2010-től számos adózási könnyítés lett a hazai adórendszerben, amellett, hogy a régieket is meghagyták. Ennek annyi az ára, hogy valamivel bonyolultabb lett a tőkejövedelmek adózásának rendszere. Ebben a blog bejegyzésben, illetve a bejegyzés végén lévő link alatt található leírásban szeretnék segítséget nyújtani a befektetések adószabályainkban való eligazodásban, továbbá az adók csökkentésében. Az új szabályok, illetve módosítások három területen nyújtanak élhetőbb adóterhekre lehetőséget.
- Az első a TBSZ, amivel akár 0%-ra is csökkenthető az adó, vagyis ismét elérhető az adómentes hozam.
- A második a befektetési alapok nettósításának lehetősége, azaz a nyereség most már szembeállítható a veszteséggel.
- A harmadik, hogy számos olyan ügylet, ami eddig a magas SZJA kulcsokkal adózott, most mrá elismert ügylet, és 20%-kal adózik, ráadásul a nettósítás lehetősége mellett.
A Tartós Befektetési Szerződés, egyes helyeken Tartós Befektetési Számla (rövidítve mindkettő TBSZ) egy 2010-ben bevezetett, állam által adózási szempontból jelentős mértékű kedvezményt biztosító konstrukció. Röviden összefoglalva a tőkejövedelmeket, tehát kamatot és árfolyamnyereséget sújtó adó adókulcsát csökkenti le, bizonyos feltételek megléte esetén, az alábbiak szerint:
Ha ilyen szerződést kötsz, és minimum 3 évig nem veszed ki a pénzed, akkor az adó mértéke a tőkejövedelmeket egyébként jellemzően sújtó 20% helyett 10%. Amennyiben 3 év helyett 5 esztendőt is tudsz várni, akkor az adókulcs 0%. Más szavakkal: a TBSZ által 50%-os, vagy akár 100%-os adókedvezményben is részesülhetsz.
Hogyan működik a Tartós Befektetési Szerződés?
Mindjárt az elején külön ki kell emelnem, hogy a 3 és 5 év nem pontosan ekkora időszakot jelent, mert a befektetés elindulásától számítva szélsőséges esetben 1 nap híján 4 év is eltelhet a 10%-os adót jelentő időszakig, és szintén 1 nap híján 6 év is eltelhet a teljes adókedvezményig. Van ugyanis az úgynevezett felhalmozási év, ami azt a naptári évet jelenti, amikor a TBSZ-t elindítod. Ebben az évben szabadon fizethetsz be többször összegeket az adott TBSZ keretében. Amint ez az év lezárul, kezdődik a 3 vagy 5 éves időszak számolása, de hangsúlyozom: ennél hosszabb időszakra is lehet és érdemes is befektetni sok esetben, a TBSZ újraindításával..
A felhalmozási év után már nem lehet új összeget befizetni a TBSZ-re, de új TBSZ nyitható. Ennek csupán annyi hátránya van, hogy az adminisztráció kis mértékben megnő, illetve viszonylag alacsony összegű befektetés esetén (kondícióktól függ, de jellemzően 1 000 000 Ft), a minimumdíjak miatt valamivel rosszabbul járhatsz. A szerződést hazai befektetési szolgáltatóknál és bankoknál lehet kötni, természetesen azoknál, amelyek erre kialakították a megfelelő szolgáltatást. Fontos tudni, hogy egy cégnél egy évben csak egy ilyen szerződés köthető, de a különböző TBSZ-ek száma különböző cégeknél nem korlátozott. Szemben a NYESZ-el, itt nemcsak egy számla után jár az adómentesség.
A szerződésen belül a befektetések szabadon alakíthatóak, tehát hangsúlyozottan nem arról van szó, hogy 3 vagy 5 évig egy adott befektetés mellett lándzsát kell törni és kitartani mellette jóban, vagy rosszban. Időbeli megkötés nélkül adhatóak és vehetőek rajta az értékpapírok (természetesen az adott szolgáltató kondíciói mellett). A TBSZ-ből idő előtt is ki lehet szállni, a következmény csupán annyi, hogy nem jár az adókedvezmény. Ez azonban csak végső esetben javasolt, egyrészt mert a hosszú távú megtakarítás és a TBSZ létrehozóinak a pozitív szándékát vennénk semmibe, és persze rengeteg pénztől esnénk el. A könnyed kilépési szabály miatt akkor is érdemes lehet TBSZ-t indítani, ha csak elképzelhetőnek tartjuk a 3 évnél hosszabb befektetést. Tudni kell még, hogy a harmadik év végén a TBSZ automatikusan nem szűnik meg, így nem kell az elején eldönteni, hogy mekkora időre érvényes számlát szeretnénk. Sőt, a 3. év befejeztével eldönthető, hogy csak egy részét veszed fel a benne lévő tőkének, a TBSZ fut tovább, a kivett pénz 10%-kal adózik.
Van minimumösszeg: 25 000 Ft, ez a legkisebb tétel, amivel egy TBSZ indítható. A számlavezetési költségek miatt természetesen a legtöbb helyen amúgy is 1 000 000 Ft, vagy afeletti összegnél éri meg elindítani. A TBSZ csak magyar forintban indítható, és csak a hazai fizetőeszközben kibocsátott értékpapírokra, illetve bankbetétekre vonatkozik. Egyes bankok a jogszabályt úgy értelmezik, hogy a bankbetétekre és az értékpapírokra külön TBSZ-t kell kötni. Én magam nem osztom ezt a nézetet, de számíts rá, hogy a bankokban meg kell majd hoznod azt a döntést, hogy melyik típusú TBSZ-t indítod. Ugyanakkor komoly dilemmát ez ott sem fog okozni, mivel az indító összeg a fent jelzett alacsony mértékű, így két TBSZ-el megoldható a kérdés. Befektetési szolgáltatók azért nem fognak semmiképpen ezzel a kérdéssel szembesíteni, mert nem gyűjtenek betétet.
Mekkora összeget jelenthet a TBSZ által nyújtott adóelőny?
Enyhe hozameltérésnek is, ha a nyereségeket visszaforgatjuk, vagyis újra befektetjük, hosszútávon komoly hatása van. Itt is erről van szó, hiszen azonos befektetésnél, amely természetesen azonos hozammal jár, a kisebb adókulcs magasabb adó utáni hozamot jelent. Az alábbi táblázatban azt láthatjuk, hogy éves szinten mekkora hozamot jelent
.
Önmagában az, hogy 3 éves befektetésünket nem sima értékpapírszámlán, hanem TBSZ-en gyarapítottuk még 5%-os hozam esetén is évi 0,5%-ot jelent. 15%-os hozam esetén (amihez nyilván számottevő kockázatot kell vállalni) ez a szám már 1,5% lenne. Ha a TBSZ-t teljes mértékben ki is használjuk és legalább 5 éves időtartamban gondolkozunk, akkor a különbség évente 1% már 5%-os hozamnál, és 3% 15%-os hozamnál. A kiszámítás módja egyszerű, az adó előtti hozamot 5 éves TBSZ esetén változatlanul kell hagyni, 3 és 5 év közötti esetén 10%-kall csökkenteni, például 5% - (5%*10%)=4,5%, 3 év alatt vagy 3 év felett TBSZ nélkül 20%-kal kell csökkenteni, például 5% - (5%*20%)=4%. Alapesetben. De(!):
Itt nagyon fontos megjegyezni, hogy amíg a 10%-os és 0%-os adó időtávhoz van kötve, miközben a TBSZ-en adhatjuk és vehetjük is az adott befektetési termékeket, a 20%-os kulcsnál ha eladunk valamit, akkor kamatadó esetén azonnal, árfolyamnyereség adó esetén legkésőbb az adott tranzakció(ka)t követő évben le kell adóznunk. Így az újrabefektetési hatás kevésbé érvényesül, hiszen évente kisebb lesz a nyereség, ami kisebb kamatos kamatot indukál. Ezért a 20%-os TBSZ nélküli verziónál évente történő fizetéssel számoltam (és ennél még lehetne rosszabb is, például a „divatos” havonta lejáró betéteknél).
Hogy mit jelent ez konkrét számok esetén arra nézzünk egy példát, 3 éves befektetés esetén. A táblázatban az látható, hogy az időszak végén összesen mekkora lesz a tőkénk nagysága adott adókulcsok és hozamok mellett.
Valamennyi táblázatnál félkövérrel jeleztem azokat a verziókat, amelyekre a jogszabály lehetőséget biztosít, és dőlt betűkkel azokat, amelyekre nem, ezért elméleti szinten is csak hipotetikusak. A felhalmozási évet egyetlen számításnál sem vettem figyelembe, hatása viszonylag alacsony, és csak akkor lehetne vele számolni, ha tudnánk a felhalmozási éven belüli pontos időpontokat, a befizetések nagyságát, és ezeket súlyozva vennénk figyelembe.
3 év és 5 millió Ft-os befektetés esetén, ha nincs TBSZ-ünk, 5%-os hozam esetén 624 e Ft-ot, TBSZ által viszont 709 e Ft-ot kerestünk. Ez nem egy hatalmas különbség, de ha azt nézzük, hogy semmi további dolgunk nincs vele, csak jelezni kell, hogy egy másik papírt írunk alá, önmagában díjmentesen az ölünkbe hullott mintegy 81 e Ft. Ha a TBSZ 0%-os kulcsa 3 évtől élne, akkor 788 e Ft-ot keresnénk, ami már majdnem 164 e Ft-os különbség. Tudjuk azonban, hogy ez csak 5 évtől igaz. Nézzük meg, hogy ebben az esetben mi a helyzet.
A különbségek a plusz két év dacára a többszörösükre nőttek, az újrabefektetés hatása miatt. Már az alacsony kockázatú 5%-os hozam esetén majdnem 300 e Ft a különbség, kizárólag amiatt, hogy a TBSZ-t választottuk. 10%-os elért hozam esetén a különbség több mint 705 e Ft, 15%-nál pedig már meghaladja az 1 millió 245 e Ft-ot. Ezek már önmagában olyan számok, amelyek képesek bárkit meggyőzni, de itt még nincs vége. Vizsgáljuk meg, hogy mi történne, ha nem csak a törvényi minimum idejéig, hanem annál tovább tartanánk befektetésünket, új TBSZ által.
10 év esetén (két egymást követő TBSZ):
15 év esetén (három egymást követő TBSZ):
A számolások teljes adózási soránál azt az alapfeltételezést vettem figyelembe, hogy minden évben lejár egy állampapír vagy egy betét az összeget leadózzuk és utána a tőkét és a nyereséget egy újabba fektetjük. Amennyiben nem TBSZ-en több éven át fektetünk be újra ugyanabba a papírba, betétbe, akkor éppen a kamatos kamat hatás miatt az összeg eltérő lesz. Persze felmerül a kérdés, hogy mi értelme egy adott befektetéssel számolni teljes futamidővel, ha azonos időszakra már igénybe vehetnénk a TBSZ-t, ráadásul azon belül variálhatjuk is a befektetéseinket. Aki nem a TBSZ-t választja, az nyilvánvalóan sokszor szeretne ki és betenni pénzt a számlájáról és számlájára, ezért nem tud hosszú távú befektetést választani, így a visszaforgatás sem lehet reális alternatíva számára. Arról nem is beszélve, hogy technikailag sem lehet a visszaforgatást adólevonás nélkül elintézni, kivéve ha például befektetési alapban van a tőke, mert ott a visszaforgatás az alap működéséből fakad, a befektető számára értékpapír tranzakcióval nem jár.
Grafikonon összehasonlítva. 5 m Ft befektetett tőkével és évi 5%-os bruttó hozammal kalkulálva három lehetőség:
• Értékpapírszámla és évenkénti egyszeri adó (mert volt rendszeres tranzakció) - zöld
• Értékpapírszámla és tartott értékpapír, például befektetési jegy - piros
• TBSZ (ahol közben tranzakciók is folyhatnak) - kék
A függőleges tengely az adott év végén a tőkénk értékét jelenti, a vízszintes az évek számát. Látható, hogy azonos hozam esetén már azzal is nyerünk valamennyit, ha nem rendszeresen új adóköteles befektetéseket eszközölünk, például évente lejáró állampapírokkal, vagy betétekkel, hanem folyamatosan tartunk például egy befektetési alapot. A legtöbbet azonban az hozza, ha TBSZ-(eke)t kötünk, és abban akár rendszeresen átvariáljuk a portfoliónkat, akár nem.
Ha valaki már egy meglévő értékpapírját szeretné áttenni a TBSZ-re, akkor előbb azt el kell adnia, majd a pénzt befizetni a TBSZ-re és ott újra megvásárolni. Ezt nem minden esetben érdemes megtenni. Ha az adott értékpapírt 3 éven belül (+ felhalmozási év hátralévő része) eladnánk, akkor nincs értelme, hiszen adóelőnyünk nem származna belőle, de két tranzakció költségeit feleslegesen fizetnénk ki. Ha 3 nagyon valószínű, hogy további 3 éven túl tartjuk a befektetést, akkor számoljuk ki az eladás és visszavétel költségeit és vessük össze a várható nyereség 10%-val 3 és 5 év közötti tartási idő esetén, illetve 20%-val 5 éves tartási időnél. Fontos, hogy a visszavétel időpontjától számítsuk a nyereséget, hiszen ha volt adókötelezettségünk, akkor az eladáskor azt kifizettük, és „tiszta lappal” indulunk. Ha a megnyert adó nagyobb, mint a tranzakció költsége (+ annak inflációval növelt értéke a tartási idő hosszában), akkor érdemes végrehajtani. Természetesen számos befektetésnél nem lehet tudni, hogy mekkora lesz a hozam, így az adó csökkentése érdekében is kockáztatunk valamennyit. Felmerülő kérdés még, hogy a TBSZ felhasználható-e más befektetések fedezeteként, például tőkeáttételes ügyletekhez. A válasz igen, és ezzel is adóelőny érhető el rövidtávú ügyletekhez, de ez csak nagyon tapasztalt és kockázatot jól viselő befektetőknek ajánlom. Jó hír még az is, hogy NYESZ-ről is át lehet lépni TBSZ-be. Ennek csak akkor van értelme, ha egészen biztosak vagyunk abban, hogy legalább 5 évig szeretnénk befektetni, de még nyugdíjas korunk előtt szeretnénk kivenni. Elveszítjük ugyanis az adójóváírás lehetőségét (már önmagában ezért egy adott összegig, ha nyugdíjcélú a megtakarítás, ne TBSZ-t, hanem NYESZ-t használjunk), ami évente 100-130 e Ft, ráadásul az átvitt pénz utolsó két évét vissza kell fizetni, 20%-os büntetőkamat mellett. Csak ritka esetben javasolt ezt a fenti peremfeltételek megléte esetén.
Tőlem valószínűleg sokan kérdeznék, ezért itt is jelzem, hogy mind a Buda-Cash, mind a Codex informális úton jelezte, hogy várhatóan elindulnak a saját TBSZ szolgáltatásukkal.
Mi a helyzet a tőzsdén kívüli (OTC) ügyletekkel?
2010-től fontos és logikus könnyítés, hogy az árfolyamnyereség adó már nemcsak a tőzsdei ügyletekre, hanem az azon kívüli, törvény által elismert tőkepiaci ügyletnek minősülő kategóriákra is vonatkozik. Tipikusan ezek közé tartoznak a bankközi devizaügyletek (Forex), CFD-k. Eddig ugyanis a személyi jövedelemadó kulcsok vonatkoztak rájuk (jellemzően 36% azoknál, akik ilyen jellegű ügyeltekbe fektették pénzüket), amelyekkel önmagában is magasabb adókulcs mellett kellett adózni, de ami még fontosabb: csak a bruttó nyereség adózott, a veszteségeket ezekkel nem lehetett szembeállítani, vagyis nem volt lehetőség nettósításra. Nem kell külön ecsetelni, hogy ez mekkora probléma volt. Bármilyen speciális befektetésbe fogunk, a biztonság kedvéért ellenőrizzük, hogy tőzsdei és/vagy elismert tőkepiaci ügyletről van-e szó. Ezt maga a levonó vagy kifizető szolgáltató meg tudja mondani, de a PSZÁF ügyfélszolgálatához is fordulhatunk. Ezen ügyletek után az adóbevallásban kell nyilatkoznunk, a szolgáltató itt nem von le semmit.
Azon tőzsdén kívüli ügyletek, amelyek nem minősülnek elismert tőkepiaci ügyletnek, egyéb jövedelemnek minősül, a magánszemély adóalapjához adódik, utána személyi jövedelemadót kell fizetni, nettósításra nincs lehetőség.
A befektetési alapok esetén van lehetőség nettósításra?
2010-től a befektetési jegyek adózása megváltozik. Maradnak a kamatadó hatálya alatt, és továbbra is 20% adó vonatkozik rájuk. Viszont mivel már ezek is elismert ügyletnek számítanak, így itt is lehetőség van a nettósításra. Az adminisztráció szempontjából, különösen a befektetőnek ugyanakkor valamivel bonyolultabb dolga van, mint más kamatadós befektetések esetén. A nyereség adóját ugyanis ugyanúgy le fogják vonni, mint például a bankbetétek esetén, viszont a veszteséggel szembeállítani csak a következő évi adóbevallásban jelezve tehetjük, ráadásul a befektetési szolgáltató felé kérelmezni kell, hogy mivel élni szeretnénk a nettósítás jogával, ezért állítson ki számunkra és az APEH felé a nettó nyereségről egy igazolást, amely alapján majd az adóbevallásban is szerepeltetni fogjuk az esetleges visszaigénylendő összeget. Ha több befektetési szolgáltatónál is voltunk, akkor értelemszerűen összesíteni kell a kimutatásokat. Továbbá érdemes azt is tudni, hogy a tőzsdére bevezetett és ott kereskedett befektetési alapok az árfolyamnyereség adó szabályai szerint adóznak.
A befektetési alapok Nyugdíj Előtakarékossági Számlára és Tartós Befektetési Szerződés keretében is vásárolhatóak, ezzel a hosszabb távon takarékoskodóknak adómentességet tud biztosítani.
A tőkejövedelemeket érintő adózásról szóló részletes leírást az alábbi linken találhatjátok meg PDF formátumban:
---
Aktuális Tumblr bejegyzések, Twitter tweetek az elmúlt időszakból:
Ha ilyen szerződést kötsz, és minimum 3 évig nem veszed ki a pénzed, akkor az adó mértéke a tőkejövedelmeket egyébként jellemzően sújtó 20% helyett 10%. Amennyiben 3 év helyett 5 esztendőt is tudsz várni, akkor az adókulcs 0%. Más szavakkal: a TBSZ által 50%-os, vagy akár 100%-os adókedvezményben is részesülhetsz.
Hogyan működik a Tartós Befektetési Szerződés?
Mindjárt az elején külön ki kell emelnem, hogy a 3 és 5 év nem pontosan ekkora időszakot jelent, mert a befektetés elindulásától számítva szélsőséges esetben 1 nap híján 4 év is eltelhet a 10%-os adót jelentő időszakig, és szintén 1 nap híján 6 év is eltelhet a teljes adókedvezményig. Van ugyanis az úgynevezett felhalmozási év, ami azt a naptári évet jelenti, amikor a TBSZ-t elindítod. Ebben az évben szabadon fizethetsz be többször összegeket az adott TBSZ keretében. Amint ez az év lezárul, kezdődik a 3 vagy 5 éves időszak számolása, de hangsúlyozom: ennél hosszabb időszakra is lehet és érdemes is befektetni sok esetben, a TBSZ újraindításával..
A felhalmozási év után már nem lehet új összeget befizetni a TBSZ-re, de új TBSZ nyitható. Ennek csupán annyi hátránya van, hogy az adminisztráció kis mértékben megnő, illetve viszonylag alacsony összegű befektetés esetén (kondícióktól függ, de jellemzően 1 000 000 Ft), a minimumdíjak miatt valamivel rosszabbul járhatsz. A szerződést hazai befektetési szolgáltatóknál és bankoknál lehet kötni, természetesen azoknál, amelyek erre kialakították a megfelelő szolgáltatást. Fontos tudni, hogy egy cégnél egy évben csak egy ilyen szerződés köthető, de a különböző TBSZ-ek száma különböző cégeknél nem korlátozott. Szemben a NYESZ-el, itt nemcsak egy számla után jár az adómentesség.
A szerződésen belül a befektetések szabadon alakíthatóak, tehát hangsúlyozottan nem arról van szó, hogy 3 vagy 5 évig egy adott befektetés mellett lándzsát kell törni és kitartani mellette jóban, vagy rosszban. Időbeli megkötés nélkül adhatóak és vehetőek rajta az értékpapírok (természetesen az adott szolgáltató kondíciói mellett). A TBSZ-ből idő előtt is ki lehet szállni, a következmény csupán annyi, hogy nem jár az adókedvezmény. Ez azonban csak végső esetben javasolt, egyrészt mert a hosszú távú megtakarítás és a TBSZ létrehozóinak a pozitív szándékát vennénk semmibe, és persze rengeteg pénztől esnénk el. A könnyed kilépési szabály miatt akkor is érdemes lehet TBSZ-t indítani, ha csak elképzelhetőnek tartjuk a 3 évnél hosszabb befektetést. Tudni kell még, hogy a harmadik év végén a TBSZ automatikusan nem szűnik meg, így nem kell az elején eldönteni, hogy mekkora időre érvényes számlát szeretnénk. Sőt, a 3. év befejeztével eldönthető, hogy csak egy részét veszed fel a benne lévő tőkének, a TBSZ fut tovább, a kivett pénz 10%-kal adózik.
Van minimumösszeg: 25 000 Ft, ez a legkisebb tétel, amivel egy TBSZ indítható. A számlavezetési költségek miatt természetesen a legtöbb helyen amúgy is 1 000 000 Ft, vagy afeletti összegnél éri meg elindítani. A TBSZ csak magyar forintban indítható, és csak a hazai fizetőeszközben kibocsátott értékpapírokra, illetve bankbetétekre vonatkozik. Egyes bankok a jogszabályt úgy értelmezik, hogy a bankbetétekre és az értékpapírokra külön TBSZ-t kell kötni. Én magam nem osztom ezt a nézetet, de számíts rá, hogy a bankokban meg kell majd hoznod azt a döntést, hogy melyik típusú TBSZ-t indítod. Ugyanakkor komoly dilemmát ez ott sem fog okozni, mivel az indító összeg a fent jelzett alacsony mértékű, így két TBSZ-el megoldható a kérdés. Befektetési szolgáltatók azért nem fognak semmiképpen ezzel a kérdéssel szembesíteni, mert nem gyűjtenek betétet.
Mekkora összeget jelenthet a TBSZ által nyújtott adóelőny?
Enyhe hozameltérésnek is, ha a nyereségeket visszaforgatjuk, vagyis újra befektetjük, hosszútávon komoly hatása van. Itt is erről van szó, hiszen azonos befektetésnél, amely természetesen azonos hozammal jár, a kisebb adókulcs magasabb adó utáni hozamot jelent. Az alábbi táblázatban azt láthatjuk, hogy éves szinten mekkora hozamot jelent
.
Önmagában az, hogy 3 éves befektetésünket nem sima értékpapírszámlán, hanem TBSZ-en gyarapítottuk még 5%-os hozam esetén is évi 0,5%-ot jelent. 15%-os hozam esetén (amihez nyilván számottevő kockázatot kell vállalni) ez a szám már 1,5% lenne. Ha a TBSZ-t teljes mértékben ki is használjuk és legalább 5 éves időtartamban gondolkozunk, akkor a különbség évente 1% már 5%-os hozamnál, és 3% 15%-os hozamnál. A kiszámítás módja egyszerű, az adó előtti hozamot 5 éves TBSZ esetén változatlanul kell hagyni, 3 és 5 év közötti esetén 10%-kall csökkenteni, például 5% - (5%*10%)=4,5%, 3 év alatt vagy 3 év felett TBSZ nélkül 20%-kal kell csökkenteni, például 5% - (5%*20%)=4%. Alapesetben. De(!):
Itt nagyon fontos megjegyezni, hogy amíg a 10%-os és 0%-os adó időtávhoz van kötve, miközben a TBSZ-en adhatjuk és vehetjük is az adott befektetési termékeket, a 20%-os kulcsnál ha eladunk valamit, akkor kamatadó esetén azonnal, árfolyamnyereség adó esetén legkésőbb az adott tranzakció(ka)t követő évben le kell adóznunk. Így az újrabefektetési hatás kevésbé érvényesül, hiszen évente kisebb lesz a nyereség, ami kisebb kamatos kamatot indukál. Ezért a 20%-os TBSZ nélküli verziónál évente történő fizetéssel számoltam (és ennél még lehetne rosszabb is, például a „divatos” havonta lejáró betéteknél).
Hogy mit jelent ez konkrét számok esetén arra nézzünk egy példát, 3 éves befektetés esetén. A táblázatban az látható, hogy az időszak végén összesen mekkora lesz a tőkénk nagysága adott adókulcsok és hozamok mellett.
Valamennyi táblázatnál félkövérrel jeleztem azokat a verziókat, amelyekre a jogszabály lehetőséget biztosít, és dőlt betűkkel azokat, amelyekre nem, ezért elméleti szinten is csak hipotetikusak. A felhalmozási évet egyetlen számításnál sem vettem figyelembe, hatása viszonylag alacsony, és csak akkor lehetne vele számolni, ha tudnánk a felhalmozási éven belüli pontos időpontokat, a befizetések nagyságát, és ezeket súlyozva vennénk figyelembe.
3 év és 5 millió Ft-os befektetés esetén, ha nincs TBSZ-ünk, 5%-os hozam esetén 624 e Ft-ot, TBSZ által viszont 709 e Ft-ot kerestünk. Ez nem egy hatalmas különbség, de ha azt nézzük, hogy semmi további dolgunk nincs vele, csak jelezni kell, hogy egy másik papírt írunk alá, önmagában díjmentesen az ölünkbe hullott mintegy 81 e Ft. Ha a TBSZ 0%-os kulcsa 3 évtől élne, akkor 788 e Ft-ot keresnénk, ami már majdnem 164 e Ft-os különbség. Tudjuk azonban, hogy ez csak 5 évtől igaz. Nézzük meg, hogy ebben az esetben mi a helyzet.
A különbségek a plusz két év dacára a többszörösükre nőttek, az újrabefektetés hatása miatt. Már az alacsony kockázatú 5%-os hozam esetén majdnem 300 e Ft a különbség, kizárólag amiatt, hogy a TBSZ-t választottuk. 10%-os elért hozam esetén a különbség több mint 705 e Ft, 15%-nál pedig már meghaladja az 1 millió 245 e Ft-ot. Ezek már önmagában olyan számok, amelyek képesek bárkit meggyőzni, de itt még nincs vége. Vizsgáljuk meg, hogy mi történne, ha nem csak a törvényi minimum idejéig, hanem annál tovább tartanánk befektetésünket, új TBSZ által.
10 év esetén (két egymást követő TBSZ):
15 év esetén (három egymást követő TBSZ):
A számolások teljes adózási soránál azt az alapfeltételezést vettem figyelembe, hogy minden évben lejár egy állampapír vagy egy betét az összeget leadózzuk és utána a tőkét és a nyereséget egy újabba fektetjük. Amennyiben nem TBSZ-en több éven át fektetünk be újra ugyanabba a papírba, betétbe, akkor éppen a kamatos kamat hatás miatt az összeg eltérő lesz. Persze felmerül a kérdés, hogy mi értelme egy adott befektetéssel számolni teljes futamidővel, ha azonos időszakra már igénybe vehetnénk a TBSZ-t, ráadásul azon belül variálhatjuk is a befektetéseinket. Aki nem a TBSZ-t választja, az nyilvánvalóan sokszor szeretne ki és betenni pénzt a számlájáról és számlájára, ezért nem tud hosszú távú befektetést választani, így a visszaforgatás sem lehet reális alternatíva számára. Arról nem is beszélve, hogy technikailag sem lehet a visszaforgatást adólevonás nélkül elintézni, kivéve ha például befektetési alapban van a tőke, mert ott a visszaforgatás az alap működéséből fakad, a befektető számára értékpapír tranzakcióval nem jár.
Grafikonon összehasonlítva. 5 m Ft befektetett tőkével és évi 5%-os bruttó hozammal kalkulálva három lehetőség:
• Értékpapírszámla és évenkénti egyszeri adó (mert volt rendszeres tranzakció) - zöld
• Értékpapírszámla és tartott értékpapír, például befektetési jegy - piros
• TBSZ (ahol közben tranzakciók is folyhatnak) - kék
A függőleges tengely az adott év végén a tőkénk értékét jelenti, a vízszintes az évek számát. Látható, hogy azonos hozam esetén már azzal is nyerünk valamennyit, ha nem rendszeresen új adóköteles befektetéseket eszközölünk, például évente lejáró állampapírokkal, vagy betétekkel, hanem folyamatosan tartunk például egy befektetési alapot. A legtöbbet azonban az hozza, ha TBSZ-(eke)t kötünk, és abban akár rendszeresen átvariáljuk a portfoliónkat, akár nem.
Ha valaki már egy meglévő értékpapírját szeretné áttenni a TBSZ-re, akkor előbb azt el kell adnia, majd a pénzt befizetni a TBSZ-re és ott újra megvásárolni. Ezt nem minden esetben érdemes megtenni. Ha az adott értékpapírt 3 éven belül (+ felhalmozási év hátralévő része) eladnánk, akkor nincs értelme, hiszen adóelőnyünk nem származna belőle, de két tranzakció költségeit feleslegesen fizetnénk ki. Ha 3 nagyon valószínű, hogy további 3 éven túl tartjuk a befektetést, akkor számoljuk ki az eladás és visszavétel költségeit és vessük össze a várható nyereség 10%-val 3 és 5 év közötti tartási idő esetén, illetve 20%-val 5 éves tartási időnél. Fontos, hogy a visszavétel időpontjától számítsuk a nyereséget, hiszen ha volt adókötelezettségünk, akkor az eladáskor azt kifizettük, és „tiszta lappal” indulunk. Ha a megnyert adó nagyobb, mint a tranzakció költsége (+ annak inflációval növelt értéke a tartási idő hosszában), akkor érdemes végrehajtani. Természetesen számos befektetésnél nem lehet tudni, hogy mekkora lesz a hozam, így az adó csökkentése érdekében is kockáztatunk valamennyit. Felmerülő kérdés még, hogy a TBSZ felhasználható-e más befektetések fedezeteként, például tőkeáttételes ügyletekhez. A válasz igen, és ezzel is adóelőny érhető el rövidtávú ügyletekhez, de ez csak nagyon tapasztalt és kockázatot jól viselő befektetőknek ajánlom. Jó hír még az is, hogy NYESZ-ről is át lehet lépni TBSZ-be. Ennek csak akkor van értelme, ha egészen biztosak vagyunk abban, hogy legalább 5 évig szeretnénk befektetni, de még nyugdíjas korunk előtt szeretnénk kivenni. Elveszítjük ugyanis az adójóváírás lehetőségét (már önmagában ezért egy adott összegig, ha nyugdíjcélú a megtakarítás, ne TBSZ-t, hanem NYESZ-t használjunk), ami évente 100-130 e Ft, ráadásul az átvitt pénz utolsó két évét vissza kell fizetni, 20%-os büntetőkamat mellett. Csak ritka esetben javasolt ezt a fenti peremfeltételek megléte esetén.
Tőlem valószínűleg sokan kérdeznék, ezért itt is jelzem, hogy mind a Buda-Cash, mind a Codex informális úton jelezte, hogy várhatóan elindulnak a saját TBSZ szolgáltatásukkal.
Mi a helyzet a tőzsdén kívüli (OTC) ügyletekkel?
2010-től fontos és logikus könnyítés, hogy az árfolyamnyereség adó már nemcsak a tőzsdei ügyletekre, hanem az azon kívüli, törvény által elismert tőkepiaci ügyletnek minősülő kategóriákra is vonatkozik. Tipikusan ezek közé tartoznak a bankközi devizaügyletek (Forex), CFD-k. Eddig ugyanis a személyi jövedelemadó kulcsok vonatkoztak rájuk (jellemzően 36% azoknál, akik ilyen jellegű ügyeltekbe fektették pénzüket), amelyekkel önmagában is magasabb adókulcs mellett kellett adózni, de ami még fontosabb: csak a bruttó nyereség adózott, a veszteségeket ezekkel nem lehetett szembeállítani, vagyis nem volt lehetőség nettósításra. Nem kell külön ecsetelni, hogy ez mekkora probléma volt. Bármilyen speciális befektetésbe fogunk, a biztonság kedvéért ellenőrizzük, hogy tőzsdei és/vagy elismert tőkepiaci ügyletről van-e szó. Ezt maga a levonó vagy kifizető szolgáltató meg tudja mondani, de a PSZÁF ügyfélszolgálatához is fordulhatunk. Ezen ügyletek után az adóbevallásban kell nyilatkoznunk, a szolgáltató itt nem von le semmit.
Azon tőzsdén kívüli ügyletek, amelyek nem minősülnek elismert tőkepiaci ügyletnek, egyéb jövedelemnek minősül, a magánszemély adóalapjához adódik, utána személyi jövedelemadót kell fizetni, nettósításra nincs lehetőség.
A befektetési alapok esetén van lehetőség nettósításra?
2010-től a befektetési jegyek adózása megváltozik. Maradnak a kamatadó hatálya alatt, és továbbra is 20% adó vonatkozik rájuk. Viszont mivel már ezek is elismert ügyletnek számítanak, így itt is lehetőség van a nettósításra. Az adminisztráció szempontjából, különösen a befektetőnek ugyanakkor valamivel bonyolultabb dolga van, mint más kamatadós befektetések esetén. A nyereség adóját ugyanis ugyanúgy le fogják vonni, mint például a bankbetétek esetén, viszont a veszteséggel szembeállítani csak a következő évi adóbevallásban jelezve tehetjük, ráadásul a befektetési szolgáltató felé kérelmezni kell, hogy mivel élni szeretnénk a nettósítás jogával, ezért állítson ki számunkra és az APEH felé a nettó nyereségről egy igazolást, amely alapján majd az adóbevallásban is szerepeltetni fogjuk az esetleges visszaigénylendő összeget. Ha több befektetési szolgáltatónál is voltunk, akkor értelemszerűen összesíteni kell a kimutatásokat. Továbbá érdemes azt is tudni, hogy a tőzsdére bevezetett és ott kereskedett befektetési alapok az árfolyamnyereség adó szabályai szerint adóznak.
A befektetési alapok Nyugdíj Előtakarékossági Számlára és Tartós Befektetési Szerződés keretében is vásárolhatóak, ezzel a hosszabb távon takarékoskodóknak adómentességet tud biztosítani.
A tőkejövedelemeket érintő adózásról szóló részletes leírást az alábbi linken találhatjátok meg PDF formátumban:
---
Aktuális Tumblr bejegyzések, Twitter tweetek az elmúlt időszakból:
- Nice Gold entry point, but for a small fund, won't be able to long it effectively and timing the position building, due to missing e-mini :(
- Magyarország a 20. legélhetőbb hely a világon egy kutatás szerint. A reakció? Fanyalgás. - Az International... http://tumblr.com/xxd5ahcev
- Do Hedge Fund Indexes Only Tell Part of Story? Interesting article: http://icio.us/tdimbc
- Azt írják: "Alacsony tranzakciós jutalékok (Pl. külföldi részvény 0,65%...)" sírva röhöghettek, amikor ezt leírták LOL :) http://is.gd/5Slrb
- Törökországra nagy fejlődés vár - Törökország jobb osztályzatot kapott az egyik hitelminősítőtől - írják. Ám... http://tumblr.com/xxd5cihzg
- Kisállat biztosítás - a legnagyobb állatság? - Nemrég olvastam, hogy már létezik kisállat biztosítás is.A... http://tumblr.com/xxd5i5354
- FundWatch: Morningstar names decade's top fund managers: Research firm Morningstar Inc. names its top mutual-fu.. http://bit.ly/4GU6hA
- Production Continues to Recover: Marketwatch details:Colder-than-usual weather contributed to the gain in Decem.. http://bit.ly/5Uo6fE
- Egy nagyon jó cikk Weinhardttól az államadósság kamatterhéről: http://is.gd/6wbR3
(A Tumblr és főleg a Twitter a gyakoribb, de kevésbé részletes és minőségi véleményközlésre, esetleg hír-, link-, videó-, képmegosztásra jó. Annak is megvan az előnye, hogy bizonyos tartalmakat ezeken keresztül tesz közzé az ember, erről bővebben itt. Mivel ezeken nemcsak szakmai, hanem bármilyen egyéb tartalom is van, sport, személyes, társadalmi, stb., ezért ezekre csak a befektetési terület iránti érdeklődés miatt nem érdemes feliratkozni, az érdekeseket néha kiteszem ide is.)
