépi meg a kormány, akkor a teljes szektor és gazdaság szempontjából jobb, ha ugyanoda rántja vissza a kedvezményeket (ne felejtsük, hogy ezeket is mi adófizetők finanszírozzuk), és ez egy lépés volt ebbe az irányba. Ha futóverseny van, méghozzá az erdőben, akkor az a legjobb, ha minden versenyzőnek jut ultramodern futócipő. Mivel ezt a döntéshozók nem akarták biztosítani (pénzbe kerül, és nem az egyes versenyzők fizettek érte, hanem kapták), ezért jobb, ha nem néhány ultramodern és néhány hagyományos cipővel rendelkező áll rajthoz, hanem ha mindenki ugyanolyan, akár régi sportcipőben. Nem örülnek neki, de legalább fair a játék
Az viszont nem helyes, hogy már megkötött szerződések esetén is megteszik, így visszamenőlegesen változtatnak egyes döntések következményein. Persze mindez még nem végleges, de reméljük, hogy a döntéshozók az egyenlőség, az ösztönzés és a konzekvencia elvét figyelembe veszik majd, és nem csak a tűzoltás elvét tartják szem előtt.
Forrás (portfolio.hu):
Megszünteti a kormány az életbiztosítás adókedvezményét, kétségbe vonva ezzel e pénzügyi megoldás hosszú távú megtakarítási jellegét. (részben teljesen jogosan) Ezzel mintegy 20 milliárd forint adókedvezménytől esik el közel 805 ezer életbiztosítással rendelkező állampolgár.
Körülbelül 3.25 millió életbiztosítási szerződést kezelnek a magyarországi biztosítók. Ezzel az életbiztosítás meghaladja a magán-nyugdíjpénztári számlák számát is, és háromszor múlja felül a lakás-takarékpénztári szerződések számát - írja a Napi Gazdaság.
A biztosítási adókedvezmény az egyik legnépszerűbb kedvezmény, hisz a Pénzügyminisztérium adatai szerint közel 805 ezer állampolgár élt vele, s összesen nagyjából 20 milliárd forintra rúgott az igénybe vétel összege.
Mindez annak ellenére volt így, hogy más adókedvezményekkel együtt legfeljebb 100 ezer forint kedvezményt lehetett igénybe venni és jövedelemkorlát is létezett. Most tehát egy olyan lehetőséget szüntetnek meg pusztán költségvetési szempontok alapján, amely nem kifejezetten az ország elitje számára jelentett könnyebbséget.
A Napi Gazdaság információi szerint azt a biztosítók által benyújtott javaslatot is lesöpörte az asztalról a tárca, amely szerint az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakhoz és a nyesz-számlákhoz hasonlóan nem adókedvezménnyel, hanem adójóváírás formájában lehetett volna életben tartani az adókedvezményt.
Körülbelül 3.25 millió életbiztosítási szerződést kezelnek a magyarországi biztosítók. Ezzel az életbiztosítás meghaladja a magán-nyugdíjpénztári számlák számát is, és háromszor múlja felül a lakás-takarékpénztári szerződések számát - írja a Napi Gazdaság.
A biztosítási adókedvezmény az egyik legnépszerűbb kedvezmény, hisz a Pénzügyminisztérium adatai szerint közel 805 ezer állampolgár élt vele, s összesen nagyjából 20 milliárd forintra rúgott az igénybe vétel összege.
Mindez annak ellenére volt így, hogy más adókedvezményekkel együtt legfeljebb 100 ezer forint kedvezményt lehetett igénybe venni és jövedelemkorlát is létezett. Most tehát egy olyan lehetőséget szüntetnek meg pusztán költségvetési szempontok alapján, amely nem kifejezetten az ország elitje számára jelentett könnyebbséget.
A Napi Gazdaság információi szerint azt a biztosítók által benyújtott javaslatot is lesöpörte az asztalról a tárca, amely szerint az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakhoz és a nyesz-számlákhoz hasonlóan nem adókedvezménnyel, hanem adójóváírás formájában lehetett volna életben tartani az adókedvezményt.
No comments:
Post a Comment