Az egyik leggyakrabban elhangzó kétely az első befektetési alapunk indítása kapcsán az volt, hogy mivel csak most indulunk alapkezeléssel (hiába van 4 éves tanácsadási és 10 éves trading tapasztalat - többek között), túl korai beszállni, és ugyan tetszik nekik a hozzáállás és a lendületünk, látják is szakértelmet, de várnak 1-3 évet, hogy lássák hogyan teljesít az alap.
Azt kell mondjam, hogy teljes mértékben meg tudom érteni ezt az érvelést, még akkor is, ha nem feltétlenül racionális, hanem érzelmi-óvatossági oldalról közelíti meg a kérdést. Fogorvosból is szívesebben választjuk azt, aki 20 éve van a szakmában és már a szüleink fogát is ő tömte, mint egy egyetemről pár éve kijött ifjú titánt.
Első blikkre ellentmondani látszik az érvelésnek az alábbi cikk, angolul tudóknak. A lényege: több ezer jellemzően abszolút hozamú alap (hedge fund-ok, amelyek általában hasonló megközelítést alkalmaznak) adatait átvizsgálva 1996 óta a tanulmány szerzői arra az eredményre jutottak, hogy az új alapok éves átlagban kb. 6%-kal múlták felül a régieket, egyébként ez a tavalyi év folyamán is így történt. A fő ok minden bizonnyal a bizonyítani vágyás, a lendület, de legfőképpen a nagyobb kockázati szintekben keresendők. Egy fiatal alap kezelői szeretnének feltörni, ezért hajlandóak többet rizikózni (nem a társasjáték), míg egy régebbi szereplő kevésbé hajlamos kockára tenni, amit már elért. Az adatban az is közrejátszhat, hogy a régebbi és sikeres fund-ok elértek egy olyan méretet, ahol a teljesítményük már számottevő nyomás alá került, talán túl nagyok lettek a piacon. Fontos még kiemelni, hogy átlagos adatokról van szó, a közel 10 000 db-os hedge fund univerzumban valószínűleg százával találunk kivételeket is.
De a lényeg:
Figyelem! Az óvatossági megközelítés, és a fenti statisztika nem ellentétei egymásnak és nem is cáfolják meg egymást. Az adatok éppen azt mutatják, hogy egy új abszolút hozamú alap nagyobb valószínűséggel hoz magasabb hozamot, de nagyobb kockázatot és értékingadozást is kell vállalni érte. Ez nem való mindenkinek. Tehát az új alapok nem jobbak vagy rosszabbak, hanem (átlagában) kockázatosabbak és magasabb hozamot hoznak.
Ha ez részünkről rendben van, például azért mert tőkénknek csak a 10%-át szeretnénk kockázatos befektetésbe tenni (én 20-80% közöttit javaslok, minél több időnk van, annál feljebb), legyen az 1 000 000 Ft és annak 10%-a: 100 000 Ft, vagy akár 15 000 000 Ft és annak 10%-a: 1 500 000 Ft, akkor azt nyugodtan tehetjük egy teljesen új abszolút hozamú alapba is, nem egy van palettán, így nem feltétlenül mondhatjuk azt, hogy hazabeszélek.
De egy kicsit mindenképpen: a BWM Meggyőzően Kockázatos Alap forgalmazási időszaka tegnappal elkezdődött, mostantól lehet új befektetést fogadni, és az Alap oldalának alján nyomon lehet követni annak alakulását is. Később, ha már több hónap eltelt, lesznek hozam adatok, táblázatok, majd kellő idő elteltével grafikon is.
Azt kell mondjam, hogy teljes mértékben meg tudom érteni ezt az érvelést, még akkor is, ha nem feltétlenül racionális, hanem érzelmi-óvatossági oldalról közelíti meg a kérdést. Fogorvosból is szívesebben választjuk azt, aki 20 éve van a szakmában és már a szüleink fogát is ő tömte, mint egy egyetemről pár éve kijött ifjú titánt.
Első blikkre ellentmondani látszik az érvelésnek az alábbi cikk, angolul tudóknak. A lényege: több ezer jellemzően abszolút hozamú alap (hedge fund-ok, amelyek általában hasonló megközelítést alkalmaznak) adatait átvizsgálva 1996 óta a tanulmány szerzői arra az eredményre jutottak, hogy az új alapok éves átlagban kb. 6%-kal múlták felül a régieket, egyébként ez a tavalyi év folyamán is így történt. A fő ok minden bizonnyal a bizonyítani vágyás, a lendület, de legfőképpen a nagyobb kockázati szintekben keresendők. Egy fiatal alap kezelői szeretnének feltörni, ezért hajlandóak többet rizikózni (nem a társasjáték), míg egy régebbi szereplő kevésbé hajlamos kockára tenni, amit már elért. Az adatban az is közrejátszhat, hogy a régebbi és sikeres fund-ok elértek egy olyan méretet, ahol a teljesítményük már számottevő nyomás alá került, talán túl nagyok lettek a piacon. Fontos még kiemelni, hogy átlagos adatokról van szó, a közel 10 000 db-os hedge fund univerzumban valószínűleg százával találunk kivételeket is.
De a lényeg:
Figyelem! Az óvatossági megközelítés, és a fenti statisztika nem ellentétei egymásnak és nem is cáfolják meg egymást. Az adatok éppen azt mutatják, hogy egy új abszolút hozamú alap nagyobb valószínűséggel hoz magasabb hozamot, de nagyobb kockázatot és értékingadozást is kell vállalni érte. Ez nem való mindenkinek. Tehát az új alapok nem jobbak vagy rosszabbak, hanem (átlagában) kockázatosabbak és magasabb hozamot hoznak.
Ha ez részünkről rendben van, például azért mert tőkénknek csak a 10%-át szeretnénk kockázatos befektetésbe tenni (én 20-80% közöttit javaslok, minél több időnk van, annál feljebb), legyen az 1 000 000 Ft és annak 10%-a: 100 000 Ft, vagy akár 15 000 000 Ft és annak 10%-a: 1 500 000 Ft, akkor azt nyugodtan tehetjük egy teljesen új abszolút hozamú alapba is, nem egy van palettán, így nem feltétlenül mondhatjuk azt, hogy hazabeszélek.
De egy kicsit mindenképpen: a BWM Meggyőzően Kockázatos Alap forgalmazási időszaka tegnappal elkezdődött, mostantól lehet új befektetést fogadni, és az Alap oldalának alján nyomon lehet követni annak alakulását is. Később, ha már több hónap eltelt, lesznek hozam adatok, táblázatok, majd kellő idő elteltével grafikon is.
No comments:
Post a Comment