Kedves Lottónyertes(ek)!

Gratulálok! A szerencse rád mosolygott, és mostantól, ha nem csinálsz butaságot, minden tekintetben szabad ember vagy. Most bizonyára nagy eufóriában vagy, és ez így van jól. Ugyanakkor az első öröm után érdemes tudatosítani magadban, hogy néhány lépést a későbbi nyugalmad érdekében is meg kell tenned.

A befektetési szakmában sokszor láttam olyan embereket, akik hirtelen jutottak sok pénzhez, és láttam, hogy milyen hibákat készültek éppen elkövetni vagy követtek el korábban. Az alábbiakban néhány tanácsot látsz arra vonatkozóan, hogy mit érdemes most tenned, hogy a szabadságodat megőrizd és a pénzt megfelelően kezeld.

1. Titkold el a világ elől a lottónyereményedet, kivéve azokat, akiben teljesen megbízol. Ez a legtöbb ember esetén 2-3 személyt jelent, jellemzően a szülőket és a házastársat jelenti. Az elkerülhetetlen, hogy a pénz egy részének elköltésével ne tűnjön fel a környezetednek, hogy jobban élsz, ehhez találj ki egy hihető mesét, például egy felfutó internetes üzletről. Ha eddig egy 15 éves autóval jártál, és ezután egy új Ferrari-t vezetsz, akkor ez persze kevés lesz, ezért a gyarapodást, pontosabban annak látszatát hangold fokozatosra.
2. Ne adj kölcsönt. Soha. Senkinek. Befektetésnek a kölcsön rettenetes, iszonyatosan rossz hozamokkal és még magasabb nemfizetési rátával. A bankok egy része is csődbe megy, egy másik része is csak azért képes fennmaradni, mert nagyon, de nagyon megválogatja, hogy kinek és milyen feltételek mellett ad hitelt. Ha valaki barátságból kér pénzt, de nem azért, mert a családja a kilakoltatás vagy az éhhalál szélén áll, ne adj neki, hiszen a barátság nem épülhet üzleti kapcsolatra. Ha valaki, aki tényleg közel áll hozzád (10-15 emberről lehet szó maximum) nagy bajba kerül, segíts neki egy kisebb összeggel, de ne mint kölcsön add, hanem örökbe. Tudom, hogy furcsán hangzik, de ha igaz barátról, törődő rokonról van szó, akkor vissza fogja adni, addig is te nyugodt szívvel lemondtál erről a pénzről, ami nem mérgezi sem a te lelkedet, sem a másikat.
3. Határozd meg a céljaidat! Ehhez igazítsd a befektetéseidet kialakítását. Most úgy tűnik, hogy ez a rengeteg pénz soha nem fogy el, de ebben tévedsz. Bármennyi pénzt el lehet költeni, és ez egy idő után kicsúszik a kezedből, mert egy-egy kiadás továbbiakat szül. Ha megveszel egy 100 millió Ft értékű házat, arra könnyen lehet, hogy tízmilliókat kell költened felújításra, és százezreket havonta csak a fenntartásra, nem is beszélve a politikusok kénye-kedvétől függő ingatlanadóról. Ha veszel egy több tízmilliós autót, akkor a benzin és biztosítás havi százezrekbe fog kerülni, és ilyen szinten egy komolyabb szerviz is milliós nagyságrendű lehet. Ezért pontosan mérd fel a kapcsolódó költségeket és az összes havi kiadásodnak szabj határt, amit sosem lépsz át. Például ez lehet havi 5 millió Ft, amiről a legtöbb ember nem is álmodhat, és hihetetlen szabad életet tesz lehetővé, miközben milliárdos nagyságrendű vagyon hozamaiból ezt kellő körültekintéssel könnyedén ki lehet hozni. A lényeg, hogy mindig pontosan tudd, hogy mit csinálsz.
4. Ha csak nincs legalább 10 évnyi, átfogó tapasztalatod a befektetéseid saját kezelésében, akkor érdemes szakemberhez fordulnod. A javaslatom két privát bankár, ebből az egyik külföldi, továbbá egy tanácsadó. Ezek között a pénz felügyeletét nagyjából egyenlően oszd meg. Pontosan tisztázd velük, hogy mi a célod, mit és miért javasolnak ehhez, és havonta vagy negyedévente kérj tőlük tájékoztatást (vagy ami még gyakoribb: online rendszeren kövesd mi történik) és kérdezz meg mindent, amit nem értesz. Tartsd szem előtt, hogy magadnak ártasz, ha titkolózol előttük, hiszen a lehető legtöbb információ birtokában lehet megalapozott döntéseket hozni, vagy javaslatokat adni. Ez nem azt jelenti, hogy kopogtass be Magyarország (és Ausztria vagy Svájc) összes privát bankárához, hogy nyertél több mint 2 milliárd forintot. Az anyagi természetű titkaidat csak akkor kell megosztanod, ha már elkezdted a kiválasztottakkal az együttműködést. Apropó: kiválasztott: ne kizárólag személyes szimpátia alapján hozz döntést. Legyen nagyobb súlya a végzettségnek, a háttérnek, a tapasztalatok nagyságának és kiterjedtségének.
5. Csak olyan megállapodásba menj bele, ahol a felek érdeke megegyezik, és kialakul a win-win szituáció. Ez jelenthet fix és sikerdíjat egyaránt, de ha például egy bróker keres meg, aki csak az üzletkötés volumenében érdekelt anyagi szempontból, akkor mondj neki nemet, hiszen nem közös a cél. A megállapodás esetén előre beszéld meg a tanácsadóddal, bankároddal, hogy mik a céljaid, milyen időtávon szeretnéd ezt elérni (javaslat: 5 év és a pénz reálértékének megtartása, évi 20 m Ft felvétele mellett), majd az eltelt időt követően értékeld, hogy sikerült-e az eredményeket elérni. Ha nem, akkor dönthetsz a váltás mellett. 
6. Diverzifikálj! Minél többféle befektetésed van, amit még ép ésszel tudsz követni, annál jobb. Fontos, hogy a többféle nem azt, jelenti, hogy több. Legyenek részvényeid, kötvényeid, befektetési jegyeid (akár ingatlanod, műtárgyad) különböző szektorokból, régiókból, és stratégiákkal. Ebben az előző pontban írt emberek fognak tudni segíteni neked. Az szintén nagyon fontos, hogy ne az általuk egyenként összeállított alportfóliók legyenek önmagukban diverzifikálva, hanem a teljes vagyon, ezért tedd lehetővé akár a közvetlen, akár a közvetett információáramlást felek között. Ezért is fontos, hogy a segítőid különböző jellegű cégeknél dolgoznak, hiszen így az egyik jobban fog érteni a fix kamatozású eszközökhöz, a másik a kicsit kockázatosabb értékpapírokhoz, a harmadik nem a hazai, hanem egy másik régió piacán ismeri majd jobban a lehetőségeket. Mindegyikük csinálja azt, amihez a legjobban ért.
7. Legyen likvid rész a befektetéseid között! Ez olyan eszközöket jelent, amelyeket 1-2 nap alatt pénzzé tudsz tenni, komolyabb veszteség vagy költség nélkül. Ez jellemzően, de nem kizárólag rövid lejáratú állampapírokat (itthon kincstárjegyeket), likviditási és pénzpiaci befektetési alapokat jelent. Tartsd ilyenekben a vagyon legalább 5%-át mindig és minden körülmények között. Tekintettel az összeg nagyságára az arány sokkal magasabb is lehet, de azért ne lépje át a 80%-ot a következő pontban ismertetett okok miatt.
8. Legyen alacsony kockázatú a befektetések nagy része! Szinte egészen biztos, hogy ennyi pénz elég valamennyi célod és a teljes szabadságod megvalósításra akár életed végéig. Ezért a felpörgő infláció esetének kivételével nem kell sokat kockáztatnod. A pénz 60-80% lehet alacsony kockázatú eszközökben, amelyek jellemzően, de nem feltétlenül likvidek is.
9. Végezz részletes adótervezést! Ehhez az előzőekben említettektől független adószakértőt válassz, aki jártas a kettős adóztatást elkerülő egyezmények gyakorlati kérdéseiben is. A hazai befektetésekhez, a likvid rész kivételével nagy valószínűséggel érdemes Tartós Befektetési Szerződést kötnöd. Lesz aki majd megpróbál rábeszélni arra, hogy offshore céget alapíts és a befektetéseid egy részét ezen keresztül kezeld. Az ördög a részletekben lakozik, de esélyes, hogy ezzel több fejfájást fogsz okozni magasnak, mind amennyit nyersz rajta. Egyrészt nagy a valószínűsége, hogy nem fogod pontosan érteni mi történik, másrészt lottónyeremény esetén nincs mit titkolnod a hatóságok elől, így egyedül egyes befektetések adóvonzatát spórolhatod meg, de költségeid is lesznek, ráadásul vannak megoldások arra, hogy az adó egy jelentős részét kevésbé a szürke zónán keresztül kerüld el. Az adózásról egyébként van egy kiterjedt leírásom itt. 
10. Legyen egy kevés kicsit magasabb kockázatú befektetésed, elsősorban az infláció miatt. Ha kellő körültekintéssel jársz el, nem szórod a pénzt, nyugodtan megtervezed a jövődet és befektetéseidet, akkor az egyetlen veszély, ami a jólétedet és a szabadságodat hosszútávon rozsdaként marhatja szét, az a pénzromlás, vagyis az, hogy a mostani sokat érő pénzed egy idő után jóval kevesebbet ér majd. Ezért legalább a befektetéseid egy részével vegyél olyan eszközöket, amelyek felfutó infláció esetén is nagyot emelkednek. Ezek lehetnek fogyasztói árindexhez kötött kamatozású kötvények, az árupiaci eszközök, illetve a részvények egy része. Hogy melyek ezek pontosan, abban az említett tanácsadók segíteni fognak. Egyesek esküsznek az aranyra és ezüstre, a történelmi tapasztalatok alapján általában igazuk van, de tartsd szem előtt, hogy ezek erősen spekulatív eszközök, így csak részbeni segítséget jelenthetnek az esetleges infláció elleni harcban.
11. Adakozz, de ne nyakló nélkül! Olyan cél érdekében nyújts segítséget, amit ismersz és egy kicsit személyesen is megértesz. Ez lehet egy betegség, amit te vagy valamelyik rokonod átélt, vagy szűkebb lakóhelyed egy-egy súlyos problémája (itt vigyáznod kell, hogy ne kelts feltűnést), a legnagyobb örömet a meglátásom szerint az okozza, ha elutazol valahova, megismered az ott élők problémáját, és hazatérve távolról is segítesz nekik, néha email-en, telefonon kommunikálva, időnként pedig visszatérve oda. Így nagy örömet okozol nekik, maradnak is, még sincs rajtad folyamatos nyomás rajtad. Sajnos nincs az a pénz, ami a világ összes nyomorát és baját eltüntetheti, még Bill Gates is csak néhány szűk projektet választott dollár tízmilliárdos nagyságrendű vagyona eladakozására.
12. Végül: ha ezekkel végeztél, dőlj hátra, pihenj három hetet. Vár rád a valódi szabadság.

(Ezt a levelet persze bárkinek érdemes lehet elolvasni, aki százmillió feletti összeghez jut, akár örökség, akár vállalkozása hirtelen felfutása, eladása által.)

Ha tetszett ez az írás, akkor kérlek, hogy oszd meg ezt a bejegyzést a lenti kis ikonok segítségével.

Könyvek a nyaraláshoz

Ebben a bejegyzésben néhány könyvet ajánlok neked, amelyeket mostanában olvastam és nyaralás alatt nemcsak érdekes, hanem hasznos olvasmányként is szolgálhatnak.

Hedge Fund Market Wizards (Jack Schwager)

A tőzsdei spekulánsok körében minden kétséget kizáróan a leggyakrabban olvasott könyv sorozat a Scwager-féle Market Wizards széria, amely toronymagasan vezet a Magee, DeMark és egyéb szerzők művei előtt. A legenda azáltal kelhetett életre, hogy a szerző - valójában a kérdező - maga is gyakorlott kereskedő, nem mellesleg egy egészen átfogó kötet szerzője a határidős piacokról, másrészt áldozatos munkával elérte, hogy a legjobbak álljanak vele szóba és áruljanak el olyan információkat, amit sehol máshol nem tettek meg.

Schwager a negyedik résszel pontosan ott folytatta, ahol utoljára, majdnem 10 éve abbahagyta. A könyv stílusában, szerkezetében, témakörében, a kérdésekben és azok jellegében nagyon hasonlít a korábbiakra. Ezúttal azonban egy új tematika, a Hedge Fund menedzserek befektetési stratégiái és tanulságos történetei kerülnek terítékre. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy itt már egészen más szempontok merülnek fel. A nagyobb tőke miatt más piacokon és más időtávokon az egyedi befektetőtől egészen eltérő módon kell kereskedniük, figyelembe véve az ügyfeleik igényeit és a szigorúbb jogszabályi korlátokat. A könyv egyediségének üzenetét az is rombolja egy kicsit, hogy Schwager a korábbi részekben már jó pár Hedge Fund legendát meginterjúvolt, köztük Bruce Kovner-t, Paul Tudor Jones-t, és Steve Cohen-t.

A könyv egyes fejezetei során egyre inkább kiderül, hogy Schwager célja nem a Hedge Fund világ féltérkepézése, hanem a megkezdett sorozat még magasabb színvonalú folytatása volt. Ez az olvasók egy részének csalódást fog okozni, de azoknak, akik szerették a korábbiakat, a régi úton történő továbbhaladás nem jelent problémát, és nagy örömmel falják majd az új fejezeteket. Nemcsak azért mert a szerző megőrizte stílusát, hanem azért, mert a szokásos "kockázatkezelés" mantra mellett sok hasznos és a korábbi részekből nem hallott tanácsot és ötletet kaphatnak. A nagyközönség számára ritkán felbukkanó egyedi derivatívák, és sokkal több szakmai fogalommagyarázat várja az olvasót, nem külön mellékletben, hanem éppen a megfelelő helyen, emberi nyelven elmagyarázva. Ettől persze a Market Wizards inkább inspiráló jellegű, szórakoztató arcélű irodalom marad.

Csak Schwagertől fogadjuk el, hogy a beszélgetések közepette saját eszmefuttatásokat eresszen meg, néha úgy, hogy az sehova sem vezet. Az is megbocsátható neki, hogy igazán híres névből csak kettő van a könyvben, igaz: ők tényleg a legnagyobb vagyont kezelők közé tartoznak. A mostanában egyre inkább a nyilvánosságot felvállaló Ray Dalio érdekes, de kevés újdonság szerepel róla, még akkor is, ha a "macro view"-ról van érdemi hozzáadott érték a vele foglalkozó fejezetben. A Bluecrest-es Platt-el készült interjú is érdekes, amellett, hogy beképzeltsége veszélyes jövőt rejteget a számára. A legjobb fejezetek így azoké a kisebb, valódi szervezetfejlesztési és vezetési ismeretekkel kevésbé rendelkező, ugyanakkor újító gondolkozású zseniké, mint Edward O. Thorpe, aki nemcsak matematikusi és blakcjack körökben vált legendává, de nagyszerű kvantitatív alapokon kereskedő spekuláns egyben. Miattuk érdemes elolvasni a könyvet elsősorban, mindamellett, hogy a sorozat korábbi részeit ismerők számára ez amúgy is egy kötelező darab.

Heikin Ashi (Dan Valcu)

Dan Valcu-t több mint 5 éve ismerem, amióta meghívott a román technikai elemző szövetség ülésére előadóként. Már akkor is feltűnt az alapossága és a lelkesedése, ami által új módszereket próbál implementálni mintegy 200 fős közösségének kereskedési stratégiáiba. Nemzetközi szinten akkor ismerhették meg, amikor a legismertebb technikai elemzéssel foglalkozó magazinban megjelent egy cikke 2004-ben. Érdekes módon nem a hagyományos elemzési módszereket választotta, még csak nem is ezeket gondolta tovább, hanem oda nyúlt segítségért, ahova a kilencvenes évek legelején Steve Nison: Japánba.

A könyv fő témája, az ún. Heikin-Ashi grafikon nem jelent mást, mint a japángyertya diagrammok újragondolását. Ez egy kicsit bonyolultabb felépítésű, de áttekinthetőbb és végső soron egyszerűbb formációrendszerrel rendelkező alfaját jelentik a chart típusoknak. Sajnos a legtöbb programban nincs benne a Heikin-Ashi, de Valcu az Excel-ben való felépítéshez is segítséget ad. A grafikontípus felépítését követően a könyv részletes elemzésbe megy az egyes - klasszikus japángyertya formációk esetén már ismert - alakzatok és a Heikin-Ashi összefüggéseibe, rigorózus módon fejezetenként egyet-egyet elővéve. A harmadik fő részben már egy kissé csapongóbb módon, de a közönség vélt igényeinek megfelelően népszerű metódusokkal való együttes használathoz ad tanácsokat.

A példák folyamatosan párhuzamos japángyertya - Heikin-Ashi formában jelennek meg. Emellett nagyon konkrét javaslatok is leírásra kerültek, ami sokat segíthet a kezdeti lépések során, bár később kevésbé kreatív kereskedők számára ez gondot okozhat. Ugyanakkor az ennyire kikristályosodott tanácsok esetén az ember azért elvárna némi kvantitatív elemzést, statisztikákat a használhatóságról.

Ami igazán lenyűgöző az a könyv és a fejezetek szó szerint japános precizitással felépített struktúrája. Valcu nem hagy kérdést megválaszolatlanul, a bizonytalanságokat először szőnyegbombázással, majd kézitusával tünteti el a föld felszínéről, majd arról is gondoskodik, hogy soha se legyen módjuk visszatérni. A hadműveletek mindvégig tervezettek és átláthatóak. Így a könyv egy kicsit olyanná válik, mint egy népszerű Hollywood-i film tudatosan felépített forgatókönyve: nagyszerű élményt nyújthat, de egy kicsit mintha hiányozna belőle a lélek. Ezt a szerző egy kevés személyes meglátással és idézetekkel igyekszik pótolni. Véleményem szerint ez részben sikerül, és így nemcsak a kiterjedt elemzésekkel tud motiválni minket a könyv az aktív használatra.

Valcu könyve nem feltétlenül nélkülözhetetlen, de mindenképpen hasznos darabja egy technikai elemzést is igénybe vevő befektető és spekuláns könyvespolcának. Ha valaki megveszi, abban egészen biztos lehet, hogy a lehető legátláthatóbb tankönyvet kapja egy adott témakörről. Ennél jobban nem lehet érthetően bemutatni és kivesézni valamit. A még fontosabb kérdés, hogy éppen erre a témakörre van-e szükségünk. Ebben már nem vagyok olyan biztos, megérzésem szerint a többségnek nem, de akit egy kicsit is érdekelnek a technikai elemzés vadhajtásai, annak egy próbát és olvasást nagyon is megér a könyv.

Az Intelligens Befektető (Graham-Zweig)

Régi tartozásomat rovom le, amikor erről a könyvről írok. A hazai megjelenésre azzal hirdették, hogy ez Warren Buffett kedvenc szakmai műve, és azzal a nem éppen szerény szlogennel, hogy szerinte ez az a valaha volt legjobb könyv, amit a befektetésekről írtak. A helyzet az, hogy sem Omaha Bölcse, sem a hazai kiadó nem jár messze az igazságtól. A kötet nagy részét maga a legendás Graham írta, de ami még értékesebbé teszi, az az, hogy egy alaposan átdolgozott, és az azóta eltelt események tanulságaival gazdagított kiadást tarthatunk a kezünkben. Az új kiegészítő fejezetek nem kelnek önálló életre, hanem szervesen kapcsolódnak a könyv már meglévő szerkezetéhez, már-már kínosan ügyelve arra, hogy ne zavarja össze az olvasót, egyszersmint az új kiadás tisztelgés maradhasson az eredeti előtt.

Az első fele a könyvnek kevésbé érdekes, főleg azoknak ajánlott, akiknek már van némi rálátása a piacokra. A szerzők itt követnek el néhány zavaró hibát, tipikusan olyat, amibe nem az emberek többsége, hanem csak kiemelkedő koponyák szoktak belefutni. A sikerektől és még inkább a visszajelzésektől Graham beleszeret a saját módszereibe, a világ többi része pedig meg is szűnik számára, vagy rosszabb esetben eltérő viselkedésük az ő gúnyolódásának a céltáblájává teszi őket. Azon túl, hogy ez nem éppen elegáns, megtévesztő is lehet, mg ha ez ritkán is következik be. Még rosszabb, hogy Zwieg egy kicsit rá is kontráz erre, persze tanúsíthatunk némi megértést, hiszen értékalapú befektetőként csak szarkazmussal lehetett túlélni a technológiai buborékot. Az említettekre példa, hogy a technikai elemzést igen egyszerűen fogja fel, két évtizeddel korábban elkövetve Malkiel hibáját. Zweig-nek pedig az ETF-ek méltatlan alacsony súlyát (lényegében egy bekezdés) róhatjuk fel, pedig a frissített kiadás idején már igencsak elterjedtek voltak és éppen a befektetési alapok egyik fő kritikájára adtak választ, de valószínűleg kevésbé szereti ha kilendíti valami a megszokott kerékvágásból.

A könyv a második felétől aztán belecsap a lecsóba. Ez a rész valóban azok közé az olvasmányok közé tartozik, amit minden értékalapú részvénybefektető az egyik legfontosabb elméleti tudásának forrásai között fog számon tartani. Először is a könyv itt nagyon gyakorlatiassá válik, ezzel megkönnyítve a megértést. Nagyon jó a rengeteg példa és levezetés, az adatok lenyűgöző mennyisége. Ráadásul Zweig remek minőségű és éppen odaillő mennyiségű aktuális esetet rak le, már-már tökéletességig fokozva a hozzáadott érték ideális nagyságát.

Hozzá kell tenni: a témakörről születtek sokkal szakmaibb és átfogóbb művek is (pedig ez sem vall szégyent etekintetben), például a Damodaran könyv, a Vállalatértékelés, de azok közül jellegénél fogva egyik sem tud úgy képviselni egy elméletet, mint ez. Emellett pedig azok nem szólhatnak az átlagos befektetőknek, ez pedig nagyon is képes megfelelni ennek a feladatnak.

Az Intelligens Befektető méltán lett az értékalapú befektetők bibliája. A tökéletességbe csak az rondít bele, hogy a szerzők kissé arrogáns hangvétele nem hagy teret más, alternatív stratégiáknak, pedig erre a fajta gőgre semmi szükség sincsen. Attól, hogy valaki (méltán) nagymestere lett egy módszernek, még nem jelenti azt, hogy más módszerek ne működnének jól. Ám ahogy Salvador Dali esetén is inkább a festményeket szeretjük, és kevésbé foglalkozunk a nála már gátlástalan (noha kétségtelenül humoros) önhittséggel, itt is elmondhatjuk: ha ki tudjuk szűrni a szerzők kissé önhitt megközelítésmódját, akkor befektetői életünk egyik legfontosabb könyvét tartjuk a kezünkben.

---

További Szakirodalom ajánlások itt érhetőek el. Érdemes követni a Facebook oldalt, ahol további hasonló ajánlások bukkanhatnak fel, sok egyéb tipp mellett.