Mennyi tőke szükséges havi 100 000 Ft jövedelemkiegészítéshez?

Egy érdekes kérdést kaptam email-en:

Tisztelt BWM!

 Azt szeretném megtudni, hogy havi 100.000 Ft rendszeres jövedelemhez mennyi
tőke szükséges, úgy hogy közben a tőke* reál értéken* megmarad, azaz
legalább az infláció értékével növekszik, és persze a mostani 100.000 Ft is
követi az inflációt.

 Fiatal vagyok, nem kívánom felélni a tőkémet, ezért nem számolok azzal,
hogy 30 éven belül meghalok, tehát fontos számomra, hogy az említett havi
100.000 Ft és az ehhez szükséges tőke kövesse legalább az inflációt.

 Ezzel kapcsolatban sehol sem találok megfelelő információt, ezért kérem az
Önök véleményét. Mindenhol csak arról írnak, hogy mibe fektessünk, meg, hogy
takarékoskodjunk, de arról, hogy mekkora megtakarítást halmozzunk fel
(esetleg még fiatalon, ha valaki szerencsés), arról sehol sem írnak.

Matematikai oldalról nagyon könnyű megválaszolni a kérdést. Ha például az infláció felett 1%-os nettó hozamtöbbletet érünk el, akkor a szükséges éves 1 200 000 Ft-os jövedelemtöbblethez 120 000 000 Ft szükséges (1,2 m Ft /1%). Ha a hozamtöbblet 5%, akkor 24 m Ft, ha 10%, akkor 12 m Ft elegendő.

A gyakorlatban azonban a következő problémák merülnek fel:

• Nem tudjuk mennyi lesz az infláció
• Ennélfogva nominális értéken nem tudjuk mekkora lesz a szükséges hozam
• Mivel nem tudjuk mekkora az infláció, ezért nem tudjuk, hogy van-e bármilyen garantált hozam hosszútávon, ami reálértéken megveri a fogyasztói árindexet, hiszen nincs mihez mérni
• Empirikus tapasztalatok alapján igen valószínű, hogy a szükséges - általunk nem ismert nagyságú - hozamtöbblet nem érhető el kockázatmentesnek tekintett befektetési eszközökkel (jellemzően állampapír), így a cél érdekében kockázatot kell vállalni
• A kockázatvállalás miatt, még ha sikerrel is járunk, szinte biztos, hogy a befektetési eszköz értéke, árfolyama jelentősen ingadozni fog, emiatt a havi 100 000 Ft-os jövedelemigény gyakran a tőkét fogja csökkenteni, ami a későbbi hozamtermelés abszolút nagyságára is kihatással lesz. Sőt. még a kockázatmentes eszközök sem teljesítenek kifizetés havonta, vagyis csökkentenünk kell befektetésünk értékét, néha és átmenetileg
  
• Az adó mértéke kihatással van az elért nettó nominális hozamra, ami a reálhozamban drasztikus eltéseket okozhat
• Ráadásul mindenkinek más és más az egyéni fogyasztói kosara, a saját "személyes inflációja" is eltérő lesz, a hivatalos adat egy jellemzői figyasztói kosárral kalkulál
  

A felvetett problémák jól jellemzik azt, hogy mekkora szakadék van a ma egyetemeken, tankönyvekben oktatott elméleti anyag és a gyakorlat, illetve a gyakorlatban felmerülő igények között. Két kitörési pont van: az elmélet jobban igazodik a gyakorlathoz (ez már jó ideje elkezdődött, csak lassan zajlik, pl. a behavioural finance beszivárgásával), illetve az igény oldaláról annak elfogadásával, hogy természeténél fogva bizonytalan világban élünk. Ebben a világban minél messzebre nézünk előre, annél kevésbé biztos hogy mi fog történni, ezért rendszeresen és rugalmasan igazodni kell a lehetőségekhez.

Ezért itt is az adott válasz végül idővel biztosan kiigazításra kell, hogy kerüljön.

A jelenlegi állampapír hozam 3 évre 10,43% (forrás), bár az eladási ár 2 tizeddel alacsonyabb hozamot jelez, nagy összegnél ezen lehet faragni, és elhanyagolható változást okoz. Az aktuális inflációs ráta 3,4% (forrás). A különbség 7%, a szükséges tőke 17 142 857 Ft, ha nem számolunk kamatadóval. Ha számolunk, akkor durván 5% a differencia, így 24 000 000 Ft-ra van szükség. Ám az infláció pár évig ismét magasabb szinten lehet, ezért az átlagos nettó reálhozam 3% környékén valószínű a következő években, amihez már 40 000 000 Ft tőke kell. Ezenkívül tudni kell, hogy az államkötvény évente kétszer fizet kamatot, közben vagy tartalékolni kell, vagy eladni belőle, ha havi jövedelemigényünk van.

A szükséges összeg csökkentéséhez kockáztatni kell, például részvények, részvényalapok, abszolút hozamú alapok vásárlásával. De mint említettem a fenti számítás sem kockázatmentes, hiszen nem tudjuk az infláció mértékét, és a magyar állampapír is "csak 99,9%-os biztonságú, nem 100%. Továbbá fontos tudni, hogy az állampapír árfolyama is ingadozik, ezért a fenti hozam csak lejáratig való tartás esetén garantált az állam által. Plusz: akkor még nem beszéltünk arról, hogy mi lesz a fennmaradó 20 évben, hiszen a levélíró minimum 30 éves időtartamról beszélt.

Véleményem szerint még ilyen jó körülmények között (ilyen magas reálhozam nagyon kevés országban van, itt sem lesz sokáig) is rossz hozzáállás, ha biztosra akarunk menni. A kockázat jelentős, de még ésszerű mértékű emelésével is elérhető 15%-os nettó éves nominális hozam hosszútávon. Egyáltalán nem garantált, de ilyen hosszú időre tervezve bőven 50% feletti valószínűséggel teljesíthető. Az ár a durva a drawdown-okban jelenik meg, ezért 5%-os hosszútávú infláció mellett a 10%-os hozamtöbblet elvileg csak 12 000 000 Ft-ot követelne meg, de ezt érdemes legkevesebb 20%-kal túltervezni, ami alaphangon 15 000 000 Ft-ot jelent, mert ha az elején fut bele az ember egy nagy visszaesésbe, az időközben kivont összegek miatt később kevesebbet fog keresni.