Spekuláns szubkultúra

Amióta csak foglalkozom a tőzsdével gyakorlatban (tulajdonképpen 13 éve), azóta megfigyeltem, hogy a "tőzsdei spekuláns" egy a társadalomban, vagy a gazdasági-pénzügyi szakemberek között is - ha egyáltalán ide sorolható - nagyon speciális és szűk csoport, amely érdekes tudást, fegyvertárt és meggyőződéseket alakított ki. Itt most nem azokról beszélek, akik akár pár millió forintot forgatnak a tőzsdén, éppen belevágtak a "forexezésbe", vagy ebédszünetben meghallgatják a tőzsdehíreket, mert van OTP részvényük. Azokra a harcedzett, a szó valódi értelmében vett tőzsdei spekulánsokra gondolok, akik ebből élnek, régóta a piacon vannak (az abszolút minimum az 5 év, de ritka a 10 éves tapasztalat alatti "tag", de ez nem kizárólagos "kritérium", például magamat a fenti 13 év ellenére nem sorolnám ide), sokat megéltek, rengeteg tudásuk van, eredményesek, és a saját tudásukon kívül nem függnek senkitől.

Miért érdemes ezeket tudni? Milyen gyakorlati jelentősége lehet ennek egy átlagos befektető, vagy kevésbé befutott spekuláns számára? Azért fontos erről beszélni, mert a szemléletük sokat elárul a sikereikről, és mert ezáltal sokat tanulhatunk tőlük. A meggyőződések és a vélemények gyakran szembehelyezkednek az általánosan elfogadott társadalmi állásponttal, és éppen ezért néha telitalálatnak bizonyulnak. Ugyanakkor nem is szabad készpénznek venni, a szembehelyezkedés néha az óvatosság miatt már-már önmagáért létezik, így kellő alap híján esetenként téves.

Nézzük, hogy mik a spekuláns szubkultúra gyakran, de nem feltétlenül mindenkinél meglévő ismérvei.

• Politikai meggyőződés: szkeptikusak a nagy és a szélsőséges erőkkel szemben is, erősen a liberteriánus felé hajló gazdaságpolitika hívei. Oldja meg mindenki maga a megélhetését, és egészség, nyugdíjbiztosítását - ezt nem véletlenül állítják: hiszen ők maguk is ezt teszik nap mint nap.
  


• Kifejezetten ellenzik az állam szerepét. Ha azt látják, hogy nagy állami programok vannak, azt elvetik, különösen, ha a a piaci folyamatokba az durván beleavatkozik.
  


• Általában mély undor a politikusokkal szemben, de éppen a populizmus miatt, ami ellenkezik az általános politikus undor fő okával. Ezért éppen a béremelések és szociális juttatások idején éreznek ellenszenvet a politikai elittel szemben leginkább.
  


• Filozófiai irányzat: Ayn Rand-féle objektivizmus, esetenként szociál darwinista társadalomszemlélet - mégis megszólalásaikat esetenként átlengi valamiféle társadalmi igazságosságérzet, amelyért azonban nem küzdenek sokat, nem látják értelmét.
  


• Nagyfokú önállóság. A spekuláns kevés emberre hallgat, kevés időt tölt azzal, hogy más véleményét, kommentárokat, elemzéseket hallgasson és olvasson, szinte teljes mértékben a saját (főként empirikus) tapasztalataira épített véleményalkotást preferálja.
  


• Nem szeretnek a fősodorban lenni. Ugyan nem a tipikus magányos farkasok, de időnként képes ezt az arcukat is megmutatni, alapvetően nem céljuk fontos posztok betöltése, nem szociális központú a motivációs skálájuk.
  


• Nagyon ritkán laknak nagyvárosban, nyüzsgésben. Na nem az erdő közepén élnek remeteként, inkább a kisvárosokat, községeket szeretik, közel a természethez. Bill Dunn 35 éve űzi az ipart egy csendes floridai tengerparti kisvárosból.
  

• Konfliktuskerülés. Nagyon ritkán mennek bele vitákba. A tapasztalatuk azt mondatják velük, hogy nincs értelme, a speciális szemléletmóduknak lényegét csak kevesen értenék meg, és a céltudatosságuk nem engedi meg, hogy felesleges időt és energiát pazaroljanak erre. Továbbá hozzá kell tenni: ezek az emberek az átlagnál magasabb intelligenciával rendelkeznek, de ritkán túlhízlalt ego-val, amely kombináció nem éppen a heves viták táptalaja.

• Általános óvatosság és szkepticizmus. Tipikusan ilyen a klímaváltozással kapcsolatos álláspontjuk. Bár a klímaváltozás ma már tudományos tény, és annak emberi tevékenységre visszavezethető mivolta is nagyon valószínű, a spekuláns szubkultúra mégis azon kevesek közé tartozik mind a mai napig, amely nemhogy megkérdőjelezi a tudomány állításait, hanem gyakran egyenesen tagadja azokat. Bár szakmai tudásuk nincs hozzá, véleményük téves, mégsem teljesen logikátlan amit, ahogyan gondolkodnak. Egyrészt, a spekulánsok megszokták, hogy az állami vezetők, jegybank elnökök a kincstári optimizmus vagy a pánik elkerülése végett csúsztatnak, a vállalatvezetők gyakran a piac szemébe hazudnak, és ismert előttük az is, hogy a nagy divathullám, a trend utolsó része milyen tömegpszichológiai folyamatokkal és tünetekkel jár. Márpedig most éppen a hazug és csúsztató vezetők állnak az élére egy divathullámnak tűnő eseménysornak. Láttak ők már ilyet, százat is, és logikus, hogy kételkednek. (Nem tartozik ide szorosan, de tévedésük exogén tényezőkre vezethető vissza.)

• Alázat a piaccal, így a természet erőivel szemben, de ez igaz számos társadalmi folyamatra. A spekulánsok egyik kedvenc szavajárása, elköszönése a "Jó szelet!", ami mindent elmond erről a hozzáállásról. Ha nem is hisznek valamiben, nem is harcolnak vele, félreállnak előle, esetenként meg is lovagolják azt, de sosem állnak az élére.

• Nem akarnak belenyúlni az eseményekbe. Jól tudják, hogy ha túl nagyra nő egy adott piacon, legyen szó akár egy kis hazai részvényről, akkor spekulációs hatékonyságuk durván leromolhat, és amúgy sem céljuk a folyamatok megváltoztatása, kívül akarnak maradni, és viszonylag szerény, a teljes piac méretéhez képest kicsi nyereséget szeretne elérni.

• Könnyebben képesek kiszakadni a napi rutinból mint a legtöbb befektető, vagy szakmabeli, lelkileg is, de valahol mélyen mindig a tőzsdei folyamatokon jár az eszük. Könnyen megteheti, hogy kedvtelésből utazik, vagy a hobbijával foglalkozik, de nagyon gyorsan, már néhány nap alatt azon kapja magát, hogy a pénzügyi piacok eseményei foglalkoztatják a gondolatait.

• Szabad szellem. Az önálló gondolkodást, vagy akár annak lehetőségét sokkal többre tartják, mint bármilyen eszme ráerőltetését a másikra, még akkor is, ha az adott eszme valóban pozitív üzenetet hordozna, és még akkor is, ha a szabad gondolkozás ráhatás nélkül magas hibalehetőséget hordoz magában. Azt mondják, mindenki gondolkozzon önállóan, és a saját hibáiból tanuljon, egészséges szinten kételkedve mindenben.

• Csak a konkrétumokban és az értékteremtésben hisznek. Ezek jellemzően anyagi, materiális oldalon jelentkeznek az ő értelmezésükben, a legtöbb eszmét és hitvallást, sokszor nem ok nélkül, potenciálisan kipukkanó lufiként látnak.
  

• Sokan cinikusnak mondanák őket, de gyakran éppen ellenkezőleg: igazi életigenlők, akik a "devianciájukkal" érték el a szellemi és gyakran anyagi szabadságot, és sokkal inkább realistáknak tekinthetőek, mint cinikusnak.

Mindezt tapasztalatok, beszélgetések, internetes naplók és fórummegszólalások alapján írtam össze. Hangsúlyozottan nincs mögötte tudományos jellegű kutatás, csupán a tapasztalatok utalnak erre, megfelelő mennyiségű és rendszerezettségű információ nem áll rendelkezésre. Talán lenne értelme egy a témakörrel foglalkozó szociológiai vagy akár pszichológiai kutatásnak és felmérésnek, én itt csak a befektetési-spekulációs tevékenység siker-lehetőségének szemszögéből foglalkozom vele.

Azok a valóban veterán spekulánsok, akik fent említett tényezőkkel jellemzően rendelkező szubkultúrához tartoznak, nagyon kevesen vannak. A sikeres tőzsdei spekuláció képessége 1000 emberből 3-ban van meg alapból, de egy nem tőkepiac orientált országban közülük nem mindegyik találja meg a hivatását. Rajtuk kívül is vannak sikeresek, de ők kőkeményen képezték és lelkileg edzették magukat, illetve rendszert fejlesztettek. Még az Egyesült Államokban jellemző kapitalista szemléletű országokban sem tehetik ki a lakosság 2%-át sem. Hazánkban mindenképpen 10 000 fő alatti csoportról, azaz 0,1%-nál is kisebb az arányról beszélünk, de nem kizárt, hogy a szám csak néhány száz főre tehető. Az ország lehengerlő többsége bevallva, eltitkolva, a paternalizmus híve, ami nagyon nem tesz jót a spekulációhoz való hozzáállásnak (más szempontból ennek is lehetnek pozitív oldalai). Igen, sok tekintetben az ilyesmit egészen a gyökereknél, a mély társadalmi-történelmi beidegződésekben kell keresni.

A szubkultúra tagjai itthon olyannyira kevesen vannak, hogy valószínűtlen az is, hogy egyáltalán ismersz közülük valakit. Ezért itthonról és a nemzetközi porondról is híresebb embereket kell felsorolnom. Vakmajomék, Zsiday Viktor említhető Magyarországról. Hazánk szülötteként a szubkultúra klasszikus tagja André Kostolány. Napjaink egyik leginkább jellemző példája Michael Covel, blog-ja nagy része ma már éles politikai kritika és liberteriánus szemlélet, de jelen van a klímaváltozás ma már egyre értelmetlenebb kritikája is (itt és itt). A legnagyobb nevekből látványos példa Jim Rogers, például az euro szkepticizmusa miatt., de látványos az is, hogy hazáját hátrahagyva csupán gazdasági érdekből örökre Szingapúrba költözött családjával. A szubkultúra tagja természetesen jó pár Hedge Fund menedzser. Soros ugyanakkor nem tartozik igazán ide - ő ugyanis képes volt két személyiséget is integrálni önmagában (spekuláns & filozófus + világért aggódó filantróp), ezért is tisztelni lehet őt. Kár hogy a világban sokan ezt nem tudják megérteni, tény hogy nem is egyszerű.

Visszatérve a spekuláns szubkultúrára, és arra, hogy miért alapozza ez meg a sikeres tevékenységüket: a spekuláns nem akar beleszólni más dolgába, van véleménye, ez megalapozott és tesztelte az idő, világosan kifejezi, de nem erőlteti senkire, és ez nagyon nagy érték egy olyan világban, ahol mindenki mindent jobban tud, és erőszakosan próbál meg tenni valamit. Életszemléletünket, esetleg vallásos meggyőződésünk, társadalmi igazságosságérzetünk szembeszállhat ezzel, és könnyen lehet, hogy ez helyes is. Az eredmények szempontjából azonban a fenti tényezőknek kulcsszerepe van. Világos célokat, a piaci szereplők többségének hibáitól védő korlátokat, és reális alapokon álló, eredményorientált gondolkozási sémákat ad a kezükbe. Nem tudom, hogy a tyúk volt-e előbb, vagy a tojás, azaz a fenti hozzáállás terelte a sikeres spekuláns irányába az adott embereket, vagy belátták, hogy a sikerhez a fentiekre van szükség, de nekik működik. Nem állítom, hogy olyanná kell válnod, mint amit felsoroltam, ha sikeres spekuláns szeretnél lenni. Azt viszont igen, hogy az a legkevesebb, hogy meg kell értened ezt a gondolkozásmódot.

---

Aktuális Tumblr bejegyzések, Twitter tweetek az elmúlt időszakból:

• A Japán államcsőd elkerülhetetlen előbb-utóbb? - Az írja Mo. egyik legjobb befektetője, ZSV az oldalán: “Azt... http://tumblr.com/xxd3u9198
• Tényleg érdekes a beszélgetés a Japán társadalomról (+gazdaságról) a @tilosradio (köszi!) 10/23 8:00-kori adásában: http://bit.ly/3VXGbS
• "(…)elég csak megnézni Amerikát, ami tegnap lényegében a semmire 2%-kal ugrott meg. Ennek azonban nem..." http://tumblr.com/xxd3vxuxc
• I wish there was a parrallel universe, where Jim Rogers is the chairman of FED. He'd deserve it. http://bit.ly/1EUgTr
• Are We There Yet? How Many Hedge Funds Are Reaching New High Water Marks?: The topical study from the October 2.. http://bit.ly/d4Bwf
• Egészen érdekes a Soros beszélgetés alapján készült cikk a Figyelőben. Inkább azoknak mondhat újat, akik nem... http://tumblr.com/xxd3wdarl
• Photo: Finally after two huge gap downs in the small-midcap uptrending strategy, a nice surprise. COMS: Basic... http://tumblr.com/xxd3zt8rz
• Equity long/short mutual funds “could easily grow twenty-fold over the next five years:” Report: Are "hedged mu.. http://bit.ly/2jPRYl
• A világ legnagyobb hatalmú emberei - A listán a politikusok után egyértelműen a pénzügyi világ emberei... http://tumblr.com/xxd40mhqd
• Again, a lot of short signals in equities (short term), but not available for trading short. :(
• Egy egészen érdekes cikk a GM-Opel drámáról. Különösen az figyelemreméltó, hogy a nemzeti-regionális érzelmek... http://tumblr.com/xxd43ud2l
• OTP, sosem késő - Úgy 10 évvel azután, hogy az Equitas, és az eBroker (akkor még IE-New York, majd IEB, majd... http://tumblr.com/xxd4491y9
• "Ciki történet(…)Greg Coffey által jelenleg kezelt, a Moore Capital nevével fémjelzett alap rosszabbul..." http://tumblr.com/xxd46mxlw

(A Tumblr és főleg a Twitter a gyakoribb, de kevésbé részletes és minőségi véleményközlésre, esetleg hír-, link-, videó-, képmegosztásra jó. Annak is megvan az előnye, hogy bizonyos tartalmakat ezeken keresztül tesz közzé az ember, erről bővebben itt. Mivel ezeken nemcsak szakmai, hanem bármilyen egyébb tartalom is van, sport, személyes, társadalmi, stb., ezért ezekre csak a befektetési terület iránti érdeklődés miatt nem érdemes feliratkozni, az érdekeseket néha kiteszem ide is.)