Thursday, June 02, 2011

A közösségi oldalak árazásáról

A LinkedIn közösségi oldal mintegy két hete debütált az amerikai részvénypiacon. Ez az első olyan széles körben ismert közösségi oldal, amelyik a tőzsdén megjelent, de az elkövetkezendő kb. egy-másfél évben több hasonló is várható, köztük a Zynga, amelyik a közösségi oldalakon keresztül használható játékokat kínál, a Groupon, amelyik napi nagy csoportos kedvezményes kuponokat árul, szóba került a Twitter mikroblogger oldal részvénykibocsátása is, de a legnagyobb hal a tengerben kétségtelenül a Facebook, amelyik valószínűleg 2012 elején lesz nyilvános társaság.


A karrier és üzleti kapcsolatokat építő LinkedIn félelmetes szintjeit látva felmerül az emberben a kérdés, hogy az új, általában még szélesebb körben ismert vállalatok értéke mennyi lenne, ha a LinkedIn aktuális árfolyamának megfelelő árazás mellett kerülnének bevezetésre a tőzsdére. Mivel a többségük egyelőre nem közöl részletes adatokat, ezért a leginkább megbízható, elmúlt év (vagy gördülő 12 hónapos) árbevétel adatokból indultam ki. Az ez alapján történt értékelések:

Facebook: 72,8 milliárd dollár (74,8 mrd)
Twitter: 4,7 milliárd dollár (8,8 mrd)
Groupon: 19,8 mrd (12,7 mrd)
Zynga: 22,1 mrd (10,7 mrd)

Zárójelben a Sharespost tőzsdén kívüli tranzakciók alapján készült kapitalizáció becslése látható. Természetesen ennél sokkal részletesebb mutatószám alapú összehasonlítást lehetne csinálni, de ennek a rövid írásnak csak az arányok eltolódásának az érzékeltetése a célja. Fontos hozzátenni, hogy a cégek eredményhányadai és egyéb tényezők miatt nem lehet ez alapján értékelni, az eredményesség jelentős mértékben eltérhet az egyes vállalatoknál. Ha az összehasonlítást a LinkedIn maximumán tettük volna meg, akkor a fenti számokat másféllel kellene megszorozni.

A Sharepost kapitalizációi alapján látható, hogy nincsenek nagyságrendi eltérések a piac aktuális értékelései alapján, sőt a Twitter esetén még sokkal magasabb értéket tartanak reálisnak a mostani vásárlók. Mindez azt jelenti, hogy a piac teljesen reálisnak látja azt, hogy az alábbi nyereségeket fogják elérni ezek a cégek, amikor véget ér a nagy növekedés szakasza (és ennek az elérése nem tart tovább pár évnél):

Facebook: 4,85 milliárd dollár
Twitter: 313 millió dollár
Groupon: 1,32 milliárd dollár
Zynga: 1,47 milliárd dollár
LinkedIn: 488 m dollár

Jelen pillanatban egyik vállalatnál sincs a közelében a nyereség ezeknek az értékeknek, de még a teljes árbevétel eseté sem, sőt ez általában a felét sem éri el. Lehet, hogy egy nap ekkora lesz a nyereség egyiknél-másiknál, de ehhez a legoptimistább várakozások szintjén kellene további növekedést produkálniuk ezeknek a vállalatoknak.

Azt, hogy lufit mennyire fel lehet fújni arra jó példa a Renren nevű kínai közösségi oldal, amit - nem véletlenül - szintén a tőkében gazdag amerikai részvénypiacra vezettek be. A cég jelen pillanatban 4,9 milliárd dollárt ér, és a befektetőket, de még ez is az igen optimista LinkedIn árazás két és félszerese! Ha valaki úgy gondolja, hogy ez sok, akkor nem árt tudnia, hogy a Renren az indulás napján, kevesebb mint egy hónapja, ennek a dupláját is érte.


A LinkedIn tőzsdei pályafutása kísértetiesen hasonlít erre, különösen a debütálás napjainak hasonlósága megdöbbentő. Arra, hogy a piac mennyire fél a zuhanástól, jó példa az, ami az opciós piacon történik. Az alábbi pillanatfelvétel a LinkedIn opciós piacán meglévő anomáliáira világít rá. Az opciók árfolyama, amelyek vételi vagy eladási jogot testesítenek meg a részvényre, számottevő részben a beléjük árazott volatilitástól függenek. Másképpen megfogalmazva: minél kockázatosabbnak, “ingadozóbbnak” látnak egy részvényt, annál drágább lesz az opció. Az ábrán úgy rendeztem sorba az opciókat, hogy a beárazott volatilitás szerint lefelé növekvő sorrendben legyenek. Az elején kizárólag call, azaz vételi opciók vannak, míg a végén csak put, eladásiak. Ráadásul a kettő között éles határvonal húzódik, több mint 10% eltéréssel, vagyis az egyes opciók között ennél még nagyobb, helyenként sokkal nagyobb eltérések vannak. Az eladási opciók sokkal magasabbra történő értékelése természetesen azt jelenti, hogy a piaci szereplők sokkal inkább számítanak a zuhanásra. Hogy tényleg így lesz az, csak idő kérdése, kivéve ha a cég képes lesz az elképesztően magas várakozásokat visszaigazolni. (a képen klikk a nagyításhoz)

A tanulság ugyanaz, mint szinte minden esetben. A hosszú, de gyakran középtávú befektetők sem járhatnak jól az ilyen agyonbeszélt, divatrészvények elsődleges kibocsátás utáni vásárlásával. Ők a balekok, akiknek a bennfentesek a lehető legmagasabbra srófolt árfolyamon eladják a részvényeiket.

---

További rengeteg díjmentes tanács magas hozamcélú befektetésekhez:

No comments: