675 000 dollár október 9.-i árfolyamon 122 250 000 Ft. Ezért a pénzért nagyon sok ember, nagyon sok dologra lenne hajlandó. Főként azért, mert az emberiség nagy része számára ekkora összeg egy egész élet munkájával vagy annak többszörösével ér fel.
Vannak a földön azonban olyan emberek, akiknek 675 000 dollár aprópénz. Ha valakinek a vagyona 10 milliárd dollár környékén mozog, és tegyük fel, hogy ennek a felét tartja részvényekben, akkor a napi 1% körüli mozgás miatt, ami mostanában egyáltalán nem számít soknak, 50 millió dollárral lesz gazdagabb vagy szegényebb. 675 000 dollárt másodpercek vagy azok törtrésze alatt változik a vagyona.
Akkor komolyan gondolhatjuk-e, hogy ez az ember ekkora öszegért szándékosan manipulálja a piacot, ráadásul lenyomozhatóan és nem mellesleg a szülőhazája ellen, amelyet eddig ennek az összegnek a több mint kétszázszorosával támogatott?
Márpedig a PSZÁF Soros György cége elleni határozatában írtak alapján erre a következtetésre jutott a magyar sajtó.
Ha óránként 1500 Ft-ot keresel, képes lennél 500 forintért egy többtízezer tagból álló piacot megvezetni, ráadásul úgy, hogy könnyedén lenyomozható legyen, amit tettél, hiszen döntéseidet dokumentumok és általad is tudottan rögzített telefonbeszélgetések igazolják? Lenne értelme ellopni egy ezrest a beteg nagynénid pénztrárcájából, akit az elmúlt években kétszázezer forinttal támogattál, hogy kigyógyuljon a rákból? (egyébként a nagynéni a rákból felgyógyult, de más időről időre kiújuló, szerencsére nem halálos betegségekkel továbbra is kűzd)
Mondhatnánk persze, hogy sok kicsi sokra megy alapon gyűjt évente akár több milliárd dollárt Soros György. Ha ez így van, akkor tavaly legalább 3000 alkalommal kellett volna hasonló akciót végrehajtania. Vagyis minden kereskedési napon zárószakaszban vagy közvetlenül azt megelőzően 12 részvényt kellett volna kb. 10%-kal arrébb löknie. Összesen, az egész világon nincs ennek még a töredéke sem, ahol ilyen történik.
Soros György az 1992-es angol font elleni sokakkal együtt – nem szervezetten – végrehajtott akciójával ugyan nagyon sok pénzt keresett, de örökre feltette magát a táblára, mint rendszeres bűnbak jelölt. 1992 óta ha valahol a világon nem az ország vagy az adott vállalat szájíze szerint alakultak a dolgok és a piac ezt le is reagálta az árfolyamokban, akkor minduntalan felmerült Soros György neve, akiről azt sejtették, hogy „manipulálta” a piacot. Lehet, hogy így volt, lehet hogy nem. De az adott vezetők bizonyítékok nélkül is azt sugallták, hogy Soros a hibás. Hiába, bűnbakot találni egyszerűbb, mint a hibás döntésekért vállalni a felelősséget.
Most viszont úgy fest, hogy van bizonyíték, az indíték viszont nevetséges. Ha valaki azt állítaná, hogy Soros 675 millió dollárt keresett valamely piac szándékos manipulálásával, azt előbb hinném el, mint hogy 675 ezer dollárért tette ugyanezt. Akkor mi történhetett valójában? A két legvalószínűbb forgatókönyv:
1. Szándékos piac manipulálás történt. Mivel Soros György a cége tevékenységében jó 10 éve nem vesz részt operatív szinten, és a pár millió dolláros nagyságrendű üzletekkel három-négy szinttel lejjebb lévő trader foglalkozik. Ő észrevette a BÉT záróármegállapítási metódusának szélsőséges esetekben sebezhető pontját és kegyetlenül kihasználta. Erre a vállalaton belüli prémiumrendszer, a megfelelési vágy, vagy a felfokozott piaci hangulatban a szimpla hülyeség sarkallta. Ezt az elméletet erősíti, hogy aznap kérték kölcsön a részvényeket, és a zárás a Felügyelet indoklásában találhatóak alapján már másnap megtörtént. Szintén ide sorolandó az a tény, hogy a Soros Fund Management bár átvette a PSZÁF leveleit, érdemben nem reagált rájuk.
2. A Soros Fund Management LLC mindvégig jóhiszeműen járt el. Az eladási tranzakció lehetett egy sima rövidtávú spekulatív ügylet, vagy egy összetett ügyletcsoport illetve stratégia része. Soros nyilatkozataiból tudjuk, hogy a subprime probléma kiterjedését a fejlett országokban jól látta előre és ezen sokat is nyert, de azt rosszul számította ki, hogy éppen feltörekvő piacok fogják a legnagyobb pofont kapni. Ha a cége is követte az irányelveit, akkor október elején ezeken a piacokon ők is nagy pánikban lehettek. Az ügylet célja lehetett fedezeti jellegű, vagy a károk enyhítése. Az elméletet erősíti, hogy az indoklásban részletesen leírt folyamatból egyértelműen kiviláglik: a cég célja az aznapi értékesítés volt a szó legszorosabb értelmében mindenáron. A legelső eladások még 3 óra előtt teljesültek, majd a limitet folyamatosan csökkentették, és próbálták eladni a pakkot, de kevés sikerrel ezért az utolsó pillanatban kétségbeesetten (?) a piacra öntöttek mindent (a részvényswap miatti plusz csavarnak itt kevés jelentősége van, ezen az elmélet taglalásakor túlléphetünk). A határozat indoklásában szereplő táblázat sokkal inkább emlékeztet egy pánikban lévő, akár margin call-tól rettegő spekuláns látleletére, mint egy hidegvérű manipulátorra. Annál is inkább, mert a szabad szakaszban is lehetett volna ekkora mennyiséggel lefelé nyomni szándékosan az árfolyamot, a mennyiség megfelelő adagolásával, ehelyett azt látjuk, hogy az eladó eleve nem ad el sokat, és 4 óra után a zárószakaszig pedig semmit. Ha már az elején agresszívebb, akkor a bekerülési ára sokkal magasabb, short ügyletről lévén szó kedvezőbb lett volna. Azt se feledjük, hogy időközben kinyitott az amerikai részvénypiac, ahol gyorsuló eséssel folytatódott a pánik, és ez a világ minden részvénypiacára átragadt, és ez még inkább nyomást gyakorolhatott sok más résztvevő mellett a Soros Fund Management vállára is (az S&P 500 végül több mint 7%-os esés-folytatódással zárta a napot – nekem is életem legnehezebb napjai közé tartozott az a csütörtök). Továbbá az is fontos, hogy a záróáron való árfolyambeállítással igen nagy kockázatot vállalhattak, hiszen akkor a piacok már napok óta estek, és esedékes volt már egy komoly korrekció is. Ha csak egy kereskedési nappal előbb érkezik a korrekció, a nyereségnél jóval nagyobb összeget veszítettek volna, és a zárásnál is komolyabb problémákkal szembesülhettek volna. Akkor már egyszerűbb lett volna a nap elején manipulálni és a nap végén zárni, hogy a hektikus időkben még idegtépőbb overnight risk-et ne kelljen feleslegesen futniuk. Ráadásul a zárószakaszban történő kiöntéssel akkora tüzijátékot rendeztek, hogy egyből felhívták magukra a figyelmet, a PSZÁF már másnap helyszíni vizsgálatot rendelt az ügyletben résztvevő magyar befektetési szolgáltatónál.
Hangsúlyozom, hogy a Felügyelet határozata a rendelkezésre álló információk alapján a két fenti lehetőségek esetén is, és az ügyletet kezdeményező rosszhiszeműsége nélkül is jogos, és még a legrózsaszínűbb forgatókönyv esetén is csak a bírság nagyságát lehet vitatni. A Soros Fund Management LLC akarva-akaratlanul is elefánt volt a porcelánboltban, ahol egyébként is földrengés volt. A média felületességéről ismert felének és az átlagpolgárok egy részének azonban nem elég a porcelánok csörömpölése. Ők vért akarnak látni, vagy legalábbis egy kiteljesedő bosszút, legyen a célpont bárki is, csak le lehessen vezetni a mérgüket.
Számos újság támadja most Sorost, pedig éppen ő volt az, aki a Nyílt Társadalom létrejöttében részt vett és megteremtette ezeknek az újságok működési környezetének az alapjait. Az ítélet felületes és veszélyes. Egyszerre hiszik Sorost dörzsölt rókának (az is, csak nagyobb méretekben), amiért végrehajtotta a manővert, de hatalmas hülyének, amiért ekkora összegért képes volt ilyen jellegű kockázatot vállalni, és meg sem próbálta eltűntetni a nyomokat. A bűnbak, mint egy voodoo baba ott volt a kamrában a polcon, csak elő kellett venni.
Az kevéssé fogja érdekelni őket, hogy a feltételezett árfolyammanipuláció számlájára nem írható az OTP zuhanása (és általában a magyar papírok esése, pl. a Richter azon a napon 10%-ot esett). Ha a trend nem lett volna egyértelmű, akkor az árfolyam viszonylag gyorsan visszakerülhetett volna oda, ahol a kérdéses napon a zárószakasz előtt volt. Ehelyett az OTP részvényének mélyrepülése folytatódott, a manipuláltnak mondott árfolyamnak majdnem a harmadáig, és most sem ér többet az október eleji szint felénél. Még ha Soros maga lenne az ördög és a számára kicsinyes ügyletet saját maga bonyolította volna kézivezérléssel, akkor sem rajta múlt. A porcelánok a földrengés miatt törtek össze, az elefánt pedig jobban teszi, ha keres magának rá szabott terepet.
--
Egy ismerősöm furcsa összeesküvés elméletet szőtt az elmúlt hónapok hazai tőzsdei, pénzügyi, gazdasági és egyes politikai eseményei kapcsán. Nem fogom nevén nevezni, és mivel Gerzsón nevű ismerősöm nincs, ezért félreértések nélkül fogom tudni ezen a néven emlegetni. Mostanában sok hasonló összeesküvés elméletet hallok, ezért röviden írok erről is.
Szerinte a hazai politikai és gazdasági elit nagy részét egy szűk létszámú csoport tartja a kezében. Ez a csoport az utóbbi időben nehéz helyzetbe került mind a válság miatt, mind érdekeltségeik külföldről történő támadása miatt, és kemény védekező harcot folytat több fronton is. Gerzson szerint olyan erős a befolyásuk, hogy szinte kézzel vezérlik a politikai erők egy részét és egyes állami hivatalokat is. Úgy véli, hogy az ő befolyásuk kényszerítette ki a tavaly őszi teljes ingatlanalap skála felfüggesztést, hogy az ő lovaik ne tűnjenek rosszabbnak a versenyben, ezért inkább a versenyt fújták le. Tehát a paraszt áldozatot egy cseppet sem bánják. Miközben védik a saját várukat, a támadókat, vagy azokat akik szándék nélkül a kinti seregbe keveredtek, igyekeznek minden fronton felelőssé tenni, akár a nyílt kommunkációt, akár a hivatalos szervekre való ráhatás eszközét is felhasználva, és egyben erőt demonstrálva. Erről szól a mostani ügy is.
Nos, valószínűleg van tipped arra, hogy Gerzson elsősorban kikre célzott. Szerinte egyébként nagyon nagy szerencse, hogy ezek az emberek a saját érdekeik mellett valóban és őszintén képviselik a magyar érdekeket, és ezt a meggyőződést az országban igyekeznek morális oldalról is táplálni.
Gerzsón elméletét és a hozzá hasonlókat két okból nem tudom elhinni és pláne magamévá tenni.
Egyrészt a következtetések több sebből véreznek, és a valós vagy valószínű tényeket érzelmi alapon próbálja egy közös puzzle-képbe beleerőltetni.
Másrészt még ha igaz is a fent vázolt összeesküvés elmélet, a főbb eseményeknek, és a mostani Soros elleni intézkedésnek akkor is vannak pozitív hozadékai. Ebben az országban a legnagyobb visszahúzó erőt a belső konfliktusok jelentik. Nézzünk csak rá a makromutatókra a környező országokéval összehasonlítva, vagy elegendő gondolnunk a politikai életünkre is. Most viszont végre nem a belső viszályok kerültek előtérbe, hanem van egy közös külső ellenfél, közös és magyar érdekek, és ezek védelme. Még ha jelen esetben méltánytalanságról (vagy Gerzsón szerint többről) is van szó, akkor is közvetve magyar érdekekért történnek ezek a lépések, és nehéz időkben nagyon nagy szükség van arra, hogy a lehetőségeinkhez képest erősnek és határozottnak mutatkozzunk kifelé és befelé is.
Vannak a földön azonban olyan emberek, akiknek 675 000 dollár aprópénz. Ha valakinek a vagyona 10 milliárd dollár környékén mozog, és tegyük fel, hogy ennek a felét tartja részvényekben, akkor a napi 1% körüli mozgás miatt, ami mostanában egyáltalán nem számít soknak, 50 millió dollárral lesz gazdagabb vagy szegényebb. 675 000 dollárt másodpercek vagy azok törtrésze alatt változik a vagyona.
Akkor komolyan gondolhatjuk-e, hogy ez az ember ekkora öszegért szándékosan manipulálja a piacot, ráadásul lenyomozhatóan és nem mellesleg a szülőhazája ellen, amelyet eddig ennek az összegnek a több mint kétszázszorosával támogatott?
Márpedig a PSZÁF Soros György cége elleni határozatában írtak alapján erre a következtetésre jutott a magyar sajtó.
Ha óránként 1500 Ft-ot keresel, képes lennél 500 forintért egy többtízezer tagból álló piacot megvezetni, ráadásul úgy, hogy könnyedén lenyomozható legyen, amit tettél, hiszen döntéseidet dokumentumok és általad is tudottan rögzített telefonbeszélgetések igazolják? Lenne értelme ellopni egy ezrest a beteg nagynénid pénztrárcájából, akit az elmúlt években kétszázezer forinttal támogattál, hogy kigyógyuljon a rákból? (egyébként a nagynéni a rákból felgyógyult, de más időről időre kiújuló, szerencsére nem halálos betegségekkel továbbra is kűzd)
Mondhatnánk persze, hogy sok kicsi sokra megy alapon gyűjt évente akár több milliárd dollárt Soros György. Ha ez így van, akkor tavaly legalább 3000 alkalommal kellett volna hasonló akciót végrehajtania. Vagyis minden kereskedési napon zárószakaszban vagy közvetlenül azt megelőzően 12 részvényt kellett volna kb. 10%-kal arrébb löknie. Összesen, az egész világon nincs ennek még a töredéke sem, ahol ilyen történik.
Soros György az 1992-es angol font elleni sokakkal együtt – nem szervezetten – végrehajtott akciójával ugyan nagyon sok pénzt keresett, de örökre feltette magát a táblára, mint rendszeres bűnbak jelölt. 1992 óta ha valahol a világon nem az ország vagy az adott vállalat szájíze szerint alakultak a dolgok és a piac ezt le is reagálta az árfolyamokban, akkor minduntalan felmerült Soros György neve, akiről azt sejtették, hogy „manipulálta” a piacot. Lehet, hogy így volt, lehet hogy nem. De az adott vezetők bizonyítékok nélkül is azt sugallták, hogy Soros a hibás. Hiába, bűnbakot találni egyszerűbb, mint a hibás döntésekért vállalni a felelősséget.
Most viszont úgy fest, hogy van bizonyíték, az indíték viszont nevetséges. Ha valaki azt állítaná, hogy Soros 675 millió dollárt keresett valamely piac szándékos manipulálásával, azt előbb hinném el, mint hogy 675 ezer dollárért tette ugyanezt. Akkor mi történhetett valójában? A két legvalószínűbb forgatókönyv:
1. Szándékos piac manipulálás történt. Mivel Soros György a cége tevékenységében jó 10 éve nem vesz részt operatív szinten, és a pár millió dolláros nagyságrendű üzletekkel három-négy szinttel lejjebb lévő trader foglalkozik. Ő észrevette a BÉT záróármegállapítási metódusának szélsőséges esetekben sebezhető pontját és kegyetlenül kihasználta. Erre a vállalaton belüli prémiumrendszer, a megfelelési vágy, vagy a felfokozott piaci hangulatban a szimpla hülyeség sarkallta. Ezt az elméletet erősíti, hogy aznap kérték kölcsön a részvényeket, és a zárás a Felügyelet indoklásában találhatóak alapján már másnap megtörtént. Szintén ide sorolandó az a tény, hogy a Soros Fund Management bár átvette a PSZÁF leveleit, érdemben nem reagált rájuk.
2. A Soros Fund Management LLC mindvégig jóhiszeműen járt el. Az eladási tranzakció lehetett egy sima rövidtávú spekulatív ügylet, vagy egy összetett ügyletcsoport illetve stratégia része. Soros nyilatkozataiból tudjuk, hogy a subprime probléma kiterjedését a fejlett országokban jól látta előre és ezen sokat is nyert, de azt rosszul számította ki, hogy éppen feltörekvő piacok fogják a legnagyobb pofont kapni. Ha a cége is követte az irányelveit, akkor október elején ezeken a piacokon ők is nagy pánikban lehettek. Az ügylet célja lehetett fedezeti jellegű, vagy a károk enyhítése. Az elméletet erősíti, hogy az indoklásban részletesen leírt folyamatból egyértelműen kiviláglik: a cég célja az aznapi értékesítés volt a szó legszorosabb értelmében mindenáron. A legelső eladások még 3 óra előtt teljesültek, majd a limitet folyamatosan csökkentették, és próbálták eladni a pakkot, de kevés sikerrel ezért az utolsó pillanatban kétségbeesetten (?) a piacra öntöttek mindent (a részvényswap miatti plusz csavarnak itt kevés jelentősége van, ezen az elmélet taglalásakor túlléphetünk). A határozat indoklásában szereplő táblázat sokkal inkább emlékeztet egy pánikban lévő, akár margin call-tól rettegő spekuláns látleletére, mint egy hidegvérű manipulátorra. Annál is inkább, mert a szabad szakaszban is lehetett volna ekkora mennyiséggel lefelé nyomni szándékosan az árfolyamot, a mennyiség megfelelő adagolásával, ehelyett azt látjuk, hogy az eladó eleve nem ad el sokat, és 4 óra után a zárószakaszig pedig semmit. Ha már az elején agresszívebb, akkor a bekerülési ára sokkal magasabb, short ügyletről lévén szó kedvezőbb lett volna. Azt se feledjük, hogy időközben kinyitott az amerikai részvénypiac, ahol gyorsuló eséssel folytatódott a pánik, és ez a világ minden részvénypiacára átragadt, és ez még inkább nyomást gyakorolhatott sok más résztvevő mellett a Soros Fund Management vállára is (az S&P 500 végül több mint 7%-os esés-folytatódással zárta a napot – nekem is életem legnehezebb napjai közé tartozott az a csütörtök). Továbbá az is fontos, hogy a záróáron való árfolyambeállítással igen nagy kockázatot vállalhattak, hiszen akkor a piacok már napok óta estek, és esedékes volt már egy komoly korrekció is. Ha csak egy kereskedési nappal előbb érkezik a korrekció, a nyereségnél jóval nagyobb összeget veszítettek volna, és a zárásnál is komolyabb problémákkal szembesülhettek volna. Akkor már egyszerűbb lett volna a nap elején manipulálni és a nap végén zárni, hogy a hektikus időkben még idegtépőbb overnight risk-et ne kelljen feleslegesen futniuk. Ráadásul a zárószakaszban történő kiöntéssel akkora tüzijátékot rendeztek, hogy egyből felhívták magukra a figyelmet, a PSZÁF már másnap helyszíni vizsgálatot rendelt az ügyletben résztvevő magyar befektetési szolgáltatónál.
Hangsúlyozom, hogy a Felügyelet határozata a rendelkezésre álló információk alapján a két fenti lehetőségek esetén is, és az ügyletet kezdeményező rosszhiszeműsége nélkül is jogos, és még a legrózsaszínűbb forgatókönyv esetén is csak a bírság nagyságát lehet vitatni. A Soros Fund Management LLC akarva-akaratlanul is elefánt volt a porcelánboltban, ahol egyébként is földrengés volt. A média felületességéről ismert felének és az átlagpolgárok egy részének azonban nem elég a porcelánok csörömpölése. Ők vért akarnak látni, vagy legalábbis egy kiteljesedő bosszút, legyen a célpont bárki is, csak le lehessen vezetni a mérgüket.
Számos újság támadja most Sorost, pedig éppen ő volt az, aki a Nyílt Társadalom létrejöttében részt vett és megteremtette ezeknek az újságok működési környezetének az alapjait. Az ítélet felületes és veszélyes. Egyszerre hiszik Sorost dörzsölt rókának (az is, csak nagyobb méretekben), amiért végrehajtotta a manővert, de hatalmas hülyének, amiért ekkora összegért képes volt ilyen jellegű kockázatot vállalni, és meg sem próbálta eltűntetni a nyomokat. A bűnbak, mint egy voodoo baba ott volt a kamrában a polcon, csak elő kellett venni.
Az kevéssé fogja érdekelni őket, hogy a feltételezett árfolyammanipuláció számlájára nem írható az OTP zuhanása (és általában a magyar papírok esése, pl. a Richter azon a napon 10%-ot esett). Ha a trend nem lett volna egyértelmű, akkor az árfolyam viszonylag gyorsan visszakerülhetett volna oda, ahol a kérdéses napon a zárószakasz előtt volt. Ehelyett az OTP részvényének mélyrepülése folytatódott, a manipuláltnak mondott árfolyamnak majdnem a harmadáig, és most sem ér többet az október eleji szint felénél. Még ha Soros maga lenne az ördög és a számára kicsinyes ügyletet saját maga bonyolította volna kézivezérléssel, akkor sem rajta múlt. A porcelánok a földrengés miatt törtek össze, az elefánt pedig jobban teszi, ha keres magának rá szabott terepet.
--
Egy ismerősöm furcsa összeesküvés elméletet szőtt az elmúlt hónapok hazai tőzsdei, pénzügyi, gazdasági és egyes politikai eseményei kapcsán. Nem fogom nevén nevezni, és mivel Gerzsón nevű ismerősöm nincs, ezért félreértések nélkül fogom tudni ezen a néven emlegetni. Mostanában sok hasonló összeesküvés elméletet hallok, ezért röviden írok erről is.
Szerinte a hazai politikai és gazdasági elit nagy részét egy szűk létszámú csoport tartja a kezében. Ez a csoport az utóbbi időben nehéz helyzetbe került mind a válság miatt, mind érdekeltségeik külföldről történő támadása miatt, és kemény védekező harcot folytat több fronton is. Gerzson szerint olyan erős a befolyásuk, hogy szinte kézzel vezérlik a politikai erők egy részét és egyes állami hivatalokat is. Úgy véli, hogy az ő befolyásuk kényszerítette ki a tavaly őszi teljes ingatlanalap skála felfüggesztést, hogy az ő lovaik ne tűnjenek rosszabbnak a versenyben, ezért inkább a versenyt fújták le. Tehát a paraszt áldozatot egy cseppet sem bánják. Miközben védik a saját várukat, a támadókat, vagy azokat akik szándék nélkül a kinti seregbe keveredtek, igyekeznek minden fronton felelőssé tenni, akár a nyílt kommunkációt, akár a hivatalos szervekre való ráhatás eszközét is felhasználva, és egyben erőt demonstrálva. Erről szól a mostani ügy is.
Nos, valószínűleg van tipped arra, hogy Gerzson elsősorban kikre célzott. Szerinte egyébként nagyon nagy szerencse, hogy ezek az emberek a saját érdekeik mellett valóban és őszintén képviselik a magyar érdekeket, és ezt a meggyőződést az országban igyekeznek morális oldalról is táplálni.
Gerzsón elméletét és a hozzá hasonlókat két okból nem tudom elhinni és pláne magamévá tenni.
Egyrészt a következtetések több sebből véreznek, és a valós vagy valószínű tényeket érzelmi alapon próbálja egy közös puzzle-képbe beleerőltetni.
Másrészt még ha igaz is a fent vázolt összeesküvés elmélet, a főbb eseményeknek, és a mostani Soros elleni intézkedésnek akkor is vannak pozitív hozadékai. Ebben az országban a legnagyobb visszahúzó erőt a belső konfliktusok jelentik. Nézzünk csak rá a makromutatókra a környező országokéval összehasonlítva, vagy elegendő gondolnunk a politikai életünkre is. Most viszont végre nem a belső viszályok kerültek előtérbe, hanem van egy közös külső ellenfél, közös és magyar érdekek, és ezek védelme. Még ha jelen esetben méltánytalanságról (vagy Gerzsón szerint többről) is van szó, akkor is közvetve magyar érdekekért történnek ezek a lépések, és nehéz időkben nagyon nagy szükség van arra, hogy a lehetőségeinkhez képest erősnek és határozottnak mutatkozzunk kifelé és befelé is.
No comments:
Post a Comment